2024. évi XXX. törvény

a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról¹

2024.07.01.

1.²

1. §

2. §

2. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

3. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:]

„a) ellátja

aa) a vonatkozó jogszabályok alapján a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben, valamint

ab) a javítóintézet, – fenntartótól függetlenül – a gyermekotthont működtető intézmény, a gyermekotthon és a nevelőszülői hálózat által foglalkoztatott személynek vagy ilyen foglalkoztatásra pályázónak a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben

meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését,”

(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés b) pontja a következő be) alponttal egészül ki:

[A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:

elvégzi]

„be) az a) pont ab) alpontja szerinti személyek, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok örökbefogadási tanácsadó és pszichológus munkakörben foglalkoztatottjainak, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő tevékenységre működési engedéllyel rendelkező közhasznú szervezetek foglalkoztatottjainak”

([a ba)–bd) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: védett állomány] megbízhatósági vizsgálatát,)

4. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés b) pont záró szövegrészében a „ba)–bd) alpontban” szövegrész helyébe a „ba)–be) alpontban” szöveg lép.

3. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

5. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy tudatos és felelősségteljes internet-, valamint médiahasználatot − ideértve a zaklatás internetes formáival szembeni hatékony fellépést − biztosító nevelésben, oktatásban és képzésben részesüljön.”

6. §³

7. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermek kötelessége különösen, hogy)

„c) tartózkodjék a saját és a többi gyermek testi, lelki egészségét veszélyeztető magatartástól vagy azt károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától,”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 10. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A gyermek kötelessége különösen, hogy)

„d) a véleménynyilvánítás szabadságához való jogának gyakorlása során – ideértve, ha az internet- vagy médiaszolgáltatás igénybevételével történik – tiszteletben tartsa a többi gyermek emberi méltóságát.”

8. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a 10/B. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„A gyermekvédelmi intézményekben foglalkoztatott személyek alkalmassági vizsgálata

10/C. § A javítóintézetbe, valamint – fenntartótól függetlenül – a gyermekotthont működtető intézménybe, a gyermekotthonba és a nevelőszülői hálózatba vezetőként és szakmai munkakörben foglalkoztatottként (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott) az a személy nevezhető ki, ilyen munkakör ellátásával az a személy bízható meg, foglalkoztatásra irányuló jogviszony azzal létesíthető (a továbbiakban együtt: foglalkoztatható), akinek alkalmasságáról a kinevezési, megbízási, munkáltatói jogkör gyakorlója (a továbbiakban együtt: munkáltatói jogkör gyakorlója) meggyőződik. E célból a munkáltatói jogkör gyakorlója intézkedik a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottnak és a gyermekvédelmi intézményben lévő munkakör betöltésére kiválasztott személynek (a továbbiakban: pályázó)

a) a Kormány rendeletében meghatározott pszichológiai alkalmassági vizsgálaton való részvételéről,

b) a 10/E–10/H. § szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzésben való részvételéről, és

c) előző munkáltatójának a 10/I. §, nevelőszülő esetén a 66/B. § (8) bekezdése szerinti megkereséséről.

10/D. § (1) A pszichológiai alkalmassági vizsgálatot a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter és a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által együttesen jóváhagyott pszichológiai alkalmasságvizsgálati szakmai protokoll alapján, a Kormány rendeletében meghatározott szervezeti és eljárásrend szerint kell elvégezni.

(2) Nem foglalkoztatható, és a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt alkalmatlanságra tekintettel azonnali hatállyal meg kell szüntetni, ha a pályázó vagy a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott a pszichológiai alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony e jogcímen történő megszüntetése esetén végkielégítés nem jár. Ha a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott pszichológiai alkalmassági vizsgálatán korlátozott alkalmasságot állapítanak meg, a munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatási jogviszonyt – az érintett személy foglalkoztatására irányadó szabályok szerint – felmentéssel vagy felmondással megszüntetheti. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt nem szünteti meg, a további foglalkoztatás feltételeit a pszichológiai alkalmassági vizsgálat eredményére tekintettel kell meghatározni.

(3) A gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának fennállása alatt – a Kormány rendeletében meghatározott gyakorisággal – időszakos pszichológiai alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója – a munkáltatói döntések megalapozása, az azokkal kapcsolatos jogviták rendezése, valamint a későbbi vizsgálatok megkönnyítése érdekében –

a) alkalmas minősítés esetén a vizsgálattól számított öt évig,

b) alkalmatlan minősítés esetén,

ba) ha ennek okán a foglalkoztatásra nem került sor, az erről hozott döntéstől számított egy évig,

bb) ha ennek okán a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszüntetésre kerül, a megszüntetéstől számított öt évig,

c) korlátozottan alkalmas minősítés esetén a vizsgálattól számított öt évig

kezeli a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottnak és a pályázónak a pszichológiai alkalmassági vizsgálata eredményéről készült dokumentumban szereplő adatait.

(5) A Kormány rendeletében kijelölt pszichológiai alkalmassági vizsgálatot végző szerv – a későbbi vizsgálatok eredményes elvégzése és az érintett személy alkalmasságát érintő körülmények azonosítása érdekében – a vizsgálattól számított öt évig kezeli a pályázó vagy a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott alkalmassági minősítését megalapozó és azt tartalmazó dokumentumokat, valamint a következő adatait:

a) név,

b) születési név,

c) születési hely,

d) születési idő,

e) anyja születési neve,

f) telefonszám,

g) társadalombiztosítási azonosító jel,

h) lakóhely, és

i) iskolai végzettség.

10/E. § A munkáltatói jogkör gyakorlója a pályázó foglalkoztatása előtt kezdeményezi, továbbá a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottnál a foglalkoztatás időtartama alatt kezdeményezheti az érintett kifogástalan életvitelének ellenőrzését.

10/F. § (1) A pályázó életvitelét a foglalkoztatását megelőzően ellenőrizni kell, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott életvitelét a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállásának időtartama alatt évente legfeljebb egy alkalommal soron kívül ellenőrizni lehet. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzésére akkor kell intézkedni, ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomására jutott információkból a kifogásolható életvitelre alapos okkal lehet következtetni.

(2) A pályázó és a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott 1. mellékletben meghatározott személyes és bűnügyi adatait, valamint a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatait a kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szerv a kifogástalan életvitel ellenőrzés céljából megismerheti, ennek tényét a pályázó, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott és a hozzátartozó írásban tudomásul veszi.

(3) Gyermekvédelmi intézményben az foglalkoztatható,

a) akinek életvitele nem kifogásolható, és aki a 2. melléklet szerinti adatlapon szereplő nyilatkozattal írásban tudomásul veszi a (4) bekezdésben meghatározottaknak a foglalkoztatását megelőzően és a foglalkoztatás időtartama alatt történő ellenőrzését,

b) aki csatolja a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának a 3. melléklet szerinti nyilatkozatát,

c) aki tudomásul veszi, hogy feladatai törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül – törvényben meghatározott esetekben és módon – az arra törvényben kijelölt szerv törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.

(4) Az életvitel nem kifogástalan, ha

a) a pályázó nem felel meg a 10/A. § szerinti alkalmassági követelményeknek,

b) a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottal szemben bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen szabadságvesztést vagy elzárást szabott ki, vagy kényszergyógykezelését rendelte el, vagy

c) a pályázó vagy a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott nem felel meg a gyermekek biztonságos ellátása, gondozása és nevelése, valamint alapvető jogai, mindenek felett álló érdekei biztosítása követelményének, különös tekintettel olyan magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, a gyermekek megfelelő testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemmel és gondoskodással össze nem egyeztethető életvitelére vagy ilyen életvitelt folytató, vagy bűncselekményt elkövető, azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára, ami alkalmas lehet arra, hogy a gyermekvédelmi intézményben történő feladatellátását hátrányosan befolyásolja.

(5) A (4) bekezdésben írt feltételek ellenőrzését a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve (a továbbiakban: kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv) végzi a Kormány rendeletében a kifogástalan életvitel-ellenőrzés végrehajtására vonatkozóan megállapított szabályok szerint.

(6) A kifogástalan életvitel ellenőrzésének lefolytatásához a 2. melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni, az abban foglalt adatokat a kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szerv kezeli.

(7) A kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv annak ellenőrzése érdekében, hogy a (4) bekezdésben foglalt, az életvitel kifogásolhatóságát megalapozó körülmények fennállnak-e, a kifogástalan életvitel ellenőrzése során

a) adatot igényelhet a pályázóról, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottról, továbbá a vele közös háztartásban élő hozzátartozóról a bűnügyi nyilvántartó szerv által kezelt nyilvántartásokból,

b) a pályázó, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott lakóhelyén, tartózkodási helyén, munkahelyén nyíltan vagy a rendőri jelleg leplezésével környezettanulmányt készíthet a pályázóról vagy a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottról.

10/G. § (1) A pályázót és a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottat az ellenőrzés megkezdéséről, valamint befejezéséről nem kell tájékoztatni, az elvégzett vizsgálat eredményét azonban közölni kell vele.

(2) Ha az elvégzett vizsgálat azt állapítja meg, hogy a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott életvitele a 10/F. § (4) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható, a munkáltatói jogkör gyakorlója döntésének meghozatala előtt köteles a foglalkoztatottat az életvitel kifogásolására okot adó körülményről, az azt alátámasztó tényekről és megállapításokról tájékoztatni. A minősítő engedélye nélkül nem adható tájékoztatás olyan tényről, adatról, amely minősített adat. Az elé tárt tényekről és körülményekről, valamint megállapításokról a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottat a munkáltatói jogkör gyakorlója a döntés meghozatala előtt meghallgatja.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója

a) az elvégzett vizsgálat megállapításai alapján, a 10/F. § (4) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltak fennállása esetén megállapítja, hogy a pályázó vagy a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott életvitele kifogásolható,

b) az elvégzett vizsgálat megállapításai és a (2) bekezdés szerinti meghallgatás alapján – a gyermekek biztonságos ellátását, nevelését és gondozását, valamint alapvető jogaikat és mindenek felett álló érdeküket is figyelembe véve – dönt arról, hogy a pályázó vagy gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott életvitele a 10/F. § (4) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható-e.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (3) bekezdés szerinti megállapításáról vagy döntéséről nyolc napon belül tájékoztatja a kifogástalan életvitelt ellenőrző szervet. A keletkezett iratokat, adatokat – a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozatot kivéve – meg kell semmisíteni, ha

a) a pályázó nem kerül foglalkoztatásra, az erről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc napon belül, vagy

b) a foglalkoztatás fennállásának időtartama alatti ellenőrzés kifogásolható életvitelt nem állapít meg, az ellenőrzés befejezésétől számított nyolc napon belül.

(5) Ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott életvitele kifogásolható, a keletkezett iratok, adatok az ellenőrzés befejezését követő öt évig kezelhetők, kivéve, ha az iratokat a (4) bekezdésben meghatározottak alapján meg kell semmisíteni.

10/H. § (1) Kifogásolható életvitel megállapítása esetén

a) a pályázó nem foglalkoztatható,

b) a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

(2) A foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak az (1) bekezdés b) pontja alapján történő megszüntetése esetén végkielégítés nem jár.

10/I. § (1) A 10/C. § c) pontja szerinti ellenőrzés elvégzése céljából a munkáltatói jogkör gyakorlója

a) a pályázó

aa) előző munkáltatójától tájékoztatást kér az érintett személlyel szemben esetlegesen alkalmazott fegyelmi intézkedésekről és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésének vagy megszüntetésének okáról, és

ab) előző munkáltatójától, az előző munkáltatónál jogvédelmi feladatot ellátó személyektől és szervektől szakmai véleményt kér az érintett személynek a gyermekekkel szemben tanúsított magatartásáról, bánásmódjáról, ha az érintett személy az előző munkáltatójánál gyermekek ellátásával, nevelésével, felügyeletével, gyógykezelésével foglalkozott;

b) ismételt foglalkoztatás esetén

ba) szakmai véleményt kér az intézményben működő gyermekjogi képviselőtől, gyermekvédelmi gyámoktól, érdekképviseleti fórumtól és nevelőtestülettől az érintett személynek a gyermekekkel szemben tanúsított magatartásáról, bánásmódjáról,

bb) tájékozódik az intézményt érintő, a működést engedélyező szerv, az alapvető jogok biztosa és az ügyészség által lefolytatott vizsgálatok eredményéről, és

bc) a javítóintézet igazgatójának és otthonvezetőjének, valamint a gyermekotthont működtető intézmény vezetőjének és a gyermekotthon vezetőjének ismételt kinevezése, megbízása esetén véleményt kér az érintett személy által vezetett intézmény székhelye, telephelye szerinti települési önkormányzat polgármesterétől az érintett személynek a települési önkormányzattal vezetői minőségében való együttműködéséről.

(2) Az előző munkáltató és a települési önkormányzat polgármestere az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást és véleményt az erre irányuló kérés megérkezésétől számított 15 napon belül, írásban adja meg.”

9. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 11. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekvédelmi gyám a gyámhatóság kirendelő határozata alapján)

„c) ellátja a gyermek törvényes képviseletét mindazon ügyekben, amelyekben nem a nevelőszülő vagy a gyermekotthon jár el a gyermek törvényes képviseletében, és”

10. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. §-a a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Aki gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél elhelyezett gyermeket hatósági határozat rendelkezése vagy a gyermekvédelmi gyám hozzájárulása nélkül fogad be, köteles haladéktalanul jelzéssel élni

a) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnál,

b) a rendőrségnél vagy

c) a (7) bekezdés b) pontja szerinti ingyenesen hívható telefonos szolgáltatás útján a szolgáltatás működtetőjénél.

(3c) A (3b) bekezdés szerinti jelzési kötelezettség 24 órán belül történő nem teljesítése esetén a (3b) bekezdés a) pontjában meghatározott szerv, valamint a gyermekvédelmi gyám szabálysértési eljárást kezdeményez.”

(2)⁴

(3)⁵

11. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg

a) a szociális vetítési alap összegének a 245%-át, ha

aa) a gyermeket egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő gondozza,

ab) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos vagy

ac) a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;

b) a szociális vetítési alap összegének 225%-át az a) pont alá nem tartozó esetben,

feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket.”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a gondozó családban élő gyermek árvaellátását.”

12. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyámhatóság a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatában

a) megállapított határozott összeget,

b) a százalékos marasztalás alkalmazása esetére megállapított alapösszeget, vagy

c) a Ptk. 4:207. §-a alapján meghatározott, a fogyasztói árindex növekedésének mértékével emelt tartásdíj összegét

előlegezi meg azzal, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj összege nem haladhatja meg gyermekenként a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát.”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 23. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A megelőlegezett gyermektartásdíj (1) bekezdés c) pontja szerint megállapított összegét évente, tárgyév február 28-áig hivatalból felül kell vizsgálni, és az ellátást, ha a tartásdíj bírósági megállapítására

a) 2024. január 1-jét megelőzően került sor, a tárgyév január 1. napjára visszamenőleg,

b) 2023. december 31-ét követően kerül sor, a tárgyév február 1. napjára visszamenőleg,

a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az előző évre vonatkozó éves átlagos fogyasztói árindex növekedésének mértékével megemelt összegben kell továbbfolyósítani azzal, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj összege ebben az esetben sem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti legmagasabb összeget.”

13. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 33. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az ellátás megkezdésekor az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét, illetve a fiatal felnőttet tájékoztatni kell)

„j) a nevelőszülőtől, gyermekotthonból történő engedély nélküli eltávozás során a gyermeket befogadó személy 17. § (3b) bekezdése szerinti jelzési kötelezettségéről, továbbá elmulasztásának 17. § (3c) bekezdése szerinti jogkövetkezményéről.”

14. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 55. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A nevelőszülő – a nevelőszülői hálózat vezetőjének jóváhagyásával – legfeljebb három napra befogadja a 46. § szerint ellátást igénylő gyermeket, és az intézményvezető a gyermek helyzetének rendezése érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket.”

15. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/C. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nevelőszülő együttműködik)

„a) a nevelőszülői hálózattal,”

16. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/D. § (6a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (6) bekezdése szerinti felmondását megalapozza különösen, ha a nevelőszülő]

„e) a 10/C. § a) pontja szerinti pszichológiai alkalmassági vizsgálaton, illetve a 10/C. § b) pontja szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzésen nem felelt meg, feltéve, hogy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyát a (7) bekezdés szerint nem kell azonnali hatállyal felmondani.”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/D. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a nevelőszülő a gyermek, fiatal felnőtt nevelése, ellátása során meg nem engedett nevelési módszereket alkalmaz, a gyermeket, fiatal felnőttet bántalmazza, élelmezését megvonja, a gyermek, fiatal felnőtt gondozását, nevelését önhibájából súlyosan elhanyagolja, a vér szerinti családjával való kapcsolattartását nem biztosítja, örökbefogadását akadályozza vagy a gyermek, fiatal felnőtt ellátásához biztosított juttatásokat nem a gyermek, fiatal felnőtt szükségleteire fordítja,

a) a nevelőszülői hálózat megkeresi a gyámhatóságot a gyermek, fiatal felnőtt új gondozási helyének kijelölése érdekében, valamint a nevelőszülői hálózat erről egyidejűleg értesíti a gyermekvédelmi gyámot, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot és a gyermekjogi képviselőt, és

b) a gyermekvédelmi gyám, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, illetve a gyermekjogi képviselő értesíti a nevelőszülőt foglalkoztató nevelőszülői hálózat működését engedélyező szervet.”

17. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68. § (2) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(A gyámhatóság – a gyermekjóléti központ javaslatának figyelembevételével – azonnal végrehajtható határozatával védelembe veheti továbbá)

„d) a gyermeket, ha a bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárásában megkeresi amiatt, hogy a gyermeket gondozó szülő önhibájából maradt el a kapcsolattartás,

e) azt az ideiglenes hatállyal gyermekvédelmi szakellátásban elhelyezett, nevelésbe nem vett gyermeket, aki esetén az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetésére került sor a 73. § (1) bekezdés a) pontja alapján.”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68. § (3) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a gyámhatóság felhívja a gyermekjóléti központot a védelembe vételhez kapcsolódó gyermekjóléti szolgáltatási feladatok esetmenedzselésének ellátására és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz, így különösen)

„k) figyelmezteti a kapcsolattartást akadályozó, a gyermeket gondozó szülőt, hogy a gyámhatóság a szülői felügyelet rendezése, illetve a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése érdekében pert indíthat,

l) figyelmezteti a szülőt, hogy eredménytelen védelembe vétel esetén a gyámhatóság feljelentéssel élhet kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény miatt.”

(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A gyámhatóság – kérelemre bármikor, hivatalból legalább évente – felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát, és annak eredményeként, ha szükséges, a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében haladéktalanul megteszi a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott intézkedéseket.”

18. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ideiglenes hatályú elhelyezéstől kezdődően az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szülő gondozási, nevelési joga szünetel, valamint ehhez kapcsolódóan a 87. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ügyekben a törvényes képviselői jog is szünetel, ha a gyámhatóság – a gyermek teljes körű ellátáshoz való hozzájutása érdekében – megállapította, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés oka alapján a szülőtől nem várható együttműködés e törvényes képviselői feladatok ellátásában.”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A gyermek teljes körű ellátásának biztosításával összefüggésben az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti esetben a törvényes képviseletet a 87. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti ügyek tekintetében

a) a gyermeket ideiglenesen befogadó nevelőszülő vagy gyermekotthon, vagy

b) ha a nevelőszülő vagy a gyermekotthon egyes gyámi feladatokra gyámként nem rendelhető ki, továbbá, ha a gyermeknek más gondozási helye van, a gyermekvédelmi gyám

látja el.”

19. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 73. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A gyámhatóság – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ideiglenes hatályú elhelyezést követően – függetlenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján kerül sor – annak elrendelésétől számított]

„e) nyolc napon belül szükség esetén felhívja a 87. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ügyekben a törvényes képviselet ellátására

ea) a gyermeket ideiglenesen befogadó nevelőszülőt, gyermekotthont, vagy

eb) – ha a nevelőszülő vagy a gyermekotthon egyes gyámi feladatokra gyámként nem rendelhető ki, továbbá, ha a gyermeknek más gondozási helye van –, a gyermekvédelmi gyámot.”

20. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 75. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a gyámhatóság az ideiglenes hatályú elhelyezést követően azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai fennállnak, két hónapon belül pert indít a szülő ellen a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt, a perindítással egyidejűleg megállapítja a szülő felügyeleti jogának szünetelését, továbbá)

„c) gyermekvédelmi gyámot és helyettes gyermekvédelmi gyámot rendel, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el, azzal, hogy a törvényes képviseletet a 87. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ügyekben – erre történő kirendelés esetén – a gyermek ideiglenes gondozási helyét biztosító nevelőszülő vagy gyermekotthon látja el.”

21. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 78. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg a gyámhatóság)

„b) a gyermek számára gyermekvédelmi gyámot és helyettes gyermekvédelmi gyámot rendel, valamint – a 85. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén – a 87. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendeli a nevelőszülőt vagy a gyermekotthont,”

22. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 79. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermek gondozási helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként a gyámhatóság dönt)

„b) a gyermekvédelmi gyám és a helyettes gyermekvédelmi gyám személyéről, indokolt esetben a nevelőszülőnek vagy a gyermekotthonnak a 87. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti egyes gyámi feladatokra gyámként történő kirendeléséről,”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 79. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermek gondozási helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként a gyámhatóság dönt)

„f) a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a gyermek ellátási szükségletéről, valamint ha a gyermek személyes szabadságának negyvennyolc órát meghaladó korlátozását az országos vagy a vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság a szakmai véleményében javasolta, a nevelési felügyelet elrendeléséről vagy annak mellőzéséről,”

23. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 80/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A gyámhatóság a nevelésbe vétel felülvizsgálata során dönt a nevelési felügyelet elrendeléséről vagy annak mellőzéséről, ha a gyermek személyes szabadságának negyvennyolc órát meghaladó korlátozását az országos vagy a vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság a szakmai véleményében javasolta.”

24. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 81/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a gyermek személyes szabadságának korlátozása előreláthatólag negyvennyolc órát meghaladóan szükséges, és

a) erre a gondozási hely meghatározására vagy megváltoztatására irányuló eljárásban az országos vagy a vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság a szakmai véleményében javaslatot tett, a gyámhatóság a gondozási hely meghatározásával egyidejűleg dönt a nevelési felügyelet elrendeléséről vagy annak mellőzéséről, vagy

b) a gyermek személyes szabadságának 81/A. § szerinti korlátozására már sor került, a speciális gyermekotthon vezetője kezdeményezi a gyámhatóságnál a gyermek nevelési felügyeletének elrendelését azzal, hogy a gyámhatósági határozat meghozataláig elsősorban a gyermek kivizsgálására, a veszélyeztető magatartás megszüntetésére és a gyors állapotromlás megelőzésére kell törekedni.”

25. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 82. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság és a 76/B. § szerinti intézkedés esetén az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye tartalmazza

a) a gyermek állapotának megfelelő ellátási formára, az egyéni elhelyezési tervre és a gyermek gondozására, nevelésére, fejlesztésére, esetleges terápiájára vonatkozó javaslatot, annak indokolásával együtt, és

b) a speciális szükséglet megállapítása esetén, ha azt szükségesnek tartja, a nevelési felügyelet elrendelésére és annak időtartamára vonatkozó javaslatot.”

26. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 84. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyámhatóság a gyermek részére gyermekvédelmi gyámot rendel, ha)

„a) ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el a gyermeket, és

aa) a 87. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti ügyekben a gyermek törvényes képviseletének ellátására nem rendelhető ki gyámként a gyermeket ideiglenesen befogadó nevelőszülő vagy gyermekotthon, vagy

ab) pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt,”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 84. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Nem lehet gyermekvédelmi gyám)

„e) a hivatásos gondnok és a hivatásos támogató.”

(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 84. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A gyermekvédelmi gyám mellett a gyámhatóság egyes, e törvényben meghatározott gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelheti a nevelőszülőt vagy a gyermekotthont, feltéve, hogy a nevelőszülő vagy a fenntartója hozzájárulásával a gyermekotthon a gyámságot vállalja. A gyermekotthon nevében az egyes gyámi feladatokat a gyermekotthon vezetője vagy az általa kijelölt, szakmai munkakörben foglalkoztatott személy láthatja el, aki személyében megfelel a gyámmal szemben a Ptk.-ban támasztott követelményeknek.”

27. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 85. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyermekvédelmi gyám – az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének megismerése után – kezdeményezheti a gyámhatóságnál egyes gyámi feladatok ellátására gyámként történő kirendelését

a) a nevelőszülőnek, ha

aa) a nevelőszülő már legalább két éve nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,

ab) nincs folyamatban eljárás a nevelésbe vétel megszüntetésére, és a gyermek nem örökbefogadható, és

ac) a nevelőszülő vállalja a gyermek törvényes képviseletének 87. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti ellátását; vagy

b) a gyermekotthonnak, ha

ba) nincs folyamatban eljárás a nevelésbe vétel megszüntetésére, és a gyermek nem örökbefogadható, és

bb) fenntartója hozzájárulásával a gyermekotthon vállalja a gyermek törvényes képviseletének 87. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti ellátását.”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 85. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ideiglenes hatályú elhelyezés esetén a gyámhatóság hivatalból is kirendelheti a nevelőszülőt vagy a gyermekotthont a 87. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti ügyekben a gyámi feladatok ellátására, ha a (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában, valamint b) pont ba) alpontjában foglalt feltételek fennállnak.”

28. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 93. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában akkor nem biztosított a fiatal felnőtt létfenntartása, ha]

„a) a havi jövedelme a kötelező legkisebb munkabér társadalombiztosítási járulékkal csökkentett összegének 150%-át nem haladja meg, vagy”

29. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 101. § (2) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki:

[A miniszter az (1) bekezdésben foglalt ágazati irányító jogkörében]

„m) támogatja a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek és fiatal felnőtt önálló életkezdését, a pályaválasztását, és a munkaerőpiacon való elhelyezkedését,

n) statisztikai vizsgálatot végezhet a szakpolitikai döntés-előkészítés, tervezés megalapozása érdekében, amelyre tekintettel jogosult a 137. § (2) bekezdése, a 138. § (1) bekezdése, a 139. § (1), (1a) és (1e) bekezdése, a 139/A. § (1) bekezdése, a 139/B. § (1) bekezdése, a 140. § és a 141. § szerinti nyilvántartás vezetéséért felelős szervtől – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai adatokat kérni.”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 101. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A miniszter a rendszerszintű problémák és hiányosságok feltárása, illetve az ágazati irányítói feladatköre ellátása céljából a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint átfogó vizsgálatot folytathat a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben és a javítóintézetben, ha felmerül, hogy a szolgáltatás, ellátás nyújtása súlyosan sérti az ellátott gyermekek, fiatal felnőttek érdekeit.

(2b) A miniszter a (2) bekezdés m) pontjában foglalt feladata ellátása során a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek, fiatal felnőtt és a munkaerőpiaci szereplők közötti kapcsolatfelvétel biztosítása, a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek, fiatal felnőtt számára a személyiségének, érdeklődési körének, képességeinek és végzettségének legmegfelelőbb foglalkoztató kiválasztásának támogatása céljából, a gyermeknek, fiatal felnőttnek a foglalkoztatása kezdő időpontjáig kezeli a gyermek és fiatal felnőtt 135. § (2) bekezdés a) pont aa), ab) és ae) alpontja szerinti adatait, valamint az a) pont af)–ah) alpontok szerinti adatai közül azokat, amelyek az elhelyezkedést befolyásolják és a konkrét munkakör betöltéséhez szükségesek, továbbá jogosult a pontosság elvére figyelemmel azokra vonatkozóan a 135. § (1) bekezdésben meghatározott személyektől és szervezetektől adatszolgáltatást kérni.”

30. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 104. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény, valamint a javítóintézeti ellátást nyújtó állami intézmény fenntartója)

„i) az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt, így különösen az intézmény fenntartását érintő változások, az intézmény átszervezésének, megszüntetésének és feladatkörének megváltoztatása esetén kikéri a gyámhatóság véleményét, és ha a változás otthont nyújtó ellátást vagy utógondozói ellátást nyújtó intézményt érint, egyidejűleg arról tájékoztatja a minisztert is,”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 104. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A fenntartó hozzájárul a gyermekotthonnak a 87. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti egyes gyámi feladatok ellátására való kijelöléséhez, ha annak személyi és tárgyi feltételeit biztosítani tudja.”

31. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A nevelőszülői hálózat a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek biztonságos ellátása, a nevelőszülői tevékenység ellátására való alkalmasság megállapítása és felülvizsgálata céljából kezeli

a) a nevelőszülőnek jelentkező személy személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét és a nevelőszülői tevékenység ellátására való alkalmassága vizsgálatára vonatkozó adatokat,

b) a nevelőszülőnek a (2) bekezdés b) pontjában foglalt adatain túl a nevelőszülői tevékenység ellátására való alkalmassága vizsgálatára és felülvizsgálatára vonatkozó adatokat,

c) a nevelőszülőnek jelentkező személlyel és a nevelőszülővel egy háztartásban élő személyek személyazonosító adatait, a gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó adatait és azon egészségi állapotra vonatkozó adatait, amelyek kihatással lehetnek a gyermek ellátására.”

32. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135/B. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A működést engedélyező szerv a szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárások és a szolgáltatók, intézmények, hálózatok ellenőrzése érdekében a 98. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott időpontig kezelheti]

„c) a helyettes szülő és a nevelőszülő személyazonosító adatait, a végzettségére, képzettségére vonatkozó adatait, a 10/A. § (1) bekezdése szerinti kizáró okokra, a 10/C. § szerinti alkalmassági vizsgálatok eredményére vonatkozó adatait, a gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó adatait, az egészségi állapotára vonatkozó adatait, az ellátási hellyel összefüggő adatait, valamint a helyettes szülővel, nevelőszülővel egy háztartásban élő személyek személyazonosító adatait, a gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó adatait és azon egészségi állapotra vonatkozó adatait, amelyek kihatással lehetnek a gyermek ellátására,”

33. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami fenntartó, az egyházi fenntartó és a nem állami fenntartó központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságának feltétele

a) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó új szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak,

b) a gyermekek napközbeni ellátása, gyermekvédelmi szakellátás és – az 51. § (4)–(9) bekezdése szerinti ellátás kivételével – a gyermekek átmeneti gondozása esetében az új férőhelyeknek

a gyermekjóléti szolgáltatások és a gyermekvédelmi szakellátás területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadása (a továbbiakban: befogadás), a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, valamint a 145/C. §-ban foglaltak kivételével.”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (2c) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni)

„d) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szervvel nevelőszülőnél és gyermekotthonban biztosított otthont nyújtó ellátást, valamint utógondozói ellátást nyújtó, a (2) bekezdés szerinti új szolgáltató, intézmény, hálózat vagy férőhely tekintetében kötött ellátási szerződéssel rendelkező nem állami, egyházi fenntartót.”

34. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a 10/C. § a) pontja szerinti pszichológiai alkalmassági vizsgálat részletszabályait, a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot végző szervet és a pszichológiai alkalmassági vizsgálat gyakoriságát.

(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a 10/C. § b) pontja szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzése végrehajtásának szabályait.”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„l) a 17. § (4d) bekezdésében meghatározott kiemelt veszélyeztető okra utaló körülményeket,”

35. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 188/F. §-sal egészül ki:

„188/F. § (1) A gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 7. § (2) bekezdését a 2024. június 30-át követően indult gyermekek átmeneti gondozását érintő ügyekben, ideiglenes hatályú elhelyezésre, nevelésbe vételre, a gondozási hely meghatározására vagy megváltoztatására irányuló eljárásokban, valamint a nevelésbe vételnek a 2024. június 30-át követő felülvizsgálatakor kell alkalmazni.

(2) A Módtv3.-mal megállapított 10/C–10/H. §-t a Módtv3. hatálybalépésének napján a Módtv3.-mal megállapított 10/C. § szerinti foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állókra is alkalmazni kell azzal, hogy

a) a munkáltatói jogkör gyakorlója a Módtv3. hatálybalépését követő tíz napon belül felhívja a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottat a 2. és 3. melléklet szerinti nyilatkozat benyújtására,

b) a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott az a) pont szerinti felhívástól számított harminc napon belül, elháríthatatlan akadály igazolása esetén a felhívástól számított negyvenöt napon belül benyújtja a 2. és 3. melléklet szerinti nyilatkozatot,

c) ha a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott a b) pont szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát azonnali hatállyal meg kell szüntetni; a foglalkoztatási jogviszony e jogcímen történő megszüntetése esetén végkielégítés nem jár,

d) a munkáltatói jogkör gyakorlója az első pszichológiai alkalmassági vizsgálat lefolytatását – kivéve, ha azt a pszichológiai alkalmassági vizsgálatról rendelkező Korm. rendeletben foglaltak alapján a Módtv3. hatálybalépésének napjáig már kezdeményezte –, valamint a kifogástalan életvitel ellenőrzés lefolytatását a Módtv3. hatálybalépését követő hatvan napon belül kezdeményezi a vizsgálatok lefolytatására jogosult szervnél,

e) a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot és kifogástalan életvitel ellenőrzést – a Módtv3.-mal megállapított 10/C–10/H. §-ban foglalt eljárásrend követésével – első alkalommal 2024. december 31-ig kell lefolytatni,

f) a rendszeres pszichológiai alkalmassági vizsgálatot és az esetleges ismételt kifogástalan életvitel ellenőrzést a 10/C–10/H. §-ban foglaltak, valamint a pszichológiai alkalmassági vizsgálatról rendelkező Korm. rendeletben foglaltak szerint kell lefolytatni,

g) alkalmatlan pszichológiai vizsgálati minősítés esetén a 10/D. § (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket kell alkalmazni,

h) kifogásolható életvitel megállapítása esetén a 10/H. §-ban foglalt jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

(3) A gyermekvédelmi rendszerben a Módtv3. hatálybalépésének napján szakmai munkakörben foglalkoztatott személy tekintetében – a vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban, vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVIII. Fejezetében meghatározott hivatali bűncselekmény miatt – a 10/A. § (1) bekezdésében meghatározott foglalkoztatási tilalmat akkor kell alkalmazni, ha a Módtv3. hatálybalépését követően indul büntetőeljárás a vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban, vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVIII. Fejezetében meghatározott hivatali bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.

(4) A Módtv3.-mal megállapított 11. § (2) bekezdés c) pontját, 78. § (2) bekezdés b) pontját, 79. § (5) bekezdés b) pontját, 81. § (1) és (1a) bekezdését, 84. § (1) bekezdés a) pontját és (7) bekezdését, valamint 85. § (2), (2a) és (5) bekezdését a 2024. június 30-át követően indult gyámrendelési eljárásokban, ideiglenes hatályú elhelyezésre és nevelésbe vételre irányuló eljárásokban, valamint a nevelésbe vételnek a 2024. június 30-át követő felülvizsgálatakor kell alkalmazni.

(5) A Módtv3.-mal megállapított 19. § (2) és (3a) bekezdését a Módtv3. hatálybalépésének napján rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránt folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(6) A Módtv3.-mal megállapított 23. § (1) bekezdését a 2024. július 1-jén a gyermektartásdíj megelőlegezésének megállapítása iránt folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, ideértve a megelőlegezés továbbfolyósítása, illetve ismételt elrendelése tárgyában indult eljárásokat is.

(7) A Módtv3.-mal megállapított 58. § (1) bekezdését és 101. § (3a) bekezdését a 2024. június 30-át követően elrendelt általános védelmi intézkedés esetén kell alkalmazni.

(8) A Módtv3.-mal megállapított 68. § (2) bekezdés d) és e) pontját, 68. § (3) bekezdés k) és l) pontját, valamint 68. § (5) bekezdését a 2024. június 30-át követően indult védelembe vételre irányuló eljárásokban és a védelembe vétel 2024. június 30-át követő felülvizsgálatakor kell alkalmazni.

(9) A Módtv3.-mal megállapított 72. § (4) és (4a) bekezdését, 73. § (1) bekezdés e) pontját és 75. § c) pontját a 2024. június 30-át követően elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés esetén kell alkalmazni.

(10) A Módtv3.-mal megállapított 79. § (5) bekezdés f) pontját, 80/A. § (5a) bekezdését, 81/B. § (1) bekezdését és 82. § (4) bekezdését a 2024. június 30-át követően indult nevelésbe vételre irányuló eljárásokban, valamint a nevelésbe vételnek a 2024. június 30-át követő felülvizsgálatakor kell alkalmazni.

(11) A Módtv3.-mal megállapított 93. § (3) bekezdés a) pontját az utógondozói ellátás megállapítása és megszüntetése iránt 2024. július 1-jén folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(12) A 2024. július 1-jén hivatásos gondnoki, illetve hivatásos támogatói feladatokat is ellátó gyermekvédelmi gyám az e feladatok ellátására létesített jogviszonyát 2025. június 30-áig köteles megszüntetni, és ennek tényét – a jogviszony megszüntetése időpontjának megjelölésével – a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni. Ennek elmaradása esetén a gyermekvédelmi gyám közalkalmazotti jogviszonya 2025. július 1. napjával megszűnik.”

36. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

a) az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel,

b) a 2. melléklet szerinti 2. melléklettel és

c) a 3. melléklet szerinti 3. melléklettel

egészül ki.

37. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

1. 5. § u) pontjában a „mini bölcsőde” szövegrész helyébe a „mini bölcsőde, a nevelőszülői hálózat” szöveg,

2. 10/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában” szövegrész helyébe a „vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban, XXVIII. Fejezetében meghatározott hivatali bűncselekmény” szöveg,

3. 19. § (1a) bekezdés b) pontjában az „olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály” szövegrész helyébe az „olyan egyéb ellátásban részesül, amely a nyugellátások és egyes más ellátások emeléséről szóló kormányrendelet” szöveg,

4. 33. § (2) bekezdés i) pontjában a „nevelőszülő” szövegrész helyébe a „nevelőszülő és a gyermekotthon” szöveg,

5. 34. § (5) bekezdésében a „helyettes szülői hálózatot működtetővel” szövegrész helyébe a „helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltatóval, intézménnyel” szöveg,

6. 44/D. §-ában és 48. § (1) bekezdésében a „működtető” szövegrész helyébe a „szolgáltató, intézmény” szöveg,

7. 48/A. § (4) bekezdésében, 53. § (6) bekezdés a) pontjában, 53/A. § (2) bekezdésében, 55. § (1) bekezdés b) pontjában, 55. § (5) bekezdésében, 66/A. § (1) bekezdésében, 66/B. § (2) bekezdésében, 66/C. § (3) bekezdésében, 66/D. § (1) bekezdés b) pontjában, 66/D. § (5), (7) és (9) bekezdésében, 66/F. § (3) és (5) bekezdésében, 66/G. § (3) bekezdésében, 66/I. § (2) és (3) bekezdésében, 135. § (3a) bekezdés e) pontjában a „működtető” szövegrész helyébe a „nevelőszülői hálózat” szöveg,

8. 48/A. § (6) bekezdésében a „működtető” szövegrész helyébe a „befogadó szülői hálózatot működtető szolgáltató, intézmény” szöveg,

9. 49. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 66/J. § (1) és (4) bekezdésében, 66/J. § (6) bekezdés b) pontjában, 66/J. § (8) és (10) bekezdésében, 66/K. § (3) bekezdésében, 66/L. §-ában a „működtető” szövegrész helyébe a „helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltató, intézmény” szöveg,

10. 54/A. § (2) és (3a) bekezdésében, 66/D. § (13) bekezdésében, 66/G. § (1) bekezdésében a „működtetőnek” szövegrész helyébe a „nevelőszülői hálózatnak” szöveg,

11. 54/A. § (3) bekezdésében a „működtetőnek” szövegrészek helyébe a „nevelőszülői hálózatnak” szöveg,

12. 55. § (4) bekezdésében, 66/B. § (1) bekezdésében, 66/D. § (6) bekezdésében, 66/E. § (1) bekezdésében a „működtető” szövegrészek helyébe a „nevelőszülői hálózat” szöveg,

13. 55. § (7) bekezdésében a „működtetője” szövegrész helyébe a „nevelőszülői hálózat” szöveg,

14. 58. § (1) bekezdésében és 101. § (3a) bekezdésében a „60 napra” szövegrész helyébe a „90 napra” szöveg,

15. 66/A. § (3) bekezdés d) pontjában a „hálózat működtetőjét” szövegrész helyébe a „nevelőszülői hálózatot” szöveg,

16. 66/B. § (4) bekezdésében, 66/D. § (6a) bekezdés c) pontjában a „működtetővel” szövegrész helyébe a „nevelőszülői hálózattal” szöveg,

17. 66/B. § (8) bekezdésében a „működtető” szövegrészek helyébe a „nevelőszülői hálózat” szöveg, a „működtetővel” szövegrészek helyébe a „nevelőszülői hálózattal” szöveg és a „működtetőjétől” szövegrész helyébe a „nevelőszülői hálózatától” szöveg,

18. 66/C. § (2) bekezdésében a „működtetőt” szövegrész helyébe a „nevelőszülői hálózatot” szöveg,

19. 66/D. § (6a) bekezdés a) pontjában a „működtető” szövegrész helyébe a „nevelőszülői hálózat” szöveg és a „működtetővel” szövegrész helyébe a „nevelőszülői hálózattal” szöveg,

20. 66/D. § (10) bekezdésében a „működtetőtől” szövegrész helyébe a „nevelőszülői hálózattól” szöveg és a „működtetőnél” szövegrész helyébe a „nevelőszülői hálózatnál” szöveg,

21. 66/J. § (9) bekezdésében a „működtető” szövegrészek helyébe a „helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltató, intézmény” szöveg,

22. 66/K. § (1) bekezdésében a „működtetővel” szövegrész helyébe a „helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltatóval, intézménnyel” szöveg,

23. 66/K. § (2) bekezdésében a „működtetőt” szövegrész helyébe a „helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltatót, intézményt” szöveg,

24. 78. § (5) bekezdésében, 79. § (8) bekezdésében, 92. § (2) bekezdés b) pontjában a „nevelőszülői hálózatot működtető” szövegrész helyébe a „nevelőszülői hálózat” szöveg,

25. 80/B. § (4) bekezdésében, 85. § (5a) és (6) bekezdésében a „nevelőszülő” szövegrész helyébe a „nevelőszülő vagy gyermekotthon” szöveg,

26. 81. § (1) bekezdésében az „együttes kérelmére,” szövegrész helyébe az „együttes kérelmére, az egyes gyámi feladatokat ellátó nevelőszülő vagy gyermekotthon véleményének megismerése után,” szöveg,

27. 81. § (1a) bekezdésében a „meghallgatásával,” szövegrész helyébe a „meghallgatásával, az egyes gyámi feladatokat ellátó nevelőszülő vagy gyermekotthon véleményének megismerése után,” szöveg,

28. 85. § (3) bekezdésében a „gyámot” szövegrész helyébe a „gyámot, az egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt vagy gyermekotthont” szöveg,

29. 85. § (5) bekezdésében a „gyermekvédelmi gyám” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyám a működéséről” szöveg és a „nevelőszülő a működéséről, valamint” szövegrész helyébe a „nevelőszülő vagy gyermekotthon a 87. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti gyámi feladatok ellátásáról, valamint a gyermekvédelmi gyám, nevelőszülő, gyermekotthon” szöveg,

30. 86. § (2) bekezdésében a „nevelőszülőt” szövegrész helyébe a „nevelőszülőt vagy a gyermekotthont,” szöveg és a „nevelőszülő” szövegrész helyébe a „nevelőszülő, a gyermekotthon” szöveg,

31. 87. § (1) bekezdésében az „érdekében a gyermekvédelmi gyám” szövegrész helyébe az „érdekében a gyermekvédelmi gyám – ha az a)–c) pont szerinti ügyekben nem a nevelőszülő vagy a gyermekotthon jár el törvényes képviselőként –” szöveg,

32. 89. § (1) bekezdésében a „működtetőnek” szövegrész helyébe a „nevelőszülői hálózatnak” szöveg,

33. 93. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „gyermekvédelmi gyám” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyám és az egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülő vagy gyermekotthon” szöveg,

34. 135. § (6d) bekezdésében a „védőnő” szövegrész helyébe a „védőnő és az anyakönyvvezető” szöveg,

35. 135/B. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „működtető” szövegrész helyébe a „működtető szolgáltató, intézmény” szöveg,

36. 139/B. § (1) bekezdésében a „nevelőszülői hálózat működtetője” szövegrész helyébe a „nevelőszülői hálózat” szöveg,

37. 145. § (3) bekezdés a) pontjában az „illetményrendszerre” szövegrész helyébe az „illetményrendszerre, valamint a pszichológiai alkalmassági vizsgálatra” szöveg

lép.

38. § Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

a) 5. § u) pontjában az „ , illetve nevelőszülői” szövegrész,

b) 5. § v) pontja,

c) 5. § w) pontjában a „ , nevelőszülői” szövegrész,

d) 7. § (2) bekezdés a) pontja,

e) 11/A. § (2) bekezdés f) pont fc) alpontjában a „ , működtetőnek” szövegrész,

f) 15. § (9a) és (9b) bekezdése,

g) 32. § (2) bekezdésében az „a működtetővel és” szövegrész,

h) 66/H. § (6) bekezdése,

i) 98. § (9) bekezdésében az „– a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás kivételével –” szövegrész,

j) 100/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában az „a működtetővel,” és az „a működtető,” szövegrész,

k) 148. § (1) bekezdésében a „vagy a működtető” szövegrész.

4. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

39. §⁶

40. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 91/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Vármegyei hatókörű városi múzeum, vármegyei hatókörű városi könyvtár, valamint közművelődési szakmai szolgáltató szervezet állami feladatainak ellátása során kiemelt figyelmet fordít a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyermekotthonban élő gyermekek kulturális alapellátásának előmozdítására. E feladat vármegyei és országos koordinációjában a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény hatálya alá tartozó kultúrstratégiai intézmények működnek közre.”

5.⁷

41. §

42. §

6. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása

43. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 13. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Ha a szolgáltató által hozzáférhetővé tett információ – ide nem értve a hozzáférhetővé tett információ szabványosított címét – a kiskorú személyiségi jogait sérti, a jogsérelemmel érintett kiskorú (e § alkalmazásában a továbbiakban: kiskorú jogosult) esetében a kiskorú jogosult törvényes képviselője, valamint a korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetében a kiskorú jogosult is a személyazonosságának azonosítására alkalmas elektronikus úton (e § alkalmazásában a továbbiakban: értesítés) felhívhatja a 2. § 13. pont b)–d) alpontjában meghatározott szolgáltatót a kiskorú jogosult személyiségi jogát sértő tartalmú információ eltávolítására. Az értesítésben meg kell jelölni annak indokait is, hogy a sérelmezett tartalom miért sérti a kiskorú jogosult személyiségi jogait.”

7. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

44. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény „A kiskorúak védelme” alcíme a következő 149/E. §-sal egészül ki:

„149/E. § A Hatóság a közérdekű feladatellátása keretében olyan programokat, tájékoztató kampányokat szervez, amelyek segítik a kiskorúakat és szüleiket az internetes bántalmakkal, visszaélésekkel és jogsértésekkel szembeni fellépésben.”

8. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

45. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 11/A. §-a a következő (5)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Mt. 44/A. § (1) és (2) bekezdését a tizennyolcadik életévét be nem töltött sportoló versenyre való felkészítésére irányuló edzői tevékenységet végző sportszakember jogviszonyának létesítése és fenntartása tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott feltételnek való megfelelést a sportszakember

a) legkésőbb az erre vonatkozó jogviszony létrejötte előtt, vagy

b) a jogviszony fennállása alatt, a foglalkoztató írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a sportszakemberen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul

a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(7) A foglalkoztató az (5) bekezdésben meghatározott feltételnek való megfelelés ellenőrzése céljából kezeli a sportszakember azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(8) A (6) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a foglalkoztató a jogviszony létesítéséről való döntés időpontjáig vagy − jogviszony fennállása esetén – a jogviszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezeli.

(9) Az (5)–(7) bekezdésben foglalt kötelezettségeknek való megfelelést a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi.

(10) Tizennyolcadik életévét be nem töltött sportoló felkészítésére irányuló edzői tevékenységet végző sportszakember a megalapozott gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a foglalkoztatónak, ha az Mt. 44/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt áll.

(11) A tizennyolcadik életévét be nem töltött sportolót felkészítő edzői tevékenységet végző sportszakember legalább évente köteles részt venni a gyermekekkel való bánásmóddal, a gyermekekkel és a szülőkkel való kommunikációval kapcsolatos továbbképzésen. A továbbképzésen való részvételt az edzői tevékenységet végző sportszakember foglalkoztatója biztosítja. A továbbképzési kötelezettség a sportszövetség által szervezett továbbképzésen is teljesíthető.”

46. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 22. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakszövetség alapvető feladata:)

„g) az alapszabályában meghatározott módon szolgáltatásokat nyújtani tagjainak, közreműködni a tagok közötti viták rendezésében, elősegíteni a sportágában működő sportszakemberek képzését és továbbképzését − ideértve a gyermekekkel való bánásmóddal, a gyermekekkel és a szülőkkel való kommunikációval kapcsolatos továbbképzést is −,”

47. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 23. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sportág rendeltetésszerű működése érdekében – a külön jogszabályokban előírt más szabályzatok mellett – a szakszövetség az alábbi sporttevékenységgel összefüggő szabályzatokat köteles megalkotni:)

„h) etikai és gyermekvédelmi szabályzat, amelyben meghatározhat olyan sportszakmai tevékenységi köröket, amelyeknek tizennyolcadik életévét be nem töltött sportolóval összefüggő végzése során a 11/A. § (5)–(11) bekezdése alkalmazandó,”

48. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 46/M. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az NDHSZ a sportszövetségekkel együttműködve előmozdítja a gyermekotthonokban élő gyermekek, illetve a hátrányos helyzetű gyermekek sportolását, sporteseményen való részvételét, egészséges életmódra nevelését.”

49. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény „Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 78/V. §-sal egészül ki:

„78/V. § E törvénynek a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv13.) megállapított 11/A. § (5) bekezdésében meghatározott feltételnek való megfelelést a tizennyolcadik életévét be nem töltött sportolót felkészítő edzői tevékenységet végző sportszakember a Módtv13. hatálybalépésekor fennálló jogviszony esetén a Módtv13. hatálybalépését követően 60 napon belül a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja.”

9. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

50. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 1. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény célja, hogy)

„i) elősegítse a gyermek és ifjúsági korosztály, ezen belül is különösen a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyermekotthonban, valamint a speciális gyermekotthonban élő gyermekek kulturális, lelki, szellemi fejlődését, hozzáférési lehetőségeit a színház-, tánc- és zeneművészeti alkotások, előadások megismeréséhez, továbbá a minőségi előadó-művészeti szolgáltatások iránti társadalmi igény erősödését, hozzájáruljon az állami és az önkormányzati oktatási-nevelési feladatok ellátásának eredményességéhez, ösztönözze a művészeti értéket képviselő előadásokkal, hangversenyekkel kevésbé ellátott területeken élők kulturális igényeinek kielégítését,”

10. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

51. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az (1) bekezdés alapján az érintett arcképmását nyilván kell tartani, de az adatok közlésére köteles szerv adatközlése során az arcképmás adatok közlését nem teljesítette, a bűnügyi nyilvántartó szerv az 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján végzett adat-összehasonlításkor az érintett arcképmását a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, nyilvántartásba vétel céljából, átveheti.”

52. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 31. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában (a továbbiakban: tagállami ítéletek nyilvántartása) szereplő adatok kezelésének célja a tagállami ítéletekben foglalt adatoknak:]

„c) a büntetett előélet igazolásának, a hátrányos jogkövetkezmények végrehajtásának, illetve a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó adatok megismerhetővé tételének az elősegítése.”

53. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény a következő 33/C. §-sal egészül ki:

„33/C. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a tagállami ítélet nyilvántartásba vételekor ellenőrzi, hogy az ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény szerepel-e a 75/B. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában. Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy az ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetése miatt helye lehet a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó adatok megismerhetővé tételének, a bíróságnál kezdeményezi, hogy a magyar bíróság a megfeleltetést végezze el, kivéve, ha − a tagállami ítélet alapján a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy intézkedés nemére, tartamára, a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének időpontjára, illetve a 75/B. § (2) bekezdés a) vagy c) pontjára tekintettel − nyilvánvaló, hogy a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó adatok megismerhetővé tételének nem lenne helye.

(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv az (1) bekezdés alapján a 33. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatokat küldi meg a bíróságnak, továbbá tájékoztatja a bíróságot, hogy a megfeleltetési eljárás lefolytatására a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó adatok megismerhetővé tételéhez van szükség.”

54. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 100/C. §-sal egészül ki:

„100/C. § (1) E törvénynek a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXX. törvénnyel megállapított 33/C. §-át a 2024. július 1-jét követően érkező tagállami ítéletek vonatkozásában kell alkalmazni.

(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv 2025. július 1-jéig elvégzi a 2018. január 1. és 2024. június 30. között nyilvántartásba vett tagállami ítéletek 33/C. § (1) bekezdés szerinti ellenőrzését.”

11. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

55. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény „A gyermekek és a kiskorúak védelme” alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § Kiskorú személy médiaszolgáltatásban történő bemutatása során − az Smtv. 14. § (2) bekezdésében és 19. § (4a) bekezdésében foglaltakkal összhangban – kiemelt figyelmet kell fordítani a bemutatott kiskorú szellemi, lelki, erkölcsi, fizikai fejlődésének a védelmére. A kiskorút szerepeltető olyan műsorszám esetén, amelynek meghatározó témája bűncselekmény, megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő kiskorú bemutatása, az e műsorszámban alkalmazandó főbb elvi szempontokról a Médiatanács ajánlást tesz közzé.”

56. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 183. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Médiatanács nem hatósági hatásköreiben, a 132. §-sal összhangban)

„r) kidolgozza a kiskorút szerepeltető olyan tudósításokra vonatkozó ajánlását, amelyek bűncselekményt vagy megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő kiskorút mutatnak be,”

12. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

57. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-a a következő (5e) bekezdéssel egészül ki:

„(5e) A köznevelési intézmény biztosítja, hogy a gyermekek, tanulók és hozzátartozóik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által működtetett, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 149/B. §-a szerinti internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálat elérhetőségét megismerhessék. A köznevelési intézmény köteles az e bekezdés szerinti elérhetőséget a köznevelési intézményben jól látható helyre kifüggeszteni, ezenfelül egyéb módon is biztosíthatja az elérhetőség megismerhetőségét.”

13. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

58. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény ÖTÖDIK RÉSZE a 249. §-t követően a következő XXXII. Fejezettel egészül ki:

„XXXII. Fejezet

A GYERMEKVÉDELEM RENDJÉT VESZÉLYEZTETŐ SZABÁLYSÉRTÉSEK

203/A. A gyermek befogadásának jelzésére vonatkozó szabályok megszegése

249/A. § Aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott, a gyermek befogadásának jelzésére vonatkozó szabályokat megszegi, szabálysértést követ el.”

59. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 167. §-ában az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg lép.

14. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

60. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 26. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem évül el a büntethetősége)

„c) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális kényszerítésnek [196. § (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés], szexuális erőszaknak [197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont, (4)–(4a) bekezdés], szexuális visszaélésnek (198. §), kerítésnek [200. § (2) bekezdés, (3a) bekezdés b) pont, (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítésének [201. § (2) bekezdés, (4) bekezdés b) pont], gyermekprostitúció kihasználásának (203. §), gyermekpornográfiának [204. § (1)–(4) bekezdés, (6) bekezdés, 204/A. §], szeméremsértésnek [205. § (2) bekezdés], ha az elkövető az elkövetéskor a tizennyolcadik életévét betöltötte.”

61. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 38. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem bocsátható feltételes szabadságra az sem, akit)

„c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt”

(ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre.)

62. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 98. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól az elkövetéskor tizennyolcadik életévét betöltött elítélt, ha tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális kényszerítés [196. § (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés], szexuális erőszak [197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont, (4)–(4a) bekezdés], szexuális visszaélés (198. §), kerítés [200. § (2) bekezdés, (3a) bekezdés b) pont, (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [201. § (2) bekezdés, (4) bekezdés b) pont], gyermekprostitúció kihasználása (203. §), gyermekpornográfia [204. § (1)–(4) bekezdés, (6) bekezdés, 204/A. §], szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés] miatt öt évet meghaladó tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.”

63. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kegyelmi jogkör gyakorlója – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény szerint ennek egyébként nincs helye.”

(2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 104. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja azzal az elítélttel szemben, akit

a) tizennyolcadik életévét betöltött személy által tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, vagy

b) az a) pontban meghatározott bűncselekménnyel vagy az a) pontban meghatározott bűncselekmény miatt indult büntetőeljárással összefüggő, tizennyolcadik életévét betöltött személy által elkövetett más szándékos bűncselekmény

miatt ítéltek el.”

64. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 206. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„206. § Az e fejezetben meghatározott bűncselekmények esetében az elkövetővel szemben kitiltásnak is helye van.”

65. §⁸

66. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény „Hatályon kívül helyező rendelkezések” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Sarkalatossági záradék

464. § A 104. § (3) bekezdése az Alaptörvény 9. cikk (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

15. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

67. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:186. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése alatt szünetel

a) a szülő gondozási, nevelési joga, és

b) törvényben meghatározott ügyekben a törvényes képviselet ellátásának joga, ha a gyámhatóság megállapította, hogy a szülőtől az ideiglenes hatályú elhelyezés oka alapján nem várható együttműködés e törvényes képviselői feladatok ellátásában.”

68. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:231. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a gyermek részére a gyermekvédelmi nevelőszülő vagy a gyermekotthon törvényben meghatározott egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelhető. A gyermekotthon nevében az egyes gyámi feladatokat a gyermekotthon vezetője vagy az általa kijelölt, szakmai munkakörben foglalkoztatott személy láthatja el, aki személyében megfelel a gyámmal szemben támasztott követelményeknek.”

16. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása

69. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény a 38. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„[A Ptk. 4:186. § (4) bekezdéséhez]

38/A. § A Ptk.-nak a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított 4:186. § (4) bekezdés b) pontját a Módtv. hatálybalépését követően elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés esetén kell alkalmazni.”

70. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény IV. Fejezete a következő 12/A. alcímmel egészül ki:

„12/A. A gyámság

[A Ptk. 4:231. § (2a) bekezdéséhez]

40/A. § A Ptk.-nak a Módtv.-vel módosított 4:231. § (2a) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően indult gyámrendelési eljárásokban, ideiglenes hatályú elhelyezésre és nevelésbe vételre irányuló eljárásokban, valamint a nevelésbe vételnek a Módtv. hatálybalépését követő felülvizsgálatakor kell alkalmazni.”

17. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

71. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 30. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja azzal az elítélttel szemben, akit

72. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 46. § (4)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A köztársasági elnök a kegyelmi döntésről szóló határozatot az igazságügyért felelős miniszternek küldi meg.

(5) Ha a kegyelmi eljárás a köztársasági elnök döntése nélkül más okból fejeződik be, ennek tényét az a személy, aki előtt a kegyelmi eljárás folyamatban van, illetve az iratok felterjesztését megelőzően az elsőfokú bíróság állapítja meg.

(6) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi döntésről szóló határozatot, illetve a kegyelmi eljárásnak az (5) bekezdésben meghatározott okból történő befejezéséről szóló tájékoztatást és a kegyelmi eljárás iratait megküldi annak az elsőfokú bíróságnak, amely az ügyiratokat felterjesztette.”

73. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 46/G. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kegyelmi döntésről szóló határozat, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatás kézbesítésére a 46. § (4)–(11) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”

74. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 187/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a büntetés céljának megvalósulása ilyen módon is biztosítható, a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége, illetve ennek kizárása vagy kizártsága esetén a szabadulás várható időpontja előtt reintegrációs őrizetbe helyezhető az az elítélt, aki azt vállalja és gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre, vagy ha szándékos bűncselekmény elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre, akkor)

„a) nem a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott személy elleni erőszakos vagy a Btk. XIX. Fejezetébe tartozó, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt ítélték el,”

75. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 188. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Ha a feltételes szabadságra bocsátásnak a Btk. 38. § (5) bekezdésében meghatározott bűncselekmény vonatkozásában van helye, az előterjesztéshez csatolni kell

a) az elítélt számára meghatározott egyéniesített fogvatartási programtervet és az egyéni gondozási tervről szóló összefoglaló jelentést,

b) az elítélt mentális állapotára vonatkozó szakorvosi és pszichológusi véleményt, amennyiben a bíróság az elkövető korlátozott beszámítási képességét állapította meg az ügydöntő határozatban,

c) az elítélt kiskorú gyermekével kapcsolatosan beszerzett gyámhatósági véleményt,

d) a Btk. XIX. Fejezetében meghatározott, tizennyolcadik életévet be nem töltött sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény miatti elítélés esetén az elítélt hasonló jellegű bűncselekmény elkövetésére vonatkozó – az előterjesztést megelőző két hónapon belül készült – visszaesési kockázat felmérésének az eredményét.”

76. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény a következő 188/A. §-sal egészül ki:

„188/A. § (1) Ha az elítéltet a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában megjelölt személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítélték el, és a sértett kérte a 13. § szerinti értesítését, a 13. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával a BVOP – a sértett által megjelölt elérhetőségen – a 188. § (2) bekezdésében meghatározott időpont előtt egy hónappal tájékoztatja a sértettet, hogy az elítélt feltételes szabadságra bocsátásával kapcsolatban a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc napon belül nyilatkozatot tehet, amelyben előadhatja az elítélt feltételes szabadságra bocsátásával kapcsolatos álláspontját, így különösen az általa az elítélést követően tapasztaltakat. A sértett nyilatkozatát a BVOP a büntetés-végrehajtási bíró részére továbbítja.

(2) A sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatában kérheti az elítéltnek a személyétől, valamint reá tekintettel hozzátartozójától vagy más személytől történő távoltartásának elrendelését.

(3) A 188. § (2) bekezdése szerinti soron kívüli előterjesztés esetén a BVOP a sértettet arról tájékoztatja, hogy a tájékoztatás kézhezvételétől számított öt napon belül az elítéltnek a személyétől, valamint reá tekintettel hozzátartozójától vagy más személytől történő távoltartásának elrendelését kérheti. Ez esetben a BVOP a 17/A. § (3a) bekezdése alkalmazásával a tájékoztatást a sértett elektronikus levelezési címére vagy más elektronikus elérhetőségére – ideértve a hangkapcsolatot biztosító elektronikus eszközre küldött szöveges üzenetet is – kézbesíti.

(4) A sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot írásban teheti meg vagy kérheti, hogy nyilatkozatát a büntetés-végrehajtási bíró előtt szóban tehesse meg. A sértett indítványozhatja, hogy meghallgatására telekommunikációs eszköz alkalmazása útján kerüljön sor. A sértett nyilatkozhat arról, hogy személyes meghallgatásához nem járul hozzá.

(5) Ha sértett kezdeményezte, hogy nyilatkozatát a büntetés-végrehajtási bíró előtt tehesse meg, a büntetés-végrehajtási bíró a sértettet a bíróság épületében meghallgatja, és a sértett nyilatkozatát jegyzőkönyvbe foglalja.

(6) A sértett nyilatkozatának tartalmát az elítélttel a meghallgatásán ismertetni kell.

(7) A büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntés során a 188. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel szempontjából a rendelkezésére álló sértetti nyilatkozatot vizsgálja és figyelembe veszi.

(8) Ha a sértett az elítélt távoltartásának elrendelését indítványozta, a büntetés-végrehajtási bíró a 188. § (3)–(4) bekezdése alapján, csak különös méltánylást érdemlő esetben mellőzheti külön magatartási szabályként a Btk. 71. § (2) bekezdés b) pontja alapján a sértettől vagy reá tekintettel hozzátartozójától vagy más személytől történő távoltartás külön magatartási szabály előírását.

(9) Ha a bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában soron kívül tesz előterjesztést, az előterjesztésben feltünteti azt is, hogy a sértett kérte-e a 13. § szerinti értesítését. Ha a sértett kérte az értesítését, és a büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet feltételes szabadságra bocsátja, az elítélt pártfogó felügyeletének az elrendelését csak különös méltánylást érdemlő esetben mellőzheti.

(10) A (9) bekezdésben meghatározott esetben, ha a sértett (3) bekezdés szerinti nyilatkozata a feltételes szabadságra bocsátásról való döntést követően érkezik be, a büntetés-végrehajtási bíró – utólagos büntetés-végrehajtási bírói eljárás keretében – a sértett nyilatkozata alapján a (8) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a sértettől, valamint reá tekintettel hozzátartozójától vagy más személytől történő távoltartás külön magatartási szabály előírásáról dönt.”

77. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 436/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha az elítéltet a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában megjelölt személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítélték el, és a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Mód2. tv.) e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépésekor már feltételes szabadságra bocsátották úgy, hogy elrendelték a pártfogó felügyeletét, továbbá a sértett kérte a 13. § szerinti értesítését, a sértett a büntetés-végrehajtási bírónál a 188/A. §-ában foglaltak megfelelő alkalmazásával kezdeményezheti, hogy – utólagos büntetés-végrehajtási bírói eljárás keretében – az elítéltnek a személyétől, valamint reá tekintettel hozzátartozójától vagy más személytől történő távoltartás külön magatartási szabály előírásáról döntsön.

(8) A sértettet a (7) bekezdésben meghatározottakról a BVOP a Mód2. tv. hatálybalépésétől számított hatvan napon belül tájékoztatja.”

78. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 436/C. §-sal egészül ki:

„436/C. § E törvénynek a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXX. törvény (a továbbiakban: 2024. évi XXX. törvény) által megállapított 46. § (4)–(6) bekezdését a 2024. évi XXX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő kegyelmi eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a köztársasági elnök kegyelmi döntésről szóló, miniszteri ellenjegyzési jog gyakorlása érdekében megküldött határozata – amennyiben a miniszteri ellenjegyzési jog gyakorlására 2024. június 30-ig nem került sor – 2024. július 1-jén válik érvényessé.”

79. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény „Hatályon kívül helyező rendelkezés” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Sarkalatossági záradék

437. § A 30. § (2a) bekezdése az Alaptörvény 9. cikk (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

18. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása

80. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 89. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a 82. § c) pontja alapján különleges bánásmódot igénylő sértett a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, a bíróság a 87. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontban meghatározott módon végzi el a sértett kihallgatását igénylő vagy azzal járó más eljárási cselekményt, feltéve, hogy a vádemelés előtt a korábbi eljárási cselekményt már ilyen módon hajtották végre. Az eljárási cselekmény más módon csak akkor végezhető el, ha ezt a sértett sajátos szükségletei, személyes jellemzői vagy más fontos ok szükségessé teszi, és a sértett jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete, illetve védelme más módon is biztosítható.”

81. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 861. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„861. § A köztársasági elnök a kegyelmi döntésről szóló határozatot a kegyelmi kérelmet előterjesztő igazságügyért felelős miniszter vagy legfőbb ügyész részére küldi meg.”

82. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a következő 861/A. §-sal egészül ki:

„861/A. § A köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja, ha a terhelt gyanúsítotti kihallgatására vagy vele szemben vádemelésre

miatt került sor.”

83. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 862. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„862. § (1) A legfőbb ügyész a kegyelmi döntésről szóló határozatot és a kegyelmi eljárás iratait annak az ügyészségnek küldi meg, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

(2) Ha az előterjesztő az igazságügyért felelős miniszter volt, a kegyelmi döntésről szóló határozatot és a kegyelmi eljárás iratait az igazságügyért felelős miniszter megküldi annak a bíróságnak, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

(3) A kegyelmi döntésről szóló határozatot a terheltnek, a védőnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének az a bíróság vagy ügyészség kézbesíti, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van. A bíróság vagy az ügyészség a büntetőeljárást megszüntető kegyelmi döntésről szóló határozattal egyidejűleg az eljárást megszüntető határozatot is kézbesíti. Fogva tartott terhelt esetén a bíróság vagy az ügyészség a kegyelmi döntésről szóló határozat másolatát megküldi a fogvatartást végrehajtó szervnek.

(4) Ha a kegyelmi eljárás a köztársasági elnök döntése nélkül más okból fejeződik be, ennek tényét az a szerv vagy személy állapítja meg, amely vagy aki előtt a kegyelmi eljárás folyamatban van.

(5) Ha a köztársasági elnök nem gyakorolt kegyelmet, nincs akadálya annak, hogy az arra jogosult újabb kegyelmi kérelmet nyújtson be.”

84. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 876/E. §-sal egészül ki:

„876/E. § E törvénynek a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXX. törvénnyel (a továbbiakban: 2024. évi XXX. törvény) megállapított 861. §-át és 862. §-át a 2024. évi XXX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő kegyelmi eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a köztársasági elnök kegyelmi döntésről szóló, miniszteri ellenjegyzési jog gyakorlása érdekében megküldött határozata – amennyiben a miniszteri ellenjegyzési jog gyakorlására 2024. június 30-ig nem került sor – 2024. július 1-jén válik érvényessé.”

85. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 877. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„877. § (1) A Hatodik Rész, a 339. § (2) és (3) bekezdése, a 340. § (1) és (2) bekezdése, a 341. §, a 343. §, a 344. § (6) bekezdése, a 345. § (2) és (3) bekezdése, az LV. Fejezet, a 464. § (3) bekezdése, a 641. § (4) bekezdése, a 820. § (6) bekezdése, a 872. § és a 879. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 861/A. § az Alaptörvény 9. cikk (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

19. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása

86. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szakképző intézmény biztosítja, hogy a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek és hozzátartozóik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által működtetett, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 149/B. §-a szerinti internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálat elérhetőségét megismerhessék. A szakképző intézmény köteles az e bekezdés szerinti elérhetőséget a szakképző intézményben jól látható helyre kifüggeszteni, ezenfelül egyéb módon is biztosíthatja az elérhetőség megismerhetőségét.”

20. Záró rendelkezések

87. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2024. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 6. §, a 10. § (2) és (3) bekezdése, az 5. alcím és a 65. § 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1. alcím és a 39. § 2025. január 1-jén lép hatályba.

88. § (1) A 2. alcím az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 11. alcím az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 63. § (2) bekezdése, a 71. § és a 82. § az Alaptörvény 9. cikk (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. melléklet a 2024. évi XXX. törvényhez

„1. melléklet az 1997. évi XXXI. törvényhez

A kifogástalan életvitel ellenőrzése során kezelt személyes és bűnügyi adatok

I. Személyes adatok

1. név, születési név,

2. arcképmás,

3. saját kezű aláírásminta,

4. születési hely, idő,

5. anyja születési neve,

6. lakóhely, lakáscím, tartózkodási hely,

7. elérhetőséget biztosító telefonszám(ok), email cím(ek),

8. családi állapot,

9. társadalombiztosítási azonosító jel,

10. adóazonosító jel,

11. fizetési számlaszám,

12. személyi igazolvány vagy útlevél azonosító adatai.

II. Közös háztartásban élő hozzátartozók adatai

1. közös háztartásban élő házastárs, élettárs

1.1. neve, születési neve,

1.2. lakcíme,

1.3. társadalombiztosítási azonosító jele,

1.4. adóazonosító jele.

2. közös háztartásban élő gyermekek

2.1. neve,

2.2. születési helye, ideje,

2.3. anyja születési neve,

2.4. eltartás kezdete,

2.5. lakcíme,

2.6. társadalombiztosítási azonosító jele,

2.7. adóazonosító jele.

3. közös háztartásban élő egyéb hozzátartozó

3.1. neve, születési neve,

3.2. lakcíme,

3.3. társadalombiztosítási azonosító jele,

3.4. adóazonosító jele.

III. Iskolai végzettségek, képzettségek, képesítések adatai

1. alap-, közép- és felsőfokú iskolai végzettségek (képzőintézmény és befejezés idejének megjelölésével),

2. felsőfokú szakképzettségek, szakképzettségek, szakképesítések

3. tudományos fokozat,

4. iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett képesítések,

5. idegennyelv-ismeret és annak szintje,

6. gépjárművezetői engedély megszerzésének ideje, kategóriája.

IV. Korábbi foglalkoztatási adatok

(valamennyi korábbi foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozóan)

1. korábbi foglalkoztató szerv, vállalat neve, székhelye, telephelye,

2. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellege (közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony, kormányzati szolgálati viszony stb.)

3. utolsó ellátott munkakör,

4. jogviszony kezdete és vége,

5. biztosítási jogviszony tartama,

6. a jogviszony megszűnésének, megszüntetésének módja.

V. Az ellátott munkakörre vonatkozó adatok

1. a munkáltató megnevezése, címe, statisztikai számjele,

2. a munkakör megnevezése és a FEOR száma,

3. az előírt iskolai végzettség, képzettségi követelmény,

4. a munkakör ellátásához előírt egyéb feltétel (vagyonnyilatkozat, nemzetbiztonsági ellenőrzés),

5. a munkakör ellátásának kezdete és vége,

6. munkaköri leírás.

VI. Az alkalmazási feltételek fontosabb adatai

1. a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány,

2. egészségi alkalmasságra vonatkozó adatok,

3. pszichológiai alkalmasságra vonatkozó adatok.

VII. A jogviszonyra vonatkozó adatok

1. a jogviszony kezdete, a kinevezés ideje,

2. helyettesítési megbízások,

3. kitüntetések, egyéb elismerések,

4. szabadságolási adatok,

5. fizetés nélküli szabadság,

6. a jogviszony szünetelése,

7. a jogviszony megszűnésének ideje, jogcíme,

8. végkielégítés.

VIII. Összeférhetetlenségre vonatkozó adatok

1. hozzátartozóval engedélyezett közvetlen irányítási, felügyeleti, ellenőrzési kapcsolat,

2. engedélyezett más keresőfoglalkozás vagy tevékenység,

3. a bejelentéshez kötött egyéb, jogviszonyon kívüli tevékenységre vonatkozó adatok.

IX. Illetmény, juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások adatai

1. a jogviszony alatt megállapított illetmények, kifizetések adatai,

2. jubileumi jutalomra vonatkozó adatok,

3. lakhatási támogatásokra vonatkozó adatok,

4. az aktuális tanulmányi szerződésre, tanulmányi támogatásra vonatkozó adatok,

5. szociális vagy temetési segélyezésre, támogatásra vonatkozó adatok.

X. Fegyelmi, szabálysértési, kártérítési és személyiségi jogsértéssel összefüggő adatok

1. folyamatban levő fegyelmi eljárások adatai,

2. folyamatban levő büntetőeljárás, valamint korábbi büntetőügyben a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának adatai,

3. folyamatban levő szabálysértési eljárás, valamint korábbi szabálysértésben a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint a szabálysértési hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának adatai,

4. kártérítési kötelezettség mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok,

5. a személyiségi jogsértés miatt alkalmazott szankciók, a sérelemdíj mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok.”

2. melléklet a 2024. évi XXX. törvényhez

„2. melléklet az 1997. évi XXXI. törvényhez

ADATLAP
a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez

I. A pályázó, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott személyi adatai
1. Családi neve:
2. Utóneve:
3. Előző neve (születési név):
4. Születési helye (helység, ország, ha nem Magyarország):
5. Születési ideje (év, hó, nap):
6. Anyja születési neve:
7. Állampolgársága:
8. Állandó lakhelye (irányítószámmal):
9. Tartózkodási helye (irányítószámmal):
10. Lakástelefon (körzetszámmal):
11. Munkahelyi telefon (körzetszámmal):
12. Mobiltelefon:
13. E-mail cím:

II. Családi állapotra vonatkozó adatok
1. Családi állapota:	1.1. nőtlen – hajadon 1.2. házas – élettársi kapcsolat 1.3. elvált – özvegy

III. A pályázóval, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottal közös háztartásban élő hozzátartozók adatai
1. Neve:
1.1. Kapcsolat jellege (rokonsági foka):
1.2. Együttélés kezdete:
2. Neve:
2.1. Kapcsolat jellege (rokonsági foka):
2.2. Együttélés kezdete:
3. Neve:
3.1. Kapcsolat jellege (rokonsági foka):
3.2. Együttélés kezdete:
4. Neve:
4.1. Kapcsolat jellege (rokonsági foka):
4.2. Együttélés kezdete:
5. Neve:
5.1. Kapcsolat jellege (rokonsági foka):
5.2. Együttélés kezdete:

IV. A pályázó, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott korábbi munkahelyeire vonatkozó adatok (öt évre visszamenőleg)
1. Munkahely cégszerű elnevezése és címe:
1.1. Munkaköre (ha több volt, akkor az utolsó):
1.2. Munkaviszony tartama:	Kezdete:	Vége:
2. Munkahely cégszerű elnevezése és címe:
2.1. Munkaköre (ha több volt, akkor az utolsó):
2.2. Munkaviszony tartama:	Kezdete:	Vége:
3. Munkahely cégszerű elnevezése és címe:
3.1. Munkaköre (ha több volt, akkor az utolsó):
3.2. Munkaviszony tartama:	Kezdete:	Vége:

V. A pályázó, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott gazdasági érdekeltségére vonatkozó adatok
1. Gazdasági társaság (vállalkozás) neve:
1.1. Formája, cégjegyzékszáma:
1.2. Címe:
1.3. Tulajdonos és tulajdoni hányad:
1.4. Társaságban való részvétel formája:
2. Gazdasági társaság (vállalkozás) neve:
2.1. Formája, cégjegyzékszáma:
2.2. Címe:
2.3. Tulajdonos és tulajdoni hányad:
2.4. Társaságban való részvétel formája:

VI. A pályázó, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok
1. A pályázónak, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottnak az adatlap kitöltését megelőző egy évben szerzett jövedelmei:	1.1. Munkajövedelem 1.2. Befektetésből származó jövedelem 1.3. Gazdasági társaságból származó jövedelem 1.4. Szociális vagy álláskeresési ellátás 1.5. Ösztöndíj 1.6. Egyéb forrás (pl. vagyonértékesítés, jogdíj) 1.7. Eltartott
2. Az adatlap kitöltését megelőző egy év havi nettó átlagos jövedelme:
3. A pályázó, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott tulajdonában lévő ingatlanok, ingatlanrészek:
4. Tulajdonában lévő jelentősebb (legalább 300 000 Ft) értékű ingóságok és vagyoni értékű jogok:
5. Jelentősebb (300 000 Ft-ot meghaladó) hitelállomány, kölcsöntartozások összege:

VII. A pályázó, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott szabadidős szokásaira vonatkozó adatok
1. Rendszeresen gyakorolt szabadidős tevékenység (sport, kulturális, egyéb hobbi):
2. Rendszeresen látogatott szórakozóhelyek a rendszeresség megjelölésével (havi, heti, napi gyakoriság):

VIII. A pályázó, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott életvitelére vonatkozó adatok
1. Fogyaszt-e alkoholt, ha igen milyen mértékben?
2. Szenvedett-e alkoholfüggőségben? Volt-e alkoholelvonó kúrán?
3. Alkalmilag vagy rendszeresen fogyasztott-e, forgalmazott-e, előállított-e kábítószert vagy kábító, bódító hatású drogokat, gyógyszereket, mikor, milyen mértékben, milyen fajtát?
4. Dohányzáson kívül van-e egyéb káros szokása, szenvedélye, függősége (pl. játékfüggőség)?

A pályázó, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott nyilatkozata:

Tudomásul veszem, hogy az adatlapon szereplő adataim valóságát, az életvitelemet, a jövedelmi és vagyoni viszonyaimat, életkörülményeimet, lakó- és családi környezetemet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 10/C. § b) pontja alapján elrendelt ellenőrzés során megvizsgálják.

……………………………….., 20……………………………………………………..-n

………………………………………

pályázó, a gyermekvédelmi
intézményben foglalkoztatott

Az adatlapot kitöltve átvettem:

Dátum:. …………………………………………..

………………………………………….

gyermekvédelmi intézmény képviselője”

3. melléklet a 2024. évi XXX. törvényhez

„3. melléklet az 1997. évi XXXI. törvényhez

A kifogástalan életvitel ellenőrzéssel érintett személlyel közös háztartásban élő nagykorú hozzátartozó nyilatkozata

Alulírott ………………………………………………………………….. (név, születési hely és idő, anyja születési neve) tájékoztattak arról, hogy a velem közös háztartásban élő hozzátartozóm kifogástalan életvitel-ellenőrzése személyemet is érintheti, amelynek keretén belül az ellenőrzését végző szerv a bűnügyi nyilvántartásból rám vonatkozóan is adatot igényelhet. Tudomásul veszem, hogy a kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szerv ezen adatokat megismerheti.

(Kelt, dátum)

………………………………………..

aláírás, lakcím”

A törvényt az Országgyűlés a 2024. június 11-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2024. június 18.

Az 1. alcím a 87. § (3) bekezdése alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.

A 6. § a 87. § (2) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.

⁴

A 10. § (2) bekezdése a 87. § (2) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.

⁵

A 10. § (3) bekezdése a 87. § (2) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.

⁶

A 39. § a 87. § (3) bekezdése alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.

⁷

Az 5. alcím a 87. § (2) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.

⁸

A 65. § a 87. § (2) bekezdése alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek