30/2024. (IX. 10.) BVOP utasítás
30/2024. (IX. 10.) BVOP utasítás
a büntetés-végrehajtási szervezet Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatáról
1. Az utasítás célja, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP), a büntetés-végrehajtási intézetek (a továbbiakban: bv. intézet), a Büntetés-végrehajtás Gazdasági Ellátó Intézete (a továbbiakban: BV GEI) (a továbbiakban együtt: bv. szervek) közbeszerzéseinek és beszerzéseinek (a továbbiakban együtt: beszerzés) átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetősége érdekében egységesen szabályozza a beszerzések előkészítésének, lebonyolításának, dokumentálásának, valamint ellenőrzésének rendjét.
2. Az utasítás célja továbbá, hogy a közpénzek felhasználása szabályozott, valamint átlátható legyen, azonos és egyenlő feltételeket biztosítva az ajánlattevők számára, garantálva ezzel a verseny tisztaságát és annak nyilvánosságát.
3. Az utasítás az árubeszerzések, építési beruházások és szolgáltatások igénybevétele esetén meghatározza az eljárási szabályokat.
4. A BV GEI valamennyi bv. szerv beszerzésének lebonyolítója – jelen utasításban foglalt kivételekkel –, vagyis a beszerzési eljárás lefolytatásáért és a beszerzéssel kapcsolatos jogszabályi előírások betartásáért a BV GEI felel.
5. A Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központ, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet és a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja saját szabályozója alapján, saját beszerzésének lebonyolítója. A beszerzési eljárás lefolytatásáért és a beszerzéssel kapcsolatos jogszabályi előírások betartásáért saját szervezete útján gondoskodik.
6. Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed
a) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti árubeszerzésekre, építési beruházásokra, szolgáltatások megrendelésére, építési koncessziókra, szolgáltatási koncessziókra;
b) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott közbeszerzési értékhatárokat el nem érő árubeszerzésekre, építési beruházásokra, építési koncessziókra, szolgáltatási koncessziókra;
c) a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) szerinti, a Vbt. 7. §-ában meghatározott kivételi körbe tartozó árubeszerzésekre, építési beruházásokra és szolgáltatások megrendelésére;
d) a minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet] hatálya alá tartozó beszerzésre;
e)1 a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet] és a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek irányában fennálló ellátási kötelezettségről, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékekről és szolgáltatásokról, azok átadás-átvételéről és az ellentételezés rendjéről szóló 9/2011. (III. 23.) BM rendelet [a továbbiakban: 9/2011. (III. 23.) BM rendelet] szerinti beszerzésekre.
7. Az utasítás hatálya kiterjed a 6. pont a)–e) alpontjában meghatározott eljárások előkészítésére és teljes körű lebonyolítására, ideértve az esetleges jogorvoslati eljárásokat és az eljárások eredményeként megkötött szerződések módosítását is.
8. Az utasítás tárgyi hatálya nem terjed ki
a) az ellenállhatatlan természeti vagy emberi erő, amit emberi eszközzel nem lehet meggátolni, úgynevezett vis maior okozta károk elhárítása érdekében szükségessé váló, azonnali beszerzésekre;
b) olyan beszerzésekre, amikor az adott szolgáltatást, tevékenységet jogszabályi rendelkezés, hatósági jogosítvánnyal rendelkező gazdasági szereplő teljesíthet, amennyiben a tervezett közbeszerzés speciális jellege vagy egyéb lényeges körülmény indokolja, a közbeszerzési eljárás – a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) vagy az országos parancsnok gazdasági és informatikai helyettese (a továbbiakban: OPGIH) döntése alapján – a Kbt. 27. § (2) bekezdésére tekintettel egyedi rend meghatározásával is lefolytatható.
9. Jelen utasítás hatálya alá tartozó beszerzés kizárólag a jóváhagyott, módosított előirányzatok terhére, a bevételi előirányzatok teljesülésével összhangban valósítható meg.
10. A jelen utasítás szempontjából irányadó alapfogalmakat a Kbt. és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) értelmező rendelkezései tartalmazzák, azzal, hogy a fentieken túlmenően az utasításban használt fogalmak a következők:
a) beszerzés: a jelen utasítás tárgyi hatálya alá tartozó beszerzési tárgyak beszerzését célzó, megrendeléssel vagy szerződéskötéssel megvalósuló, visszterhes – pénzbeli ellenérték megfizetésével járó – jogügylet, amelyet az ajánlatkérő a szervezeti elem feladatainak folyamatos ellátása érdekében köt;
b) beszerzési eljárás: valamely beszerzés szabályszerű megvalósítását célzó intézkedések és cselekmények összessége;
c) beszerzés tervezett értéke: a beszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált, általános forgalmi adó nélkül számított nettó és bruttó összegben is meghatározott teljes ellenszolgáltatás;
d) becsült érték és egybeszámított becsült érték: a beszerzés megkezdésekor annak tárgyáért a Kbt. 16. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint – a Kbt. 17–20. §-ában foglaltakra tekintettel – számított nettó teljes ellenszolgáltatás. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális részt is bele kell számítani;
e) CPV kód: a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a közbeszerzési eljárásokról szóló 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a CPV felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló, 2007. november 28-i 213/2008/EK bizottsági rendelet;
f) döntéshozó: a BVOP javára indított beszerzési eljárásokban az ajánlatkérő döntési jogköreit döntéshozóként valamennyi döntés esetén az OPGIH gyakorolja, a bv. intézetek javára indított beszerzési eljárásokban az ajánlatkérő döntési jogköreit döntéshozóként az agglomerációs központ vezetője gyakorolja;
g) Jegyzék: a Vbt. szerinti biztonsági beszerzési eljárásokban kötelezően érvényesítendő biztonsági követelményeknek megfelelő gazdasági szereplőknek az Alkotmányvédelmi Hivatal által vezetett listája;
h) kezdeményező: az a szervezeti elem, amelynek feladatellátása során a beszerzési igény keletkezett;
i) lebonyolító: a BV GEI, kivéve az 5. pontban meghatározott eseteket;
j) mentesített beszerzési eljárás: a Kbt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, valamint a Vbt. 7. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti és a 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti eljárás;
k) műszaki leírás: a szakterületi sajátosságoknak, tartalmi követelményeknek megfelelő, olyan részletes leírás, amely alapján a gazdasági szereplők megfelelő ajánlatot tudnak benyújtani.
11. Jelen utasítás alkalmazandó a támogatásból megvalósuló beszerzésekre is, azzal, hogy amennyiben a pályázati útmutató, a felelős hatóság előírása szigorúbb szabályokat tartalmaz az ajánlati felhívásra, versenyeztetésre, szerződéses partner kiválasztására vonatkozóan, akkor azon rendelkezések figyelembevételével kell eljárni.
12. Az utasítás hatálya alá tartozó beszerzés megvalósításához az 1. mellékletben meghatározott beszerzési eljárásrendek valamelyikét kell lefolytatni.
13. A jelen utasítás hatálya alá tartozó központosított közbeszerzések esetében a külön jogszabályokban meghatározott, a központi beszerző szervekkel való kapcsolattartás és az eljárás lebonyolítása során az ajánlatkérői feladatok végrehajtása a BV GEI feladata.
13/A.2 A 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet és a 9/2011. (III. 23.) BM rendelet szerinti kedvezményezett köteles az uniós közbeszerzési értékhatárokat el nem érő, de az ellátási kötelezettség minimális értékét elérő vagy meghaladó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások körébe tartozó igényeivel a Központi Ellátó Szervhez fordulni. A jogszabályban előírt kötelezettség megszegése esetén a BV GEI a tudomásszerzést követő 10 munkanapon belül köteles a mulasztó kedvezményezettet megkeresni és tájékoztatni a kötelezettségszegés tényéről.
13/B.3 A 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet és a 9/2011. (III. 23.) BM rendelet hatálya alá tartozó beszerzések eljárásrendjét a külön kiadott Eljárásrend szabályozza.
14. A beszerzés eljárásrendjét a BV GEI határozza meg. A beszerzési és közbeszerzési eljárás lefolytatásáról, valamint azok eljárásrendjéről a BV GEI vezetője kizárólag a kezdeményező vezetője által kiállított, az egybeszámítás és becsült érték meghatározása alapjául szolgáló dokumentumlista (teljességi nyilatkozat), valamint a BV GEI által vezetett egybeszámítási nyilvántartás alapján végzett vizsgálat eredményét alapul véve dönt.
15. Amennyiben a beszerzés tárgya a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek eszközbeszerzéseiről szóló 1982/2013. (XII. 29.) Korm. határozatban [a továbbiakban: 1982/2013. (XII. 29.) Korm. határozat] meghatározott beszerzési tilalom hatálya alá tartozik, az érintett eszközök esetében a beszerzési eljárás csak a Miniszterelnökséget vezető miniszter engedélyével indítható meg. Az engedélykérés a BV GEI feladata. A beszerzési igény indokolását a kezdeményező köteles összeállítani és megküldeni a BV GEI részére, az 1982/2013. (XII. 29.) Korm. határozatban meghatározottak szerint.
16. A jelen utasítás hatálya alá tartozó beszerzések során a beszerzésben részt vevő valamennyi személynek a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia.
17. Az OPGIH által kijelölt személy az OPGIH éves feladatterve szerint vagy szúrópróbaszerűen, illetve az országos parancsnok egyedi utasítása alapján a jelen utasítás hatálya alá tartozó beszerzési eljárást, illetve azok bármely eljárási cselekményét részben vagy egészben ellenőrizheti, beleértve a szerződések előkészítését, a fedezet rendelkezésre állását, a személyi és tárgyi feltételeket.
18. A büntetés-végrehajtási szervezet gazdálkodási szabályzata szerint a felhalmozási kiadások körébe tartozó tárgyieszköz-beszerzéseket, valamint beruházásokat és felújításokat a bv. szerv jelzett igényei, illetve a központi előzetes tervek alapján a költségvetési terv elkészítésével egyidejűleg tervezik meg. Az adatszolgáltatás eredményeként beérkezett adatokat a BVOP Gazdasági Szolgálat, valamint az agglomerációs központok – a tervezés elősegítése érdekében – megküldik a BV GEI-nek.
19. A BVOP által az OPGIH részére tárgyév február 10. napjáig megküldött beszerzési és közbeszerzési igényeket az OPGIH továbbítja a BV GEI részére tárgyév február 28. napjáig. A BV GEI meghatározza a tervezett eljárási rendeket és eljárásfajtákat, majd a Kbt. részekre bontási tilalomra vonatkozó szabályait figyelembe véve, éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) készít, és gondoskodik annak az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (a továbbiakban: EKR) történő közzétételéről tárgyév március 31. napjáig. A BVOP végleges közbeszerzési tervének és módosításainak jóváhagyására az OPGIH jogosult.
20. A bv. intézetek közbeszerzési tervének és módosításainak jóváhagyására a beszerzési igény fedezetét biztosító bv. szerv vezetője jogosult, a közbeszerzési terv saját EKR felületen, saját hatáskörben kerül feltöltésre.
21. A közbeszerzési tervben nem szereplő vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárás is lefolytatható, ha előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ebben az esetben a közbeszerzési terv módosítása szükséges. A közbeszerzési terv módosítását a terv összeállításának felelőse köteles végrehajtani, valamint EKR felületen feltölteni, azzal, hogy a BVOP közbeszerzési terv év közben szükséges módosítására a BV GEI útján intézkedik.
22. A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KEF rendelet) hatálya alá tartozó, kiemelt termékek közbeszerzése vonatkozásában a BVOP éves összesített közbeszerzési tervét a BVOP szervezeti elemei adatszolgáltatása alapján a BVOP Gazdasági Szolgálat, valamint a bv. intézet vonatkozásában az agglomerációs központ küldi meg a BV GEI részére tárgyév május 5. napjáig. A BVOP tervet a BV GEI teszi közzé a KEF rendelet előírásai szerint tárgyév május 15. napjáig. A bv. intézetek tervei saját hatáskörben kerülnek feltöltésre a KEF Központosított Közbeszerzési Portálra. Jelen pontban foglalt rendelkezés a SELL Portál és a Központi Kormányzati Utaztatási Portálra nem alkalmazandó.
23. A közbeszerzési tervben bekövetkezett változásról a BV GEI-t 2 munkanapon belül értesíteni kell, ezt követően a BV GEI köteles haladéktalanul a központi beszerző szervezetet elektronikusan tájékoztatni, a központi beszerző szervezet által a központosított közbeszerzési portálon közzétett formában.
24. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: DKÜ rendelet) és a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó beszerzések vonatkozásában az éves informatikai beszerzési terv és éves informatikai fejlesztési terv elkészítése a BVOP Informatikai Főosztály feladata, annak a Digitális Kormányzati Ügynökség Központosított Közbeszerzési Portálra történő feltöltése a BV GEI feladata. A BVOP Informatikai Főosztály a terveket a DKÜ rendeletben meghatározott feltöltési határidőt megelőző 15. napig küldi meg az OPGIH jóváhagyását követően a BV GEI részére.
25. A bv. intézetek az éves tervüket a DKÜ rendeletben meghatározott határidőt megelőző 15. napig kötelesek megküldeni a BV GEI részére, az agglomerációs központ vezetőjén keresztül. A bv. intézetek tervét a BV GEI összesíti és nyújtja be.
26. A tervekben bekövetkezett változásról a BVOP Informatikai Főosztály 2 munkanapon belül írásban – a módosított terv megküldésével egyidejűleg – köteles a BV GEI-t értesíteni, ezt követően a BV GEI köteles haladéktalanul a központi beszerző szervezetet elektronikusan tájékoztatni, a Digitális Kormányzati Ügynökség Központosított Közbeszerzési Portálon központi beszerző szervezet által a központosított közbeszerzési portálon közzétett formában.
27. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NKOH rendelet) hatálya alá tartozó kommunikációs beszerzések és szervezetfejlesztési beszerzések vonatkozásában a BVOP éves kommunikációs tervét és éves szervezetfejlesztési tervét tárgyév január 15. napjáig a BVOP egyes szervezeti elemeinek adatszolgáltatása alapján a BVOP Kommunikációs Főosztálya készíti el, és a BV GEI teszi közzé az NKOH rendelet előírásai szerint.
28. A 27. pont szerinti tervekben bekövetkezett változásról – rendkívüli beszerzésiigény-bejelentésről – a BVOP Kommunikációs Főosztálya 2 munkanapon belül köteles – a módosított terv megküldésével egyidejűleg – a BV GEI-t értesíteni, ezt követően a BV GEI köteles haladéktalanul a központi beszerző szervezetet elektronikusan tájékoztatni a Nemzeti Kommunikációs Hivatal Központosított Közbeszerzési Portálján a központi beszerző szervezet által közzétett formában.
29. A bv. intézetek agglomerációs központ vezetője által jóváhagyott tervei saját NKOH felületen, saját hatáskörben kerülnek feltöltésre minden év január 31-ig. A bv. intézetek a felmerülő éves tervüket az NKOH rendeletben meghatározott feltöltési határidőt megelőző 15. napig kötelesek megküldeni a BV GEI részére. A terven kívüli igényeket rendkívüli igényként kell felrögzíteni az NKOH felületén.
30. A központi beszerző szerv kijelöléséről, a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések körének meghatározásáról és a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések központosított rendszeréről szóló 329/2019. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: VBÜ rendelet) hatálya alá tartozó beszerzések vonatkozásában a beszerzési terv összeállítása a BVOP Biztonsági Szolgálat feladata, annak a Védelmi Beszerzési Ügynökség Portálra történő feltöltése a BV GEI feladata. Az OPGIH jóváhagyása után a BVOP Biztonsági Szolgálata a tervet a VBÜ rendeletben meghatározott feltöltési határidőt megelőző 15. napig küldi meg a BV GEI részére. Az éves VBÜ terv továbbításának kötelezettsége a Belügyminisztérium felé a BVOP feladata.
31. A kormányzati képzési és oktatási beszerzésekről szóló 396/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó beszerzések vonatkozásában az éves kiképzési terv összeállítása a BVOP Humán Szolgálat feladata, annak a Kormányzati Képzésszervezési Központ Portálra (a továbbiakban: KKSZK) történő feltöltése a BV GEI feladata.
32. A bv. intézetek agglomerációs központ vezetője által jóváhagyott tervei saját KKSZK felületen, saját hatáskörben kerülnek feltöltésre.
33. A BV GEI a beszerzés kezdeményezések beérkezését és nyilvántartásba vételét követően, a nettó 5 millió forint értéket meghaladó eljárások vonatkozásában javasolt gazdasági szereplők adatait az OPGIH részére haladéktalanul megküldi a szerződés rendezettség vizsgálata érdekében. Soron kívüli beszerzési igény esetén a kezdeményező feladata az adatszolgáltatás ellátása a beszerzés kezdeményezés megküldésével párhuzamosan, a vizsgálat eredményéről a kezdeményező köteles tájékoztatni a BV GEI-t.
34. Az eljárásrend szabályaira figyelemmel, a kezdeményező az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor diszkriminációmentesen, az egyenlő bánásmód elvének megfelelően jár el. A kezdeményező a különböző eljárásokban ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét lehetőség szerint változtatja. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplőket lehetőség szerint a kezdeményező székhelye (telephelye) vagy a szerződés tárgyát képező árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés vagy építési beruházás teljesítésének helye szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozások, valamint egyéni vállalkozók közül választja ki.
36. A BVOP beszerzései esetében a kezdeményező, a bruttó 200 000 Ft tervezett értéket elérő vagy meghaladó értékű beszerzési igény felmerülése esetén beszerzés-kezdeményezést készít az OPGIH részére. A bv. intézetek beszerzései esetén a kezdeményező a beszerzési kezdeményezőt az agglomerációs központnak küldi meg jóváhagyás céljából.
37. A beszerzés-kezdeményezés kötelező tartalmi elemei különösen:
a) a beszerzés tárgya (mely nem irányulhat akciós vagy kifutó termékre);
b) a beszerzés szükségességének részletes indokolása;
c) a beszerzés mennyisége, mennyiségi egysége;
d) a beszerzés tervezett értéke;
e) a teljesítés helye, határideje;
f) az ajánlattételre felkérni javasolt gazdasági szereplők;
g) a szerződéskötéshez szükséges lényeges feltételek (különösen a szerződés szakmai tartalmát érintő feltételek, teljesítési feltételek, fizetési feltételek);
h) a beszerzési eljárásban történő részvételre a kezdeményező állományából kijelölt személy neve, elérhetőségei.
39. A 36. és 37. pont szerinti kezdeményezésben a beszerzés tárgyát röviden, a beszerezni kívánt áru, szolgáltatás vagy építési beruházás főbb jellemzőinek leírásával, CPV-kódjával kell meghatározni. Központosított közbeszerzés esetén, amennyiben a beszerzés tárgya a központi beszerző szerv által megkötött keretmegállapodásból elérhető, a beszerzés tárgyának cikkszámát és a keretmegállapodás számát is meg kell adni.
40. Építési beruházás esetén az ellenőrzés az építési napló alapján történik. Építési beruházás esetén az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 28. §-a szerint kell eljárni az árazott költségvetés tételeinek véglegesítése során.
41. A beszerzés tárgyának részletes paramétereit a műszaki leírásban kell rögzíteni.
42. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet alapján a műszaki leírás csak kivételes esetekben hivatkozhat meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra vagy konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, tevékenységre, személyre, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra is. Az ilyen megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni, és meg kell határozni azokat a fő paramétereket, amelyeknek az ajánlatnak meg kell felelnie. Nemcsak az egyenértékűség meghatározása kötelező elem, hanem a feltételek meghatározása is, mely alapján az egyenértékűség feltétele megállapítható. Az egyenértékűséggel kapcsolatos paraméterek és feltételek meghatározása, valamint az arról való döntés a kezdeményező feladata.
43. A műszaki leírásnak tartalmaznia kell különösen:
a) a beszerzés tárgyának rendeltetését, meghatározó fizikai és funkcionális paramétereit;
b) a beépítési, alkalmazási környezetet;
c) a csatlakozó berendezéseket és rendszereket;
d) a beszerzés mennyiségét;
e) a teljesítés és a megfelelő ajánlattétel szempontjából lényeges információkat, műszaki és minőségi követelményeket;
f) a beszerzés tárgyára vonatkozó jogszabályokra, a munkavédelmi szabályokra, a szabványokra, a rajzokra, a tervekre vagy a laborvizsgálati jegyzőkönyvekre, a minőség igazolására, tanúsítására vonatkozó követelményekre, a biztonsági – ideértve a munka-, tűz- és környezetvédelmi – követelményekre történő hivatkozásokat;
g) a hivatkozást a beszerzés tárgyára alkalmazott technológiára, vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, jelölésre, használati utasításra vonatkozó követelményekre;
h) a beszerzés tárgyának átvételére, csomagolására, szállítására vonatkozó követelményeket;
i) árubeszerzés esetén az a)–h) alponton felül a műszaki leírásnak tartalmaznia kell:
ia) a teljesítményre, méretekre, formákra, színekre, tulajdonságokra vagy egyéb, az ajánlatkérő által meghatározott műszaki paraméterre;
ib) a beszerzés tárgya esetében alkalmazandó vagy alkalmazható megfelelőségi igazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket;
j) szolgáltatás megrendelése esetén az a)–h) alponton felül a műszaki leírásnak tartalmaznia kell
ja) a szolgáltatás területének meghatározását;
jb) a szolgáltatás során elvégzendő feladatokat, munkafolyamatokat;
jc) a teljesítés részletes követelményeit, így különösen az egyes munkafolyamatok megfelelőségének követelményeit, a megrendelés és az elszámolás folyamatának meghatározását;
jd) az egyes munkák vizsgálatára, ellenőrzésére vonatkozó feltételeket a folyamatban lévő, valamint az elkészült munka tekintetében;
k) építési beruházás esetén az a)–h) alponton felül a műszaki leírásnak tartalmaznia kell
ka) a minőségbiztosításra vonatkozó szabályokat;
kb) a tervezésre és a költségekre vonatkozó szabályokat;
kc) az egyes munkák vizsgálatára, ellenőrzésére vonatkozó feltételeket, amelyeket az ajánlatkérőnek általános vagy különös rendelkezésekkel módjában áll előírni a folyamatban lévő és az elkészült munka tekintetében;
kd) az építési beruházás megvalósításához szükséges engedélyek beszerzésére vonatkozó információkat.
44. A beszerzés-kezdeményezés elkészítéséhez szükséges műszaki-szakmai specifikáció, az alkalmassági követelmények meghatározása a kezdeményező feladata és felelőssége.
45. A kezdeményező vezetője felel azért, hogy a beszerzés tárgyaként és mennyiségeként közölt adatok és a műszaki leírásban meghatározottak a beszerzés tárgya szerinti szakmai szempontból helytállóak legyenek, és a valóságnak megfeleljenek.
46. A beszerzés kezdeményezéséhez az alábbi mellékleteket kell csatolni:
a) a tervezett érték megállapításáról szóló jegyzőkönyv, valamint az abban foglaltakat alátámasztó dokumentumok (különösen indikatív ajánlatok, internetes piackutatás során fellelt internetes ajánlatokról készített képernyőképek, figyelembe vett korábbi szerződés, szakértői vélemény, központosított közbeszerzés esetén kosárelemzés);
b) a beszerzés műszaki leírása, melynek kötelező tartalmi elemeit a 43. pont tartalmazza; a legfontosabb szerződéses feltételekre (határidő, részteljesítés lehetősége, fizetési feltételek, kötbérek, jótállás stb.), valamint az értékelési és alkalmassági szempontokra történő javaslatot. A kezdeményező feladata a szerződéses feltételek, alkalmassági és értékelési szempontok meghatározása.
47. A műszaki leírás nem korlátozhatja az ajánlattétel során az ajánlattevők esélyegyenlőségét és az egyenlő elbánásra vonatkozó alapelvek érvényesülését.
48. A BV GEI a kezdeményezés és a rendelkezésére álló információk alapján a Kbt. 16–20. §-ára figyelemmel meghatározza a beszerzés becsült értékét.
49. Amennyiben az adott beszerzés becsült értéke eléri az irányadó közbeszerzési értékhatárt, akkor a BV GEI lefolytatja a közbeszerzési eljárást jelen utasításban foglaltak szerint.
50. A beszerzés becsült értékét és egybeszámított becsült értékét objektív alapú módszer alkalmazásával, nettó és bruttó összegben is meg kell állapítani. Amennyiben központi beszerző szerv részére a beszerzés értékének meghatározásához ettől eltérő formátumú dokumentum benyújtása szükséges, úgy köteles a BV GEI eltérő dokumentumot benyújtani.
51. A becsült érték objektív alapú megállapításának módszere különösen:
a) a beszerzés tárgyára vonatkozó, legalább három gazdasági szereplőtől bekért indikatív ajánlatban meghatározott ellenszolgáltatás számtani átlaga. A bruttó 200 000 Ft-ot és a nettó 1 000 000 Ft tervezett értéket meg nem haladó beszerzés esetén elegendő a beszerzés tervezett értékének megállapításához egyetlen indikatív ajánlat, amely esetében elegendő egyetlen gazdasági szereplő megszólítása;
b) az internetes piackutatás: legalább három gazdasági szereplő interneten elérhető, a beszerzés tárgyára vonatkozó ajánlatában meghatározott ellenszolgáltatás számtani átlaga;
c) a BVOP által megkötött korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződés elemzése, figyelembe véve a korábbi szerződéskötés óta bekövetkezett inflációt és az adott piacon bekövetkezett, az ellenértékre kiható változásokat;
d) igazságügyi szakértő igénybevétele, szakmai kamarák által ajánlott díjszabások.
52. A kezdeményező feladata az indikatív ajánlatok beszerzése, az internetes piackutatás elvégzése, a szerződések csatolása, vagy utalás az igazságügyi szakértőre, kamarai díjszabások alkalmazására.
