• Tartalom

285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet

285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet

a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

2024.10.01.

A Kormány

a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés u) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 26. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 4. alcím tekintetében a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 5. alcím, a 6. alcím, a 12. alcím, a 22. alcím, a 24. alcím, a 30. alcím, a 33. alcím, a 46. alcím, a 47. alcím, a 49. alcím, az 50. alcím, az 51. alcím, az 54. alcím, az 55. alcím, az 58. alcím, a 61. alcím, a 68. alcím és a 69. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 7. alcím tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (1) bekezdés e) pontjában,

a 8. alcím és az 1. melléklet tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 9. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 30. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 10. alcím tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 21. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 11. alcím tekintetében a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 35. § (1) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 13. alcím és a 2. melléklet tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 3. pontjában és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 88. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 14. alcím tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 15. alcím tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 22. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 16. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés p) pontjában és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 17. alcím tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 18. alcím és a 3–5. melléklet tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 25. alpontjában, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73/A. §-ában, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 8. pontjában, valamint a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 24. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 19. alcím tekintetében a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 35. § (1) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 20. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995 évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés q) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 21. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 37. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 23. alcím tekintetében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (10) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 25. alcím tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 26. alcím tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § 23. és 24. pontjában, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1a) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 27. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 10. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 28. alcím tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 17. és 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 29. alcím tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 5. és 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 31. alcím tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 29. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 32. alcím tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 34. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 34. alcím tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 26., 28. és 78. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 35. alcím tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján,

a 36. alcím tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 37. alcím tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 38. alcím tekintetében a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 113. § (1) bekezdés 21. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 39. alcím tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 36. és 37. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 40. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 21a. és 36. pontjában,

a 41. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 3. és 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 42. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 43. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 44. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 9. pontjában, és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 28. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 45. alcím tekintetében a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (1) bekezdés i) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 48. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 52. alcím tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 91. § (2) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 53. alcím tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 90. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az 56. alcím és a 6. és 7. melléklet tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 57. alcím tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 62. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság véleményének kikérésével,

az 59. alcím tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 36., 37., és 38. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 60. alcím tekintetében az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény 59. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 62. alcím tekintetében a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 14. § (1) bekezdés a), c), d) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 63. alcím és a 8. melléklet tekintetében a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 407. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 64. alcím és a 9–18. melléklet tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 5., 6. és 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 65. alcím tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 67. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 66. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 26. és 27. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 67. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 70. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet módosítása

1. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 27/A. § (2) bekezdésében az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló” szöveg lép.

2. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása

2. § A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

Együttműködés az egységes elektronikus közműnyilvántartást üzemeltető szervezettel

23/H. § (1) A területi vízügyi hatóság és az egységes elektronikus közműnyilvántartást üzemeltető szervezet együttműködik a települési önkormányzat belterületén található, közterületi csapadékvíz-elvezető rendszert üzemeltető helyi önkormányzatnak az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: e-közmű rendelet) meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos ügyekben.

(2) A területi vízügyi hatóság ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott közművezeték-üzemeltetőnek az e-közmű rendeletben meghatározott adatszolgáltatási és a közműegyeztetés során nyilatkozattételi kötelezettségének az egységes elektronikus közműnyilvántartás felé történő teljesítését. Az adatszolgáltatás vagy a nyilatkozattétel nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a területi vízügyi hatóság kötelezi az (1) bekezdésben meghatározott közművezeték-üzemeltetőt az adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésére.

(3) A területi vízügyi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott tevékenysége során az e-közmű rendelet 5/B. alcímében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza. A területi vízügyi hatóság által kiszabott bírság összegére tekintettel a közművezeték-üzemeltető a szolgáltatásért megállapított díjat nem emelheti.”

3. A lakáselőtakarékosság állami támogatásáról szóló 215/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

3. § A lakáselőtakarékosság állami támogatásáról szóló 215/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (10) bekezdésében az „az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet” szöveg lép.

4. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet módosítása

4. § Hatályát veszti a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet

a) 11. § (5) bekezdésében a „Sírbolt az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye nélkül építhető.” szövegrész,

b) 12. § (2) bekezdésében az „Urnasírbolt az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye nélkül építhető.” szövegrész.

5. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosítása

5. § A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet] 1. § (4) bekezdés 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„20. használatbavételi engedély: a használatbavételi engedélyről, a használatbavétel tudomásulvételéről az építésügyi hatóság által kiállított dokumentum vagy a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány.”

[Az (1) bekezdésben foglalt feltételeket a következők szerint kell igazolni:]

„r) a 2024. szeptember 30-át követően tett, új lakóépületre vonatkozó egyszerű bejelentést az építésügyi hatóság által kiállított, az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről szóló dokumentummal és az egyszerű bejelentés mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációval.”

7. § A 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közvetlen támogatásra, illetve a kamattámogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását – az 5. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével – lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, építés, bővítés esetén a használatbavételi engedély kiadása előtt – ha az építési munka nem építési engedély vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető, akkor a hitelcél megvalósulását megelőzően – kell kérni a hitelintézettől.”

a) 1. § (4) bekezdés 9. pontjában az „engedély,” szövegrész helyébe az „engedély vagy” szöveg,

b) 1. § (4) bekezdés 17. pontjában az „az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet” szöveg,

c) 1. § (4) bekezdés 19. pontjában az „esetén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti” szövegrész helyébe a „vagy bővítése esetén” szöveg és a „ , valamint építési engedélyköteles bővítés esetén az építési engedély” szövegrész helyébe a „vagy a 2024. szeptember 30. napját követően új lakóépületre tett egyszerű bejelentést az építésügyi hatóság tudomásul vette;” szöveg,

d) 1. § (5) bekezdésében az „az Étv.-ben és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló törvényben és a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben” szöveg,

e) 5/A. § (5) bekezdésében a „használatbavétel tudomásulvételét követő” szövegrész helyébe a „használatbavételi engedély kiadásának napját követő” szöveg,

f) 20. § (8) bekezdés a) pontjában az „építésügyi hatósági engedély hatályossága meghosszabbítását” szövegrész helyébe az „építési engedély hatályosságát” szöveg

lép.

9. § Hatályát veszti a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet

1. 1. § (4) bekezdés 9. pontjában a „vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárásra” szövegrész,

2. 1. § (4) bekezdés 10. pontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét” szövegrész,

3. 2. § (3) bekezdésében a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványban” szövegrész,

4. 5/A. § (5) bekezdésében a „vagy a használatbavétel tudomásulvételének” szövegrész és a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt” szövegrész,

5. 17. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész,

6. 19. § (3) bekezdésében a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész,

7. 19. § (8) bekezdésében a „vagy a használatbavétel tudomásulvétele” szövegrész,

8. 20. § (8) bekezdés c) pontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvétele” szövegrész,

9. 20. § (8) bekezdés d) pontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvétele” szövegrész,

10. 21. § (1) bekezdés a) pontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét” szövegrész,

11. 21. § (11) bekezdés b) pontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány” szövegrész,

12. 21. § (12) bekezdés b) pontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány” szövegrész,

13. 21/A. § (9) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány” szövegrész,

14. 21/C. § (2) bekezdésében a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét” szövegrész.

6. A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet módosítása

10. § A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet]

a) 6. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (OTÉK-ban)” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben” szöveg,

b) 2. számú melléklet I. pont „A” kategóriájú üdülő alcím 7. pontjában az „az OTÉK rendeletben” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben” szöveg,

c) 2. számú melléklet VI. pont „C” kategóriájú pihenőház (munkásszállás) alcím 9. pontjában az „az OTÉK rendeletben” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben” szöveg

lép.

7. A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet módosítása

12. § A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet

a) 1. § (4) bekezdés b) pontjában az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 9. pontja” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 16. § 72. pontja” szöveg,

b) 1. § (4) bekezdés c) pontjában az „az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 105. §-a szerint kialakított önálló rendeltetési egység” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti lakás rendeltetési egység” szöveg,

c) 1. § (4) bekezdés d) pontjában az „az OTÉK 1. sz. melléklet 78. pontja” szövegrész helyébe az „a Méptv. 16. § 76. pontja” szöveg

lép.

8. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet módosítása

13. § Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet] 3. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

a) 1. számú melléklet 1. pontjában az „1996. évi XXI. tv. 23. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe a „2023. évi CII. törvény 14. § (1) bekezdés és 28. § (1) bekezdés” szöveg,

b) 1. számú melléklet 2. pontjában a „településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv [1997. évi LXXVIII. tv. 10. és 13. §]” szövegrész helyébe a „településterv [2023. évi C. törvény 79. §]” szöveg

lép.

9. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

15. § Hatályát veszti a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4/B. § (3) bekezdésében az „és építésfelügyeleti” szövegrész és a „ , valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról” szövegrész.

10. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása

16. § (1) Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet] 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Új épület építése esetén a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik a használatbavételi eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően.”

(2) A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell tanúsítványt készíteni)

„a) a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásul vételét megelőző tulajdon-átruházás;”

(esetén.)

a) 2. § b) pontjában az „az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló törvény” szöveg,

b) 9. § (1) bekezdésében az „az épített környezet alakításáról és védelméről” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről” szöveg

lép.

11. A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet módosítása

18. § (1) A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet] 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Területrendezési hatósági engedélyezési eljárást kell kérelmezni

a) a területrendezési tervekben nem szereplő, a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Trtv.) felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez (a továbbiakban: beillesztés),

b) a településrendezési terv hiányában vagy a tervi elem településrendezési mélységű lehatárolásának hiányában a területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosításához (a továbbiakban: pontosítás),

c) a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, az ökológiai hálózat magterület övezetében, az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében, valamint a kiemelt térség területrendezési terve hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 méternél közelebbi területen az új beépítésre szánt terület kivételes kijelöléséhez (a továbbiakban együtt: új beépítésre szánt terület kivételes kijelölése) vagy

d) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének (a továbbiakban: BATrT.) hatálya alá tartozó települések területén a területcseréhez (a továbbiakban: területcsere).”

„(2) Az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélyben igazolja a településrendezési terveknek, építészeti-műszaki terveknek, továbbá más ágazati terveknek és koncepcióknak a területrendezési tervekkel való összhangját, amennyiben a területrendezési terv elfogadása előtt jogszerűen elfogadott településrendezési terv szerinti építési övezet, övezet nincs összhangban a területrendezési terv térségi szerkezeti tervében kijelölt térségi területfelhasználási kategóriával (a továbbiakban: összhang igazolása).”

19. § A 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 3. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A területrendezési hatósági eljárás az érintett települési önkormányzat, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat, több település érintettsége esetén a megállapodásukban kijelölt önkormányzat vagy a vármegyei önkormányzat kérelme alapján indul.

(2) A területrendezési hatósági eljárás iránti kérelmet az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz (a továbbiakban: eljáró hatóság) kell benyújtani.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell annak az 1. §-ban szereplő eljárásnak a megjelölését, amelyre a kérelem irányul, az eljárás szükségességének rövid összefoglaló indokolását, valamint annak igazolását, hogy a kérelemben foglaltak az országos vagy az adott térségre vonatkozó területrendezési terv előírásaival, a magyar építészetről szóló törvényben foglalt követelményekkel és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 6/B. §-ával, 8. §-ával és 8/A. §-ával nem ellentétesek.

(4) A kérelemhez csatolni kell a (3) bekezdésben foglaltakon túl

a) pontosításra irányuló kérelem esetén a területrendezési terv másolatának megfelelő részletét az azonosítandó tervi elemek megkülönböztetésével és a pontosításra vonatkozó – szükség szerint a terv méretarányához igazodó pontosságú rajzi – javaslattal;

b) beillesztésre irányuló kérelem esetén

ba) az érintett területrendezési terv (tervek) módosításra vagy kiegészítésre kerülő másolatának részletét az eredeti és a módosítani kívánt tervi elemek megkülönböztetésével,

bb) a kérelem tárgyát nem képező, a területrendezési tervben szereplő műszaki infrastruktúra-hálózat érintettsége esetén a téradatgazda nyilatkozatát arról, hogy a beillesztés nem lehetetleníti el az érintett elem megvalósulását, valamint

bc) a 2. § szerinti területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot;

c) új beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére irányuló kérelem esetén

ca) a hatályos településrendezési terv másolatának megfelelő részletét,

cb) a településrendezési terv tervezetét az újonnan beépítésre szánt területként kijelölni kívánt terület rajzi munkarészeken történő térbeli meghatározásával,

cc) az érintett kiemelt térségi vagy vármegyei területrendezési terv módosításra vagy kiegészítésre kerülő másolatának részletét az eredeti és a módosítani kívánt tervi elemek megkülönböztetésével,

cd) erdőterület, illetve zöldterület rajzi munkarészeken történő térbeli meghatározásával annak igazolását, hogy a javaslat megfelel a Trtv., továbbá a magyar építészetről szóló törvényben foglalt új beépítésre szánt terület kijelölésére vonatkozó követelményeknek, valamint

ce) a 2. § szerinti területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot;

d) területcserére vonatkozó kérelem esetén

da) a hatályos településrendezési terv másolatának megfelelő részletét, továbbá a BATrT. Szerkezeti Terve területcserével érintett részleteinek másolatát,

db) a településrendezési terv tervezetét az újonnan beépítésre szánt területként kijelölni kívánt terület, és ennek ellentételezésére a már beépítésre szánt területként kijelölt, de beépítésre nem szánt területként visszasorolni kívánt terület térbeli meghatározásával,

dc) annak igazoló számítását, hogy a területcsere során a beépítésre szánt területek kiterjedésének nagysága a település közigazgatási területén nem változik, valamint

dd) a 2. § szerinti területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot;

e) összhang igazolására vonatkozó kérelem esetén

ea) a hatályos településrendezési terv megfelelő részletének másolatát,

eb) az érintett területrendezési terv megfelelő részletének másolatát, valamint

ec) a jogszerűen elfogadott településrendezési terv készítésére vagy módosítására irányuló eljárás folyamatának rövid összefoglalóját, különös tekintettel az eljárás egyeztetésében részt vevőkre és az esetlegesen fennmaradt véleménykülönbségekre.”

„(1a) Az eljáró hatóság – a hiánytalan dokumentáció megküldésével – elektronikus úton megkeresi a Balatoni főépítészt szakmai véleménykérés céljából, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét érintő esetben.

(1b) A Balatoni főépítész tizenöt napon belül adja ki szakmai véleményét, ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy állásfoglalását egyetértőnek kell tekinteni.”

21. § A 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § A térségi területfelhasználási engedély iránti kérelmet meg kell küldeni, valamint a kérelem tárgyában hozott határozatot közölni kell a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét érintő eljárás esetén a Balatoni főépítésszel és a Dokumentációs Központtal.”

22. § A 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet „A területrendezési hatósági eljárás folyamata” alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) Az eljáró hatóság által vezetett térségi területfelhasználási engedélyek gyűjtése, megőrzése, nyilvántartása a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott dokumentumokra és adatokra terjed ki.

(2) Az eljáró hatóság – a területrendezési hatósági eljárások éves összesítő táblázatának kötelező adattartalma erejéig – március 31-ig tájékoztatja a területrendezésért felelős minisztert a tájékoztatást megelőző évben lefolytatott területrendezési hatósági eljárásokról.”

a) 1. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „elemei beillesztése” szövegrész helyébe az „elemei területrendezési tervbe történő beillesztése” szöveg és a „biztosításához akkor szükséges” szövegrész helyébe a „biztosítása érdekében a villamosenergia-ipari tevékenységre, illetve a szénhidrogén-szállítóvezeték létesítésére vonatkozó engedély kiadását megelőzően szükséges akkor” szöveg,

b) 2. § (3) bekezdésében a „c)–f)” szövegrész helyébe az „a), c) és d)” szöveg,

c) 2. § (4) bekezdésében az „a beépítésre” szövegrész helyébe az „az új beépítésre” szöveg,

d) 2. § (5) bekezdésében az „A területi” szövegrész helyébe az „A (3) bekezdés szerinti területi” szöveg,

e) 3. § (4a) bekezdésében az „az Országos Területrendezési Tervbe, az érintett kiemelt térségi területrendezési tervbe vagy tervekbe, valamint az érintett vármegyei területrendezési tervbe vagy tervekbe egy területrendezési hatósági eljárás keretében is kérelmezhető” szövegrész helyébe az „a különböző területi hatályú területrendezési tervekbe egy területrendezési hatósági eljárás keretében is kérelmezhető. Egy kérelem több országos jelentőségű elem beillesztésére is irányulhat” szöveg,

f) 4. § (1) bekezdésében a „feltételek esetén” szövegrész helyébe a „feltételek fennállása esetén” szöveg,

g) 4. § (4b) bekezdésében a „kizárólag írásban közölheti” szövegrész helyébe az „elektronikus úton, írásban közli” szöveg,

h) 4. § (5) bekezdésében a „területfelhasználási kategória és” szövegrész helyébe a „térségi” szöveg,

i) 4. § (6) bekezdésében a „rendezési” szövegrész helyébe a „településrendezési” szöveg,

j) 2. számú mellékletében foglalt táblázat A:3 mezőjében a „központ pontosítási és” szövegrész helyébe a „központ” szöveg,

k) 2. számú mellékletében foglalt táblázat B:6 mezőjében a „termőföld mennyiségi” szövegrész helyébe a „termőföld minőségi és mennyiségi” szöveg,

l) 2. számú mellékletében foglalt táblázat A:8 mezőjében az „Erőmű pontosítási és” szövegrész helyébe az „Erőmű” szöveg

lép.

24. § Hatályát veszti a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet

b) 2. § (4) bekezdésében az „az országos jelentőségű elem beillesztésére,” szövegrész,

12. A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet módosítása

25. § A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet] 1. § (2) bekezdés 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„26. használatbavételi engedély: a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételéről az építésügyi hatóság által kiállított dokumentum vagy a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány.”

[A (2) bekezdésben foglalt feltételeket a következők szerint kell igazolni:]

„n) a 2024. szeptember 30-át követően tett, új lakóépületre vonatkozó egyszerű bejelentést az építésügyi hatóság által kiállított, az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről szóló dokumentummal és az egyszerű bejelentés mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációval.”

a) 1. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontjában az „engedély,” szövegrész helyébe az „engedély vagy” szöveg,

b) 1. § (2) bekezdés 7. pont b) alpontjában az „az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 8. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet” szöveg,

c) 1. § (2) bekezdés 22. pontjában az „az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet” szöveg,

d) 1. § (2) bekezdés 24. pont b) alpontjában az „az OTÉK 8. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet” szöveg,

e) 1. § (2) bekezdés 25. pontjában az „esetén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti” szövegrész helyébe a „vagy meglévő bővítése esetén az” szöveg és a „valamint építési engedélyköteles bővítés esetén az építési engedély” szövegrész helyébe a „vagy a 2024. szeptember 30. napját követően új lakóépületre tett egyszerű bejelentést az építésügyi hatóság tudomásul vette” szöveg,

f) 1. § (3) bekezdésében az „az Étv.-ben, illetve az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló törvényben, illetve a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben” szöveg

lép.

28. § Hatályát veszti a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet

a) 1. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontjában a „vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárásra” szövegrész,

b) 2. § (4) bekezdésében a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványban” szövegrész,

c) 2. § (11) bekezdés a) pontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvételétől” szövegrész,

d) 6. § (3) bekezdésében a „végleges” szövegrész és a „vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt” szövegrész,

e) 6. § (7) bekezdés c) pontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvétele” szövegrész,

f) 6. § (7) bekezdés d) pontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvétele” szövegrész,

g) 7. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész,

h) 7. § (2) bekezdésében a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész,

i) 7. § (8) bekezdésében a „vagy a használatbavétel tudomásulvétele” szövegrész.

13. A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása

29. § A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet] 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E rendeletet a területrendezéssel, településfejlesztéssel, településrendezéssel, településkép-védelemmel, műemlékvédelemmel és az építésüggyel kapcsolatos egyéb főépítészi feladatellátásra kell alkalmazni.”

30. § (1) A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A főépítészi szervezetrendszer

a) az országos főépítészt,

b) a Balatoni főépítészt,

c) a fővárosi és vármegyei kormányhivatalban működő állami főépítészt (a továbbiakban: állami főépítész) és

d) a települési és térségi főépítészt (a továbbiakban együtt: önkormányzati főépítész)

foglalja magában.”

„(1a) A főépítészi szervezetrendszerhez kapcsolódóan az országos tájépítész az országos főépítész, a Balatoni főtájépítész a Balatoni főépítész munkáját segíti. Ha a településen működik települési főtájépítész vagy települési főkertész, munkáját az önkormányzati főépítésszel együttműködve látja el.”

(3) A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami főépítészi feladatkör gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § g)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként

a) az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter,

b) a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter, valamint

c) a településkép védelméért felelős miniszter [az a)–c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: miniszter]

gyakorolja.”

(4) A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. § (3)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az 1. §-ban meghatározott feladatok központi irányítását, összehangolását az egész országra kiterjedő illetékességgel a miniszter látja el, amely keretében

a) koordinálja az állami főépítész terület- és településrendezéssel, továbbá az épített környezet alakításával, valamint építészeti értékvédelemmel kapcsolatos feladatait,

b) koordinálja az országos tájépítész és a Balatoni főtájépítész zöldinfrastruktúra alakításával és védelmével kapcsolatos feladatait,

c) elősegíti az egységes településpolitikai és építészetpolitikai elvek és elvárások koncepcionális kialakítását,

d) gondoskodik a nemzetközi egyezményekből fakadó feladatok végrehajtásáról,

e) az országos főépítész útján gondoskodik az Országos Építészeti Tervtanács (a továbbiakban: OÉT) üléseinek és nyilvántartásának vezetéséről.

(4) A miniszter az e rendeletben és más jogszabályban meghatározott egyes feladatait az országos főépítész útján látja el. Az országos főépítészt és az országos tájépítészt a miniszter – az általa vezetett minisztérium állományába tartozó személyek közül – bízza meg. A miniszter közvetlenül jár el, ha hatósági eljárásban az OÉT szakmai véleményét vitatják.”

(5) Az országos főépítész az országos főmérnökkel, az állami főépítész a térségi főmérnökkel együttműködve látja el a terület- és településrendezéssel, az épített környezet alakításával, valamint az építészeti értékvédelemmel kapcsolatos feladatát.

(6) A települési és a térségi főépítész helyettesítésére – legalább 15 napos akadályoztatása esetén – helyettes települési vagy helyettes térségi főépítész bízható meg. Helyettes főépítész az lehet, aki a 3. § (1) bekezdése szerinti foglalkoztatási feltételeknek megfelel.”

31. § A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet „Foglalkoztatási feltételek és a főépítészi vizsga” alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

Főépítészi foglalkoztatási feltételek és a főépítészi vizsga

32. § A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Főépítészként az foglalkoztatható, aki

a) büntetlen előéletű és cselekvőképes,

b) a 3/A. § (1) bekezdésében meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik,

c) a 3/C. §-ban meghatározott szakmai gyakorlati idővel rendelkezik,

d) a főépítészi vizsgát sikeresen teljesítette, vagy a vizsga alól a 3/B. § szerint mentesült, továbbá

e) állami főépítész és önkormányzati főépítész esetén a területi építész kamara által vezetett tagsági nyilvántartásban aktív tagként szerepel.

(2) Főépítészi vizsgát csak az tehet, aki már rendelkezik a 3/A. § (1) bekezdése szerinti szakirányú felsőfokú végzettséggel.

(3) Megbízási jogviszonyban főépítészként nyugdíjas is foglalkoztatható, ha teljesíti az (1) bekezdés szerinti követelményeket.

(4) Az állami főépítész és az önkormányzati főépítész köteles a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 53. § (4) bekezdése és 227. § (1) bekezdése figyelembevételével felvételét kérni a főépítészi nyilvántartásba.”

33. § (1) A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3/A. § (1) bekezdés a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A főépítészi feladatkör betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú végzettségek a következők:)

„a) az országos főépítészi feladatkör esetében a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott okleveles építészmérnök szakképzettség vagy azzal egyenértékű szakképzettség;
b) az állami főépítész, a Balatoni főépítész, valamint a megyei jogú városok, a főváros és a fővárosi kerületek főépítésze esetében
ba) építész mesterképzési szakon szerzett okleveles építészmérnök vagy azzal egyenértékű szakképzettség vagy
bb) településmérnöki mesterképzési szakon szerzett okleveles településmérnök vagy azzal egyenértékű szakképzettség;
c) a b) pont alá nem tartozó önkormányzati főépítész esetében
ca) építész mesterképzési szakon szerzett okleveles építészmérnök vagy azzal egyenértékű szakképzettség,
cb) településmérnöki mesterképzési szakon szerzett okleveles településmérnök vagy azzal egyenértékű szakképzettség vagy
cc) építész- vagy településmérnök főiskolai szakképzettség.”

(2) A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a főépítész végzettséget, szakképzettséget igazoló oklevélből a szakirány, illetve az egyenértékűség nem állapítható meg, akkor az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerinti szakértői testület jogosult szakértőként véleményt nyilvánítani, amelyet a munkáltató kötelezően figyelembe vesz.”

34. § A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3/B. §-a és 3/C. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„3/B. § (1) Az állami főépítészi vizsga, valamint az önkormányzati főépítészi vizsga (a továbbiakban együtt: főépítészi vizsga) alól mentesül

a) az országos főépítész és a Balatoni főépítész, valamint aki korábban országos főépítészi vagy Balatoni főépítészi feladatot látott el,

b) az építészeti állami díjat kapott személy vagy

c) az a személy, aki főépítészi szakmérnöki oklevéllel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az önkormányzati főépítészi vizsga alól mentesül az a személy, aki

a) állami főépítészi vizsgával rendelkezik, vagy

b) a szakmai gyakorlati időből kormánytisztviselőként vagy köztisztviselőként az országos, a Balatoni vagy az állami főépítész mellett legalább három év szakirányú szakmai gyakorlatot szerzett, azzal, hogy a szakmai gyakorlati időbe a tartós távollét és az egy hónapnál hosszabb fizetés nélküli szabadság időtartama nem számít bele.

(3) A főépítészi vizsga alól részben mentesül az a személy, aki olyan vizsgával rendelkezik, melynek követelményrendszere a főépítészi vizsga 1. melléklet 1. pont 1.1. és 1.7. alpontja szerinti általános részének követelményrendszerével megegyezik. Az általános rész teljesítése alól mentesül különösen a közigazgatási szakvizsgával, az építésügyi vizsgával vagy jogi szakokleveles mérnök végzettséggel rendelkező személy.

(4) A főépítészi vizsga alóli mentesülést alátámasztó igazolásokat legkésőbb a főépítészi foglalkoztatási jogviszony létesítésének kezdő napjáig be kell nyújtani a foglalkoztató részére. Az (1) és (2) bekezdés szerinti mentesülésről szóló igazolást önkormányzati főépítész esetén a kérelmező lakóhelye szerinti állami főépítész, állami főépítész esetén az országos főépítész állítja ki a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, és azt a főépítészi vizsgabizonyítványokkal együtt kell nyilvántartani. A teljes mentességgel rendelkező személyt az igazolás kézhezvételétől főépítészi vizsgával rendelkezőnek kell tekinteni. A (3) bekezdés szerinti részleges mentesülést alátámasztó iratokat a főépítészi vizsgára való jelentkezéskor a jelentkező megküldi a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak.

(5) Ha önkormányzati főépítészi vizsgával rendelkező személyt neveznek ki állami főépítésznek, az állami főépítészi vizsgát a kormánytisztviselői jogviszonya kezdetétől számított hat hónapon belül le kell tennie.

3/C. § A főépítészi feladatkört

a) a Balatoni főépítész, az állami főépítész, a fővárosi, fővárosi kerületi és megyei jogú városi önkormányzati főépítész esetében legalább ötéves, vagy

b) az a) pont alá nem tartozó önkormányzati főépítész esetén legalább hároméves

szakmai gyakorlattal rendelkező személy töltheti be.”

„3/D. § (1) Ha az állami vagy önkormányzati főépítészként foglalkoztatni kívánt személy még nem kamarai tag, akkor a foglalkoztatására irányuló jogviszonyának megkezdése előtt taggá kell válnia. A tagsági kérelem a Méptv. 207. § (2) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza.

(2) Az állami vagy önkormányzati főépítészként foglalkoztatni kívánt személy a foglalkoztatására irányuló jogviszonyának megkezdését követő 15 napon belül köteles benyújtani a területi építész kamarához a főépítészi nyilvántartásba vétel iránti kérelmét az adott vármegyére, településre vagy településekre vonatkozóan.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelemnek tartalmaznia kell az állami vagy önkormányzati főépítész

a) nevét,

b) tagnyilvántartási számát, amennyiben van,

c) a foglalkoztató államigazgatási szerv vagy önkormányzat megjelölését,

d) a foglalkoztató által kiállított igazolást a foglalkoztatási jogviszony kezdőnapjáról,

e) a főépítészi vizsgára (megszerzés ideje, mentesség, vizsgakötelezettség határideje) vonatkozó adatokat és

f) az e) pont szerinti adatok alátámasztásául szolgáló oklevelet, igazolást.

(4) A (3) bekezdés a)–e) pontja szerinti adatok – mint közérdekből nyilvános adatok – nyilvánosak, azokat az országos építész kamara – a területi építész kamarák adatszolgáltatása alapján – országos összesítésben az interneten bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhető módon a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban kötelezően közzéteszi.

(5) A főépítészként foglalkoztatott személy köteles a főépítészi nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkező valamennyi változást – ideértve a Méptv. 56. § (7) bekezdése szerinti esetet is – a területi építész kamaránál a változtatástól számított 15 napon belül írásban bejelenteni.

(6) Ha az állami vagy önkormányzati főépítész a főépítészi tevékenységét megszüntette, köteles ezt a területi építész kamarának a megszűnéstől számított 15 napon belül írásban bejelenteni.

(7) A (2) és (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételről, valamint az (5) és (6) bekezdés szerinti változás átvezetésről és törlésről a miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj kérelmező általi megfizetését követően, a területi kamara elnöksége nevében eljáró területi titkár dönt, a Magyar Építész Kamara (a továbbiakban: MÉK) szabályzatában rögzített eljárásrend szerint.

(8) Ha az állami vagy önkormányzati főépítészként foglalkoztatott személy elmulasztja a (2) és (3) bekezdésben foglalt nyilvántartásba vételi vagy az (5) és (6) bekezdésben foglalt változás-bejelentési kötelezettségét, fegyelmi vétséget követ el, amely miatt vele szemben a Méptv. 43. § (4) bekezdése szerinti etikai-fegyelmi büntetés alkalmazható.”

36. § A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 4. § (3)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A főépítészi vizsgát és az azt megelőző vizsgafelkészítő konzultációt – a (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint – az önkormányzati főépítészek tekintetében az illetékes állami főépítész, az állami főépítész és a Balatoni főépítész tekintetében az országos főépítész bonyolítja le.

(4) A főépítészi vizsga szóbeli és írásbeli vizsgarészből áll. A főépítészi vizsga írásbeli kérdéseit és a felkészülést segítő segédanyagokat az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott témakörök alapján az országos főépítész a MÉK bevonásával állítja össze, továbbá gondoskodik annak a miniszter által vezetett minisztérium honlapján való közzétételéről. A MÉK a javaslatát a Főépítészi Tagozatának közreműködésével állítja össze.

(5) Az állami főépítészi vizsga szóbeli kérdéseit az 1. melléklet 2. pontja, az önkormányzati főépítészi vizsga szóbeli kérdéseit az 1. melléklet 3. pontja tartalmazza.

(6) Az országos főépítész a MÉK bevonásával gondoskodik a főépítészi vizsga vizsgaszabályzatának és a lebonyolítást meghatározó módszertani útmutatónak az elkészítéséről. A MÉK a javaslatát a Főépítészi Tagozatának közreműködésével állítja össze. A vizsgaszervező gondoskodik a vizsgafelkészítő konzultációk és a főépítészi vizsga időpontjainak elektronikus meghirdetéséről, valamint a vizsgák eredményeinek vizsgaszervező rendszerben való elektronikus felviteléről.”

37. § (1) A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az önkormányzati főépítészi vizsga az E-építés portálon keresztül elérhető főépítészi vizsgafelületen kerül meghirdetésre, legkésőbb a vizsga időpontját megelőző 45 nappal. A vizsgára a meghirdetett vizsganap előtt legalább 20 nappal kell jelentkezni a főépítészi vizsgafelületen.

(2) Az állami főépítészi vizsgát az országos főépítész legkésőbb a vizsga időpontját megelőző 30 nappal, az érintettek közvetlen értesítésével hirdeti meg.”

(2) A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vizsgára jelentkezéshez benyújtandó:)

„a) az E-építés portálon keresztül elérhető főépítészi vizsgafelületen közzétett, kitöltött jelentkezési űrlap,”

„(3a) A vizsga szervezője a (3) bekezdés b) pontja szerinti oklevél vizsgálata során a 3/A. § (2) bekezdése szerinti szakértői testülethez fordulhat.”

(4) A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A vizsgabizottság összetétele a következő:)

„a) állami főépítészi vizsga esetén a vizsgabizottság elnöke az országos főépítész vagy az országos főépítész által felkért szakmai képviselő, tagjai két állami főépítész és a MÉK által delegált legalább két fő, azzal, hogy a MÉK-delegáltak közül egy fő a MÉK Főépítészi Tagozatának képviselője,
b) önkormányzati főépítészi vizsga esetén a vizsgabizottság elnöke a területileg illetékes állami főépítész, tagjai a miniszter által vezetett minisztérium szakmai képviselője, az elnökön kívüli további egy állami főépítész, valamint a MÉK által delegált legalább két fő, azzal, hogy a MÉK-delegáltak közül egy fő a MÉK Főépítészi Tagozatának képviselője.”

38. § A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet „Az országos főépítész” alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

Az országos főépítész feladatai

39. § (1) A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 6/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az országos főépítész)

„a) ellátja a Méptv.-ben meghatározott feladatokat,”

(2) A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 6/A. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az országos főépítész)

„c) ellátja az OÉT működtetésével kapcsolatos feladatokat,”

(3) A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 6/A. § e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az országos főépítész)

„e) közreműködik a főépítészi és főtájépítészi továbbképzések lebonyolításában,
f) ellátja a Kormány által meghatározott kiemelkedő munkásságukkal jelentős értéket létrehozó építészek – valamint az országos tájépítész bevonásával a tájépítészek – életművének gondozásával kapcsolatos feladatokat, és”

(Az országos főépítész)

„g) közzéteszi a településtervezési szabályzatot.”

40. § A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a 6/B. §-t megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

A Balatoni főépítész feladatai

41. § A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 6/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6/B. § A Balatoni főépítész

a) ellátja a Méptv.-ben és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben (a továbbiakban: Trtv.) meghatározott feladatokat,

b) tagként részt vesz az OÉT és a területi építészeti tervtanács ülésén, ha a tervtanács a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén megvalósuló beruházást tárgyal,

c) tagként részt vesz a településrendezési tervtanács ülésén, ha a tervtanács a Balaton kiemelt üdülőkörzet területét érintő településtervet, illetve annak módosítását véleményezi,

d) véleményezi a Balaton vízparti területeit érintő településtervet, illetve annak módosítását az egyeztetési eljárás véleményezési szakaszában,

e) közreműködik a főépítészi továbbképzések lebonyolításában, és

f) érvényesíti a településtervezési szabályzatban foglalt követelményeket.”

42. § A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet „A fővárosi és vármegyei kormányhivatal állami főépítészi feladatai” alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

Az állami főépítész feladatai

43. § (1) A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 7. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal)

„a) ellátja a Méptv.-ben és a Trtv.-ben meghatározott feladatokat,”

(2) A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 7. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal)

„c) kérelemre határozatban megállapítja a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó önálló telkek körét, a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerint a birtokközpontot és a – birtokközpont beépítettségének meghatározásakor – beszámításra került telek vonatkozásában az építési tilalmat, a birtoktest és a birtokközpont módosítását, megszüntetését, majd kezdeményezi az építési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését vagy törlését,”

(3) A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 7. § g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal)

„g) ellátja a területi építészeti tervtanács, illetve a területi településrendezési tervtanács működtetésével kapcsolatos feladatokat,
h) ellátja a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott szakmai feladatokat,”

(Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal)

„i) közreműködik a főépítészi továbbképzések lebonyolításában, és
j) érvényesíti a településtervezési szabályzatban foglalt követelményeket.”

44. § A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet „Az állami főépítész feladatai” alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) A mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakításával kapcsolatos hatósági eljárás megindításához szükséges kérelem tartalmazza

a) a tervezett birtokközpont telekadatait és annak a birtokközpont kialakítása előtti övezeti besorolását,

b) a birtoktestbe bevonásra kerülő telkek adatait és azok övezeti besorolását,

c) a mezőgazdasági birtoktest átnézeti térképét, és

d) ha a birtoktest valamely ingatlana nem a kérelmező tulajdonában van, erre a birtoktestbe bevont telekre vonatkozó építési tilalom bejegyzéséhez a tulajdonos hozzájárulását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az eljárás szünetelésének nincs helye.

(3) A birtoktest és a birtokközpont megszüntetése akkor engedélyezhető, ha a megszüntetést követően a telkek beépítettsége megfelel az övezeti előírásoknak.”

45. § A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a következő alcímmel egészül ki:

A megbízási jogviszonyban álló önkormányzati főépítész

7/B. § (1) Ha az önkormányzati főépítész megbízási jogviszonyban látja el feladatát, a megbízási szerződését írásba kell foglalni.

(2) Nem létesíthető megbízási jogviszony, ha a megbízott a közeli hozzátartozójával kerülne a megbízási jogviszony keretében irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési kapcsolatba.

(3) Az önkormányzati főépítész nem lehet polgármester annál az önkormányzatnál, ahol önkormányzati főépítészi feladatot lát el.

(4) Térségi főépítész esetében a megbízási szerződést megbízóként a társulási megállapodásban szereplő, ennek hiányában a társulás székhelye szerinti település polgármestere írja alá. Járásszékhely város önkormányzati főépítésze esetén a megbízási szerződést megbízóként a járásszékhely város polgármestere írja alá.

(5) Eltérő megállapodás hiányában

a) a megbízási jogviszony határozatlan időre jön létre, és

b) a megbízási díj utólag, havonta esedékes.

(6) A megbízási szerződésben meg kell határozni az önkormányzati főépítész

a) által a jogszabályi előírások alapján ellátandó feladatokat, valamint a felek által megállapított egyéb feladatokat,

b) főépítészi tevékenységére fordított heti időtartamot olyan módon, hogy az a) pont szerinti feladata biztonságosan ellátható legyen, egyben ne akadályozza a más településen végzett önkormányzati főépítészi feladatellátását.

(7) A megbízott önkormányzati főépítész az önkormányzat településfejlesztési és településrendezési feladatellátása során az önkormányzat képviselőjeként jár el, ha jogszabály – ideértve az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát is – másként nem rendelkezik.

(8) Az önkormányzati főépítész a megbízót köteles a megbízási szerződésben meghatározott gyakorisággal, ilyen szerződéses rendelkezés hiányában negyedévente tájékoztatni az elvégzett tevékenységéről és a folyamatban lévő feladata állásáról. A megbízott a megbízó utasításának teljesítését biztosíték adásához nem kötheti.

(9) A megbízási jogviszony felek általi felmondási ideje legalább 30 nap, és a megbízó a felmondást írásban indokolni köteles.

(10) Az önkormányzati főépítész megbízási jogviszonya megszűnik, ha az építész kamara a főépítész kamarai tagsági jogviszonyát felfüggesztette vagy őt a kamarából kizárta. A kizárás tényéről a kamara tájékoztatja a megbízó önkormányzatot.”

46. § A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a 11. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

A főépítészi feladatellátás átadásának és átvételének szabályai

11/A. § (1) A községi önkormányzattól a járásszékhely városhoz kerülő főépítészi feladatellátás esetén, a Méptv. 56. § (7) bekezdése és 228. § (1) bekezdése szerinti jelzéssel egyidejűleg a járásszékhely város jegyzője részére meg kell küldeni az átadás-átvételi jegyzőkönyv tervezetét, amelyhez mellékelni kell a hatályos településtervet, folyamatban lévő, valamint az 5 évre visszamenőleg lezárult településfejlesztési, településrendezési és településképi eljárások tervdokumentációját és az ilyen ügyben született önkormányzati döntések iratanyagát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megküldést követően az átadó és az átvevő önkormányzat jegyzője – a járásszékhely város önkormányzati főépítészének részvételével – egyeztetést tart, amelynek keretében megvitatják az átvétellel kapcsolatos aktuális kérdéseket, áttekintik a folyamatban lévő ügyeket és aláírják az átadás-átvételi jegyzőkönyvet annak érdekében, hogy a Méptv. 56. § (7) bekezdése és 228. § (1) bekezdése szerinti határidőtől a járásszékhely város az önkormányzati főépítészi feladatokat el tudja látni. Az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet az egyeztetés előtt legalább 5 nappal meg kell küldeni az átvevőnek.

(3) Ha a főépítészi feladatellátás a (2) bekezdés szerinti átvételét követően – az időközben bekövetkezett változásra tekintettel – a községi önkormányzat képviselő-testülete úgy dönt, hogy saját települési főépítészt alkalmaz vagy más térségi főépítészi társuláshoz csatlakozik, azt a járásszékhely város jegyzőjéhez címzett megkeresésben kezdeményezheti. A főépítészi feladatok visszavételére január 1-jei vagy július 1-jei kezdőnappal kerülhet sor, és a községi önkormányzatnak vállalnia kell, hogy legalább egy évig maga vagy társulásban más önkormányzattal közösen gondoskodnak az önkormányzati főépítészi feladatok ellátásáról.

(4) A főépítészi feladatok visszavételére az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az átadás-átvételi jegyzőkönyv tervezetét a járásszékhely város jegyzője készíti elő és a feladatellátás kezdőnapjaként január 1-jét vagy július 1-jét lehet megjelölni.

(5) A Méptv. 56. § (9) bekezdése szerinti állami támogatás igénylésére kizárólag a Méptv. 56. § (7) bekezdése alapján többletfeladatot ellátni köteles járásszékhely város önkormányzata, valamint az önkormányzati főépítészt és munkatársait önkormányzati társulás keretében foglalkoztató, társulási megállapodásban meghatározott település jogosult.”

47. § A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a következő alcímmel egészül ki:

Az önkormányzati főépítész bejelentési kötelezettsége saját illetékességi területen történő tervezés esetén

11/B. § (1) A Méptv. 56. § (3) bekezdése szerinti tervezési tevékenység területi építész kamara felé történő bejelentése során a bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a tervezési terület helyrajzi számát,

b) a tervezési feladat rövid leírását,

c) a megbízás időtartamát, és

d) a főépítész nyilatkozatát arról, hogy az illetékességi területén fekvő ingatlannal kapcsolatban készített építészeti-műszaki dokumentációt sem főépítészként, sem a helyi építészeti tervtanács elnökeként nem bírálja el, a bírálat előkészítésében, valamint a településképi vélemény előkészítésében nem vesz részt.

(2) Ha az önkormányzati főépítész az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy a bejelentésben foglaltak ellenére az összeférhetetlenségi szabályokat megsérti, fegyelmi vétséget követ el és a területi építész kamara vele szemben a Méptv. 43. § (4) bekezdése szerinti etikai-fegyelmi büntetéseket alkalmazhatja.”

48. § A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a következő alcímmel egészül ki:

Az országos tájépítész és a Balatoni főtájépítész, valamint a főmérnökök foglalkoztatási feltételei

11/C. § (1) Országos tájépítészként és Balatoni főtájépítészként az foglalkoztatható, aki

a) büntetlen előéletű és cselekvőképes,

b) okleveles tájépítészmérnök vagy azzal egyenértékű szakképzettséggel rendelkezik, és

c) legalább ötéves területrendezési, településtervezési vagy tájépítészeti tervezési tevékenységben, vagy ezek igazgatásában, oktatásában eltöltött szakmai gyakorlati idővel rendelkezik.

(2) Ha a végzettséget, szakképzettséget igazoló oklevélből a szakirány, illetve az egyenértékűség nem állapítható meg, akkor az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerinti szakértői testület jogosult szakértőként véleményt nyilvánítani, amelyet a munkáltató kötelezően figyelembe vesz.

(3) A települési főtájépítész és a települési főkertész feladatkör ellátásával összefüggő foglalkoztatási feltételekről – a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendelet előírásainak betartása mellett – a települési önkormányzat saját hatáskörben dönt.

(4) Országos főmérnökként és térségi főmérnökként az foglalkoztatható, aki

a) büntetlen előéletű és cselekvőképes,

b) okleveles építőmérnök, okleveles építészmérnök, okleveles településmérnök vagy azokkal egyenértékű szakképzettséggel rendelkezik, és

c) legalább ötéves közlekedési, közműfejlesztési, területrendezési vagy településtervezési tervezési tevékenységben, vagy ezek igazgatásában, oktatásában eltöltött szakmai gyakorlati idővel rendelkezik.”

49. § A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet „Záró rendelkezések” alcíme a következő 13. §-sal egészül ki:

„13. § (1) A Méptv. 56. § (1) bekezdése alapján önkormányzati főépítészi feladatot vállaló személyeknek

a) a 3/D. § (1) és (2) bekezdésétől eltérően a kamarai tagságra és a főépítészi nyilvántartásba vételre vonatkozó kötelezettségüket 2024. december 31-ig, és

b) a 3. § (1) bekezdés d) pontjától eltérően az önkormányzati főépítész vizsga letételére vonatkozó kötelezettségüket 2025. március 31-ig

kell teljesíteniük.

(2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti határidő eredménytelenül telik el, a területi kamara titkára az önkormányzati főépítészt törli a kamarai főépítészi nyilvántartásból, akinek esetleges továbbfoglalkoztatása jogellenesnek minősül.

(3) Az állami főépítészekre az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”

a) 1. melléklet 1. pont 1.6. alpontjában az „emlékhelyek” szövegrész helyébe az „emlékhelyek; a települési zöldinfrastruktúra védelme, településképi elemei” szöveg,

b) 1. melléklet 1. pont 1.7. alpontjában az „építészeti műszaki” szövegrész helyébe az „építészeti-műszaki” szöveg és az „Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs” szövegrész helyébe az „Építésügyi és örökségvédelmi hatósági engedélyezési eljárások elektronikus lefolytatását Támogató Dokumentációs” szöveg,

c) 1. melléklet 1. pont 1.10. alpontjában a „tájvédelem:” szövegrész helyébe a „tájvédelem, települési infrastruktúra:” szöveg, a „hálózat” szövegrész helyébe a „fogalmi köre, hálózatának” szöveg és a „kérdésköre” szövegrész helyébe a „kérdésköre; a tájépítészeti alkotások fogalma, sajátosságai és építményekhez való viszonya; a zöldfelületi tanúsítás és a zöld védjegy” szöveg

lép.

52. § Hatályát veszti a 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

e) 9. §-a,

g) 1. melléklet 1. pont 1.7. alpontjában az „és építésfelügyeleti” szövegrész,

h) 1. melléklet 1. pont 1.13. alpontja.

14. Az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása

53. § Az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet] 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„a) általános építésügyi hatósági eljárás: az építésügyi hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendeletben kijelölt építésügyi hatóság eljárása,”

a) 2. § b) pontjában az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 18. pontjában” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 16. § 114. pontjában” szöveg,

b) 16. § (1) bekezdésében az „az Étv. 53/C. § (4) bekezdését” szövegrész helyébe az „a Méptv. 167. § (5) bekezdését” szöveg

lép.

55. § Hatályát veszti a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. §-ában az „első és másodfokon” szövegrész és az „és az építésfelügyeleti” szövegrész.

