2024. évi XXIX. törvény

„(11c) Az (1) bekezdés e) és n) pontja tekintetében – az (1) bekezdés e) pontja esetében a veszélyes áru szállítójának (fuvarozójának), feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltő- és ürítőjének, címzettjének telephelyén is – a Kormány rendeletében kijelölt hatóság jogosult a (11) bekezdésben meghatározott hatóságokkal együtt vagy önállóan ellenőrizni.”

„(7) Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervhez, aki az 55. életévét betöltötte, a költségvetési szerv a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a költségvetési szerv nem rendelkezik olyan betölthető munkakörrel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a költségvetési szerv gondoskodik a munkakör betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a költségvetési szerv vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.

(8) A (7) bekezdés szerinti esetben az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervnél a költségvetési szerv feladatkörébe tartozó feladatot a költségvetési szervhez vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.”

„114. § A 66/B. §-t hatályon kívül helyező, az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény 10. § hatálybalépésének napján folyamatban lévő másodfokú hatósági eljárást a hatóság megszünteti. Az elsőfokú hatósági döntéssel szemben kereset benyújtására a másodfokú hatósági eljárást megszüntető hatósági döntés közlését követő 30 napon belül nyílik lehetőség.”

„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezésével, előkészítésével és megvalósításával összefüggő feladatokat

„(3) A vízügyi igazgatási szervek a folyók vízkárelhárítási célú szabályozási feladatait az állami beruházásokért felelős miniszterrel együttműködve látják el. A kettőnél több települést szolgáló vízkár-elhárítási létesítmények – az árvízvédelmi fővédvonalak, vízkár-elhárítási célú tározók, belvízvédelmi főművek (a továbbiakban együtt: védművek) – építéséért és fejlesztéséért az állami beruházásokért felelős miniszter felelős vagy a Kormány rendelete alapján a vízügyi igazgatási szervek felelősek. Ezen új védművek, valamint az állam kizárólagos tulajdonában lévő védművek fenntartása, azokon a védekezés ellátása, továbbá a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatainak ellátása a vízügyi igazgatási szervek feladata.”

„(1b) A hatósági nyilvántartásba történő előzetes bejelentést követően a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott időtartamon belül az öntözési igazgatási szerv – a vízbázis állapotára és a tervezett kútnak a vízbázisra gyakorolt hatására tekintettel a felszín alatti vizek védelme érdekében – az előzetes bejelentésben foglaltak alapján a létesítést, az üzemeltetést vagy a megszüntetést jóváhagyja, megtiltja, vagy megállapítja, hogy a létesítés, az üzemeltetés vagy a megszüntetés csak véglegessé vált vízjogi létesítési, üzemeltetési vagy megszüntetési engedély birtokában kezdhető meg.”

„47. § (1) E törvénynek az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel megállapított 2. § (1) bekezdés r) pontját, 3. § (2a) bekezdését, 16. § (3) bekezdését és 28/A. § (1b) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendvédelmi szervtől, mint vízügyi, vízvédelmi hatóságtól kormányzati igazgatási szervhez átkerülő hatósági hatáskör esetében 2024. október 1-jén folyamatban lévő ügyek átadására 8 napon belül kerül sor. A folyamatban lévő ügyekben az ügyintézési határidő e törvény erejénél fogva 8 nappal meghosszabbodik.

(3) A folyamatban lévő ügyekben a hatósági hatáskört telepítő jogszabály hatályba lépése előtt végzett eljárási cselekmények hatályát nem érinti, hogy az eljárás lefolytatása más szerv feladat- és hatáskörébe kerül.

(4) A hatósági hatáskör telepítésének napján folyamatban lévő szakhatósági eljárásban szakhatósági állásfoglalás kiadására nem kerül sor azokban az ügyekben, amelyekben a hatóságként eljáró kormányzati igazgatási szerv veszi át a volt szakhatósági hatáskört. Ezekben az esetekben a szakkérdést az eljáró hatóság saját eljárásban vizsgálja.

(5) Mindazokban az ügyekben, amelyekben a hatáskör telepítést követően az eljárás egyfokúvá válik, a hatósági hatáskör telepítésének napján folyamatban lévő másodfokú hatósági és szakhatósági eljárást a hatáskörtelepítést megelőző napon hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság, illetve szakhatóság megszünteti. Az elsőfokú hatósági döntéssel szemben kereset benyújtására a másodfokú hatósági eljárást megszüntető hatósági döntés közlését követő 30 napon belül nyílik lehetőség.”

„(5) Az (1) és (2) bekezdés szerint nyilvántartott adat a tűzvédelmi, iparbiztonsági hatósági hatáskörben eljáró szerv és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére hatósági eljárás lefolytatása céljából továbbítható.”

„(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a (4) bekezdés szerint átvett adatok alapján honlapján naprakész tájékoztatást ad a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytatókról.”

„44. § (1) E törvénynek az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel megállapított 10/A. § (5) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szervtől kormányzati igazgatási szervhez átkerülő hatósági hatáskör esetében a 2024. október 1-jén folyamatban lévő ügyek átadására 8 napon belül kerül sor. A folyamatban lévő ügyekben az ügyintézési határidő e törvény erejénél fogva 8 nappal meghosszabbodik.

(3) A folyamatban lévő ügyekben a hatósági hatáskört telepítő jogszabály hatályba lépése előtt végzett eljárási cselekmények hatályát nem érinti, hogy az eljárás lefolytatása más szerv feladat- és hatáskörébe kerül.

(4) A hatósági hatáskör telepítésének napján folyamatban lévő szakhatósági eljárásban szakhatósági állásfoglalás kiadására nem kerül sor azokban az ügyekben, amelyekben az eljáró hatóságként eljáró kormányzati igazgatási szerv veszi át a volt szakhatósági hatáskört. Ezekben az esetekben a szakkérdést az eljáró hatóság saját eljárásban vizsgálja.

(5) Mindazokban az ügyekben, amelyekben a hatáskör telepítést követően az eljárás egyfokúvá válik, a hatósági hatáskör telepítésének napján folyamatban lévő másodfokú hatósági és szakhatósági eljárást a hatáskörtelepítést megelőző napon hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság, illetve szakhatóság megszünteti. Az elsőfokú hatósági döntéssel szemben kereset benyújtására a másodfokú eljárást megszüntető hatósági döntés közlését követő 30 napon belül nyílik lehetőség.”

„75/B. § Ha a Ptk. alapján a gyermek a szülő hozzájárulása nélkül örökbefogadható, a családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében a gyermek örökbefogadása iránt soron kívül intézkedni szükséges.”

„(4) A működtető kérelemre mesterséges intelligencia algoritmusok betanítása, tesztelése és értékelése, orvostechnikai eszközök és digitális egészségügyi alkalmazások fejlesztése (a továbbiakban együtt: MI fejlesztés) érdekében – ha az (5) bekezdés szerinti biztonságos feldolgozási környezet rendelkezésre áll – hozzáférést engedélyezhet az EESZT-ben tárolt adatokhoz az (5)–(7) bekezdésben meghatározott feltételek mellett.

(5) Az MI fejlesztés a technikai és szervezeti intézkedések, valamint biztonsági követelmények teljesülése érdekében az EESZT-n belül kizárólag biztonságos feldolgozási környezetben valósítható meg. A biztonságos feldolgozási környezet

(6) A biztonságos feldolgozási környezetben a működtető kérelemre MI fejlesztés érdekében hozzáférést engedélyezhet az EESZT-ben tárolt adatokhoz a (7) bekezdésben meghatározott feltételek mellett.

(7) A biztonságos feldolgozási környezetben MI fejlesztés céljából az EESZT-ben tárolt adatokhoz történő hozzáférés kizárólag anonim adatokhoz és annak engedélyezhető, aki

(8) Az adatok felhasználásának és az eredmények rendelkezésre bocsátásának feltételeiről a működtető és a kérelmező megállapodást köt.”

„26/D. § (1) Az Országgyűlés felhívja a Kormányt az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1a) bekezdésében biztosított jogkörében a Batthyány-Strattmann László Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) létrehozására.

(2) Az Alapítvány alapítása során az állam képviseletében az egészségbiztosításért felelős miniszter jár el.

(3) Az Alapítvány – a 26. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével – a Magyarországon szakmailag elfogadott, de társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához méltányosságból a biztosított kérelmére támogatást nyújthat. Az Alapítvány méltányossági jogköre nem terjed ki a 26. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakra. Az Alapítvány a méltányossági jogkörében eljárva, az emberi élet és egészség védelme, valamint a társadalmi és gazdasági felelősségvállalás szellemében, nem hatósági eljárás keretében dönt a támogatás nyújtásáról vagy annak megtagadásáról.

(4) Az Alapítvány vagyonának biztosításáról a Kormány gondoskodik, és működéséhez 2025-től kezdődően évente támogatást nyújt.

(5) Az Alapítvány kezeli a mindenkori költségvetési törvényben a (3) bekezdés szerinti feladatra rendelkezésre álló előirányzatot.

(6) Az Alapítvány az (5) bekezdés szerinti előirányzaton rendelkezésre álló forráson túl egyéb bevételeit is a (3) bekezdés szerinti feladatra fordítja.

(7) Az Alapítvány közhasznú jogállással rendelkezik.

(8) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: 1996. évi CXXVI. törvény) 4. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjától eltérően az Alapítvány a 2025. évben már kedvezményezettnek minősül, azzal, hogy az 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (6) bekezdése szerinti regisztrációt az Alapítvány a bejegyzésétől számított 15 napon belül teljesíti.

(9) Az Alapítvány a (3) bekezdés szerinti feladata ellátása érdekében, a támogatás megítélhetőségének vizsgálata, kifizetése és felhasználásának ellenőrzése érdekében jogosult kezelni az érintett beteg személyazonosító és egészségügyi adatait. Az Alapítvány kezelő szervét e törvény szerinti feladatai ellátásával összefüggésben történő adatkezelése – ide értve az adatok igénylését és továbbítását – tekintetében egészségbiztosítási szervnek kell tekinteni.”

„82/Y. § (1) A kérelemmel érintett egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződés vagy közfinanszírozott, állami fenntartású egészségügyi szolgáltatóval kötött közreműködői szerződés keretében végzett CT-MRI vizsgálati tevékenységet a 82. § (26) bekezdése szerinti miniszteri engedélyben foglalt határidő előtt csak az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyével szüneteltetheti vagy szüntetheti meg, ennek hiányában a 2023. július 7. napján hatályos finanszírozási vagy közreműködési szerződés feltételei szerint e tevékenységet folyamatosan ellátja.

(2) Ha a kérelemmel érintett egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt miniszteri engedély nélkül a CT-MRI vizsgálati tevékenységét teljes körűen nem látja el a vonatkozó szerződésében foglaltak szerint, azt szünetelteti vagy ha azzal felhagy, a tevékenységéhez közvetlenül használt ingatlanok, tárgyi eszközök és immateriális javak ideiglenesen, az ellátási érdek fennállásáig, de legfeljebb 2025. november 1. napjáig – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint számított használati díj ellenében – azon állami egészségügyi szolgáltató használatába kerülnek, amelynek a közreműködőjeként, vagy amelynek a telephelyén az egészségügyi szolgáltató az egészségbiztosítás keretében végzett CT-MRI vizsgálati tevékenységét ellátta.

(3) Ha a kérelemmel érintett egészségügyi szolgáltató nem állami egészségügyi szolgáltató telephelyén végezte tevékenységét, a (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a használatra feljogosított, finanszírozott, állami egészségügyi szolgáltatót az egészségbiztosításért felelős miniszter jelöli ki.

(4) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában kérelemmel érintett egészségügyi szolgáltatónak minősül az az egészségügyi szolgáltató, amely nem

„82/Z. § (1) A 2024. december 31-én hatályos 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján 2025. január 1-jén folyamatban levő ügyekben az egészségbiztosító jár el.

(2) E törvénynek az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel megállapított 26/D. § (1) bekezdése szerinti Batthyány-Strattmann László Alapítvány a 2025. január 1. napját követően az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel megállapított 26/D. § (3) bekezdése alapján benyújtott kérelmek alapján jár el.”

„(2p) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 82/Y. § (2) bekezdése szerinti használati díj megállapítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.”

„(3) A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló miniszteri rendeletben ekként meghatározott szűrővizsgálatok kötelezőek. A szűrővizsgálatra kötelezett, cselekvőképességet érintő gondokság alatt álló vagy kiskorú személy szűrővizsgálaton történő részvételéről a törvényes képviselő köteles gondoskodni. Ha e kötelezettségének a kötelezett vagy a törvényes képviselő nem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a szűrővizsgálatot határozattal elrendeli. A szűrővizsgálatot elrendelő határozat – közegészségügyi vagy járványügyi okból – azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható. Kiskorú esetében az egészségügyi államigazgatási szerv a határozatot megküldi a család- és gyermekjóléti központnak, valamint a gyámhatóságnak.”

„(11a) Az (1a) bekezdés b) pontjától eltérően az irányító vármegyei intézmény vezetője jogosult az irányítása alá tartozó városi intézmény kapacitásai átcsoportosítására – ideértve az irányító vármegyei intézmény javára történő kapacitás-átcsoportosítást is –, csökkentésére, illetve szakmai összetételének módosítására.

(11b) A városi intézmény 200 000 forint feletti értékű eszközeinek vagyonkezelője az irányító vármegyei intézmény.”

„(13) A városi intézmény (12) bekezdés alá nem tartozó foglalkoztatottjai tekintetében az alapvető és az egyéb munkáltató jogokat az irányító vármegyei intézmény vezetője gyakorolja.”

„155/A. § (1) Az állami fenntartású egészségügyi intézmények esetében a munkáltató – az egészségügyi ellátás folyamatossága biztosítása érdekében – egységes beléptető rendszer alkalmazásával ellenőrizheti az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy munkaidejének betartását, az intézménybe történő be- és kilépését.

(2) A munkáltató az (1) bekezdés szerinti rendszer alkalmazásával tudomására jutott, az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy munkaidejének betartására, az intézménybe történő be- és kilépésére vonatkozó személyes adatokat az ellenőrzött tevékenységgel összekapcsolható módon az adatkezelés célja szerinti ellenőrzés lefolytatásához szükséges mértékben és időtartamban, de legfeljebb a be- és kilépéstől számított egy évig kezeli.

(3) Az (1) bekezdés szerinti egységes beléptető rendszer használata és az (1) bekezdésben foglaltak ellenőrzése érdekében a munkáltató – a munkavégzésre irányuló jogviszonyra irányadó törvényben meghatározott adatokon túlmenően – legfeljebb a jogviszony fennállásának idejéig kezeli az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy arcképmását.”

„244/M. § Ha a 244/L. § (1) bekezdése szerinti, állami fenntartású egészségügyi szolgáltató által kötött közreműködői szerződés egyéb, CT-MRI vizsgálatokat nem érintő részeket is tartalmaz, a közreműködői szerződés CT-MRI vizsgálatokat nem érintő része

„244/N. § E törvénynek az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel megállapított 155. § (11b) bekezdése szerinti vagyonkezelés átadásáról 2025. március 1-jéig szükséges gondoskodni.”

„(1) Valamely anyag vagy vegyületcsoport az Európai Unió Kábítószer-ügynökségéről szóló 2023. június 27-i (EU) 2023/1322 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (1) szerinti értesítés (a továbbiakban: értesítés) előzetes szakmai értékelését követően minősíthető új pszichoaktív anyaggá.”

„(1) A veszélyes áruk vasúti szállításával kapcsolatos hatósági ellenőrzés és hatósági eljárás lefolytatására a Kormány rendeletében kijelölt hatóság (a továbbiakban: Kormány rendeletében kijelölt hatóság) jogosult.”

„(1a) A Kormány rendeletében kijelölt hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik

„(10) A Kormány nyilvános határozatával dönthet ajándékozás jogcímén állami tulajdonba került és állami feladatellátáshoz nem szükséges ingóság helyi önkormányzat, egyház, egyházi jogi személy, közalapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, valamint civil szervezet javára ajándékként történő ingyenes átadásáról a feladataik ellátásának elősegítése érdekében, amennyiben az állam javára ajándékozó az ajándék továbbadását az ajándék adásakor nem korlátozta.”

„80/D. § A bűnügyi nyilvántartó szerv a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás 18. cikk (1) bekezdés p) pontja alapján, abból a célból, hogy az eljáró hatóság megállapítsa, hogy az Egyesült Királyságban letelepedési engedélyért folyamodó magyar állampolgár veszélyt jelent-e a közrendre vagy a közbiztonságra, az Egyesült Királyság büntetőeljárástól eltérő célból benyújtott kérelmére, a kérelem vagy a 80. § (1a) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren keresztül adatokat továbbít – a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásának, a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásának, valamint a 15. § e) pontja szerinti adatok kivételével – a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokból, valamint a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokból.”

„(2) Ez a törvény

„(1) Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményre építési engedély csak az iparbiztonsági hatóság engedélye alapján adható. Veszélyes tevékenység kizárólag az iparbiztonsági hatóság engedélyével végezhető. Az építési engedélyezéshez és a veszélyes tevékenység végzéséhez szükséges iparbiztonsági engedély iránti kérelemhez az üzemeltetőnek csatolni kell a biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést.”

„42. § (1) Az üzemeltető köteles az egységes segélyhívó rendszeren haladéktalanul bejelentést tenni veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről, eseményről a (2) bekezdésben felsorolt információk átadásával.

(2) Az üzemeltető az iparbiztonsági hatóságot elektronikus úton soron kívül értesíti

„42/A. § Az iparbiztonsági hatóság a nyilvántartásában szereplő adatokról a biztonságért és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos baleset elhárításáért felelős személyek és elérhetőségük adataira is kiterjedően rendszeresen tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségei végrehajtása érdekében.”

„(4) A tűzvédelmi, iparbiztonsági, vízvédelmi és vízügyi hatósági hatáskörben eljáró szerv a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a jogszabályban meghatározott védelmi tervek összeállításához adatot szolgáltat, ami kiterjed az (1) bekezdés a), d), e) és f) pontjában meghatározott adatokra azzal, hogy a természetes személyazonosító adatok közül az érintett nevének átadására kerül sor.”

„79/D. § Az IHR és az IHR-ben tárolt adatok igénybevételére jogszabályban meghatározott esetekben és módon a hatáskörükbe tartozó ügyekben a tűzvédelmi hatóság, az iparbiztonsági hatóság, a vízvédelmi és vízügyi hatóság is jogosult.”

„80/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje

„84. § (1) E törvénynek az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel megállapított 24/E. § (2)–(4) bekezdését, 25. § (1) bekezdését, 32. § (2) bekezdését, 35. § (5) bekezdését, 40. § (3) bekezdését, 42. §-t, 42/A. §-t, 79. § (4) bekezdését és 79/D. §-t a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szervtől kormányzati igazgatási szervhez átkerülő hatósági hatáskör esetében a 2024. október 1-jén folyamatban lévő ügyek átadására 8 napon belül kerül sor. A folyamatban lévő ügyekben az ügyintézési határidő e törvény erejénél fogva 8 nappal meghosszabbodik.

(3) A folyamatban lévő ügyekben a hatósági hatáskört telepítő jogszabály hatályba lépése előtt végzett eljárási cselekmények hatályát nem érinti, hogy az eljárás lefolytatása más szerv feladat- és hatáskörébe kerül.

(4) A hatósági hatáskör telepítésének napján folyamatban lévő szakhatósági eljárásban szakhatósági állásfoglalás kiadására nem kerül sor azokban az ügyekben, amelyekben az eljáró hatóságként eljáró kormányzati igazgatási szerv veszi át a volt szakhatósági hatáskört. Ezekben az esetekben a szakkérdést az eljáró hatóság saját eljárásban vizsgálja.

(5) Mindazokban az ügyekben, amelyekben a hatáskör telepítést követően az eljárás egyfokúvá válik, a hatósági hatáskör telepítésének napján folyamatban lévő másodfokú hatósági és szakhatósági eljárást a hatáskörtelepítést megelőző napon hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság, illetve szakhatóság megszünteti. Az elsőfokú hatósági döntéssel szemben kereset benyújtására a másodfokú eljárást megszüntető hatósági döntés közlését követő 30 napon belül nyílik lehetőség.”

„85/A. § A hivatásos katasztrófavédelmi szervtől kormányzati igazgatási szervhez 2024. október 1-jén átkerülő hatósági hatáskör telepítéssel összefüggésben a katasztrófavédelmi IHR használatával kapcsolatos kérdésekről – ide értve az adatfeldolgozással összefüggő kérdéseket is – továbbá a költségvetési, vagyoni, üzemeltetési, iratátadási és adminisztrációs kérdésekről, valamint a hatáskört átvevő szervek számára nyújtott humánigazgatási és informatikai támogatásról 2024. szeptember 30-ig a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter megállapodást köt.”

„(4) A Kormány rendeletben meghatározza azon – a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges – tárgyak körét, amelyet a tanuló a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogra, az egészséghez való jogra, az oktatás zavartalanságának biztosítására, valamint a köz érdekére, közbiztonságra tekintettel a 7. § (1) bekezdés b)–j) pontja szerinti nevelési-oktatási intézménybe [a (4) és (5) bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: nevelési-oktatási intézmény]

(5) A (4) bekezdésben foglalt szabályok betartatásáért a nevelési-oktatási intézmény igazgatója felel azzal, hogy a Kormány rendeletében, valamint a házirendben meghatározottak szerint gondoskodik a szabályok betartásának ellenőrzéséről, a tárgy átvételéről, őrzéséről, a tanuló, vagy egyéb személy részére történő visszaadásának rendjéről. A tárgyak őrzésére – a tiltott tárgy kivételével – a Polgári Törvénykönyv általános, a szerződésen kívüli károkozásért való felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A tiltott tárgy őrzése során a tárgyban bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.”

„(3) A házirend – a 24. § (4) bekezdésén felül a helyi sajátosságokra tekintettel – előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését, valamint az óvodába járáshoz, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.”

„(1a) A fővárosi és vármegyei kormányhivatal a Kormány rendeletében meghatározott méltányossági eljárás keretében a jogszabályban meghatározott családi otthonteremtési kedvezmény, otthonteremtési kamattámogatás, adó-visszatérítési támogatás, családok otthonteremtési kamattámogatása, gyermekvállalási támogatás, babaváró kölcsön kamattámogatása, valamint a felszámított kamatok tekintetében az államot megillető követelésről részben vagy egészben lemondhat.”

„(40) A Kormány a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot – a 22. § (2) bekezdésétől eltérően – 2024. november 15-éig nyújtja be az Országgyűlésnek.”

„204/A. § (1) Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor a gazdasági társasághoz, aki az 55. életévét betöltötte, a gazdasági társaság a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a gazdasági társaság nem rendelkezik olyan betölthető munkakörrel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a gazdasági társaság gondoskodik a munkakör betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a gazdasági társaság vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 204. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társaságban a gazdasági társaság feladatkörébe tartozó feladatot a gazdasági társasághoz vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.”

„(7) Az üzemeltető az üzemeltetői biztonsági tervben és az informatikai biztonsági szabályzatban foglaltak megvalósíthatóságát biztosítja és rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében a Kormány rendeletében kijelölt szerv által meghatározott üzemeltetők meghatározott gyakorisággal, a Kormány rendeletében kijelölt szerv irányításával, az ágazati kijelölő hatóság bevonásával folytatnak le olyan gyakorlatot, ahol az üzemeltetői biztonsági tervben megjelölt szervezeti és eszközrendszert, és az információ- és hálózatbiztonsági ellenállóképességet gyakorolják (a továbbiakban: komplex gyakorlat).”

„(11) Az üzemeltető a bekövetkezett rendkívüli eseményekről haladéktalanul tájékoztatja a Kormány rendeletében kijelölt szervet a honlapján közzétett formában és módon, valamint az ágazati kijelölő hatóságot. Az üzemeltető a honvédelmi létfontosságú rendszerelem vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt ügyeleti szolgálatot is haladéktalanul értesíti.”

„(1) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem jogszabályban és kijelölő döntésben meghatározott kötelezettségének teljesítését rendszeresen ellenőrizni kell. Az ellenőrzést a Kormány által kijelölt, ellenőrzést koordináló szerv hangolja össze.”

„34/A. § A Ptk.-nak az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 4:127. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontját – feltéve, hogy a gyámhatóság megítélése alapján az a gyermek számára a gyorsabb örökbefogadás érdekében előnyösebb – 2024. július 1. napját megelőzően az egészségügyi intézményben közvetlenül a szülést követően otthagyott, a 2024. július 1. napján egészségügyi intézményben, gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél lévő gyermek esetében is alkalmazni kell azzal, hogy a hathetes időtartam 2024. július 1. napján kezdődik.”

38/B. § A Ptk.-nak a Módtv1.-gyel megállapított 4:190. § (1) bekezdés d) pont db) alpontját – feltéve, hogy a gyámhatóság megítélése alapján az a gyermek számára a gyorsabb örökbefogadás érdekében előnyösebb – 2024. július 1. napját megelőzően az egészségügyi intézményben közvetlenül a szülést követően otthagyott, 2024. július 1. napján egészségügyi intézményben, gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél lévő gyermek esetében is alkalmazni kell azzal, hogy a hathetes időtartam 2024. július 1. napján kezdődik.”

„12/B. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikus-pénz kibocsátó intézmény a jelentős IKT-vonatkozású eseményeket a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint a 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 19. cikkének megfelelően bejelenti a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelőközpontnak (CSIRT).

(2) Ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikus-pénz kibocsátó intézmény a jelentős kiberfenyegetést az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének megfelelően önkéntesen bejelenti a Felügyeletnek, a bejelentést ezzel egyidejűleg a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központnak (CSIRT) is megteszi.”

„(4a) A kitettség értékének meghatározása során a (4) bekezdésben foglaltak tekintetében nem kell figyelembe venni a hitelintézetnek a leányvállalatával szembeni kitettségeit, amennyiben az érintett leányvállalatra az 575/2013/EU rendelet szerinti összevont alapú, vagy a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvény szerinti kiegészítő felügyelet a hitelintézettel együttesen kiterjed. E rendelkezés nem érinti az 575/2013/EU rendelet nagykockázatok vállalására vonatkozó szabályainak betartatását.”

„(2a) A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felett a tulajdonosi jogokat a HUN-REN Központ gyakorolja.”

„1/A. § (1) Ha a rendvédelmi szervhez olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor, aki az 55. életévét betöltötte, a rendvédelmi szerv a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a rendvédelmi szerv nem rendelkezik olyan betölthető szolgálati beosztással vagy munkakörrel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a rendvédelmi szerv gondoskodik a szolgálati beosztás vagy a munkakör betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a rendvédelmi szerv vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a rendvédelmi szerv feladatkörébe tartozó feladatokat a rendvédelmi szervhez vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.”

„(3a) A szolgálatteljesítésre sor kerülhet kormányzati igazgatási szervhez történő hatósági vezényléssel is (a továbbiakban: hatósági vezénylés), amennyiben a rendvédelmi szerv által ellátott hatósági hatáskör törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervhez kerül. Hatósági vezényléssel a hivatásos állomány azon tagja vezényelhető, aki a hatáskör telepítés napját megelőző napon olyan szolgálati beosztást töltött be, amelyben a megváltozó hatáskörbe tartozó feladatot, vagy ahhoz kapcsolódó feladatot, illetve a hatósági vezényléssel érintett beosztáshoz, munkakörhöz kapcsolódó funkcionális feladatot látott el.”

„62/A. § (1) A más szervhez vezénylésre irányuló megállapodás kezdeményezését követően az országos főigazgató vagy az országos parancsnok a kezdeményezéssel kapcsolatos véleményét öt munkanapon belül továbbítja a miniszter részére. Ha a miniszter a kezdeményezéssel nem ért egyet, akkor a miniszter tizenöt munkanapon belül írásban tájékoztatja a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadóját. Ebben az esetben a közérdeket figyelembe véve a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója dönt a más szervhez vezénylés indokoltságáról vagy annak hiányáról.

(2) Ha a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója

(3) A miniszter, valamint a más szervet irányító, felügyelő vagy vezető miniszter az ezen alcím szerinti hatáskörének gyakorlását átruházhatja.”

„(4a) A (3) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a hivatásos állomány tagja részére a más szervhez vezénylés elrendelésétől számított egy évig nem állapítható meg magasabb illetmény annál, mint amire a hivatásos állomány tagja a más szervhez vezénylést megelőző napon jogosult volt.

(4b) A (4a) bekezdésben meghatározott korlátozás nem alkalmazható abban az esetben, ha

(4c) A más szervet irányító, vezető vagy felügyelő miniszter kezdeményezése alapján – a kezdeményezés felterjesztésétől számított tizenöt napon belül – a (4a) bekezdésben meghatározott korlátozás alól a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója közérdekből felmentést adhat. A korlátozás alóli felmentés esetén az illetményt a (3) és (4) bekezdésben foglalt szabályok szerint kell megállapítani.”

„(3a) Az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez történő vezénylés esetén nincs helye a 62/A. §-ban és a 63. § (4a)–(4c) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásának.”

79/A. § (1) A hivatásos állomány tagját az országos parancsnok az 51. § (3a) bekezdésében meghatározott szervhez (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kormányzati igazgatási szerv) határozott időre vezényelheti, a hatósági hatáskört telepítő törvény vagy kormányrendelet (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: hatáskört telepítő jogszabály) hatálybalépésének napjával.

(2) A hatósági vezényléshez nem szükséges a hivatásos állomány tagjának beleegyezése.

(3) A hatósági vezénylés helyett a hivatásos állomány tagja

(4) A hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésének napján a hivatásos állomány szülési szabadságon lévő vagy gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt rendelkezési állományban lévő tagja esetében a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság – vagy ha a szülési szabadság leteltét követően a hivatásos állomány tagja nem vesz igénybe illetmény nélküli szabadságot, akkor a szülési szabadság – megszűnését követő nappal kell a (2) vagy (3) bekezdés szerinti intézkedést meghozni, azzal, hogy hatósági vezénylés esetén

(5) A hivatásos állomány tagja részére a hatósági vezénylés időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv olyan szolgálatteljesítési helyet biztosít, amelynek eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől – tömegközlekedés igénybevételével – nem haladja meg irányonként a másfél órát, a hivatásos állomány tíz éven aluli gyermeket nevelő tagja esetében az egy órát, kivéve, ha a hivatásos állomány tagja nyilatkozatával vállalja a hosszabb utazási időt.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti szolgálatteljesítési hely nem biztosítható, és a hivatásos állomány tagja nem vállalja a hosszabb utazási időt, a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik azzal, hogy részére az e törvény szerinti felmentési időre és végkielégítésre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

(7) A hatósági vezénylés a hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésétől számított legfeljebb két évre szól.

(8) A hivatásos állomány hatósági vezényléssel érintett tagja felett – a szolgálati viszony megszüntetése kivételével – a munkáltatói jogokat a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője gyakorolja.

(9) A vezényelt a hatósági vezénylés ideje alatt a kormányzati igazgatási szerv illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti feladatát.

(10) E törvény szabályait kell alkalmazni

(11) A (10) bekezdés a) pontja szerinti illetményt a hatósági vezénylés napját megelőző napon betöltött szolgálati beosztás alapján kell megállapítani.

(12) A vezényelt magasabb szolgálati beosztás eléréséhez való előmenetelére akkor kerül sor, ha a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője döntése alapján szakmai vezetői (főosztályvezetői vagy osztályvezetői) álláshelyen továbbra is a hatáskört telepítő jogszabállyal érintett hatáskörbe tartozó feladatot lát el. Ekkor a hatósági vezénylést módosítani kell azzal, hogy időtartama nem haladhatja meg a (7) bekezdés szerinti időtartamot.

(13) A vezényelt munkaidejére a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatottakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(14) A hatósági vezénylés lejárta előtt a hatósági vezénylés megszüntetésére a kormányzati igazgatási szerv vezetőjének kezdeményezésére érdekmúlás miatt, a vezényelt magatartására visszavezethető okból vagy a vezényelt e törvény szerinti alkalmatlansága miatt, valamint a vezényelt kérelme alapján kerülhet sor.

(15) A hatósági vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a rendvédelmi szervnél a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a hatósági vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást kell biztosítani. Ha a hivatásos állomány tagjának ilyen szolgálati beosztás nem biztosítható, de a hatósági vezénylés megszüntetésétől számított egy éven belül ez lehetővé válhat, beleegyezésével a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig, rendelkezési állományban tartható.

(16) Ha a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a hatósági vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztás nem biztosítható, vagy ennek hiányában a neki felajánlott alacsonyabb szolgálati beosztást nem fogadja el, akkor a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(17) A (16) bekezdéstől eltérően nem felmentéssel kell megszüntetni a szolgálati viszonyt, hanem a szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a hatósági vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást nem fogadja el, vagy arról öt munkanapon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy a felajánlott szolgálati beosztás elfogadásával a szolgálatteljesítési hely nem változik.

(18) A (15)–(17) bekezdéstől eltérően a rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő áthelyezésben vagy más rendvédelmi szervhez történő áthelyezésben is megállapodhat.

(19) A hatósági vezénylés megszüntetésre kerül, ha a hivatásos állomány tagja minősítése, pszichológiai, fizikai vagy egészségi állapota alapján hivatásos szolgálatra vagy szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná vált.

(20) A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hatósági vezénylés lejárta előtt a vezényelt kérelme alapján kerül sor a hatósági vezénylés megszüntetésére. Ilyen esetben a (18) bekezdésben foglaltak alkalmazásának nincs helye.

(21) A hatósági vezénylés a (7) bekezdés szerinti időtartamának lejártával a hivatásos állomány tagjának hatósági vezénylése megszűnik. A hatósági vezénylés megszűnését követően rendvédelmi szerv a (15)–(18) bekezdés szerint jár el.

(22) A hatósági vezénylés akkor is megszűnik, ha a hivatásos állomány tagja a hatósági vezénylés ideje alatt a 96. § szerinti áthelyezéssel kormányzati szolgálati jogviszonyba kerül.

(23) A foglalkoztatással kapcsolatos költségek a kormányzati igazgatási szervet terhelik.

(24) A hatósági vezénylés nem minősül az e törvény szerinti átszervezésnek.”

„96/A. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának más miniszter irányítása, vezetése vagy felügyelete alá tartozó kormányzati igazgatási szervhez kormányzati szolgálati jogviszonyba történő áthelyezésére irányuló kezdeményezéssel a miniszter nem ért egyet, akkor a miniszter tizenöt munkanapon belül írásban tájékoztatja a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadóját. Ebben az esetben a közérdeket figyelembe véve a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója dönt a kormányzati szolgálati jogviszonyba áthelyezés indokoltságáról vagy annak hiányáról.

(2) Ha a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója

(3) Ha a hivatásos állomány tagjának más miniszter irányítása, vezetése vagy felügyelete alá tartozó kormányzati igazgatási szervhez kormányzati igazgatási szolgálati jogviszonyba történő áthelyezésére kerül sor, az áthelyezéstől számított egy évig nem állapítható meg magasabb illetmény annál, mint amire a hivatásos állomány tagja az áthelyezést megelőző napon jogosult volt.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott korlátozás nem alkalmazható abban az esetben, ha az áthelyezés során

(5) A kormányzati igazgatási szervet irányító, vezető vagy felügyelő miniszter kezdeményezése alapján – a kezdeményezés felterjesztésétől számított tizenöt napon belül – a (3) bekezdésben meghatározott korlátozás alól a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója közérdekből felmentést adhat.

(6) A miniszter, valamint a kormányzati igazgatási szervet irányító, felügyelő vagy vezető miniszter az e § szerinti hatáskörének gyakorlását átruházhatja.”

„97/A. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervhez történő áthelyezésére irányuló kezdeményezéssel a miniszter nem ért egyet, akkor a miniszter tizenöt munkanapon belül írásban tájékoztatja a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadóját. Ebben az esetben a közérdeket figyelembe véve a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója dönt a más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervhez történő áthelyezés indokoltságáról vagy annak hiányáról.

(2) Ha a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója

(3) Ha a hivatásos állomány tagjának a más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervhez történő áthelyezésére kerül sor, az áthelyezés elrendelésétől számított egy évig nem állapítható meg magasabb illetmény annál, mint amire a hivatásos állomány tagja az áthelyezést megelőző napon jogosult volt.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott korlátozás nem alkalmazható abban az esetben, ha az áthelyezés során

(5) A más rendvédelmi szervet irányító miniszter kezdeményezése alapján – a kezdeményezés felterjesztésétől számított tizenöt napon belül – a (3) bekezdésben meghatározott korlátozás alól a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója közérdekből felmentést adhat.

(6) A miniszter, valamint a más rendvédelmi szervet irányító miniszter az e § szerinti hatáskörének gyakorlását átruházhatja.”

„98. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén – a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter vagy az országos parancsnok és a Honvéd Vezérkar főnökének döntése alapján – a Magyar Honvédség állományába áthelyezhető. Az áthelyezésre a 97. § (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy új rendvédelmi szerven a Magyar Honvédséget kell érteni és a Magyar Honvédségnél előírt képzettségi, alkalmassági feltételeknek kell megfelelni.

(2) A Magyar Honvédség állományába történő áthelyezésre a 97/A. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell azzal, hogy más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szerven a Magyar Honvédséget, a más rendvédelmi szervet irányító miniszteren a honvédelemért felelős minisztert kell érteni.”

„98/A. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén – a miniszter és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszter vagy az országos parancsnok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének döntése alapján – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába áthelyezhető. Az áthelyezésre a 97. § (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy új rendvédelmi szerven a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt kell érteni és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál előírt képzettségi, alkalmassági feltételeknek kell megfelelni.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába történő áthelyezésre a 97/A. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell azzal, hogy más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szerven a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, a más rendvédelmi szervet irányító miniszteren a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító minisztert kell érteni.”

