286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet indokolás

Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A rendelet a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 2024. október 1-jei hatálybalépésével összefüggésben szükségessé vált kormányrendeleti szintű jogszabály-módosításokat – az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítását – tartalmazza, továbbá hatályon kívül helyezi az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendeletet.

A módosítás az építésfelügyeleti hatósági hatáskör megszűnése miatt szükséges, mivel az építési folyamat résztvevőjének jogosulatlanul vagy szakszerűtlenül folytatott tevékenysége esetén az építésügyi hatóság fog építésügyi bírságot kiszabni. A jogosulatlanul vagy szakszerűtlenül folytatott tevékenység esetén kiszabható bírság összegének meghatározása jelentősen egyszerűsödik, amely az építmény értékétől függ.

Az építményérték kiszámításának alapját képező egységárak aktualizálásra kerültek, ezáltal a számított építményérték a valós építési költségekhez közelít. Az egységárak a Központi Statisztikai Hivatal adatai és az építőipari költségbecslési segédlet alapján lettek meghatározva. A módosítással a jogszerűtlen építés tevékenység miatt kiszabott bírság számításához előírt százalékos értékek csökkennek, viszont az egységárak aktualizálása folytán a bírság mértéke kismértékben emelkedni fog, amelynek nagyságát befolyásolja a szabálytalanság mértéke és az építmény típusa.

Az építtetőnek kötelező lesz az uniós értékhatárt meghaladó értékű építőipari kivitelezési tevékenység esetén beruházáslebonyolítót megbíznia, az atomenergia alkalmazására szolgáló, a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények kivételével. A beruházáslebonyolítón kívül az építésgazdasági feladatellátás hatékonysága érdekében új építésgazdasági szereplők – tervellenőr, költségszakértő – kerülnek bevezetésre.

Az építész tervező 2025. április 1-jétől a közhasználatú építmény, építményrész esetén „rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott” címmel rendelkező szakmagyakorlót köteles bevonni a kivitelezési dokumentáció készítésénél. Feladata lesz továbbá az építészeti-műszaki dokumentációtól való eltéréshez a nyilatkozattétel, amelyet az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor az épület használatbavételéhez szükséges nyilatkozata követ.

A vállalkozó kivitelező feladata lesz az építész tervező, a „rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott” címmel rendelkező szakmagyakorló, valamint a felelős műszaki vezető szakmai nyilatkozatának beszerzése. A vállalkozó kivitelezőnek – az atomenergia alkalmazására szolgáló, a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények kivételével – munkaviszonyban kell alkalmaznia a felelős műszaki vezetőt, ha az építőipari kivitelezési tevékenység értéke az uniós értékhatárt meghaladja. A szabálytalan építőipari kivitelezési tevékenység visszaszorítása érdekében, 2025. október 1-jétől a fővállalkozó kivitelező feladata az építmény alapozásának elkészültéről az építésügyi hatóságot értesíteni. 2025. január 15-étől az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének feltétele lesz a vállalkozó kivitelező kötelező felelősségbiztosításának a megléte, amelyet a névjegyzékbe vételkor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: MKIK) fog ellenőrizni és kivitelezőtől megkövetelni. Akinek a felelősségbiztosítása megszűnik, azzal szemben az MKIK jár el. Mindezek alapvető szabályait tartalmazza a módosítás.

Meghatározásra került a kivitelezési dokumentáció részletes tartalma, valamint meghatározott esetekben a kötelező tartalmi elemeken túli dokumentumok köre. A kivitelezési dokumentáció munkarészei között meghatározásra kerül többek között a tájépítészeti és belsőépítészeti munkarész.

Az építtetői fedezetkezelő kötelező alkalmazásához kapcsolódó szabályok úgy változnak, hogy a jövőben az atomenergia alkalmazására szolgáló, a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények esetében nem lesz kötelező a fedezetkezelő alkalmazása. Pontosításra kerültek a kivitelezési szerződésben a fedezetkezeléssel, az elektronikus fedezetkezelői nyilvántartás vezetésével, a fedezetkezelői számlával kapcsolatos részletszabályok.

Kikerülnek a kormányrendeletből a papíralapú építési napló vezetésére utaló rendelkezések, mert 2016. október 1-jétől már csak elektronikus építési napló vezetés lehetséges, valamint azok a naplóvezetésre vonatkozó szabályokat csak bonyolították.

Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység végzésének feltétele lesz 2025. január 15-étől a tervező kötelező felelősségbiztosításának a megléte, ennek alapvető szabályait tartalmazza a módosítás. A felelősségbiztosítás meglétével, annak megfelelőségével kapcsolatos ellenőrzés az országos szakmai kamarák feladata lesz.

A Magyar Építész Kamara (a továbbiakban: MÉK) és a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) egyeztetett és összehangolt szabályzata alapján a MÉK vagy az MMK a honlapján közzéteszi a beruházáslebonyolító, a költségszakértő és a tervellenőr nevét.

A módosítással továbbá bevezetésre kerül a zöldfelületi tanúsítói szakterület mint bejelentéshez kötött szakmagyakorlási jogosultság, valamint a „rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott” cím, és e szakmai címet szabályozó rendelkezéseket a MÉK és az MMK egyeztetett és összehangolt szabályzata fogja tartalmazni.

A rendelet az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezését is tartalmazza.