15. A honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységről szóló 195/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása

56. § A honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységről szóló 195/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 195/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet]

a) 1. §-ában a „meghatározott” szövegrész helyébe a „meghatározott, valamint a nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű” szöveg,

b) 3. §-ában az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, az országos településrendezési és építési követelményekről” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló törvényben, a településrendezési és építési követelményekről” szöveg

lép.

57. § Hatályát veszti a 195/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdés a) pontjában az „és az építésfelügyeleti” szövegrész.

16. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet módosítása

58. § A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet

a) 1. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról” szövegrész helyébe a „magyar építészetről” szöveg,

b) 2. § (1) bekezdésében a „tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról” szövegrész helyébe a „magyar építészetről” szöveg

lép.

17. A munkabiztonsági szakértői tevékenységről szóló 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

59. § A munkabiztonsági szakértői tevékenységről szóló 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 8/A. §-ában a „tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról” szövegrész helyébe a „magyar építészetről” szöveg lép.

18. A közlekedési területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló 14/2010. (II. 5.) Korm. rendelet módosítása

60. § A közlekedési területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló 14/2010. (II. 5.) Korm. rendelet 2. §-ában a „tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról” szövegrész helyébe a „magyar építészetről” szöveg lép.

19. A területi monitoring rendszerről szóló 37/2010. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása

61. § Hatályát veszti a területi monitoring rendszerről szóló 37/2010. (II. 26.) Korm. rendelet

a) 1. § 4. pontjában az „és vármegyei” szövegrész,

b) 7. § nyitó szövegrészében a „ , valamint a vármegyei területrendezési terv érvényesülésének” szövegrész,

20. A vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet módosítása

62. § A vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés b) pontjában az „az országos településrendezési és építési követelményekről” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről” szöveg lép.

21. A vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet módosítása

63. § A vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet

a) 2. § 12. pontjában az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 10. pontjában” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 16. § 42. pontjában” szöveg,

b) 2. § 16. pontjában az „az Étv. 2. § 8. pontjában” szövegrész helyébe az „a Méptv. 16. § 34. pontjában” szöveg

lép.

22. A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet módosítása

64. § A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában az „országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott” szöveg lép.

23. A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása

65. § A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelemhez a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részéről csatolni kell)

„d) amennyiben a támogatás építési beruházásra irányul, úgy a végleges építési engedélyt vagy az építésügyi hatóság szakmai nyilatkozatát arról, hogy a bejelentésben megjelölt építési tevékenység építési engedély nélkül végezhető,”

24. Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

66. § Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet] 1. § (1) bekezdés 25. és 26. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E rendelet alkalmazásában:)

„25. építési engedély: a végleges építési engedély vagy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet] 1. § (2) bekezdése szerinti visszaigazolás vagy a 2024. szeptember 30-át követően új lakóépületre tett egyszerű bejelentés tudomásulvételéről az építésügyi hatóság által kiállított dokumentum;
26. használatbavételi engedély: a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételéről az építésügyi hatóság által kiállított dokumentum vagy a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány.”

(Az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultság feltételeinek meglétét a következők szerint kell igazolni:)

„w) a 2024. szeptember 30-át követően tett, új lakóépületre vonatkozó egyszerű bejelentést az építésügyi hatóság által kiállított, az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről szóló dokumentummal és az egyszerű bejelentés mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációval.”

a) 1. § (1) bekezdés 10. pont b) alpontjában az „az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 8. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet” szöveg,

b) 1. § (1) bekezdés 17. pontjában az „az OTÉK” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.)” szöveg,

c) 1. § (1) bekezdés 18. pont nyitó szövegrészében az „az OTÉK” szövegrész helyébe az „a Méptv.” szöveg,

d) 1. § (1) bekezdés 22. pontjában az „az OTÉK” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet” szöveg,

e) 1. § (1) bekezdés 24. pont b) alpontjában az „az OTÉK 8. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet” szöveg,

f) 1. § (2) bekezdésében az „az Étv.-ben” szövegrész helyébe az „a Méptv.-ben” szöveg és az „az országos településrendezési és az építési követelményekről” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről” szöveg

lép.

69. § Hatályát veszti a 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

a) 1. § (1) bekezdés 5. pontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész,

b) 4. § (1) bekezdés i) pontjában a „vagy használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt” szövegrész,

c) 4. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész,

d) 4. § (8) bekezdésében az „a használatbavétel tudomásulvétele vagy” szövegrész,

e) 5. § (1) bekezdés b) pontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvételére még nem került sor” szövegrész,

f) 5. § (3) bekezdésében a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész,

g) 12. § (3) bekezdés b) pontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvétele” szövegrész,

h) 14. § (1) bekezdés l) pontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány” szövegrész,

i) 15/A. § c) pontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvétele vagy egyszerű bejelentés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány megszerzése” szövegrész.

25. A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

70. § A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet]

a) 1. § (1) bekezdésében az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 8. pontjában” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 16. § 34. pontjában” szöveg,

b) 1. § (3) bekezdés 5. pontjában a „tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben” szövegrész helyébe a „Méptv.-ben” szöveg,

c) 1. melléklet 2. Különös követelmények 1. pont a) alpontjában az „az Étv.” szövegrész helyébe az „a Méptv.” szöveg

lép.

71. § Hatályát veszti a 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. Különös követelmények 1. pont a) alpont ae) pontjában az „az építésfelügyeleti ellenőrzésre vonatkozó általános szabályait;” szövegrész.

26. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet módosítása

72. § A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet] 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § A bányafelügyelet építésügyi és építésfelügyeleti eljárására az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló kormányrendeletet – az építésügyi hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések kivételével – nem kell alkalmazni.”

a) 35. § b) pontjában az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39/A. § (1) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 188. § (1) bekezdésében” szöveg,

b) 39. § (4) bekezdésében az „az épített környezet alakításáról és védelméről” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről” szöveg

lép.

27. A vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet módosítása

74. § A vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet]

a) 6. § (2) bekezdés f) pontjában a „ , valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Épelj.) az egyes építésügyi engedélyezési eljárásaira vonatkozó rendelkezései szerint az Épelj. 8. mellékletében” szövegrész helyébe a „szóló kormányrendeletben” szöveg,

b) 6. § (4) bekezdésében az „Épelj. 5. melléklete szerinti” szövegrész helyébe az „az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló kormányrendeletben a szakkérdések vizsgálatához meghatározott” szöveg

lép.

75. § Hatályát veszti a 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet

a) 6. § (2) bekezdés f) pontjában az „és építésfelügyeleti” szövegrész,

b) 35. § nyitó szövegrészében az „– az építésfelügyeleti tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltakon túl –” szövegrész,

28. Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

76. § (1) Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet] 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az építésügy körébe tartozó, e rendeletben meghatározott dokumentumokra, az azok benyújtására kötelezettekre, az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ (a továbbiakban: Dokumentációs Központ) szolgáltatásait igénybe vevőkre, valamint a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Üzemeltető) által üzemeltetett Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: OÉNY) működését elősegítő elektronikus alkalmazásokat igénybe vevőkre terjed ki.”

„(3) A Dokumentációs Központ gyűjtőkörét azok a dokumentumok alkotják, amelyeket a Dokumentációs Központ és jogelődei jogszabály alapján gyűjtenek vagy gyűjtöttek. A Dokumentációs Központ gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A Dokumentációs Központ részére benyújtandó dokumentumok közé azon dokumentumok tartoznak, amelyeket a 3. melléklet felsorol.”

77. § (1) A 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § E rendelet alkalmazásában

1. Dokumentációs Központ: az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ, amely az építésügy, a településfejlesztés, a településrendezés, a területfejlesztés és a területrendezés körébe tartozó dokumentációknak és adatoknak a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény szerinti közgyűjteménye és azok nyilvántartása;

2. e-építés: az építésügy, a településfejlesztés és a településrendezés közös információs felülete, amelynek adatkezelője az építésügyi igazgatásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter, valamint a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter, üzemeltetését az Üzemeltető látja el;

3. e-örökség: a műemlékvédelem és a régészeti örökség védelmének közös információs felülete, amelynek adatkezelője a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, üzemeltetését az Üzemeltető látja el;

4. kutatás: az építészeti-műszaki dokumentáció és azzal összefüggésbe hozható egyéb források módszeres megtekintése, kivonatolására, reprodukciójára, valamint minden egyéb, a köz- és magángyűjteményekből származó új ismeretek, összefüggések megszerzésére irányuló tevékenység tudományos-oktatási, jövedelemszerzést közvetve sem szolgáló céllal;

5. Nemzeti Mintaterv Katalógus (NMTK): hagyományos alapokon nyugvó, a modern kor követelményeinek megfelelő családi ház mintatervek gyűjteményét kezelő alkalmazás;

6. nemzeti tervvagyon kezelése: a nemzeti tervvagyon körébe tartozó építészeti-műszaki dokumentációkkal kapcsolatosan a Magyar Államot megillető vagyoni értékű jogok vonatkozásában e rendelet alapján, a Dokumentációs Központ által végzett tevékenység;

7. Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY): az építésügy, településfejlesztés, a településrendezés, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelme körébe tartozó hatósági és szakmai tevékenységeket, valamint az állampolgárok tájékoztatását kiszolgáló elektronikus alkalmazások, dokumentációk és adatállományok egységes, elektronikus formában működtetett központi rendszere;

8. OÉNY működését elősegítő elektronikus alkalmazások: az alábbi elektronikus alkalmazások:

8.1. e-bírság: az építésügyi hatóságok által kiszabott építésügyi bírságok megállapítását, behajtását, kezelését támogató és a végrehajtást követő elektronikus alkalmazás,

8.2. e-építési napló: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 15. pontja szerinti elektronikus építési napló alkalmazás,

8.3. e-jegyzőkönyv: az építésügyi hatóság által lefolytatott helyszíni szemle és hatósági ellenőrzés során készítendő feljegyzéseket, jegyzőkönyveket támogató elektronikus alkalmazás és az így készített feljegyzések, jegyzőkönyvek gyűjteménye,

8.4. e-kezelő felület: az OÉNY valamennyi adatállományából lekérdezést biztosító, meghatározott cél érdekében adott helyrajzi számhoz adatokat, dokumentumokat hozzárendelő elektronikus alkalmazás,

8.5. e-közmű: az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendeletben e-közműként meghatározott elektronikus alkalmazás,

8.6. Elektronikus Térségi Tervezés Támogató Rendszer (E-TÉR): a területrendezési, településrendezési és településfejlesztési tervek és településképi dokumentumok digitális egyeztetésének és közzétételének elektronikus alkalmazása,

8.7. e-statisztika: az OÉNY működését elősegítő elektronikus alkalmazásokban keletkezett adatok és dokumentumok összesített adatait, valamint az építésügyi hatóságok személyi, tárgyi feltételeinek, továbbá a döntés-előkészítők és döntéseik évenként, hatóságonként, ügyfajtánként és döntéstípusonként összesített adatait kezelő és azokból összegzést készítő elektronikus alkalmazás,

8.8. e-szankció: az építmény tervezésére vagy építőipari kivitelezési tevékenység végzésére irányuló szerződéses főkötelezettséghez kapcsolódó díjfizetési kötelezettség nem teljesítése tárgyában hozott marasztaló jogerős bírósági ítéletről kiállított értesítések adatbázisa,

8.9. e-tanúsítás: olyan elektronikus alkalmazás, amely kizárólagosan biztosítja az energetikai tanúsító személyek és szervezetek számára a hiteles energetikai tanúsítvány elektronikus formában történő előállítását és annak a nyilvántartásba vételét,

8.10. e-tervpálya: a tervpályázatok kiírását és lebonyolítását támogató elektronikus alkalmazás,

8.11. Építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását Támogató Dokumentációs Rendszer (ÉTDR): az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus ügyintézését, a döntéshozatalt, az ügyfelekkel és a szakhatóságokkal való kapcsolattartást biztosító, komplex elektronikus alkalmazás, amely az eljárás során beérkező és keletkező dokumentumokat elektronikusan kezeli, és adatot szolgáltat az OÉNY egyes alkalmazásai részére,

8.12. építésügyi monitoring (ÉMO): építésügyi feladatokat támogató elektronikus térinformatikai alkalmazás, amely az OÉNY adatainak és a Dokumentációs Központ átvett dokumentumainak – egyéb elektronikus alkalmazások segítségével történő – igénybevételével elősegíti az építésügyi hatósági feladatok végrehajtását, a szabálytalan építési tevékenységek felkutatását és szankcionálását,

8.13. építésügyi vizsga: az építésügyi és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselők építésügyi vizsgáját támogató elektronikus alkalmazás,

8.14. építészeti alkotások szerzői jogi nyilvántartása (ÉSZJNY): építészeti-műszaki dokumentációk összegyűjtött szerzői adatainak nyilvántartása, amely lehetővé teszi a szerzői jogosultságok alanyainak azonosíthatóságát, az adott tervekhez kapcsolódó szerzői vagyoni jogok egyértelmű elhatárolását és védelmének biztosítását,

8.15. felhasználói rendszertámogató szolgáltatás: az Üzemeltető által üzemeltetett építésügyi elektronikus alkalmazások felhasználói támogatása (helpdesk),

8.16. Nemzeti Geotechnikai Térkép és Adattár (NGTA): hiteles geotechnikai szakvélemények digitális gyűjteményének alkalmazása,

8.17. OÉNY-keret modulok: az OÉNY technológiai működését biztosító alrendszerek,

8.18. Örökségvédelmi Nyilvántartási Rendszer (ÖVNYR): a régészeti örökség és a műemlékek központi nyilvántartásai és a nyilvántartásban szereplő adatokkal kapcsolatos iratok, dokumentumok kezelésére szolgáló elektronikus alkalmazás;

9. tervtár: a Dokumentációs Központ által gyűjtött építészeti-műszaki, valamint települési és térségi dokumentációk tárolására, őrzésére, valamint kezelésére szolgáló fizikai vagy elektronikus tárolóhely.”

(2) A 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. § 8. pontja a következő 8.19. alponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában

OÉNY működését elősegítő elektronikus alkalmazások: az alábbi elektronikus alkalmazások:)

„8.19. e-zöldfelületi tanúsítás: olyan elektronikus alkalmazás, amely kizárólagosan biztosítja az zöldfelületi tanúsító személyek és szervezetek számára a hiteles zöldfelületi tanúsítvány elektronikus formában történő előállítását és annak a nyilvántartásba vételét;”

78. § A 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 214. § a) pontja szerinti feladatai ellátása keretében a Dokumentációs Központ útján

a) gyűjti és kezeli a nemzeti tervvagyon körébe tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációkat, valamint az azok létrejöttéhez kapcsolódó szerződéses és más dokumentumokat, adatokat digitális vagy papír formátumban,

b) befogadja az önkéntesen átadott dokumentációkat, gyűjteményeket, dokumentumtárakat,

c) gondoskodik a dokumentációk és az azokhoz kapcsolódó adatok megőrzéséről és közérdekű hasznosításáról,

d) gondoskodik az építésüggyel, a településfejlesztéssel és településrendezéssel, valamint a területrendezéssel kapcsolatos közfeladatok ellátásához szükséges háttérinformációk rendelkezésre állásáról,

e) gondoskodik az építésgazdasággal kapcsolatos közfeladatok ellátásához szükséges háttérinformációk rendelkezésre állásáról, valamint

f) ellátja a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról szóló 16/2010. (II. 5.) Korm. rendelet szerinti feladatokat.

(1a) A miniszter az Üzemeltető útján gondoskodik

a) az OÉNY fenntartásáról és fejlesztéséről,

b) az OÉNY tekintetében az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartás Üzemeltetési Szabályzatában (a továbbiakban: DÜSZ) meghatározott feladatok erejéig történő működtetéséről,

c) a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 71. § (1) bekezdésében és a Méptv. 149. § (1) bekezdésében meghatározott, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által vezetett nyilvántartás elektronikus üzemeltetéséről és fejlesztéséről.

(1b) A miniszter

a) az (1) bekezdés e) pontjában, valamint az e-tanúsítás és az e-statisztika esetében az (1a) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatát az építésgazdaságért felelős miniszterrel,

b) az (1a) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatát a kulturális örökség védelméért felelős miniszterrel

együttműködve látja el.

(1c) Az Üzemeltető évente jelentést készít a miniszternek az OÉNY fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos tevékenységéről.

(2) Az OÉNY és a Dokumentációs Központ a miniszter által jóváhagyott és az e-építésen közzétett DÜSZ alapján működik. A DÜSZ OÉNY-t érintő rendelkezéseit a miniszter az Üzemeltető bevonásával dolgozza ki.”

79. § A 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A Dokumentációs Központ részére benyújtandó dokumentumokat a 3. mellékletben meghatározott személy – hatóság vagy egyéb szerv döntését igénylő esetben a végleges döntést követő, egyéb esetben a dokumentum végleges formájának kialakulását követő 30 napon belül – a (2) bekezdés szerint köteles a Dokumentációs Központ részére ingyenesen átadni vagy megküldeni.

(2) A nem elektronikusan készült dokumentumok kivételével – jogszabályi előírás hiányában – a benyújtandó dokumentumok közé tartozó térképi alapú tervdokumentációkat GML (Geography Markup Language) formátumban, a többi dokumentumot PDF (Portable Document Format) formátumban, a DÜSZ-ben meghatározottak szerint kell a Dokumentációs Központ részére átadni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítését a Dokumentációs Központ ellenőrzi, amely azt szükség szerint jelzi az érintett felügyeletét ellátó illetékes hatóságnak vagy más közfeladatot ellátó szervnek. Ha a nemzeti tervvagyon körébe tartozó dokumentum birtokosa kötelezettségét elmulasztja, úgy a Dokumentációs Központ az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló rendelet szabályai szerint jár el.

(4) A Dokumentációs Központ kezeli a hozzá beérkező építészeti-műszaki dokumentációkat, amely a dokumentációk nyilvántartását, rendszerezését és segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését jelenti.”

80. § (1) A 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Dokumentációs Központ az Üzemeltető bevonásával

vezeti a bauxitcementtel épült építmények központi nyilvántartását, mely tartalmazza:)

„bc) a hatósági intézkedés időpontját, műszaki tartalmát,”

(2) A 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Dokumentációs Központ az Üzemeltető bevonásával)

„d) tervtárában kezeli az írásban keletkezett és tárolt adatokat.”

81. § A 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) Az Üzemeltető az OÉNY működtetése, fenntartása és fejlesztése érdekében

a) gondoskodik az elektronikus alkalmazások működtetéséről,

b) kezeli az adatállomány és az alkalmazások hozzáférési jogosultsági adatait és vezeti azok nyilvántartását,

c) gondoskodik

ca) az eljárás lezárását követően az ÉTDR-ben rögzített elektronikus ügyirat dokumentumainak,

cb) az e-statisztika teljes adatállományának,

cc) az ÉMO teljes adatállományának,

cd) az e-építési napló teljes adatállományának,

ce) az e-tanúsítás teljes adatállományának és

cf) az e-közműben keletkezett dokumentumok

elektronikus formában történő megőrzéséről.

(2) Az e-statisztika adatállományában az építésügyi hatóságok minden tárgyévet követő január 31-ig rögzítik a saját működésükkel kapcsolatos statisztikai adatokat, amely adatállományba betekintési joga van az építésügyi hatóságoknak és a szakmai felügyeletet ellátó szervnek, személyeknek.

(3) Az e-bírság alkalmazásban az adatkezelő építésügyi hatóság ellenőrzi az általa kiszabott építésügyi bírság adatait, és szükség szerint gondoskodik

a) a döntésének csatolásáról,

b) a behajtására vonatkozó nyilvántartási adatok pótlásáról, módosításáról és a végrehajtással kapcsolatos dokumentumok csatolásáról,

c) a jogorvoslati eljárásban hozott döntés adatainak rögzítéséről, csatolásáról, a megváltozott adatok rögzítéséről.

(4) Az Üzemeltető az 1. melléklet szerinti rendszerhasználati díjról elkülönített nyilvántartást vezet. Az Üzemeltető a miniszter számára a rendszerhasználati díjak éves nagyságáról, azok tételes felhasználásáról évente részletes beszámolót készít.

(5) A miniszter hozzáférést biztosít a kulturális örökség védelméért felelős miniszter számára az OÉNY azon alkalmazásaihoz, amelyek használata a műemléki értékkel vagy régészeti lelőhellyel kapcsolatos hatósági, felügyeleti szervi feladatainak ellátásához szükséges.

(6) A Méptv. 14. §-ában és 20. §-ában meghatározott miniszteri feladatok ellátásához szükséges, valamint az e rendeletben előírt közzétételi feladatok ellátása az e-építésen történik, amelyet az Üzemeltető működtet.

(7) Az ÖVNYR alkalmazások, szakrendszerek üzemeltetési és fejlesztési feladatait az Üzemeltető látja el, az adatkezelőjük a kulturális örökség védelméért felelős miniszter.

(8) Az e-örökség weboldalak tekintetében a műemlékvédelem és a régészeti örökség védelme közös információs felületének információtechnológiai működtetése és fejlesztése az Üzemeltető feladata.”

„(6) Az ÉTDR-ben tárolt hatósági ügyiratból a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló miniszteri utasításban rögzített őrzési idő lejártát követően, a levéltárba adást megelőzően az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó építészeti-műszaki dokumentáció, az egyszerű bejelentés hiánytalan dokumentációjának, valamint a tudomásul vett egyszerű bejelentés építészeti-műszaki dokumentációjának az elektronikus másolatát az Üzemeltető közreműködésével átadja a Dokumentációs Központnak, amely gondoskodik azok megőrzéséről, kezeléséről és kutathatóvá tételéről.”

83. § A 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7/A. § Az OÉNY működését elősegítő elektronikus alkalmazások közül az adatkéréssel érintettek vonatkozásában a szolgáltatható adatok körét, valamint az adatszolgáltatásra és az adatkérésre jogosultakat a 4. melléklet határozza meg.”

84. § (1) A 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a 3. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

1. 2. alcím címében az „a Nyilvántartás” szövegrész helyébe az „az OÉNY” szöveg,

2. 3. § (3) bekezdés b) pontjában a „ , valamint a személyes és nem személyes adatok védelmének, kezelésének részletes technikai feltételeit” szövegrész helyébe a „részletes technikai feltételeit és a működésével kapcsolatos feladatok meghatározását” szöveg,

3. 3. § (3) bekezdés e) pontjában az „a Nyilvántartás” szövegrész helyébe az „az OÉNY” szöveg,

4. 3. alcím címében a „-rendezés” szövegrész helyébe a „településrendezés” szöveg,

5. 5. § (1) bekezdés b) pont nyitó szövegrészében a „vezeti” szövegrész helyébe az „elektronikusan vezeti” szöveg,

6. 5. § (4) bekezdésében az „az Üzemeltető bevonásával az 1. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 2. és 3. melléklet” szöveg,

7. 5. alcím címében az „A Nyilvántartás” szövegrész helyébe az „Az OÉNY” szöveg,

8. 6. alcím címében az „A Nyilvántartás” szövegrész helyébe az „Az OÉNY” szöveg,

9. 7. § (1) bekezdésében az „A Nyilvántartásban” szövegrész helyébe az „Az OÉNY-ben” szöveg,

10. 7. § (3) bekezdésében az „A Nyilvántartás” szövegrész helyébe az „Az OÉNY” szöveg,

11. 7. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „A Nyilvántartásban” szövegrész helyébe az „Az OÉNY-ben” szöveg,

12. 7. § (5) bekezdésében az „A Nyilvántartásban” szövegrész helyébe az „Az OÉNY-ben” szöveg, az „eljárás, alkalmazás lezárását követően a Dokumentációs Központ tárolja a 7/A. §-ban foglaltak figyelembevételével, amely” szövegrész helyébe az „Üzemeltető tárolja, és” szöveg, a „végrehatási” szövegrész helyébe a „végrehajtási” szöveg, az „irattári terv” szövegrész helyébe az „iratkezelési szabályok” szöveg, az „az Étv. 59. § (6)–(8) bekezdése” szövegrész helyébe az „a Méptv. 213. §-a” szöveg és az „az archiválásáról és megőrzéséről vagy a törléséről” szövegrész helyébe az „a dokumentumok megőrzéséről és archiválásáról” szöveg,

13. 7/B. §-ában az „a Nyilvántartáson” szövegrész helyébe az „az OÉNY-en” szöveg,

14. 10. §-ában a „4. § (1) bekezdés c) pontja, a 6. § (1) bekezdés e) pontja” szövegrész helyébe a „6. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontja, a 3. mellékletben foglalt táblázat 7. és 13. sora” szöveg,

15. 2. mellékletében foglalt táblázat A:5 mezőjében az „energetikai tanúsítvány” szövegrész helyébe az „energetikai tanúsítvány és az e-zöldfelületi tanúsítás bevezetése előtt készült zöldfelületi tanúsítvány” szöveg,

16. 4. mellékletében foglalt táblázat A:5 mezőjében a „tanúsítás” szövegrész helyébe a „tanúsítás és e-zöldfelületi tanúsítás” szöveg

lép.