53. Az OPGIH dönt a BVOP beszerzési igényeinek jóváhagyásáról vagy elutasításáról, és döntéséről tájékoztatja a kezdeményezőt és a BVOP Közgazdasági Főosztály (a továbbiakban: BVOP KGFO) vezetőjét. A beszerzés jóváhagyása esetén a BVOP KGFO vezetője – amennyiben a BVOP a beszerzés ajánlatkérője és a BVOP költségvetéséből kerül megvalósításra a beszerzés – a tervezett értékkel megegyező összegben fedezetigazolást állít ki, melyet megküld a kezdeményező részére.
54. A bv. intézetek esetében a beszerzési igények jóváhagyásáról vagy elutasításáról az agglomerációs központ vezetője dönt. A döntésre jogosult köteles gondoskodni arról, hogy a tervezett értékkel megegyező összegben fedezetigazolás kerüljön kiállításra, melyet megküld a kezdeményező részére. A továbbiakban a kezdeményező felelőssége, hogy az aláírt, jóváhagyott beszerzési dokumentumokat, valamint a fedezetigazolást együttesen megküldje a BV GEI részére.
55. Központosított közbeszerzés esetén a beszerzés megvalósítása érdekében a BV GEI a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint jár el.
56. A kezdeményező kérésére az OPGIH dönthet a beszerzési eljárás saját hatáskörben történő kezdeményezői lefolytatásáról, melyhez mellékelni kell a beszerzés-kezdeményezés dokumentumait. A saját hatáskörben lefolytatott eljárások eredményeként létrejött megrendelést vagy szerződést a BV GEI részére adatszolgáltatás céljából megküldeni szükséges.
57. Hiányos vagy nem megfelelő kezdeményezés esetén a BV GEI a hiánypótlás eszközével élhet, a kezdeményező 5 napon belül köteles a hiánypótlásban meghatározottaknak eleget tenni.
58. A beszerzés kis értékű beszerzésként valósítható meg abban az esetben, ha a beszerzés
a) tervezett értéke nem éri el a bruttó 200 000 Ft-ot (az Európai Unió támogatásával megvalósuló beszerzés esetén a bruttó 200 000 Ft-ot), és
b) egybeszámított becsült értéke nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt.
59. A kis értékű beszerzést a kezdeményező a kötelezettségvállalási szabályzat melléklete szerinti előterjesztés OPGIH részére történő megküldésével indítja a BVOP beszerzési igénye esetében. A bv. intézetek esetében az előterjesztést az agglomerációs központ vezetője részére történő megküldésével indítja el. Az előterjesztéshez mellékelni kell a beszerzés műszaki leírását.
60. A BVOP beszerzési igénye esetében az OPGIH dönt a kis értékű beszerzés jóváhagyásáról vagy elutasításáról, és döntéséről tájékoztatja a kezdeményezőt és a BVOP KGFO vezetőjét. A beszerzés jóváhagyása esetén – amennyiben a BVOP költségvetéséből kerül megvalósításra a beszerzés – a BVOP KGFO vezetője vagy az általa megbízott jogosult pénzügyi ellenjegyzéssel látja el a kötelezettségvállalási szabályzat melléklete szerinti előterjesztést, melyet továbbít a BV GEI részére, amely a kis értékű beszerzésekről nyilvántartást vezet az egybeszámítás okán. A bv. intézetek esetében a kis értékű beszerzési igények jóváhagyásáról vagy elutasításáról, illetve az agglomerációs szintű beszerzések esetében az agglomerációs központ vezetője dönt.
61. A BV GEI köteles a becsült értékről a jegyzőkönyvet elkészíteni az objektív alapú módszer alkalmazásával, a dokumentumok megérkezését követően 5 munkanapon belül.
62. A BV GEI az előterjesztés dokumentumait ellenőrzi, a beszerzési igényt nyilvántartásba veszi, és megvizsgálja, hogy a beszerzés központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik-e. Amennyiben a beszerzés nem tartozik központosított közbeszerzés hatálya alá vagy a központi beszerző szerv a saját hatáskörű beszerzést engedélyezi, és a becsült érték nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, a BV GEI a beszerzési dokumentumokat továbbítja a kötelezettségvállaló részére.
63. A kötelezettségvállaló aláírását követően a beszerzés írásbeli megrendeléssel végrehajtható.
64. Amennyiben a beszerzés nem valósul meg, vagy az visszavonásra kerül, a kezdeményező köteles erről írásban tájékoztatni a BV GEI-t.
65. A kis értékű beszerzés során is törekedni kell arra, hogy – azonos (vagy helyettesítő) termék kiskereskedelmi árának több forgalmazónál történő ellenőrzésével, internetes vagy más nyilvános adatbázisok adatainak dokumentált összevetésével – a beszerzés a leggazdaságosabb módon történjen.
66. Amennyiben a kiállított számla a kezdeményezőhöz érkezik, úgy azt köteles a pénzügyi teljesítésért felelős részére megküldeni az ellenérték megfizetése céljából.
67. A megvalósult beszerzés esetében a kezdeményező a megrendelőt, a teljesítésigazolást és a számlát a teljesítést követő 5 munkanapon belül egyszerű másolatban a BV GEI részére megküldi.
68. A beszerzés egyszerű beszerzésként valósítható meg abban az esetben, ha a beszerzés
a) tervezett értéke eléri vagy meghaladja a bruttó 200 000 Ft-ot (az Európai Unió támogatásával megvalósuló beszerzés esetén a bruttó 200 000 Ft-ot), és nem haladja meg a nettó 1 000 000 Ft-ot, és
b) egybeszámított becsült értéke nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt.
69. A BVOP szervezeti elemei beszerzési igénye esetében az OPGIH dönt a beszerzés jóváhagyásáról vagy elutasításáról. A döntéséről tájékoztatja a kezdeményezőt és a BVOP KGFO vezetőjét. A bv. intézetek esetében az egyszerű beszerzési igények jóváhagyásáról vagy elutasításáról, illetve az agglomerációs szintű beszerzések esetében az agglomerációs központ vezetője dönt.
70. A BVOP beszerzési igényeinek jóváhagyása esetén a BVOP KGFO a kezdeményezőnek a fedezetigazolást – amennyiben a BVOP költségvetéséből kerül megvalósításra a beszerzés – a rendelkezésére álló dokumentumokkal együttesen megküldi, így a továbbiakban a kezdeményező felelőssége, hogy az aláírt, jóváhagyott beszerzési dokumentumokat, valamint a fedezetigazolást együttesen megküldje a BV GEI részére. A bv. intézetek esetében az igényt benyújtó bv. intézet vezetőjének felelőssége a fenti dokumentumok megküldése a BV GEI részére. Amennyiben a bv. intézet a beszerzés ajánlatkérője, és saját költségvetéséből kerül megvalósításra a beszerzés, a tervezett értékkel megegyező összegben az agglomerációs központ gazdasági vezetője által is aláírt fedezetigazolást állít ki, melyet megküld a kezdeményező részére.
71. Egyszerű beszerzési eljárás esetén a BV GEI a kezdeményezés érkezésétől – vagy ha a központi beszerző szerv a saját hatáskörű beszerzést engedélyezi, az erről való tudomásszerzéstől – számított 5 munkanapon belül feljegyzésben rögzíti a becsült érték meghatározását, és amennyiben az egyszerű beszerzés lefolytatásának feltételei fennállnak, a beszerzést a BV GEI hajtja végre. Az OPGIH jogosult arra, hogy szúrópróbaszerűen bármikor ellenőrizze az egybeszámítási kötelezettség teljesítését.
72. Amennyiben a beszerzés tárgya központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodásból a beszerzés tárgya elérhető, akkor a termék keretmegállapodásból történő megrendelése iránt a BV GEI intézkedik.
73. Az egyszerű beszerzés során is törekedni kell arra – azonos (vagy helyettesítő) termék kiskereskedelmi árának több forgalmazónál történő ellenőrzésével, internetes vagy más nyilvános árlisták/adatbázisok adatainak dokumentált összevetésével –, hogy a beszerzés a leggazdaságosabb módon történjen.
74. A beszerzési eljárás eredményeképpen kiküldött megrendelés vagy megkötött szerződés másolati példányát a szerződő bv. szerv két munkanapon belül nyilvántartásba vétel céljából elektronikus úton megküldi a BV GEI részére, mellyel egy időben rögzíti a szerződés-nyilvántartásban.
75. A szerződéskötés vonatkozásában irányadó a társasági adóról és az osztalékról szóló 1996. évi LXXXI. törvény és annak 3. számú melléklete.
76. A beszerzés értékhatár alatti beszerzésként valósítható meg abban az esetben, ha a beszerzés
a) tervezett értéke meghaladja a nettó 1 000 000 Ft-ot, és
b) egybeszámított becsült értéke nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt.
77. A BVOP beszerzési igénye esetében az OPGIH dönt a beszerzés jóváhagyásáról vagy elutasításáról. Döntéséről tájékoztatja a kezdeményezőt és a BVOP KGFO vezetőjét. A bv. intézetek és az agglomerációs szintű beszerzések esetében az értékhatár alatti beszerzési igények jóváhagyásáról vagy elutasításáról az agglomerációs központ vezetője dönt.
78. A BVOP beszerzési igényeinek jóváhagyása esetén a BVOP KGFO a kezdeményezőnek a fedezetigazolást – amennyiben a BVOP költségvetéséből kerül megvalósításra a beszerzés – a rendelkezésére álló dokumentumokkal együttesen megküldi, így a továbbiakban a kezdeményező felelőssége, hogy az aláírt, jóváhagyott beszerzési dokumentumokat, valamint a fedezetigazolást együttesen megküldje a BV GEI részére. A bv. intézetek esetében saját felelősségi körbe tartozik a fenti dokumentumok megküldése a BV GEI részére. Amennyiben a bv. intézet a beszerzés ajánlatkérője, és saját költségvetéséből kerül megvalósításra a beszerzés, a tervezett értékkel megegyező összegben az agglomerációs központ gazdasági vezetője által is aláírt fedezetigazolást állít ki, melyet megküld a kezdeményező részére.
79. A BV GEI köteles a nemzeti értékhatár alatti beszerzésekről nyilvántartást vezetni az egybeszámítás szabályainak betartása érdekében. A szervezeti elemek kötelesek tájékoztatással élni a BV GEI irányába a saját hatáskörben lefolytatott beszerzési eljárások tekintetében.
80. A nettó 1 000 000 Ft-ot elérő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések esetén kötelező biztosítani a versenyeztetést, oly módon, hogy legalább három gazdasági szereplőt hivatalos árajánlatkérő formájában a műszaki tartalom részletezésével ajánlattételre szükséges felhívni.
81. A BV GEI köteles a becsült értékről a jegyzőkönyvet elkészíteni a pályáztatás megindítása előtt 10 nappal. Az OPGIH jogosult arra, hogy szúrópróbaszerűen bármikor ellenőrizze az egybeszámítási kötelezettség teljesítését.
1. Az eljárás lebonyolítása
82. Az ügyintéző a kezdeményező által készített beszerzési eljáráshoz kapcsolódó kezdeményezést megvizsgálja, hogy az alkalmas-e az eljárás megkezdéséhez, szükség esetén javaslatot tesz a kezdeményezés módosítására, kiegészítésére. A kezdeményezés kiegészítése, módosítása történhet – 5 munkanapon belül – írásban vagy a BV GEI és a kezdeményező között személyes egyeztetés keretében, melyről feljegyzést kell készíteni.
83. A kezdeményezés alapján az ügyintéző összeállítja a beszerzési eljárás dokumentumait. A beszerzési eljárás dokumentumainak kidolgozásában a beszerzés tárgyához kapcsolódó kérdésekben szakmai segítséget nyújt a kezdeményező képviselője.
84. Amennyiben a BVOP a beszerzés ajánlatkérője és a BVOP költségvetéséből kerül megvalósításra a beszerzés, a BV GEI a szerződéstervezetet megküldi a BVOP Hivatal Jogi és Adatkezelési Főosztály (a továbbiakban: BVOP JAFO) részére jogi szempontú ellenőrzés céljából. A bv. intézetek esetében a szerződés jogi szempontú ellenőrzése a bv. intézet feladata.
85. A BVOP JAFO a szerződéstervezettel kapcsolatos észrevételeit 5 munkanapon belül megküldi a BV GEI részére.
86. Amennyiben a BVOP a beszerzés ajánlatkérője és a BVOP költségvetéséből kerül megvalósításra a beszerzés, a nettó 10 millió Ft feletti tervezett értékű szerződés esetén a bizottság jogi szakértelemmel rendelkező tagja a BVOP JAFO által véleményezett szerződéstervezetet megküldi a BVOP Belső Ellenőrzési Főosztálya (a továbbiakban: BVOP BEF) részére annak tanácsadás keretében történő véleményezése és kontrolleljárás céljából az ajánlatkérés kiküldését megelőző 7 nappal.
87. A BVOP BEF a szerződéstervezettel kapcsolatos észrevételeit 5 munkanapon belül megküldi a BV GEI részére. A szerződéstervezet ellenőrzése során figyelembe kell venni, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően a szerződéstervezetben foglalt feltételekkel kell a szerződést megkötni.
88. A szerződéstervezet véglegesítése a BVOP JAFO és a BVOP BEF észrevételeinek figyelembevételével történik meg.
89. A beszerzési eljárás dokumentumainak véglegesítését követően 3 munkanapon belül az ügyintéző jegyzőkönyvet készít.
90. A BV GEI a hivatalos ajánlatkérést megküldi legalább 3 gazdasági szereplő részére.
91. Nem szükséges 3 gazdasági szereplő megkeresése az alábbi esetekben:
a) a szerződés műszaki-technikai sajátosságok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, feltéve, hogy a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés tárgyát a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozták meg;
b) jogszabályon alapuló kizárólagosság – kizárólagosság fennállása esetén a kizárólagosság igazolása;
c) a szerződés célja egyedi művészeti alkotás vagy művészi előadás létrehozása vagy az ajánlatkérő általi megszerzése;
d) a Ptk. 6:272. §-a szerinti megbízási szerződést eredményező beszerzés;
e) szoftver, elektronikus jogtár, elektronikus cégtár beszerzése;
f) egészségügyi tevékenység végzésére irányuló közreműködői vagy megbízási szerződés esetén;
g) a beszerzés kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele jelen fejezet szerinti szabályok alkalmazása esetén meghiúsulna;
h) a szerződés tárgya közüzemi szolgáltatások vagy internet-szolgáltatás megrendelése;
i) az ajánlatkérő piackutatás eredményeképpen igazolható módon meggyőződött arról, hogy az adott piacon háromnál kevesebb gazdasági szereplő lelhető fel, így potenciális versenyhelyzet nincs az adott beszerzési tárgy tekintetében;
j) a szerződés tárgya egyedi gyártású áru beszerzése, feltéve, hogy az áru egyediségét a gyártó igazolja;
k) a szerződést külföldön kell megkötni vagy teljesíteni;
l) az ajánlatkérő által, előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősségű beszerzés esetén;
m) a beszerzés közfoglalkoztatási program keretében történik;
n) a szerződés tárgya személyhez kötött, bizalmi jellegű szolgáltatás teljesítése;
o) a szerződés tárgya állami vezetők hivatali tevékenységéhez kapcsolódó, bizalmi jellegű szolgáltatások beszerzése (különösen beszédíró, fotós, személyi kommunikációs tanácsadó, személyi tolmácsolás);
p) a szerződés tárgya veszélyes hulladék megsemmisítése.
92. A 91. pontban foglalt kizárólagosság megnevezése és alátámasztása a kezdeményező feladata.
93. A 91. pont szerinti esetben, amennyiben a kiválasztott egy gazdasági szereplőtől származó érvényes ajánlat áll rendelkezésre, az ajánlattevő részére csak a szerződéstervezetet vagy megrendelés-tervezetet kell megküldeni, és be kell szerezni az ajánlattevő nyilatkozatát az abban, valamint a 99. pontban foglaltak elfogadásáról. Ezen dokumentumok rendelkezésre állása esetén a kötelezettségvállalásra (megrendelés vagy szerződés) sor kerülhet.
94. Az ajánlatkérés tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők megfelelő ajánlatot tehessenek, és az ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek.
95. Az ajánlat benyújtási határidejét úgy kell megállapítani, hogy az ajánlattevők egyenlő eséllyel tudjanak ajánlatot tenni, és – tekintettel a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlatok összetettségére, a benyújtandó dokumentumok körére – elegendő idő álljon (legalább 3 munkanap) rendelkezésre az ajánlat összeállításához és benyújtásához.
96. Az ajánlatok összehasonlítására alkalmazandó értékelési szempontok meghatározása során objektív szempontokat kell alkalmazni a Kbt. értékelési szempontokra vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével.
97. Az ajánlatkérésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét, székhelyét, adószámát, telefonszámát, e-mail-címét;
b) amennyiben nem azonos az ajánlatkérővel, az eljárás lebonyolítójának nevét, székhelyét, adószámát, telefonszámát, e-mail-címét;
c) a beszerzés tárgyának pontos meghatározását, főbb adatait, mennyiségét, a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást;
d) az ajánlat benyújtásának határidejét (a továbbiakban: ajánlattételi határidő);
e) az ajánlat benyújtásának helyét, módját, nyelvét, példányszámát, az ajánlattevő által benyújtandó dokumentumok felsorolását és a szükséges mellékleteket;
f) eljárás során előforduló eljárási cselekményeket, különösen részajánlattétel, hiánypótlás;
g) az ajánlatok bírálatának szempontjait, módszerét;
h) a teljesítés helyét, határidejét, ütemezését, feltételeit;
i) tájékoztatást arról, hogy ajánlatkérő a Ptk. 6:74–76. §-a szerinti versenyeztetési eljárást folytat;
j) tájékoztatást arról, hogy az ajánlatkérő a Ptk. 6:74. § (2) bekezdése alapján kiköti azt a jogot, hogy az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, és a szerződéskötést megtagadhatja;
k) tájékoztatást arról, hogy a nyertes ajánlattevő – figyelemmel az Áht. 41. § (6) bekezdésében foglaltakra – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény átlátható szervezet fogalmára vonatkozó feltételeknek való megfelelőség igazolására átláthatósági nyilatkozatot köteles benyújtani legkésőbb a szerződéskötésig, melynek elmaradása a szerződéskötéstől való visszalépésének minősül;
l) tájékoztatást arról, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén az ajánlatkérő a következő legkedvezőbb érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevővel szerződést köthet.
98. Az ajánlatkérés mellékletét képezi a szerződéstervezet, a részletes műszaki leírás, az átláthatósági nyilatkozat, nyilatkozat szerződés elfogadásáról, és az ajánlattételi adatlap.
99. Az ajánlattételi adatlapnak tartalmaznia kell az ajánlattevő által aláírandó nyilatkozatot, az alábbiak szerint:
a) a beszerzési tárgy megnevezését, az ajánlati árra (egységár, nettó, bruttó) vonatkozó ajánlattevői nyilatkozatot;
b) az ajánlati ár tartalmazza az ajánlatkérésnek megfelelő teljesítéssel felmerülő minden költséget – árubeszerzés esetén beleértve a termékek teljesítési helyre történő szállítását is –, és további költségek nem kerülnek felszámításra;
c) az ajánlattevő az ajánlatkérésben és annak mellékleteiben foglaltakat elfogadja;
d) az ajánlattevő a beszerzési eljárás során tudomására jutott információkat, adatokat és tényeket sem az eljárás befejezése előtt, sem azt követően harmadik személy tudomására nem hozza;
e) az ajánlattevő az ajánlatkérésben szereplő szerződéstervezetet elfogadja;
f) az ajánlatkérővel szemben nincs fennálló, lejárt határidejű tartozása;
g) az eljárást megindító felhívás megküldésétől visszafelé számítva 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozása nincsen;
h) a megajánlott áru vagy szolgáltatás mindenben megfelel az ajánlatkérésben előírtaknak;
i) építési beruházás esetén az ajánlattevő igénybe kíván-e venni alvállalkozót, és a teljesítés mely részéhez kívánja igénybe venni, amennyiben igen, alvállalkozó nevét, cégjegyzékszámát, adószámát, székhelyét köteles megjelölni.
100. Az ajánlatkérésben meghatározott feltételek az ajánlat benyújtására előírt határidő lejártáig módosíthatóak. A módosított feltételekről az eredeti benyújtási határidő lejárta előtt, azzal egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatni kell az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket. Az ajánlattételi határidő nem rövidíthető le, azonban adott esetben hosszabbítható.
101. Az ajánlatkérést az ajánlattételi határidő lejártáig az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők egyidejűleg történő, közvetlen tájékoztatásával, indokolás nélkül vissza lehet vonni.
102. Bármely gazdasági szereplő, akit az adott beszerzési eljárásban ajánlattételre felhívtak, írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet. A kiegészítő tájékoztatás benyújtási határidejét az ajánlati felhívás tartalmazza. A kiegészítő tájékoztatást a kérdés beérkezését követően legfeljebb 2 munkanapon belül, az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőknek kell megküldeni. A kiegészítő tájékoztatás az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 16 órában már nem kérhető.
103. Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől felvilágosítást kérni.
104. A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő közvetlenül köteles az ajánlattevő részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat.
105. Ha a hiánypótlást, a felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlatot lehet figyelembe venni az elbírálás során.
106. A szerződéstervezetben való módosítás csak az ajánlattételi határidő lejártáig lehetséges, azzal, hogy minden ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő részére a módosított tervezetet a BV GEI köteles megküldeni.
107. Az ajánlatok bontása, bírálata az ajánlattételi határidő lejártát követően kezdhető meg. Az ajánlatkérésben rögzíthető az előbbi bontás abban az esetben, ha a határidő lejártát megelőzően valamennyi gazdasági szereplő ajánlata beérkezett.
108. A beérkezett ajánlatok elbírálása során meg kell vizsgálni, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlatkérésben és a műszaki leírásban meghatározott feltételeknek.
109. Ha az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hiba van, ajánlatkérő felvilágosításkérés keretében ajánlattevőt felhívja ajánlatának pontosítására, azzal, hogy az értékelési szempont szerint ajánlati összeg nem változhat.
110. Ha az ajánlatban az értékelésre nem kiható számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a beszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit mint alapadatokat alapul véve kell kiszámítani az összesített ellenértéket vagy más, az ajánlatban megtalálható számításon alapuló adatot. A számítási hiba javításáról az ajánlattevőt közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell.
111. Az ajánlatkérésben és a műszaki leírásban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat kell az ajánlatkérésben meghatározott értékelési szempont szerint értékelni.
112. Amennyiben nem érkezik be három ajánlat, úgy a beérkezett ajánlat, ajánlatok alapján lehet dönteni.
113. Érvénytelen az ajánlat a Kbt. vonatkozó rendelkezései szerint.
114. Az ajánlatok érvényességének, érvénytelenségének megállapítása, valamint az ajánlatok értékelési szempont szerinti értékelése, összehasonlítása, továbbá ezek alapján az ajánlatokra vonatkozó beszerzési szakvélemény és döntési javaslat elkészítése a döntéshozó részére a BV GEI feladata. A beszerzés tárgya szerinti szakvélemény és döntési javaslat megformálása a kezdeményező feladata.
115. Amennyiben a beszerzési eljárásban csak egyetlen ajánlatot nyújtottak be, továbbá az ajánlattevő az ajánlatkéréssel egyidejűleg megküldött szerződéstervezet módosítását kezdeményezi, és az ajánlatkérő a módosítási javaslattal egyetért, akkor az ajánlattevő ajánlatát úgy kell tekinteni mint amely megfelel az ajánlatkérésben meghatározott feltételeknek. Ebben az esetben a szerződést a módosításnak megfelelően meg lehet kötni.
116. Eredménytelen a beszerzési eljárás a Kbt. vonatkozó rendelkezései szerint.
117. A beszerzési eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.
118. Az ajánlatok bírálatáról az eljárás ügyintézője döntési javaslatot is tartalmazó jegyzőkönyvet készít, amelyet a nyertes ajánlattevő személyére vonatkozó javaslatával terjeszt – amennyiben a BVOP a beszerzés ajánlatkérője, és a BVOP költségvetéséből kerül megvalósításra a beszerzés – az OPGIH elé jóváhagyásra. A bv. intézetek esetében – a kezdeményező képviselőjén keresztül – az agglomerációs központ vezetője elé kerül felterjesztésre. A jegyzőkönyvet a kezdeményező képviselője, a BV GEI gazdasági vezetője és a BV GEI eljáró ügyintézője írja alá.
119. Az ajánlatkérő, a kezdeményező döntésére való hivatkozással eltekinthet attól, hogy a szerződést a három ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő valamelyikével kösse meg, ha a benyújtott árajánlatok magasabbak az interneten elérhető és összehasonlítható módon kiválasztható, alacsonyabb vételárú, az ajánlatkérés tárgyával megegyező árunál vagy szolgáltatásnál. Ebben az esetben az ügyintéző az interneten történt összehasonlító vizsgálat eredményét a döntési javaslatot tartalmazó jegyzőkönyvben dokumentálja.
120. Az ügyintéző valamennyi ajánlattevőt tájékoztatja az eljárás rá vonatkozó eredményéről vagy annak eredménytelenné nyilvánításáról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról, kizárásáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb 7 munkanapon belül.
2. Szerződéskötés
121. Az eljárás eredményének jóváhagyása esetén a BV GEI a nyertes ajánlat adatai alapján véglegesíti a szerződéstervezetet. A szerződésnek tartalmaznia kell a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.
122. A nyertes ajánlattevő visszalépése esetén az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel kell a szerződést megkötni, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli döntés megjelölte.
123. A szerződés mindkét fél általi aláíratása a kezdeményező feladata.
124. A szerződés aláírását követően a szerződés egyes példányainak – akár elektronikusan, akár fizikailag aláírt példányokról legyen szó – érintettek részére történő megküldése a kezdeményező feladata.
125. Az aláírt szerződés 1 példányát a szerződés aláírását követő 3 munkanapon belül a BV GEI részére köteles megküldeni a kezdeményező, aki köteles 3 munkanapon belül a szerződés adatait és a szerződést a szerződés-nyilvántartásban rögzíteni.
3. Az eljárás dokumentálása
126. A beszerzési eljárások cselekményeit azok előkészítésétől a beszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződés teljesítéséig dokumentálni kell. A beszerzési eljárást alátámasztó alapdokumentumok különösen, amelyeket a beszerzési eljárás iratanyagába kell iktatni:
a) a döntést is tartalmazó kezdeményező irat;
b) a műszaki leírás;
c) a fedezetigazolás;
d) az eljárás megindítására vonatkozó, a döntést is tartalmazó előterjesztés;
e) a jóváhagyott ajánlatkérés;
f) az ajánlattevők által benyújtott ajánlatok;
g) az értékelési jegyzőkönyv, döntés;
h) az aláírt szerződés.
4. A szerződés módosítása, megszüntetése
127. Ha a kezdeményező – amennyiben a BVOP a szerződő fél – a szerződést módosítani kívánja, a szerződés módosítására vonatkozó kezdeményezést készít az OPGIH részére, melynek kötelező tartalmi elemei:
a) a módosítani kívánt szerződés tárgya, ügyszáma;
b) a módosítandó rendelkezések megjelölése;
c) a módosítás indokolása;
d) a szerződésben foglalt ár változása esetén a megváltozott ár (egységár, nettó, bruttó), és az azt alátámasztó dokumentumok.
128. Amennyiben a szerződés módosítható, a módosítást a BV GEI Titkársági és Jogi Osztály hajtja végre a BVOP Hivatal közreműködésével, a szerződéskötésre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával. Amennyiben a szerződésmódosítás a bv. intézet felelősségi köre, azt az aláírást követő 3 munkanapon belül a BV GEI részére köteles megküldeni.
129. Ha a megkötött szerződést a szerződött partner mondja fel, a kezdeményező erről a felmondás megküldésével a BVOP KGFO-t és a BV GEI-t két munkanapon belül értesíti. A felmondás jogkövetkezményeire figyelemmel a jogi képviseletben a kezdeményező a BVOP Hivatal közreműködését kérheti.
130. A kezdeményező – a BV GEI tájékoztatása mellett – köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a szerződés teljesítését, és a felek együttműködési kötelezettsége keretében minden tőle elvárhatót megtenni a megfelelő mennyiségben és minőségben történő teljesítés biztosítása érdekében. Ha felmerül a veszélye, hogy határidőben vagy megfelelő mennyiségben, minőségben a szerződött gazdasági szereplő fél neki felróható okból nem teljesít, kezdeményezni kell a szerződött gazdasági szereplő képviselőjével történő mielőbbi egyeztetést, és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésére írásban fel kell hívni a figyelmét.
131. Amennyiben a beszerzés során keretszerződés megkötésére került sor, a kezdeményező köteles az adott keretszerződés keretösszegének rendelkezésre állását és a szerződés hatályosságát a keretszerződésből történő beszerzés előtt ellenőrizni.
132. A szerződött gazdasági szereplő – szerződéses mellékkötelezettségekre kiható – akadályközlése esetén a kezdeményező felhívja a gazdasági szereplőt a részletes indokok közlésére, majd előterjesztésben javaslatot tesz az OPGIH részére annak elfogadásáról vagy elutasításáról, amennyiben a BVOP a szerződő fél.
133. A szerződés (megrendelés) teljesítését a kezdeményezőnek ellenőriznie kell. Kizárólag a szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelő teljesítés igazolható. Ha azt a szerződés tartalmazza, a teljesítés elfogadására vagy el nem fogadására vonatkozó nyilatkozatot – utóbbiban megjelölve a kijavítandó, pótolandó hibákat és az annak teljesítésére meghatározott határidőt – a szerződő partner képviselőjének dokumentáltan át kell adni.
134. A BVOP KGFO és a bv. szerv kijelölt szakterülete a beérkező számlát – a vonatkozó jogszabályokkal összhangban – köteles megvizsgálni, hogy annak adatai megegyeznek-e a kapcsolódó szerződés adataival.
135. A szerződést kötő fél feladata a szerződés teljesítését követően felmerülő szavatossági vagy jótállási igények jelzése a szerződő partner felé, az ezzel összefüggő egyeztetések lefolytatása és a szerződés vagy a jogszabályok alapján rendelkezésre álló intézkedésekre javaslattétel a kötelezettségvállalónak.
136. Amennyiben a szerződés (megrendelés) tárgyát képező szolgáltatást vagy terméket folyamatosan biztosítani kell, a kezdeményező köteles a beszerzésre irányuló szerződések lejártát figyelemmel kísérve gondoskodni a szolgáltatás vagy termékellátás folyamatosságáról. A szerződések módosításánál, új szerződési igény kezdeményezésénél a kezdeményezőnek figyelemmel kell lennie a szükséges beszerzési eljárás lefolytatásának időigényére.
137. A kezdeményező a szerződés meghiúsulását, vagy annak csak részleges teljesülését köteles a BVOP KGFO-nak és a BV GEI-nek jelezni a kötelezettségvállalással lekötött pénzügyi keret felszabadítása és az egybeszámításról szóló hiteles nyilatkozattétel érdekében.
138. A mentesített beszerzési eljárások lefolytatása a BV GEI feladata.
139. A mentesített beszerzési eljárások során a beszerzés értékhatárai, valamint a becsült érték megállapítása tekintetében a Kbt. és a Vbt. szabályai az irányadók.
140. Mentesített beszerzési eljárást a Vbt. és a 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései, valamint jelen utasítás VI. fejezetének figyelembevételével kell lefolytatni.
141. Mentesített eljárásban nem szükséges legalább 3 ajánlat bekérése, a szerződés a jelen utasításban foglaltak alapján megköthető, amennyiben a mentesítési kérelemben megjelölésre kerül az a gazdasági szereplő, akivel az ajánlatkérő a beszerzést meg kívánja valósítani.
5. Az elektronikus közbeszerzési rendszer
142. A közbeszerzési eljárások során az EKR rendelet és az EKR felhasználói kézikönyvének előírásait kell alkalmazni.
143. Az EKR regisztrációval kapcsolatos teendők elvégzésére a BVOP tekintetében az OPGIH, a bv. intézetek tekintetében az agglomerációs központ vezetője intézkedik.
144. A BVOP tekintetében EKR super user jogosultsággal az OPGIH és az OPGIH által kijelölt személy rendelkezik, továbbá rendelkezik az egyéb jogosultságok kiosztásáról.
145. A további EKR jogosultságok biztosítására a BV GEI vezetője intézkedik. Az EKR közbeszerzési terv karbantartó jogosultság kizárólag az OPGIH által kijelölt személy, illetve a BV GEI gazdasági vezetője vagy az általa kijelölt személy részére biztosítható, azzal, hogy előzetes jóváhagyás céljából az OPGIH részére köteles javaslattal együtt megküldeni a kijelölt személy nevét, elérhetőségét.
146. A közbeszerzési eljárások lebonyolításához szükséges egyéb jogosultságok kiosztásáról a kezdeményező vezetője rendelkezik.
147. Az OPGIH és az általa kijelölt személy részére a BV GEI köteles folyamatosan biztosítani a betekintői jogosultságot az EKR felületen valamennyi közbeszerzési eljárás vonatkozásában, az eljárás megindítását követő 3 munkanapon belül. A bv. intézet betekintési jogát a bv. intézet arra jogosult szervezeti eleme biztosítja az OPGIH részére.
6. Közbeszerzési eljárás kezdeményezése
148. A közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó kezdeményezést valamennyi bv. szerv köteles a tervezett szerződéskötési időpontot megelőzően legalább 6 hónappal felterjeszteni és megküldeni a BV GEI részére.
149. Amennyiben a kötelezettségvállaló a BVOP, akkor az OPGIH dönt a beszerzés jóváhagyásáról vagy elutasításáról, döntéséről tájékoztatja a kezdeményezőt, a BV GEI-t és a BVOP KGFO vezetőjét. A bv. intézet feladatkörébe tartozó beszerzési igények esetében az engedélyezés az agglomerációs központ vezetőjének a felelőssége.
150. A BV GEI feladata a részekre bontás tilalmának figyelembevételével megállapított egybeszámított becsült érték megállapítása.
151. A beszerzés jóváhagyása esetén – amennyiben a BVOP az ajánlatkérő és a BVOP költségvetéséből kerül megvalósításra a beszerzés – a KGFO vezetője fedezetigazolást állít ki, és azt megküldi a BV GEI vezetőjének. Amennyiben a bv. intézet a beszerzés ajánlatkérője és saját költségvetéséből kerül megvalósításra a beszerzés, a tervezett értékkel megegyező összegben fedezetigazolást állít ki, melyet megküld a kezdeményező részére.
152. Az egybeszámított becsült érték meghatározását a kezdeményezésben foglalt becsült érték és a BV GEI-nél rendelkezésre álló adatok alapján a BV GEI végzi.
153. Építési beruházás esetén a becsült értéket a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 13. §-ának előírásai szerint kell megadni.
7. Közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása
154. A közbeszerzési eljárásban az alábbi személyek vesznek részt:
a) a döntéshozó;
b) a bírálóbizottság elnöke (az eljárásért felelős személy);
c) az eljárásba bevont további személyek, így különösen a bírálóbizottság tagjai, valamint a bírálóbizottság munkáját támogató szakértők;
d) a lebonyolító vagy a lebonyolító közreműködője;
e) a döntéshozó eseti döntése és a Kbt. 27. § (3) bekezdése alapján az ÁKSZ vagy FAKSZ (a továbbiakban: ÁKSZ);
f) a döntéshozó eseti döntése alapján a beszerzési eljárásban való részvételre kijelölt, illetve bevont további személy(ek) vagy szervezet(ek).
155. A beszerzési eljárásban részt vevő személyeknek a beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályban előírt szakértelemmel kell rendelkezni.
156. Az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően a BV GEI folytatja le az előzetes piaci konzultációt.
157. Amennyiben a kezdeményezés és az ahhoz csatolt dokumentumok megfelelőek, a közbeszerzési eljárás indítására alkalmasak, továbbá a bírálóbizottsági tagok kijelölése megtörtént, a BV GEI 5 munkanapon belül megkezdi a közbeszerzési eljárás előkészítését.
158. A közbeszerzési eljárás előkészítésére, lefolytatásának támogatására, elbírálására és értékelésére bírálóbizottságot (a továbbiakban: bizottság) kell létrehozni a 154. pont szerint. A 154. pont c) alpontja szerinti szakértő (a továbbiakban: ügyintéző) biztosítja a közbeszerzési szakértelmet.
159. Eredménytelen közbeszerzési eljárás esetén, ha a kezdeményezésben foglaltak változatlanul fennállnak, az eljárás újraindításához nem szükséges a kezdeményezés újbóli megküldése, a BV GEI eredménytelenségről szóló tájékoztatását követően 15 munkanapon belül, a költségfedezet további megléte, valamint az igény fennállása esetén egy erre vonatkozó tájékoztató levél közvetlen megküldésével újra kezdeményezheti a közbeszerzési eljárás ismételt lefolytatását. Egyéb esetben a kezdeményező az eljárás újraindításához a megváltozott feltételeket tartalmazó kezdeményezést küldi meg közvetlenül a BV GEI részére.
160. Amennyiben a kezdeményezés és az ahhoz csatolt dokumentumok alkalmatlansága miatt a közbeszerzési eljárás megindítása nem lehetséges, a BV GEI 5 munkanapon belül konzultációt kezdeményez a kezdeményezővel a hiányosságok kiküszöbölése érdekében. A konzultációról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzítésre kerülnek a módosítási, kiegészítési javaslatok, felelősök, valamint a feladat- és ütemtervek, határidők.
161. A bizottság tagjait a BV GEI vezetője jelöli ki és bízza meg az előterjesztés jóváhagyásával.
A bizottság tagjai:
a) a BV GEI beszerzésekért felelős szervezeti egysége vezetője és helyettese;
b) a kezdeményező képviselője mint a bizottság beszerzés tárgya szerinti műszaki szakértelemmel rendelkező tagja és helyettese;
c) a BV GEI vezetője által kijelölt, a BV GEI állományába tartozó személy és helyettese;
d) a BV GEI vezetője által kijelölt, a BV GEI állományába tartozó személy mint a bizottság pénzügyi szakértelemmel rendelkező tagja és helyettese;
e) a BV GEI vezetője által kijelölt, a BV GEI állományába tartozó személy mint a bizottság jogi szakértelemmel rendelkező tagja és helyettese;
f) egyéb, az OPGIH, a BV GEI vezetője vagy a kezdeményező vezetője által javasolt személy.
162. A bizottságba kizárólag az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget teljesített személyek jelölhetők ki, kivéve, ha ők nem minősülnek közszolgálatban álló személynek.
163. A bizottság tagjainak felelőssége saját szakterületükön belül kiterjed az eljárásnak a vonatkozó jogszabályok, belső szabályozók előírásainak megfelelő lefolytatásában való részvételre.
164. A bizottság tagjai kötelesek mind az eljárás előkészítése, mind pedig lefolytatása során folyamatosan együttműködni.
165. A bizottsági tag távolléte esetén a helyettes bizottsági tag köteles a bizottsági üléseken részt venni, és a bizottsági tag feladatait ellátni.
166. Amennyiben a bizottsági tag vagy a helyettese munkakörében vagy foglalkoztatási jogviszonyában olyan mértékű változás áll be, hogy a továbbiakban feladatát nem tudja ellátni, az érintett szakterület vezetője köteles a bizottságba új, megfelelő szakértelemmel rendelkező tagot, helyettes tagot kijelölni.
167. A bizottság üléseit az ügyintéző elektronikus úton hívja össze, a tárgyalás alapját képező anyagok megküldésével vagy azokhoz történő elérhetőség biztosításával. A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
168. Az összeférhetetlenségre a Kbt. 25. §-ában foglalt, az ajánlatkérő oldalán eljáró személyek tekintetében irányadó megfelelő rendelkezéseket kell alkalmazni. A beszerzési eljárásban részt vevő bizottsági tagoknak titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenni, mely során írásban nyilatkoznak arról, hogy nem áll fenn velük szemben összeférhetetlenségi ok, és a nyilatkozat aláírásával egyidejűleg titoktartásra kötelezik magukat.
169. A titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatokat a BV GEI készíti elő, és gondoskodik arról, hogy a megbízóleveleket, valamint az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot az érintett személyek aláírják.
170. A bizottság tagjai, valamint a döntéshozó kötelesek jelenteni a felettesük részére, amennyiben velük szemben a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenség fennállása esetén az érintett személy a beszerzési eljárás lefolytatásában nem vehet részt.
171. Amennyiben szervezeten kívüli szakértő bizottsági tag kerül kijelölésre, a bizottsági tagság érdekében megbízási szerződést kell kötni.
172. Építési beruházás esetén a kezdeményező a bizottságba az építési beruházás tárgyában, az adott szakterületen szerzett szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személyt delegál. Amennyiben a kezdeményezőnél nincs megfelelő szakirányú, felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, akkor a bizottságba delegálható a kezdeményező agglomerációjához tartozó, más bv. szervnél foglalkoztatott, megfelelő végzettségű személy is.
173. Amennyiben egy közbeszerzési eljárásban ÁKSZ kerül kijelölésre, kizárólag az általa jóváhagyott dokumentumok kerülhetnek felterjesztésre, engedélyezésre, közzétételre vagy megküldésre a gazdasági szereplők részére.
174. A bizottság tagjainak feladatai különösen:
a) bizottsági üléseken, tárgyalásokon való részvétel, a megtett nyilatkozatok, állásfoglalások jegyzőkönyvezése, a tagok aláírásával történő elfogadása, különvélemények dokumentálása;
b) a közbeszerzési eljárás fajtájának meghatározása;
c) a közbeszerzési eljárás értékelési szempontjainak, módszerének kidolgozása;
d) az alkalmassági követelmények meghatározása;
e) a közbeszerzési dokumentumok előkészítése, azoknak a bizottsági tagok által képviselt szakterületekre vonatkozó jogszabályok, előírások figyelembevételével történő megszövegezése;
f) az eljárás eredményeként létrejövő szerződések tervezetének kidolgozása;
g) a részvételi jelentkezések, ajánlatok elbírálása;
h) a szükséges hiánypótlások, felvilágosítás- és indokoláskérések kezdeményezése, kiegészítő tájékoztatáskérések megfogalmazása, azokra adott válaszok érdemi vizsgálata, tárgyalásokon való részvétel az eljárástípus függvényében;
i) a döntési javaslat elkészítése;
j) előzetes vitarendezés kezdeményezése esetén a vitarendezésre adott válasz elkészítése.
175. A bizottság elnökének feladata
a) a kijelölt bizottság munkájának irányítása, a bizottsági ülések vezetése;
b) a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészíttetése, a jegyzőkönyvek aláírattatása, ellenőrzése;
c) az eljárások során tartandó tárgyalások levezetése, kivéve, ha a BV GEI vezetője által kijelölt más személy vezeti;
d) az eljárás eredményes lezárása érdekében a kidolgozói munka irányítása;
e) a döntéshozó intézkedésének kezdeményezése, ha az eljárás törvényességét sértő vagy eredményességét veszélyeztető körülmény jut tudomására.
176. A közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező tag feladatai, szakterülete tekintetében:
a) a műszaki tartalom kidolgozása, ellenőrzése;
b) az eljárás során keletkező dokumentumok, jelentések kidolgozása, műszaki-szakmai véleményezése;
c) a beérkező részvételi jelentkezések, ajánlatok bírálata és értékelése;
d) javaslattétel a műszaki-szakmai alkalmassági követelményekre;
e) javaslattétel az ajánlatok szakmai értékelési szempontjaira;
f) a szerződés szakmai tartalmát érintő szerződéses feltételek teljes körű meghatározása;
g) a műszaki tartalmat érintő ajánlattevői kérdés esetén a kiegészítő tájékoztatás tartalmának határidőre történő kidolgozása;
h) az ajánlat szakmai értékelési szempontok szerinti értékelése;
i) a műszaki-szakmai és alkalmasság elbírálása;
j) adott esetben az egyenértékűség vizsgálata és megfelelőségének megállapítása;
k) a szakmai ajánlat részeként benyújtott árazott költségvetés vizsgálata;
l) közreműködés annak megállapításában, hogy a kért ellenszolgáltatás nem jelent-e aránytalanul alacsony árat, valamint az ajánlat tartalmaz-e egyéb aránytalan vállalást;
m) előzetes vitarendezés kezdeményezése esetén szakmai segítségnyújtás a vitarendezésre adott válasz elkészítéséhez;
n) jogorvoslati eljárás során szakmai segítségnyújtás az ajánlatkérő képviselőjének.
177. A közbeszerzési szakértelemmel rendelkező tag feladatai, szakterülete tekintetében:
a) a bizottság megbízására vonatkozó dokumentumok és az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatok elkészítése;
b) az adott beszerzésre vonatkozó eljárásrend kiválasztása a becsült érték figyelembevételével, javaslattétel a bizottság részére az alkalmazásra kerülő eljárásfajta kiválasztása során;
c) a közbeszerzési dokumentumok összeállítása a bizottsági tagok közreműködésével;
d) az EKR kezelése, az eljárási cselekmények folyamatos figyelése;
e) a műszaki, pénzügyi és jogi szakértelmet biztosító tagok közbeszerzési támogatása, különösen az alkalmassági feltételek és az értékelési szempontrendszer, valamint a bírálati folyamat kialakításában;
f) együttműködés a bizottság tagjaival és – amennyiben nem ő látja el az ÁKSZ feladatokat – az ÁKSZ-szal;
g) az eljárás során keletkező okmányok, dokumentumok, jelentések kidolgozása, kezelése és megőrzése;
h) a bizottság üléseinek előkészítése, a bizottság tagjainak kiértesítése a bizottsági ülés időpontjáról, tárgyáról, a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek, feljegyzéseinek, javaslatainak elkészítése;
i) az eljárást megindító felhívás közzétételre történő továbbítása, valamint – amennyiben hirdetmény közzétételére nem kerül sor – a felhívásnak a felkérni tervezett gazdasági szereplők részére történő megküldése és a közbeszerzési dokumentumok elérhetővé tétele;
j) a kiegészítő tájékoztatások határidőben történő teljesítése, szükség esetén a részvételi vagy ajánlattételi határidő módosítása;
k) a közbeszerzési dokumentumok szükség szerinti módosítása;
l) a részvételi jelentkezések, ajánlatok bontása;
m) részvétel a beérkező ajánlatok és részvételi jelentkezések bírálatában és értékelésében, segítve az egyes bizottsági tagok feladatainak végrehajtását;
n) a hiánypótlások, felvilágosítás kérések, indokolás kérések értékelő jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően történő elkészítése;
o) döntési javaslat, összegezés elkészítése;
p) szerződés aláíratása;
q) előzetes vitarendezés kezdeményezése esetén a vitarendezésre adott válasz előkészítése;
r) az eljárás lefolytatásának folyamatos figyelemmel kísérése, a keletkező okiratok aláíratásának, hitelesítésének, valamint az okiratok határidőben történő továbbításának biztosítása;
s) a közbeszerzési eljárással és a szerződés teljesítésével kapcsolatos határidők figyelemmel kísérése és betartása;
t) az eljárást érintő díjfizetési kötelezettségek teljesítése érdekében a szükséges átiratok, megkeresések elkészítése, kiadmányozásra előkészítése;
u) az eljárással kapcsolatos közzétételi kötelezettségek teljesítése;
v) a közbeszerzési eljárás adatainak pontos és azok keletkezését és változását követő rögzítése, az eljárások helyzetéről vezetett nyilvántartásban;
w) a tevékenysége során felmerülő bármely akadály jelentése az osztályvezetőjének;
x) a szükséges mértékben folyamatos kapcsolattartás a közreműködő szervezetekkel az eljárás eredményes lefolytatása érdekében.
178. A jogi szakértelemmel rendelkező tag feladatai, szakterülete tekintetében:
a) részvétel az eljárás során keletkező dokumentumok, jelentések kidolgozásában, jogi szakvélemény kialakítása;
b) részvétel az eljárásban, együttműködés a szakemberekkel;
c) a beérkező részvételi jelentkezések, ajánlatok vizsgálata és értékelése szakterülete szempontjából;
d) a közbeszerzési dokumentumok, műszaki leírás és a szerződések szakmai tartalmát érintő szerződéses feltételek alapján a közbeszerzési dokumentumokkal összhangban álló szerződéstervezet megszövegezése;
e) az esetlegesen közreműködő ÁKSZ-szal történő együttműködés, kapcsolattartás;
f) a szerződéses feltételeket érintő, a gazdasági szereplők által feltett kérdés esetén a kiegészítő tájékoztatás tartalmának határidőre történő kidolgozása;
g) a jogszerűség betartásának érdekében javaslattétel a bizottság, valamint a döntéshozó részére;
h) az esetleges jogkövetkezményekre való figyelemfelhívás;
i) a részvételi jelentkezések és ajánlatok vizsgálata, kiemelt figyelemmel a kizáró okokra;
j) az eljárás eredményeként létrejövő szerződések aláírás előtti véglegesítése;
k) előzetes vitarendezés kezdeményezése esetén szakmai segítségnyújtás a vitarendezésre adott válasz elkészítéséhez;
l) jogorvoslat esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: KDB), a kérelmező és egyéb érdekeltek részére küldendő dokumentumok véleményezése;
m) kijelölése esetén jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő képviselete;
n) szükség esetén a szerződésmódosítás tervezetének összeállítása, véglegesítése.
179. A pénzügyi szakértelemmel rendelkező tag feladatai, szakterülete tekintetében:
a) részvétel az eljárás során keletkező dokumentumok, jelentések kidolgozásában, pénzügyi szakvélemény kialakítása;
b) részvétel az eljárás folyamatában, együttműködés a szakemberekkel,
c) részvétel a beérkező részvételi jelentkezések, ajánlatok bírálatában, pénzügyi szempontból történő értékelés elkészítése;
d) részvétel az eljárás eredményeként létrejövő szerződések, tervezetek fizetési és pénzügyi feltételeinek kidolgozásában;
e) a szerződés pénzügyi teljesítését érintő ajánlattevői kérdés esetén a kiegészítő tájékoztatás tartalmának határidőre történő kidolgozása;
f) a pénzügyi ajánlat összhangjának vizsgálata a Kbt., az Áht. és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseivel, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi fedezettel;
g) az ajánlatok számszerű ellenőrzése, javaslattétel számítási hiba javítására;
h) közreműködés annak megállapításában, hogy a kért ellenszolgáltatás nem jelent-e aránytalanul alacsony árat, valamint az ajánlat tartalmaz-e egyéb aránytalan vállalást;
i) a beszerzés fedezete rendelkezésre állásának folyamatos ellenőrzése;
j) előzetes vitarendezés kezdeményezése esetén szakmai segítségnyújtás a vitarendezésre adott válasz elkészítéséhez.
180. Az ÁKSZ feladatai, felelősségi köre:
a) részvétel az eljárás során keletkező dokumentumok kidolgozásában, véleményezésében;
b) részvétel az eljárás folyamatában, együttműködés a szakemberekkel;
c) a beérkező részvételi jelentkezések, ajánlatok bírálatában és értékelésében részvétel;
d) előzetes vitarendezés során az ajánlatkérői álláspont kialakításához szakvéleményt nyújtása;
e) kijelölése esetén az ajánlatkérő képviselete jogorvoslati eljárásban;
f) a Kbt. és az állami közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 478/2023. (X. 31.) Korm. rendeletben meghatározott kötelezettségeinek eleget tesz.
181. Amennyiben a közbeszerzési eljárás tárgya, sajátossága, nagyságrendje, bonyolultsága különleges szakértelmet igényel, a BV GEI a közbeszerzési eljárásban való közreműködésre külső szakértő személyt, szervezetet kérhet fel.
182. Ha a közbeszerzési eljárás lefolytatása során külső megbízott szakértő igénybevételére kerül sor, a vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell a közbeszerzési eljárás részfeladatai kapcsán, hogy mely feladatok teljesítése esik a BV GEI mint megbízó, és melyek a megbízott terhére. Ennek megfelelően külön kell rögzíteni a jelen utasítástól eltérő felelősségi rendet.
183. Amennyiben fennállnak az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, tárgyalásos eljárással kapcsolatos feltételek, akkor a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező tag ennek megfelelően készíti elő a közbeszerzési dokumentumokat:
a) a közbeszerzési dokumentumok előkészítése során a kezdeményező meghatározza, hogy van-e olyan eleme a szerződésnek vagy a műszaki leírásnak, amelynek tekintetében a tárgyalás lehetőségét ki kell zárni;
b) a tárgyalási szabályokat a közbeszerzési eljárást indító felhívásban meg kell határozni;
c) a bizottság elnöke felelős a tárgyalási szabályok kidolgozásáért, a tárgyalások megszervezéséért, a tárgyalási meghívó kiküldéséért, valamint a tárgyalási jegyzőkönyv elkészítéséért;
d) a tárgyalást az elnök vezeti, azzal, hogy a tárgyalásokon valamennyi bizottsági tagnak kötelező részt vennie.
184. Az első bizottsági ülésen meg kell határozni és jegyzőkönyvben kell rögzíteni
a) a közbeszerzés tárgyát, mennyiségét, részajánlattétel lehetőségét és adott esetben az egyes részek tartalmát, amennyiben részajánlattétel lehetősége nem kerül biztosításra, a részajánlattétel kizárásának indokolását;
b) azt, hogy a beszerzés tárgya valamely központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik-e;
c) a becsült értéket;
d) az egybeszámításra vonatkozó információkat;
e) a rendelkezésre álló fedezet mértékét;
f) az elvárt teljesítési határidőket;
g) a közbeszerzési eljárás módját, amennyiben az első alkalommal már lehetőség nyílik rá;
h) amennyiben az eljárásmód lehetővé teszi, a felkérendő gazdasági szereplők nevét, címét és elérhetőségét;
i) az értékelési szempontokat;
j) az alkalmassági követelményeket;
k) tárgyalás tartásának szükségességét;
l) mintatermék bekérésének szükségességét;
m) helyszíni bejárás megtartásának szükségességét;
n) a műszaki-szakmai ajánlat tartalmi követelményeit, a kereskedelmi ajánlat tartalmát, a szakmai ajánlat és az árazott költségvetés részletezettségére vonatkozó elvárást;
o) a szerződéses feltételeket;
p) egyéb, az eljárás lefolytatása szempontjából jelentőséggel bíró szakmai szempontokat;
q) a felelős személyek megjelölésével valamennyi egyéb feladatot, amely a közbeszerzési eljárás megindításához szükséges.
185. Amennyiben az alakuló ülésen nem áll rendelkezésre valamennyi, a közbeszerzés megindításához szükséges adat, vagy a közbeszerzési eljárás körülményei nem tisztázottak, a bizottság tagjai elektronikus levelezés útján egyeztetnek, szükség esetén új bizottsági ülést tartanak elektronikus eszköz alkalmazásával.
186. Az ügyintéző minden bizottsági ülésről jegyzőkönyvet készít. A bizottsági ülésekről készített jegyzőkönyveket az eseményeken részt vevő bizottsági tagok az aláírásukkal hitelesítik.
187. Amennyiben a kezdeményezés alapján a közbeszerzési eljárás megindításához szükséges minden adat rendelkezésre áll, vagy elektronikus úton a szükséges információk beszerezhetők, az ügyintéző feljegyzésben rögzíti az adatokat és a feljegyzést véleményezésre megküldi a bizottsági tagok részére.
188. Az ügyintéző köteles ellenőrizni, hogy a lefolytatásra kerülő eljárás szerepel-e, továbbá megfelelő adatokkal szerepel-e a közbeszerzési tervben, szükség esetén a BV GEI erre kijelölt ügyintézője részére jelzi a közbeszerzési terv módosításának szükségességét, aki 3 munkanapon belül intézkedik a közbeszerzési terv módosítására és annak közzétételére az EKR-ben.
189. A jóváhagyott beszerzés-kezdeményezés, valamint a szabályszerűen kiállított fedezetigazolás kézhezvételét követő 10 munkanapon belül a közbeszerzési eljárás lebonyolítója meghatározza a közbeszerzési eljárás megindítását és annak feltételeit.
190. Amennyiben minden szükséges adat rendelkezésre áll, valamint minden körülmény tisztázásra került, az ügyintéző a bizottsági ülés napját követő 10 munkanapon belül a bizottsági tagok közreműködésével előkészíti az eljárás megindításához szükséges közbeszerzési dokumentumokat. A Kbt. és végrehajtási rendeletei, a műszaki leírás és a szerződés szakmai tartalmát érintő szerződéses feltételek teljes körű meghatározása alapján a bizottság jogi szakértelemmel rendelkező tagja 10 munkanapon belül köteles kidolgozni a szerződéstervezetet.
191. A szerződéstervezet a jogi szakértelemmel rendelkező tag aláírásával kerül véglegesítésre.
192. Amennyiben az eljárásban ÁKSZ kerül alkalmazásra, az előkészített dokumentumtervezeteket az ügyintéző az ÁKSZ részére jóváhagyásra átadja. Az ÁKSZ a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül ellenőrzi a dokumentumokat, és jóváhagyásáról vagy esetleges módosítási javaslatairól tájékoztatja az eljárás ügyintézőjét.
193. Amennyiben az ÁKSZ az előkészített dokumentumok javítását szükségesnek tartja, úgy az ügyintéző – az ÁKSZ utasításainak megfelelően – javítja azokat, majd elektronikus úton megküldi a bizottság többi tagja részére egyeztetés céljából. A bizottság tagjai esetleges észrevételeikről, egyetértésükről haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül tájékoztatják az ügyintézőt. A közbeszerzési dokumentumok a bizottság tagjaival történt egyeztetést követően véglegesíthetők.
194. A véglegesített eljárást megindító dokumentumokat a kijelölt ügyintéző a szolgálati út betartásával az eljárás megindításának jóváhagyására a döntéshozónak felterjeszti. Azon eljárásokban, ahol ÁKSZ került kijelölésre a bizottságba, a dokumentumok kizárólag ÁKSZ ellenjegyzéssel ellátva kerülhetnek felterjesztésre a döntéshozó részére. A döntéshozó jóváhagyása hiányában egyetlen bv. szerv közbeszerzési eljárása sem indítható meg.
195. Az ügyintéző a döntéshozó által jóváhagyott eljárást megindító dokumentumok kézhezvételét követően 10 munkanapon belül intézkedik az eljárást megindító felhívás közzétételre történő továbbításáról, valamint – amennyiben hirdetmény közzétételére nem kerül sor – a felhívásnak a felkérni tervezett, a döntéshozó által jóváhagyott gazdasági szereplők részére történő megküldéséről és a közbeszerzési dokumentumok elérhetővé tételéről.
196. A közbeszerzési eljárások lefolytatásához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak átutalásáról a BV GEI gondoskodik. A BV GEI beszerzésért felelős szervezeti egysége az átutalás kéréséről szóló levélben jelzi a BV GEI Közgazdasági Osztály felé az utalandó díj összegét, és a közleményben feltüntetendő adatokat, amelyet a BV GEI Közgazdasági Osztály soron kívül köteles átutalni, és az átutalást követően az átutalási bizonylat másolati példányát haladéktalanul megküldi a BV GEI beszerzésért felelős szervezeti egysége részére.
197. A beérkezett kiegészítő tájékoztatáskérésekre vonatkozó válasz kidolgozásának előkészítéséért, a határidők betartásáért az ügyintéző a felelős:
a) amennyiben a kérdések megválaszolásához szükséges, az ügyintéző elektronikus úton – e-mailben – megkeresi az érintett bizottsági tagokat, akiknek az állásfoglalása alapján elkészíti a kiegészítő tájékoztatást, és a többi bizottsági tag tájékoztatása mellett felterjeszti a BV GEI gazdasági vezetőjének aláírásra;
b) a kiegészítő tájékoztatás aláírását követően az ügyintéző – a Kbt.-ben meghatározott határidőket betartva – a válaszokat az eljárást megindító felhívásban meghatározottak szerint közzéteszi vagy megküldi;
c) amennyiben a kérdések alapján szükséges, az ügyintéző az arra irányuló döntés meghozatalát követően gondoskodik az eljárást megindító felhívás és dokumentáció módosításáról.
198. Amennyiben a közbeszerzés dokumentumainak módosítása – ideértve a határidők hosszabbítását is – vagy visszavonása szükséges, az ezzel kapcsolatos feladatok a Kbt.-ben foglaltak szerinti ellátása és határidők betartása a BV GEI feladata.
199. A közbeszerzés dokumentumainak módosításáról vagy visszavonásáról az ügyintéző köteles haladéktalanul tájékoztatni a bizottság tagjait. Amennyiben az eljárásba ÁKSZ került bevonásra, a közbeszerzési dokumentumok módosításának folyamatába is be kell vonni.
200. Amennyiben az ajánlatok, részvételi jelentkezések nem az EKR-en keresztül kerülnek benyújtásra, az alábbiak szerint kell eljárni:
a) a részvételi jelentkezéseket és ajánlatokat az ügyintéző fogadja;
b) a beérkezett részvételi jelentkezések és ajánlatok átvételéről az ügyintéző köteles átvételi elismervényt készíteni, melynek egy példánya a gazdasági szereplő képviselője részére átadásra kerül, másik példányát iktatni kell az eljárás iratanyagába;
c) abban az esetben, ha a részvételi jelentkezés, ajánlat sérülten érkezett, vagy más rendkívüli körülmény merült fel, az ügyintéző és a BV GEI beszerzésért felelős szervezeti egység vezetője jegyzőkönyvet vesznek fel. Ha az ilyen részvételi jelentkezést vagy ajánlatot a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő képviselője személyesen nyújtja be, úgy a jegyzőkönyvet vele is alá kell íratni;
d) a részvételi jelentkezéseket és ajánlatokat a részvételi jelentkezési vagy ajánlattételi határidő lejártáig zárt szekrényben kell megőrizni;
e) a Kbt. 68. § (6) bekezdése szerint a határidő után beérkezett ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásáról szintén jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az összes – beleértve az elkésett – ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek megküldeni.
201. A részvételi jelentkezések és ajánlatok végső bírálatáról a bizottság jegyzőkönyvet vesz fel, melyet mindegyik, az értékelésben részt vevő bizottsági tag aláír. A bírálati jegyzőkönyvet az ügyintéző készíti el. A bizottság tagjai névre szóló, indokolással ellátott bírálati lapokat alkalmazhatnak, de a bírálati lapok alkalmazása nem kötelező. Amennyiben készült tagonkénti bírálati lap, akkor az a jegyzőkönyv részét képezi.
202. A végső bírálati jegyzőkönyvnek részletesen kell tartalmaznia a következőket:
a) a részvételi szakaszról készült végső bírálati jegyzőkönyv esetén
aa) a részvételi felhívás megjelenésének időpontját, a hirdetmény számát, a módosításokra vonatkozó információkat,
ab) a beérkezett részvételi jelentkezések felsorolását,
ac) hiánypótlási felhívás és a hiánypótlási felhívásra érkezett hiánypótlások feldolgozását,
ad) a felvilágosításkérés és a felvilágosításkérésre adott válaszok feldolgozását,
ae) a Kbt. 69. § (2) bekezdése alapján megfelelőnek minősített részvételi jelentkezéseket,
af) az érvénytelen részvételi jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezők felsorolását az érvénytelenség okainak tételes feltüntetésével,
ag) az eljárás részvételi szakaszának eredményességére vonatkozó információt,
ah) az érvényes részvételi jelentkezést benyújtó, ajánlattételre felhívandó részvételre jelentkezők felsorolását;
b) az ajánlattételi szakaszról készült végső bírálati jegyzőkönyv esetén
ba) az ajánlattételi felhívás megjelenésének vagy megküldésének időpontját, a felhívás számát, a módosításokra vonatkozó információkat,
bb) az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők felsorolását (amennyiben hirdetmény nélkül indult az eljárás),
bc) a beérkezett ajánlatok felsorolását,
bd) a hiánypótlási felhívás és a hiánypótlási felhívásra érkezett hiánypótlások feldolgozását,
be) az érdemi kiegészítő tájékoztatáskérés és az arra adott válaszok felsorolását,
bf) a felvilágosításkérés, indokoláskérés, valamint a felvilágosításkérésre és indokoláskérésre adott válaszok feldolgozását,
bg) a Kbt. 69. § (2) bekezdése alapján megfelelőnek vagy nem megfelelőnek minősített ajánlatokat,
bh) a megfelelőnek minősített ajánlatok részletes, összehasonlító értékelését,
bi) az igazolások benyújtására felhívott ajánlattevők felsorolását,
bj) az igazolások vonatkozásában kiküldött hiánypótlási felhívásra, felvilágosításkérésre érkezett hiánypótlások, felvilágosítások feldolgozását,
bk) az érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevők felsorolását az érvénytelenség okainak tételes feltüntetésével,
bl) az érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevők felsorolását,
bm) az eljárás eredményességére vonatkozó javaslatot,
bn) a nyertes ajánlattevőre, valamint adott esetben a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő meghatározására vonatkozó javaslatot.
203. Az értékelés – ajánlattevőnkénti bontásban – tartalmazza a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott összes értékelési szempontot, az azokra követelményként meghatározott értékeket, a kapott pontszámot és a súlyozott pontszámot, esetleg összehasonlító táblázatokat, diagramokat.
204. Amennyiben a legkedvezőbb érvényes ajánlat értéke meghaladja a rendelkezésre álló fedezet mértékét, a pótfedezet megkéréséről a kezdeményező gondoskodik.
205. Amennyiben a pótfedezet biztosításra kerül, a végső bírálati jegyzőkönyv lezárására kizárólag a pótfedezet rendelkezésre állását igazoló fedezetigazolás kiállítását követően kerülhet sor.
206. Az ügyintéző a végső bírálati jegyzőkönyv alapján előkészíti a döntési javaslat tervezetét.
207. A közbeszerzési eljárást lezáró döntési javaslatot a bizottság tagjai aláírják, mely javaslat felterjesztésre kerül a döntéshozó részére. Kétszakaszos eljárás esetén a részvételi szakasz és az ajánlattételi szakasz is döntéssel zárul. A közbeszerzési eljárást lezáró döntést a BVOP tekintetében kizárólag az OPGIH hozza meg, más bv. szerv a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2023. (I. 31.) BVOP utasítás alapján a BV GEI útján köteles előzetes jóváhagyás céljából megküldeni az OPGIH részére a közbeszerzési eljárást lezáró döntésének tervezetét.
208. Az ügyintéző a jóváhagyott döntés alapján haladéktalanul véglegesíti az „Összegezés a részvételi jelentkezések elbírálásáról” és az „Összegezés az ajánlatok elbírálásáról” elnevezésű dokumentumot a jogszabályban meghatározott formában, a döntéshozó döntésének megfelelő tartalommal.
209. Az összegezés a BV GEI beszerzésért felelős szervezeti egysége vezetője és kijelölése esetén az ÁKSZ jóváhagyás nélkül nem kerülhet kiküldésre.
210. Az összegezést az ügyintéző köteles a döntéstől számított legkésőbb 3 munkanapon belül a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők részére megküldeni.
211. Iratbetekintési kérelem érkezése esetén az ügyintéző köteles vizsgálni, hogy határidőben érkezett-e, illetve határidőben érkezett kérelem esetén az iratbetekintést biztosítani.
212. Előzetes vitarendezési kérelem érkezése esetén az ügyintéző a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerint köteles közzétenni az EKR-ben az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos, a Kbt. 80. § (2) bekezdése szerinti adatokat az előzetes vitarendezési kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul, továbbá azonnal tájékoztatni kell a bizottság elnökét és a bizottság tagjait.
213. Az előzetes vitarendezési kérelemre a válasz kidolgozásáért – a bizottság tagjaival együttműködve –, továbbá a határidők betartásáért az ügyintéző felelős, adott esetben a BV GEI által kijelölt ÁKSZ felügyelete mellett.
214. Jogorvoslati eljárás esetén a KDB által kért dokumentumok, valamint az ajánlatkérői észrevétel határidőben történő beküldéséért az ügyintéző felelős.
215. Jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérőt képviselő személyt a BV GEI vezetőjének javaslata alapján a döntéshozó jelöli ki a Kbt. 145. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
216. A bizottság jogi szakértelemmel rendelkező tagja az összegezés megküldését követően véglegesíti a szerződést. A kötelező jellegű példányok az alábbiak:
a) 1 példány: nyertes ajánlattevő;
b) 1 példány: BV GEI Közgazdasági Osztály;
c) 1 példány: BV GEI irattár;
d) 1 példány: kezdeményező.
217. A szerződés előzetes jogi ellenőrzés biztosításáról vagy jogi ellenjegyzésről és a pénzügyi ellenjegyzésről az ügyintéző gondoskodik.
218. A szerződés minden fél általi aláíratásáról, az aláírt szerződések egyes példányainak a szerződésben megjelölt személyek, szervezeti egységek, szervezeti elemek részére történő megküldéséről, továbbá a szerződés adatainak a szerződés-nyilvántartásban történő rögzítéséről az ügyintéző gondoskodik.
219. A közbeszerzési eljárás eredményéről eredményes eljárás esetén a szerződéskötést követő 3 munkanapon belül, eredménytelen eljárás esetén az összegezés megküldését követő 3 munkanapon belül, a szerződéskötés megtagadása esetén a megtagadásról szóló tájékoztatást követő 3 munkanapon belül hirdetményt kell közzétenni, melynek kidolgozásáért és megjelentetéséért az ügyintéző felelős.
220. A közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződéseket az ügyintéző a szerződéskötést követően haladéktalanul köteles feltölteni az EKR-be. Az ügyintéző a szerződéskötést követően haladéktalanul, illetve az alvállalkozó nyertes ajánlattevő általi bejelentését követő 10 munkanapon belül köteles feltölteni az EKR-be a Kbt. 43. §-a szerinti adatokat.
221. A közbeszerzési eljárás során szükséges döntéseket a döntéshozó hozza meg. Ennek keretében
a) az ügyintéző által felterjesztett iratok alapján dönt a kezdeményezésről;
b) dönt a Kbt. 3. § 21. pontja szerinti közbeszerzési dokumentumok, valamint az előterjesztés jóváhagyásáról és azok módosításáról;
c) a bizottság javaslata alapján dönt az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről, a közbenső döntéseket meghozza;
d) az esetleges jogorvoslat keretében előterjesztendő beadványokat jóváhagyja.
222. A BV GEI gazdasági vezetője
a) a bizottság javaslata alapján a kiegészítő tájékoztatáskérésekre adott válaszokat kiadmányozza;
b) az ajánlatok értékelése során szükségessé váló hiánypótlást, felvilágosítás kérést, aránytalanul alacsony árindokolás kéréseket kiadmányozza.
223. A közbeszerzési eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes irat megőrzéséért a BV GEI a felelős.
224. A közbeszerzési eljárásokat – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban, illetve a Kbt.-ben rögzített esetekben elektronikusan is dokumentálni kell. A lefolytatott közbeszerzési eljárásokban a lehető legszélesebb körben egységes dokumentálási rendnek kell érvényesülnie.
225. Az ügyintéző az eljárás iratainak az EKR-ben való elektronikus megőrzése érdekében köteles – a Kbt. 41/C. §-a rendelkezéseire figyelemmel – az alábbi dokumentumokat és információkat feltölteni az EKR-be az adott eljárás dokumentumai közé:
a) kezdeményezés;
b) előzetes piaci konzultáció dokumentumai;
c) becsült érték meghatározását alátámasztó dokumentumok;
d) fedezetigazolás;
e) összeférhetetlenségi nyilatkozatok;
f) megbízások;
g) közbeszerzési dokumentumok;
h) bizottsági jegyzőkönyvek és egyéb eljárás során keletkezett jegyzőkönyvek, fényképek;
i) döntések;
j) összegezés;
k) előzetes vitarendezéssel kapcsolatos dokumentumok;
l) jogorvoslati eljárással kapcsolatos dokumentumok;
m) megkötött szerződés;
n) szerződés teljesülésére vonatkozó adatok a Kbt. 43. §-ának rendelkezései szerint;
o) a Kbt. 103. § (6) bekezdése és a Kbt. 115. § (7) bekezdése szerinti dokumentumok.
226. A dokumentumok EKR-be való feltöltését az OPGIH szakmai ellenőrzés okán szúrópróbaszerűen ellenőrizheti, vagy az iratokat bekérheti.
8. Közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződés teljesítése
227. A kezdeményező vezetője köteles figyelemmel kísérni és ellenőrizni a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítését – ezen belül kiemelten az értékelés során figyelembe vett szerződéses kötelezettségeket –, ennek keretében köteles gondoskodni az ajánlatkérőt terhelő, a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséről, valamint köteles a szerződő féltől az általa történő szerződésszerű teljesítést követelni. Köteles továbbá ellenőrizni és dokumentálni minden, a szerződésben foglaltaktól eltérő teljesítést, annak okait és – adott esetben – a szerződésszegéssel kapcsolatos igények érvényesítését.
228. A szerződés teljesítése során felmerült hibás vagy késedelmes teljesítés, továbbá a szerződő fél által közölt alvállalkozó bejelentéséről a kezdeményező vezetője köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a BV GEI-t. Az alvállalkozói bejelentéseket és tájékoztatásokat az ügyintéző köteles az eljárás iratanyagai közé iktatni, továbbá az alábbi adatokat a bejelentéstől számított 15 munkanapon belül az EKR-ben közzétenni:
a) az alvállalkozó megnevezését;
b) adószámát;
c) a közbeszerzésnek azt a részét, amelynek teljesítéséhez az alvállalkozót az ajánlattevő igénybe kívánja venni;
d) az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát az ajánlattevői teljesítésen belül; valamint
e) az ellenszolgáltatás alvállalkozói szerződésben meghatározott értékét.
229. Súlyos szerződésszegés esetén a kezdeményező vezetője köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a BV GEI-t.
230. A kezdeményező vezetője a szerződés végleges teljesülésekor a teljesítés igazolásáról vagy a teljesítési igazolás kiállításának megtagadásáról – az erről szóló okirat másolatának megküldésével – 3 munkanapon belül köteles írásban értesíteni a BV GEI gazdasági vezetőjét elektronikus úton.
231. Amennyiben a szerződésben teljesítési biztosíték került kikötésre, a teljesítési biztosíték visszafizetési feltételeinek vizsgálata, illetve a teljesítési biztosíték visszautalására történő intézkedés a kezdeményező feladata.
232. A számla kifizetését követő 3 munkanapon belül a Kbt. szerinti közzétételi feladatok végrehajtása céljából a kezdeményező gazdasági vezetője köteles az alábbi adatokat megküldeni a BV GEI gazdasági vezetője részére elektronikus úton:
a) a teljesítés szerződésszerű volt-e;
b) a nem szerződésszerű teljesítés indoka;
c) a szerződés teljesítésének szakterület által elismert időpontja;
d) az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontja;
e) a kifizetett ellenszolgáltatás értéke (nettó, bruttó).
233. A szerződések teljesítésével kapcsolatos adatokat tartalmazó dokumentumot a Kbt. előírásai szerint az arra kijelölt ügyintéző készíti el, a BV GEI vezetője hagyja jóvá, és az eljárásért felelős ügyintéző tölti fel az EKR-be. A Kbt. 43. § (7) bekezdése értelmében a 43. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell aktualizálni. A szerződések teljesítésével kapcsolatos adatok publikálása során a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet figyelembevételével kell eljárni.
234. A közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szerződés módosítására csak a Kbt.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén kerülhet sor.
235. A közbeszerzési szerződés módosítására vonatkozó kérést a kezdeményező írásban küldi meg a BV GEI részére a szerződés lejártát megelőzően a szerződés módosítására okot adó körülmény tudomásra jutását követően haladéktalanul. A módosításra vonatkozó igényben részletesen be kell mutatni a szerződésmódosítás indokait, és csatolni kell az indokok alátámasztását – az alapszerződést és az esetleges korábbi módosításokat – szolgáló dokumentumokat.
236. A BV GEI szükség esetén egyeztető megbeszélést hív össze.
237. Amennyiben a szerződés módosításának feltételei tisztázásra kerültek, a BV GEI gazdasági vezető által kijelölt ügyintézője elkészíti a szerződésmódosítás tervezetét, melyet megküld a kezdeményezőnek. A szerződésmódosítás létrejöttének rendje jelen szabályzat közbeszerzési szerződésre vonatkozó rendelkezéseivel egyező.
238. A szerződés módosításáról a Kbt.-ben előírtak szerint hirdetményt kell közzétenni. A szerződésmódosításról szóló hirdetmény kidolgozása és a hirdetmény közzététele a BV GEI kijelölt ügyintézőjének a kötelessége.
239. Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba.
240.4
241. Jelen utasítás rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett beszerzési eljárások esetében kell alkalmazni.
242. Ezen utasítás hatálya alá tartozó bv. szervek a saját közbeszerzési és beszerzési szabályzataikat ezen utasítás hatálybalépésétől számított 60 napon belül kötelesek felülvizsgálni.
1. melléklet a 30/2024. (IX. 10.) BVOP utasításhoz
Beszerzés tervezett értéke |
Egybeszámított becsült érték |
Beszerzés típusa |
---|---|---|
maximum bruttó 199 999 Ft (az Európai Unió támogatásával megvalósuló beszerzés esetén maximum bruttó 199 999 Ft) |
nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt |
kis értékű beszerzés |
bruttó 200 000 Ft – nettó 1 000 000 Ft között |
nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt |
egyszerű beszerzés |
nettó 1 000 000 Ft felett, és nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt |
nettó 1 000 000 Ft felett, és nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt |
értékhatár alatti beszerzés |
nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt |
a nemzeti közbeszerzési értékhatárt eléri vagy meghaladja |
közbeszerzési eljárás vagy mentesített beszerzési eljárás |
a nemzeti közbeszerzési értékhatárt eléri vagy meghaladja |
közbeszerzési eljárás vagy mentesített beszerzési eljárás |
A 6. pont e) pontja a 33/2024. (X. 31.) BVOP utasítás 1. pontjával megállapított szöveg.
A 13/A. pontot a 33/2024. (X. 31.) BVOP utasítás 2. pontja iktatta be.
A 13/B. pontot a 33/2024. (X. 31.) BVOP utasítás 3. pontja iktatta be.
A 240. pont a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás