BÜ BH 2024/283

[1] A járásbíróság ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184/A. § (1) bek. a) és b) pont], valamint kiskorú veszélyeztetésének bűntettében [Btk. 208. § (1) bek.]. Ezért a bíróság halmazati büntetésül 4 év 6 hónap szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön és abból a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

[2] Az I. r. terhelt tekintetében kétirányú fellebbezések alapján eljárt törvényszék mint másodfokú bíróság ítéletével az I. r. terhelt egészséget veszélyeztető cselekményét 2 rendbeli új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének [egy esetben: Btk. 184. § (1) bek. első ford., egy esetben: Btk. 184/A. § (1) bek. a) pont második ford., b) pont második ford.] minősítette és a terheltet 3 évi foglalkozástól eltiltásra is ítélte bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. Egyebekben azonban az elsőfokú bíróság ítéletét e terhelt tekintetében helybenhagyta.

[3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás felülvizsgálati indítvánnyal érintett részének lényege szerint a nyomozó hatóság – névtelen telefonos bejelentések és egyéni információk alapján – figyelő tevékenységet végzett az I. r. terhelt lakóhelyénél. Az I. r. terhelt 2019. szeptember és 2020. április 4. napja közötti időben előbb a lakásán, majd ezt követően a tartózkodási helyén a 2004. évben született kk. 1. számú tanú részére 2–4 alkalommal, a 2003. évben született kk. 2. számú tanú részére 2019. évtől 2020. január 2. napjáig 10 alkalommal, 3. számú tanú részére összesen 10 alkalommal értékesített új pszichoaktív anyagot tartalmazó növényi származékot. A vádlott az anyagot pakkonként 500 forintért értékesítette. A II. r. vádlott 2020. április 3. napján élettársa, az I. r. vádlott tudtával és beleegyezésével kk. 1. számú tanú részére 1 alkalommal értékesített új pszichoaktív anyag tartalmú zöldesbarnás növényi törmeléket.

[4] 2020. április hó 4. napján – miután kk. 1. számú tanú megjelent a terheltek tartózkodási helye előtti utcán, befütyült a házba, majd az ablakon kinéző I. r. terheltnek egy ujját felmutatta, amely azt jelentette, hogy egy pakk új pszichoaktív anyag tartalmú zöldesbarnás növényi törmeléket kíván vásárolni. Az I. r. terhelt felszólítására fia, a fiatalkorú III. r. terhelt 1 db pakkot kivitt és átadott kk. 1. számú tanú számára, amiért 500 forintot átvett. Az 500 forintot átadta édesanyjának, az I. r. terheltnek.

[5] A 2020. április hó 4. napját követően, még ugyanezen a napon, a késő délutáni órákban kk. 1. számú tanút a rendőrök előállították és tőle 1 db növényi törmeléket tartalmazó pakkot foglaltak le, amely 4F-MDMD-BINACA nevű hatóanyagot, mely új pszichoaktív anyagnak minősül 0,17 gramm tömegben tartalmazott, mely új pszichoaktív anyag tartalma nem érte el a csekély mennyiség felső határát.

[6] A nyomozó hatóság 2020. június hó 3. napján házkutatást foganatosított az I. r. terhelt tartózkodási helyén a terheltek tevékenységének megszakítása érdekében, melynek eredményeképp lefoglalásra került a lakásból 21 db pakk, bennük barnás színű száraz növényi anyagmaradvánnyal, amelyek alufóliába és WC-papírba voltak csomagolva. A lefoglalt növényi törmelékben MDMB-4en-PINACA hatóanyag volt kimutatható, amely új pszichoaktív anyagnak minősül. A növényi anyagtörmelékben lévő új pszichoaktív anyag tartalma 0,004-0,19 grammra becsülhető, amely nem éri el a csekély mennyiség felső határát.

[7] Az eljárás során 2020. január 2. napján kk. 2. számú tanútól, 2019. november 26. napján 3. számú tanútól és kk. 4. számú tanútól vizeletmintát vettek le, melynek során megállapító volt, hogy kk. 4. számú tanú és 3. számú tanú szervezetében kimutatható a 4F-MDMD-BINACA nevezetű hatóanyag, míg kk. 2. számú tanú szervezetében ezen hatóanyag mellett más hatóanyagok is kimutathatóak voltak, amelyek szintén új pszichoaktív anyagnak minősülnek. Kk. 2. számú tanú szervezetében a fenti mellett még 5F-MDMB-PICA bomlástermékét és MDMB-4-PINACA új pszichoaktív anyagot mutattak ki. A vizeletminta vizsgálatát követően Az I. r. terhelt szervezetében új pszichoaktív anyag a vizeletmintájából nem volt kimutatható, illetőleg egyéb kábítószernek minősülő hatóanyagok jelenléte sem.

[8] A jogerős ítélet indokolásának a tényálláson kívüli részei az alábbi releváns ténymegállapításokat tartalmazzák:

– a fogyasztó tanúk, miután megjelentek az I. r. terhelt által lakott ingatlan kapujában, befütyültek, majd kezükkel jelezték, hogy mennyi adagot kívánnak megvásárolni; az I. r. terhelt az anyagot kivitte a kapuhoz, a tanúk az ellenértéket kifizették,

– kk. 1. számú tanú vizeletének igazságügyi toxikológiai szakértői vizsgálata a 4F-MDMD-BINACA nevezetű új pszichoaktív anyagra pozitív eredménnyel zárult,

– az I. r. terhelt az új pszichoaktív anyaggal kereskedett,

– az I. r. terhelt a tizennyolcadik életévét be nem töltött fiatalkorú III. r. terheltet használta fel a bűncselekmény elkövetésében.

[9] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt; annak törvényi okaként a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontját jelölte meg.

[10] Indokolásában kifejtette, hogy a Kúria gyakorlata szerint a bűncselekmény téves minősítése vezethet törvénysértő büntetés kiszabásához akkor is, ha a jogerős ítéletben kiszabott büntetés a helyesbített minősítés alapulvételével is a kiszabható büntetés keretein belül marad, azonban nem felel meg a helyes minősítésű bűncselekmény tárgyi súlyának, az alanyi bűnösség fokának. A terhelt álláspontja szerint jelen esetben az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének sem a Btk. 184. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, sem a Btk. 184. § (1) bekezdés IV. fordulata szerinti alakzata nem lett volna a terhére róható, cselekményét csak a Btk. 184/A. § (4) bekezdés I. fordulata szerint lehetett volna minősíteni. Ez pedig azt jelenti, hogy a jogerős ítéletben alapul vett két évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés helyett vele szemben a halmazati büntetés keretei is csupán egy évtől hét év hat hónapig terjedtek.

[11] Mivel az indítvány a minősítésre vonatkozó álláspontjával kapcsolatban jogi indokolást nem tartalmazott, a Kúria a Be. 656. § (1) bekezdése alapján felhívta a terheltet indítványa kiegészítésére.

[12] Ezen felhívásnak eleget téve a terhelt kifejtette, hogy az eljárás során nem került igazolásra a csekély mennyiség felső határát meghaladó mértékben történt kereskedői magatartás, csak mások bemondásait fogadta el a bíróság. Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek új pszichoaktív anyagot átad és azt csekély mennyiségre követi el, önmagában három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ezért vele szemben a helyes minősítés alapulvételével jóval enyhébb büntetés kiszabása indokolt.

[13] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta.

[14] Indokai szerint az indítvány azon részében, amelyben a jogerős ítélet ténymegállapításait támadta, törvényben kizárt. Utalt rá, hogy a Kúria következetes gyakorlata szerint a felülvizsgálati eljárásban a tényállás a másodfokú bíróság általi kiegészítésekkel irányadó, továbbá az irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekinteni – az ítéletszerkesztésből adódóan – az indokolás más részeiben megtett ténymegállapításokat is, amelyek az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélése során jelentősek.

[15] Az irányadó tényállás tényei alapján pedig a terhelt cselekményeinek minősítése törvényes. Az elkövetéskor hatályos Btk. 184/D. § (1) bekezdése szerint a 184–184/C. § alkalmazásában új pszichoaktív anyagon az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni, míg a hivatkozott törvényhely (2) bekezdés első mondata szerint a 184–184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a 2 gramm mennyiséget nem haladja meg. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvényben és az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról rendelkező 55/2014. (XII. 30.). EMMI rendelet elkövetéskor hatályos rendelkezései alapján az MDMB-4en-PINACA, a 4F-MDMD-BINACA és az 5F-MDMB-PICA új pszichoaktív anyagnak minősült.

[16] A Legfőbb Ügyészség kitért arra, hogy az új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos kereskedői típusú magatartásokat a Btk. 184. §-a foglalja össze, amelyhez képest a Btk. 184/A. §-a önálló tényállásban szabályozza a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyekkel kapcsolatos kereskedői magatartásokat. Különböző elkövetési tárgyak esetén a két elkövetési magatartás találkozása valóságos anyagi halmazat megállapításához vezet.

[17] Az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény alapján az új pszichoaktív anyag mennyiségének a kereskedői magatartások körében csak a kínálással vagy átadással megvalósult elkövetési magatartás esetén volt jelentősége. A kínálás más személy – eredménytelen – felhívását jelenti az új pszichoaktív anyag átvételére, ha pedig a felhívás eredményes, már az átadás valósul meg, azonban csak akkor, ha az átadás csak arra irányul, hogy az anyagot az átvevő maga fogyassza el. Amennyiben az új pszichoaktív anyag juttatása több, esetleg meg nem határozható számú személy részére történik, már forgalomba hozatal történik. A kereskedés pedig lényegileg adásvételek sorozata, haszonszerzésre irányul és magában foglal minden olyan tevékenységet, ami elősegíti, hogy az adásvétel tárgya eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. A kereskedés kizárja a forgalomba hozatal, az átadás és a kínálás megállapíthatóságát.

[18] Jelen esetben a tényállás tartalmazza, hogy az I. r. terhelt az új pszichoaktív anyaggal kereskedett; rendszeresek értékesített – fiatalkorúak részére is – új pszichoaktív anyagot, és ebbe egy alkalommal a kiskorú gyermekét is bevonta. Ezzel pedig az új pszichoaktív anyaggal visszaélés mindkét terhére rótt alakzatának tényállási elemeit megvalósította.

[19] A Legfőbb Ügyészség utalt rá, hogy a bíróság jogerős ítéletében a terhelt fiatalkorúakkal kapcsolatos cselekményét a Btk. 184/A. § (1) bekezdés b) pontja mellett az a) pont szerint is minősítette, amit a tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek új pszichoaktív anyag kínálása, átadása valósít meg. A kereskedés folyamatában azonban valamely részcselekvőség nem válik átadássá annak folytán, hogy az értékesítés kiskorúak számára történik; a kiskorúnak történő értékesítés is a sorozatos adásvételek, azaz a kereskedés része, amibe az átadás beleolvad.

[20] A jogerős ítéleti tényállás nem tartalmaz olyan megállapítást, miszerint az I. r. terhelt tisztában lett volna azzal, hogy 1. számú tanú és 2. számú tanú az egyes vásárlások alkalmával még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét. Saját gyermekének életkorát azonban nyilvánvalóan ismerte, ekként a Btk. 184/A. § (1) bekezdés a) pontjának felhívása – a b) pont mellett – szükségtelen.

[21] Ez azonban sem az adott cselekmény büntetési tételére, sem a halmazati büntetés kereteire nem hat ki; a kiszabott szabadságvesztés közügyektől eltiltás és foglalkozástól eltiltás is nemében és mértékében is törvényes büntetés. A mérlegelési jogkörben, törvényes keretek között kiszabott büntetés mértéke pedig önmagában felülvizsgálattal nem támadható.

[22] Minderre tekintettel a Legfőbb Ügyészség a támadott jogerős határozat hatályban tartására tett indítványt.

[23] A terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[24] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra – és nem ténybeli hibákra – hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek.

[25] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont első fordulat ba) alpontja alapján valóban felülvizsgálati ok, ha a bíróság jogerős ítéletében a cselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. Helytálló az indítvány hivatkozása arra is, hogy ebben az esetben valóban helye van a felülvizsgálatnak akkor is, ha a jogerős ítéletben kiszabott büntetés a helyes minősítés alapulvételével is kiszabható, azonban akként az eltúlzottan súlyos vagy enyhe [Kúria Bfv.II.158/2023/9. (BH 2024.29.)]. Az indítvány – bár kétségkívül még a kiegészítése után is rendkívül szűkös indokolással, de – azt állítja, hogy a terhelt cselekményét tévesen minősítette a bíróság jogerős ítéletében akként, hogy amiatt halmazati büntetésként két évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés szabható ki; a terhelt új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos magatartása helyesen egy rendbeli, legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény valósít meg. Ezért pedig vele szemben még a kiskorú veszélyeztetésével halmazatban is csak egy évtől hét év hat hónapig terjedő szabadságvesztés lett volna kiszabható, így ennek alapulvételével a jogerős ítéletben kiszabott büntetés már eltúlzottan súlyos.

[26] A terhelt indítványa tehát a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont első fordulat ba) alpontja szerinti felülvizsgálati oknak megfelel, az alapján a felülvizsgálatnak helye van.

[27] A bíróság jogerős ítéletében az I. r. terhelt egészséget veszélyeztető bűncselekményét az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette Btk. 184. § (1) bekezdés negyedik fordulata, valamint a Btk. 184/A. § (1) bekezdés a) pont második fordulata és b) pont második fordulata szerinti halmazataként minősítette. Előbbi bűncselekményt az követi el, aki új pszichoaktív anyaggal kereskedik, míg utóbbit az, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek új pszichoaktív anyagot kínál, átad, illetve tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával új pszichoaktív anyagot forgalomba hoz vagy azzal kereskedik.

[28] Ellenben az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének az indítványban írt, a Btk. 184/A. § (4) bekezdés első fordulata szerinti alakzatát az valósítja meg, aki az (1) bekezdés a) pontjában írt cselekményt – azaz az új pszichoaktív anyag tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek való kínálását vagy átadását – csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követi el.

[29] A Kúria osztotta a másodfokú bíróság és a Legfőbb Ügyészség álláspontját abban, hogy a Btk. 184. §-a és a Btk. 184/A. §-a két önálló törvényi tényállást szabályoz, nevezetesen az új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos terjesztői magatartásokat az előbbi esetben kizárólag felnőttkorú, míg az utóbbi esetben kizárólag tizennyolcadik életévét be nem töltött személyeket érintően. A különböző alaptényállásokra tekintettel nem lehet szó tehát arról, hogy a súlyosabb elkövetési magatartás elnyeli az enyhébbet, hanem a két önálló bűncselekmény valóságos anyagi halmazatot alkot. Ez azonban értelemszerűen azt is jelenti, hogy mindkét cselekmény tekintetében külön-külön kell vizsgálni az egyes törvényi tényállási elemek megvalósulását.

[30] Az indítvány tehát fogalmilag csak akkor lehet helytálló, ha az irányadó tényállásból az és csak az tűnik ki, hogy az I. r. terhelt fiatalkorú felhasználásával csupán csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagot kínált vagy adott, és más új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos büntetendő magatartást ezen kívül egyáltalán nem fejtett ki.

[31] A Kúria előre bocsátja, hogy a felülvizsgálat alapvető szabálya, miszerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (2) bek.]. Ezzel összhangban rendelkezik úgy is a törvény, hogy a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. § (1) bek.].

[32] A tényállás irányadó jellege azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Következésképp a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Az eljárt bíróságok által levont jogi következtetések – így a bűnösség megállapításának és a cselekmény jogi minősítésének – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével bírálható el.

[33] Ehhez képest nem lehet felülvizsgálat tárgya az indítvány azon érve, miszerint a terhelt cselekményeivel érintett új pszichoaktív anyag mennyiségének megállapítása csupán „mások bemondásán alapul”. A jogerős ítéleti ténymegállapítás forrása, alapja a felülvizsgálatban közömbös, annak támadhatatlanságát nem érinti. Így a Kúria csak azt vizsgálhatta, hogy a jogerős ítéletben foglalt tényállásból az I. r. terhelt cselekvősége kapcsán valóban csak csekély mennyiségű új pszichoaktív anyag érintettsége tűnik-e ki, illetve szerepelnek-e abban olyan ténymegállapítások, amelyek a jogerős ítéleti minősítéssel nem egyeztethetők össze és eltérő minősítést alapoznak meg.

[34] Ennek alapulvételével a Kúria elsőként azt állapította meg, hogy mivel az irányadó tényállás szerint az I. r. terhelt felnőttkorú személy (3. számú tanú) részére is értékesített új pszichoaktív anyagot, így cselekménye bizonyosan nem értékelhető kizárólag a Btk. 184/A. §-ának keretein belül, hanem a Btk. 184. és 184/A. §-a szerinti cselekmények halmazatáról van szó.

[35] A következő vizsgálandó kérdés az volt, hogy a két említett bűncselekménynek a terheltnek a jogerős ítéletben felrótt alakzata, vagy azok privilegizált esete valósult-e meg.

[36] Az elkövetéskor hatályos Btk. 184/D. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a Btk. 184–184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a 2 gramm mennyiséget nem haladja meg; a só formában előforduló vegyületek esetén tiszta hatóanyag-tartalom alatt a bázis formában megadott hatóanyag-tartalmat kell érteni. Megjegyzendő, hogy az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségének felső határát az elbíráláskor már a Btk. 461. § (5) bekezdése vegyületcsoportonként eltérően határozta meg, azonban azok egyike sem több 2 grammnál; ehhez képest az elbíráláskori törvény alkalmazása a terhelt számára enyhébb megítélést nem eredményezhetne.

[37] Az I. r. terhelt jogerős ítéletben megállapított cselekvősége összesen 22–24 alkalommal történt új pszichoaktív anyag adásvételét öleli fel. A jogerős ítéleti tényállás számos részcselekmény kapcsán utal arra, hogy az azzal érintett új pszichoaktív anyag mennyisége nem haladta meg a csekély mennyiség felső határát. Kétségtelenül nem tartalmaz azonban ténymegállapítást sem összességében, sem külön-külön a Btk. 184. §-a, illetve a Btk. 184/A. §-a szerinti bűncselekménnyel érintett új pszichoaktív anyag összesített hatóanyag-tartalmának mennyiségére. Ekként a jogerős ítéleti tényállásból valóban nem tűnik ki, hogy az I. r. terhelt a két rendbeli új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos bűncselekményét a csekély mennyiséget meghaladó anyagra követte el.

[38] Ez azonban csak akkor eredményezi a jogerős ítéleti minősítés törvénysértő voltát, ha egyébként az azzal kapcsolatban kifejtett terhelti magatartásokat a törvény az új pszichoaktív anyag visszaélés privilegizált alakzataként szabályozza. Jelen esetben azonban nem ez a helyzet.

[39] A Btk. 184. § (4) bekezdése szó szerint tartalmazza, de a Btk. 184/A. § (4) bekezdése is – az (1) bekezdés a) pontjára való visszautalással – egyértelművé teszi, hogy a terjesztői magatartások közül privilegizált esetként kizárólag az új pszichoaktív anyag kínálását és átadását szabályozza; azaz a forgalomba hozatal és a kereskedés akkor is az általános szabályok szerinti minősítést vonja maga után, ha az csekély mennyiségű pszichoaktív anyaggal történik.

[40] A Kúria hangsúlyozottan utal rá, hogy az irányadó tényállás szerint az I. r. terhelt 10 alkalommal értékesített új pszichoaktív anyagot a felnőttkorú 3. számú tanú és összesen kb. 12–14 alkalommal kiskorú 2. számú tanú, valamint kiskorú 1. számú tanú részére, utóbbiak között egy esetben fiatalkorú személy – a fiatalkorú III. r. terhelt – bevonásával.

[41] A jogerős határozatot hozó bíróság a felnőttkorú fogyasztóval megvalósult 10 adásvételt tekintette a Btk. 184. § (1) bekezdése, míg a másik 12–14 adásvételt pedig a Btk. 184/A. § (1) bekezdése szerinti bűncselekmény részének, utóbbi esetben mind a fiatalkorú részére való átadást [a) pont], mind a fiatalkorú felhasználásával történt kereskedést [b) pont] megállapítva.

[42] Az 1/2007. BJE jogegységi határozat IV. pontja szerint a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések adásvételek által valósulnak meg, haszonszerzésre irányulnak és magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ez értelemszerűen irányadó új pszichoaktív anyag esetében is. Jelen esetben az új pszichoaktív anyag folyamatos beszerzése, majd több fogyasztó részére történő, rendszeres, üzletszerű értékesítése nyilvánvalóan túlmutat az eseti átadások körén, az mind a felnőtkorú, mind a fiatalkorú fogyasztók tekintetében külön-külön is kereskedést valósít meg.

[43] A Btk. 184. §-a kapcsán tehát – mely törvényhely (4) bekezdése nem nevesíti a kereskedést a csekély mennyiség esetén privilegizált esetet eredményező elkövetési magatartások között – már az eddig kifejtettek alapján rögzíthető, hogy a jogerős ítélet szerinti minősítés – Btk. 184. § (1) bekezdés negyedik fordulata – helytálló, mert a privilegizált eset a kereskedés elkövetési magatartása mellett nem állapítható meg.

[44] Ugyanakkor vizsgálni kellett, hogy a terhelt azon magatartása, miszerint további 12–14 esetben új pszichoaktív anyag adott el tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek részére, ezen belül egy esetben pedig egy további fiatalkorút is bevont az adásvétel lebonyolításába, a Btk. 184/A. § (1) bekezdés a) és/vagy b) pontjának feleltethető-e meg és ahhoz képest e törvényhely (4) bekezdése alkalmazható-e.

[45] Ebben a körben pedig először azt kellett eldönteni, hogy értékelhető-e a terhelt terhére, miszerint fiatalkorúak részére is adott el új pszichoaktív anyagot, vagy kizárólag azt kell a jogi megítélés során figyelembe venni, hogy egy ízben a fiatalkorú fiával küldte ki az eladott új pszichoaktív anyagot a vásárlónak.

[46] Ennek tétje pedig az, hogy amennyiben kizárólag a terhelt utóbbi magatartása minősülne a Btk. 184/A. §-a szerint, úgy az nem lenne kereskedésnek minősíthető; ha ugyanis a Btk. 184. § (1) bekezdése szerinti magatartások önálló értékelést vonnak maguk után, úgy a fiatalkorú – közvetítőként való – felhasználásával történt egyetlen átadást nem lehetne önmagában, kizárólag a más bűncselekmény részeként értékelt kereskedésre tekintettel, e tényállás keretein belül is kereskedésnek minősíteni. A fiatalkorú felhasználásával történt, kereskedést nem megvalósító átadást azonban – ha az nem fiatalkorú részére történik – a törvény nem rendeli külön büntetni, így ilyen esetben ez az adásvétel is beolvadna a Btk. 184. § (1) bekezdés negyedik fordulata szerinti cselekménybe.

[47] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint, mivel az irányadó tényállás nem rögzíti kifejezetten, hogy az I. r. terhelt tudott arról, miszerint kk. 1. számú tanú és 2. számú tanú még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét, ezért a fiatalkorúak részére történt átadás a Btk. 184/A. §-ának keretei között a terhelt terhére nem értékelhető. Ugyanakkor az I. r. terhelt a III. r. terhelt – saját fia – életkorával nyilvánvalóan tisztában volt, ezért a Legfőbb Ügyészség a Btk. 184. § (1) bekezdése mellett kizárólag a Btk. 184/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti minősítést látta törvényesnek, utalva arra is, hogy mindez a cselekmény büntetési tételét és a halmazati büntetés kereteit sem érinti.

[48] A Kúria a Legfőbb Ügyészség álláspontját nem osztotta abban a körben, miszerint az irányadó tényállás alapján nem állapítható meg, hogy az I. r. terhelt tudattartalma az említett két vásárló életkorára is kiterjedt volna, azonban ennek ellenére egyetértett azzal, hogy a terhelt által kifejtett elkövetési magatartás kizárólag a Btk. 184/A. § (1) bekezdés b) pontja alá esik.

[49] Elvi éllel rögzíthető, hogy valamely személy életkora mindig ténykérdés, ami objektíve adott és csak akkor nem róható fel az elkövetőnek, ha annak kapcsán tévedésben volt. Ehhez képest nem azt kell feltüntetni a tényállásban, ha a terhelt tisztában van a tényállásban rögzített ténnyel, hanem azt, ha tévedésben van annak kapcsán, ideértve azon körülményeket is, amelyek a valósággal ellentétes tudatát megalapozták. Jelen esetben ilyen körülmény a jogerős ítéleti tényállásból nem tűnik ki. Az I. r. terhelt egy tizenhat- és egy tizenhétéves fogyasztó részére értékesített rendszeresen új pszichoaktív anyagot. Semmi olyan körülmény nem tűnik ki a tényállásból, ami alapján az I. r. terhelt alappal gondolhatta volna, hogy az általa egyébként jól ismert, vele egy településen élő, fiával hasonló életkori csoportba tartozó két rendszeres vevője már elmúlt tizennyolc éves. Ha pedig ezt nem hihette, akkor legalábbis belenyugodott abba, hogy az új pszichoaktív anyagot fiatalkorú részére is értékesíti; így e tényállási elemre vonatkozóan is megállapítható a tudattartalma, abból pedig a fiatalkorú részére való értékesítés eshetőleges szándéka, ezért az neki felróható.

[50] A következő kérdés annak jogi megítélése volt, hogy a kereskedés keretein belül, fiatalkorú részére történt sorozatos átadás a Btk. 184/A. (1) bekezdés a) vagy b) pontja alá illeszthető-e be.

[51] Ennek során a Kúria az Alaptörvény 28. Cikke szerint járt el, amely szerint bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

[52] A Btk. 184/A. § (1) bekezdés b) pontja azt a tizennyolcadik életévét betöltött személyt rendeli büntetni, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával új pszichoaktív anyagot forgalomba hoz vagy azzal kereskedik.

[53] Mivel az irányadó tényállás szerint a kereskedés során fiatalkorú bevonásával csak egyszer történt értékesítés, vizsgálni kellett, hogy e törvényhely fogalma alá vonható-e, ha a kereskedés során az eladások közvetlenül fiatalkorú részére történnek, avagy csak az minősül felhasználásnak, ha az elkövető a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt – a vevő életkorától függetlenül – az adásvételek lebonyolítása során közreműködőként veszi igénybe.

[54] E körben a Kúria az előbbi álláspontot találta helytállónak. A törvényhozó a Btk. 184/A. §-ának megalkotásával és a Btk. 184. §-ához képest súlyosabb büntetési tételek meghatározásával súlyosabban kívánta büntetni az új pszichoaktív anyaggal visszaélés elkövetési magatartásait, ha azok tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt érintően valósulnak meg. Egyértelmű, hogy a Btk. 184. § (1) bekezdésében büntetni rendelt elkövetési magatartások közül a Btk. 184/A. § (1) bekezdés a) pontja szerint súlyosabb a megítélése a kínálásnak és az átadásnak, ha az fiatalkorú részére történik.

[55] Ennek megfelelően súlyosabb megítélés alá kell esnie annak is, ha a fiatalkorúak részére történő rendszeres átadásokra kereskedés során – akár más fiatalkorú közvetítőként való bevonása nélkül – kerül sor. Ellenkező álláspont ugyanis oda vezetne, hogy míg a fiatalkorú részére való kínálás és átadás a Btk. 184/A. §-a szerinti súlyosabb bűncselekményt valósítaná meg, a közvetlenül a fiatalkorú részére való átadással megvalósuló forgalomba hozatal vagy kereskedés azonban vagy a Btk. 184. §-ának keretei között maradna, vagy a forgalomba hozatal és a kereskedés részét képező átadás révén a Btk. 184/A. § (1) bekezdés a) pontja szerint minősülne, és utóbbi azt is jelentené, hogy azzal kapcsolatban a (4) bekezdés szerinti privilegizált eset is megállapítható lenne, amit egyébként a törvényhozó forgalomba hozatal és kereskedés esetén minden kábítószerrel és új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos bűncselekmény esetén kizárt. Ellenben súlyosabban minősülne a cselekmény, ha a terhelt – az akár felnőttkorú részére való forgalomba hozatal vagy kereskedés során – bármilyen formában fiatalkorú közreműködését is igénybe venné.

[56] További anomáliát jelentene, hogy a törvényhozó a kifejezetten a fiatalkorúak védelmét szolgáló Btk. 184/A. §-át úgy alkotta meg, hogy annak (1) bekezdés c) pontja értelmében az új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos valamennyi terjesztői magatartás súlyosabban minősül, ha annak tanúsítására oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kerül sor, függetlenül attól, hogy az elkövetés egyébként érint-e tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt. Ebben az esetben a büntetőjogi többletvédelem az elkövetés helyéhez kötődik, olyan helyszínekhez, ahol főleg éppen kiskorúak találkozhatnak a tiltott anyagokkal. Ehhez képest nem minősülhet enyhébben, ha kiskorú részére máshol történik a forgalomba hozatal vagy kereskedés során megvásárolt anyag átadása, az azonban súlyosabban, ha felnőttkorú részére, de védett intézményben.

[57] Ez ugyancsak következetlen lenne, mindez nem lehetett törvényhozói cél. A törvény nem értelmezhető úgy, hogy míg kínálás és átadás esetén a fiatalkorú egészségének veszélyeztetése alapozza meg az eltérő minősítést és a súlyosabb fenyegetettséget, ellenben forgalomba hozatal és kereskedés esetén kizárólag a fiatalkorúnak a bűnös tevékenységben való – saját egészségét nem veszélyeztető – közreműködése von maga után súlyosabb következményt, és az közömbös, ha az elkövetés révén – nyilvánvalóan az átadásnál jóval szélesebb körben – tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek jutnak az egészségüket veszélyeztető anyaghoz.

[58] Ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1998. évi L. törvény 3. Cikk 5. pontja szerint

„A Felek biztosítják, hogy hatáskörrel rendelkező bíróságaik és más illetékes hatóságaik figyelembe vehessék azokat a ténybeli körülményeket, amelyek az e cikk 1. bekezdése szerinti bűncselekmények elkövetését különösen súlyossá teszik, úgymint: (…)

f) a bűncselekmény sértettje kiskorú, vagy elkövetéséhez kiskorút használtak fel”.

[59] Tizennyolcadik életévét be nem töltött személy új pszichoaktív anyaggal való ellátása esetén az egészséget veszélyeztető bűncselekmény sértettje a fiatalkorú, hiszen az elkövetés az ő egészségét veszélyezteti. Magyarországot tehát nemzetközi kötelezettség is terheli ebben az esetben is a bűncselekmény súlyosabb szankcionálására.

[60] Ugyanakkor kétségtelen, hogy bár a megfogalmazás nem szabatos, de a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával történik a kereskedés akkor is, ha a kereskedői tevékenység ilyen életkorú személyek részére történő értékesítéseket ölel fel; ha a vevői oldalon nem állnak ilyen személyek, a velük való kereskedés sem valósulhat meg. Ez viszont azt jelenti, hogy az I. r. terhelt nem csupán akkor kereskedett új pszichoaktív anyaggal tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt felhasználva, amikor a fiatalkorú III. r. terhelttel juttatta el a megvásárolt anyagot a vevőhöz, hanem akkor is, amikor – rendszeresen – tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek részére értekesítette azt.

[61] Erre tekintettel a terhelt magatartásával nem csak akkor valósította meg a Btk. 184/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bűncselekményt, amikor a fiatalkorú III. r. terhelt közvetítésével juttatta el a megvásárolt új pszichoaktív anyagot a vásárlónak, hanem minden olyan esetben is, amikor tizennyolcadik életétévét be nem töltött személynek adott el ilyen anyagot. Ekként pedig, mivel ez a minősítés a terhelt valamennyi, tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt érintő magatartását lefedi, így amellett a Btk. 184/A. § (1) bekezdés a) pontjának felhívása – ahogy arra a Legfőbb Ügyészség is helyesen rámutatott – valóban téves. Ez azonban a cselekmény büntetési tételében nem eredményez változást.

[62] Ugyanakkor azt jelenti, hogy a Btk. 184/A. § (4) bekezdés első fordulata szerinti privilegizált alakzat megállapítására sem kerülhet sor, mert azt a törvény a Btk. 184/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti elkövetési magatartáshoz kapcsolódóan nem teszi lehetővé.

[63] Ekként pedig a bíróság jogerős ítéletében az I. r. terhelt egészséget veszélyeztető cselekményeit a törvénynek megfelelően minősítette.

[64] Amennyiben pedig a jogerős ítéletben a terhelt cselekményeinek minősítése törvényes, a büntetés mértékének önálló felülvizsgálatára nem kerülhet sor. Felülvizsgálat tárgya ugyanis csak akkor lehet a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés, ha annak törvénysértő volta a cselekmény téves minősítésének következménye, avagy, ha az nemében vagy mértékében a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. A téves minősítésre vonatkozó kifogás a fentiek szerint nem bizonyult helytállónak, kötelező büntetéskiszabási szabály sérelmét pedig az indítvány sem állította.

[65] A helyes minősítés mellett, a büntetéskiszabás kötelező szabályának megsértése nélkül kiszabott büntetés önmagában nem képezheti a felülvizsgálat tárgyát, így az sem, hogy a bíróságok a büntetéskiszabás során a büntetés célját (Btk. 79. §), a büntetéskiszabás elveit (Btk. 80. §), illetőleg a büntetéskiszabás során értékelhető (súlyosító, enyhítő) tényezőkről szóló 56. BK állásfoglalást miként veszik figyelembe [Kúria Bfv.I.1134/2018/21. (BH 2019.158.II.), Bfv.I.415/2016/7. (BH 2016.264.II.)].

[66] Mindezekre tekintettel – miután a Kúria olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt – a megtámadott határozatokat a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta