2024. évi XXX. törvény indokolás

Magyarország Alaptörvénye deklarálja, hogy „Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”

Az Országgyűlés 2021. június 15-én elfogadta a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvényt, amely számos területen tett lépéseket a gyermekek védelme érdekében. A megkezdett munkát folytatva e javaslat tovább szigorítja a pedofil bűncselekményt elkövetőkre vonatkozó büntetőjogi szabályokat. A gyermekek sérelmére szexuális bűncselekményt elkövetők tetteinek jogkövetkezménye ugyanolyan súlyú kell, hogy legyen, mint az elkövető által az áldozatnak okozott sérelem. Az ilyen cselekmények a gyermekek testi és lelki fejlődésében örökre nyomot hagynak, ezért a javaslat értelmében a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények nem évülnek el, az ilyen bűncselekmények elkövetőit nem lehet feltételes szabadságra bocsátani, nem lehet reintegrációs őrizetbe helyezni, valamint soha nem kaphatnak erkölcsi bizonyítványt.

A javaslat a gyermekvédelmi rendszer működésének ellenőrzését elősegítő intézkedéseket vezet be, emellett szigorúbb alkalmazási feltételeknek (pszichológiai alkalmassági vizsgálat, kifogástalan életvitel ellenőrzése és megbízhatósági vizsgálat) kell megfelelniük a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek, valamint szakmai munkakörben foglalkoztatottjainak. A javaslat a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok felelősségéhez mérten állapítja meg a gyermek veszélyeztetettségének észlelése esetén a jelzési kötelezettség elmulasztásához fűződő szankciót. Ezen felül a javaslat a gyermekvédelmi rendszer keretein belül nevelt és gondozott gyermekek, fiatal felnőttek, valamint a velük foglalkozók helyzetének javítását, könnyítését tartalmazó, továbbá a gyermekek jogainak érvényre juttatását elősegítő intézkedéseket is tartalmaz.

A javaslat értelmében szigorodnak az egyre népszerűbbé váló gyermektáborokra vonatkozó foglalkoztatási feltételek. Továbbá a javaslat reagál az internethasználat elterjedésével a gyermekekre leselkedő veszélyekre és kihívásokra. A jövőben nem lehet olyan iskolás gyermek az országban, aki nem tudja hová forduljon segítségért abban az esetben, ha internetes zaklatás áldozatává vált. A javaslat nyomán egyszerűbbé válik a kiskorúak személyiségi jogait sértő, a cyberbullying kategóriáját is kimerítő tartalmak jelentése és azok eltávolítása. A javaslat olyan intézkedéseket vezet be, amelyek segítik a szülőket és a gyermekeket az egészségtudatosság növelésében, továbbá a gyermekek, fiatal felnőttek kulturális és sportolási tevékenységére figyelemmel is eszközöl módosításokat.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény gyermektáboroztatásra vonatkozó szabályai kiegészülnek a táboroztatás szervezőjére, lebonyolítójára, valamint a táboroztatásban közreműködőre vonatkozó foglalkoztatási feltételekkel. Jelentős érdek fűződik ugyanis ahhoz, hogy a gyermekek felügyeletét csak olyan személy végezze, aki hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt nem szerepel a bűntettesek nyilvántartásában, nem áll büntetőeljárás, foglalkozástól eltiltás vagy kényszergyógykezelés hatálya alatt. A javaslat értelmében a táboroztatás szervezésében, lebonyolításában közreműködő gyermekeknek nem kell erkölcsi bizonyítványt bemutatniuk. Azok, akik kötelesek erkölcsi bizonyítvány bemutatására, az államtól ingyenesen, elektronikus úton megigényelhetik. A javaslat továbbá miniszteri rendeleti szintű végrehajtási szabály megalkotására ad felhatalmazást annak érdekében, hogy egyértelműen meghatározható legyen a táboroztatás közreműködőjének minősülő személyek köre.

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján a „rendőrség”, mint jogi szakszó nem egyezik meg annak köznyelvi fogalmával, hanem egy olyan gyűjtőfogalom, mely négy elemből áll: az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervből (ORFK), a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervből (Nemzeti Védelmi Szolgálat, NVSZ), a terrorizmust elhárító szervből (TEK), és az idegenrendészeti szervből (OIF). Ezek négyen, egymástól elkülönült feladat-, és hatáskörrel, de együttesen alkotják a „rendőrség”-et. A négy szerv közül a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, azaz az NVSZ az, mely a „védett állomány” vonatkozásában végzi azok ellenőrzését. Ehhez az NVSZ-nek több eszköze van: megbízhatósági vizsgálat, bűnmegelőzési és felderítési hatáskör és a kifogástalan életvitel ellenőrzése.

A javaslat az NVSZ valamennyi, fent jelzett eszközének alkalmazását terjeszti ki az állami, egyházi és nem állami gyermekotthont működtető intézmény, a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózat, valamint a javítóintézet által szakmai munkakörben foglalkoztatott személyre. Ez megvalósulna egyrészt azzal, hogy ez a személyi kör bekerül a „védett állomány” körébe, ami megnyitja az utat a megbízhatósági vizsgálat elvégzésére. Az NVSZ hatáskörébe tartozó bűncselekményekhez kötődő bűnmegelőzési és felderítési hatáskör is érvényesülne ezzel a személyi körrel kapcsolatban. Az új hatáskörök és bevezetendő pszichológiai vizsgálat a kifogástalan életvitel ellenőrzéssel együtt alkalmas lehet arra, hogy olyan információkról szerezzen az NVSZ tudomást, amelyek alapján hatékonyan megelőzhetőek, megszakíthatóak és felderíthetőek az ilyen típusú, a gyermekek érdekeit sértő bűncselekmények.

A foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetve fenntartásának feltétele lesz a kifogástalan életvitel követelményének való megfelelés, melyet az NVSZ ellenőriz a törvényben meghatározott eszközökkel.

A megbízhatósági vizsgálat lehetősége a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok örökbefogadási tanácsadó és pszichológus munkakörben foglalkoztatottjainak, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő tevékenységre működési engedéllyel rendelkező közhasznú szervezetek foglalkoztatottjainak körére is kiterjesztésre kerülne.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) a gyermekek jogainak érvényre juttatását célozza. A javaslat bővíti a gyermeki jogok körét és kimondja, hogy a gyermeknek joga van ahhoz, hogy tudatos és felelősségteljes internet- és médiahasználatot biztosító nevelésben, oktatásban és képzésben részesüljön, amely többek között segíti őt a zaklatás internetes formáival szembeni fellépésben.

A módosítás másrészt pontosítja a gyermekek kötelezettségeit, hangsúlyozva, hogy a gyermek nem csak a saját testi, lelki egészségét veszélyeztető magatartástól vagy azt károsító életmód gyakorlásától kell, hogy tartózkodjék, hanem a többi gyermek tekintetében is ugyanezen kötelezettségek terhelik. A módosítás továbbá a gyermeki kötelezettségek körét új elemmel, a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása során a többi gyermek emberi méltóságának tiszteletben tartásával bővíti ki. A javaslat hangsúlyozza a gyermekek azon kötelezettségét is, hogy egymással és másokkal szemben is kötelesek felelősen viselkedni.

A különböző rendezvényeken, színházakban, mozikban felhangzó nagy hangteljesítményszinttel kisugárzott elektroakusztikus jelek hosszútávon is mérhető, végleges halláskárosodással veszélyeztetik a gyermekeket. A zajterhelés okozta halláskárosodás nem gyógyítható, csupán javítható hallókészülékkel. A túl magas hangerő befolyásolja a kognitív teljesítményt, figyelemzavart, tanulási nehézségeket és magatartási problémákat is okozhat. A javaslat fő célja, hogy megóvja a gyermekeket a hosszú távú halláskárosodástól és annak egyéb következményeitől. A Gyvt. a gyermeki jogok körében rögzíti, hogy a gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások ellen védelemben részesüljön.

A javaslat ennek érdekében a megelőzés és figyelemfelhívás jegyében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter feladataként rögzíti a gyermekeket érő elektroakusztikus zaj egészségkárosító hatásait mérséklő és a zajforrások által kiváltott hatásokkal szembeni védekezéssel kapcsolatos tudatosságot elősegítő tájékoztató, edukációs kampányok kezdeményezését.

A törvényjavaslat az állami, egyházi és nem állami gyermekotthont működtető intézmény, a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózat, valamint a javítóintézet (továbbiakban együtt: gyermekvédelmi intézmények) vezetője, valamint szakmai munkakörben foglalkoztatottja (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) tekintetében pszichológiai vizsgálatot és kifogástalan életvitel ellenőrzést ír elő. A pszichológiai alkalmassági vizsgálat az állami, nem állami (civil) és egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézmények foglalkoztatottjai tekintetében a belügyminiszter által jóváhagyott pszichológiai alkalmasságvizsgálati szakmai protokoll alapján történik. Szintén a belügyminiszter határozza meg a gyermekvédelmi intézményvezetőktől elvárt vezetői kompetenciákat.

A minősítést pszichológus határozza meg személyiségtesztek, intelligenciatesztek, figyelemvizsgálatok, kompetenciavizsgálatok, ezek kombinációi, valamint egyéb kiegészítő vizsgálatok elvégzésével. A javaslat értelmében a pszichológiai alkalmassági vizsgálat eredménye differenciáltan kerül meghatározásra, annak érdekében, hogy a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott személyek alkalmatlanságuk esetén azonnali hatállyal, végkielégítés nélkül elbocsátásra kerüljenek, azonban ne kerüljenek ki a foglalkoztatotti körből automatikusan azok, akik megfelelő munkáltatói intézkedésekkel alkalmassá tehetők a továbbfoglalkoztatásra. Utóbbi körbe értelemszerűen csak azok kerülhetnek, akik veszélyt a gyermekekre nézve nem jelentenek. Esetükben bevezetésre kerül a korlátozottan alkalmas minősítés, amelynek megállapításával egyidejűleg a vizsgálatot végző szerv a foglalkoztatás körülményeivel kapcsolatban feltételeket fogalmaz meg. Korlátozottan alkalmas pszichológiai minősítés esetén a munkáltató dönti el, hogy megszünteti-e az érintett foglalkoztatási jogviszonyát a rendes felmentés, illetve felmondás szabályai szerint, felmentési, illetve felmondási idő és végkielégítés biztosításával, vagy – a feltételek betartása mellett – a továbbfoglalkoztatása mellett dönt. A javaslat rögzíti, hogy a pszichológiai alkalmassági vizsgálat esetén mely adatok kezelésére kerül sor.

Az alkalmasság további feltétele a kifogástalan életvitel. A pályázó életvitelét a foglalkoztatását megelőzően ellenőrizni kell, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott életvitelét a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállásának időtartama alatt évente legfeljebb egy alkalommal soron kívül ellenőrizni lehet. Soron kívüli ellenőrzésére akkor kerül sor, ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomására jutott információkból a kifogásolható életvitelre alapos okkal lehet következtetni. A javaslat a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos garanciákat és adatkezelési szabályokat is rögzíti. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a gyermekvédelmi foglalkoztatottak kifogástalan életvitel-ellenőrzését a Nemzeti Védelmi Szolgálat a Kormány rendeletében a kifogástalan életvitel-ellenőrzés végrehajtására vonatkozóan megállapított szabályok szerint végzi el.

A javaslat szigorú jogkövetkezményt állapít meg: abban az esetben, ha a jogviszonyban álló nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, jogviszonyát azonnali hatállyal meg kell szüntetni, végkielégítésre pedig – a jogszabályi felételek hiányában – nem lesz jogosult.

A hatályos szabályozás gyermekbántalmazás esetén a működtető tekintetében ír elő értesítési, megkeresési kötelezettséget egyrészt a gyámhatóság, másrészt a gyermekvédelmi gyám és a területi gyermekvédelmi szolgálat felé. Indokolt a hatályos törvényi rendelkezések kiegészítése a gyermekvédelmi gyám, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, valamint a gyermekjogi képviselő tekintetében fennálló értesítési kötelezettség előírásával a nevelőszülőt foglalkoztató nevelőszülői hálózat működését engedélyező szerv felé a gyermek bántalmazása esetén, ezáltal hatékonyabbá válhat a bántalmazó nevelőszülők ellen folytatott belső és külső vizsgálatok nyomon követése, szükség esetén intézkedés lefolytatása.

A javaslat lehetővé teszi a gyermek teljes körű ellátásához kapcsolódó törvényes képviselői feladatoknak a gyermek gondozási helyét jelentő nevelőszülő mellett a gyermekotthon általi ellátását. A módosítást a gyermekvédelmi gyámság bevezetésétől eltelt évek tapasztalatai, a gyermek teljes körű ellátásának biztosítása és a gyermekvédelmi szakemberek közötti munkamegosztás hatékonyabbá tétele indokolja. A gyermekotthon „felhatalmazása” a Gyvt. 87. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ügyek tekintetében a gyámi feladatok ellátására rugalmasságot biztosít és csökkenti az adminisztratív terheket azáltal, hogy nem névre szólóan bízza meg az egyes gyámi feladatok ellátásával, hanem az intézmény feladatai bővülnek annak érdekében, hogy a gyermek teljes körű ellátásához kapcsolódó törvényes képviselői feladatok elláthatóak legyenek a gondozási hely által, ha annak feltételei fennállnak. Ha a gyámhatóság a gyermekotthont rendelte ki gyámként egyes gyámi feladatok ellátására a gyermekotthonban elhelyezett gyermek számára, akkor a gyermekotthon nevében olyan személy járhat el, akivel szemben nem áll fenn a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott kizáró ok és személyében is alkalmas a gyámi feladatok ellátására. Így például érvényesülnie kell a Ptk. 4:228. §-ában foglalt követelménynek, amely szerint a gyámrendelés során az ítélőképessége birtokában lévő kiskorú gyermek véleményét – korára, érettségére tekintettel – megfelelő súllyal figyelembe kell venni. Nem rendelhető továbbá a tizennegyedik életévét betöltött gyermek gyámjául az, aki ellen a gyermek alapos okból, kifejezetten tiltakozik.

A más gondozási helyen nevelkedő gyermek esetében továbbra is a gyermekvédelmi gyám látja el valamennyi gyámi feladatot.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a gyermekvédelmi gyám mindazon ügyekben ellátja a gyermek törvényes képviseletét, amelyekben nem a nevelőszülő vagy a gyermekotthon jár el a gyámhatóság kirendelő határozata alapján. Osztott gyámság estén a törvényes képviselői feladatok megoszlanak a gyermekvédelmi gyám és a nevelőszülő vagy a gyermekotthon között.

A gyermekotthonokban, nevelőszülőnél élő gyermek engedély nélküli távolléte súlyos problémát jelent. A szökött gyermekek azért tudnak akár hónapokig is távol lenni, mert vannak, akik számukra szállást, étkezést, gondozást nyújtanak. Ezek a felnőttek az eltartásért egyes esetekben szexuális szolgáltatást kérnek a kiskorútól vagy kábítószer fogyasztásra, esetleg terjesztésére bírják őket. Jelenleg csak akkor lehet ezekkel a személyekkel szemben fellépni, ha bizonyítani lehet, hogy mindezt titokban, a gyermeket bújtatva, elrejtve teszik, vagy ha már súlyosabb bűncselekmény (gyermekprostitúció, új pszichoaktív anyaggal visszaélés) is megvalósul. A javaslat új szabálysértési tényállás megalkotására tesz javaslatot, amely a gyermek befogadásának jelzésére vonatkozó kötelezettség megszegését szankcionálja. A tényállás szerinti szabálysértést azt követi el, aki a Gyvt. 17. § új (3b) bekezdésében meghatározott, a gyermek befogadásával kapcsolatos jelzési kötelezettséget megszegi. Jelenleg nincs olyan büntetőjogi vagy szabálysértési tényállás, amely azt a személyt szankcionálná, aki a gyermekotthonból, nevelőszülőtől engedély nélkül eltávozott gyermeket – a gyermek nevelőszülője, a gyermekvédelmi gyám hozzájárulása nélkül – úgy fogad be, hogy a befogadástól számított 24 órán belül nem él jelzéssel a törvényben megjelölt valamely intézmény vagy szerv irányába.

A Gyvt. jelzési kötelezettséget ír elő a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok részére. E jelzési kötelezettség célja, hogy a gyermekvédelem értesüljön a gyermeket esetlegesen veszélyeztető okokról, körülményekről. A módosítás célja, hogy a gyermekek védelme érdekében szükséges információk eljussanak a megfelelő hatóságokhoz, hogy a legsúlyosabb veszélyeztetettségre utaló körülmények ne maradjanak rejtve. Ezért a módosítás hangsúlyozottan a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok kötelezettségévé teszi a látókörükbe tartozó gyermekeket érintő, kiemelt veszélyeztető okra utaló körülményekről a hatóságok tájékoztatását. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a jelzési vagy együttműködési kötelezettség elmulasztásának következménye valamennyi gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagra tekintettel egységes.

Gyermek nem kerülhet, illetve nem maradhat veszélyeztetett helyzetben, ezért a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) új tényállás kerül megalkotásra, amely a gyermekek veszélyeztetettségével kapcsolatos kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmény jelzésére vonatkozó kötelezettség megszegését szankcionálja.

A javaslat a rászoruló, jövedelmi küszöb alatt élő családok gyermekeinek járó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító jövedelmi értékhatár emelésére irányul az alábbiak szerint:

– alapesetben a jelenlegi, a szociális vetítési alap összegének 165%-ában meghatározott jövedelmi küszöb a szociális vetítési alap 225%-ára emelkedik;

– az egyedülálló szülő által nevelt gyermek, a tartósan beteg, súlyos fogyatékos gyermek és a nagykorú gyermek esetén az ellátás összege a jelenlegi, a szociális vetítési alap összegének 180%-ában meghatározott jövedelmi küszöb a szociális vetítési alap 245%-ára emelkedik.

A módosítás célja, hogy a szociális és gyermekvédelmi ellátórendszerből ne szoruljanak ki az enyhe jövedelem emelkedéssel érintett, de továbbra is anyagilag rászoruló családok. Pár ezer forintos jövedelem emelkedés ugyanis több tízezer forintos szociális és gyermekvédelmi ellátástól való elesést eredményezhet. A módosítás másik eleme, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság jövedelemvizsgálata esetén az árvaellátás figyelmen kívül hagyásra kerüljön. Az árvaellátás legkisebb összegének 2022. január 1-jei 100%-os emelése miatt kiesik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak közül a kizárólag családi pótlékkal és árvaellátással rendelkező gyermek is. Az egyik ellátás emelése rendszerszinten a másik rászorultsági jellegű ellátás elvesztését eredményezte, melynek korrigálása szükséges. A rendelkezésekhez kapcsolódó átmeneti szabály biztosítja, hogy a kedvező rendelkezéseket már a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránt folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kelljen.

Fentieken túlmenően a javaslat egyéb átmeneti rendelkezéseket is rögzít, melyek közül kiemelendő, hogy a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottat a munkáltató e törvény hatálybalépését követő tíz napon belül hívja fel a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges nyilatkozatok benyújtására. Az érintettnek a felhívástól számított harminc napon belül be kell nyújtani a nyilatkozatokat. Amennyiben ez elmarad, akkor az érintett foglalkoztatási jogviszonyát meg kell szüntetni. Tekintettel azonban arra, hogy a nyilatkozat kitöltésében bármilyen oknál fogva a foglalkoztatott vagy a hozzátartozója akadályozva lehet (pl. hosszabb kórházi tartózkodás, külföldi távollét), a javaslat lehetőséget teremt arra, hogy a foglalkoztatott igazolja, hogy a nyilatkozat kitöltése elháríthatatlan akadályba ütközött, és ebben az egy esetben hosszabb határidő álljon rendelkezésre a nyilatkozat kitöltéséhez.

A Ptk. 4:207. §-a lehetővé teszi, hogy a bíróság gyermektartásdíjat megállapító ítéletében úgy rendelkezzen, hogy a tartásdíj évente, a következő év február 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével – külön intézkedés nélkül – módosuljon. Az inflációkövető gyermektartásdíj-megállapítások esetét a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése esetköreiben is indokolt megjeleníteni annak érdekében, hogy a jogalkalmazók számára egyértelmű legyen a szabályozás. A módosítás előírja továbbá, hogy az ily módon megelőlegezett tartásdíj összegét évente felül kell vizsgálni és az infláció mértékével korrigált, megemelt összeget kell továbbfolyósítani, a Gyvt.-ben a gyermektartásdíj megelőlegezett összege maximumára meghatározott korláton belül (gyermekenként a minimálbér 30%-a).

A jelenleg hatályos szabályozás szerint a lakóhelyéről önkényesen eltávozott, ellátás és felügyelet nélkül maradt gyermek átmeneti gondozásban, illetve gyermekotthonban helyezhető el. Figyelemmel a nevelőszülői ellátás területi lefedettségi adataira, indokolt megteremteni annak a lehetőségét, hogy a gyermek ideiglenes gondozásra történő befogadására az intézményvezető jóváhagyásával a nevelőszülő háztartásában is lehetősség legyen, különösen a 12 éven aluli gyermekek esetén.

A működtető fogalma a hatósági eljárásokban indokolatlan fogalmi használati zavart okozott, továbbá az alkalmazásának okai már nem állnak fenn, ezért a javaslat kivezeti a Gyvt.-ből a működtető fogalmát. A nevelőszülői hálózat alapítására vonatkozó szakmai szabályok változása okán – 10 fő helyett 20 főre emelkedik a nevelőszülői hálózat alakításának létszámszabálya – a nevelőszülői hálózatban teljes munkaidőben foglalkoztatandó személyek száma 3 főre emelkedik, így az alapfogalomból eredően a nevelőszülői hálózat intézménynek minősül.

A Ptk.-nak az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel 2020. március 1. napján hatályba lépett módosítása értelmében a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását a bíróság polgári nem peres eljárásban rendeli el. Ugyanezen időponttól hatályos a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény módosítása, amely a bíróság kötelező feladataként szabályozza a gyámhatóság megkeresését a gyermek védelmében szükséges intézkedések megtétele érdekében, ha megállapítja a kapcsolattartás teljesítésének önhibából történő elmaradását.

Ha a bíróság a kapcsolattartás végrehajtására irányuló nemperes eljárásban megállapítja a gyermeket gondozó és egyben kapcsolattartás biztosítására kötelezett szülő felróható magatartását a kapcsolattartás elmaradásában, azzal közvetetten kifejezésre juttatja a gyermek veszélyeztetettségét. Az ilyen jellegű veszélyeztetettség védelembe vételt megalapozó, jelen módosítással megteremtett szabályozásának több célja van:

– feltárni a gondozó szülő és a gyermek részéről a kapcsolattartást akadályozó körülményeket annak tisztázása érdekében, hogy milyen eszközökkel lehet a kapcsolattartás teljesítését elősegíteni vagy van-e olyan körülmény, amely a kapcsolattartás megváltoztatását, a jogosult jogának korlátozását, a kapcsolattartás szünetelésének vagy megvonásának szükségességét indokolja,

– biztosítani a gyermek kapcsolattartáshoz való jogának érvényesülését, különélő szülőjével és annak családtagjaival való családi kapcsolatainak fenntartását,

– megakadályozni azon helyzet kialakulását, amikor a gyermeket a kapcsolattartás akadályozása, mint súlyos veszélyeztetettség okán kell a megszokott környezetéből – gondozó szülőjétől, iskolájából – kiemelni és a különélő szülőnél elhelyezni.

A védelembe vételt megalapozó, külön kiemelést érdemlő élethelyzet a gyermek gyermekvédelmi szakellátásban történő elhelyezésének megszüntetése. A Gyvt. a gyermek családból történő kiemelését és végső soron gyermekvédelmi szakellátásban való elhelyezését, egyidejűleg a szülők szülői felügyeleti jogának korlátozását a kiskorú súlyos veszélyeztetettsége fennállásához köti. Ha a gyermek súlyos veszélyeztetett helyzetbe került, azonban annak megszüntetését követően a gyermek a családba, a szülők felügyelete alá visszahelyezhető, mert veszélyeztetettsége más gyermekvédelmi eszközökkel is kezelhető, indokolt a kiskorú ellátásának folyamatos figyelemmel kísérése és ezzel a családból való újbóli kiemelésének megelőzése.

A két éven túli védelembe vétel esetén a család- és gyermekjóléti központ, valamint a gyámhatóság számára részletes, végrehajtási rendeletben rögzített eljárási szabályok kerülnek bevezetésre a védelembe vétel eredményességének előmozdítása, továbbá a gyermek családból történő kiemelésének megelőzése érdekében.

A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéstől kezdődően a szülő gondozási, nevelési joga szünetel, hiszen a gyermek kikerült a gondozásából súlyos veszélyeztetettsége miatt, azonnali intézkedést igénylő okból, a beutaló szerv döntése alapján. A módosítás kiegészíti e rendelkezést azzal, hogy a Gyvt. 87. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ügyekben a szülői törvényes képviselői jog szintén szünetel a gyámhatóság döntésének eredményeként, ha megállapítható, hogy a szülőtől az ideiglenes hatályú elhelyezés oka alapján nem várható együttműködés e törvényes képviselői feladatok ellátásában.

Ilyen esetben akkor biztosítható e törvényes képviselői feladatok ellátása hatékonyan, ha a nevelőszülő vagy a gyermekotthon járhat el a gyermek gondozásához, neveléséhez kapcsolódó törvényes képviselői feladatok tekintetében gyámként

– a gyermek személyes okmányainak beszerzése érdekében,

– a gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítása és a gyermek tartózkodási engedélyének meghosszabbítása érdekében,

– a gyermeken végzendő egészségügyi beavatkozás elvégzése érdekében,

– a gyermek bölcsődei, óvodai, iskolai beíratásával, tanulói jogviszonyának létesítésével, megszüntetésével, valamint egyéni munkarendjének engedélyezésével kapcsolatos ügyekben.

Ezért a törvényes képviselet biztosítása érdekében – a gyermek teljes körű ellátásának biztosításával összefüggő ügyekben – elsősorban a gyermeket ideiglenesen befogadó nevelőszülő vagy gyermekotthon, másodsorban, ha az egyes gyámi feladatok ellátására a nevelőszülő vagy a gyermekotthon nem rendelhető ki, továbbá, ha a gyermeknek más gondozási helye van, a gyermekvédelmi gyám látja el a felsorolt ügyekben a gyermek törvényes képviseletét.

Ha a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére más beutaló szerv intézkedése alapján kerül sor, akkor az elrendelésétől számított nyolc napon belül szükséges felhívnia a gyámhatóságnak a 87. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ügyekben a törvényes képviselet ellátására a gyermeket ideiglenesen befogadó nevelőszülőt, gyermekotthont vagy a gyermekvédelmi gyámot.

A gyámhatóság az ideiglenes hatályú elhelyezést követően a szülői felügyelet megszüntetése iránt történő perindítás esetén egyidejűleg megállapítja a szülő szülői felügyeleti jogának szünetelését, továbbá gondoskodik a gyermekvédelmi gyám kirendeléséről és a gyermek törvényes képviseletének meghatározott ügyekben – a gyermek ideiglenes gondozási helyét biztosító – nevelőszülő vagy gyermekotthon által történő ellátásáról.

A gyámhatóság a nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg nem csak gyermekvédelmi gyámot és helyettes gyermekvédelmi gyámot rendel a gyermek számára, hanem – a Gyvt. 85. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén – a nevelőszülő kirendelésén kívül lehetőség teremtődik a gyermekotthon kirendelésére is, az egyes gyámi feladatok ellátása érdekében. A törvényes képviselői feladatok ilyen módon történő megosztása a gyermek mindennapi ügyeinek [a Gyvt. 87. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ügyeknek] a gyors és hatékony intézését szolgálja.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a gyermek gondozási helyének meghatározása során az eljárás eredményeként a gyámhatóságnak döntést kell hoznia a gyermekvédelmi gyám és a helyettes gyermekvédelmi gyám személyének kirendelése mellett arról is, hogy a gyermek gondozását, nevelését biztosító nevelőszülő vagy gyermekotthon egyes gyámi feladatokra gyámként kirendelhető-e.

A speciális szükségletű gyermekek emberkereskedelem áldozatává válásának megelőzése, valamint terápiás ellátása bizonyos helyzetekben csak személyi szabadságuk korlátozásával biztosítható. Fokozott biztonság biztosítása indokolt a már emberkereskedelem áldozatává vált gyermekek részére is az általános védelmi intézkedés keretében, illetve védett gyermekotthonokban. Védelmük elhelyezésük első napjától indokolt, vagyis már az ideiglenes hatályú elhelyezés időszaka alatt is, ez pedig csak a nevelési felügyelet elrendelésével biztosítható. A nevelési felügyelet lehetőségének biztosítása már ez elhelyezés első napjától kezdődően, a szigorú garanciális szabályok érintetlenül hagyása mellett lehetővé teszi a mások és önmaguk által veszélyeztetett gyermekek védelmét és terápiás ellátását.

A speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermek személyi szabadságának korlátozására – szigorú garanciális szabályok mellett – csak abból a célból kerülhet sor, hogy a gyermek részt tudjon venni a gyermekotthonban folyó terápiás munkában. A személyi szabadságot két időtartamban lehet korlátozni: 48 óráig vagy 48 órát meghaladóan. (Az időtartam azonban ez utóbbi esetében sem haladhatja meg a két hónapot.) A 48 órát meg nem haladó korlátozást a gyermekotthon vezető rendelheti el, a 48 órát meghaladó korlátozást (nevelési felügyeletet) csak a gyámhivatal. Az ellátási tapasztalatok szerint van olyan gyermek, aki a speciális gyermekotthoni elhelyezésének

– kezdő időpontjától, egészségi vagy pszichés állapotának zavara következtében olyan magatartást tanúsít, amely saját vagy mások életére, testi épségére jelentős veszélyt jelenthet vagy közvetlen és súlyos veszélyt jelent, és a veszélyhelyzet kizárólag a gyermek 48 órát meghaladó időtartamban zárt körülmények között biztosított teljes körű ellátásával, kivizsgálásával és terápiájával hárítható el;

– kezdő időpontját követően azonnal vagy rövid időn belül eltávozik a gondozási helyéről, így nem tud részt venni a gyermekotthonban folyó terápiás munkában. Az engedély nélküli eltávozás kiküszöbölése és így a terápiás munka lehetővé tétele érdekében indokolt a nevelési felügyeletet a speciális gyermekotthoni ellátás első napjától elrendelni.

Amennyiben a szakértői bizottság a vizsgálatok során a fenti két kockázat valamelyikét vagy mindegyikét azonosítja, a szakértői véleményben javaslatot tesz a nevelési felügyelet elrendelésére és annak időtartamára. A gyámhatóság az elrendelésről csak a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménybe foglalt javaslata alapján dönthet. Az elrendelés nem kötelező, ugyanakkor mind az elrendelést, mind annak mellőzését indokolni szükséges. Az elrendelésnél továbbra is maradéktalanul érvényesek a szigorú garanciális szabályok.

Ha ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el a gyermeket, a gyermek részére akkor kerül sor a gyermekvédelmi gyám kirendelésére, ha a Gyvt. 87. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti ügyekben a törvényes képviseletének ellátására nem rendelhető ki gyámként a gyermeket ideiglenesen befogadó nevelőszülő vagy gyermekotthon, vagy ha a gyámhatóság pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt. A gyermekvédelmi gyám gyámsága alatt álló gyermek részére a gyámhatóság az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelheti a nevelőszülőt vagy a gyermekotthont. Ennek feltétele, hogy a nevelőszülő vagy a fenntartója hozzájárulásával a gyermekotthon a gyámságot vállalja. A gyermekotthon nevében az egyes gyámi feladatokat a gyermekotthon vezetője láthatja el, a gyámhatóság külön intézkedése nélkül, továbbá a gyermekotthon vezetője által kijelölt, a gyermekotthonban szakmai munkakörben foglalkoztatott személy jogosult a törvényes képviselet ellátására, akinek meg kell felelnie a gyámmal szemben támasztott követelményeknek. Így érvényesülnie kell például a Ptk. 4:228. §-ában foglalt követelménynek is, amely szerint a tizennegyedik életévét betöltött gyermek gyámjául az, aki ellen a gyermek alapos okból, kifejezetten tiltakozik, nem rendelhető ki.

A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek ellátásának rendszeres figyelemmel kísérése, törvényes képviseletük biztosítása, ügyeik intézése, gondozási helyükön való meglátogatása és velük a rendszeres kapcsolattartás fenntartása érdekében a Gyvt. meghatározott létszámhoz – 30 fő – köti az egy gyermekvédelmi gyám által ellátható gyermekek számát, mert ilyen leterheltség mellett érvényesülhet maradéktalanul a gyermekek érdekeinek megfelelő feladatellátás. A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett gondnokoltak törvényes képviseletét, vagyonkezelését és a kiskorúakhoz hasonlóan, ügyeik intézését, ellátásuk szervezését végző hivatásos gondnokok vonatkozásában a törvény ugyancsak 30 főben, jogszabályban meghatározott esetben vagy foglalkoztatási körben pedig 35 és 45 főben maximalizálja a létszámot, ezen esetben is a gondnokoltak jogainak a védelme érdekében. A jelenlegi szabályozási környezet lehetővé teszi a gyermekvédelmi gyámi és a hivatásos gondnoki, hivatásos támogatói tevékenység egyidejű ellátását úgy, hogy a gyakorlatban a munkáltatói jogkör gyakorlója számára nem követhető nyomon, hogy egy személy a többes jogviszonyból eredően milyen leterheltséggel látja el feladatát. A kettős foglalkoztatás tilalmának megszüntetésére ugyanakkor indokolt hosszabb időszakot (2025. június 30.) biztosítani átmeneti rendelkezés formájában annak érdekében, hogy a kormányhivatalok a kieső hivatásos gondnokok személyét pótolhassák, az ehhez kapcsolódó hatósági intézkedéseket pedig el tudják végezni.

A gyermekvédelmi gyám – az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének megismerése után – kezdeményezheti a gyámhatóságnál egyes gyámi feladatok ellátására a nevelőszülő kirendelését, ha a nevelőszülő már legalább két éve nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll, vagyis elegendő gyakorlatot szerzett ahhoz, hogy reálisan tudja értékelni, mit jelent a törvényes képviselői feladatok vállalása. A gyermekotthon egyes gyámi feladatokra történő kirendelésének feltétele, hogy – fenntartója hozzájárulásával – a gyermekotthon vállalja a gyermek törvényes képviseletének ellátását. Az osztott gyámság létrejöttének minden esetben feltétele, hogy nincs folyamatban eljárás a nevelésbe vétel megszüntetésére, és a gyermek nem örökbefogadható, mert ezekben az esetekben a törvényes képviselői feladatok megosztása az ügyek elhúzódásához vezethet, ami ellentétes a gyermek érdekével.

A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése esetén a gyámhatóság hivatalból is kirendelheti a nevelőszülőt vagy a gyermekotthont egyes gyámi feladatok ellátására. Ilyenkor tehát nem szükséges a gyermekvédelmi gyám kezdeményezése, mert az ügy jellege miatt gyorsan kell dönteni, azonban a feltételek meglétét a gyámhatóságnak ilyen esetekben is vizsgálni kell.

A gyermekvédelemben élő gyermekek és fiatal felnőttek (utógondozói ellátottak) piacképes pályaválasztása, valamint munkaerőpiaci foglalkoztatottságának növelése érdekében, 2023-ban elindított Apponyi Franciska Jövőműhely Program egyik célcsoportja a 18. életévüket betöltött utógondozói ellátott fiatal felnőttek. A program alapvető célja, hogy tanulmányaik befejeztével munkalehetőséget biztosítson a fiatal felnőttek számára és a munkavégzésért pedig rendszeres jövedelmet, amely viszont minimálbér esetén is meghaladja a jelenlegi szabályozás szerinti jövedelemhatárt (a szociális vetítési alap háromszorosát), amely alatt még jogosultak utógondozói ellátásra. Amennyiben a szabályozás módosítására nem kerülne sor, a fiatalok kiesnek az utógondozói ellátásból és az Apponyi Franciska Jövőműhely Programból. Az Apponyi Franciska Jövőműhely Program további célkitűzése, hogy az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára segítséget nyújtson a jövedelem beosztására, az előtakarékosságra, pénzügyi tudatosság kialakítására.

A Gyvt. szerint a fiatal felnőtt utógondozói ellátásra akkor jogosult, ha létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy tanulói jogviszonyban, hallgatói jogviszonyban vagy felnőttképzési jogviszonyban áll, vagy szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja.

E jogcímek körében a fiatal felnőtt önálló létfenntartása – jövedelmi alapon – akkor nem biztosított, ha a havi jövedelme a szociális vetítési alap összegének háromszorosát (85.500 Ft) nem haladja meg. A jogosultsági feltétel összege a szabályozás hatálybalépése óta ennek megfelelően változatlanul 85.500 Ft. Az Apponyi programban való részvételre, valamint a tanulmányaik mellett munkát vállaló utógondozottakra tekintettel indokolt, hogy a létfenntartásukat önállóan biztosítani nem tudó utógondozói ellátottak jogosultsági jövedelemhatára a kötelező legkisebb munkabér járulékokkal csökkentett összege 150%-ának figyelembevételével kerüljön szabályozásra.

A javaslat arra irányul, hogy az ágazati irányítást ellátó miniszter a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek, fiatal felnőtt és a munkaerőpiaci szereplők közötti kapcsolatfelvétel biztosítása, a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek, fiatal felnőtt számára a személyiségének, érdeklődési körének, képességeinek és végzettségének legmegfelelőbb foglalkoztató kiválasztásának támogatása céljából kezelhesse a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek, fiatal felnőttek meghatározott adatait. A gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek munkaerőpiacon való elhelyezkedését segítő Apponyi Franciska program folytatása érdekében szükséges a módosítás.

A gyermekvédelmi szakellátás és a javítóintézetek tekintetében a miniszterre, mint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterre kettős feladat hárul, egyrészt az ágazati irányítás körében gondoskodni a szolgáltatásnyújtást meghatározó, megfelelő jogszabályi környezet fenntartásáról, a változó igényekhez és körülményekhez igazodó jogszabály-módosítások előkészítéséről és végrehajtásáról, másrészt eleget kell tennie annak a fokozott társadalmi igénynek, hogy a jogi környezet és az ennek alapján kialakított szakmai közeg képes legyen a családjából kiemelt gyermek számára biztonságot, védelmet nyújtani.

Kiemelten fontos, hogy − a gyermekek érdekeit szem előtt tartva − a nevelőszülők és a gyermekotthonok tekintetében lehetőség legyen egyedi ügyek kivizsgálására, az esetleges hiányosságok vagy rossz gyakorlatok feltárására és azok jövőbeni elkerülése érdekében a szükséges intézkedések megtételére. Mindez indokolttá teszi a helyszíni, intézményre, szolgáltatásra kiterjedő ellenőrzés feladat- és hatáskörének a megteremtését az ágazati irányításért felelős miniszter számára is.

A miniszter komplex vizsgálati jogkörének megteremtésével lehetőség nyílik egy-egy gyermek vagy az őt ellátó személy, intézmény, valamint az engedélyező és ellenőrző hatóság tevékenységének teljes körű áttekintésére és mindezek alapján ágazatirányítói következtetések levonására és intézkedések megtételére. A miniszter vizsgálati jogköre nem érintené a kormányhivatalok ellenőrzési jogkörét.

A gyermekvédelmi szakellátás mint közfeladat az állam felelőssége, így az ellátórendszer átalakításával kapcsolatos fenntartói döntések végrehajtásáról az ágazati irányító miniszternek információkkal kell rendelkeznie, különösen a mögöttes helytállási kötelezettségre figyelemmel.

Pontosításra kerül a nevelőszülőnek jelentkező személy, a nevelőszülő és a nevelőszülővel egy háztartásban élő személyek adatainak kezelésére jogosult szervek és személyek köre. A nevelőszülő feladatellátásra való alkalmasságának megállapítása, felkészítése és felülvizsgálata során a nevelőszülői hálózat szakemberei, a működést engedélyező hatóság adatkezelési jogosultságának pontosítása szükséges, mivel a nevelőszülő háztartásában élő személyek bizonyos személyes adatainak kezelése nélkülözhetetlen a gyermek biztonságos ellátása körülményeinek feltérképezése során.

A gyermekvédelmi szakellátásban a nem állami fenntartók szerepvállalásának megnövekedése miatt indokolttá vált az új szolgáltató, intézmény, hálózat létesítésének feltételeként előírni a finanszírozási rendszerbe történő befogadást.

A rendelkezés felhatalmazást ad a kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmények meghatározására.

Felhatalmazó rendelkezések kerülnek továbbá beépítésre a pszichológiai alkalmassági vizsgálat és a kifogástalan életvitel ellenőrzés végrehajtási szabályaival összefüggésben.

A Gyvt. kiegészül a kifogástalan életvitel ellenőrzésével összefüggő adatokat, valamint nyilatkozatokat tartalmazó mellékletekkel.

A rendelkezés a szövegcserés módosításokat tartalmazza. Ezek közül kiemelendő az általános védelmi intézkedéssel speciális gyermekotthonba – a gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményének hiányában – történő elhelyezés időtartamának meghosszabbítása 60 napról 90 napra.

A speciális gyermekotthonokban olyan gyermekeket lehet elhelyezni, akik súlyos pszichés, disszociális tüneteket mutatnak, vagy pszichoaktív szert használnak vagy emberkereskedelem feltételezett áldozatai. Az elhelyezéshez a fővárosi, vármegyei gyermekvédelmi szakértői bizottság vagy az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye szükséges. A hatályos szabályozás szerint maximum 60 napra lehet elhelyezni olyan gyermeket speciális gyermekotthonban, akivel kapcsolatban a gyermekvédelmi szakértői bizottság nem adott szakvéleményt, de a rendőrség általános védelmi intézkedése alá került. Általános védelmi intézkedést a rendőrség a szexuális szolgáltatásra felajánlkozó gyermekek tekintetében alkalmaz. A gyermekvédelmi törvény terminológiájában ők számítanak az emberkereskedelem feltételezett áldozatainak [Gyvt. 53. § (2) bekezdés b) pont bd) alpont]. A javaslat szerint a szakértői bizottság véleménye nélkül 60 napnál hosszabb időre, 90 napra is el lehetne helyezni a gyermeket a speciális gyermekotthonban a gyermek terápiás megsegítésének támogatása érdekében.

A gyermek családi jogállásának rendezésével összefüggő anyakönyvi eljárások lefolytatása érdekében szükséges és indokolt továbbá a Gyermekeink védelmében megnevezésű informatikai rendszerben tárolt, a módosuló rendelkezés szerinti adatok megismerhetőségének biztosítása az anyakönyvvezető számára.

E rendelkezés a hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza. Ezek közül kiemelendő a Gyvt. 7. § (2) bekezdés a) pontjának hatályon kívül helyezése. E rendelkezés rögzíti jelenleg, hogy a tizenkét év alatti gyermek befogadó szülőnél történő elhelyezésétől el lehet tekinteni, ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek befogadó szülőnél történő elhelyezése nem áll a gyermek érdekében, vagy arra állapota miatt nincs lehetőség. A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezmény Fakultatív Jegyzőkönyvének 6. cikke alapján végzett, Magyarországot érintő vizsgálatáról szóló, 2020 szeptemberétől nyilvános jelentésében ajánlást tett arra, hogy kerüljön hatályon kívül helyezésre azon Gyvt. rendelkezés, amely a fogyatékossággal élő gyermekek fogyatékosság alapján történő intézményi elhelyezéséről szól. A módosítással még nagyobb hangsúlyt kap a családjából kiemelt gyermek számára a családot pótló, családias környezetben történő elhelyezés elsődlegessége.

Hatályát veszti a Gyvt. 15. § (9a) és (9b) bekezdése is. Ezen rendelkezések beépülnek az alkalmassági vizsgálatoknak a – javaslat szerinti – szabályaiba.

Hatályon kívül helyezésre kerül továbbá a Gyvt. 66/H. § (6) bekezdése, amelynek értelmében a kollégiumi elhelyezés időszakára a nevelőszülőnek nem jár az elhelyezett gyermekek száma szerinti kiegészítő díj és a gyermek ellátási szükséglete szerinti többletdíj, csak az alapdíj. Eközben a kollégiumban elhelyezett gyermekkel a nevelőszülő továbbra is foglalkozni jogosult és köteles is egyben. Ezért indokolatlan és a nevelőszülők által kezdetektől fogva sérelmezett megoldás a díjazás elvonása.

A javaslat 16 évről 25 évre emeli a korhatárt, amely alatt a könyvtár használója mentesül a beiratkozási díj megfizetése alól.

A módosítás értelmében a vármegyei hatókörű városi múzeum és városi könyvtár, valamint a közművelődési szakmai szolgáltató szervezet kiemelt figyelmet fordít a gyermekotthonokban élő gyermekek kulturális alapellátásának előmozdítására. A feladat vármegyei és országos koordinációjában a kultúrstratégiai intézmények működnek közre.

A szórakoztató célú elektronikus eszközök – ide értve különösen a telefon, zenelejátszó eszközök, számítógépek – fej- vagy fülhallgatói által nem megfelelő hangnyomásszinten közvetített zaj ugyanolyan káros hatással lehet a gyermekek hallására, mint a nagy hangerejű elektroakusztikus hangosítással megtartott rendezvények. A javaslat hangnyomásszinttől függetlenül minden szórakoztató célú elektronikus eszközökhöz csatlakoztatható, zajszint kibocsátására alkalmas fej- vagy fülhallgató forgalmazója részére előírja, hogy köteles az értékesítés során a vásárló részére miniszteri rendeletben meghatározott tartalmú hallásvédelmi tájékoztatót átadni. A javaslat célja, hogy megóvja a gyermekeket attól, hogy a túlzott hangerőhatású zajok kárt tegyenek a hallásukban.

Felhatalmazó rendelkezés a fej- vagy fülhallgató értékesítése során mellékelendő hallásvédelmi tájékoztató tartalmának meghatározásával összefüggésben.

A módosítás nyomán egyszerűbbé válik a kiskorúak személyiségi jogait sértő, a cyberbullying kategóriáját is kimerítő tartalmak jelentése és azok eltávolítása. A javasolt módosítás alapján a kiskorú törvényes képviselője számára (korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetében a kiskorú számára is) lehetővé válik, hogy ne kelljen teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalni a kiskorú jogait sértő tartalom eltávolítására irányuló, az adott szolgáltatóhoz benyújtott kérelmet. A jövőben elegendő lesz a kiskorú, illetve törvényes képviselője eljárása esetén a kérelmező személyazonosságának azonosítására alkalmas elektronikus úton felhívni a szolgáltatót a sértő tartalom eltávolítására.

A javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) számára előírja olyan programok, tájékoztató kampányok szervezését, amelyek segítik a kiskorúakat és szüleiket az internetes bántalmakkal (zaklatással), visszaélésekkel és jogsértésekkel szembeni fellépésben.

A javaslat szerint a sportról szóló 2004. évi I. törvény olyan foglalkoztatási feltétellel egészül ki, amely a gyermekek védelme érdekében már más jogterületeken bevezetésre került az elmúlt években. Így az a sportszakember, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött sportoló versenyre való felkészítésére irányuló edzői tevékenységet végez vagy végezne – mégha azt megbízási jogviszony keretében is látja el –, meg kell felelnie a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 44/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak.

A javaslat a gyermekek védelme érdekében olyan edukációs, szemléletformáló módszer bevezetésének törvényi alapját teremti meg az erre vonatkozó oktatási modulokban, hogy a sportszakember, mint példakép álljon a tanítványai előtt, olyan személyként, akinek magatartása jó mintául szolgálhat a gyermekek számára. Ennek érdekében a javaslat a szakszövetségek alapvető feladatai között képzés biztosítását írja elő a gyermekekkel foglalkozó edzők és lehetőségként más sportszakemberek számára.

A sport fizikai és mentális egészségre gyakorolt jótékony hatásainak szélesebb körű kiaknázása érdekében nevesítésre kerül a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben elhelyezettek, illetve a hátrányos helyzetű gyermekek sportolásának előmozdítása. Ennek érdekében a javaslat előírja, hogy a Nemzeti Diák, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség a sportszövetségekkel együttműködve a gyermekotthonokban élő gyermekek, illetve a hátrányos helyzetű gyermekek sportolását, sporteseményen való részvételét, egészséges életmódra nevelését előmozdítja, programokkal segíti, ezzel növelve a gyermekek sportolási kedvét és pályaválasztási motivációt kínálva jó példák, példaképek bevonásával.

A javaslat célja, hogy a Gyvt. hatálya alá tartozó gyermekotthonban élő gyermekek kulturális ellátásának szempontját az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény célrendszerébe ágyazza. A javaslat a gyermekotthonokban élő gyermekek szabadidejének hasznos eltöltését, a művészeti élmény személyiségformáló hatása, illetve a művészetpedagógia érzelmi intelligenciát erősítő hatása révén kívánja elősegíteni. A módosítás értelmében − a törvény céljaival összhangban − külön is nevesítésre kerül a gyermekotthonokban élő gyermekek kulturális ellátása, amely a jövőben, mint kiemelt művészeti cél jelenhet meg a pályázati támogatások rendszerében.

A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény 2022. február 1-jével új adattovábbítási formát iktatott a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvénybe (a továbbiakban: Bnytv.), ezáltal lehetővé vált a jogosultak számára a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó egyes bűnügyi személyes adatok megismerése. Annak érdekében, hogy az adattovábbítás minél szélesebb körben valósulhasson meg, a javaslat a tagállami ítéletek nyilvántartásba vételekor „előszűrési” kötelezettséget ír elő a bűnügyi nyilvántartó szerv számára.

Annak a magyar állampolgárnak az adatait, akinek bűnösségét az Európai Unió más tagállamának bírósága, illetve az Egyesült Királyság bírósága jogerősen megállapította, a tagállami ítéletek nyilvántartásában kell nyilvántartani. A bűnügyi nyilvántartásból származó információk államok közötti cseréje elektronikus úton, az ECRIS-en keresztül történik.

A Bnytv. 33/B. §-a alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv a tagállami ítélet nyilvántartásba vételekor jelenleg is végez összehasonlító-ellenőrző tevékenységet annak érdekében, hogy megvizsgálja, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 111/C. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján lehet-e helye a tagállami ítélet esetében az ügyészség útján megfeleltetési eljárás kezdeményezésének.

Ezt kiegészítve a javaslat módosítja a megfeleltetési eljárás kezdeményezésére vonatkozó szabályokat, hogy a magyar bíróságok által elítélt személyek mellett azon magyar állampolgárok adatai is megismerhetővé váljanak, akikkel szemben az Európai Unió más tagállamában vagy az Egyesült Királyságban hoztak hasonló bűncselekmény elkövetése miatt bűnösséget megállapító jogerős ítéletet.

A megfeleltetést követően a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó egyes bűnügyi személyes adatok között szerepel az elítélt arcképmása is. A javasolt módosítás ezen arcképmások megszerzését szolgálja, ezzel lehetőséget biztosítva a bűnügyi nyilvántartó szerv számára, hogy ha a bűnügyi nyilvántartási rendszerben az érintettről nem található arcképmás, azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvehesse.

A javaslat átmeneti szabálya szerint a tagállami ítéletek ellenőrzését a hatálybalépést követően beérkező ítéletek vonatkozásában kell elvégezni, míg a már nyilvántartásban szereplő, 2018. január 1. után beérkezett tagállami ítéletek ellenőrzését a bűnügyi nyilvántartó hatóság a hatálybalépést követő egy éves határidővel végzi el. Az ezt megelőzően nyilvántartásba került papír alapú ítéletek manuális átvizsgálására későbbi időpontban kerül majd sor.

A módosítás előírja a kiskorúak fokozott védelmét a médiában való bemutatás során, valamint elrendeli a Médiatanács számára, hogy készítsen ajánlást a kiskorút szerepeltető olyan műsorszám esetén alkalmazandó követelményekről, amelynek meghatározó témája bűncselekmény, megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévők bemutatása. A javaslat célja ezzel, hogy a megjelölt, elsősorban érzékeny kérdéseket, traumákat, személyes, nehéz helyzeteket bemutató műsorszámokban a Médiatanács útmutatást adjon ahhoz, hogy a gyermekek megszólaltatása, szerepeltetése a szereplők traumatizálása, sérülése nélkül, egészséges testi, lelki, erkölcsi és szellemi fejlődésük szem előtt tartásával történjen.

Az elmúlt évtizedben rohamosan nőtt az internetet használó fiatalok száma. Egyre többen, egyre fiatalabbak vannak jelen az interneten, használják a közösségi médiát, képeket és videókat osztanak meg magukról, egymásról, szabadidejük jelentős részét is a virtuális térben töltik. Azonban az internethasználat elterjedésével nem csak új lehetőségek nyíltak, hanem számos új veszély is fenyegeti a fiatalokat. Ilyen az internetes zaklatás, amely során az érintett bántó, sértő, megalázó, adott esetben szexuális tartalmú üzeneteket, képet, videót kap, illetve gyakori a képmással való visszaélés is. Működnek továbbá olyan, bárki számára elérhető internetes oldalak, fórumok, amelyeken szexuális jellegű megjegyzéseket tesznek kiskorúakra, vagy szexuális tartalmú beszélgetést kezdeményeznek velük.

Ezen rendkívül ártalmas fenyegetésekkel szemben a legtöbb kiskorú védtelennek érezheti magát, nem tudják kihez fordulhatnak, ha internetes zaklatás áldozativá válnak, továbbá az online térben való jártasság hiányában gyakran szüleik, tanáraik sem ismerik pontosan milyen lehetőségeik vannak.

Az NMHH éppen ebből a célból működtet internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálatot, ahol akár névvel, akár anonim módon bejelenthetők a zaklató, káros tartalmak. Az NMHH a bejelentés tartalmától függően vagy lépéseket tesz a káros, kifogásolt tartalmak eltávolítása érdekében, vagy továbbítja a bejelentést az illetékes hatósághoz, bűnüldöző szervhez. A javaslat a gyermekek, szüleik és tanáraik tájékoztatása érdekében rögzíti, hogy a szolgálat elérhetőségének megismerését minden köznevelési és szakképző intézménynek biztosítania kell.

Technikai jellegű módosítás.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénynek a gyermekek fokozottabb védelme érdekében szükséges módosításáról szóló 2014. évi LXV. törvény, valamint a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény jelentősen szigorított a kiskorúak sérelmére elkövetett a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények elévülési szabályain. A szigorítások ellenére továbbra is előfordul, hogy gyermekek szexuális abúzus áldozataivá válnak, és amíg van egy gyermek is, aki ennek ki van téve, aki ezt elszenvedni kénytelen, indokolt az elévülési szabályok további szigorítása azáltal, hogy a nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében eltörlésre kerül az a korlát, hogy kizárólag az ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő, kiskorú sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények nem évülnek el. A módosítás a pedofil jellegű szexuális bűncselekmények elévülésének kizárására irányul.

A hatályos szabályozás értelmében nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. A törvényjavaslat ezt tovább szigorítja, és valamennyi – nem csak a nyolcévi vagy annál súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett – szexuális bűncselekményre kiterjeszti ezt a szabályt.

A javaslat célja, hogy a pedofil bűncselekmények elkövetői ne mentesülhessenek tetteik következményei alól, és a gyermekektől való távoltartásuk biztosított legyen. A módosítás a tizennyolc éven aluliak sérelmére elkövetett pedofil jellegű szexuális bűncselekmények elkövetői esetében kizárja a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülés lehetőségét, azaz az ilyen személyek örökre büntetett előéletűek maradnak. A javaslat az igazán súlyos, azaz az öt évet meghaladó tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek esetében mondja ki, hogy soha nem mentesülhetnek a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Az Alaptörvény értelmében minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, és ennek érdekében Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket. A gyermekek jogainak védelme elsőbbséget élvez az elkövetők társadalomba való visszailleszkedésének elősegítéséhez képest. Igazán elrettentő, a bűnelkövetéstől való visszatartó erőt az jelent, ha az elkövetők a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények elkövetésekor tudatában vannak annak, hogy tetteik következményei alól soha nem mentesülhetnek, miként az ilyen cselekmények a gyermekek érzelmi, testi és lelki fejlődésében is örökre nyomot hagynak.

Magyarország Alaptörvényének tizenharmadik módosítása az Alaptörvény 9. cikkét egészíti ki egy új (8) bekezdéssel. Eszerint sarkalatos törvény határozza meg azon, a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmények körét, amelyek tekintetében a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja. Ehhez igazodóan szükséges a Btk.-ban, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben (a továbbiakban: Be.), valamint a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényben a sarkalatos rendelkezések megállapítása. A módosítás emellett a kegyelmi eljárás törvényi szabályaiból kiveszi a miniszteri ellenjegyzés jogintézményét, szintén összhangban Magyarország Alaptörvényének tizenharmadik módosításával.

A módosító javaslat kiterjeszti a kitiltás alkalmazásának a lehetőségét a Btk. XIX. Fejezetében meghatározott valamennyi, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény tekintetében.

A Ptk. módosítása a szülői felügyeleti jog részjogosítványának, a törvényes képviselői jognak meghatározott ügyekben való szüneteléséről rendelkezik. A Gyvt. 87. § (1) bekezdés a)–c) pontja felsorolja azokat az ügyeket, amelyekben – osztott gyámság esetén – eljárhat a gyermeket ideiglenesen befogadó, így a gyermek gondozását, nevelését biztosító nevelőszülő vagy gyermekotthon, ha a gyámhatóság kirendelte az egyes gyámi feladatok ellátására. Ha az egyes gyámi feladatok ellátására a nevelőszülő vagy a gyermekotthon nem rendelhető ki, továbbá, ha a gyermeknek más gondozási helye van, a gyermekvédelmi gyám látja el a felsorolt ügyekben a gyermek törvényes képviseletét. A törvényes képviselői jog szünetelésének feltétele annak megállapítása, hogy a szülőtől az ideiglenes hatályú elhelyezés oka alapján nem várható együttműködés e törvényes képviselői feladatok ellátásában. A gyámhatóság döntése elősegíti, hogy a gyermek hozzájusson a számára szükséges egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz, valamint rendelkezzen az ezekhez elengedhetetlen személyes iratokkal.

A gyermekotthon által az egyes gyámi feladatok ellátásának feltétele a gyermekvédelmi gyám általi kezdeményezés és a gyámság vállalása mellett a fenntartó hozzájárulása, ami garanciát jelent arra, hogy a gyermek törvényes képviseletének ellátása a Gyvt. 87. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában rögzített ügyek tekintetében biztosított lesz, mert annak személyi és tárgyi feltételei is rendelkezésre állnak. A gyermekotthon nevében az egyes gyámi feladatokat a gyermekotthon vezetője, vagy az általa kijelölt, a gyermekotthonban szakmai munkakörben foglalkoztatott személy láthatja el, akinek meg kell felelnie a gyámmal szemben támasztott követelményeknek. Így érvényesülnie kell például a Ptk. 4:228. §-ában foglalt követelménynek is, amely szerint a tizennegyedik életévét betöltött gyermek gyámjául nem rendelhető ki az, aki ellen a gyermek alapos okból, kifejezetten tiltakozik.

Ez garanciát jelent arra, hogy az egyes gyámi feladatokat a gyámság viselésére alkalmas személy lássa el, mert a Gyvt. 10/A. §-a részletesen meghatározza a gyermekotthon vezetőjére és szakmai munkakörben foglalkoztatott szakemberére is vonatkozó foglalkoztatási tilalmakat, feltételeket.

A rendelkezés a Ptk. 4:186. § (4) bekezdésének módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezést tartalmazza.

A rendelkezés a Ptk. 4:231. § (2a) bekezdéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezést tartalmazza.

A módosítással a jövőben nemcsak a személy elleni erőszakos bűnelkövetők, hanem azon elítéltek esetében is kizárt lesz a reintegrációs őrizet lehetősége, akik tizennyolcadik életévet be nem töltött sértett sérelmére szexuális bűncselekményt követtek el.

A módosítás arra irányul, hogy ne csak bemeneti, hanem kimeneti követelmény is legyen a visszaesési kockázat felmérése azon elítéltek esetében, akik tizennyolcadik életévet be nem töltött sértett sérelmére szexuális bűncselekményt követtek el.

Ha az elítéltet személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítélték el, és a sértett kérte az értesítését, akkor a BVOP a szabadulás időpontja előtt egy hónappal tájékoztatja a sértettet, aki nyilatkozatot tehet, amelyben előadhatja az elítélt feltételes szabadságra bocsátásával kapcsolatos álláspontját. A sértettnek továbbá lehetősége lesz az elítélttel szemben távoltartást kérni, amely a sértett hozzátartozóira is kiterjeszthető.

Átmeneti rendelkezések.

Az áldozatok számára a traumát első körben maga a bűncselekmény okozza, azonban annak a büntetőeljárás során történő ismételt átélése ugyancsak nagy lelki megterhelést jelenthet, hiszen a hatóságok előtt az érintettnek újra el kell mondania, fel kell idéznie a történteket. Ezért az életkoruknál fogva különösen sérülékenynek tekinthető gyermekek tekintetében fokozott odafigyelésre van szükség annak érdekében, hogy a büntetőeljárás során elszenvedett másodlagos viktimizácó elkerülhető legyen.

A Be. egyik legfontosabb célkitűzése volt egy olyan eljárásjogi szabályrendszer kialakítása, amely a bűncselekmények áldozatává vált gyermekek „mindenek felett álló érdekét” szem előtt tartva, számukra különleges bánásmódot biztosít. A Be. legutóbbi módosításának egyik súlyponti újítása, hogy erősíti az igazságszolgáltatás és a gyermekvédelem együttműködését az eljárási cselekmények során.

Az új módszer eredeti célja és központi eleme, hogy a gyermeknek lehetőség szerint csak egy alkalommal kelljen a traumáról beszélnie és a meghallgatás során szerzett vallomás bizonyítékként felhasználható legyen a büntetőeljárásban. Emellett legalább ennyire lényeges elem, hogy a gyermek kihallgatására alapvetően nem a hatóság tagja, hanem egy speciális szaktudással rendelkező személy közreműködésével kerül sor. Hazánkban ennek alkalmazását a Be. 2021. január 1. napjától hatályos szabályai tették lehetővé. A szabályozás fontos eleme, hogy a speciális képzettségű személy közreműködésével végzett meghallgatás eljárási cselekménynek minősül, annak eredménye bizonyítékként felhasználható. Az eljárási cselekmények végrehajtása, azok eredményességének biztosítása ugyanakkor minden esetben az eljáró szervek feladata, felelőssége. Az eljárási cselekmény során a sértett a speciális képzettségű szakemberrel kerül közvetlen kapcsolatba, miközben az eljáró hatóságok tagjaival személyesen nem is találkozik. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság tagja csak a szaktanácsadóval van telekommunikációs eszköz útján közvetlen kapcsolatban, őt irányítja, miközben az eljárási cselekménnyel érintett gyermekkel csupán közvetett módon, a szaktanácsadón keresztül kommunikál.

Az eljárási cselekményről egyidejű kép- és hangfelvétel készül, amely biztosítja, hogy az eljárásjogi szabályok alapján a gyermekkorú személy ilyen módon rögzített kihallgatása tanúvallomásként legyen felhasználható a bírósági eljárásban. Emellett a felvétel rögzítése azért is rendkívül fontos, mert a gyermek sok esetben nem szavakkal, hanem nonverbális kommunikációval „jelzi” a vele történteket.

A módszer büntetőeljárásba történő integrálásának legnagyobb előnye éppen az, hogy az eljárási cselekmény során a gyermek előtt nem egy „hivatalos személy”, hanem a sajátos szükségleteit jobban ismerő szakember jelenik meg. Ebben az eljárási formában a szaktanácsadó nem csupán tolmácsolja az eljáró szerv kérdéseit, közléseit, hanem szakmai tudását felhasználva alakítja az eljárás menetét, és így éri el az eljáró szerv által meghatározott kérdések megválaszolását.

A javaslat célja, hogy a nemi erkölcs elleni bűncselekmények tizennyolc éven aluli sértettjeit a bíróság is az előzőekben részletesen bemutatott speciális képzettségű szaktanácsadó közreműködésével hallgassa meg, ha a gyermek részvételével tartott eljárási cselekményre a nyomozás során már ebben a formában került sor. A javaslat szerinti eljárási rendben a gyermek számára a bírósági eljárásban is ugyanaz a „nem hivatalos személy” jelenhetne meg, ami jelentősen hozzájárulna a gyermek védelméhez és a vele való kíméletes bánásmód gyakorlatának fejlesztéséhez.

A javaslat alapján e törvényi rendelkezéstől abban az esetben lehet eltérni, ha a gyermek sajátos szükségletei, személyes jellemzői vagy más fontos ok ezt indokolja. Indokolt ugyanis a sértett személyes körülményeire figyelemmel kivételt engedni, mert nem zárható ki, hogy a kötelező módszertan előírása éppen a gyermek számára lenne hátrányosabb, terhesebb. Ilyen eset fordulhat elő, ha például a sértett új lakóhelyéről a speciális meghallgató szoba rendkívül távol van, a sértett külföldre költözött, az egészségi állapota, tanulmányi kötelezettsége miatt az eljárási cselekmény ilyen módon történő lefolytatása vagy el sem végezhető, vagy az a sértett számára indokolatlan megterhelést eredményezne. A javaslat ugyanakkor ebben az esetben is kötelezettségként írja elő, hogy a sértett kíméletét, illetve védelmét – más a Be.-ben meghatározott szabályok, illetve módszerek alkalmazásával – kell biztosítani.

Hatályba léptető rendelkezések.

Sarkalatossági záradék.