280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet indokolás

Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: TÉKA) a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) új követelményrendszerére, valamint a jogalkalmazás és építőipari tevékenységek során szerzett korszerű gyakorlati tapasztalatokra építve történik meg a terület újraszabályozása. A TÉKA-ban a jogalkalmazást nagyban segítő fogalomrendszer és ábragyűjtemény jelenik meg. A TÉKA országos keretszabály szerepét erősíti, hogy közvetlenül alkalmazható lesz olyan településeken is, ahol nincs vagy hiányos a helyi építési szabályzat. A TÉKA ugyanakkor az eddiginél sokkal rugalmasabb, de kiszámíthatóbb szabályrendszert hoz létre azzal, hogy meghatározásra kerül a helyi építési szabályzatnak a TÉKA-tól, és egyedi eltérési ügyben a TÉKA-tól és a helyi építési szabályzattól való kis léptékű eltérésének lehetősége. Ezáltal a helyi adottságokhoz sokkal inkább illeszkedő és a kialakult településképhez illeszthető épületek valósíthatók meg. A TÉKA ösztönzi a természetes építőanyagok alkalmazását az építési telek beépítettségének megnövelhetőségével: a helyi építési szabályzatban megállapított beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 1,2 szorzóval növelhető új lakó- és szálláshely épület építése és meglévő épület bővítése esetében, ha az épület vagy a bővítmény tartószerkezete – az alapozás kivételével – kizárólag természetes építési anyagnak minősülő földből, sárból, agyagból, vályogból, szalmából, kenderből, nádból, gyékényből, fából, terméskőből vagy cellulózból készült és készül.

A TÉKA egyszerűsíti a beépítési magasság meghatározását: számítás helyett konkrét értékekkel határozza meg azt. A lakóépületek jobb településképi formálása érdekében a szintterületbe meghatározott épületrészeket (pl. az árkádot, a tornácot, meghatározott méretű erkélyt, meghatározott számú és méretű loggiát) nem kell beleszámítani. A TÉKA ösztönözi a mélyebb erkélyek és a szalagerkélyek nélküli, tagolt homlokzatok kialakítását.

A TÉKA egységesíti az általános területhasználati szabályokat. Minden beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület esetében egyértelműen meghatározza az elhelyezhető fő rendeltetést, az azon kívül elhelyezhető rendeltetéseket és a tiltott rendeltetéseket. Szabályozza a lakó- és üdülőterületeken a területhasználati konfliktust generáló új kereskedelmi létesítmények elhelyezését. A telkek elaprózódásának megakadályozása és az élhetőség növelése érdekében előírja kertvárosias és falusias lakóterületen a legkisebb kialakítható telekméretet. A fenntartható tájhasználat érdekében – és ha a helyi építési szabályzat is megengedi – az általános és kertes mezőgazdasági területen lehetőség lesz megfelelően nagy telekterület és közmű (vagy közműpótló berendezés) megléte esetén legfeljebb 150 m² bruttó alapterületű lakóépület elhelyezésére.

A TÉKA-ban nagy hangsúllyal jelenik meg a természeti erőforrásokkal való takarékos bánásmód: szigorodnak a magán- és a közterületi zöldfelületekkel kapcsolatos, az új beépítésre szánt területek kijelölésével összefüggő, illetve az egyes gépjármű várakozóhelyekre vonatkozó zöldfelületi szabályok. A TÉKA a csapadékvíz elvezetése helyett annak elszivárogtatással vagy tárolással történő, telken való megtartását írja elő a vízvisszatartás, az öntözés és egyéb hasznosítás érdekében olyan módon, hogy a telekről csak az előbbi módszerekkel ott nem tartható csapadékvíz vezethető el.

A TÉKA a beépítési határértékek tekintetében kedvezményekkel ösztönzi a barnamezős területek fejlesztését, míg a barnamezős területek közterületein intenzívebb zöldfelület kialakítást ír elő. A TÉKA szabályozza a napelemek és napkollektorok, valamint egyéb korszerű épületgépészeti berendezések településképileg megfelelő és a közösségi együttélést megkönnyítő elhelyezését.

A TÉKA racionalizálja a parkolóhelyek elhelyezésének szabályait. A kialakítandó parkolóhelyek számát egyes esetekben csökkenti. Az eltérési lehetőségekkel a közlekedési és településhálózati adottságokhoz igazodó számú parkolóhelyet kell csak kialakítani. A parkolóhely számok meghatározása önkormányzati feladat marad. Parkolóhelyet elsődlegesen telken belül kell kialakítani, de lesz lehetőség az építési helyszín közelében is a parkolóigény biztosítására.

A gondozott településkép fenntartása érdekében a tulajdonos köteles gondoskodni a kerítés településképbe illeszkedő fenntartásáról, a telke előtti járdaszakasz tisztán tartásáról és a járda melletti zöldsáv útszegélyig történő fenntartásáról.

A TÉKA szabályozza az épületgépészeti (klíma és hőszivattyú) berendezések elhelyezését a zajkibocsájtás tekintetében. A gépészeti berendezés vízelvezetése közterületre nem történhet, ezzel megakadályozva annak káros hatásait. A Méptv. elveivel összhangban (szükséges minimum, emberi életminőség és az egyetemes tervezés, valamint természeti rendszerek megőrzésének elve alapján) előírja, hogy az épületek klimatizálását elsődlegesen passzív megoldásokkal (növényzettel, mechanikai megoldásokkal való árnyékolás, megfelelő tájolással) kell biztosítani.

A többlakásos lakóépületek hosszú, sötét közlekedőinek élhetőbbé tételére előírja a TÉKA, hogy a többlakásos lakóépületek 30 méternél hosszabb közlekedőiben meghatározott nagyságú, természetes megvilágítású és szellőzésű teresedést kell kialakítani. A többlakásos épületek közösségeinek kialakulását segítve előírja, hogy 15 vagy annál több lakásos lakóépületekben közösségi tereket kell kialakítani, épületen belül a közös használatú térből akadálymentesen megközelíthető módon.