2024. évi XXXII. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások tárában közzétételre kerül.

Örökségvédelem és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás, közérdek, fenntarthatóság. E négyes cél teljesülését szolgálja a törvényjavaslat, amely minden eddiginél hatékonyabb eszközt ad a magyar állam kezébe, hogy a nemzeti örökség kiemelt műemlékeit megőrizze és a következő nemzedékek számára is hozzáférhetővé tegye; valódi nemzeti terekké, amelyek emberöltőkön át a közösséget szolgálják, méghozzá a magántőke szigorúan ellenőrzött bevonása révén, fenntartható módon, takarékosan. A törvényjavaslat az állam tulajdonában álló, a kulturális örökségünk részét képező, meghatározott, a magyar adófizetők áldozatvállalásával megőrzött ingatlanok további fejlesztését és fenntartását új alapokra helyezi azáltal, hogy azok tulajdonjogának átruházását kivételesen lehetővé teszi a törvényjavaslatban meghatározott feltételekkel és garanciákkal.

Ha az állam a magánszféra bevonása mellett dönt, akkor azt a törvényjavaslat szerinti szigorú feltételekkel alkalmazható, különleges tulajdonba adási rezsim mentén teszi. A vagyonkezelés kapcsán a jelenleg hatályos általános vagyonkezelési szabályok állnak továbbra is rendelkezésre.

A törvényjavaslat szerinti, nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekkel való rendelkezés jogi feltételrendszer meghatározása érdekében, elsősorban az Alaptörvény 38. cikkéből fakadóan, a jogalkotó egyértelműen szabályozza, hogy tételesen felsorolva – ingatlanok esetében helyrajzi számokkal feltüntetve –, mely vagyontárgyak eshetnek a szabályozás tárgyi hatálya alá, mely szempontok szerint és ki szerezhet jogosultságot az azzal való rendelkezéshez, a jogviszony alatt milyen jogok illetik és kötelezettségek terhelik a jogviszonyban szereplő jogalanyokat, és a jogviszony megszűnését követően mi a nemzeti vagyon tárgyának sorsa.

A törvényjavaslat fontos célja, hogy növelje az érintett műemlékekkel való állami gazdálkodás hatékonyságát, de egyúttal erős jogi garanciákat is adjon Magyarország mai és jövendő polgárainak az érintett műemlékek kiszámítható jogviszonyait, valamint azok közcélú vagyonkezelésének, illetve szakszerű működtetésének hosszú távú biztosítását illetően – legyen szó akár az állami tulajdonból kikerülő, akár az annak keretei között maradó, egyaránt e törvény hatálya alá eső műemlékről.

A törvényjavaslat a nemzeti örökséget nem kisebbíti, hanem gyarapítja. Értékeit megőrzi, de e fontos közcél teljesítésében immár a magántőke részvételét is lehetővé teszi, ösztönzi és szigorúan szabályozza.

Együtt több nemzeti érték megőrzésére és gyarapításra vagyunk képesek.

A törvényjavaslat célja, hogy a kulturális értékek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése mint közcélok megvalósulása érdekében az állam kivételesen magánjogi szereplőket vonhasson be, ha a kulturális örökség műemléki értéket képviselő elemének a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.), valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény által meghatározott módon történő működtetése, fenntartása, használata, felújítása, fenntartható fejlesztése és hasznosítása az állam által fenntartott intézményrendszer útján nem érhető el. A magánszféra bevonására bármely érintett ingatlan kapcsán kizárólag akkor kerülhet sor, ha a közérdeket szolgáló örökségvédelmi célok csak a törvényjavaslatban kialakított kivételes konstrukció mentén teljesülnek, ideértve a magas minőségű felújítás, a fenntartás, és a működtetés anyagi terheit is.

A jogalkotó a törvényjavaslatban meghatározott rezsim szerinti tulajdonba adás kapcsán hangsúlyozza annak kivételes – a nemzeti vagyonnal való felelős és átlátható gazdálkodás követelményét tiszteletben tartó – jellegét.

A törvényjavaslat tárgyi hatályát állapítja meg akként, hogy ezen átadási rezsim az 1. mellékletben meghatározott, kizárólagosan állami tulajdonban álló ingatlanokra terjed ki.

Nem esnek ugyanakkor a törvényjavaslat hatálya alá egyes szimbolikus – különösen a külön törvényben felsorolt, államélet szempontjából kiemelt – helyszínek.

A törvényjavaslat alapján történő vagyonjuttatásról szóló döntést – az egységes eljárás érdekében – a kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hozza meg a nem az irányítása alatt álló költségvetési szerv vagy gazdasági társaság által vagyonkezelt, állami tulajdonú ingatlanok tekintetében is.

A törvényjavaslat meghatározza, hogy a vonatkozó háttérjogszabályok mely rendelkezéseitől enged eltérést.

A törvényjavaslat a 3. §-ban rögzíti – az 1. §-ban meghatározott közcéllal összhangban –, hogy csak kivételesen kerülhet sor a törvényjavaslat szerinti tulajdonátruházásra, mégpedig az ingatlan védelme, megőrzése és fejlesztése érdekében.

A tulajdonszerzés nem ingyenes. A tulajdonszerző a tulajdonszerzés ellenértékeként vállalja, hogy a tulajdonjog fennállása alatt a megszerzett ingatlant felújítja, karbantartja és üzemelteti a törvényjavaslat 6. § (1) bekezdése szerinti szerződéses feltételekkel összhangban. Ezen kötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében a tulajdonszerző a szakmai és üzleti tervében rögzíti a tulajdonszerzéstől számított tíz éves felújítási tervet és a harminc éves fenntartási és üzemeltetési tervet. A tíz éves, felújításra vonatkozó időtartam a harminc éves fenntartási és üzemeltetési időszakba beleszámít, annak részét képezi.

A tulajdonszerzés ellenértékeként vállalt, a törvényjavaslatban rögzített szerződési feltételekbe foglalt kötelezettségek – köztük például a látogathatóvá tételre, nyitvatartásra, állagmegóvásra vonatkozó kötelezettségek – a felújítási terv, illetve a fenntartási és üzemeltetési terv időtartamának lejártát követően is fennállnak.

A törvényjavaslat – a hatálya alá tartozó ingatlanok tulajdonba adása vonatkozásában – az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényben meghatározott tulajdonszerzésre jogosult alanyi kör mellett – a törvényjavaslatban megállapított módon – a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (a továbbiakban: kekva) vagy a kekva közfeladatának ellátásában közreműködő jogi személy részére is lehetővé teszi a tulajdonba adás törvényjavaslat szerinti speciális módját.

A törvényjavaslat meghatározza a tulajdonszerző által a jogügyletek létrehozásának feltételeként vállalt kötelezettségeket, így az üzemeltetésre, fenntartásra, karbantartásra, az ingatlan látogathatóságára, illetve bejárására vonatkozó szabályokat. Rögzíti, hogy a közgyűjteményi alapleltárban szereplő állami kulturális javak tulajdonjoga nem száll át a tulajdon megszerzőjére még a műemlék ingatlan adásvétele esetén sem. Ezekkel az ingóságokkal való rendelkezés feltételeit a vagyonkezelővel kötött szerződés határozza meg.

Az egyes ingatlanok tulajdonba adása tekintetében egyedi, érdemi és objektív szempontrendszert tartalmazó, részletes garanciális rendelkezések kerültek megállapításra a miniszteri felhívás közzétételét megelőzően az érintett ingatlanok vizsgálatára, a felhívásra, a kérelem benyújtására és elbírálására vonatkozóan.

A törvényjavaslat alapján a tulajdonba adás kétlépcsős folyamatot jelent. Első lépésként a miniszter – kulturális örökségvédelmi és a fenntarthatósággal összefüggő pénzügyi szempontok mentén – kiválasztja, hogy az 1. mellékletben meghatározott ingatlanok közül potenciálisan mely ingatlanok tulajdonba adásáról kíván dönteni. Ezen ingatlanokra vonatkozóan a vizsgálatot követően felhívást tesz közzé.

A felhívást megelőzően a miniszter – a hasznosítás módjára, az ingatlan jelenlegi állapotára, az ingatlanban ellátott állami közfeladatra figyelemmel ingatlanonként megvizsgálja a kulturális örökségvédelmi célok teljesülését, az eléréséhez szükséges – működtetésre, fenntartásra, karbantartásra, felújításra, fenntartható fejlesztésre vonatkozó – kötelezettségek teljesítését, a vagyonkezelés során a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményének megtartottságát, a más állami vagyonkezelő bevonásával való hatékonyabb megvalósíthatóságának lehetőségét, valamint e célok és kötelezettségek teljesülésének költségvetési hatását. A miniszter első alkalommal 2024. augusztus 31-ig vizsgálja meg az ingatlanokat.

Második lépésként a miniszter elbírálja a beérkezett kérelmeket. Az ugyancsak objektív szempontok mentén megfelelt, arra jogosulttól származó, formailag megfelelő kérelmek vonatkozásában hozhat a miniszter döntést.

Az ingatlanok felmérését követően a miniszter felhívást tesz közzé az 1. mellékletben felsorolt ingatlanok közül a tulajdonba adni kívánt ingatlanokra nézve. A felhívás részletes dokumentációját a kérelmezők miniszteri rendeletben meghatározott díj megfizetését követően ismerhetik meg.

A tulajdonba adásra irányuló kérelmet a felhívás közzétételét követő hatvan napon belül magyar állampolgársággal, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerinti EGT-állampolgársággal rendelkező, vagy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott természetes személy, vagy az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetnek minősülő jogi személy nyújthat be postai úton vagy a felhívásban foglalt tájékoztatásnak megfelelő elektronikus módon a miniszterhez.

A törvényjavaslat a kérelem kötelező tartalmi elemeit is felsorolja.

Az állam nevében a miniszter hoz tulajdonosi döntést az ingatlan és ingóság tulajdonjogának a törvényjavaslat szerinti átruházhatóságáról. A törvényjavaslat megállapítja a kérelem érdemi vizsgálat nélküli mellőzése eseteit, és a kérelem elbírálása objektív szempontjait.

A kérelem elbírálásánál előnyt élvez az a kérelmező, amely részére az Nvtv. 14/A. § (2) bekezdése alapján a nemzeti vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható, így az önkormányzatok, egyházak, kekva-k.

A tulajdonossal szemben a törvényjavaslatban és a miniszter felhívásában támasztott követelményeket nem teljesítő vagy nem vállaló kérelmező kérelmét a miniszter elutasítja.

Ugyanazon ingatlanra és ingóságra benyújtott több kérelem esetén a miniszter a kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi szempontból előnyösebb, valamint az adott ingatlannal kapcsolatos történelmi, kultúrtörténeti hagyományokat leginkább megőrző szakmai tervet tartalmazó kérelmet benyújtó kérelmező javára hoz döntést, a többi kérelmet elutasítja.

A döntés ellen jogorvoslat nincs, tekintettel arra, hogy tulajdonosi döntést hoz.

Az ingatlan tulajdonjogának a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas átruházására, valamint a miniszter döntése szerinti ingóság átruházására vonatkozó szerződést az állam nevében – az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (1) bekezdésére figyelemmel – az MNV Zrt. köti meg a kérelmezővel, és intézkedik a tulajdonjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében.

Ha a miniszter olyan ingatlan tulajdonba adásáról hozna döntést, amelyet a vagyonkezelő nem elsődlegesen a kulturális örökség feltárása, tudományos feldolgozása, megóvása, védelme, vagy közkinccsé tétele céljából használ vagy hasznosít, hanem ott más állami feladatot lát el, akkor az MNV Zrt. gondoskodik a vagyonkezelő állami feladata ellátásához szükséges csereingatlan biztosításáról.

A törvényjavaslat meghatározza az átruházott vagyon tulajdonszerzőjének szerződéses kötelezettségeit, amelyek megszegése jogkövetkezményekkel jár, végső esetben a tulajdonátruházási szerződéstől való elállást és az ingatlan államra történő visszaszállását eredményezheti.

A tulajdonszerzés során fontos cél a közcélú felhasználás megvalósulásának hosszú távú biztosítása, ezért az érintett ingatlanban található közgyűjtemények, kulturális javak tekintetében szigorú kötelezettséget ró a tulajdonszerzőre. Az ingatlanban lévő közgyűjtemény alapleltárában szereplő, az állam tulajdonában álló védett kulturális javak nem adhatók tulajdonba, azok vonatkozásában az MNV Zrt. a szerződés megkötésével egyidejűleg vagyonkezelési szerződést köt.

Az ingatlanon a tulajdonba adás napján működő közgyűjtemény látogathatóságát a tulajdonszerző köteles változatlanul biztosítani. A kizárólag a közgyűjteményt megtekinteni szándékozó személy számára további díjfizetés – például az ingatlanra történő belépés céljából – nem írható elő.

A § a tulajdonátruházással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.

A törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az európai uniós támogatási jogviszonyból eredő kötelezettséggel érintett ingatlan tulajdonba adásáról is dönthessen a miniszter. A miniszteri döntés alapján létrehozott tulajdonátruházási szerződés a fenntartási időszak leteltét követően lép hatályba és a fenntartási időszak lejártáig hátralévő időre az MNV Zrt. a szerződés tárgyát képező ingatlanra és ingóságokra a tulajdonszerzővel vagyonkezelési szerződést köt. A vagyonkezelés előírásának célja az, hogy a vagyonkezelő az ingatlan tulajdonának megszerzéséig – a kifejezetten a tulajdonost megillető jogok kivételével – a törvényjavaslat céljához igazodó feltételekkel tudja az ingatlant működtetni, fejleszteni.

A miniszter – ebben a speciális körben – a fenntartási időszak lejártát megelőző legkésőbb hatvan nappal – a körülmények időközbeni esetleges megváltozására figyelemmel – a tulajdonba adásról szóló tulajdonosi döntését visszavonhatja. Ebben az esetben az átmeneti időre már a későbbi tulajdonosnak vagyonkezelésbe adott ingatlan feletti vagyonkezelési szerződése is megszűnik.

Olyan ingatlan tulajdonba adása esetén, amely központi költségvetés terhére biztosított támogatással érintett, a támogatási jogviszony a tulajdonba adással megszűnik, a támogatás kedvezményezettje az államháztartási szabályok alapján elszámol az állammal. A törvényjavaslat szerinti tulajdonszerzőt a tulajdonszerzését megelőzően fentiek szerint megszűnt támogatási jogviszonyból származó kötelezettség nem terheli.

Az államot a törvényjavaslat szerinti rezsim alapján tulajdonba adott ingatlanon örökös visszavásárlási jog illeti meg, mely jogot a miniszter gyakorolja. A törvényjavaslat meghatározza a visszavásárlási jog gyakorlása esetén a vételár kiszámításának módját.

Mivel a törvényjavaslat ellenérték fejében történő tulajdonszerzésen alapul, ezért az államra – főszabályként – nem ingyenesen száll vissza az ingatlan az erre vonatkozó feltételek bekövetkezése esetén, hanem a felek a tulajdon visszaszállásakor elszámolnak egymással. Az állam megtéríti az értéknövelő beruházások ellenértékét a korábbi tulajdonszerzőnek, a tulajdonszerző pedig köteles helyt állni az ingatlanban bekövetkezett esetleges károkért, állagromlásért.

A tulajdonszerző által végrehajtott és számlával igazolt – az örökségvédelmi jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő – állagmegőrző és értéknövelő fejlesztési beruházások tulajdonszerzőnél elszámolt értékcsökkenéssel korrigált összegére utaló rendelkezés nem csak az esetlegesen csak az ingatlan egy részében elvégzett beruházások amortizációját, hanem az ingatlan egészében, illetőleg bármely részében bekövetkezett, gondatlan vagy szándékos károkozásból vagy egyéb állagromlásból eredő értékcsökkenést is lefedi, így a korrekció kapcsán a tulajdonszerző érdekkörében bekövetkezett bármely értékcsökkenést figyelembe kell venni.

A § a nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazandó jogkövetkezményekkel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a miniszter kezdeményezése az MNV Zrt. által történő szankcióalkalmazás szempontjából egy tekintet alá esik azzal, mintha a MNV Zrt. az évenkénti beszámolóból értesülne a jogsértő állapotról.

A törvényjavaslat meghatározza az elidegenített ingatlanok tulajdonjoga államra történő visszaszállásának eseteit és az elszámolás szabályait.

Az elszámolás tekintetében a törvényjavaslat különbséget tesz az államra történő visszaszállás egyes esetei között.

A törvényjavaslat 8. § (2) bekezdésében foglaltakkal megegyezően itt is fontos hangsúlyozni az elszámolás kapcsán, hogy a tulajdonszerző által végrehajtott és számlával igazolt – az örökségvédelmi jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő – állagmegőrző és értéknövelő fejlesztési beruházások tulajdonszerzőnél elszámolt értékcsökkenéssel korrigált összegére utaló rendelkezés nem csak az esetlegesen csak az ingatlan egy részében elvégzett beruházások amortizációját, hanem az ingatlan egészében, illetőleg bármely részében bekövetkezett, gondatlan vagy szándékos károkozásból vagy egyéb állagromlásból eredő értékcsökkenést is lefedi, így a korrekció kapcsán a tulajdonszerző érdekkörében bekövetkezett bármely értékcsökkenést figyelembe kell venni.

A tulajdonos az ingóságot az állam részére rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban – szükség esetén azzal azonos értékű és rendeltetésű ingóságot – köteles átadni.

A törvényjavaslat meghatározza az átruházott ingatlan államra való visszaszállása eseteit a kekva tulajdonszerző esetében is. A törvényjavaslat szerinti speciális rezsim szerint tulajdonba adott ingatlan, valamint ingóság tulajdonjoga az államra visszaszáll akkor is, ha a jogi személy tulajdonos jogutód nélkül megszűnik, az MNV Zrt. a szerződéstől elállt és a tulajdonos 30 napon belül nem fordult bírósághoz, vagy a bíróság jogerős ítélete az elállás jogszerűségét állapította meg, továbbá ha megsemmisül az ingatlanon álló, a kulturális örökség részét képező épület.

A törvényjavaslat a kekva tulajdonszerzésére is kiterjeszti az ellenérték fejében történő szerzést, ezzel összhangban az állam részére a 8. § (2) bekezdése szerinti visszavásárlási jogot biztosít.

Ha az MNV Zrt. a szerződéstől szerződésszegés miatt elállt, és ennek következtében az államra visszaszáll az ingatlan tulajdonjoga, az elszámolás során a tulajdonszerző kekva által végrehajtott és számlával igazolt – az örökségvédelmi jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő – állagmegőrző és értéknövelő fejlesztési beruházások tulajdonszerzőnél elszámolt értékcsökkenéssel korrigált összegére utaló rendelkezés nem csak az esetlegesen csak az ingatlan egy részében elvégzett beruházások amortizációját, hanem az ingatlan egészében, illetőleg bármely részében bekövetkezett, gondatlan vagy szándékos károkozásból vagy egyéb állagromlásból eredő értékcsökkenést is lefedi, így a korrekció kapcsán a tulajdonszerző érdekkörében bekövetkezett bármely értékcsökkenést figyelembe kell venni.

A törvényjavaslat részletesen tartalmazza a kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási, valamint működési támogatás szabályait. Rögzíti az átlátható formában nyújtható támogatás kötelezettségét, nevesíti azon eseteket, amikor nem ítélhető meg támogatás. Meghatározza a támogatás más helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó támogatással halmozható formában történő nyújtásának lehetőségét, szabályozza a támogatási intenzitás mértékét.

A törvényjavaslat rögzíti a meghatározott összeghatár feletti támogatással kapcsolatos adatszolgáltatás kötelezettségét.

A törvényjavaslat meghatározza a vagyonkezelő általi észszerű nyereség elérésének lehetőségét és az annak alapjául szolgáló számítások szabályait. Rögzíti a meghatározott összeghatár feletti egyedi támogatás Európai Bizottság felé történő előzetes bejelentési kötelezettségét.

A törvényjavaslat szabályozza a kulturális örökség megőrzését előmozdító működési támogatás összegének felső határát, kitér a működésből származó veszteség összegének kiszámítási módjára. Meghatározza a működési támogatás elszámolható költségeit. Rögzíti a meghatározott összeghatár feletti egyedi támogatás Európai Bizottság felé történő előzetes bejelentési kötelezettségét.

A törvényjavaslat megállapítja a nyilvánosságra és adatkezelésre vonatkozó garanciális rendelkezéseket. A kérelem és a miniszternek a kérelmet támogató döntése nyilvános. A törvényjavaslat szerint az átláthatóság és a nyilvánosság biztosítása körében minden vonatkozó miniszteri döntés – és annak indokai – nyilvánosak, így a kérelmek benyújtására felhívó, a tulajdonba adásra vonatkozó, a tulajdonosi döntést visszavonó miniszteri döntések indokolása is nyilvános, melyek szintén a miniszter által vezetett minisztérium honlapján kerülnek közzétételre.

Felhatalmazó rendelkezés a törvényjavaslat 4. § (7) bekezdése szerinti dokumentációért fizetendő díj megállapításával kapcsolatban.

Hatályba léptető rendelkezés.

Átmeneti rendelkezés, amely meghatározza a miniszter számára az ingatlanok vizsgálatának első időpontját.

Sarkalatossági rendelkezés tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat több rendelkezése is sarkalatos törvényi tárgykört érint.

A törvényjavaslat rögzíti, hogy annak meghatározott pontja, illetve alcíme az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikk hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

Szövegcserés módosítások a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 2024. október 1-jén hatályba lépő rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása a törvényjavaslattal való koherencia megteremtése érdekében.

A törvényjavaslat a koherencia biztosítása érdekében kivezeti az Nvtv. 2. mellékletéből azon nemzeti vagyoni körbe tartozó műemlék ingatlanokat, amelyek a törvényjavaslattal érintettek lehetnek. A tulajdonba adáshoz nélkülözhetetlen a forgalomképtelen jogi állapot megszüntetése.