31/2024. (II. 22.) Korm. rendelet indokolás

Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, illetve a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A tervezet hét földügyi tárgyú kormányrendelet módosítását tartalmazza, az alábbiak szerint:

1. A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

Részleges kisajátítás esetén a kisajátítással nem érintett, visszamaradó ingatlanrészre nem szűnik meg a földhasználat, ezért ebben az esetben nem a földhasználat törlése, hanem a földhasználat adataiban bekövetkezett változás átvezetése szükséges.

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény módosította a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 18. §-át. A módosítás meghatározza a megbízási szerződések megszűnésének egyes eseteit. Tekintettel arra, hogy az Nfatv. szerinti megbízási szerződés földhasználója a földhasználati nyilvántartásban bejegyzett földhasználóként szerepel, szükséges a földhasználati nyilvántartásból való törlés szabályainak hozzáigazítása a megbízási szerződés megszűnésének egyes eseteihez.

2. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) módosítása

A Hr. módosításával az NFK – az árverési eljárások sikerességét szem előtt tartva, az árverés során tett legmagasabb vételáron – az árverési vevő visszalépése esetén is értékesíteni tudja az ingatlant az elővásárlási rangsorban a sorban következő elővásárló, vagy ennek hiányában az egyébként nyertes árverező részére.

Amennyiben az árverés során a vételi ajánlatot tevő árverezők közül nem lehet megállapítani a sorrendet, és egyik árverező sem kíván magasabb összegű ajánlatot tenni, úgy ennek orvoslására bevezetésre kerül a sorsolás mint a nyertes árverező személyét eldöntő eljárási lépés.

Egyértelműsítésre kerülnek az árverezőként, illetve elővásárlásra jogosultként történő részvétel feltételei, valamint az árverést megelőző regisztráció során benyújtandó okiratok, nyilatkozatok alaki, formai követelményei.

Az aktuális piaci értékeket figyelembe véve a licitküszöbök módosításra kerülnek, és egyben az árverési eljárás gyorsítása céljából megteremtődik annak a lehetősége, hogy az árverezők a licitküszöbök többszörösének megfelelő összeget is ajánlhassanak.

Tekintve, hogy az elővásárlási jogot az árverési eljárás során, helyben lehet gyakorolni (azaz nem kerül sor az adásvételi szerződés kifüggesztésére), a módosítás értelmében a nyertes árverező részére az általa befizetett biztosítékot az árverés napját követő 30 napon belül vissza kell téríteni.

A Hr. 43. § (1) bekezdés c) pontja szerint a vagyonkezelési szerződés megszűnik a szerződés tárgyát képező földrészletnek a Nemzeti Földalapból való kikerülésével. E rendelkezés alkalmazása a gyakorlatban problémákba ütközik, tekintve, hogy akár tulajdonosi joggyakorló váltásról, akár állami tulajdonból való kikerülésről lévén szó, minden esetben szükséges az ingatlanon fennálló vagyonkezelési szerződés megszüntetése, melyet a módosító rendelkezés pontosít.

A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy az NFK mint a Nemzeti Földalap felett tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet jogosult legyen azonnali hatállyal felmondani a vagyonkezelési szerződést abban az esetben, amennyiben a Birtokpolitikai Tanács az érintett ingatlan állami tulajdonból való kikerülését hagyja jóvá. Fontos kritérium, hogy kizárólag a központi költségvetési szervek (azaz a Magyar Állam tulajdonában álló és az állami vagyonkezelő szervek) vagyonkezelésében lévő ingatlanok esetében lehetséges az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlása, azzal, hogy főszabályként az új tulajdonos birtokba lépéséig biztosított legyen a volt vagyonkezelő általi ingyenes használat.

Az általános polgári jogi elveknek megfelelően a határozatlan idejű (vagyonkezelési) szerződések velejárója, hogy a felek a szerződést megfelelő felmondási idővel felmondhassák. Ennek megfelelően a módosító rendelkezés szabályozza, hogy a határozatlan időre kötött vagyonkezelési szerződést a felek indokolás nélkül, 90 napos felmondási idővel – tekintve, hogy termőföldről van szó – a gazdasági év végére szüntethetik meg, azzal, hogy a felmondási idő kapcsán ettől eltérően is rendelkezhetnek a szerződésben, ugyanakkor ebben az esetben is figyelemmel kell lenni a termőföld védelméről szóló törvény által előírt földhasznosítási kötelezettségre.

A módosítás az árverést megelőző előkészítő eljárást, valamint az árverési biztosítékok határidőben történő beérkezését segíti azáltal, hogy a biztosítékok befizetésének határidejét a regisztráció napjához (az azt megelőző harmadik munkanap nulla órájához) igazítja, a regisztrációs díjfizetési kötelezettséget pedig a nyilvános pályázati eljáráshoz hasonlóan az árverés során meghirdetett ingatlanok, azaz helyrajzi számok darabszámához.

3. Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet módosítása

A hatósági jóváhagyáshoz kötött adásvételi, illetve haszonbérleti szerződések közzétételére a hatósági eljárásba ékelődően, az előzetes hatósági vizsgálati szakaszt követően kerül sor, a közzétételt ennek okán a hatóság kezdeményezi a települési önkormányzat jegyzőjénél. Hatósági jóváhagyáshoz nem kötött ügyletek esetében a közzétételt a szerződő felek kezdeményezik. Mindkét esetben szükséges az illetékességi szabályok kormányrendeleti szintű rendezése általánosságban azon szerződések vonatkozásában, amelyek több ingatlanra vonatkoznak, figyelemmel arra, hogy a hatályos szabályozás csak az egybefoglalt vételárat, illetve egybefoglalt haszonbért tartalmazó szerződések esetében tartalmaz rendelkezést.

4. A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet módosítása

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 19. pont c) és d) alpontja alapján mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül a nemzeti park igazgatóság és az erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet alapján nyilvántartásba vette. A tervezet az említett szervezetek speciális helyzetére tekintettel a nyilvántartásba vétel szabályait, illetve a nyilvántartásba vétel iránti kérelem adattartalmát módosítja, továbbá az erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás státuszának vizsgálatára vonatkozóan is tartalmaz rendelkezést.

A mezőgazdasági termelőszervezetek Ptk. szerinti átalakulása, egyesülése, szétválása következtében létrejövő jogutód szervezetek földművesekről, mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartásba való bejegyzésének szabályait tartalmazza a módosítás.

A mezőgazdasági termelőszervezetként történő nyilvántartásba vételhez főszabályként szükséges, hogy a szervezet igazolja, hogy a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben értékesítésből nettó árbevétele származott, továbbá, hogy az éves értékesítése – az eladott mező- és erdőgazdasági áruk beszerzési értékével és a közvetített mező- és erdőgazdasági szolgáltatások értékével csökkentett – nettó árbevételének több mint a fele a mezőgazdasági tevékenysége folytatásából származott.

Átalakulással létrejött jogutód esetében – mivel itt kizárólag a jogi személy típusának a megváltoztatásáról van szó – a nyilvántartásba vétel feltételeként meghatározott fenti kritérium vizsgálatakor a jogelőd jogi személynek a kérelem benyújtását megelőző öt évben mezőgazdasági tevékenysége folytatásából származó nettó árbevétele is beszámítható.

Egyesülés (több jogi személy összeolvadása, illetve valamely jogi személynek egy másik jogi személybe történő beolvadása) esetén a beszámítás főszabály szerint nem lehetséges. Ez alól kivételt az jelent, ha az egyesülésben részt vevő valamennyi jogi személy az egyesülést megelőzően mezőgazdasági termelőszervezetnek minősült.

Szétválás (különválás vagy kiválás) esetén sem alkalmazható főszabály szerint a jogelőd jogi személy figyelembe vétele a nyilvántartásba vétel feltételének vizsgálatakor, kivéve, ha a szétválással létrejött jogi személy főtevékenysége megfeleltethető valamely mező- vagy erdőgazdasági tevékenységnek.

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 6. § (3) bekezdése szerint a gazdaságátadót törölni kell a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartásból a mező-erdőgazdasági célú földek tulajdonjogának átruházását vagy használatának a 3. § (3) bekezdésében meghatározott átengedését követően. A gazdaságátadó csak akkor kérheti újra a földművesként történő nyilvántartásba vételét, ha a gazdaságátadási szerződés az 5. §-ban vagy a 11. §-ban foglaltak alapján megszűnik, vagy a gazdaságátvevő halálát követően a gazdaságátadó a gazdaságátvevő örököseként a gazdaság részét képező mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát vagy földhasználati jogosultságát megszerzi.

E szabályokhoz igazodóan a 38/2014. (II. 24.) Korm. rendeletnek a nyilvántartásba vételre, illetve a nyilvántartásból való törlésre vonatkozó rendelkezései kiegészítésre kerülnek.

A kényszerhasznosítóként jelentkezés kérelemre történik, a bejegyzés alapja a kérelem, így nem tekinthető hivatalbóli eljárásnak. Erre tekintettel indokolt a rendelkezés szövegének pontosítása.

5. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet módosítása

A kormányhivatalok jogalkalmazói tapasztalata alapján szakmailag nem indokolt és a kormányhivatalok számára indokolatlan többletterhet jelent az, hogy a jogszabály a végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében történő árverések helyszínéül a föld fekvése szerinti járási hivatalt jelöli ki, így ennek módosítására kerül sor.

6. Az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

Az állam tulajdonában lévő föld értékesítése mentes a hatósági jóváhagyás alól, így a hatósági bizonyítvány kiállítása során a mezőgazdasági igazgatási szerv vizsgálatának terjedelme is eltérő a végrehajtási árverések, illetve a Nemzeti Földalapba tartozó földek árverése kapcsán, ezért szükséges a vonatkozó szabályozás kettébontása.

7. Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 302/2020. (VI. 29.) Korm. rendelet módosítása

Az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény 2023. július 1-jétől módosította az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényt. Ennek megfelelően az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 302/2020. (VI. 29.) Korm. rendeletben is bevezetésre kerül az öntözési közösségek fogalma helyett a fenntartható vízgazdálkodási közösségek fogalma, a földhasználati jogosultság igazolásához megfelelő dokumentumok köre szélesedik, továbbá pontosításra kerültek a fenntartható vízgazdálkodási közösségek elismerése iránti kérelemhez és a környezeti körzeti terv készítéséhez szükséges adatok.

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény 2024. január 1-jétől módosította az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényt. Ennek megfelelően az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 302/2020. (VI. 29.) Korm. rendeletben meghatározásra kerül a fenntartható vízgazdálkodási közösség területe jogi jelleg feljegyzéséhez szükséges eljárás.