2024. évi XXIX. törvény indokolás

A törvényjavaslat lehetővé teszi a kötelező egészségügyi szűrővizsgálatok kiterjesztését.

Jelenleg csak 18 éves korig kötelezőek az egészségügyért felelős miniszter rendeletében előírt szűrővizsgálatok. A törvényjavaslat alapján az egészségügyért felelős miniszter rendelete korhatár nélkül előírhat kötelező szűrővizsgálatokat.

A törvényjavaslat lehetővé teszi az egészségügyi intézményi vezetők összeférhetetlenség alóli felmentését, ha az ellátási érdekből történik.

A vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkakörével, vezetői megbízásával összeférhetetlen, ha hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. A törvényjavaslat alapján azonban az összeférhetetlenség alól ellátási érdekből az alapvető munkáltatói jogkör gyakorlója felmentést adhat. A Kormány rendeletben fogja meghatározni a felmentésre vonatkozó engedély megadásának feltételeit, ideértve az ellátási érdek meghatározását is.

A törvényjavaslat célja a kórházban hagyott újszülött gyermekek örökbefogadási folyamatának a felgyorsítása.

A gyermekek akkor tudnak teljes életet élni, ha családban nőnek fel. A tervezett módosítás lehetővé teszi, hogy a kórházban hagyott gyermekeket minél hamarabb örökbe lehessen fogadni. A törvényjavaslat szerint, aki a szülés után gyermekét a kórházban hagyja, lemond róla és egyben hozzájárul a gyermek örökbefogadhatóságához. A törvényjavaslat értelmében amennyiben valaki közvetlenül a szülést követően az újszülöttet a kórházban hagyja és hat hétig nem jelentkezik érte, azt úgy kell tekinteni, mintha inkubátorban hagyná, így a gyermek hat hét után örökbefogadható.

A törvényjavaslat idegenrendészeti módosításokat is tartalmaz.

A törvényjavaslat szerint a Kormány miniszteri rendelet helyett rendeletben határozza meg azon országok listáját, ahonnan harmadik országbeli állampolgár Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel foglalkoztatható.

A törvényjavaslat egységes szabályozást hozna létre egyes nevelési-oktatási intézmények területére be nem vihető és korlátozottan bevihető tárgyakra vonatkozóan.

Az iskolákban a közelmúltban a társadalom jogos felháborodását kiváltó esetek történtek a tanárokkal, illetve a diákokkal szemben. Ezek a verbális, vizuális, illetve fizikai támadások az online és az offline térben egyaránt előfordultak. A gyermekek életének védelme, testi, lelki, szellemi és erkölcsi fejlődésük és egészségük elsődleges kérdés. Szintén elengedhetetlen, hogy az iskola épülete, a tanuláshoz megfelelő, biztonságos környezet legyen. A törvényjavaslat ezért egységes szabályozást hoz létre az iskolák területére be nem vihető és bevihető, azonban használatukban korlátozott tárgyakra vonatkozóan azzal, hogy tárgyak konkrét körét a Kormány rendeletben fogja meghatározni.

Az iskolai mobiltelefon-használat jelentős mértékben eltereli a diákok figyelmét a tanulásról, emellett az internetes zaklatásra is lehetőséget teremt. Jelenleg az iskolák házirendje jogosult rendelkezni erről a kérdésről, azonban az okostelefonok egyre nagyobb elterjedése miatt szükséges egy egységes szabályozás, amelyet minden intézményben alkalmazni lehet. Vannak olyan digitális eszközök, laptopok, tabletek, adott esetben a mobiltelefon is, amely egy-egy tanórán digitális taneszközként is megjelenhet, éppen ezért azt a lehetőséget továbbra is biztosítani kell, hogy ezeket a pedagógus által meghatározott esetekben a diákok tanulási céllal használhassák.

A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közigazgatási hatósági jogköreit a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok vegyék át 2024. október 1-jei hatállyal.

A szabályozás célja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közigazgatási hatósági jogköreinek átadása a kormányhivatalok részére.

A törvényjavaslat módosítja az online szálláshely-közvetítők kötelezettségeit.

A módosítás célja, hogy az online szálláshely-közvetítők a fogyasztók számára azonosításra alkalmas és látható módon kötelesek feltüntetni a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban használt regisztrációs számot és a szálláshely típusát. Ennek célja, hogy az online szálláshely-közvetítőkön keresztül kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelően működő szálláshely-szolgáltatók értékesíthetik a szolgáltatásaikat.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A Tiszakécske külterület 05/3 helyrajzi számú ingatlan kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatok ellátását szolgálja, az ingatlant Tiszakécske Város Önkormányzata közterületként kezeli, azon részben tiszai szabadstrand működik. A tulajdonjog átruházása a település hosszú távú településfejlesztési, településrendezési céljait szolgálja.

A Kiskunhalas belterület 2524/6 helyrajzi számú ingatlan 93766/100000 hányadban Kiskunhalas Város Önkormányzata tulajdonában, 3117/100000-3117/100000, azaz összesen 6234/100000 hányadban a Magyar Állam tulajdonában áll. A Kiskunhalas belterület 2524/6 helyrajzi számú ingatlan állami tulajdonban álló, ingyenes tulajdonba adással érintett 3117/100000 tulajdoni hányada az egészséges életmód elősegítését célzó helyi szolgáltatások javítása keretében részét képezi az önkormányzati fejlesztési elképzeléseknek, melyek során a település gyógyfürdőjének bővítésére, fejlesztésére kerül sor.

A törvényjavaslat a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagjainak megbízatását 2024. október 31. napjáig meghosszabbítja.

Hatályba léptető rendelkezések.

Jogharmonizációs záradék.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény az ellenőrzés tárgyára tekintettel differenciáltan szabályozza az egyes ellenőrzési tevékenységre feljogosított hatóságokat. A módosítással a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, mint a közúti veszélyesáru-szállítás ellenőrzésre törvény által feljogosított hatóságok kikerülnek a törvény normaszövegéből, ugyanakkor a Kormány kap lehetőséget arra, hogy a hivatásos katasztrófavédelem által ellátott ellenőrzési területen a közlekedési hatóság, a rendőrség és a vámhatóság mellett eljáró további hatóságokat kijelölje. A kijelöléssel az ellenőrzési jogkört gyakorló szerv a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szabályozott bírságolási jogkört is megkapja.

A törvényjavaslat – a honvédek jogállásának átfogó újraszabályozása részeként – megállapítja a honvédség szervezetén kívüli állami szervhez, illetve gazdasági társasághoz vezényelt, az 55. életévüket betöltött, tiszti vagy altiszti állományba tartozó honvédek foglalkoztatásának kötelezettségére vonatkozó szabályokat. A vezénylést a Kormány rendeletben szabályozza.

Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény az állami beruházások esetében az Építési és Közlekedési Minisztériumot jelöli ki építtetőként, és ezzel összhangban a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény is azt tartalmazza, hogy a vízi munkák és vízi létesítmények műszaki tervezését, előkészítését és megvalósítását kizárólag az Építési és Közlekedési Minisztérium végezheti.

Az Európai Uniós forrásból megvalósuló vízgazdálkodási és vízkárelhárítási projektjeit az Országos Vízügyi Főigazgatóság a 2014–2020 programozási időszakban előkészítette, a projektek a jelenleg tárgyalt KEHOP Plusz Éves Fejlesztési Keret módosításában már szerepelnek.

A vízi létesítmények az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény szerint sajátos építményfajtának minősülnek, valamint – tekintettel arra, hogy a vízépítési építtetői és mérnöki szakmai ismeretek az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál állnak rendelkezésre – indokolt, hogy a már előkészített projektek esetében, valamint a még előkészítés alatt álló egyes projektek kivitelezésében a végrehajtási rendeletben foglaltak alapján az Országos Vízügyi Főigazgatóság legyen az építtető, amelyre a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása ad lehetőséget.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény az öntözéses gazdálkodás vízigényének biztosításával kapcsolatos, bejelentést követően gyakorolható vízkivételre vonatkozó szabályokat is pontosítja. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az öntözési ügyekben eljáró hatóság a hatósági nyilvántartásba történő bejelentést követően a tervezett kútnak nemcsak a létesítése, hanem az üzemeltetése és a megszüntetése esetében is hozhat döntést.

A vízvédelmi és vízügyi hatósági hatáskört jogszabály a hivatásos katasztrófavédelmi szervek területi és központi szervéhez telepíti. Ennek megfelelően alakult az elsőfokú hatósági határozatok fellebbezéssel történő megtámadhatósága is. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 116. § (1) bekezdése szerint az elsőfokú döntés ellen akkor van helye fellebbezésnek, ha azt törvény kifejezetten megengedi. A fellebbezési lehetőséget mind a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, mind a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény kifejezetten kimondta. A hatáskör telepítésével a fellebbezési lehetőség változik, így az azt szabályozó a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény rendelkezések hatályon kívül helyezése is megtörténik.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, javaslat szerinti módosítása továbbá végrehajtott rendelkezések technikai deregulációját is elvégzi.

A törvény – más közlekedési ágazati törvényekhez hasonlóan – a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos ellenőrzési jogkört ad a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, és az intézkedési jogosultság terjedelmét is meghatározza. A légiközlekedési hatóság mellett folytatott ellenőrzési tevékenységhez a törvény speciális szabályokat is kapcsol, mindenütt megnevezve a hivatásos katasztrófavédelmi szervet. A törvényjavaslat mindezen jogszabályhelyek tekintetében a Kormány által kijelölt hatóság fordulatot javasolja bevezetni, és felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a veszélyes áruk szállításának ellenőrzési feladatát a légügyi hatóságon kívül más hatósághoz is telepíthesse.

A tűzjelzés fogadásakor a bejelentő egyes személyes adatait is rögzíti a bejelentés fogadója. A beavatkozást követően hivatalból indult hatósági eljárások során egyes esetekben a bejelentő tanúként történő megkeresésére kerül sor, ezért a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény lehetővé teszi ezen személyes adatok hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére történő átadását. Amennyiben egyes hatósági ügyek hivatásos katasztrófavédelmi szervről más szervre történő telepítése megtörténik, úgy a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény jelenlegi szabályai az adatok más hatóságnak történő átadása korlátaivá válnak. Az adatkezelésre így a törvényjavaslat szerinti módosítás feljogosítja azokat a hatóságokat is, amelyek nem a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szervezeti keretei között tevékenykednek.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény hatályos szabályai a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét, mint szolgáltatás felügyeleti hatóságot jogosítja fel arra, hogy a tűzvédelmi hatóság által nyilvántartott egyes, a szolgáltatást nyújtókat érintő adatokat közzétegye. Ennek a szabályozásnak a célja azonban nem szorosan függ össze a szolgáltatás felügyelettel – hiszen a tűzvédelmi hatóság ezen nyilvántartási adatokat a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 30. § (2) bekezdése alapján egyébként is közzétenni köteles – így a szabály a szolgáltatás felügyeleti tevékenységtől leválasztható. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének e feladatát azonban célszerű megtartani függetlenül attól, hogy a jövőben ellát-e szolgáltatás felügyeletet. A törvényjavaslat ennek megfelelő módosítást tartalmaz.

A törvényjavaslat a kórházban hagyott újszülött gyermekek helyzetének rendezése érdekében – az inkubátorba helyezett gyermekek analógiájára – azt a szülői ráutaló magatartást veszi figyelembe, mellyel gyermekét hátrahagyva távozik a kórházból és nem tesz lépéseket, hogy a gyermekkel a kapcsolatot felvegye. A gyermek, ha érte az anya vagy a gyermek más hozzátartozója hat héten belül nem jelentkezik, örökbefogadható.

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) működtetőjéhez (a továbbiakban: működtető) benyújtott és a működtető által jóváhagyott kérelem alapján a kérelmező az EESZT-n belül létrehozott biztonságos feldolgozási környezetben, a kérelmező és a működtető között a kérelem jóváhagyását követően megkötött megállapodásban rögzített feltételek alapján egyes adatokhoz hozzáférjen mesterséges intelligencia algoritmusok betanítása, tesztelése és értékelése, orvostechnikai eszközök és digitális egészségügyi alkalmazások fejlesztése érdekében. A módosítás rögzíti, hogy az adatok felhasználásának feltételeiről és az eredmények rendelkezésre bocsátásának feltételeiről a működtető és a kérelmező megállapodást köt.

A törvényjavaslat előírja a GDPR szerinti adatvédelmi hatásvizsgálat elkészítését is a tevékenység megkezdése előtt annak érdekében, hogy az esetleges kockázatok a tanulási folyamat megkezdése előtt kizárhatóak, kezelhetőek legyenek.

A szabályozás az mesterséges intelligencia alapú elemzési képesség és fejlesztési környezet kialakításának lehetőségét teremti meg a garanciális törvényi szabályok megalkotásával.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségbiztosító az Egészségbiztosítási Alapból méltányosságból támogasson bizonyos, a törvényben meghatározott olyan ellátásokat, amelyeket a „normál” egészségbiztosítás nem finanszíroz. Ezek közül azon méltányossági kérelmekről, melyek olyan gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre, eljárásra támogatására irányulnak, melyek még semmilyen indikációban nem kerültek befogadásra a társadalombiztosításba (ide tartoznak a törzskönyvezett, de még semmilyen formában nem támogatott gyógyszerek, melyek kiszolgálása patikán keresztül történik, valamint a ritka betegségek kezelésére alkalmas – ún. orphan – gyógyszerek), a javaslat szerint a Kormány által létrehozandó Batthyány-Strattmann László Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) döntene.

Törvényi szinten szükséges rendezni, hogy mely termékkörre beadott kérelmeket bírálja el az Alapítvány, illetve melyek maradnak továbbra is az egészségbiztosító hatáskörében.

Az Alapítvány kezeli a mindenkori költségvetési törvényben a feladatára létrehozott előirányzatot, azonban ezen túlmenően egyéb saját bevételei terhére is támogatást nyújt. Az alapítványi formából következően ugyanis megnyílik a személyi jövedelemadó 1%-a felajánlásának, a befizetések utáni adókedvezmény, valamint gazdálkodó szervezetek befizetésének lehetősége is, a módosítás pedig biztosítja, hogy már 2025-ben kedvezményezettje lehessen az 1%-os felajánlásnak.

Az Alapítvány a támogatásról nem hatósági eljárás keretében dönt, a részére bocsátott vagyon, valamint a kezelése alatt álló előirányzat terhére. A jogalkotó nem kíván megszabni döntési paramétereket, azt a társadalmi és gazdasági felelősségvállalás keretében az alapítványra bízza.

Az Alapítvány a támogatás megítélésének megalapozása, vizsgálata, kifizetése és a kifizetés ellenőrzése, elszámolása céljából jogosult kezelni a beteg személyazonosító és egészségügyi adatait.

Az Alapítvány által kezelt eljárások felmenő rendszerben kerülnek kialakításra, vagyis csak azon esetekben finanszírozza az Alapítvány az ellátásokat, amelyek esetében ő döntött, a folyamatban lévő ügyekben továbbra is az egészségbiztosító jár el.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény tervezett 82/Y. § (4) bekezdése értelmében az a szolgáltató minősül kérelemmel érintett egészségügyi szolgáltatónak, amely nem

a) állami fenntartású egészségügyi szolgáltató,

b) az egységes egészségügyi állami irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központ,

c) egyházi jogi személy tulajdonában álló vagy fenntartásában működő egészségügyi szolgáltató,

d) önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltató,

e) hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató,

feltéve, hogy az egészségügyi szolgáltató CT-MRI vizsgálati tevékenységének vonatkozásában – ideértve a közreműködői szerződés alapján történő ellátást is – az egészségbiztosításért felelős miniszter vonatkozásában az ellátási érdek fennállását megállapította.

A kérelemmel érintett egészségügyi szolgáltató tehát szükségszerűen (de iure és de facto is) csak magánszolgáltató – ide nem értve a klinikai központot, hiszen ő megfelel a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. § (1b) bekezdés b) pontjának – lehet, mégpedig vagy olyan, amely maga is finanszírozott, vagy amely közreműködés keretében látja el a finanszírozott CT-MRI tevékenységet.

Hangsúlyozandó, hogy a kérelemmel érintett szolgáltatók vállalták, hogy továbbra is fenntartják a CT-MRI szolgáltatásukat. A rendelkezés csak megerősíti ezen önként vállalt kötelezettségüket azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy miniszteri engedély alapján elálljanak ettől. A folyamatos betegellátás biztosítása érdekében tehát szükséges az ellátásra kötelezés.

Szintén az ellátás biztosítása érdekében szükséges a használati jog elvonása is – használati díj ellenében, amely megállapításának részletszabályait kormányrendelet fogja meghatározni. Hasonló a helyzet a kisajátítás jogintézményénél, amikor is közérdekből a tulajdon elvonása történik, jelen esetben azonban csak használati jogot biztosítana a törvény korlátozott időre az állam számára, a kötelezettségszegés szankciójaként.

A szabályozáshoz kapcsolódik egy felhatalmazó rendelkezés a használati díj részletszabályainak meghatározására.

A szabályozás alapján az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében kötelezővé nyilváníthat egyes szűréseket a 18 év felettiek számára is (jelenleg csak a 0–18 év közötti életkorban előírt szűrések kötelezőek).

A munkáltatói jogkörök körében előírásra kerül, hogy a városi intézmény valamennyi foglalkoztatottja tekintetében az irányító vármegyei intézmény vezetője gyakorolja az alapvető és az egyéb munkáltatói jogokat is.

A szakmai irányító jogkörök körében az irányító vármegyei intézmény jelenleg is jogosult az egészségügyi intézmény kapacitásainak átcsoportosításával, csökkentésével, illetve szakmai összetételével kapcsolatos módosítás kezdeményezésére. A rugalmasabb kapacitás-elosztás érdekében a módosítás előírja, hogy az irányító vármegyei intézmény az irányított városi intézmények között, illetve az irányító vármegyei intézmény javára is átcsoportosíthasson, illetve a városi intézmény szakmai összetételét módosíthassa.

Előírásra kerül továbbá, hogy a városi intézmény nagyértékű (200 000 Ft feletti értékű) eszközei tekintetében 2025. március 1-jétől az irányító vármegyei intézmény legyen a vagyonkezelő. A rendelkezés azt biztosítja, hogy az eszközök ott szolgálják a betegellátást, ahol nagyobb szükség van rájuk.

A módosítás célja, hogy az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál kialakításra, bevezetésre és működtetésre kerüljön egy egységes beléptető rendszer, mely által egységesen nyomon követhetővé válik az intézményekbe történő belépés, kilépés és benn tartózkodás a betegellátás folyamatosságának biztosítása érdekében. Az egészségügyi intézményekbe történő külső belépési felületen kerülnek elhelyezésre – ki-belépés kontrolláló – kamera párok, valamint a beléptetés szabályozásához szükséges technológia.

A törvényjavaslat értelmében az egységes beléptető rendszer videó arcképazonosításon alapuló technológia alkalmazásával működik.

Amennyiben az arcképmás azonosítás gépi technológiával történik, abban az esetben az arcképmást biometrikus adatnak kell tekinteni. Figyelemmel pedig arra, hogy a munka törvénykönyve a biometrikus adatok kezelésére csak szűk körben ad lehetőséget, így nem értelmezhetőek minden ki- és belépés esetén, törvényi szintű szabályozás szükséges.

A törvényi szabályozás a munkajogi elévülési időhöz képest is rövidebb időre, mindössze egy évre ad lehetőséget a munkáltatónak, hogy kezelje a ki-belépési adatokat.

Tekintettel arra, hogy a CT-MRI vizsgálatokra vonatkozó közreműködői szerződések egyéb képalkotó diagnosztikára vonatkozó részeket is tartalmazhatnak, a közreműködői szerződések megszűnnének a CT-MRI részek miatt. Annak érdekében, hogy ezen szerződések alapján továbbra is nyújtható legyen – új szerződéskötés nélkül – az egyéb képalkotó diagnosztikai szolgáltatás, szükséges kimondani, hogy ezen szerződések CT-MRI vizsgálatokat nem érintő része hatályban marad addig, amíg az új szolgáltatásokra vonatkozó beszerzések lefolytathatóak.

A rendelkezés csak az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatók által kötött közreműködői szerződésekre terjed ki.

A törvényjavaslat lehetővé teszi a közlekedési hatóságok mellett olyan hatóság kijelölését, amelyik a veszélyesáru-szállítás ellenőrzését szintén végezheti, egyúttal a hivatásos katasztrófavédelmi szervek konkrét megnevezését tartalmazó hatáskört telepítő, illetve a hatáskör gyakorlásával összefüggő szabályokat úgy alakítja át, hogy a Kormánynak lehetőséget adjon a hatáskör telepítésre és az így kijelölt hatóság hasonló szabályok szerint végezze munkáját.

A törvényjavaslat felhatalmazza a Kormányt arra, hogy rendeletben megállapítsa az online szálláshely-közvetítők által végzett szálláshely-szolgáltatás értékesítési tevékenységéhez kapcsolódó részletszabályokat.

A jelenleg hatályos rendelkezés értelmében valamely anyag vagy vegyületcsoport a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáról szóló 2006. december 12-i 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5a. cikke szerinti értesítés előzetes szakmai értékelését követően minősíthető új pszichoaktív anyaggá. A hivatkozott uniós rendeletet – 2024. július 2-i alkalmazási előírással – felváltja az Európai Unió Kábítószer-ügynökségéről (EUDA) és az 1920/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2023/1322 európai parlamenti és tanácsi rendelet. Az uniós rendeletben foglaltak végrehajtása érdekében szükséges az uniós rendeletre való hivatkozás módosítása.

A törvényjavaslat biztosítja az emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épület magányszálláshelyként történő hasznosítását.

A törvényjavaslat lehetővé teszi a közlekedési hatóságok mellett olyan hatóság kijelölését, amelyik a veszélyesáru-szállítás ellenőrzését szintén végezheti, egyúttal a hivatásos katasztrófavédelmi szervek konkrét megnevezését tartalmazó hatáskört telepítő, illetve a hatáskör gyakorlásával összefüggő szabályokat úgy alakítja át, hogy a Kormánynak lehetőséget adjon a hatáskör telepítésre és az így kijelölt hatóság hasonló szabályok szerint végezze munkáját.

A törvényjavaslat az átviteli rendszerirányítónál operatív irányítást végző személyre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat pontosítja.

A törvényjavaslat a Kormány számára biztosítja annak lehetőségét, hogy nyilvános határozatával döntsön az ajándékozás jogcímén állami tulajdonba került ingóság helyi önkormányzat, egyház, egyházi jogi személy, közalapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, valamint civil szervezet javára ajándékként történő ingyenes átadásáról a feladataik ellátásának elősegítése érdekében.

A befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 80. § (4) bekezdése előírja a befektetési vállalkozás számára a kiszervezésről szóló megállapodásnak a megkötését követő három napon belül történő megküldését a Magyar Nemzeti Bank részére. A javaslat e határidőt három napról öt napra emeli fel, biztosítva ezzel a pénzügyi ágazat egyes szektorai között az egységes gyakorlatot, tekintettel arra, hogy a hitelintézeti és biztosítási szektorban is öt nap áll rendelkezésre a kiszervezésre vonatkozó megállapodás bejelentésére és megküldésére.

Technikai jellegű szövegpontosítást tartalmaz.

Az uniós jognak való megfelelés és az Egyesült Királyságban folyamatban levő eljárások lefolytatásának lehetővé tétele céljából indokolt az érintett hatóságok közötti információcsere jogalapjának megteremtése az Egyesült Királyság viszonylatában a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvénybe (a továbbiakban: Bnytv.) egy új, 80/D. § bevezetésével.

Tekintettel arra, hogy a Bnytv. 80/C. §-a mellett az új 80/D. § is a büntetőeljárástól eltérő célból teszi lehetővé az adatok továbbítását, indokolt a Bnytv. 80. § (2a) bekezdésében foglalt hivatkozás kiterjesztése a javaslat szerint.

Az egyes hatósági hatáskörök újratelepítésének lehetőségére tekintettel az adatigénylésre jogosult hatóságok körének bővítését is el kell végezni az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény vonatkozó rendelkezésének módosításával. Így a hivatásos katasztrófavédelmi szervek mellett – ha a hatósági feladatok elkerülnek e szervezetrendszertől – a tűzvédelmi hatóság, az iparbiztonsági hatóság és a vízügyi és vízvédelmi hatóság is jogosulttá válik az adatok igénylésére.

Szövegpontosítás a kormányzati felelősségi kört illetően.

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításának alapvető oka, hogy törvényi szinten határozza meg az iparbiztonsági hatósági jogkörben eljáró szervet. A kormányrendeleti felhatalmazással, illetve a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény megfelelő rendelkezéseinek módosításával válik lehetővé a hatáskör rugalmasabb telepítése.

A hivatásos katasztrófavédelmi szervek a tűzvédelmi, lakosságvédelmi, polgári védelmi tervezéshez (pl. tűzvédelmi és műszaki mentési terv, településvédelmi terv) a tűzvédelmi, iparbiztonsági, vízvédelmi és vízügyi hatáskörben eljáró szerveiktől kaptak adatokat. Amennyiben a hatáskör a hivatásos katasztrófavédelmi szervektől elkerül, úgy a vonatkozó adatok átadásáról is szükséges rendelkezni törvényi szinten, figyelemmel arra, hogy egyes esetekben az adatközlés személyes adatokat is tartalmazhat.

A hivatásos katasztrófavédelmi szervek hatósági feladatainak támogatására, illetve a hatósági feladatok elektronikus intézésére Integrált Hatósági Rendszer, mint informatikai, ügyviteli támogató rendszer működik. Az IHR további igénybevételének lehetőségét kívánja biztosítani a tűzvédelmi hatóság, az iparbiztonsági hatóság és a vízvédelmi és vízügyi hatóság számára a módosítás, részben a további hozzáférés lehetőségének kimondásával, részben a már meglévő felhatalmazó rendelkezés kiegészítésével.

A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap bevétele és maradványa kizárólag civil forrásként, a tárgyév egészében felhasználható legyen.

A törvényjavaslat megalkotja az egyes nevelési-oktatási intézmények területére be nem vihető (tiltott) és bevihető, azonban használatában korlátozott tárgyakra vonatkozó egységes szabályozási rendszert.

A törvényjavaslat megállapítja az átvett tárgyak vonatkozásában a nevelési-oktatási intézmények tekintetében a kárfelelősség szabályait is.

A törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a belső egyházi jogi személyek is nyithassanak és vezethessenek fizetési számlát a Magyar Államkincstárnál. Mindemellett a törvényjavaslat biztosítja annak lehetőségét is, hogy ha a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház, a bevett egyház és a belső egyházi jogi személy felsőoktatási intézményt tart fenn, működtet, úgy szintén megbízásuk esetén ezen fenntartásban lévő felsőoktatási intézmények tekintetében is legyen lehetőség a kincstári számlavezetésre.

Egyes lakáscélú állami támogatások, valamint a babaváró kölcsön konstrukció kapcsán nem teljesített vállalások, kötelezettségek alapján az állami támogatás visszafizetésére kötelezés után kormányrendeletben meghatározott esetekben a kormányhivatalok a támogatott személy kérelmére méltányossági eljárás keretében részletfizetésről, fizetési halasztásról vagy a támogatás részben vagy egészben történő elengedéséről dönthetnek. Az új rendelkezés a már létező méltányossági eljárás és az államháztartási törvény szabályozása összhangjának megteremtésére irányul.

A Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat Országgyűlés elé történő benyújtásának határidejének módosítására irányul.

A hatályos törvényi szabályok már most feljogosítják a Kormányt arra, hogy kijelölje az ágazati kijelölő, az ágazati javaslattevő hatóságot, a nyilvántartó, az ellenőrzést lefolytató és honvédelmi és katasztrófavédelmi kritikus infrastruktúrák esetében az ellenőrzést koordináló szervet. Ugyanakkor a létfontosságú rendszerek működésének felügyeletére irányuló tevékenységben a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknek törvényi szinten állapít meg feladatot. A törvényjavaslat a rugalmasabb hatáskör telepítés lehetőségét alapozza meg.

Technikai jellegű szövegpontosítás.

A belső hitelekre vonatkozó szabályozás alapvető prudenciális szabályozás a betétesek védelme érdekében, a vállalatirányítási rendszer meghatározó eleme a bankoknál. A belső hitelekre vonatkozó értékbeli korlátozás nem szükségszerű korlátozás abban az esetben, ha az érintett hitelintézet valamint azon vállalkozás, amely felé a hitelintézet a belső hitelt nyújtja, a hitelintézet leányvállalata és együttesen összevont (prudenciális) felügyelet alatt állnak, miután ebben az esetben a kockázatokat is csoport szinten, összevont alapon kezelik, és a felügyelet is erre fókuszált. Fontos ugyanakkor rögzíteni, hogy a javasolt mentesítés a nagykockázat-vállalásra vonatkozó korlátozások okán az 575/2013/EU rendelet 493. cikk (3) bekezdésének megfelelően legfeljebb 2028. december 31-ig adhat valós mentesítést.

Technikai jellegű szövegpontosítás.

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 42/B. §-ának kiegészítése révén a tulajdonosi joggyakorlás a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felett a HUN-REN Központ részére kerül átadásra.

Technikai jellegű szövegpontosítás.

A hivatásos katasztrófavédelmi szervektől a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) hatálya alá tartozó államigazgatási szervhez átkerülő hatósági, vagy ehhez kapcsolódó feladatokat ellátó hivatásos állományra vonatkozó szabályozás lényegi eleme, hogy a hivatásos állomány tagja dönt: vagy kormányzati szolgálati jogviszonyba kerül, vagy tudomásul veszi az egyoldalú ún. hatósági vezénylést. Ha egyik megoldást sem választja, lemondhat a szolgálati jogviszonyáról vagy közös megegyezéssel megszüntethető a szolgálati jogviszony.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) vezénylésre vonatkozó szabályaihoz képest kifejezetten a hatáskör telepítéssel összefüggésben van lehetőség a hatósági vezénylés alkalmazására, mivel a rendvédelmi szerv által ellátott hatáskör jogszabályi rendelkezés alapján a Kit. hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervhez kerül. E szabályokat lehet alkalmazni elsősorban a hatósági feladatokat ellátó, de többek között a szakmai irányítási vagy felügyeleti szervi feladatokat, humánigazgatási feladatokat ellátó hivatásos állomány esetében.

A hivatásos állomány tagja a hatósági vezénylés ideje alatt a rendvédelmi szerv állományában marad, rendelkezési állományba kerül, azonban a szolgálatteljesítésre a kormányzati igazgatási szervnél kerül sor. Minden munkáltatói jogkört a kormányzati igazgatási szerv gyakorol, kivéve a jogviszony megszüntetést, erről csak a rendvédelmi szerv hozhat döntést.

A vezénylés a 2 éves időtartamának lejárta előtt megszüntethető a kormányzati igazgatási szerv kérésére, ekkor a hivatásos állomány tagja visszakerül a rendvédelmi szervhez, ahol – a rendvédelmi szerv más szervezeti egységei, illetve a miniszter irányítása alá tartozó más rendvédelmi szerv humánerőforrás szükségletét is figyelembe véve – szolgálati beosztás felajánlásra kerül sor, végső kimenete a szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetése lehet. A vezénylés megszüntetésre kerül továbbá a hivatásos állomány tagjának Hszt. szerinti alkalmatlansága miatt.

A vezénylés megszüntetését kérheti továbbá a hivatásos állomány tagja is, ez felmerülhet továbbá egyéb, előre meg nem határozható okból, amely esetében a Hszt. szerint lemondhat a szolgálati jogviszonyról.

A foglalkoztatással kapcsolatos költségek a kormányzati igazgatási szervet terhelik.

A hivatásos katasztrófavédelmi szervektől a kormányzati igazgatási szervekhez átkerülő hatósági feladatokat, vagy ehhez kapcsolódó – például szakmai irányítási, felügyeleti szervi, humánigazgatási – feladatokat ellátó rendvédelmi alkalmazotti állomány esetében is hasonló szabályozást tartalmaz a javaslat. E szabályok szerint szintén az érintett döntésén múlik, hogy vagy hozzájárul a jogviszonya megváltozásához, vagy tudomásul veszi az egyoldalú kirendelést. A kirendelés határozott időre, legfeljebb két évre szól. Garanciális szabály, hogy a kirendelt illetménye a kirendelés ideje alatt nem lehet kevesebb, mint a kirendelést megelőzően megállapított illetménye.

A kirendelés 2 éves időtartam előtti megszüntetésére a hivatásos állomány tagjára vonatkozó speciális szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A hatályos törvény értelmében az önkormányzat által ellátandó feladat a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás Budapest területén történő biztosítása. A háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyelet Országos Mentőszolgálat általi működtetésére már fokozatosan átállt az ország, Budapest csatlakozása 2024. október 1. napjával történik meg a módosítás szerint, amely időponttól fogva Budapest már nem képez kivételt az állam által ellátandó feladatok köréből.

A hatályos szabályok a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét jelölik ki egy termékkör esetében piacfelügyeleti hatóságként történő eljárásra amellett, hogy hasonló feladatkörben eljáró hatóság kijelölésére a Kormány is kap felhatalmazást. A javaslat egyrészt ezt a törvényi szintű kijelölést szünteti meg, másrészt egyszerűsíti azt a felhatalmazást, ami arra utal, hogy a kéményseprő-ipari szakkérdést a tűzvédelmi hatóság kétfokú eljárásban bírálja el.

A törvényjavaslat alapján a geszti Tisza-kastély ingatlana mellett a kastély történeti kertjét képező ingatlanok is a Magyarországi Református Egyház tulajdonába kerülnek. A vagyonjuttatással érintett ingatlanok közül a Geszt belterület 171 helyrajzi számú ingatlan megnevezése kivett sporttelep, ezért a sportról szóló 2004. évi I. törvénytől való eltérésről is rendelkezik a javaslat.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésének elhalasztásával összefüggő módosítás.

A törvényjavaslat a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet szabályait ülteti át a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvénybe, és hatályon kívül helyezi a kormányrendeleti szintű szabályozást.

A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a kormányrendeleti szintű szabály megoszthassa az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti felügyeleti szervi hatáskört a szakmai irányító miniszter, illetve az erre kijelölt államigazgatási szerv és a kormányhivatalokat irányító miniszter között, továbbá a szakmai irányítási jogkörbe tartozó jogkörök tekintetében további differenciálást tegyen lehetővé, továbbá a szakmai irányító miniszteri jogkörhöz kapcsolódó módszertani támogatás feladatát a kormányhivatalok irányítását ellátó miniszter is átvehesse.

A törvényjavaslat szerinti módosítás lehetővé teszi, hogy a kormányzati igazgatási szervnél létrehozott álláshelyre a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyen kívül rendvédelmi igazgatási jogviszonyban álló is vezényelhető legyen.

A törvényjavaslat – a honvédek jogállásának átfogó újraszabályozása részeként – megállapítja a honvédség szervezetén kívüli állami szervhez, illetve gazdasági társasághoz vezényelt, az 55. életévüket betöltött, tiszti vagy altiszti állományba tartozó honvédek foglalkoztatásának kötelezettségére vonatkozó szabályokat. A vezénylést a Kormány rendeletben szabályozza.

A törvényjavaslat megszünteti a kormányzati igazgatási szervek között munkahelyváltásnak az ún. nyugvási eljáráson alapuló lehetőségét. Ehelyett bevezetésre kerül a kérelmezett vezénylés, melynek lényege, hogy a kormánytisztviselő erre irányuló kérelme esetén az átadó kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára dönthet arról, hogy a kormánytisztviselőt – véglegesen – egyik kormányzati igazgatási szervtől a másik kormányzati igazgatási szervhez vezényli. Ha a fogadó szerv nem ugyanazon miniszter vezetése, irányítása, illetve felügyelete alá tartozik, mint az átadó szerv, és a fogadó szerv hivatali szervezetének vezetője a vezényléssel nem ért egyet, első körben az átadó szervet és a fogadó szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter által vezetett minisztériumok közigazgatási államtitkárai próbálnak meg egymással megállapodni a vezénylés tárgyában. Ha így sem jön létre a konszenzus, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára dönt a vezénylésről.

Ha az átadó és fogadó szerv is kormányhivatal, a kormánytisztviselő kérelmét az átadó kormányhivatalt vezető főispán továbbítja a fogadó kormányhivatalt vezető főispán számára. Ha a fogadó kormányhivatalt vezető főispán a kérelemben foglalt vezényléssel egyetért, erről haladéktalanul tájékoztatja az átadó kormányhivatalt vezető főispánt, és gondoskodik az új beosztási okirat kiállításáról. Ha a fogadó kormányhivatalt vezető főispán a kérelemben foglalt vezényléssel nem ért egyet, a vezénylés tárgyában a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára dönt.

A fentieken túl a javaslat előírja, hogy a kormányzati szolgálati jogviszony lemondással történő megszüntetése esetén három éven belül csak a Kormány engedélyével lehet új kormányzati szolgálati jogviszonyt létrehozni az érintettel.

A törvényjavaslat a miniszter kinevezéséről szóló köztársasági elnöki határozat tartalmáról rendelkezik, és meghatározza a kinevezésben foglaltaktól eltérő feladatkör megállapításának rendjét.

A törvényjavaslat a miniszter elhalálozása esetén követendő eljárásrendet módosítja.

A törvényjavaslat pontosítja az államtitkár kinevezésének szabályait, és meghatározza a kinevezésben foglaltaktól eltérő feladatvégzési hely (minisztérium) megállapításának rendjét.

A törvényjavaslat az államtitkár elhalálozása esetén követendő eljárásrendet módosítja.

A törvényjavaslat pontosítja a közigazgatási államtitkár kinevezésének szabályait, és meghatározza a kinevezésben foglaltaktól eltérő feladatvégzési hely (minisztérium) megállapításának rendjét.

A törvényjavaslat a közigazgatási államtitkár elhalálozása esetén követendő eljárásrendet pontosítja.

A törvényjavaslat pontosítja a helyettes államtitkár kinevezésének szabályait, és meghatározza a kinevezésben foglaltaktól eltérő feladatvégzési hely (minisztérium) megállapításának rendjét.

A törvényjavaslat a helyettes államtitkár elhalálozása esetén követendő eljárásrendet egyszerűsíti.

Átmeneti rendelkezések a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosításához kapcsolódóan.

Szövegcserés pontosító rendelkezések a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosításához kapcsolódóan.

Hatályát vesztő rendelkezések a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosításához kapcsolódóan.

A törvényjavaslat megalkotja az egyes szakképző intézmények területére be nem vihető (tiltott) és bevihető, azonban használatában korlátozott tárgyakra vonatkozó egységes szabályozási rendszert.

A törvényjavaslat megállapítja az átvett tárgyak vonatkozásában a szakképző intézmények tekintetében a kárfelelősség szabályait is.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv) 4. § (6) bekezdés a) pontja értelmében a vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkakörével, vezetői megbízásával összeférhetetlen, ha hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek együttalkalmazási tilalmának alkalmazásakor minél magasabb az adott intézményeknek (annak vezetőinek) az egészségügyi szervezeti hierarchiában betöltött helye, annál szélesebb személyi körben kell érvényesíteni a hozzátartozói összeférhetetlenséget. Így a vármegyei egészségügyi intézmény vezetője esetében – aki egyébként az alapvető munkáltatói jogokat is gyakorolja a vármegyében az Eszjtv. hatálya alá tartozó szolgáltatóknál – a vármegye területén található valamennyi városi intézmény tekintetében érvényesítendő az együttalkalmazási tilalom. Mivel az együttalkalmazási tilalom gyakorlatilag az állami/klinikai szférában való egészségügyi tevékenységet is ellehetetlenítheti abban az esetben, ha az irányító vármegyei intézmény vezetőjének van egészségügyi tevékenységet végző hozzátartozója, szükséges – ellátási érdekből – lehetőséget adni az alapvető munkáltatói jog gyakorlójának, hogy az együttalkalmazási tilalom alól felmentést adjon. A felmentésre vonatkozó engedély megadásának feltételeit, valamint az ellátási érdeket a Kormány rendeletben határozza meg.

A magasabb vezetők közül a főigazgató illetménye – mind a vármegyei intézménynél, mind a városi intézménynél – az orvosi bértábla legmagasabb fizetési fokozatához igazodik. A módosítás szerint az egyéb magasabb vezetők (orvos igazgató, gazdasági igazgató, ápolási igazgató) illetménye is az orvosi-, illetve szakdolgozói bértáblához igazodik.

A módosítás célja az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló magasabb vezetők illetményének megállapítására vonatkozó szabályok módosítása annak érdekében, hogy olyan illetményrendszert állapítson meg, amely keretében a vezetői illetménynek legyen olyan része, amely a nem megfelelő munkavégzés esetén a vezető által szabadon módosítható, ezzel érezhető anyagi vonzata legyen az esetleges mulasztásoknak.

Ennek érdekében az új szabályozás alapján az egészségügyi szolgáltató egyéb magasabb vezetőjének (orvos igazgató, gazdasági igazgató, ápolási igazgató) illetményét úgy kell megállapítani, hogy el kell, hogy érje az Eszjtv. 1. melléklet szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz meghatározott összeget és nem haladhatja meg a Kormány rendeletében meghatározott összeget, ennek hiányában a legmagasabb fizetési fokozathoz az Eszjtv. 1. mellékletben meghatározott összeg százhúsz százalékát.

A fentiek mellett végrehajtási rendelet fogja tartalmazni az egyes vezetői juttatásokat, amelyeket – a főigazgatóhoz hasonló módon – az alapvető munkáltatói jogkör gyakorlója egyoldalúan állapít meg és módosíthat.

A módosítás indoka az, hogy a jelenlegi bértábla alapján a Kormány által korábban megállapított magasabb vezetői illetményeket az érintettek besorolás szerinti bére jelentősen megközelítette, illetve gyakran meghaladta, így a vezetői elismerésre vagy az esetlegesen alacsony színvonalú vezetői tevékenység miatti fizetéscsökkentésre a jelenlegi bérrendszer nem ad érdemi mozgásteret.

A módosítás a vezetői juttatás rugalmassága, illetve a magasabb vezető alapilletménye tekintetében az (Eszjtv. alkalmazását vállaló) egyházi fenntartású és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartású intézményekre is kiterjed.

Annak érdekében, hogy ne érje hátrány azt a munkavállalót, aki CT-MRI vizsgálatot végző magánszolgáltatótól kerül egészségügyi szolgálati jogviszonyba, a módosítás előírja, hogy az illetményét úgy kell megállapítani, hogy elérje a korábbi munkáltatójánál – a feltételeknek már nem megfelelő egészségügyi szolgáltatónál – a foglalkoztatási jogviszonyának utolsó három hónapjában kapott munkabérének havi átlagát.

Az egészségügyi szolgálati jogviszony hatálya alá kerülő CT-MRI vizsgálatot végző egészségügyi dolgozók illetményének meghatározása tekintetében szükséges elkülöníteni az orvosi és a szakdolgozói bértábla hatálya alá tartozó foglalkoztatottakat.

Az orvosi bértábla hatálya alá tartozó foglalkoztatott esetében az Eszjtv. 8. § (3a) bekezdése lehetőséget biztosít az illetmény felső határának korlátja alóli mentesülésre. Az erről való döntést a jogszabály az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe utalja.

A szakdolgozói bértábla hatálya alá tartozó foglalkoztatottak esetében elsődlegesen az új bértábla szerinti sávok adta mozgástér ad lehetőséget a korábbi munkabérhez igazodó besorolásra. Ezen túlmenően – a sáv felső határát meghaladó korábbi munkabér (alapbér) esetén – munkáltatói döntésen alapuló juttatás [Eszjtv. 8. § (6) bekezdés] formájában nyílik lehetőség a bértábla szerint adható illetmény és a megelőző bér szerinti különbözet megfizetésére.

A javaslat lehetőséget teremt arra is, hogy a dolgozók – ha korábban teljesítménybérben volt a munkabérük megállapítva – az Eszjtv. szerinti jogviszonyban is teljesítménybért kaphassanak.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésének elhalasztásáról és az ahhoz kapcsolódó törvények módosításáról rendelkezik.

A törvényjavaslat alapján az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság egyes feladatai világosabb körülhatárolást kapnak, ezzel megkönnyítve az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLIV. törvény jobb alkalmazhatóságát.

A törvényjavaslat alapján az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság audithatósági feladatköre kiterjedne a 2021–2027 programozási időszakban a jelenlegi kilenc uniós pénzügyi alap és eszköz mellett az Előcsatlakozási Támogatási Eszközre (IPA III) is.

A törvényjavaslat pontosítja az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság feladatainak meghatározását mind az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz („CEF”), mind az interregionális programok tekintetében.

A törvényjavaslat továbbá egyszerűsíti az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság vizsgálatvezetőjének az ellenőrzés megkezdéséhez kapcsolódó teendőire vonatkozó szabályozást.

Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság feladatellátásának eredményességét javítja az az új szabály, amely lehetővé teszi az intézkedési tervben foglaltak időarányos teljesítéséről történő soron kívüli tájékoztatás kérését.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésének elhalasztásához kapcsolódó módosításokról rendelkezik.

A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény 22. § (6) bekezdése hatálybalépésének módosításáról szóló rendelkezés.

2024. október 18-án lépne hatályba a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény azon szakasza, amely az az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényt módosította volna. Ez nem szükséges, mert a jelen javaslat a módosított részt új tartalommal megállapítja.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésének elhalasztásához kapcsolódó módosításokról rendelkezik.

A módosítás célja a vendégbefektető által vállalt befektetés teljesítésére vonatkozó szabályok pontosítása.

A módosítás egyik célja, hogy miniszteri rendelet helyett a Kormány rendeletben határozza meg azon harmadik országok listáját, ahonnan harmadik országbeli állampolgár Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel foglalkoztatható.

A módosítás másik célja, hogy a Kormány rendeletben határozza meg azon harmadik országok listáját, ahonnan harmadik országbeli állampolgár Magyarországon Nemzeti Kártyával foglalkoztatható.

A módosítás célja a vendégbefektetői vízum visszavonására vonatkozó szabályok pontosítása.

A módosítás célja átmeneti rendelkezés rögzítése a belföldről történő tartózkodási engedély kérelmezése céljából.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény hatálybalépésének elhalasztásához kapcsolódó törvény-módosításokról rendelkezik.

A 45. §-hoz kapcsolódó, jogrendszerbeli koherenciát biztosító rendelkezések.

Technikai jellegű szövegpontosítás.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény hatálybalépésének elhalasztásához kapcsolódó törvény-módosításokról rendelkezik.

Veszélyhelyzeti rendelet hatályon kívül helyezése a 113–115. §-ban foglaltakhoz kapcsolódóan.