301/2024. (X. 22.) Korm. rendelet indokolás

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az E-ING rendszer éles indulásának előfeltétele, hogy a földhasználati nyilvántartás adatai és a földműves nyilvántartás adatai a jelenlegi szakrendszerekből az új rendszerbe migrálásra kerüljenek. Az E-ING rendszer működési metodikája szerint a jogosult beazonosításához szükséges, de a jelenlegi nyilvántartásokban tévesen vagy hiányosan szereplő adatokat az új rendszer nem tudja kezelni, ami akadályát képezheti egyes ügyek elektronikus úton történő megindításának, illetve bizonyos adatszolgáltatások elektronikus úton történő lekérdezésének.

Fenti probléma kiküszöböléséhez kapcsolódik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet kiegészítése, megteremtve annak lehetőségét, hogy a földhasználati nyilvántartás, valamint a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásának vezetésével kapcsolatban eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal hiányos, illetve töredékadatok alapján is tudjon adatot igényelni a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból.

A rendszer megfelelő működése érdekében további pontosítások szükségesek a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendeletben is, megjelenítve a mezőgazdasági termelőszervezet vagy újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet azonosításához szükséges székhely és telephely mellett a fióktelepet is, a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásának tartalmát meghatározó, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 100. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontjával összhangban.

A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása a növénytermesztési és a vadászati hatóság kijelölésében eredményez módosítást.

A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló ingatlanok állami tulajdonba kerülésével kapcsolatban a részarány-tulajdonosok kártalanításának szabályairól szóló 560/2020. (XII. 7.) Korm. rendeletben a kártalanítási kérelem elbírálásának részletszabályaitól elkülönítetten, külön alcím alatt indokolt szabályozni a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény 6/A. §-a szerinti kérelem elbírálását.

A 6/A. § szerinti eljárások lefolytatásának célja az egyes szövetkezetek esetében a szövetkezet vagyonnevesítési eljárásához kapcsolódó részarány-tulajdon jogosultságok megállapítása és azoknak a jogosultak termelőszövetkezeti különlapjára való rávezetése. A kártalanítási eljárással ellentétben a 6/A. § szerinti kérelmet nem a részarány-jogosultak külön-külön nyújtják be, hanem az adott szövetkezethez tartozó jogosultak teljes körét illetően egy kérelem kerül benyújtásra. A 6/A. § (1) bekezdése szerinti esetben az egyes jogosultakat illető AK értéket maga a vagyonnevesítés tárgyában hozott döntés tartalmazza. A 6/A. § (2) bekezdése szerinti esetben az egyes jogosultakat illető AK értéket az ingatlanügyi hatóság számítja ki – a vagyonnevesítésben való részesülésük arányában – a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 1. §-a (1) bekezdés b) pontja szerinti kijelöléssel nem érintett azon védett vagy védelemre tervezett természeti területek AK értéke alapján, amelyek tekintetében kisajátítási kártalanításnak lett volna helye. Ez utóbbi esetben az AK érték kiszámításához elegendő a szövetkezet vezető tisztségviselője közokiratba vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatának csatolása a szövetkezet vagyonnevesítéssel érintett tagjairól és a vagyonnevesítésben való részesülésük arányáról.

A kérelem tárgyában a hatóság egyetlen döntést hoz, amelyben megállapítja az adott szövetkezethez tartozó jogosultak körét és a nekik járó részarány-tulajdon mértékét, valamint e döntéssel egyidejűleg rávezeti a jogosultak termelőszövetkezeti különlapjára a részarány-tulajdont, illetve szükség esetén új termelőszövetkezeti különlapot nyit. Ha a vagyonnevesítésben részesült személy már elhalálozott, és az örökös személye egyértelműen megállapítható, akkor a hatóság a döntésben jogosultként az örököst jelöli meg, és a részarány-tulajdont az ő különlapjára vezeti fel. Ha az örökös személye egyértelműen nem állapítható meg, a döntésben a hatóság megállapítja a vagyonnevesítésben részesült, de már elhalálozott személyt megillető aranykorona értéket, azonban annak a termelőszövetkezeti különlapra való rávezetését mellőzi. Ha a későbbiek során az örökös személye megállapításra kerül, akkor az öröklést igazoló dokumentumok csatolásával kezdeményezheti az örökhagyót a hatóság döntése szerint megillető részarány-tulajdon rávezetését a saját termelőszövetkezeti különlapjára.

A szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet módosításával az osztályba sorolt szőlőfajták szinonim neveinek nyilvántartásával lehetőség nyílik egyes szőlőfajták szinonim nevének módosítására vagy már osztályba sorolt szőlőfajta esetén feltűnő új szinonim név felvételére is.

A szinonim név a borászati termék címkéjén a szőlőfajta elnevezésével azonos szabályok alapján jelölhető, a bortermelőknek közhiteles hozzáférést kell biztosítani az elnevezésekhez kapcsolódó szinonim nevekről a jogszerű jelölés biztosítása érdekében. Ezt a célt szolgálja a nyilvántartás kibővítése szőlőfajtához kapcsolódó szinonim név feltüntetésével.

A nem állami laboratóriumoknak az elvégzett analitikai vizsgálatok eredményeit az állami laboratóriumok eredményeit is kezelő felületen meghatározott adatszerkezetben kell átadniuk a NÉBIH részére. Az analitikai vizsgálat mérési eredményeit és a vizsgálati jegyzőkönyvet a laboratórium a vizsgálat lezárásának napján elektronikusan küldi meg a NÉBIH részére, aki azt további eljárások lefolytatása végett megküldi a borászati üzem és a hegybíró részére. Az állami és a nem állami labor eredményeket azonos rendszerben kell kezelniük a hatóságoknak.

Így a jogszabály kiterjed az adatátadás szerkezetére, az adatformátumra, valamint az adatátvitel módszerére, és meghatározza az átadandó adatok körét is.

A 2023. május 1-jén hatályba lépett, az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Etv.) hatályon kívül helyezte a védjegyekről és földrajzi árujelzőkről szóló 1997. évi XI. törvény 116/A. §-át, amely a termékleírásokhoz kapcsolódó hatósági eljárásokat meghatározta, melynek következtében a Bkr.-ben az Etv. megfelelő pontjaira kell hivatkozni, továbbá a törvénynek megfelelően kell szabályozni a kérelmekkel kapcsolatos eljárást, így törölni kell a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával kapcsolatos rendelkezést. A törlési eljárás esetén ezért pontosításra került az eljárás ezen részére vonatkozó uniós rendelet, ugyanis a 2024. május 13-án hatályba lépett (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a korábbi hivatkozás hatálytalanná vált.

Az ePincekönyv rendszer működésének üzemzavar, üzemszünet vagy bármely egyéb okból történő szünetelése (együtt: üzemszünet) esetén borászati termék üzemek közötti szállításánál vagy áttárolásánál a végső származási bizonyítvány kiadásához szükséges adatokat (tétel eredete, a bor fajtája, mennyisége és a szállítás/áttárolás címzettje) be kell jelenteni a hegybíró részére. Ez a borászati termékek nyomonkövethetőségét is szolgálja.

Az ePincekönyv rendszer fejlesztéseinek elhúzódása miatt a jogszabály 2023. augusztus 1. helyett 2024. augusztus 1-jével írja elő a kötelező elektronikus ügyintézési időszak kezdőnapját. Ez nem az ePincekönyv rendszer indításának első napja. Ezzel az ágazati adminisztrációs kötelezettségek ügyfélszolgálaton keresztül történő teljesítésének lehetősége meghosszabbodik.