86. § Hatályát veszti a 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

e) 5. § (4) bekezdésében az „archivált és a külön jogszabály szerinti újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható” szövegrész,

g) 9. §-a,

h) 11. §-ában a „Területi, Építészeti és Informatikai” szövegrész,

29. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése

87. § Hatályát veszti a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet.

30. A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet módosítása

88. § A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet

a) 6. § (1) bekezdésében az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 83. §-a” szöveg,

b) 8. § (2) bekezdésében az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a Méptv. 83. §-a” szöveg

lép.

31. Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet módosítása

89. § Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet] 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„16. termékre vonatkozó műszaki előírás: a teljesítménynyilatkozat műszaki tartalmú alapdokumentuma, amely lehet harmonizált európai szabvány, európai műszaki értékelés, vagy ezek hiányában magyar nemzeti szabvány, vagy Magyarország területén elfogadott nemzeti műszaki értékelés,”

a) 2. § 9. pontjában az „az országos településrendezési és építési követelményekről” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről” szöveg,

b) 3. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 41. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 184. § (1) bekezdésében” szöveg,

c) 4. § (8) bekezdésében a „természetes anyagokból készült építőanyagok” szövegrész helyébe a „hagyományos vagy természetes építési anyagokat” szöveg,

d) 5. § (2) bekezdésében a „magyar szabvány” szövegrész helyébe a „magyar nemzeti szabvány” szöveg,

e) 7. § (1) bekezdésében az „az Étv. 41. §-ában” szövegrész helyébe az „a Méptv. 184. §-ában” szöveg

lép.

91. § Hatályát veszti a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet

a) 1. § (1) bekezdésében az „és építésfelügyeleti” szövegrész,

b) 1. § (2) bekezdésében az „és építésfelügyeleti” szövegrész,

c) 2. § 11. pontjában az „ , az előállítás körzetében helyi felhasználásra szánt,” szövegrész,

d) 12. §-a.

32. Az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet módosítása

92. § Az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet] 2. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„9. felügyeleti hatóság:
a) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 10. § (1) bekezdésében,
b) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 1. § (1) bekezdésében,
c) a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésében, valamint
d) a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 22/B. § (1) bekezdésében
meghatározott szervezet,”

93. § A 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet 11. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A 2. § 9. pont c) vagy d) pontja szerinti felügyeleti hatóság – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor is eljár, ha a feladatkörébe tartozó közművezeték-üzemeltető részvételével a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr2.) hatálybalépésekor folyamatban lévő közműegyeztetés során a közművezeték-üzemeltető az e rendeletben meghatározott kötelezettségét elmulasztja.

(2) Az e-közműt üzemeltető szervezet a Módr2. hatálybalépését megelőző egy évnél korábban kezdeményezett közműegyeztetések közül azokat, amelyekben a 2. § 9. pont c) vagy d) pontja szerinti felügyeleti hatóság feladatkörébe tartozó közművezeték-üzemeltető időközben megszűnt, lezárja, és „eredménytelenül lezárva” jelzéssel látja el. Ezekben az esetekben közműnyilatkozat kiadására nem kerül sor.”

94. § A 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet 8. § nyitó szövegrészében az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló törvény” szöveg lép.

95. § A 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Azon települési önkormányzat belterületén található, közterületi csapadékvíz-elvezető rendszert üzemeltető helyi önkormányzatok, akik nem alakítottak ki adatszolgáltatást az e-közmű felé a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően, a közművezetékekre vonatkozó adatokat e rendelet szerint 2025. április 1-jétől kötelesek naprakészen szolgáltatni.”

96. § Hatályát veszti a 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet

33. Az egységes működési kézikönyvről szóló 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

97. § Az egységes működési kézikönyvről szóló 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet

a) 1. melléklet 90. alcím 187.2. pontjában az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 39/A. § (6)” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 188. § (5) és (6)” szöveg,

b) 1. melléklet 106. alcím címében az „az Étv.” szövegrész helyébe az „a Méptv.” szöveg,

c) 1. melléklet 106. alcím 223.1. pontjában az „az Étv. hatálya alá tartozó építési beruházások esetén az Étv. 39/A. § (6)” szövegrész helyébe az „a Méptv. hatálya alá tartozó építési beruházások esetén a Méptv. 188. § (5) és (6)” szöveg,

d) 1. melléklet 106. alcím 223.2. pontjában az „az Étv. 39/A. § (6)” szövegrész helyébe az „a Méptv. 188. § (5) és (6)” szöveg,

e) 1. melléklet 107. alcím címében az „az Étv.” szövegrész helyébe az „a Méptv.” szöveg,

f) 1. melléklet 107. alcím 231.2. pont a) alpontjában az „az Étv. 39/A. § (6)” szövegrész helyébe az „a Méptv. 188. § (5) és (6)” szöveg,

g) 1. melléklet 108. alcím 232.3. pontjában az „az Étv. 39/A. § (6)” szövegrész helyébe az „a Méptv. 188. § (5) és (6)” szöveg,

h) 1. függelékében foglalt táblázat A:3.6 mezőjében az „az Étv. 39/A. § (6)” szövegrész helyébe az „a Méptv. 188. § (5) és (6)” szöveg,

i) 1. függelékében foglalt táblázat A:4.5 mezőjében az „az Étv. 39/A. § (6)” szövegrész helyébe az „a Méptv. 188. § (5) és (6)” szöveg,

j) 1. függelékében foglalt táblázat A:5.4 mezőjében az „az Étv. 39/A. § (6)” szövegrész helyébe az „a Méptv. 188. § (5) és (6)” szöveg,

k) 1. függelékében foglalt táblázat A:7.3 mezőjében az „az Étv. 39/A. § (6)” szövegrész helyébe az „a Méptv. 188. § (5) és (6)” szöveg

lép.

34. Az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet módosítása

98. § Az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet]

a) 5. § a) pontjában az „az országos településrendezési és építési követelmények” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelmények” szöveg,

b) 30. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 48. § (2)” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 176. § (2)” szöveg,

c) 1. melléklet 6. pontjában az „az Étv.-ben” szövegrész helyébe az „a Méptv.-ben” szöveg

lép.

99. § Hatályát veszti a 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet 3/A. § (3) bekezdésében az „és építésfelügyeleti” szövegrész és a „ , valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról” szövegrész.

35. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása

100. § A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 4. § 4. pont a) alpontjában az „építésügyi, építésfelügyeleti hatósági” szövegrész helyébe az „építési engedély vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető” szöveg lép.

36. A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása

101. § A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet] 2. § 2. pontjában a „343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet” szövegrész helyébe a „kormányrendelet” szöveg lép.

102. § Hatályát veszti a 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet

a) 2. § 2. pontjában az „és az építésfelügyeleti” szövegrész,

b) 3. § (1) bekezdésében az „és építésfelügyeleti” szövegrész és a „ , valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról” szövegrész,

c) 2. melléklet III. pont 1. alpontjában az „és építésfelügyeleti” szövegrész.

37. Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása

103. § Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet 15. § (9) bekezdés a) pontjában az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény IV/B. Fejezetében” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 219–223. §-ában” szöveg lép.

38. A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

104. § A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § 14. pontjában az „az épített környezet alakításáról és védelméről” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről” szöveg lép.

39. A 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építményekre vonatkozó előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kérelem tartalmi követelményeinek, az eljárásban közreműködő Bizottság működésének egyes szabályairól szóló 5/2015. (I. 29.) Korm. rendelet módosítása

105. § A 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építményekre vonatkozó előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kérelem tartalmi követelményeinek, az eljárásban közreműködő Bizottság működésének egyes szabályairól szóló 5/2015. (I. 29.) Korm. rendelet

a) 1. § (1) bekezdésében az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) IV/A. Fejezetében” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 33. alcímében” szöveg,

b) 2. § (1) bekezdésében az „az Étv. 57/C. §” szövegrész helyébe az „a Méptv. 169. §” szöveg,

c) 2. § (3) bekezdésében az „Az Étv. 57/C. §” szövegrész helyébe az „A Méptv. 169. §” szöveg,

d) 3. § (2) bekezdésében az „az Étv. 57/D. §-ban” szövegrész helyébe az „a Méptv. 170. §-ában” szöveg,

e) 3. § (3) bekezdésében a „hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus” szövegrész helyébe az „és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató” szöveg,

f) 3. § (4) bekezdésében az „az Étv. 57/C. §” szövegrész helyébe az „a Méptv. 169. §” szöveg,

g) 4. § (3) bekezdésében az „az Étv. 57/C. §” szövegrész helyébe az „a Méptv. 169. §” szöveg,

h) 1. melléklet 6. pontjában az „Az Étv. 57/C. §” szövegrész helyébe az „A Méptv. 169. §” szöveg

lép.

40. A környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos egyéb eljárási költségekről és szakértői díjakról szóló 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet módosítása

106. § A környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos egyéb eljárási költségekről és szakértői díjakról szóló 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet] 1. mellékletében foglalt táblázat A:2 mezőjében a „ , valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet” szövegrész helyébe a „szóló kormányrendelet” szöveg lép.

107. § Hatályát veszti a 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet

a) 1. mellékletében foglalt táblázat A:2 mezőjében az „és építésfelügyeleti” szövegrész,

b) 1. mellékletében foglalt táblázat A:2.1 mezőjében az „összevont-,” szövegrész,

c) 1. mellékletében foglalt táblázat A:2.2 mezőjében az „engedélyezési” szövegrész.

41. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet módosítása

108. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet]

a) 3. melléklet 1. pont d) alpontjában az „az országos településrendezési és építési követelményekről” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről” szöveg,

b) 3. melléklet 1. pont e) alpontjában az „az OTÉK” szövegrészek helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet” szöveg

lép.

109. § Hatályát veszti a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 3. melléklet 1. pont d) alpontjában az „(a továbbiakban: OTÉK)” szövegrész.

42. A tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet módosítása

110. § A tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bírálóbizottságban a tervpályázat tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara és a tervezési feladatban érdekelt helyi önkormányzat szakmai képviseletét minden esetben biztosítani kell. A nemzeti emlék körébe tartozó műemléket és műemléki sajátos helyszínt érintő ügyek esetén az előzőekben megjelölt személyeken kívül biztosítani kell továbbá a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által kijelölt, műemlékvédelmi szakmérnöki végzettséggel rendelkező tag részvételét is.”

43. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosítása

111. § A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdés a) pontjában az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Étv.)” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló törvény” szöveg lép.

44. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosítása

112. § (1) Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet]

a) 21. § (1) bekezdésében az „az Étv.” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.)” szöveg,

b) 21. § (2) bekezdésében az „az Étv.” szövegrész helyébe az „a Méptv.” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet

b) 12. §-a.

45. Az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítása

113. § Az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet

a) 15. § (5) bekezdés e) pontjában az „a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamtv.) 43. §” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 207. §” szöveg,

b) 15. § (6) és (7) bekezdésében a „Kamtv. 43. §” szövegrész helyébe a „Méptv. 207. §” szöveg,

c) 22. § (1) bekezdés i) pontjában a „Kamtv. 34/A. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe a „Méptv. 43. § (4) bekezdés” szöveg

lép.

46. Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet módosítása

114. § (1) Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet] 3. § (1) bekezdése a következő 2b. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„2b. építési engedély: az építési engedély vagy az építésügyi hatóság által kiállított dokumentum arról, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése megtörtént, vagy a 2024. szeptember 30. napját követően tett egyszerű bejelentést az építésügyi hatóság tudomásul vette;”

(E rendelet alkalmazásában:)

„4a. használatbavételi engedély: a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételéről az építésügyi hatóság által kiállított dokumentum, vagy a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány;”

a) 3. § (1) bekezdés 5. pont nyitó szövegrészében az „az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK)” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló törvény” szöveg,

b) 3. § (2) bekezdésében az „ , az OTÉK-ban és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben” szövegrész helyébe az „és a magyar építészetről szóló törvényben, valamint a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben” szöveg,

c) 34. § (4) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténte” szövegrész helyébe a „kiadásának” szöveg,

d) 44. § (9) bekezdésében az „engedélyt vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentéséről előállított visszaigazolást” szövegrész helyébe az „engedély kiadását” szöveg

lép.

116. § Hatályát veszti a 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet

1. 3. § (1) bekezdés 9. pont a) alpontjában a „vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti” szövegrész,

2. 18. § (2) bekezdés a) pontjában a „ , használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész,

3. 18. § (2) bekezdés b) pontjában a „vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer vagy 2019. október 24. előtt tett bejelentés esetén az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított igazoló dokumentummal, hatósági bizonyítvánnyal vagy az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított visszaigazolással” szövegrész és a „ , használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész,

4. 18. § (3) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész és az „ , a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítése bejelentésének megtörténte” szövegrész,

5. 18. § (3a) bekezdés b) pontjában az „ , annak tudomásulvételét igazoló vagy egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványon” szövegrész,

6. 24. § (1) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását” szövegrész,

7. 37. § (1) bekezdésében a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági dokumentum vagy az egyszerű bejelentéshez kötött új lakóépület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány” szövegrész,

8. 38. § (1) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági dokumentum vagy az egyszerű bejelentéshez kötött új lakóépület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány” szövegrész,

9. 44. § (3) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész és a „vagy a használatbavétel tudomásulvétele, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténte” szövegrész,

10. 44. § (5) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész,

11. 44. § (13) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiadása” szövegrész,

12. 45. § (1) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt” szövegrész,

13. 45. § (2) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének bejelentésekor kiállított bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt” szövegrész,

14. 47. § (1) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány” szövegrész,

15. 47. § (2) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány” szövegrész,

16. 48. § (1) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány” szövegrész,

17. 49. § (1) bekezdésében a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész,

18. 49. § (3) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítása” szövegrész,

19. 59. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány” szövegrész,

20. 59. § (9) bekezdés b) pontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány” szövegrész,

21. 59. § (10) bekezdés b) pontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány” szövegrész,

22. 72. § (11) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt” szövegrész,

23. 72. § (11a) bekezdésében a „vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer által generált visszaigazolással vagy az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított visszaigazolással” szövegrész, a „ , használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági dokumentummal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész, az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági dokumentum vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági dokumentum” szövegrész és az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány” szövegrész.

47. A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet módosítása

117. § A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet] 5. § (1) bekezdése a következő 3a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„3a. használatbavételi engedély: a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételéről az építésügyi hatóság által kiállított dokumentum, vagy a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány;”

a) 5. § (1) bekezdés 5. pont nyitó szövegrészében az „az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1. számú melléklet 46. pontja” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló törvény” szöveg,

b) 5. § (2) bekezdésében az „az OTÉK-ban, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló törvényben, valamint a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet” szöveg,

c) 16. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „építésiengedély-köteles bővítés” szövegrész helyébe az „építésiengedély-köteles vagy egyszerű bejelentéshez kötött bővítés” szöveg,

d) 20. § (3) bekezdés b) pontjában az „építésiengedély-köteles bővítésénél” szövegrész helyébe az „építésiengedély-köteles vagy egyszerű bejelentéshez kötött bővítésénél” szöveg,

e) 26/A. § (1) bekezdésében az „engedélyről szóló határozat, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági dokumentum vagy egyszerű bejelentéshez kötött bővítés esetén a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány” szövegrész helyébe az „engedély” szöveg

lép.

119. § Hatályát veszti a 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet

1. 14. § (3) bekezdés h) pontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy egyszerű bejelentés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt” szövegrész,

2. 16. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét, vagy” szövegrész,

4. 20. § (3) bekezdés b) pontjában a „ , vagy” szövegrész,

7. 26. § (2) bekezdés b) pontjában a „ , vagy” szövegrész,

9. 31. § (3) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvétele utolsó” szövegrész,

10. 34. § (2) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy egyszerű bejelentés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány” szövegrész,

11. 34. § (3) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy egyszerű bejelentés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány” szövegrész,

12. 41. § (1) bekezdés b) pontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy egyszerű bejelentés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész,

13. 41. § (1) bekezdés c) pontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvétele” szövegrész,

14. 43. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány” szövegrész,

15. 43. § (9) bekezdés b) pontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány” szövegrész,

16. 43. § (10) bekezdés b) pontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány” szövegrész.

48. Az állami tulajdonban levő ÉMI Nonprofit Kft. állami építési beruházásokkal kapcsolatos egyes műszaki szolgáltatási feladatok elvégzésére vonatkozó kijelöléséről szóló 51/2016. (III. 17.) Korm. rendelet módosítása

120. § Az állami tulajdonban levő ÉMI Nonprofit Kft. állami építési beruházásokkal kapcsolatos egyes műszaki szolgáltatási feladatok elvégzésére vonatkozó kijelöléséről szóló 51/2016. (III. 17.) Korm. rendelet

a) 2. § 1. pontjában az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 38/A. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 70. § (5) és (6) bekezdése” szöveg,

b) 2. § 2. pontjában az „az Étv. 31. §” szövegrész helyébe az „a Méptv. 181. §” szöveg

lép.

49. A Magyar Olimpiai Bizottság által kiemelt sportágak sportlétesítmény-fejlesztésének megvalósításával kapcsolatos egyes feladatok ellátásáról szóló 208/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása

121. § A Magyar Olimpiai Bizottság által kiemelt sportágak sportlétesítmény-fejlesztésének megvalósításával kapcsolatos egyes feladatok ellátásáról szóló 208/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 43. § (1) bekezdés c) és d), f)–h), j)” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 66. § b)–d), g)–i)” szöveg lép.

50. A Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet módosítása

122. § A Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet a következő 11/B. alcímmel egészül ki:

„11/B. Az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendelet szerinti felügyeleti hatóság kijelölése és a felügyeleti hatósági tevékenységre vonatkozó különös szabályok

22/B. § (1) A Kormány a 0,5 MW névleges teljesítőképességet el nem érő, napenergiát előállító erőmű engedélyköteles közművezetéke tekintetében az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendelet szerinti felügyeleti hatóságként az 1. melléklet szerinti műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalt jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdésben kijelölt felügyeleti hatóság illetékességének megállapítása során a 22. § (3) és (3a) bekezdésében meghatározott illetékességi szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(3) A műszaki biztonsági hatóság ellenőrzi a 0,5 MW névleges teljesítőképességet el nem érő, napenergiát előállító erőművek közművezeték-üzemeltetőinek az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendeletben meghatározott adatszolgáltatási és a közműegyeztetés során nyilatkozattételi kötelezettségének az egységes elektronikus közműnyilvántartási rendszer felé történő teljesítését. Az adatszolgáltatás vagy a nyilatkozattétel nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a műszaki biztonsági hatóság kötelezi a szolgáltatókat az adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésére.

(4) A felügyeleti hatóság az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza az ott leírtak szerint. A felügyeleti hatóság által kiszabott bírság összegére tekintettel a közművezeték-üzemeltető a szolgáltatásért megállapított díjat nem emelheti.”

51. Az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

123. § Az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 37/D. §-ában az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló” szöveg lép.

52. A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

124. § A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 53. § (1) bekezdésében az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló” szöveg lép.

53. Az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

125. § (1) Az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet] 21. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) meghatározottakon túl a következő adatokat kell tartalmaznia:]

„e) a telekalakításnak a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 89. § (1) bekezdésében meghatározott célját,”

„(6a) Az ingatlan-nyilvántartás szerint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló földrészlet (a továbbiakban: honvédelmi és katonai célú ingatlan) esetén egyesített telekalakítási eljárásnak nincs helye.”

„(3b) A honvédelmi és katonai célú ingatlant érintő telekalakítás engedélyezésére irányuló eljárásban a széljegyzés és a széljegy törlése az engedélyező hatóság megkeresése alapján történik.”

127. § A 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 23/B. § (1) bekezdés a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A telekalakítási engedélyezési eljárásokban vizsgálni kell – a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve –, hogy a telekalakítás]

„a) a Méptv. valamint a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény telekalakításra és telekméretre vonatkozó előírásainak,
b) a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben és a 23/E–23/J. §-ban foglaltaknak, valamint
c) a telekméretre, telekmélységre, telekszélességre, telek megengedett legnagyobb beépítettségére, a telken elhelyezhető épületek számára, valamint az épületek tervezett telekhatártól való távolságára vonatkozó helyi településrendezési és építési követelményeknek”

[megfelel-e.]

128. § A 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 23/E. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Meglévő telkek esetében a telekalakítás abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete, beépítettsége a korábbiakhoz képest a településrendezési és építési követelményeknek jobban megfelel.

(4) Meglévő telkek esetében a telekegyesítés – a (3) bekezdésben foglaltakon túl – abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete, beépítettsége nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.”

129. § A 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 23/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23/G. § Nyúlványos telek a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet előírásai szerint alakítható ki.”

„23/J. § (1) A Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügy tárgyát képező közlekedési infrastruktúra-beruházások megvalósulását követően, a megvalósult állapotot rögzítő térképi adatváltozás során a beruházással érintett földrészletek telekalakítása, telekcsoport újraosztása esetében a helyi építési szabályzatnak való megfelelést nem kell vizsgálni.

(2) A telekalakítási eljárásban érintett földrészletek változás utáni művelési ágát – kivett területnél megnevezését – a terület rendeltetésével összhangban kell megválasztani és bejegyezni.

(3) A telekalakítás nem irányulhat új beépítésre szánt terület kijelölésére.”

a) 21. § (7) bekezdésében a „függvényében.” szövegrész helyébe a „függvényében, továbbá a települési önkormányzatnak a Méptv. 81. § (10) bekezdése szerinti tájékoztatását az érintett ingatlanokkal kapcsolatos helyi településrendezési követelményekről.” szöveg,

b) 23/E. § (1) bekezdésében a „valamint erdő művelési ág esetén a telekfelosztás és telekcsoport újraosztása kivételével” szövegrész helyébe az „erdő művelés ág esetén a telekfelosztás és telekcsoport újraosztása, valamint a vízgazdálkodási terület övezetbe eső telkek kivételével” szöveg és a „közvetlenül megközelíthetőek” szövegrész helyébe a „közvetlenül, vagy hídon illetve átereszen keresztül megközelíthetőek” szöveg,

c) 23/E. § (6) bekezdésében a „telke kivételével” szövegrész helyébe a „telke, az erdőterületek, a mezőgazdasági területek, a vízgazdálkodási területek, a honvédelmi és katonai célú, valamint a természetközeli területek határa kivételével” szöveg,

d) 23/I. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „az Étv. 23. §” szövegrész helyébe az „a Méptv. 88. §” szöveg,

e) 23/I. § (1) bekezdés a) pontjában az „az Étv. 23. és 24. §-ában” szövegrész helyébe az „a Méptv. 88. és 89. §-ában” szöveg,

f) 23/I. § (1) bekezdés b) pontjában a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „Méptv. 83. §-ában” szöveg,

g) 23/I. § (4) bekezdésében az „az ingatlan-nyilvántartásban” szövegrész helyébe az „az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban” szöveg,

h) 2. melléklet 2.8. pontjában a „méreteit,” szövegrész helyébe a „méreteit, nyúlványos telek esetén a földrészlet nyúlvány nélküli méretét,” szöveg

lép.