„(13) A rendvédelmi alkalmazottat beleegyezése nélkül az országos parancsnok kormányzati igazgatási szervhez határozott időre kirendelheti (a továbbiakban: hatósági kirendelés), amennyiben a rendvédelmi szerv által ellátott hatáskör törvény vagy kormányrendelet (e § alkalmazásában a továbbiakban: hatáskört telepítő jogszabály) rendelkezése alapján a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervhez kerül. Hatósági kirendeléssel az a rendvédelmi alkalmazott rendelhető ki, aki a hatáskör telepítés napját megelőző napon olyan munkakört töltött be, amelyben a megváltozó hatáskörbe tartozó feladatot, vagy ahhoz kapcsolódó feladatot, illetve a hatósági vezényléssel vagy hatósági kirendeléssel érintett beosztáshoz, munkakörhöz kapcsolódó funkcionális feladatot látott el.

(14) A hatósági kirendeléshez nem szükséges a rendvédelmi alkalmazott beleegyezése.

(15) A hatósági kirendelés helyett a rendvédelmi alkalmazott

(16) A hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésének napján szülési szabadságon lévő vagy gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságon lévő rendvédelmi alkalmazott esetében az illetmény nélküli szabadság – vagy ha a szülési szabadság leteltét követően a rendvédelmi alkalmazott nem vesz igénybe illetmény nélküli szabadságot, akkor a szülési szabadság – megszűnését követő napon kell a (14) vagy (15) bekezdés alapján eljárni azzal, hogy hatósági kirendelés esetén

(17) A rendvédelmi alkalmazott részére a hatósági kirendelés időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv olyan munkavégzési helyet biztosít, amelynek eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől – tömegközlekedés igénybevételével – nem haladja meg irányonként a másfél órát, a rendvédelmi alkalmazott tíz éven aluli gyermeket nevelő tagja esetében az egy órát, kivéve, ha a rendvédelmi alkalmazott nyilatkozatával vállalja a hosszabb utazási időt.

(18) Ha a (17) bekezdés szerinti munkavégzési hely nem biztosítható, és a rendvédelmi alkalmazott nem vállalja a hosszabb utazási időt, a rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik azzal, hogy részére az e törvény szerinti felmentési időre és végkielégítésre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

(19) A hatósági kirendelésre a hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésének napjával kerül sor és a hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésétől számított legfeljebb két évre szól.

(20) A kirendelt a hatósági kirendelés időtartama alatt rendelkezési állományba kerül.

(21) A hatósági kirendelés időtartama alatt a kirendelt rendvédelmi alkalmazott felett – az igazgatási jogviszony megszüntetése kivételével – a munkáltatói jogokat a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője gyakorolja.

(22) A kirendelt a hatósági kirendelés ideje alatt a kormányzati igazgatási szerv illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti feladatát.

(23) E törvény szabályait kell alkalmazni

(24) A (23) bekezdés a) pontjától eltérően a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője dönthet úgy, hogy a kirendelt illetményét magasabb mértékben határozza meg.

(25) A kirendelt magasabb munkaköri osztályba vagy magasabb munkaköri kategóriába tartozó munkakör eléréséhez való előmenetelére akkor kerül sor, ha a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője döntése alapján szakmai vezetői (főosztályvezetői vagy osztályvezetői) álláshelyen továbbra is a hatáskört telepítő jogszabállyal érintett hatáskörbe tartozó feladatot lát el. Ekkor a hatósági kirendelést módosítani kell azzal, hogy időtartama nem haladhatja meg a (19) bekezdés szerinti időtartamot.

(26) A kirendelt munkaidejére a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatottakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(27) A hatósági kirendelés lejárta előtt a hatósági kirendelés megszüntetésére a kormányzati igazgatási szerv vezetőjének kezdeményezésére érdekmúlás miatt vagy a kirendelt magatartására visszavezethető okból, valamint a kirendelt kérelme alapján kerülhet sor.

(28) A kirendelés megszüntetésére e törvény hatósági vezénylés megszüntetésére vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(29) A foglalkoztatással kapcsolatos költségek a kormányzati igazgatási szervet terhelik.

(30) A hatósági kirendelés nem minősül az e törvény szerinti átszervezésnek.”

„371. § (1) A rendvédelmi szerv által ellátott hatósági hatáskör a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervhez 2024. október 1-jén történő átkerülése esetén a hatósági hatáskört telepítő jogszabály kihirdetését követő 30 napon belül – a hatáskör átadásával kapcsolatos megállapodásban foglaltakra is figyelemmel –

(2) Az érintett az (1) bekezdés b) pontja szerinti személyzeti megbeszélést követő 5 napon belül nyilatkozik, hogy a 79/A. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint hozzájárul-e hivatásos szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakulásához.

(3) Amennyiben az érintett hozzájárul hivatásos szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakulásához, akkor hatósági hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésével a hivatásos állomány tagjának hivatásos szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(4) A hatósági hatáskört telepítő jogszabály hatályba lépésekor felmentési idejüket, lemondási idejüket töltők esetében nem kerülhet sor a jogviszony átalakulására.

(5) Amennyiben az érintett nem járul hozzá hivatásos szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakulásához, a rendvédelmi szerv a 79/A. § (1) bekezdése szerint, vagy az érintett a 79/A. § (3) bekezdés b) pontja szerint jár el.

(6) A hivatásos állomány azon szülési szabadságon lévő vagy gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt rendelkezési állományban lévő tagja esetében, amennyiben a szülési szabadság vagy a rendelkezési állomány kezdetét megelőző napon a hatáskör telepítéssel érintett szolgálati beosztásban volt foglalkoztatva, az (1)–(5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a 30 napos határidőt a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság – vagy ha a szülési szabadság leteltét követően a hivatásos állomány tagja nem vesz igénybe illetmény nélküli szabadságot, akkor a szülési szabadság – megszűnését követő naptól kell számolni.

(7) A (3) bekezdés szerinti esetben a jogviszony átalakulásáról az átalakulást követő 45 napon belül a Kit. 86. § (2) bekezdése szerinti tartalommal munkáltatói intézkedést kell hozni.

(8) A (3) bekezdés szerinti esetben a Kit. 86. § (2) bekezdés h) pontja szerinti illetmény mértéke nem lehet kevesebb a hivatásos állomány tagjának a jogviszony átalakulását megelőző napon betöltött szolgálati beosztása alapján járó illetmény mértékénél.

(9) A (3) bekezdés szerinti esetben

(10) A jogviszony átalakulása nem szakítja meg a korábbi hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő igények elévülését.

(11) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából a jogviszony átalakulását megelőzően hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött időt olyannak kell tekinteni, mintha kormányzati szolgálati jogviszonyban töltötte volna.

(12) A hivatásos állomány tagja részére 2024-ben megállapított teljesítményjuttatás második részletét a hivatásos állomány tagja részére a 2024. szeptemberi illetménnyel együtt a rendvédelmi szerv fizeti ki.

(13) A 2024. évre vonatkozó, a hivatásos állomány tagja részére kifizetett juttatások visszafizetésére nem kerül sor.

(14) A jogviszony átalakulását megelőző napon meglévő, ki nem adott szabadságot meg kell váltani.

(15) Ha a jogviszony átalakulását megelőző napon a hivatásos állomány tagját a 143., 144. és 146. § alapján megillető alap- és pótszabadság együttes mértéke magasabb, mint a jogviszony átalakulását megelőzően őt a Kit. 128. §-a alapján megillető alap- és pótszabadság együttes mértéke, akkor a jogviszony átalakulásától számított két évig a Kit. 128. §-ában foglaltakon felül a különbözetnek megfelelő mértékű pótszabadságra is jogosult.

(16) A jogviszony átalakulását megelőző napon szülési szabadságon, vagy a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságon lévő érintett azon szabadságát, amelyre jogosultságot szerzett, az érintett döntése szerint távollétének megszűnését követő

(17) A jogviszony átalakulását megelőző napon folyamatban lévő, e törvény szerinti alkalmasságvizsgálatokat, a hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagja alkalmasságának felülvizsgálatát 15 napon belül le kell zárni.

(18) A kártérítési, fegyelmi ügyekben, jogvitákban az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni.

372. § (1) A rendvédelmi szerv által ellátott hatósági hatáskör a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervhez 2024. október 1-jén történő átkerülése esetén a hatáskört telepítő jogszabály kihirdetését követő 30 napon belül – a hatáskör átadásával kapcsolatos megállapodásban foglaltakra is figyelemmel –

(2) Az érintett az (1) bekezdés b) pontja szerinti személyzeti megbeszélést követő 5 napon belül nyilatkozik, hogy a 288. § (15) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint hozzájárul-e rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakulásához.

(3) Amennyiben az érintett hozzájárul rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakulásához, akkor a hatósági hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésével rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(4) A hatósági hatáskört telepítő jogszabály hatályba lépésekor felmentési idejüket, lemondási idejüket töltők esetében nem kerülhet sor a jogviszony átalakulására.

(5) Amennyiben az érintett nem járul hozzá rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakulásához, a rendvédelmi szerv a. 288. § (13) bekezdése szerint, vagy az érintett a 288 § (15) bekezdés b) pontja szerint jár el.

(6) A szülési szabadságon lévő vagy gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságon lévő rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló esetében, amennyiben a szülési szabadság vagy az illetmény nélküli szabadság kezdetét megelőző napon a hatáskör telepítéssel érintett munkakörben volt foglalkoztatva, az (1)–(5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a 30 napos határidőt az illetmény nélküli szabadság – vagy ha a szülési szabadság leteltét követően a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló nem vesz igénybe illetmény nélküli szabadságot, akkor a szülési szabadság – megszűnését követő naptól kell számolni.

(7) A (3) bekezdés szerinti esetben a jogviszony átalakulásáról az átalakulást követő 45 napon belül a Kit. 86. § (2) bekezdése szerinti tartalommal munkáltatói intézkedést kell hozni.

(8) A (3) bekezdés szerinti esetben a Kit. 86. § (2) bekezdés h) pontja szerinti illetmény mértéke nem lehet kevesebb a jogviszony átalakulását megelőző napon a rendvédelmi alkalmazott részére megállapított illetmény mértékénél.

(9) A (3) bekezdés szerinti esetben

(10) A jogviszony átalakulása nem szakítja meg a korábbi rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyból eredő igények elévülését.

(11) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából a jogviszony átalakulását megelőzően rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban töltött időt olyannak kell tekinteni, mintha kormányzati szolgálati jogviszonyban töltötte volna.

(12) A 2024. évre vonatkozó, a rendvédelmi alkalmazott részére kifizetett juttatások visszafizetésére nem kerül sor.

(13) A jogviszony átalakulását megelőző napon meglévő, ki nem adott szabadságot meg kell váltani.

(14) Ha a jogviszony átalakulását megelőző napon a rendvédelmi alkalmazottat a 289/P. § (1)–(9), (13) és (14) bekezdése alapján megillető alap- és pótszabadság együttes mértéke magasabb, mint a jogviszony átalakulását megelőzően őt a Kit. 128. §-a alapján megillető alap- és pótszabadság együttes mértéke, akkor a jogviszony átalakulásától számított két évig a Kit. 128. §-ában foglaltakon felül a különbözetnek megfelelő mértékű pótszabadságra is jogosult.

(15) A jogviszony átalakulását megelőző napon szülési szabadságon, vagy a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő érintett azon szabadságát, amelyre jogosultságot szerzett, az érintett döntése szerint távollétének megszűnését követő

(16) A kártérítési, fegyelmi ügyekben, jogvitákban az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni.

373. § 2026. szeptember 30-ig terjedő időre az 51. § (3a) bekezdésétől és a 288. § (13) bekezdésétől eltérően a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél foglalkoztatott, a hatósági feladatellátásra előírt végzettséggel rendelkező hivatásos szolgálati jogviszonyban, illetve rendvédelmi igazgatási jogviszonyban álló személy hatósági vezénylésére, illetve hatósági kirendelésére is sor kerülhet, ha a hivatásos katasztrófavédelmi szervtől a kormányzati igazgatási szervhez 2024. október 1-jén átkerülő hatáskör átadással érintett álláshely megüresedik és azt a hatáskört átvevő kormányzati igazgatási szerv a megüresedéstől számított 30 napon belül nem tudja betölteni. E szabályok szerinti hatósági vezénylésre és hatósági kirendelésre e törvény hatósági vezénylésre és hatósági kirendelésre vonatkozó szabályait és a 371–372. §-t megfelelően alkalmazni kell.”

„6/A. § Az állami mentőszolgálat gondoskodik az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról.”

„25. § 2024. szeptember 30. napjával a Budapest területére vonatkozóan a települési önkormányzat által a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeletre kötött feladat-ellátási szerződés hatályát veszti.”

„(1c) Az állami tulajdonban álló, Geszt belterület 168 helyrajzi számú ingatlan a) alrészletét és Geszt belterület 172 helyrajzi számú ingatlant „kivett kastélypark” megnevezésű ingatlanként kell nyilvántartásba venni. A változás átvezetésére irányuló eljárást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) kérelmére az ingatlanügyi hatóságként eljáró Békés Vármegyei Kormányhivatal folytatja le, és a Geszt belterület 168 helyrajzi számú ingatlan a) alrészletét és a Geszt belterület 172 helyrajzi számú ingatlant kivett kastélyparkként jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. A változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelemben kizárólag e törvénynek a változást, valamint az ingatlanok helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az ingatlanügyi hatóság ügyintézési határideje 15 nap.”

„(2a) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás során nem kell alkalmazni a sportról szóló 2004. évi I. törvény 64. § (4) bekezdését, és a sportról szóló 2004. évi I. törvény 64. § (3) bekezdése szerinti előzetes egyetértést megadottnak kell tekinteni.”

„208/C. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság nyilvántartásba vétele iránti kérelem 2024. október 1-jétől terjeszthető elő. A kérelemről a területi kamara elnöke a 2025. január 15-étől hatályos 183/A. §-ban meghatározott feltételek alapján dönt. Ha a területi kamara elnöke a kérelemnek helyt ad, az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságot legkorábban 2025. január 15-i hatállyal veszi nyilvántartásba.

(2) A 39/A. §-t és a 42/A. §-t abban az esetben kell alkalmazni, ha az ingatlan-nyilvántartási ügyben a kérelem benyújtására az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor.”

„36/H. § (1) Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel megállapított 1. § (5) bekezdés f) pontját az Szja tv. 65. § (1) bekezdés

(2) A 2024. augusztus 1-jét megelőző időszak tekintetében a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet 2024. július 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazni kell.”

„(4a) A (4) bekezdés a) és c) pontja szerinti hatáskör gyakorlását kormányrendelet a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter és a szakmai irányító miniszter, illetve kormányrendeletben kijelölt más szerv között, továbbá a szakmai irányító miniszter kormányrendeletben meghatározott feladatait a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter és a szakmai irányító miniszter között megoszthatja.”

„(3) Az álláshely betölthető a kormányzati igazgatási szervhez

„(3b) Ha a (3) vagy a (3a) bekezdés alapján olyan katonai szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor a kormányzati igazgatási szervhez, aki az 55. életévét betöltötte, a kormányzati igazgatási szerv a vezényeltet belföldi szervezeti egységhez tartozó álláshelyen köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a kormányzati igazgatási szerv nem rendelkezik olyan betölthető álláshellyel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a kormányzati igazgatási szerv gondoskodik az álláshely betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a kormányzati igazgatási szerv vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.”

(1) A kormánytisztviselő számára – kérelmére – egyoldalúan, végleges jelleggel, az álláshely átcsoportosítása nélkül az e § szerinti eljárásban jelölhető ki másik kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szervként ahelyett, ami a kérelem benyújtásakor a kormánytisztviselő beosztási okiratában szerepel (a továbbiakban: kérelmezett vezénylés).

(2) A kormánytisztviselő az őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban: átadó szerv) hivatali szervezetének vezetőjénél, a kormányhivatalnál foglalkoztatott kormánytisztviselő a főispánnál évenként egy alkalommal kérelmezheti másik kormányzati igazgatási szervhez (e § alkalmazásában a továbbiakban: fogadó szerv) történő vezénylését (e § alkalmazásában a továbbiakban: kérelem). A kérelemben meg kell jelölni a fogadó szervet, valamint a fogadó szervnél történő munkavégzés tervezett kezdőidőpontját, ami nem lehet korábban a kérelem előterjesztésétől számított 31. napnál.

(3) Az átadó szerv – ide nem értve a minisztériumot – hivatali szervezetének vezetője a kérelmet – a véleményével ellátva – a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül továbbítja az átadó szervet irányító vagy felügyelő miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára számára.

(4) Ha az átadó szerv minisztérium, a (2) bekezdés szerinti kérelmet a minisztérium közigazgatási államtitkára számára kell felterjeszteni.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti közigazgatási államtitkár a kérelem kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül dönt a kérelmezett vezénylésről vagy a kérelem elutasításáról.

(6) A (3) és (4) bekezdés szerinti közigazgatási államtitkár az (5) bekezdés szerinti döntéséről haladéktalanul tájékoztatja a fogadó szerv hivatali szervezetének vezetőjét A kormánytisztviselőt az átadó szerv hivatali szervezetének vezetője tájékoztatja a kérelem tárgyában született döntésről. A (3) bekezdés szerinti közigazgatási államtitkár haladéktalanul tájékoztatja az átadó szerv hivatali szervezetének vezetőjét is az (5) bekezdés szerinti döntéséről.

(7) Ha a (3) vagy (4) bekezdés szerinti közigazgatási államtitkár a kormánytisztviselő kérelmezett vezénylését elrendelte, a fogadó szerv 5 munkanapon belül kiállítja a kormánytisztviselő számára az új beosztási okiratot.

(8) Ha a fogadó szerv nem ugyanazon miniszter vezetése, irányítása, illetve felügyelete alá tartozik, mint az átadó szerv, és a fogadó szerv hivatali szervezetének vezetője a kérelmezett vezényléssel nem ért egyet, ennek tényét – a (7) bekezdésben foglaltak alkalmazása helyett – a fogadó szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkáránál 5 munkanapon belül jelzi.

(9) Ha a (8) bekezdés szerinti jelzést követő 5 munkanapon belül nem születik egyetértés az átadó szervet és a fogadó szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárai között a kérelmezett vezénylés tárgyában, erről a kérelmezett vezénylést elrendelő közigazgatási államtitkár 3 munkanapon belül írásban tájékoztatja a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárát, aki dönt a kérelmezett vezénylésről.

(10) Ha a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára a (9) bekezdés szerinti döntésében egyetért a vezényléssel, a fogadó szerv 5 munkanapon belül kiállítja az új beosztási okiratot a kormánytisztviselő számára. Ha a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára nem ért egyet a vezényléssel, a kormánytisztviselőt az átadó szerv foglalkoztatja tovább.

(11) Ha az átadó szerv kormányhivatal, a fogadó szerv pedig a 2. § (2) bekezdés c)–e) pontja szerinti központi kormányzati igazgatási szerv, e § alkalmazásában az átadó kormányhivatal vonatkozásában hivatali szervezet vezetője alatt a kormányhivatalt vezető főispánt kell érteni.

(12) Ha a fogadó szerv kormányhivatal, az átadó szerv pedig a 2. § (2) bekezdés c)–e) pontja szerinti központi kormányzati igazgatási szerv, e § alkalmazásában a fogadó kormányhivatal vonatkozásában hivatali szervezet vezetője alatt a kormányhivatalt vezető főispánt kell érteni.

(13) Ha az átadó és fogadó szerv is kormányhivatal, a (3)–(12) bekezdésektől eltérően a kormányhivatalnál foglalkoztatott kormánytisztviselő (2) bekezdés szerinti kérelmét az átadó kormányhivatalt vezető főispán – a véleményével ellátva – a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül továbbítja a fogadó kormányhivatalt vezető főispán számára. Ha a fogadó kormányhivatalt vezető főispán a kérelmezett vezényléssel egyetért, erről haladéktalanul tájékoztatja az átadó kormányhivatalt vezető főispánt, és 5 munkanapon belül gondoskodik az új beosztási okirat kiállításáról. Ha a fogadó kormányhivatalt vezető főispán a kérelmezett vezényléssel nem ért egyet, ennek tényéről haladéktalanul tájékoztatja az átadó kormányhivatalt vezető főispánt, és 5 munkanapon belül jelzi a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkáránál. Ha a jelzést követő 5 munkanapon belül nem születik egyetértés az átadó és a fogadó kormányhivatalt vezető főispánok között, a vezénylés tárgyában a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára dönt. Ha a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára a döntésében egyetért a kérelmezett vezényléssel, a fogadó kormányhivatalt vezető főispán 5 munkanapon belül gondoskodik a kormánytisztviselő számára az új beosztási okirat kiállításáról. Ha a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára nem ért egyet a kérelmezett vezényléssel, a kormánytisztviselőt az átadó kormányhivatal foglalkoztatja tovább.

(14) A kérelmezett vezénylés időpontjától számított egy évig nem állapítható meg magasabb illetmény annál, mint amire a kormánytisztviselő a vezénylést megelőző napon az átadó szervnél jogosult volt.

(15) A (14) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a kérelmezett vezénylés során

(16) A (3) és a (4) bekezdés szerinti közigazgatási államtitkár, valamint a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára az e § szerinti hatáskörének gyakorlását átruházhatja.

(17) A kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára a (13) bekezdés szerinti hatáskörének gyakorlását átruházhatja.”

„(2a) A miniszter kinevezéséről szóló határozatában a köztársasági elnök megállapítja a miniszter feladatköri megnevezését is.”

„(6) A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök megállapítja, hogy a miniszter a feladatait a (2a) bekezdés szerinti kinevezésében foglaltaktól eltérő feladatköri megnevezéssel látja el.”

Ha a miniszter megbízatása az Alaptörvény 20. cikk (3) bekezdés d) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényéről a miniszterelnök közleményben ad tájékoztatást, amit a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.”

„(2) Az államtitkárt a miniszterelnöknek a miniszter véleményének kikérését követően tett javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a kinevezésben meghatározott minisztérium államtitkárává.”

„(7) A miniszterelnöknek az érintett miniszter vagy miniszterek véleményének kikérését követően tett javaslatára a köztársasági elnök megállapítja, hogy az államtitkár a feladatait a (2) bekezdés szerinti kinevezésében foglaltaktól eltérő vagy eltérő megnevezésű minisztériumban látja el. Az e bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a (4) bekezdés szerinti eskütétel megismétlésére nem kerül sor.”

„(3) Ha az államtitkár megbízatása az (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg, ennek tényéről a miniszter közleményben ad tájékoztatást, amit a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.”

„(1) A közigazgatási államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki a kinevezésben meghatározott minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárává. A miniszterelnök a kinevezésre vonatkozó javaslatát a miniszter kezdeményezése alapján teszi meg.”

„(5) A miniszterelnöknek az érintett miniszter vagy miniszterek véleményének kikérését követően tett javaslatára a köztársasági elnök megállapítja, hogy a közigazgatási államtitkár a feladatait az (1) bekezdés szerinti kinevezésében foglaltaktól eltérő vagy eltérő megnevezésű minisztériumban látja el. Az e bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a (4) bekezdés szerinti eskütétel megismétlésére nem kerül sor.”

„(6) Ha a közigazgatási államtitkár megbízatása a 228. § (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, ennek tényéről a miniszter közleményben ad tájékoztatást, amit a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.”

„(1a) A minisztérium helyettes államtitkárának (1) bekezdés szerinti kinevezése meghatározza a feladatvégzés helyéül szolgáló minisztériumot.”

„(7) A miniszter javaslatára a miniszterelnök megállapítja, hogy a helyettes államtitkár a feladatait az (1a) bekezdés szerinti kinevezésében foglaltaktól eltérő vagy eltérő megnevezésű minisztériumban látja el. Az e bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a (6) bekezdés szerinti eskütétel megismétlésére nem kerül sor.”

„(1a) Ha a helyettes államtitkár megbízatása a 228. § (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, ennek tényéről a miniszter közleményben ad tájékoztatást, amit a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.”

(1) E törvénynek az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv8.) megállapított 89/A. §-át 2024. augusztus 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni. Ha a kormánytisztviselő 2024. augusztus 1-je előtt megtette a 89. § (6) bekezdése szerinti jognyilatkozatot az őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv felé, a 89. § (6) bekezdése szerint kell eljárni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben 2024. augusztus 1-jét követően is alkalmazandó a 104. § (1) bekezdés j) pontja, ha a 89. § (6) bekezdésében megállapított határidőn belül nem kerül sor az új beosztási okirat kiállítására.

(3) E törvények a Módtv8.-al megállapított 196. § (2a), (5) és (6) bekezdését, 199. §-át, 202. § (2) és (7) bekezdését, 203. § (3) bekezdését, 229. § (1) és (5) bekezdését, 231. § (6) bekezdését, 234. § (1a) és (7) bekezdését, 236. § (1a) bekezdését a 2024. augusztus 1-je előtt kinevezett miniszterek, államtitkárok, közigazgatási államtitkárok és helyettes államtitkárok tekintetében is alkalmazni kell.”

„(1a) A Kormány rendeletben meghatározza azon – a tanulói jogviszonyból, felnőttképzési jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges – tárgyak körét, amelyet a tanuló a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogra, az egészséghez való jogra, az oktatás zavartalanságának biztosítására, valamint a köz érdekére, közbiztonságra tekintettel a szakképző intézménybe

(1b) Az (1a) bekezdésben foglalt szabályok betartatásáért a szakképző intézmény igazgatója felel azzal, hogy a Kormány rendeletében, valamint a házirendben meghatározottak szerint gondoskodik a szabályok betartásának ellenőrzéséről, a tárgy átvételéről, őrzéséről, a tanuló, vagy egyéb személy részére történő visszaadásának rendjéről. A tárgyak őrzésére – a tiltott tárgy kivételével – a Polgári Törvénykönyv általános, a szerződésen kívüli károkozásért való felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A tiltott tárgy őrzése során a tárgyban bekövetkezett kárért a szakképző intézmény nem felel.”

„(4a) Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatóhoz, aki az 55. életévét betöltötte, az egészségügyi szolgáltató a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik olyan betölthető munkakörrel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, az egészségügyi szolgáltató gondoskodik a munkakör betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig az egészségügyi szolgáltató vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.

(4b) A (4a) bekezdés szerinti esetben az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi szolgáltató által ellátott feladatot az egészségügyi szolgáltatóhoz vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.”

„(12) A (6) bekezdés a) pontjában meghatározott összeférhetetlenség alól ellátási érdekből az Eütv. 3/A. § e) pontja szerinti alapvető munkáltatói jogkör gyakorlója felmentést adhat.”

„(3b) Az országos gyógyintézet és az állami fenntartású vármegyei fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény intézményvezetőjének vezetői juttatását a miniszter határozza meg.”

„(3c) Az ápolási igazgatói feladatokat ellátó magasabb vezető illetménye el kell, hogy érje az 1/A. melléklet szerinti legmagasabb fizetési osztály felső határában meghatározott összeget és nem haladhatja meg a Kormány rendeletében meghatározott összeget, ennek hiányában az 1/A. melléklet szerinti legmagasabb fizetési osztály felső határában meghatározott összeg százhúsz százalékát.

(3d) A magasabb vezető vezetői juttatásának mértéke egyoldalú munkáltatói intézkedéssel módosítható.”

„(5) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg a 4. § (12) bekezdése szerinti felmentésre vonatkozó engedély megadásának feltételeit, ideértve az ellátási érdek meghatározását is.”

„(4) Ha a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. § (1b) és (1c) bekezdése szerinti feltételeknek meg nem felelő, 2023. július 7. és 2024. november 1. között CT-MRI vizsgálatokat végző egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: meg nem felelő szolgáltató) foglalkoztatottja a meg nem felelő szolgáltató e tevékenységének megszűnését követően, a megszűnéstől számított kettő hónapon belül állami fenntartású szolgáltatónál létesít egészségügyi szolgálati jogviszonyt, vagy a meg nem felelő szolgáltatótól munkáltatói jogutódlással kerül egészségügyi szolgálati jogviszonyba, abban az esetben az illetményét – a 8. § (3a) bekezdése és a 8. § (6) bekezdése alkalmazásával – úgy kell megállapítani, hogy elérje a meg nem felelő egészségügyi szolgáltatónál a foglalkoztatási jogviszonyának utolsó három hónapjában kifizetett bruttó munkabérének havi átlagát.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően a meg nem felelő szolgáltató foglalkoztatottja számára – a 8. §-tól eltérően – az illetmény az Mt. szerinti teljesítménybérként is megállapítható, ha a meg nem felelő szolgáltatónál a munkabére teljesítménybérként került megállapításra. Ebben az esetben a teljesítménybért, teljesítménykövetelményt és teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy az a foglalkoztatott számára a meg nem felelő egészségügyi szolgáltatónál való foglalkoztatási jogviszony utolsó hónapja szerinti teljesítménybérhez, teljesítménykövetelményhez és teljesítménybér-tényezőhöz képest nem lehet hátrányosabb.”

(1) Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor a NAV-hoz, aki az 55. életévét betöltötte, a NAV a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a NAV nem rendelkezik olyan betölthető álláshellyel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a NAV gondoskodik az álláshely betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a NAV vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat. A pénzügyőri feladatok ellátása esetén a vezényelt a pénzügyőrök részére rendszeresített egyenruhában teljesíti a szolgálatot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a NAV feladatkörébe tartozó pénzügyőri és tisztviselői és munkavállalói munkakörbe tartozó feladatot a NAV-hoz vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.”

„(2) Az 1–91. §, a 93–97. §, a 100–103. §, a 105. §, a 106. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 106. § (3) bekezdés a) és b) pontja 2025. január 15-én lép hatályba.”

1. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) első, második, harmadik és negyedik részének rendelkezéseit a 2025. január 15-én és az azt követően indult ingatlan-nyilvántartási eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A megismételt eljárásban az Inytv. első és második részének rendelkezéseit 2025. január 15-től az ingatlanügyi hatóság eljárási cselekményeire kell alkalmazni.

(3) A 2025. január 15-én folyamatban lévő, 2025. január 15-ét megelőzően több fővárosi és vármegyei kormányhivatal illetékességébe tartozó eljárásokat a 2025. január 15-én hatályos illetékességi szabályok szerint kell lefolytatni.

2. § (1) Az Inytv. alkalmazásában, ahol jogszabály tény feljegyzéséről vagy adat átvezetéséről rendelkezik, azon tény vagy adat bejegyzését kell érteni.

(2) Az Inytv. alkalmazásában, ahol jogszabály ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy törlés iránti megkeresésről rendelkezik, azon bírósági elrendelést, illetve hatósági felhívást kell érteni.

3. § Az Inytv. 64. § (1) bekezdésétől eltérően a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló azon szerződések esetében, amelyeknél

3/A. § (1) Az Inytv. 18. § (2), (4) és (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

(2) Az Inytv. 36. §-át, 39. § (5) bekezdését, 40. § (4) és (5) bekezdését, 42. § (2) bekezdését és 46. §-át abban az esetben kell alkalmazni, ha a beadvány benyújtására az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor.

(3) Az Inytv. 42. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jogok és tények bejegyzésére irányuló, kérelemre induló eljárásokban jogi képviselőként az ingatlanügyi hatósági eljárásban ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett eljárási jogosultsággal nem rendelkező ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos eljárhat, ha a beadvány benyújtására nem az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor.

(4) Az Inytv. 53. §-át csak sommás eljárásban meghozott döntés esetén lehet alkalmazni.

3/B. § Az Inytv. 35. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a beadvány benyújtására nem az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor, jelzálogjogra, önálló zálogjogra vagy átalakításos önálló zálogjogra vonatkozó változás bejegyzése olyan – ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által nem ellenjegyezett – magánokirat alapján is teljesíthető, amelyet a nyilatkozattevő hitelintézet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosítható módon aláírt.

3/C. § (1) A 2025. január 15-ét megelőzően létesített olyan közműhálózatok esetében, amelyeknél az érintett ingatlanok vonatkozásában a közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése bármely okból elmaradt, a közérdekű használati jog jogosultja 2029. december 31-ig gondoskodik a közérdekű használati jog bejegyeztetéséről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közérdekű használati jogok bejegyzésének elmaradása esetén e jogok a 2025. január 15. és 2029. december 31. napja közötti időszakban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:166. § (1) bekezdése szerinti bejegyzés nélkül is fennállónak tekintendők, ha megszűnésük a felek megállapodása vagy a hatóság rendelkezése alapján nem állapítható meg.”

„(5) Az I. Fejezet, a 3–9. alcím, a 12–14. alcím, a 44. § 15., 17., 19., 20. és 28. pontja, az 52. §, az 56. §, az 58. § 9., 11., 12., 15. és 16. pontja, a 19–25. alcím, a 73. § a)–c) és e)–j) pontja, a 74. § (1)–(3) bekezdése, a 75. §, a 28–31. alcím, a 33–35. alcím, a 37–41. alcím, a 43–45. alcím, a 104. §, a 105. §, a 107. §, a 47., 49. és 51. alcím, valamint az 1. melléklet 2025. január 15-én lép hatályba.”

„(7) A 77. §, a 82. § (2) és (3) bekezdése, a 83. § (2) bekezdése, a 88. § (2) és (3) bekezdése, a 96. §, a 97. § (2) bekezdése, a 98. § e), h), l), n), p), s), u) és w) pontja, a 99. § a) és d) pontja, a 100. §, a 101. § (2) bekezdése, a 107. § (2) bekezdése, a 108. §, a 121. §, a 124. §, a 129. § (2) bekezdése, a 130. § b), e)–g), k) és n) pontja, valamint a 131. § a), d), f) és g) pontja 2025. január 15-én lép hatályba.”

„(7) A 143. alcím 2025. január 15-én lép hatályba.”

„(6) Az 51. alcím 2025. január 15-én lép hatályba.”

„(7) A 24. § 2. pontja, a 192. alcím és a 197. alcím 2025. január 15-én lép hatályba.”

„(2) A vizsgálatvezető az ellenőrzés megkezdésekor megküldi az ellenőrzésben részt vevő ellenőrök megbízólevelét a vizsgálatindító levéllel együtt az ellenőrzött részére.”

„(4) A 35. § (4) bekezdése, a 44. § a) pontja, a 18. alcím, a 65–68. §, a 70. §, a 71. § és a 73. § 2025. január 15-én lép hatályba.”

„(11) A 41. §, a 43. § (6) bekezdése, az 58. alcím és a 60. alcím 2025. január 15-én lép hatályba.”

„(3a) A 22. § (6) bekezdése 2024. június 25-én lép hatályba.”

„(4) A 21. §, a 22. § (2)–(5) és (7)–(9) bekezdése, a 23. § (2), (3), (5), (8)–(10) és (13) bekezdése, a 24. §, a 25. §, a 10. alcím, a 28. § (1) bekezdés e)–g) pontja, a 28. § (3) bekezdés e), g), i) és j) pontja, a 30. § (3) bekezdése, a 33–37. §, a 38. § a) és c) pontja, a 46. § és a 49. § 2024. október 18-án lép hatályba.”

„(7) A 23. alcím, a 30. alcím, a 32. alcím és a 45. § 2025. január 15-én lép hatályba.”

„(6) A 2. §, a 3. §, a 4. § (1) bekezdése, az 5. §, a 6. §, a 43. §, a 100. § b) pontja, a 188. § (1) bekezdése és a 216. § 2025. január 15-én lép hatályba.”

„(6) Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor a tankerületi központhoz, aki az 55. életévét betöltötte, a tankerületi központ a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a tankerületi központ nem rendelkezik olyan betölthető munkakörrel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a tankerületi központ gondoskodik az álláshely betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a tankerületi központ vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.

(7) A (6) bekezdés szerinti esetben az (1) bekezdéstől eltérően a nevelő-oktató munkát a tankerületi központhoz vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.”

„(5) A 16. § 2024. október 1-jén lép hatályba.”

„(6) A 23–32. §, a 34–36. §, a 38. és a 39. §, a 41. §, a 43. §, a 47. § és az 51. § 2025. január 15-én lép hatályba.”

„(3) A Kormány rendeletben meghatározhatja, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt meghatározott harmadik ország állampolgára kaphat.”

„50. § Nemzeti Kártyát az a Kormány rendeletében meghatározott harmadik ország állampolgára kaphat,

„52. § Ha a Nemzeti Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, Nemzeti Kártya meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie.”

„(1) A vendégbefektetői vízumot vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár nem

„(12) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg, hogy melyik harmadik ország állampolgára foglalkoztatható foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel.

(13) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg, hogy melyik harmadik ország állampolgára foglalkoztatható Nemzeti Kártyával.”

„(7) A 2024. január 1. és 2024. február 29. között benyújtott, az újonnan megvalósuló, legalább 100 milliárd forint költségigényű és legalább 1000 új munkahely megteremtését szolgáló beruházás megvalósításához kapcsolódó nemzeti érdekből kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet Magyarország területén is benyújthat.”

„(5) A 28. § b) pontja, a 134. § g), k), l) és m) pontja, a 137. §, a 142. § és a 143. § 2025. január 15-én lép hatályba.”

„(5) A 13. § és a 4–6. alcím 2025. január 15-én lép hatályba.”

„(6) A 31. §, a 11. alcím, a 45. § (3) bekezdése, a 46. § (1) bekezdése, a 48. §, az 56. §, az 59. §, a 61. § és a 74. § (1) bekezdése 2025. január 15-én lép hatályba.”

„(5) A 70. § b) és e) pontja, a 78. § és a 20. alcím 2025. január 15-én lép hatályba.”

„(3) A 7. §, a 10–18. §, 20–34. §, a 6–10. alcím, az 1. melléklet és a 2. melléklet 2025. január 15-én lép hatályba.”