281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet indokolás

Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A rendelet célja a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 2024. október 1-jén hatályba lépő rendelkezéseinek végrehajtásaként az építésügyi hatósági eljárás részletszabályainak meghatározása.

A Méptv. hatálybalépésével az általános építésügyi hatóság átveszi az építésfelügyeleti hatóság feladatait is, ennek megfelelően a kormányrendelet hatálya az általános építésügyi hatóság eljárásaira és ellenőrzéseire terjed ki. Ha a sajátos építményfajtákkal kapcsolatos eljárásokról külön jogszabály nem rendelkezik, akkor a rendeletet a sajátos építményfajtákkal kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásokra és ellenőrzésekre is alkalmazni kell.

Az építésügyi hatósági ügyintézés elektronikusan, az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszerben (ÉTDR) folyik. Az építésügyi hatósági eljárások közös szabályai rögzítenek minden olyan előírást, amely több eljárástípusban alkalmazható, így az ügyféli körre, a helyszíni szemlére, a kérelem tartalmára és általános mellékleteire, benyújtására, az ügyintézési határidőre, az eljárás megindulásáról szóló értesítésre, a hiánypótlásra, a szakhatóság közreműködésére, az elektronikus eljárás irataiba történő betekintésre vonatkozó szabályokat, valamint az építésügyi hatósági eljárások különös szabályait. A rendelet szabályozza az egyszerű bejelentés és az építési engedély alapján végezhető építési tevékenységek körét.

Új szabály, hogy az új lakóépületre vonatkozó egyszerű bejelentési eljárásban az építésügyi hatóság érdemi vizsgálatot végez, ellenőrzi a tervezett épület építésügyi szabályoknak való megfelelését, amely eljárásrend az építtetők jogbiztonságát hivatott erősíteni. A meglévő lakóépület bővítésének bejelentése során a hatóság kizárólag a mellékletek meglétét ellenőrzi.

Az építési engedélyezési eljárás alapvető szabályai nem változnak, az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás során a tervezett építési tevékenység építésügyi előírásoknak való megfelelését ellenőrzi.

A 2013 óta használatos összevont telepítési eljárás alkalmas több önálló – építési engedélyezést megelőző – hatósági engedélyezési eljárás kiváltására és a településrendezési eszköz elfogadásának, módosításának egyszerűsítésére. Az eljárás szabályai nem változnak.

A használatbavételi engedélyezési és tudomásulvételi eljárás szabályai összevonásra kerülnek egy eljárásba, az új szabályok szerint a hatóság feladata eldönteni, hogy milyen eljárásrendben hozza meg a döntését (használatbavételi engedély vagy tudomásulvétel).

A jövőben lehetőség nyílik arra, hogy az 1000 m² hasznos alapterületet meghaladó irodaépületek meghatározott feltételek mellett használatbavételi engedélyt kapjanak akkor is, ha az új irodaház meghatározott részében egyes befejező munkák (pl. burkolás) még nincsenek teljesen készen, de az épület egy részét már használatba kívánják venni.

Fennmaradási engedélyezési eljárást az építésügyi hatóság az új szabályok alapján csak a 10 éven belül jogszerűtlenül végzett építési tevékenységek esetén folytat le.

A bontási engedélyezési eljárás szabályai változatlanok, a jogszabály rögzíti a bontási engedély alapján végezhető tevékenységek körét, a kérelem tartalmát és mellékleteit, az eljárásban vizsgált szempontokat, a döntés kötelező tartalmát, valamint az értesülők körét.

A kormányrendelet meghatározza, hogy az építésügyi hatóság mely esetekben állít ki hatósági bizonyítványt az ingatlan adataiban bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez. Új elem, hogy fennmaradási engedély helyett hatósági bizonyítványt kell kérni a tíz évnél régebben, jogszerűtlenül, de szakszerűen épített építményekre, egyszerűsített építészeti-műszaki dokumentáció és szakértői vélemény benyújtásával.

A megszüntetett építésfelügyeleti hatóság feladatkörével kibővül az építésügyi hatóság feladatköre az építési folyamat felügyeletével, a szabálytalan építkezések feltárásával, a szabálytalanság megszüntetése érdekében szükséges intézkedések megtételével, amely szabályok alapvetően nem változnak.

Bevezetésre kerül az alapozás elkészültének bejelentése, amely alapján az építésügyi hatóság ellenőrzi az alapozás szakszerűségét, megelőzve az esetleges szabálytalanságokból adódó későbbi átalakításra vagy bontásra kötelezéseket. Ez a rendelkezés 2025. október 1-jén lép hatályba.

Az építésügyi hatóság ellenőrzi az építés folyamatát, felkutatja a szabálytalan építési tevékenységeket. Az ellenőrzésen megállapított szabálytalanság esetén a rendeletben foglaltak szerint intézkedést tesz, illetve a külön kormányrendelet szerint építésügyi bírságot szab ki. Az építésügyi hatóság a szabályozott esetkörökben azonnal megtiltja az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, meghatározott esetekben a jogsértés megszüntetéséig, meghatározott esetekben a szabálytalanság tárgyában meghozandó döntéséig.

Az építésügyi hatóság a Méptv. szabályai szerint ellenőrzi és vizsgálja a meglévő építmények műszaki állapotát, és az ellenőrzésen tapasztaltak alapján kötelezést alkalmaz, ha a meglévő építmény, építményrész állékonyságát vagy az életet veszélyeztető állapot áll fenn.