54. Az állami beruházások központi nyilvántartásáról és ellenőrzéséről, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 469/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

133. § Hatályát veszti az állami beruházások központi nyilvántartásáról és ellenőrzéséről, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 469/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 3. pontjában a „ , valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3/B. § (1a) bekezdésében” szövegrész.

55. A Magyar Labdarúgó Szövetség Budapesti Pályafejlesztési Programjának megvalósításával kapcsolatos egyes feladatok ellátásáról szóló 478/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

134. § A Magyar Labdarúgó Szövetség Budapesti Pályafejlesztési Programjának megvalósításával kapcsolatos egyes feladatok ellátásáról szóló 478/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 43. § (1) bekezdés c), d), f)–h), j)” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 66. § b)–d), g)–i)” szöveg lép.

56. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

135. § (1) Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet] 1. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

136. § Az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében az „Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 2/A. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Az építésügyi hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 237/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 237/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet] 3. §-ában” szöveg lép.

137. § Hatályát veszti az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet

57. A kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet módosítása

138. § A kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet]

1. 1. § nyitó szövegrészében a „kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény” szövegrész helyébe a „magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény” szöveg és a „Kötv.” szövegrész helyébe a „Méptv.” szöveg,

2. 3. § 7. pontjában az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 36. pontjában” szövegrész helyébe az „a Méptv. 16. § 29. pontjában” szöveg,

3. 3. § 10a. pontjában az „az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet” szövegrész helyébe az „a Méptv.” szöveg,

4. 3. § 16. pontjában az „az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK)” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet” szöveg,

5. 3. § 21. pontjában a „Kötv. 61/K. §” szövegrész helyébe a „Méptv. 155. §” szöveg,

6. 3. § 24. pont záró szövegrészében az „az OTÉK” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet” szöveg,

7. 3. § 27. pontjában az „az OTÉK” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet” szöveg,

8. 6. § (5) bekezdésében a „településkép védelméről szóló törvényben” szövegrész helyébe a „Méptv.-ben” szöveg,

9. 30. § (4) bekezdésében a „Kötv. 61/I. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „Méptv. 154. § (6) bekezdése” szöveg,

10. 34. § (1) bekezdés a) pontjában a „ , valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „szóló kormányrendelet szerint” szöveg és a „nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,

11. 34. § (1) bekezdés b) pontjában az „az Étv. 57/F. §-ának” szövegrész helyébe az „a Méptv. 171. §-ának” szöveg,

12. 34. § (4a) bekezdésében a „Kötv. 61/J. §-ában” szövegrész helyébe a „Méptv. 154. § (17) bekezdésében” szöveg,

13. 37/A. § (1) bekezdésében a „Kötv. 61/I. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „Méptv. 154. § (6) bekezdése” szöveg,

14. 38. § (2) bekezdésében a „Kötv. 61/K. §” szövegrész helyébe a „Méptv. 155. §” szöveg,

15. 38. § (3) bekezdésében a „Kötv. 61/K. §” szövegrész helyébe a „Méptv. 155. §” szöveg,

16. 42. § (2) bekezdés b) pontjában a „Kötv. 61/I. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Méptv. 154. § (6) bekezdésében” szöveg,

17. 43. § (4) bekezdés a) pontjában a „Kötv. 61/K. §” szövegrész helyébe a „Méptv. 155. §” szöveg

lép.

139. § Hatályát veszti a 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet

a) 34. § (1) bekezdés a) pontjában az „és építésfelügyeleti” szövegrész,

b) 37/A. § (2) bekezdésében az „a Kötv. 61/J. §-ában foglalt követelmények szerint” szövegrész.

58. A berettyóújfalui strand, uszoda és gyógyvizes fürdő fejlesztésének megvalósításával kapcsolatos egyes feladatok ellátásáról szóló 52/2018. (III. 19.) Korm. rendelet módosítása

140. § A berettyóújfalui strand, uszoda és gyógyvizes fürdő fejlesztésének megvalósításával kapcsolatos egyes feladatok ellátásáról szóló 52/2018. (III. 19.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 43. § (1) bekezdés c)–d), f)–h), j) és k)” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 66. § (2) bekezdés b)–d), g)–i) és k)” szöveg lép.

59. A rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosítása

141. § A rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet

a) 1. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) IV/A. Fejezetében” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 33. alcímében” szöveg,

b) 2. § (1) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,

c) 4. § (1) bekezdésében az „az Étv. 57/F. §” szövegrész helyébe az „a Méptv. 171. §” szöveg és a „Megyei” szövegrész helyébe a „Vármegyei” szöveg,

c) 4. § (2) bekezdésében az „az Étv. 57/C. §” szövegrész helyébe az „a Méptv. 169. §” szöveg,

d) 4. § (5) bekezdésében az „az Étv. 57/D. §” szövegrész helyébe az „a Méptv. 170. §” szöveg,

e) 6. § (2) bekezdés a) pontjában az „az Étv. 57/D. §” szövegrész helyébe az „a Méptv. 170. §” szöveg,

f) 8. §-ában az „Az Étv. 57/F. §” szövegrész helyébe az „A Méptv. 171. §” szöveg

lép.

60. Az állami magasépítési beruházásokról szóló 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

142. § Az állami magasépítési beruházásokról szóló 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdés b) pontjában a „2. § 2. pontjában, valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3/B. § (1a) bekezdésében” szövegrész helyébe az „1. § (1) bekezdés a), d) és e) pontjában” szöveg lép.

61. A nyomástartó berendezések, rendszerek és létesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről szóló 213/2019. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosítása

143. § A nyomástartó berendezések, rendszerek és létesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről szóló 213/2019. (VIII. 27.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés f) pont fa) alpontjában az „az országos településrendezési és építési követelményekről” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről” szöveg lép.

62. A világörökségi területté jelölés hazai eljárásrendjéről, a világörökségi kezelési tervek tartalmi követelményeiről és elkészítésük rendjéről, a gondnokságokról, valamint a világörökségi területen az államot megillető elővásárlási jogról szóló 335/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

144. § A világörökségi területté jelölés hazai eljárásrendjéről, a világörökségi kezelési tervek tartalmi követelményeiről és elkészítésük rendjéről, a gondnokságokról, valamint a világörökségi területen az államot megillető elővásárlási jogról szóló 335/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 12/A. §-ában a „településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2/A. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 95. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése” szöveg lép.

63. Az ellenőrzött bejelentés alkalmazásából kizárt ügyek meghatározásáról szóló 288/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet módosítása

145. § Az ellenőrzött bejelentés alkalmazásából kizárt ügyek meghatározásáról szóló 288/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 288/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet] 1. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

64. A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet módosítása

146. § (1) A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet] 2. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„23. településtervezési szabályzat: a fejlesztési terv és a rendezési terv, a településképi rendelet, a településrendezési eszköz, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézmények előkészítésének és módosításának támogatása érdekében, azok összeállításának műszaki elvárásait és egyeztetésének technikai szabályait e rendelettel összhangban megállapító tervezési segédlet, amely a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium honlapján kerül közzétételre azzal, hogy a településterv készítése és azt követő módosításakor alkalmazása kötelező, a településrendezési eszköz módosításakor alkalmazása ajánlott, de nem kötelező;”

(E rendelet alkalmazásában)

„24. légi közlekedéssel érintett település: olyan település, amelynek közigazgatási területén a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 37. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a b) pont ba), bd) és be) alpontjában meghatározott repülőtér található, továbbá az olyan település, amelynek közigazgatási területe a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 37. § (1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontjában meghatározott repülőtér vonatkozási pontjától számított 17 kilométeres távolságon belül lévő területtel érintett.”

147. § A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 78. § (4) bekezdése szerinti önkormányzati társulás esetén kizárólag azonos vármegyében fekvő településekre készülhet együttesen településterv.”

148. § (1) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településterv, valamint annak módosítása megalapozó vizsgálat alapján készül, és a településtervet alátámasztó javaslat készíti elő. A megalapozó vizsgálat tartalmi követelményeit az 1. melléklet, az alátámasztó javaslat tartalmi követelményeit a 2. melléklet határozza meg. A megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat is tartalmazza az aláíró lapot, amelyen szerepelnie kell az önkormányzati főépítész, a felelős tervező és a szakági tervezők aláírásának.”

„(2a) A településrészek, valamint a szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek helyzetelemzéséhez szükséges mutatókat a 12. melléklet tartalmazza.”

(3) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat tartalmát, továbbá az (5) bekezdés szerinti megalapozó vizsgálat, alátámasztó javaslat és településterv módosításához készült telepítési tanulmányterv felhasználhatóságát – ide nem értve a települési környezeti értékelést, valamint a műemlékvédelmi hatástanulmányt – a település önkormányzati főépítésze határozza meg az (1)–(6) bekezdés alapján, a képviselő-testületnek címzett feljegyzésben.”

149. § (1) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell megalapozó vizsgálatot és alátámasztó javaslatot készíteni, ha a településterv módosítása)

„a) jogszabályi összhang megteremtése, rendelkezés hatályon kívül helyezése,”

(érdekében történik.)

(2) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell megalapozó vizsgálatot és alátámasztó javaslatot készíteni, ha a településterv módosítása)

„c) a településképi rendelettel vagy településképi követelménnyel történő összhang megteremtése”

(érdekében történik.)

(3) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az (1) és (2) bekezdés szerint nem készül megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat, az önkormányzati főépítész – a településtervező által összeállított szakmai összefoglaló alapján – a településterv módosítását szakmai összefoglalóban indokolja. A főépítész szakmai összefoglalója tartalmazza a módosításokat, azok indokolását, valamint a jogszabályi követelményeknek való megfelelés bemutatását.”

150. § A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § A településképi rendelet módosítását az önkormányzati főépítész szakmai összefoglalóban indokolja, amely tartalmazza a módosításokat, azok indokolását, a kézikönyvvel való összhang igazolását és – helyi védelmet érintő módosítás esetén – a 32. § szerinti értékvizsgálat eredményét.”

„(2a) Ha településen található szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület, a 3. melléklet 3. pontjában szereplő Cselekvési program részét képezi az anti-szegregációs program is, amely kijelöli

a) a szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedéseket (a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása),

b) a fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedéseket,

c) a szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedéseket.”

(2) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az utolsó helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása szerinti év első napján legfeljebb 5 000 fő népességgel rendelkező települések esetében a fejlesztési terv kidolgozása során a 3. melléklet 4. és 6. pontja elhagyható.”

„(6) A szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területtel rendelkező település az anti-szegregációs programot a Lechner Tudásközpont által fejlesztett és üzemeltetett Országos Szegregátum Térképben (a továbbiakban: OSZT) elérhető adatok alapján készíti el.”

152. § A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyi építési szabályzat tartalmi követelményeit – a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 81. § (4) és (5) bekezdésével összhangban – részletesen a 4. melléklet tartalmazza, a tartalmi elemek sorrendje módosítható.”

153. § (1) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi építési szabályzat melléklete legalább)

„c) az új beépítésre szánt területek nyilvántartása, az 5. melléklet III. pontja szerinti tartalommal,”

„(3) A Méptv. 81. § (4) bekezdése szerinti települések helyi építési szabályzata – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – a 4. melléklet 5. pontja szerinti mellékleteket is tartalmazza.”

154. § A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § Új beépítésre szánt területen új lakóterület kijelölésére irányuló településterv készítése vagy módosítása során az új lakóterület kijelölésének szakmai megalapozottságát a tervező az alátámasztó javaslatban támasztja alá a 2. melléklet 1. és 2. pontja szerinti tartalommal, a szilárd burkolatú út, illetve a közműkapacitás – vagy a közműpótló műtárgyak – rendelkezésre állásának részletes bemutatásával, az óvodai, általános iskolai és egészségügyi alapellátás tekintetében külön, „a humán infrastruktúra ellátásának biztosítása” című fejezetben.”

„(6) Ha a telepítési tanulmányterv a településrendezési szerződés megalapozásához készül, a telepítési tanulmányterv tartalmazhatja a Méptv. 92. § (4) bekezdés c) pontja szerinti átvállalás ismertetését is.

(7) A telepítési tanulmányterv a településrendezési szerződés mellékletét képezi.”

156. § (1) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyi építési szabályzat településképi követelményeket és településkép-érvényesítési eszközöket tartalmazó része, valamint a településképi rendelet hatálya (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: településképi rendelet) – a 30. §-ban meghatározott, a fővárosra vonatkozó kivételekkel – a település teljes közigazgatási területére kiterjed.”

(2) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 27. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A településképi követelmény lehet)

„c) a cégérekre, cég- és üzletjelzésekre, a háztartási méretű kiserőművek, klímaberendezések, elektromos és egyéb gépészeti berendezések (a továbbiakban együtt: Berendezések) épületeken való elhelyezhetőségére vonatkozó”

(követelmény.)

157. § A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi védelem alatt nem álló és településképi szempontból meghatározó területtel sem érintett ingatlanok esetén)

„d) a cégérekre, cég- és üzletjelzésekre, a Berendezések épületeken való elhelyezhetőségére vonatkozó településképi követelmény meghatározható.”

158. § (1) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fővárosi önkormányzat településképi rendeletében)

„a) azon területre, amelyre helyi építési szabályzatot készít, településképi követelményeket, önkormányzati településkép-érvényesítési eszközöket, valamint önkormányzati településképi támogató és ösztönző rendszert,”

(állapíthat meg.)

„(7) A (3) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel, a Duna-parti építési szabályzat és a Városligeti építési szabályzat területi hatálya alá tartozó területre a kerületi önkormányzat településképi követelményeket és önkormányzati településkép-érvényesítési eszközöket nem állapíthat meg, a korábban megállapított ilyen szabályokat nem kell alkalmazni. A főváros által megállapítható településképi követelményekre és alkalmazható önkormányzati településkép-érvényesítési eszközökre a 27. és 28. §-ban foglaltak irányadóak.”

159. § A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 24. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„24. A cégérekre, cég- és üzletjelzésekre, valamint a Berendezések épületeken való elhelyezhetőségére vonatkozó településképi követelmény”

160. § A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § (1) A cégérekre, cég- és üzletjelzésekre, valamint a Berendezések épületeken való elhelyezhetőségére vonatkozó településképi követelmény kiterjedhet a cégér, cég- és üzletjelzés, illetve a Berendezések szélességi és hosszanti méretének, valamint színének és anyagának meghatározására.

(2) Az önkormányzat a Berendezések erkélyen, teraszon, loggián és ezek korlátján, továbbá az épület homlokzatán történő elhelyezését – településképi követelményként – az (1) bekezdésben foglalt feltételekhez kötheti kivéve, ha kormányrendelet másként rendelkezik.”

161. § A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § A 40. és 41. §-ban meghatározott rendelkezéseket a Beruházás Előkészítési Alapból előkészített beruházásokra vonatkozóan a Beruházási Előkészítési Alap felhasználásáról szóló kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

162. § (1) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 43. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A szakmai konzultáció iránti kérelmet – ha erre építésügyi engedélyezési eljárást vagy egyszerű bejelentést megelőzően kerül sor – az építtető vagy a tervező elektronikus formában nyújtja be az érintett önkormányzat részére.”

(2) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 43. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész feladata. A szakmai konzultációról az önkormányzati főépítész emlékeztetőt készít, amelyben rögzíteni kell a felvetett javaslatok lényegét, valamint az önkormányzati főépítész lényeges nyilatkozatait.

(5) A konzultáció megtartására és az arról készült (4) bekezdés szerinti emlékeztető kérelmező részére történő megküldésére nyitva álló határidő 15 nap.”

163. § A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 44. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az építési tevékenységgel érintett telek helye szerinti település képviselő-testülete (ezen alcím tekintetében a továbbiakban: önkormányzat) településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytathat le a (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásokat megelőzően, ha

a) a véleményezési eljárás lefolytatásának részletes szabályairól az önkormányzat – az e rendeletben foglaltak szerint – rendeletben rendelkezett, amelyben meghatározta a véleményezés részletes szempontjait is, és

b) a területi építészeti tervtanácsnak vagy az Országos Építészeti Tervtanácsnak nincs hatásköre.

(2) Az önkormányzat építmény építésére, bővítésére irányuló építési vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, helyi emlék bontási engedélyezési eljárásához, egyszerű bejelentéssel épülő új épület hatósági eljárásához, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszához adhat településképi véleményt. A fővárosi önkormányzat – kivéve a 30. § (3) bekezdés a) pontja szerinti területen megvalósuló építési tevékenységet – a fővárosi helyi emléknek minősülő építmények esetében adhat az építési vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, bontási engedélyezési eljáráshoz, egyszerű bejelentéssel épülő új épület hatósági eljárásához, valamint összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszához településképi véleményt.”

164. § (1) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt és a kérelmet az ÉTDR-en keresztül nyújtja be.”

(2) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 45. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az önkormányzat a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a helyi építészeti tervtanács szakmai álláspontját, vagy amennyiben a település nem működtet helyi tervtanácsot, az önkormányzati főépítész véleményét. A főépítész és a tervtanács szakmai álláspontját a településképi rendeletben foglalt településképi követelmények figyelembevételével, valamint a kézikönyvben foglalt megállapítások, ajánlások ismeretében alakítja ki. A szakmai álláspont és a településképi vélemény tartalmazhat a helyi építési szabályzat rendelkezéseire történő figyelemfelhívást.”

(3) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 45. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A településképi vélemény ellen a közléstől számított 15 napon belül kifogásnak van helye. A kifogást a Méptv. 98. § (4) bekezdése szerint az állami főépítészhez vagy a területi tervtanácshoz kell benyújtani.”

„(10) A (9) bekezdés szerinti kifogás elbírálásához be kell nyújtani az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt, a kifogással érintett településképi véleményt és a kifogás érdemi indokolását a jogsértés megjelölésével.

(11) A kifogást elbíráló állami főépítésznek és területi tervtanácsnak a feladatkörébe tartozó, jogszabályon alapuló szakmai véleménye köti az építésügyi hatóságot a 44. § (2) bekezdése szerinti kérelem elbírálása, valamint az új épület egyszerű bejelentésének tudomásulvétele során.”

165. § (1) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 46. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az önkormányzat településképi bejelentési eljárást köteles lefolytatni az építmények rendeltetésének megváltoztatása – így az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása – esetén, az országos és a helyi építési követelmények érvényesítése érdekében. A Méptv. 33. alcíme szerinti egyes kereskedelmi építményekkel összefüggő rendeltetésváltozás esetén településképi bejelentési eljárás nem folytatható le.

(2) Az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytathat le

a) az építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű bejelentéshez, örökségvédelmi engedélyhez vagy örökségvédelmi bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, valamint zöldfelület elhelyezés, területhasználat megkezdését megelőzően, és

b) a cégérek, cég- és üzletjelzések, valamint Berendezések épületeken való elhelyezhetőségét megelőzően,

ha a tevékenységek, épületeken való elhelyezések köre szerepel a 13. mellékletben, és e tevékenységek megkezdését, illetve az elhelyezést a települési önkormányzat rendeletében településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötötte.”

(2) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 46. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az önkormányzat a bejelentés beérkezését követően haladéktalanul bekéri az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját.”

166. § A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § Az önkormányzat ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását. Ha az önkormányzat az ellenőrzés során a bejelentés megtételének elmulasztását vagy azt észleli, hogy a településképi bejelentés köteles tevékenység folytatására a bejelentés elutasítása ellenére, vagy a tudomásul vett bejelentéstől eltérő módon kerül sor,

a) az 50. § szerint jár el, vagy

b) az 51. § alkalmazása mellett az utólagos bejelentést tudomásul veszi.”

167. § (1) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közterület egységes kialakítása, elrendezésének szabályozása érdekében a települési önkormányzat – szabadtér-építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló – közterület-alakítási tervet készíttethet. A közterület-alakítási tervet településtervezői jogosultsággal rendelkező tervező az érintett szakági tervezők bevonásával, a 8. melléklet szerinti tartalommal készíti el.”

„(5) Ha a rendezésre kerülő közterület közkert vagy közpark zöldterület, a közterület-alakítási terv készítésébe tájépítész bevonása kötelező.”

„(1a) A közterület-alakítási tervet és annak módosítását az önkormányzat képviselő-testülete

a) a helyi építési szabályzat mellékleteként fogadja el, vagy

b) külön önkormányzati határozattal hagyja jóvá.

(1b) Ha a helyi önkormányzat képviselő testülete a közterület-alakítási tervet a helyi építési szabályzat mellékleteként fogadja el, akkor annak módosítása is csak a helyi építési szabályzat módosításaként történhet meg.”

(2) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közterület-alakítási tervet és annak módosítását az (1a) bekezdés b) pontja esetében a jóváhagyását követő 10 napon belül a polgármester feltölti a 61. § szerint az E-TÉR felületre, egyben közzéteszi az önkormányzat honlapján.”

„(3) A közterület-alakítási terv közzétételétől az érintett közterületen építési tevékenység a közterület-alakítási tervvel összhangban végezhető.”

169. § A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet VI. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„34/A. A településrendezési szerződés megkötésére vonatkozó eljárási szabályok

56/A. § (1) A településrendezési szerződés tervezetét és az annak mellékletét képező telepítési tanulmánytervet az önkormányzati főépítész a képviselő-testülethez címzett 7. § (7) bekezdése szerinti feljegyzésben véleményezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti véleményében az önkormányzati főépítész arról nyilatkozik, hogy a telepítési tanulmányterv összhangban áll-e a település településfejlesztési és településrendezési céljaival, valamint a településrendezési szerződés tervezete összhangban áll-e a területrendezési szabályokkal, a települési zöldinfrastruktúra ellátottság követelményeivel, valamint – új beépítésre szánt terület kijelölése esetén – teljesülnek-e a Méptv. természeti rendszerek megőrzésével és új beépítésre szánt területek kijelölésével kapcsolatos előírásai.

(3) A telepítési tanulmánytervet a (2) bekezdés szerinti véleményezést követően a település polgármestere véleményezteti a partnerekkel. A véleményezésre legalább 15 napos határidőt kell biztosítani.

(4) Az önkormányzati főépítész feljegyzését és a partnerek véleményét a település képviselő-testületének a településrendezési szerződés megkötése előtt érdemben vizsgálnia kell. E dokumentumok, valamint a beérkezett véleményekre adott és a képviselő-testület által elfogadott válaszok is a településrendezési szerződés mellékletét képezik.

(5) A településrendezési szerződést mellékleteivel együtt – a személyes adatok védelméhez való jog biztosítása mellett – a feladatkörében eljáró állami főépítész kérelmére részére meg kell küldeni.

(6) Ha a településrendezési szerződés tartalma a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat mellett a fővárosi önkormányzat feladatkörét is érinti, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat a Méptv. szerinti cél megvalósítójával egy szerződésben állapodik meg. Ilyen esetekben az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat a fővárosra és az érintett kerületre együttesen alkalmazni kell.”

170. § A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 57. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Lechner Tudásközpont – az E-TÉR működését elősegítő – következő webes alkalmazásokat szolgáltatja díjmentesen az önkormányzatoknak a településtervek, a kézikönyvek és a településképi rendeletek, valamint a megalapozó vizsgálatok és az alátámasztó javaslatok készítéséhez, valamint a 11. mellékletben szereplő államigazgatási szerveknek:)

„d) OSZT és”

„57/A. § Az OSZT a szegregációs mutató alapján meghatározott szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek térképi és a 12. melléklet szerinti statisztikai adatait tartalmazó térinformatikai alkalmazás.”

172. § (1) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A településterv, kézikönyv készítését és módosítását, valamint a településképi rendelet módosítását az önkormányzat képviselő-testületének

a) a készítés vagy módosítás tényét,

b) új beépítésre szánt terület kijelölése esetén a Méptv.-ben foglalt követelményeknek való megfelelést,

c) amennyiben indokolt, a kiemelt fejlesztési területté nyilvánítást és

d) a 7. § (7) bekezdése szerinti feljegyzés, a kézikönyv és a településképi rendelet esetében a szakmai összefoglaló elfogadását

tartalmazó döntése alapozza meg.”

„(2a) A településterv, kézikönyv készítését és módosítását, valamint a településképi rendelet módosítását megalapozó, (2) bekezdés szerinti döntések E-TÉR rendszerbe történő feltöltésére indokolt esetben külön-külön is sor kerülhet.”

„(4) A településterv készítése és módosítása a (2) bekezdés szerinti képviselő-testületi döntés megszületésétől tekinthető folyamatban lévőnek.”

„(2a) A település szegregált és szegregációval veszélyeztetett területeinek lehatárolásához és térképi ábrázolásához szükséges adatokat – amelyek a 10. melléklet 122. pontjában meghatározott szerv adatszolgáltatásának alapját képezik – a 14. melléklet tartalmazza.”

174. § A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adott eljárási szakasz a (3) bekezdés szerinti terv és az 59. § (2) bekezdése szerinti döntés 62. § (3) bekezdés szerinti hiánytalan feltöltését követő napon kezdődik.”

„(6a) Az egyeztető tárgyaláson a véleményezésre jogosult szerv és az önkormányzat akkor képviselteti magát, ha a megjelent, nyilatkozattételre jogosult képviselője az egyeztetésen felmerült új tények és szempontok alapján jogosult újraértékelni a korábban írásban megküldött véleményét, és az érintett szakkérdés, illetve a szükségessé vált tervmódosítás tekintetében nyilatkozatot tud tenni.”

„(5a) Azt a partnert, aki az (5) bekezdésben meghatározott módon és határidőben nem adott véleményt, kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni.”

„(7b) A véleményezési szakasz lezárásáról a képviselő-testület, átruházott hatáskör esetén a döntésre jogosult dönt.”

(2) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 66. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A vélemények kiértékeléséről szóló (7) bekezdés szerinti döntést és a vélemény, észrevétel el nem fogadása esetén a döntés indokolását az E-TÉR-be fel kell tölteni.”

178. § (1) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az általános egyeztetési eljárásban a záró szakasz kezdeményezéséhez a polgármester az E-TÉR felületre feltölti

a) az 59. § (2) bekezdése szerinti döntéseket,

b) a 7. § (7) bekezdése szerinti főépítészi feljegyzést,

c) a véleményezési eljárás során keletkezett iratanyagot, ideértve az SKVr. szerinti eljárásban keletkezett iratanyagot is, valamint

d) a véleményezésre jogosult szervek és a partnerek elfogadott véleménye alapján véglegesített tervezetet .pdf/A formátumban, amelynek részét képezi a megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat is.”

(2) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 67. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A záró szakaszban az állami főépítész a beérkezett dokumentumokat áttanulmányozza, és az E-TÉR felületen a záró szakasz kezdetétől számított)

„b) 10 napon belül egyeztető tárgyalást kezdeményez a véleményezésre jogosult szervek bevonásával, és ha az egyeztető tárgyalás során módosítás szükségességéről döntenek, ennek teljesítésére legfeljebb 20 napos határidőt szab, vagy
c) 10 napon belül – a hiányok pontos megnevezésével –, legfeljebb 20 napos teljesítési határidő meghatározásával hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.”

„(3a) Amennyiben bevonása jogszabály alapján szükséges, az országos főépítészt és a Balatoni főépítészt – a terv véleményezése céljából – a dokumentáció hiánytalanná válását követően haladéktalanul meg kell megkeresni.”

„(4a) A véleményezésre jogosult szerv és az önkormányzat képviselete a 64. § (6a) bekezdésében foglaltak szerinti nyilatkozattételre jogosult személy részvételével biztosítható.”

(5) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 67. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti teljesítési határidő elteltét megelőzően benyújtott önkormányzati kérelemre, az állami főépítész a teljesítési határidőt egy alkalommal, legfeljebb 20 nappal meghosszabbíthatja.”

(6) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 67. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A főváros teljes közigazgatási területére készülő településterv esetén az (1) bekezdés szerinti időponttól számított 15 napon belül az állami főépítész a (4) és (5) bekezdés szerint egyeztető tárgyalást tart, amelyen a miniszter képviselője is részt vesz. Az egyeztető tárgyalás jegyzőkönyvét és az egyeztető tárgyalás eredményeként véglegesített településterv tervezetét az állami főépítész – a településterv tervezetével kapcsolatos véleményével együtt – 20 napon belül a miniszter részére feltölti az E-TÉR-be. Ha benyújtott önkormányzati kérelemre az állami főépítész a véglegesített településterv tervezetének elkészítésére megállapított teljesítési határidőt legfeljebb 20 nappal meghosszabbítja, az állami főépítész 20 napos feltöltési határideje a teljesítési határidő leteltével kezdődik. A miniszter a záró szakmai véleményét az állami főépítész feltöltésétől számított 20 napon belül adja meg.”

179. § (1) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 68. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés szerinti egyeztetési szabályok alkalmazandók a településterv egyszerűsített eljárásban történő

módosítása esetén, ha]

„ba) a képviselő-testület döntésével kiemelt fejlesztési területté nyilvánított területen, beruházás megvalósítása miatt indokolt, kivéve, ha az új beépítésre szánt terület kijelölésével jár,”

(2) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 68. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyszerűsített eljárásban a véleményezési és záró szakaszra a 62–67. §-ban foglaltak alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy)

„c) a záró szakaszban kötelező egyeztető tárgyalást tartani a záró szakasz kezdeményezésétől vagy a véleményezési dokumentáció hiánytalanná válásától számított 15 napon belül, amelyre az állami főépítész meghívja a 64. § (1) bekezdése szerinti szerveket és fővárosi településterv esetében az érintett fővárosi kerületi önkormányzatot, és”

180. § (1) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 69. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés szerinti egyeztetési szabályok alkalmazandók a településterv rövid eljárásban történő módosítása esetén, ha a módosítás]

„a) magasabb szintű jogszabállyal való összhang megteremtése érdekében történik, ide nem értve a területrendezési tervekkel való összhang megteremtését;”

„(1a) Az (1) bekezdés a) pont szerinti magasabb jogszabállyal való összhang megteremtésének minősül, ha a településképi rendelet változatlan tartalommal kerül beemelésre a rendezési tervbe. Ilyen esetben nincs szükség megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat készítésére, és e módosítást az önkormányzati főépítész is előkészítheti.”

„(1a) Ha a fővárosi önkormányzat az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti döntést nem hozza meg, azt úgy kell tekinteni, hogy a fővárosi önkormányzat egyetért a kerületi önkormányzat módosítási kezdeményezésével.”

182. § A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 46. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. A településterv, a kézikönyv és a településképi rendelet nyilvánosságának szabályai

72. § (1) A polgármester

a) a fejlesztési tervet és a kézikönyvet, valamint azok módosítását legkésőbb a közzététele napján, és

b) a rendezési tervet és annak módosítását, valamint a településképi rendelet módosítását legkésőbb a hatálybalépése napján

feltölti az E-TÉR felületre.

(2) A rendezési terv módosítása esetén az egységes normaszöveget mellékleteivel együtt legkésőbb a módosítás hatálybalépéséig fel kell tölteni az E-TÉR felületre.”

183. § (1) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településszerkezeti terv, a kézikönyv, a településfejlesztési terv, a településrendezési terv és a helyi védelmi rendelet készítésénél és módosításánál, valamint a településképi rendelet módosításánál a VII–IX. Fejezet, valamint a 10. és 11. melléklet eljárási rendelkezéseit kell alkalmazni.”

„(1a) A 2024. szeptember 30-án hatályos a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet] I–IV. Fejezetének és mellékleteinek tartalmi követelményeit kell alkalmazni

a) az e rendelkezés hatálybalépésekor a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet tartalmi követelményei alapján folyamatban lévő településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia és településrendezési eszközök készítésénél,

b) a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településszerkezeti terv módosításánál, valamint

c) azon helyi építési szabályzatok módosításánál, amelyek elfogadására az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának vagy a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet tartalmi előírásainak és jelmagyarázatnak alkalmazásával került sor.

(1b) A kézikönyv, a településfejlesztési terv, a településrendezési terv és a helyi védelmi rendelet készítésénél és módosításánál, valamint a településképi rendelet módosításánál – ha nem tartozik az (1a) bekezdés hatálya alá – az I–VI. Fejezet, valamint az 1–9. melléklet tartalmi követelményeit kell alkalmazni.

(1c) Ha a településnek van településszerkezeti terve, akkor a biológiai aktivitásérték számítását és az új beépítésre szánt terület kijelölést a településszerkezeti terven kell elsődlegesen megjeleníteni.”

(3) A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 78. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A II–IV. Fejezetben foglalt tartalmi követelmények szerint készült településrendezési terv, valamint ezek módosítása térképi munkarészeit – helyi építési szabályzat esetén a szabályozási tervi térképi munkarészt – shape-formátumban, a településtervezési szabályzatban foglalt követelmények szerint fel kell tölteni az E-TÉR-be. A településrendezési eszköz és azok módosítása térképi munkarészeit pdf/A formátumban kell feltölteni az E-TÉR-be.”

„(10) Az önkormányzat a 10. melléklet 122. pontjában foglalt adatok vonatkozásában 2024. október 1-jétől nyújthat be adatszolgáltatási igényt, amelyet 2024. december 1-jétől 2025. március 31-ig a Központi Statisztikai Hivatal teljesít.

(11) A cégérekre, cég- és üzletjelzésekre, valamint a Berendezésekre vonatkozó 39. § szerinti településképi követelményeket és önkormányzati településkép-érvényesítési eszközöket az önkormányzat kizárólag az e rendelkezés hatálybalépése után elhelyezésre kerülő cégérekre, cég- és üzletjelzésekre, valamint a Berendezésekre alkalmazhatja.”

„(5) A főváros esetében, ha a fővárosi településterv készítése vagy módosítása során az új beépítésre szánt területekkel összefüggésben a főváros a 18. §-ban foglaltakat teljesítette, az ezzel összhangban álló kerületi építési szabályzat készítése vagy módosítása során a biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó követelményeket a fővárosi kerületnek ismételten nem kell teljesítenie.”

„78/F. § Ha a Méptv. 56. § (5)–(7) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek – ideértve a Méptv. 228. § (1) bekezdésében foglalt átmeneti időszakot is –, a 43. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakmai konzultáció megtartása és az emlékeztető elkészítése az önkormányzati főépítész helyett a polgármester feladata.

78/G. § Ez a rendelet

a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikk (1) bekezdés a)–c) pontjának, valamint 13. cikk (2) és (3) bekezdésének,

b) az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 5-i 2013/59/Euratom tanácsi irányelv 103. cikk (2) bekezdésének

való megfelelést szolgálja.”

1. 2. § 13. pontjában az „a legutolsó” szövegrész helyébe az „a 14. mellékletben meghatározott módon, a 2022. évi” szöveg,

2. 2. § 22. pontjában a „kezelendő gyűjtőút” szövegrész helyébe a „kezelendő kiszolgáló út, gyűjtőút” szöveg,

3. 3. § (1) bekezdésében az „országos, a kiemelt térségi és a vármegyei” szövegrész helyébe az „országos és a kiemelt térségi” szöveg,

4. 4. § (4) bekezdés b) pontjában a „figyelembevételével” szövegrész helyébe az „alkalmazásával” szöveg,

5. 4. § (5) bekezdésében az „az alkalmazandóságának” szövegrész helyébe az „a kötelező alkalmazásának” szöveg,

6. 7. § (4) bekezdésében a „2. pont 2.4. alpontja” szövegrész helyébe a „2. pontja” szöveg,

7. 11. § (4) bekezdésében az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. §” szövegrész helyébe az „a Méptv. 81. §” szöveg,

8. 15. § (2) bekezdés b) pontjában az „az Étv. 13. § (2) bekezdés d) pontja” szövegrész helyébe az „a Méptv. 81. § (4) bekezdés b) pontja vagy 81. § (5) bekezdés b) pontja” szöveg, és a „védőterületet, védőtávolságot.” szövegrész helyébe a „védőterületet, végleges használatbavételi engedéllyel megállapított védőtávolságot vagy biztonsági övezetet.” szöveg,

9. 17. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „négyévente” szövegrész helyébe a „hétévente” szöveg,

10. 18. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „területet” szövegrész helyébe a „területnagyságot” szöveg és az „az Étv. 7. §” szövegrész helyébe az „ideértve azt az esetet is, ha az új beépítésre szánt részterületek nagysága összesen haladja meg az egy hektárt, a Méptv. 8. §” szöveg,

11. 18. § (4) bekezdésében a „fővárosi kerület” szövegrész helyébe a „főváros” szöveg,

12. 18. § (8) bekezdésében az „az OTÉK-ban” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben” szöveg,

13. 18. § (10) bekezdésében a „legkisebb mérték” szövegrész helyébe az „érték legkisebb mértékének” szöveg,

14. 19. § (2) bekezdésében az „Az építési” szövegrész helyébe az „Építési” szöveg,

15. 24. § (2) bekezdésében az „az OTÉK” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet” szöveg,

16. 30. § (4) bekezdésében az „az Étv.” szövegrész helyébe az „a Méptv.” szöveg,

17. 30. § (6) bekezdésében az „a fővárosi településképi rendeletben” szövegrész helyébe az „a főváros rendeletében” szöveg,

18. 32. § (1) bekezdés a) pontjában az „örökségvédelmi” szövegrész helyébe az „örökségvédelmi vagy műemlékvédelmi” szöveg,

19. 25. alcím címében az „előzetes véleményezési” szövegrész helyébe az „előzetes településképi véleményezési” szöveg,

20. 40. § (1) bekezdésében az „az állami magasépítési beruházások megvalósításáról” szövegrész helyébe az „az állami építési beruházások rendjéről” szöveg,

21. 40. § (5) bekezdésében az „a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus” szövegrész helyébe az „az Építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását Támogató” szöveg,

22. 40. § (7a) bekezdésében a „központi építészeti-műszaki tervtanácsot” szövegrész helyébe az „Országos Építészeti Tervtanácsot” szöveg,

23. 45. § (6) bekezdés a) pontjában a „– feltétel” szövegrész helyébe a „vagy tudomásulvételre – előírások” szöveg és a „feltétel nélkül” szövegrész helyébe az „előírás nélkül” szöveg,

24. 45. § (6) bekezdés b) pont nyitó szövegrészében az „engedélyezésre nem” szövegrész helyébe az „engedélyezésre vagy tudomásulvételre nem” szöveg,

25. 45. § (6) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „követelmények alapján” szövegrész helyébe a „követelmények vagy a helyi építési szabályzat egyéb rendelkezései alapján” szöveg,

26. 45. § (8) bekezdésében a „papír alapon” szövegrész helyébe az „az ÉTDR-en keresztül” szöveg,

27. 46. § (5) bekezdés c) pontjában a „reklám, illetve reklámhordozó” szövegrész helyébe a „cégér, cég- és üzletjelzés, Berendezések” szöveg,

28. 46. § (5) bekezdés d) pontjában a „reklám, reklámhordozó” szövegrész helyébe a „cégér, cég- és üzletjelzés, Berendezések” szöveg,

29. 46. § (5) bekezdés e) pontjában a „reklámok, reklámhordozók” szövegrész helyébe a „cégér, cég- és üzletjelzés, Berendezések” szöveg,

30. 47. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „Tvtv.-ben” szövegrész helyébe a „Méptv.-ben” szöveg,

31. 47. § (1) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében a „reklám és reklámhordozó” szövegrész helyébe a „cégér, cég- és üzletjelzés, Berendezések” szöveg,

32. 47. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „reklám, reklámhordozó” szövegrész helyébe a „cégér, cég- és üzletjelzés, Berendezések” szöveg és a „településképbe, megfelel” szövegrész helyébe a „településképbe, valamint megfelel” szöveg,

33. 47. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „az OTÉK-ban és” szövegrész helyébe az „a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben és” szöveg,

34. 47. § (1) bekezdés b) pont nyitó szövegrészében a „reklám és reklámhordozó” szövegrész helyébe a „cégér, cég- és üzletjelzés, Berendezések” szöveg,

35. 47. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „reklám, reklámhordozó” szövegrész helyébe a „cégér, cég- és üzletjelzés, Berendezések” szöveg és a „nem felel meg” szövegrész helyébe a „vagy nem felel meg” szöveg,

36. 47. § (2) bekezdésében a „reklám és reklámhordozó” szövegrész helyébe a „cégér, cég- és üzletjelzés, Berendezések” szöveg,

37. 50. §-ában a „Tvtv. 11. §-a” szövegrész helyébe a „Méptv. 100. §” szöveg,

38. 57. § b) pontjában a „Fejlesztési Potenciál Térkép” szövegrész helyébe az „Ingatlanberuházás Helyszínkereső” szöveg,

39. 60. § (4) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény)” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény” szöveg,

40. 61. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „az önkormányzat” szövegrész helyébe az „a” szöveg és a „ , településképi rendelet készítésére vagy módosítására vonatkozó szándékát –” szövegrész helyébe a „készítését vagy módosítását, településképi rendelet módosítását –” szöveg,

41. 62. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „a környezeti értékelést” szövegrész helyébe az „az alátámasztó javaslat részét képező környezeti értékelést” szöveg,

42. 63. § (1) bekezdés a) pontjában a „68–70. §” szövegrész helyébe a „68–70/A. §” szöveg,

43. 64. § (3) bekezdés a) pontjában a „megállapítását,” szövegrész helyébe a „megállapítását, továbbá” szöveg,

44. 64. § (6) bekezdés b) pontjában a „vett” szövegrész helyébe a „vesz” szöveg,

45. 65. § (1) bekezdésében az „egyeztetésért felelős önkormányzati kapcsolattartónak” szövegrész helyébe az „önkormányzati főépítésznek” szöveg,

46. 65. § (3) bekezdésében a „kívül –” szövegrész helyébe a „kívül, a helyben szokásos módon –” szöveg,

47. 65. § (5) bekezdés c) pontjában a „tölti fel.” szövegrész helyébe a „tölti fel a lakossági fórumot követő 5 napon belül.” szöveg,

48. 66. § (3b) bekezdésében a „nappal az eljárás ügyintézési határideje folytatódik” szövegrész helyébe a „naptól kell számítani az eljárás ügyintézési határidejét” szöveg,

49. 66. § (3c) bekezdésében a „nappal a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti ügyintézési határidő újrakezdődik” szövegrész helyébe a „naptól kell számítani a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti ügyintézési határidőt” szöveg,

50. 66. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „belül egyeztetést” szövegrész helyébe a „belül, fővárosi településterv készítése esetén 20 napon belül egyeztetést” szöveg és az „amelyről” szövegrész helyébe az „amelyről mind a partnerek, mind a véleményezésre jogosult szerv esetében jegyzőkönyvet kell készíteni.” szöveg,

51. 66. § (5) bekezdésében a „10” szövegrész helyébe a „15” szöveg,

52. 66. § (6) bekezdésében az „Az emlékeztető és a jegyzőkönyv” szövegrész helyébe az „A jegyzőkönyv” szöveg,

53. 67. § (7) bekezdés a) pontjában a „(6) bekezdésben meghatározott feltöltést” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés b) és c) pont, illetve a (6) bekezdés szerinti hiánypótlás feltöltését” szöveg,

54. 67. § (7) bekezdés b) pontjában a „(6) bekezdésben meghatározott feltöltés” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés b) és c) pont, illetve a (6) bekezdés szerinti hiánypótlás feltöltése” szöveg,

55. 68. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „az Étv. 6. § (2) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „a Méptv. 23. §-a szerinti beruházás,” szöveg és a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá tartozó ügy tárgyát képező” szövegrész helyébe a „Méptv. 193. §-a szerinti” szöveg,

56. 69. § (2) bekezdés c) pont nyitó szövegrészében a „11. mellékletben” szövegrész helyébe a „64. § (1) bekezdésében” szöveg,

57. 70. § nyitó szövegrészében az „és a településképi rendelet készítése és” szövegrész helyébe a „készítése és módosítása, valamint a településképi rendelet” szöveg,

58. 70/A. §-ában a „jogszabályi változás átvezetésére való tekintettel” szövegrész helyébe a „jogszabállyal való összhang megteremtése érdekében” szöveg és a „helyezése érdekében történik” szövegrész helyébe a „helyezésére vagy módosítására irányul” szöveg,

59. 74. § (3) bekezdésében a „30” szövegrész helyébe a „45” szöveg,

60. 2. melléklet 2.4. pont b) alpontjában a „javakra, a” szövegrész helyébe a „javakra, az épített környezetre, a” szöveg és a „tájra,” szövegrész helyébe a „tájra és a települési zöldinfrastruktúrára,” szöveg,

61. 2. melléklet 2.4. pont c) alpontjában a „javakra, a” szövegrész helyébe a „javakra, az épített környezetre, a” szöveg és a „tájra,” szövegrész helyébe a „tájra és a települési zöldinfrastruktúrára,” szöveg,

62. 3. melléklet 3. pontjában az „a települési vízgazdálkodás és csapadékvíz-gazdálkodás” szövegrész helyébe az „az erőforrásokkal való gazdálkodás, a humán, műszaki és zöldinfrastruktúra” szöveg, az „az ennek” szövegrész helyébe a „mindezek” szöveg és az „is.” szövegrész helyébe az „is. A cselekvési program tartalmazza az anti-szegregációs programot, ha a településen található szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület.” szöveg,

63. 3. melléklet 5. pontjában a „tervezett zöldinfrastruktúra-elemek” szövegrész helyébe a „tervezett műszaki és zöldinfrastruktúra-elemek” szöveg,

64. 8. melléklet 6. pontjában a „reklámhordozókat” szövegrész helyébe a „reklámeszközöket” szöveg,

65. 10. mellékletében foglalt táblázat A:96 mezőjében a „Repülőtér” szövegrész helyébe a „Repülőtér, valamint a repülőtér akadálykorlátozási felületének vizsgálata” szöveg,

66. 10. mellékletben foglalt táblázat B:96 mezőjében a „közlekedésért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „repülőtér üzembentartója” szöveg,

67. 10. mellékletében foglalt táblázat A:121 mezőjében a „Szegregációszűrés, településrész-kijelölés” szövegrész helyébe az „A településrészek helyzetelemzéséhez szükséges adatok” szöveg

lép.

188. § Hatályát veszti a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet

2. 8. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „7. § (7) bekezdése szerinti feljegyzés szerint az nem indokolt, mert a településterv módosításánál a” szövegrész,

3. 12. és 13. §-a,

4. 14. § (2) bekezdés b) pontjában a „telekalakítási és” szövegrész,

5. 10. alcím címében az „és a beépítési terv” szövegrész,

6. 19. § (2) bekezdésében a „ , ha azt az önkormányzat indokoltnak tartja” szövegrész,

7. 30. § (4) bekezdésében a „településképi” szövegrész,

8. 34. §-a,

9. 40. § (3) bekezdésében az „– a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 2. § (1) bekezdése szerinti –” szövegrész,

11. 47. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,” szövegrész,

12. 47. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „vagy a helyi tervtanács működtetése esetén annak szakmai álláspontja” szövegrész,

13. 47. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,” szövegrész,

16. 60. § (3) bekezdésében a „legfeljebb” szövegrész,

18. 62. § (6) bekezdésében a „készítése vagy” szövegrész,

21. 66. § (4) bekezdés záró szövegrészében a „kell készíteni.” szövegrész,

22. 66. § (7) bekezdésében az „az emlékeztetőt és” szövegrész,

23. 78. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „– figyelemmel az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra –” szövegrész,

24. 78. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „– figyelemmel az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra –” szövegrész,

26. 78/A. §-a,

28. az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladataiban bekövetkezett változások miatti módosításáról szóló 351/2023. (VII. 27.) Korm. rendelet 30. §-ával megállapított 78/D. §-a,

65. A Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet módosítása

189. § A Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet

a) 1. § (1) bekezdésében az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló” szöveg és az „Étv.” szövegrész helyébe a „Méptv.” szöveg,

b) 1. § (2) bekezdésében az „az Étv.-ben” szövegrész helyébe az „a Méptv. -ben” szöveg,

c) 1. § (3) bekezdésében az „az Étv.” szövegrész helyébe az „a Méptv.” szöveg,

d) 3. § (2) bekezdésében az „az Étv. 57/J. §-a” szövegrész helyébe az „a Méptv. 222. §-a” szöveg,

e) 3. § (4) bekezdésében az „az Étv. 57/I. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe az „a Méptv. 221. § (4) bekezdés” szöveg,

f) 4. § (4) bekezdésében az „az Étv. 57/I. §-a” szövegrész helyébe az „a Méptv. 221. § (4) bekezdése” szöveg,

g) 7. § (1) bekezdés c) pontjában az „építésfelügyeleti” szövegrész helyébe az „építésügyi” szöveg,

h) 7. § (2) bekezdésében az „építésfelügyeleti” szövegrész helyébe az „építésügyi” szöveg és az „az Étv. 57/K. §” szövegrész helyébe az „a Méptv. 223. §” szöveg,

i) 10/A. § (1) bekezdésében az „az Étv.” szövegrész helyébe az „a Méptv.” szöveg

lép.

66. A közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló 133/2022. (IV. 7.) Korm. rendelet módosítása

190. § A közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló 133/2022. (IV. 7.) Korm. rendelet 5. melléklet 1. pont a) alpontjában a „tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról” szövegrész helyébe a „magyar építészetről” szöveg lép.

67. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet módosítása

191. § A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet] 40. § a) pontjában az „az épített környezet alakításáról és védelméről” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről” szöveg lép.

192. § Hatályát veszti a 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 98. § b) pontjában az „és építésfelügyeleti” szövegrész.

68. A kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet módosítása

193. § A kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet] 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) E rendelet alkalmazásában használatbavételi engedély: a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételéről az építésügyi hatóság által kiállított dokumentum, vagy a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány.”

194. § A 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet 53. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A (10) bekezdésben foglaltaktól eltérően az otthonteremtési kamattámogatási kérelem benyújtásának időpontjában építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer által generált visszaigazolással, 2019. október 24-ét megelőzően tett egyszerű bejelentés esetén az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított visszaigazolással, a 2024. szeptember 30-át követően új lakóépületre tett egyszerű bejelentés esetén az építésügyi hatóság által kiállított, az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről szóló dokumentummal rendelkező, de használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező, gazdálkodó szervezet által természetes személy részére való értékesítés céljára épített vagy építtetett új lakás esetében az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön teljes összege a használatbavételi engedély bemutatását megelőzően is folyósítható, azzal, hogy ebben az esetben a kamattámogatási időszak a használatbavételi engedély bemutatását követő napon kezdődik.”

a) 5. § (1) bekezdés 8. pont nyitó szövegrészében az „az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1. melléklet 46. pontja” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 16. § 56. pontja” szöveg,

b) 5. § (2) bekezdésében az „az OTÉK-ban, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvényben” szövegrész helyébe az „a Méptv.-ben, valamint a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben” szöveg,

c) 6. § (8) bekezdés b) pontjában a „rendelkező, de használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész helyébe az „ , a 2024. szeptember 30-át követően új lakóépületre tett egyszerű bejelentés esetén az építésügyi hatóság által kiállított, az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről szóló dokumentummal rendelkező, de használatbavételi engedéllyel” szöveg,

d) 17. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „építésiengedély-köteles bővítés” szövegrész helyébe az „építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött bővítés” szöveg és a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét, vagy” szövegrész helyébe a „ ,” szöveg,

e) 20. § (4) bekezdés b) pontjában az „építésiengedély-köteles bővítésénél a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány” szövegrész helyébe az „építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött bővítésénél a használatbavételi engedély” szöveg,

f) 20. § (5) bekezdésében a „használatbavétel tudomásulvételét” szövegrész helyébe a „használatbavételi engedély kiadását” szöveg,

g) 26. § (1) bekezdés b) pontjában az „építésiengedély-köteles” szövegrész helyébe az „építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött” szöveg,

h) 26. § (1) bekezdés d) pontjában az „engedélyről szóló határozat vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági dokumentum vagy az egyszerű bejelentéshez kötött új lakóépület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány” szövegrész helyébe az „engedély” szöveg,

i) 26. § (10) bekezdésében az „engedélyről szóló határozat, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági dokumentum vagy egyszerű bejelentéshez kötött bővítés vagy építés esetén a megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány” szövegrész helyébe az „engedély” szöveg

lép.

196. § Hatályát veszti a 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet

1. 5. § (1) bekezdés 14. pontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvétele megtörténtének igazolásával vagy a felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész,

2. 6. § (8) bekezdés a) pontjában a „ , használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész,

3. 6. § (9) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész és az „ , a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítése bejelentésének megtörténte” szövegrész,

4. 6. § (10) bekezdés b) pontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvételének igazolásán vagy egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványon” szövegrész,

5. 15. § (7) bekezdés e) pont ec) alpontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész és a „vagy a használatbavétel tudomásulvétele, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténte” szövegrész,

6. 15. § (7) bekezdés g) pontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy egyszerű bejelentés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt” szövegrész,

8. 17. § (1) bekezdés c) pontjában az „a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását,” szövegrész,

10. 20. § (4) bekezdés e) pontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány véglegessé válása vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány” szövegrész,

11. 26. § (1) bekezdés b) pontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét” szövegrész,

13. 31. § (3) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiadása” szövegrész,

14. 31. § (4) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész és a „vagy a használatbavétel tudomásulvétele, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténte” szövegrész,

15. 31. § (6) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész,

16. 34. § (1) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány” szövegrész,

17. 34. § (2) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy egyszerű bejelentés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány” szövegrész,

18. 34. § (3) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy egyszerű bejelentés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány” szövegrész,

19. 41. § (1) bekezdés b) pontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy egyszerű bejelentés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész,

20. 41. § (1) bekezdés c) pontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítása” szövegrész,

21. 43. § (8) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány” szövegrész,

22. 43. § (11) bekezdés b) pontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány” szövegrész,

23. 43. § (12) bekezdés b) pontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány” szövegrész,

24. 53. § (10) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt” szövegrész.

69. A családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet módosítása

197. § A családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet] 5. § (1) bekezdése a következő 6a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„6a. használatbavételi engedély: a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételéről az építésügyi hatóság által kiállított dokumentum, vagy a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány;”

a) 5. § (1) bekezdés 7. pont nyitó szövegrészében az „az országos településrendezési és építési követelményekről” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről” szöveg és a „253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1. számú melléklet 46. pontja” szövegrész helyébe a „2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 16. § 56. pontja” szöveg,

b) 5. § (2) bekezdésében az „az OTÉK-ban, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvényben” szövegrész helyébe az „a Méptv.-ben, valamint a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben” szöveg,

c) 6. § (5) bekezdés b) pontjában a „rendelkező, de használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvétele megtörténtének hatósági igazolásával vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még” szövegrész helyébe az „ , a 2024. szeptember 30-át követően új lakóépületre tett egyszerű bejelentés esetén az építésügyi hatóság által kiállított, az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről szóló dokumentummal rendelkező, de használatbavételi engedéllyel még” szöveg,

d) 15. § (5) bekezdés d) pont dg) alpontjában a „rendelkező, de használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági dokumentummal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész helyébe az „ , a 2024. szeptember 30-át követően új lakóépületre tett egyszerű bejelentés esetén az építésügyi hatóság által kiállított, az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről szóló dokumentummal rendelkező, de használatbavételi engedéllyel” szöveg,

e) 18. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „építésiengedély-köteles” szövegrész helyébe az „építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött” szöveg,

f) 19. § (3) bekezdés b) pontjában az „építésiengedély-köteles” szövegrész helyébe az „építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött” szöveg,

g) 19. § (4) bekezdésében a „használatbavétel tudomásulvételét” szövegrész helyébe a „használatbavételi engedély kiadását” szöveg,

h) 24. § (1) bekezdés b) pontjában az „építésiengedély-köteles” szövegrész helyébe az „építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött” szöveg,

i) 24. § (1) bekezdés d) pontjában az „engedélyről szóló határozat vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági dokumentum vagy az egyszerű bejelentéshez kötött lakóépület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány” szövegrész helyébe az „engedély” szöveg

lép.

199. § Hatályát veszti az 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet

1. 5. § (1) bekezdés 13. pontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvétele megtörténtének igazolásával vagy a felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész,

2. 6. § (5) bekezdés a) pontjában a „ , használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész,

3. 6. § (6) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvétele megtörténtének hatósági igazolásával vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész és az „ , a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítése bejelentésének megtörténte” szövegrész,

4. 6. § (7) bekezdés b) pontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvételének igazolásán vagy egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványon” szövegrész,

5. 15. § (5) bekezdés d) pont dd) alpontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész és a „vagy a használatbavétel tudomásulvétele, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténte” szövegrész,

6. 15. § (5) bekezdés d) pont df) alpontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt” szövegrész,

7. 15. § (5) bekezdés d) pont dg) alpontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági dokumentum vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági dokumentum” szövegrész és az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány” szövegrész,

8. 18. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „a használatbavétel tudomásulvételét, vagy” szövegrész,

10. 18. § (1) bekezdés c) pontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását” szövegrész,

11. 19. § (3) bekezdés b) pontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány” szövegrész,

13. 19. § (3) bekezdés d) pontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány véglegessé válása vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány” szövegrész,

14. 24. § (1) bekezdés b) pontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét” szövegrész,

16. 29. § (3) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiadása” szövegrész,

17. 29. § (4) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész és a „vagy a használatbavétel tudomásulvétele, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténte” szövegrész,

18. 29. § (6) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész,

19. 31. § (1) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány” szövegrész,

20. 31. § (2) bekezdésében az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy egyszerű bejelentés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány” szövegrész,

21. 39. § (1) bekezdés b) pontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy egyszerű bejelentés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvánnyal” szövegrész,

22. 39. § (1) bekezdés c) pontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvétele vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítása” szövegrész,

23. 41. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány” szövegrész,

24. 41. § (9) bekezdés b) pontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány” szövegrész,

25. 41. § (10) bekezdés b) pontjában az „ , a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány” szövegrész.

70. A repülőtér létesítésének, fejlesztésének, megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszűnésének szabályairól szóló 85/2024. (IV. 17.) Korm. rendelet módosítása

200. § A repülőtér létesítésének, fejlesztésének, megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszűnésének szabályairól szóló 85/2024. (IV. 17.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 85/2024. (IV. 17.) Korm. rendelet]

a) 1. § (1) bekezdés b) pontjában az „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 34. §-a szerinti építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra” szövegrész helyébe az „a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 162. §-a” szöveg, a „ , valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ékr.)” szövegrész helyébe a „szóló kormányrendelet” szöveg és a „szolgáltatásokra” szövegrész helyébe az „eljárásokra” szöveg,

b) 2. § (2) bekezdés b) pontjában az „az Étv. 34. §-a” szövegrész helyébe az „a Méptv. 162. §-a” szöveg,

c) 16. §-ában az „az Étv. 34. §-a” szövegrész helyébe az „a Méptv. 162. §-a” szöveg, az „Ékr.” szövegrész helyébe az „építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló kormányrendelet” szöveg,

d) 18. § b) pontjában az „Ékr. 8. melléklete” szövegrész helyébe az „építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló kormányrendelet” szöveg,

e) 21. §-ában az „Ékr. 14/A. §-ában” szövegrész helyébe az „építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló kormányrendeletben” szöveg

lép.

201. § Hatályát veszti a 85/2024. (IV. 17.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontjában az „és építésfelügyeleti” szövegrész.

71. Záró rendelkezések

202. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. október 1-jén lép hatályba.

(2) A 2., 32. és 50. alcím 2025. január 31-én lép hatályba.

(3) A 77. § (2) bekezdése, a 85. § 15. és 16. pontja, valamint a 86. § i) pontja 2025. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 19. alcím, a 187. § 3. és 43. pontja, valamint a 188. § 19. pontja 2027. július 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

A 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 3. számú melléklet I. pont I.2. alpontja a következő g) ponttal egészül ki:

(Érintettség esetén vesz részt:)

„g) területrendezésre és településtervezésre kiterjedően:

a Balatoni főépítész.”

2. melléklet a 285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

A 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a melléklet a következő 3. ponttal egészül ki:

„2. Az állami főépítészi szóbeli vizsga témakörei (összesen hármat kell kiválasztani)

2.1. Helyi építési szabályzat módosításának záró véleményezése (kötelező)

2.2. Egy épületterv területi tervtanácsi véleményezése (kötelező)

2.3. További témakörök, amelyből egyet kell kiválasztani

2.3.1. Környezeti értékelés szükségessége tárgyában adott vélemény

2.3.2. Településfejlesztési terv véleményezése

2.3.3. Településképi arculati kézikönyv bemutatása és helye a településtervezésben

2.3.4. Településrendezési szakvélemény összeállítása telekalakítási eljárásban

2.3.5. Területfelhasználási engedély összeállítása területrendezési hatósági eljárásban

3. Az önkormányzati főépítészi szóbeli vizsga témakörei (összesen kettőt kell kiválasztani)

3.1. Településtervezőnek vagy településmérnök végzettségű vizsgázónak: egy épületterv településképi véleményezése

3.2. Építészmérnök végzettségű vizsgázónak: javaslat megfogalmazása egy helyi építési szabályzat szabályozási tervének módosítására

3.3. További témakörök, amelyből egyet kell választani

3.3.1. Szabályozás módosítását megalapozó főépítészi feljegyzés összeállítása

3.3.2. Tájékoztató összeállítása a helyi építési szabályzat hatályos rendelkezéseiről

3.3.3. Településrendezéssel kapcsolatos szakmai tájékoztató összeállítása tervezett módosítás esetén

3.3.4. Településkép-védelmi tájékoztató összeállítása

3.3.5. Szakmai konzultációról készült jegyzőkönyv összeállítása egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén

3.3.6. Településképi vélemény összeállítása, ha nem a tervtanács jár el

3.3.7. Településképi bejelentés elutasításának összeállítása

3.3.8. Településképi kötelezést és településkép-védelmi bírságot kiszabó határozat előkészítése

3.3.9. Feladatkiírás készítése tervezési, településtervezési munka árajánlatkéréséhez

3.3.10. Helyi építészeti tervtanács ügyrendjének összeállítása, javaslattétel tervtanácsi tagokra

3.3.11. Helyi építészeti tervtanácsi vélemény főbb tartalmi elemeinek meghatározása

3.3.12. Építési vagy változtatási tilalom elrendelésének indokolása

3.3.13. Helyi védelem indokolása, épület helyi védelemre javaslata, értékvédelmi leírása

3.3.14. Helyi védett épületeknek, helyi védett területnek védetté nyilvánítása során a döntés előkészítése a képviselő-testület felé

3.3.15. Építészeti pályázat kiírásának indokolása polgármester vagy képviselő-testület felé”

3. melléklet a 285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

„2. melléklet a 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez
A Dokumentációs Központ gyűjtőkörébe tartozó dokumentumok

A

1

Dokumentum

2

a 3. mellékletben foglalt dokumentumok

3

a megszűnt állami tervező és kivitelező vállalatok felszámolása során már átadott tervállomány

4

az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet előírása alapján az e-építési napló bevezetése előtt készült megvalósítási és kivitelezési dokumentációk

5

az e-tanúsítás bevezetése előtt készült energetikai tanúsítvány

6

a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet alapján kiadott tervtanácsi vélemények, amelyek az ÉTDR bevezetése előtt keletkeztek

7

az állami költségvetési források felhasználásával megvalósítani tervezett, az e-tervpálya bevezetése előtt készült építészeti tervpályázatok tervanyaga és dokumentációi

8

a megsemmisült vagy megrongálódott tetőidomokkal és egyéb jelentős épületelemekkel, épületdíszekkel kapcsolatos dokumentumok

4. melléklet a 285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

„3. melléklet a 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez
A Dokumentációs Központ részére benyújtandó dokumentumok

A

B

1

Dokumentum

Benyújtásra kötelezett

2

a megszűnt Településekért, régiókért Közalapítványtól a VÁTI Kht. által átvett Központi Területrendezési Tervtár állománya és a területi és településtudományi kutatási anyagok

az építészeti-műszaki dokumentációk birtokosa, ennek hiányában a tároló helyiség tulajdonosa

3

az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság által kifejezetten erre vonatkozó szerződéssel át nem adott építészeti-műszaki dokumentációk, így a jogutód nélkül megszűnő, megszűnt állami építészeti tervezővállalatok és állami tulajdonban lévő, építészeti tervezési tevékenységet végző gazdasági társaságok terv- és műszaki dokumentációs tára, a megszűnt házgyárak és poligonüzemek terv- és műszaki dokumentációs tára, valamint a gazdasági társasággá alakult állami tervezővállalatoktól az Állami Vagyonügynökség által elvont, a jogutód részére át nem adott, a jogutódlás időpontjáig elkészített terv- és műszaki dokumentációk köre

az építészeti-műszaki dokumentációk birtokosa, ennek hiányában a tároló helyiség tulajdonosa

4

a megszűnt vagy jogutódlással átalakult állami építészeti tervezővállalatok vagy állami tulajdonú, építészeti tervezést végző gazdasági társaságok felszámolása és e vállalatok gazdasági társasággá alakulása során, valamint ezek időpontjáig keletkezett, a nemzeti tervvagyont érintő vagy nem érintő dokumentumok, így különösen fotó, dia, szerződéses és egyéb adatok

az építészeti-műszaki dokumentációk birtokosa, ennek hiányában a tároló helyiség tulajdonosa

5

a költségvetési források felhasználásával készített területi és településtudományi kutatások és az azokkal összefüggésben keletkezett fotó és más képi ábrázolást hordozó dokumentumok

a dokumentációk birtokosa, ennek hiányában a tároló helyiség tulajdonosa

6

állam, önkormányzat vagy azok tulajdonában álló szervezetek általi megrendelésre készült épületek építészeti-műszaki dokumentációi

az építészeti-műszaki dokumentációk birtokosa

7

jogszabályban előírt kötelezettség teljesítése céljából az építményre előírt szakértői vélemények (szakvélemények), a műemléki szakértői dokumentációk, szakvélemények kivételével

a szakértő vagy a szakvéleményt készítő szervezet

8

a telek állapotáról jogszabályban előírt kötelezettség teljesítése céljából készített geodéziai, geotechnikai szakvélemények

a szakértő vagy a szakvéleményt készítő szervezet

9

a bauxitbeton vagy más káros építőanyag felhasználásával készült építményekre vonatkozó nyilvántartások és dokumentációk

a szakértő, a szakvéleményt készítő szervezet, az arról tudomást szerző tulajdonos, építtető vagy építésügyi hatóság

10

az ÉTDR-ben tárolt hatósági ügyirat részét képező, a 7. § (6) bekezdésében meghatározott dokumentumok

az építésügyi hatóság

11

az épület ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez a vonatkozó jogszabályi előírások szerint szükséges, hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajz

az építtető

12

a település egészére vonatkozó új vagy módosított településrendezési tervek és helyi építési szabályzatok

a jegyző

13

a Méptv. 225. § (8)–(11) bekezdése szerinti önkormányzati rendeletek

a jegyző

14

a településtervezés önkormányzat által elfogadott dokumentumai

a jegyző

15

a helyi építészeti és természeti értékek védelmére, az azokkal összefüggő tilalmakra, korlátozásokra vonatkozó határozatok, rendeletek, nyilvántartásba vételi és területi adatok, valamint a helyi emlékké nyilvánítást alátámasztó szakértői dokumentációk

a jegyző

16

az önkéntesen átvett dokumentációk, gyűjtemények, dokumentumtárak

az adományozó

17

a zöldfelületi tanúsítvány

a zöldfelületi tanúsító

5. melléklet a 285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

„4. melléklet a 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez
Adatszolgáltatás az Országos Építésügyi Nyilvántartás működését elősegítő elektronikus alkalmazásokból

A

B

C

D

1

Alkalmazás

Adat

Adatszolgáltatásra jogosult

Adatkérésre jogosult

2

készenlétbe helyezett e-építési napló

bármely ott található adat

az építtető vagy meghatalmazottja

bárki

3

olyan e-építési napló, amelynek a készenlétét már megszüntették

bármely ott található adat

az építtető vagy meghatalmazottja

bárki

4

az építtető számára is megismerhető, személyes adatnak nem minősülő adat

az Üzemeltető

az építmény tulajdonosa – kizárólag a tulajdonában álló építményre vonatkozóan – vagy annak meghatalmazottja

5

e-tanúsítás

bármely ott található adat

a tanúsított ingatlan tulajdonosa vagy annak meghatalmazottja, valamint a tanúsítványt készítő tanúsító

bárki

6

ÉTDR

az általános közigazgatási rendtartás és a Méptv. szabályai szerint megismerhető adat

eljáró építésügyi hatóság (a jogutódlásra vonatkozó szabályok figyelembevételével)

az ügyfélnek minősülő személy vagy az építmény tulajdonosa, utóbbi kizárólag a tulajdonában álló építményre vonatkozóan

7

ÖVNYR

a műemlékvédelemmel kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott adatok

a kulturális örökség védelméért felelős miniszter

bárki

6. melléklet a 285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

1. Az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. pontjában foglalt táblázat 19–23. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(A

B

C

D

E

F

1.

Közigazgatási hatósági eljárás

Szakkérdés

Bevonás és közreműködés feltétele

Elsőfokon eljáró szakhatóság

Másodfokon eljáró szakhatóság

Állásfoglalás beszerzésének határideje)

19.

A 237/2024. (VIII. 8.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó építési engedélyezési, használatbavételi, fennmaradási engedélyezési eljárás.

A határrend fenntartásához, a határrendsértések és határesemények megelőzéséhez szükséges jogszabályban meghatározott feltételek meghatározása.

Az államhatártól számított
a) 100 méteren belül épülő építmény,
b) 10 kilométeren belül épülő lőtér építménye esetén.

Vármegyei, fővárosi rendőr-kapitányság

20.

A 237/2024. (VIII. 8.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó építési engedélyezési, használatbavételi, fennmaradási engedélyezési eljárás.

A repülőterek körüli légtér akadálymentességének biztosítása a repülőtereken várható légijármű forgalom biztonságos lebonyolítása érdekében, valamint annak megakadályozása, hogy a repülőterek a körülöttük lévő akadályok növekedése miatt használhatatlanná váljanak.

1. A repülőtértől, leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 4 kilométeren belül 10 méternél magasabb építmény építése esetén.
2. A repülőtértől, leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 15 kilométeren belül 45 méternél magasabb építmény építése esetén.
3. A polgári célú sport repülőtér vonatkozási pontjától mért 2 km sugarú körön belül 60 méternél magasabb építmény elhelyezése esetén.
4. Egyéb esetben
60 méternél magasabb építmény építése esetén.

Légiközlekedési hatóság

21.

A 237/2024. (VIII. 8.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó építési engedélyezési, használatbavételi, fennmaradási engedélyezési eljárás.

Annak elbírálása, hogy a vasúti pálya területének és védőtávolságának nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasúti pályahálózat működtetője fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

Zajra vagy rezgésre érzékeny építmények, valamint környezeti hatásvizsgálathoz kötött, illetve külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyagok gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló építmények építése, elhelyezése, megszüntetése esetén a vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli, egyéb építmények esetében 50 méteren belüli övezetben, ha az engedélyes a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Közlekedésért felelős miniszter

22.

A 237/2024. (VIII. 8.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó építési engedélyezési, használatbavételi, fennmaradási engedélyezési eljárás.

A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e.

Honvédelmi és katonai célú építmény működési vagy védőterületén belüli építmény építése esetén.

Honvédelemért felelős miniszter

23.

A 237/2024. (VIII. 8.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó építési engedélyezési, használatbavételi, fennmaradási engedélyezési eljárás.

Az állami célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára.

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 37. § (1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontjában meghatározott repülőtér és a jogszabályban meghatározott katonai repülés céljára földön telepített léginavigációs berendezés jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén, valamint a repülőtér vonatkozási pontjától mért 5 kilométer távolságon belül létesített minden építmény esetén, a repülőtér vonatkozási pontjától mért 5 kilométernél nagyobb, de
15 kilométernél nem nagyobb távolságon belül a 25 méternél, bárhol máshol
a 45 méternél magasabb építmény építése, beépítési magasságot növelő bővítése esetén.

Katonai légügyi hatóság

2. Az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. pontjában foglalt táblázat 42. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(A

B

C

D

E

F

1.

Közigazgatási hatósági eljárás

Szakkérdés

Bevonás és közreműködés feltétele

Elsőfokon eljáró szakhatóság

Másodfokon eljáró szakhatóság

Állásfoglalás beszerzésének határideje)

42.

A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti építési eljárás.

Az állami célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légi közlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légi közlekedés biztonságára.

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 37. § (1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontjában meghatározott repülőtér és a jogszabályban meghatározott katonai repülés céljára földön telepített léginavigációs berendezés jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén, valamint a repülőtér vonatkozási pontjától mért 5 kilométer távolságon belül létesített minden építmény esetén, a repülőtér vonatkozási pontjától mért 5 kilométernél nagyobb, de
15 kilométernél nem nagyobb távolságon belül a 25 méternél, bárhol máshol
a 45 méternél magasabb építmény építése, beépítési magasságot növelő bővítése esetén.

Katonai légügyi hatóság

3. Az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. pontjában foglalt táblázat 48. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(A

B

C

D

E

F

1.

Közigazgatási hatósági eljárás

Szakkérdés

Bevonás és közreműködés feltétele

Elsőfokon eljáró szakhatóság

Másodfokon eljáró szakhatóság

Állásfoglalás beszerzésének határideje)

48.

A 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti építési eljárások esetén a bontási engedélyezési eljárás kivételével.

Az állami célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára.

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 37. § (1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontjában meghatározott repülőtér és a jogszabályban meghatározott katonai repülés céljára földön telepített léginavigációs berendezés jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén, valamint a repülőtér vonatkozási pontjától mért 5 kilométer távolságon belül létesített minden építmény esetén, a repülőtér vonatkozási pontjától mért 5 kilométernél nagyobb,
de 15 kilométernél nem nagyobb távolságon belül a 25 méternél, bárhol máshol
a 45 méternél magasabb építmény építése, beépítési magasságot növelő bővítése esetén.

Katonai légügyi hatóság

4. Az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 10. pontjában foglalt táblázat 131. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(A

B

C

D

E

F

1.

Közigazgatási hatósági eljárás

Szakkérdés

Bevonás és közreműködés feltétele

Elsőfokon eljáró szakhatóság

Másodfokon eljáró szakhatóság

Állásfoglalás beszerzésének határideje)

131.

A felszín alatti vasutak vasúti üzemi létesítményei, valamint a vasúti üzemi létesítményekhez kapcsolódó felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák engedélyezésére irányuló eljárás.

A higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeknek való megfelelés. Munkavégzés céljára szolgáló építmények esetében a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés és az egészségvédelem biztosítása.

1. Munkavégzés céljára szolgáló építmény építése, bővítése, esetén.
2. A településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti, az egyes terület-felhasználási egységeken kivételesen elhelyezhető építmény építése esetén.
3. Hulladékledobót, gyógykezelés céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület építése esetén.

A fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala

A népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal

5. Az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 10. pontjában foglalt táblázat 133. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(A

B

C

D

E

F

1.

Közigazgatási hatósági eljárás

Szakkérdés

Bevonás és közreműködés feltétele

Elsőfokon eljáró szakhatóság

Másodfokon eljáró szakhatóság

Állásfoglalás beszerzésének határideje)

133.

A felszín alatti vasutak vasúti üzemi létesítményei, valamint a vasúti üzemi létesítményekhez kapcsolódó felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák engedélyezésére irányuló eljárás.

Annak elbírálásában, hogy a felszín feletti épületrész az a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben foglalt általános építési követelményeknek megfelel-e.

Ha a vasúti állomás épületének felszín feletti része építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység.

A 237/2024. (VIII. 8.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság.

6. Az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 10. pontjában foglalt táblázat 136. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(A

B

C

D

E

F

1.

Közigazgatási hatósági eljárás

Szakkérdés

Bevonás és közreműködés feltétele

Elsőfokon eljáró szakhatóság

Másodfokon eljáró szakhatóság

Állásfoglalás beszerzésének határideje)

136.

A felszín alatti vasutak felszín alatti vasúti állomásainak, vasúti üzemi létesítményeinek, valamint felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák engedélyezésére irányuló eljárás.

A higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeknek való megfelelés és a munkavégzés céljára szolgáló építmények esetében a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés, továbbá az egészségvédelem biztosítása.

Munkavégzés céljára szolgáló építmény építése, bővítése, esetén, a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti, az egyes terület-felhasználási egységeken kivételesen elhelyezhető építmény építése esetén, hulladékledobót, gyógykezelés céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület építése esetén.

A fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala

A népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal

7. Az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 19. pontjában foglalt táblázat D:3 mezője helyébe a következő mező lép:

(Elsőfokon eljáró szakhatóság)

(3.)

A 237/2024. (VIII. 8.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság

7. melléklet a 285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

(1.

A

B

2.

Milyen eljárás esetén

Az alábbi ágazati jogszabályi rendelkezés szerinti szakhatóságok)

11.

Építési engedélyezési eljárás

Az „Építésügyi ügyek” alcímben található táblázat 16–23. sora szerinti szakhatóságok.

8. melléklet a 285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

A 288/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 174. § (10)–(11) bekezdése szerinti, az ott meghatározott állami ünnep megtartásával összefüggő, a Méptv. 33. alcíme szerinti ügyek, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított, valamint a Méptv. 193. §-a szerinti kiemelt beruházásokkal összefüggő engedélyezési eljárások”

9. melléklet a 285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

1. A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 1. melléklet 3. pont k) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megalapozó vizsgálat az alábbi vizsgálati tényezőkre terjed ki:)

„k) Környezetiállapot-jellemzők, ideértve a földtani állapot jellemzőket is”

(A megalapozó vizsgálat az alábbi vizsgálati tényezőkre terjed ki:)

„p) Légiközlekedéssel érintett település esetén a repülőtér akadálykorlátozási felületének vizsgálata a repülőtér üzemben tartójának bevonásával”

„4. Aláíró lap, az önkormányzati főépítész, a felelős tervező és a szakági tervezők aláírásával”

10. melléklet a 285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

1. A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 2. melléklet 1. pont 1.2. alpont i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az alátámasztó javaslat

Az alátámasztó javaslat a tervezési feladatnak megfelelően az alábbiakat tartalmazza:)

„i) Az új beépítésre szánt terület kijelölésére irányuló módosítással érintett területekre a biológiai aktivitásérték számítása és eredménye”

2. A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 2. melléklet 1. pont 1.2. alpontja a következő j) ponttal egészül ki:

(Az alátámasztó javaslat

Az alátámasztó javaslat a tervezési feladatnak megfelelően az alábbiakat tartalmazza:)

„j) A műemlékvédelmi hatástanulmányt, ha a Méptv. 146. §-a alapján ilyen készül”

„3. Aláíró lap, az önkormányzati főépítész, a felelős tervező és a szakági tervezők aláírásával”

11. melléklet a 285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

1. A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 3. melléklet 4. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Részletes cselekvési program)

„c) a településfejlesztési akciók megvalósítási kereteit, a finanszírozási lehetőségeket, szervezeti kereteket és kompetenciákat;”

2. A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 3. melléklet 6. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Részletes fejlesztési tervlap)

„e) a település működéséhez szükséges meglévő és tervezett műszaki infrastruktúra-elemek térbeli kialakítását, elrendezését és településszerkezeti szerepét,”

(Részletes fejlesztési tervlap)

„f) a meglévő és tervezett települési zöldinfrastruktúra térbeli kialakítását, elrendezését.”

12. melléklet a 285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

1. A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 4. melléklet 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„1. A helyi építési szabályzat az utolsó helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása szerinti év első napján legalább 5000 fő népességgel rendelkező települések, valamint a település népességszámától függetlenül a fővárosi kerületek, a járásszékhely városok, a budapesti agglomeráció és a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén fekvő települések, valamint a világörökségi területen lévő települések esetében kötelezően tartalmazza legalább – az épített környezet alakítására vonatkozó általános – a település egészére, egyes településrészekre, egyes telekcsoportokra irányadó – előírások mellett

a) az építési övezet, az övezet, valamint érintettség esetén a szabályozási vonal térképi megjelenítését,

b) érintettség esetén a környezet- és természetvédelemmel, az építészeti örökséggel és a régészettel, valamint honvédelemmel kapcsolatos előírást, továbbá a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre, valamint a honvédelmi és katonai célú területekre vonatkozó védőterületet és védőtávolságot,

c) az építési övezetre és az övezetre a beépítési módot, az építési helyet, a megengedett legnagyobb beépítettséget, a megengedett legnagyobb beépítési magasságot, a legkisebb zöldfelületi mértéket, a közműellátás és gépjármű-elhelyezés követelményeit, valamint az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket,

d) az építési telkek esetében az elő-, oldal- és hátsókertre, valamint a telekalakításra vonatkozó előírásokat,

e) a közterület-alakításra és a települési zöldinfrastruktúra kialakítására és fenntartására vonatkozó előírásokat,

f) településképi követelményeket az anyaghasználatra, színezésre, tömegformálásra, homlokzati kialakításra és zöldfelületre vonatkozóan, valamint a településkép-érvényesítési eszközöket,

g) a helyi emlékek egyedi és területi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére vonatkozó követelményeket ha, nem készül külön helyi védelmi rendelet, és

h) a helyi kártalanítási és településrendezési kötelezési szabályokat.

2. A helyi építési szabályzat az 1. pont hatálya alá nem tartozó települések esetében kötelezően tartalmazza legalább

a) az építési övezet, az övezet, valamint érintettség esetén a szabályozási vonal térképi megjelenítését,

b) érintettség esetén a környezet- és természetvédelemmel, az építészeti örökséggel és a régészettel, valamint honvédelemmel kapcsolatos előírást, továbbá a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre, valamint a honvédelmi és katonai célú területekre vonatkozó védőterületet és védőtávolságot,

c) az építési övezetre és az övezetre a beépítési módot, az építési helyet, a megengedett legnagyobb beépítettséget, a megengedett legnagyobb beépítési magasságot, a legkisebb zöldfelületi mértékét,

d) érintettség esetén a településképi követelményeket az anyaghasználatra, színezésre, tömegformálásra, homlokzati kialakításra, zöldfelületekre vonatkozóan,

e) érintettség esetén a helyi emlékek egyedi és területi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére vonatkozó követelményeket,

f) az a)–e) pontban nem szereplő előírások tekintetében a településrendezési és építési előírások önkormányzatra irányadó elismerését.”

2. A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 4. melléklet 4. és 5. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„4. A helyi építési szabályzat melléklete minden esetben

a) a szabályozási terv,

b) az építési övezetek, övezetek beépítési szabályainak paraméterei,

c) az új beépítésre szánt területek nyilvántartása,

d) az egyes telkekhez, övezetekhez, illetve építési övezetekhez tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelmények.

5. Az 1. pont szerinti települések helyi építési szabályzata mellékletként tartalmazza, a 2. pont szerinti települések helyi építési szabályzata mellékletként tartalmazhatja a 4. pontban foglaltak mellett

a) a telekalakítási szabályokat,

b) az egyes sajátos jogintézmények területi és időbeli hatályát és

c) az építési helyi rendjének biztosítását szolgáló egyéb rajzi és táblázatos mellékleteket.”

13. melléklet a 285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYES MELLÉKLETEINEK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZABÁLYOZÁSI TERV TARTALMA
1. A szabályozási terv tartalmazza minden esetben legalább
a) a 6. melléklet szerinti szabályozási alapelemeket,
b) érintettség esetén a más jogszabály által elrendelt kötelező szabályozási elemként
ba) a művi értékvédelmi elemeket, örökségvédelmi elemeket,
bb) a táj- és természetvédelmi elemeket,
bc) a védőterületet és védőtávolságot.
2. A 4. melléklet 1. pontja szerinti települések szabályozási terve tartalmazza, a 4. melléklet 2. pontja szerinti települések szabályozási terve tartalmazhatja az 1. pontban foglaltak mellett legalább
a) az építés helyi rendjének biztosítására az 1. pont b) alpont ba) és bb) pontjába nem tartozó kötelező szabályozási elemeket,
b) a javasolt szabályozási elemeket,
c) a tájékoztatóelemeket,
d) a fejlesztési akcióterületek fejlesztési cél szerint – az időbeli ütemezés alapján még nem szabályozott – beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeit, a szabályozási tartalékterületeket.
3. A szabályozási terv a szabályozási elemeket a 6. mellékletben meghatározottak alapján tartalmazza.
II. AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK, ÖVEZETEK BEÉPÍTÉSI SZABÁLYAI
1. Az építési övezetek és övezetek telekalakítási és beépítési szabályai elnevezésű táblázat tartalmazza minden esetben
a) az építési övezetek és övezetek jelét,
b) az építési hely meghatározására a beépítési módot,
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét terepszint felett,
d) a megengedett párkánymagasságot és az épület legmagasabb pontját,
e) a zöldfelület legkisebb mértékét,
2. Az építési övezetek és övezetek beépítési szabályai táblázat tartalmazza a Méptv. 81. § (4) bekezdése szerinti települések esetében az 1. pontban foglaltakon túl
a) a terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértékét,
b) a szintterületi mutatót,
c) a közműellátás mértékét és módját, amennyiben indokolt, külön a közüzemi közművetítettséget és közműpótló berendezéseket.
III. AZ ÚJ BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK NYILVÁNTARTÁSA
1. Az új beépítésre szánt területek nyilvántartása tartalmazza új beépítésre szánt területenként
a) az érintett terület vagy területek helyrajzi számát,
b) nagyságát m2-ben,
c) a kijelölést megelőző övezeti besorolását vagy övezeti besorolásait,
d) a kijelölést követő építési övezeti besorolását vagy építési övezeti besorolásait a szükséges zöldterülettel vagy erdőterülettel együtt,
e) a csereterület meghatározását a Trtv. 12. § (2) bekezdésében és (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben.
2. A nyilvántartás táblázatos formában való megjelenítésének módját a településtervezési szabályzat határozza meg.
IV. AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKHEZ, ÖVEZETEKHEZ – EGYEDI ESETBEN TELKEKHEZ – TARTOZÓ BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK FENNTARTÁSÁRA VONATKOZÓ ZÖLDFELÜLETI KÖVETELMÉNYEK
1. A biológiai aktivitásérték differenciált számítással érintett telek helyrajzi száma vagy területének egyéb meghatározása
2. A biológiai aktivitásérték fenntartását biztosító egyedi zöldfelületi követelmények meghatározása a 9. melléklet szerint
V. AZ ALKALMAZOTT VAGY ALKALMAZÁSRA JAVASOLT SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
1. A sajátos jogintézmény típusa
2. A sajátos jogintézménnyel érintett telek helyrajzi száma vagy területének egyéb meghatározása
3. A sajátos jogintézmény időbeli hatálya
4. A sajátos jogintézményhez kapcsolódó helyi építési szabályzatban meghatározott követelmények hivatkozása”

14. melléklet a 285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

1. A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 10. mellékletében foglalt táblázat a következő 47a. sorral egészül ki:

(A

B

C

1.

TÉRADAT, NYILVÁNTARTÁSI ADAT ELNEVEZÉSE

ADATSZOLGÁLTATÓ A LECHNER TUDÁSKÖZPONT FELÉ

ADATSZOLGÁLTATÓ AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉ)

47a.

Minősített nádas

területileg illetékes vármegyei kormányhivatal

Lechner Tudásközpont

2. A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 10. mellékletében foglalt táblázat a következő 59a. és 59b. sorral egészül ki:

(A

B

C

1.

TÉRADAT, NYILVÁNTARTÁSI ADAT ELNEVEZÉSE

ADATSZOLGÁLTATÓ A LECHNER TUDÁSKÖZPONT FELÉ

ADATSZOLGÁLTATÓ AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉ)

59a.

Állami tulajdonú árvízvédelmi védvonal (védősáv)

Országos Vízügyi Főigazgatóság

Lechner Tudásközpont

59b.

Állami tulajdonú árvízvédelmi védvonal menti szivárgási sáv

Országos Vízügyi Főigazgatóság

Lechner Tudásközpont

3. A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 10. mellékletében foglalt táblázat a következő 118a. és 118b. sorral egészül ki:

(A

B

C

1.

TÉRADAT, NYILVÁNTARTÁSI ADAT ELNEVEZÉSE

ADATSZOLGÁLTATÓ A LECHNER TUDÁSKÖZPONT FELÉ

ADATSZOLGÁLTATÓ AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉ)

118a.

Szénhidrogén-termelés mezőbeli vezetéke

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Lechner Tudásközpont

118b.

Szénhidrogén-termelés mezőbeli vezetékének biztonsági övezete

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Lechner Tudásközpont

4. A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 10. mellékletében foglalt táblázat a következő 122. sorral egészül ki:

(A

B

C

1.

TÉRADAT, NYILVÁNTARTÁSI ADAT ELNEVEZÉSE

ADATSZOLGÁLTATÓ A LECHNER TUDÁSKÖZPONT FELÉ

ADATSZOLGÁLTATÓ AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉ)

122.

A szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek térképi ábrázolása, szöveges lehatárolása és azok helyzetelemzéséhez szükséges adatok

Központi Statisztikai Hivatal

Lechner Tudásközpont

15. melléklet a 285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

1. A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 11. mellékletében foglalt táblázat A:4 mezője helyébe a következő mező lép:

(A

1.

VÉLEMÉNYEZÉSRE JOGOSULT SZERVEK)

(4.)

a Balaton vízparti területeit érintő településterv esetén a Balatoni főépítész

2. A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 11. mellékletében foglalt táblázat A:28 mezője helyébe a következő mező lép:

(A

1.

VÉLEMÉNYEZÉSRE JOGOSULT SZERVEK)

(28.)

közigazgatási határával szomszédos települési önkormányzat, valamint az érintett területi (vármegyei, fővárosi) önkormányzat

16. melléklet a 285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

A településrészek, valamint a szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek helyzetelemzéséhez szükséges mutatók

A

B

C

D

E

F

1

Mutató megnevezése

Település összesen

Településrész_1 (határoló területek)

Településrész_n (határoló területek)

szegr_1
(határoló területek)

szegr_n
(határoló területek)

2

Lakónépesség száma

3

Lakónépességen belül 0–14 évesek aránya

4

Lakónépességen belül 15–64 évesek aránya

5

Lakónépességen belül 65 évesek vagy annál idősebbek aránya

6

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15–64 évesek) belül

7

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

8

Lakásállomány (db)

9

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

10

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15–64 évesek) belül

11

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

12

Foglalkoztatottak aránya a 15–64 éves népességen belül

13

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

14

Állandó népesség száma

15

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

16

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül

17

Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)

18

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya

19

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

20

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

17. melléklet a 285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

Településképi bejelentési eljáráshoz köthető építési tevékenységek, elhelyezések, területhasználatok

1. Új épület építése, meglévő épület bővítése, ha az építési tevékenység elvégzése után annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet és a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot nem haladja meg.

2. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű épület esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó épület alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

3. Meglévő épület kizárólag külső alaprajzi méretet érintő, hasznos alapterületet nem növelő bővítése.

4. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

5. Új, 6,0 méter magasságot meg nem haladó, épített égéstermék-elvezető építése vagy az épített égéstermék-elvető 6,0 méter magasságig történő bővítése.

6. Kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése.

7. Növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény-, illetve gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, valamint a felvonulási épület építése, bővítése kivéve, ha közterületről nem látható helyen kerül elhelyezésre.

8. Temető területén:

a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése,

b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.

9. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése.

10. Emlékfal építése.

11. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező műtárgyainak építése, bővítése.

12. A megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező, legfeljebb 180 napig fennálló és a piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó épület építése, ideértve a sátorszerkezetet is.

13. XX. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti, legfeljebb 180 napig fennálló és megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező és maximum 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény építése, bővítése.

14. Magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó, kerti építmény építése kivéve, ha közterületről nem látható helyen kerül elhelyezésre.

15. A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, végleges jellegű megváltoztatása.

16. Támfal építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.

17. Kerítés, sövény, járda létesítése, építése, bővítése.

18. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék, illemhely (kivéve csoportos illemhely) elhelyezése, építése, bővítése.

19. Cégérek, cég- és üzletjelzések épületen való elhelyezése.

20. Napelem, napkollektor, napelem inverter, hőszivattyú, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, egyéb gépészeti berendezés, áru- és pénzautomata épületen vagy épületben való elhelyezése.

21. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és -tároló elhelyezése.

22. Telken belüli közműpótló műtárgy építése, kivéve, ha közterületről nem látható helyen kerül elhelyezésre.

23. Telken belüli geodéziai építmény építése kivéve, ha közterületről nem látható helyen kerül elhelyezésre.

24. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése kivéve, ha közterületről nem látható helyen kerül elhelyezésre.

25. Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építése.

26. Magasles és kilátó építése, bővítése, amennyiben annak járófelülete a terepcsatlakozástól mért 6,0 métert nem haladja meg, továbbá vadetető és erdei építmény építése, bővítése, ha a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja a 6,0 m-t nem haladja meg.

27. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.

28. Úszóműves vízi létesítmény, lakóhajó, úszóház létesítése, bővítése.”

18. melléklet a 285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

A település szegregált és szegregációval veszélyeztetett területeinek lehatárolásához és térképi ábrázolásához szükséges adatok

1. Lehatárolás: a szegregációs mutató alapján.

1.1. A mutató: legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15–64 év) belül.

1.2. A mutató számítása: a település területén belül olyan területileg egybefüggő tömbök kiválasztása, amelyekre együttesen jellemző, hogy a szegregációs mutató határértékének megfelelnek. A tömb népszámlálási célra létrehozott, általában közterületek vagy természetes és mesterséges tereptárgyak – ideértve a vasútvonal, autópálya nyomvonala, vízfolyás partja –, valamint rácshálós térinformatikai megoldás eredményeképpen kialakított, településen belüli kisterületi egység.

A szegregációs mutató határértékei településtípusonként

Településtípus

Szegregált terület, amelynél a szegregációs mutató értéke

Szegregációval veszélyeztetett terület, amelynél a szegregációs mutató értéke

Fővárosi kerület I. csoport (I., II., III., V., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIII. kerület)

nagyobb egyenlő, mint 20%

nagyobb egyenlő, mint 15%, de kisebb mint 20%

Fővárosi kerület II. csoport (IV., XIV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII., XXIII. kerület)

nagyobb egyenlő, mint 25%

nagyobb egyenlő, mint 20%, de kisebb mint 25%

Megyei jogú város

nagyobb egyenlő, mint 35%

nagyobb egyenlő, mint 30%, de kisebb mint 35%

Járásszékhely város

nagyobb egyenlő, mint 35%

nagyobb egyenlő, mint 30%, de kisebb mint 35%

2000 főnél népesebb város és község

nagyobb egyenlő, mint 35%

nagyobb egyenlő, mint 30%, de kisebb mint 35%

2000 főnél kisebb város és község

nagyobb egyenlő, mint 50%

nagyobb egyenlő, mint 40%, de kisebb mint 50%

1.3. 200 főnél népesebb települések esetében szegregátumnak, illetve szegregációval veszélyeztetett területnek azok az egybefüggő területek tekintendők, melyek megfelelnek a fenti mutatók egyikének, és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. 200 főnél kisebb települések esetében a település egészére kell meghatározni a szegregációs mutató értékét.

2. Térképi ábrázolás

Kartogram: a szegregált és a szegregációval veszélyeztetett területek kritériumainak megfelelő területeket ábrázolja. A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk (kevesebb mint 50 főnél), vagy intézeti háztartásban élők – ideértve kollégium, idősek otthona, hajléktalan szálló – miatt mégsem tekinthetők szegregált és a szegregációval veszélyeztetett területeknek.”
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére