KÜ BH 2024/307

[1] Az alperes a 2022. november 15-én kelt határozatával – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. CXCIX. törvény 160. § (1)–(3) bekezdései és 164. §-a alapján – jogosulatlanul igénybe vett utazási költségtérítés címén 470 835 forint kártérítés megfizetésére kötelezte a felperest. A felperesnek a határozattal szemben előterjesztett, a határozat megsemmisítésére irányuló keresetét a Fővárosi Törvényszék 2024. január 4. napján kelt 52.K.704.390/2022/39. számú ítéletével elutasította.

[2] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. Az elsőfokú bíróság a fellebbezésre tekintettel az iratokat 2024. február 26. napján a Fővárosi Ítélőtáblához mint másodfokú bírósághoz felterjesztette. A másodfokú bíróság 2024. február 27. napján kelt 3. sorszámú végzésével az alperest ellenkérelem, csatlakozó fellebbezés benyújtására hívta fel, illetve tájékoztatta, hogy kérheti tárgyalás megtartását. A felek tárgyalás megtartását nem kérték, ezért a másodfokú bíróság 2024. március 25. napján a fellebbezést tárgyaláson kívüli elbírálásra kitűzte, 2025. január 7. napjára.

[3] Az alperes a másodfokú bíróságnál eljárás elhúzódása miatti kifogást terjesztett elő a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 157. § (1) bekezdés c) pontjára, 157. § (2) bekezdésére, 158. § (4) bekezdésére hivatkozva. Kérte annak megállapítását, hogy a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság – azáltal, hogy az ügy körülményeihez képest indokolatlanul hosszú tárgyalási időközzel tűzött tanácsülést az ügyben – nem végezte el a részére a megismételt elsőfokú eljárásra előírt eljárási cselekményeket az azok elvégzésére elegendő észszerű időtartamon belül, illetve a másodfokú bíróság kötelezését „megfelelő, mihamarabbi határidő tűzésével arra, hogy hozza meg ügydöntő határozatát”.

[4] Kifogásában előadta, hogy a másodfokú bíróság a tanácsülést olyan indokolatlanul távoli időpontra tűzte ki, hogy ezzel az ügy elintézését szükségtelenül elodázza. A másodfokú bíróság az ügyet az érkezéstől számított több mint tíz hónappal később, az érkezést követő 316. napon bírálná el. Álláspontja szerint az ilyen mértékű ügyelhúzódás minden egyéb körülménytől függetlenül, önmagában összeegyeztethetetlen az ügyek észszerű időn belüli elbírálásának követelményével, illetve az ügy sajátosságaira figyelemmel sem indokolt a kirívóan hosszú tanácsülési időköz alkalmazása, az ügy eldöntéséhez szükséges valamennyi adat a bíróság rendelkezésére áll.

[5] Hivatkozott az Alkotmánybíróság 36/2013. (XII. 5.) AB határozata [38], valamint az Alkotmánybíróság 3195/2015. (X. 14.) AB határozata [23] pontjára, amelyek szerint az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való jog integráns részét képezi az a követelmény, amely szerint a bíróságnak észszerű határidőn belül kell döntést hoznia. A tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjog érvényesülésének tehát feltétele, hogy a bíróság észszerű időn belül bírálja el az ügyet. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság eljárása ezeknek a követelményeknek nem felel meg, aránytalanul távoli időpontra tűzött tanácsülést.

[6] A felperes az alperes eljárás elhúzódása miatt előterjesztett kifogására észrevételt nem terjesztett elő.

[7] A másodfokú bíróság a kifogásra vonatkozó nyilatkozatában rögzítette, hogy a tárgyaláson kívüli elbírálás időpontját a beérkező ügyek sorrendjének megfelelően – a lehető legkorábbi időpontra, 2025. január 7. napjára – tűzte ki, figyelemmel arra, hogy a soron kívüli elbírálásnak a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) 33. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt feltételei nem álltak fenn.

[8] Az eljárás elhúzódása miatti kifogás – az alábbiak szerint – nem alapos.

[9] A Kp. 36. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 157. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint a fél az ügyben eljáró bíróság előtt kifogást nyújthat be, ha a bíróság az adott eljárási cselekményt az annak elvégzésére elegendő észszerű időtartamon belül nem végezte el vagy annak elvégzéséről nem rendelkezett.

[10] A Pp. 157. § (2) bekezdése értelmében a kifogást az ügyben eljáró bíróságnál írásban lehet benyújtani, a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz címezve, kérve a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságtól a mulasztás tényének megállapítását, valamint – megfelelő határidő tűzésével – a mulasztó bíróságnak az (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetben az elmulasztott eljárási cselekmény elvégzésére vagy határozat meghozatalára.

[11] A Pp. 158. § (4) bekezdése szerint, ha a kifogást elbíráló bíróság a kifogásban foglaltaknak helyt ad, a mulasztó bíróságot határidő tűzésével a 157. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetekben az ügy továbbviteléhez szükséges intézkedés megtételére, a 157. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig az adott ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására hívja fel. A felhívásban – a 157. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetet kivéve – a kifogást elbíráló bíróság az eljáró bíróságot meghatározott eljárási cselekmény lefolytatására nem utasíthatja. A kifogás alaptalansága esetén azt indokolt határozattal elutasítja.

[12] A Kp. 107. § (2) bekezdése szerint, ha az ügy körülményei ezt nem zárják ki, a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a tárgyalás a fellebbezés felterjesztését követő három hónapon belül megtartható legyen.

[13] A Kúria mindenekelőtt utal arra, hogy követendő gyakorlata (Kökif.V.40.384/2020/2., Kökif.VI.39.814/2020/2., Kökif.I.40.865/2021/2., Kökif.II.40.721/2021/2., Kökif.VII.45.064/2021/2.) szerint a fél az eljárás elhúzódására hivatkozással az ügyben eljárt bíróság mulasztása miatt kifogást előterjeszthet, amelyben köteles megjelölni azt az elmulasztott eljárási cselekményt vagy határozatot, amely az eljárás elhúzódását eredményezi. A Pp. 157. §-ában szabályozott eljárás elhúzódása miatti kifogás jogintézményének jogalkotói célja, hogy az eljárás folyamatában ráhatást biztosítson az eljárások elhúzódásmentes folytatására. Az eljárás elhúzódása miatti kifogás nem a mulasztás, késedelem megállapítását, hanem a sérelmes körülmény orvoslását célozza, ezért a kifogás érdemben akkor bírálható el, ha az előterjesztésre okot adó sérelmezett beavatkozást igénylő helyzet még fennáll, annak kiküszöbölése érdekében a beavatkozás indokolt. Ha a kifogás elbírálásakor nem áll fenn olyan mulasztás – azaz konkrét eljárási cselekmény vagy határozat hiánya –, amely az eljárás elhúzódását okozza, akkor kifogást, mint alaptalant el kell utasítani.

[14] A Kúria a periratok alapján megállapította, hogy az eljáró bíróság az ügy érdemi elbírálásához szükséges eljárási cselekményeket határidőben megtette, illetve az ügyet határozathozatalra kitűzte. Ebből pedig az is következik, hogy nincs olyan további eljárási cselekmény, amelyet a másodfokú bíróságnak a per észszerű időn belül történő elbírálása érdekében kötelessége lett volna megtenni, de azt elmulasztotta. Az alperes ebben az ügyben a Pp. 157. § (1) bekezdés c) pontja alapján előterjesztett kifogásában eljárási cselekmény, illetve annak elvégzésére vonatkozó rendelkezés hiányát nem állította, csupán a fellebbezés elbírálására kitűzött tanácsülés távoli időpontját sérelmezte.

[15] A követendő kúriai gyakorlat szerint a Kp. 107. § (2) bekezdés idézett, a tárgyalás három hónapon belüli kitűzésére vonatkozó szabálya nem minden esetben alkalmazandó, a másodfokú bíróság az ügy körülményei miatt attól eltérhet. Arról, hogy mely körülmények miatt nincs lehetőség a három hónapon belüli kitűzésre – erre vonatkozó jogszabály hiányában – a bíróságnak nem kell tájékoztatnia a feleket, nem kell indokolnia miért az adott időpontra tűzte ki a tárgyalást (Kökif.I.39.119/2023/3.).

[16] Ebben az ügyben a három hónapon belül kitűzéstől eltérést – a másodfokú bíróság nyilatkozata szerint – a bíróság által elbírálandó ügyek mennyisége, mint objektív körülmény indokolja.

[17] A Büsz. is lehetőséget ad az ügyek soron kívüli elintézésére, a rendes ügymenetből való kivételükkel az intézkedések haladéktalan megtételére. A Büsz. 33/A. § (1) bekezdés a)–c) pontjai szerint az ügy soron kívüli intézése alapulhat jogszabály rendelkezésén, az Országos Bírói Tanács határozatán, a bíróság elnökének a rendelkezésén. A (2) bekezdés értelmében a bíróság elnöke a soron kívüli eljárást az ügyfél kérelmére írásban elrendelheti. Ebben az ügyben a Büsz. 33/A. § (1) bekezdése szerinti feltételek azonban nem álltak fenn.

[18] Mindezek alapján megállapítható, hogy a tárgyalásnak a fellebbezés felterjesztését követő három hónapon túli kitűzése nem alapozta meg az eljárás elhúzódása miatti kifogást. A Kp.-nek és az Alaptörvénynek az eljárás észszerű időn belüli lefolytatásához kapcsolható rendelkezései alapján sem állapítható meg a másodfokú bíróság mulasztása, ezért a Kúria az eljárás elhúzódása miatti kifogást, mint alaptalant a Pp. 158. § (4) bekezdése alapján elutasította.