321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az Országgyűlés a 2023. év végén fogadta el a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényt (a továbbiakban: Dáptv.), amely új korszakot nyit az állami szolgáltatások digitalizációja terén, kiszolgálva a magyar emberek, valamint a gazdasági élet szereplőinek XXI. századi ügyintézési igényeit. A Dáptv. 2024. július 1-jétől több szakaszban lép hatályba, és ezzel összhangban a tervezett szolgáltatások fokozatosan kerülnek bevezetésre. A digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XII. törvény részben a Dáptv. által létrehozott új szolgáltatások átültetését és egyes korábbi szolgáltatások kivezetését, másrészt pedig az új kódexnek való jogi-technikai megfelelést biztosította az ágazati szabályozásokban. A törvény továbbá kiegészítette és pontosította a Dáptv. egyes rendelkezéseit, valamint részletezte a szolgáltatások bevezetésének ütemtervét és szabályait. A törvény megteremtette a digitális állampolgárság előregisztrációjának lehetőségét a kormányhivatalokban, kormányablakokban.

Az elfogadott törvényi rendelkezések alapján 2024. július 1-jével léptek hatályba a Dáptv. egyes rendelkezései, ugyanakkor az irányadó általános keretszabályozást ebben az időszakban továbbra is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) és annak végrehajtási rendeletei adták, a digitális állampolgársághoz kapcsolódó egyes kiegészítő rendelkezésekkel. A digitális államhoz kapcsolódó további kormányrendeletek módosításáról szóló 138/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet ennek megfelelően az E-ügyintézési tv. végrehajtási rendeleteiben helyezte el a digitális állampolgárság keretszolgáltatások, digitális állampolgárság keretalkalmazás, a nemzeti digitális irattárca rendeleti szintű szabályozását. Az új szolgáltatások használatával az állampolgárok mobilalkalmazás segítségével igazolhatják személyazonosságukat, és lekérdezhetik, bemutathatják egyes további adataikat. E szolgáltatások lehetővé teszik az állampolgár mint felhasználó számára, hogy egyes adatokat a vonatkozó közhiteles nyilvántartásból vagy azt tartalmazó más nyilvántartásból lekérdezze és megjelenítse. A rendelet továbbá tartalmazta a digitális állampolgárság előregisztráció, a felhasználói profil aktiválásának és inaktiválásának, a keretalkalmazás és a nemzeti digitális irattárca, továbbá az eAzonosítás és eAláírás keretszolgáltatások szabályozását.

2024. szeptember 1-jével azonban hatályon kívül helyezésre került az E-ügyintézési tv.; ezen időponttól kezdődően a hazai kormányzati digitális szolgáltatások és az elektronikus ügyintézés általános szabályrendszerét a Dáptv. adja. Az új törvényi szabályozáshoz kapcsolódó végrehajtási rendeleti szintű szabályrendszer eltérő megközelítésben rendezi a digitális állampolgársághoz kapcsolódó végrehajtási jellegű rendelkezéseket.

A szabályozás célja az állami szolgáltatásokhoz való digitális hozzáférés egyszerűsítése és biztosítása, az adminisztratív terhek csökkentése, az adatbiztonság növelése és az állampolgári hozzáférés javítása. A szabályozás támogatja a kormányzati működés digitális átalakításának szélesebb céljait is. A megközelítés összhangban van a globális e-kormányzati trendekkel, biztosítva, hogy a szolgáltatások hatékonyan és biztonságosan legyenek elérhetők digitális szolgáltatásként.

A XXI. század harmadik évtizedében a digitalizáció legfontosabb eszköze a mobil, az okostelefon. Ezért a Dáptv. követelményeivel összhangban a rendelet előírja, hogy a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv a digitális szolgáltatásokat elsősorban mobiltelefonra, illetve egyéb hordozható, digitális adatkapcsolat létesítésére alkalmas eszközre optimalizálva köteles biztosítani. Ezzel 2024 végétől Magyarországon az igazolvány, az ügyintézés és az aláírás is mobiltelefonon is könnyedén elérhetővé válik. A minden magyar állampolgár számára elérhető központi mobilalkalmazás segítségével a magyar emberek minden eddiginél könnyebben és gyorsabban intézhetik el ügyeiket. A mobilalkalmazás segítségével igazolhatják majd a személyazonosságukat, és egy gombnyomással rendezhetik fizetnivalóikat az állam felé. Az állampolgárok szerződéskötésnél, banki ügyintézésnél vagy biztosítási ügyintézésnél is használni tudják a központi mobilalkalmazás részeként az egyszerűsített azonosítást és a digitális aláírást. A digitális állampolgárság jelentősen egyszerűsíti az állampolgárok életét, és digitalizálja az állam működését, ami a magyar gazdaság minden ágazatát versenyelőnyhöz juttatja.

Az új szabályozási megközelítésben a digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló kormányrendelet tartalmazza az állampolgárokat alapvetően érintő rendelkezéseket. A kormányrendelet részletes keretet biztosít a digitális állampolgárság és a kapcsolódó szolgáltatások szabályozására, elősegítve az ügyintézés biztonságát és hatékonyságát, miközben erősíti a felhasználók jogvédelmét. A szabályozás fő elemei:

1. Digitális állampolgárság regisztráció és felhasználói profil kezelése: Az állampolgárok megfelelő személyazonosítás mellett kezdeményezhetik a digitális állampolgárság regisztrációt. A regisztráció lehetővé teszi a felhasználói profilhoz való hozzáférést, amely elengedhetetlen a digitális szolgáltatások eléréséhez.

2. Keretalkalmazás, irattárca és keretalkalmazás-szolgáltatások: szabályozza az irattárca funkcióit, a keretalkalmazás igénybevételét, a mobiltelefon-regisztrációt, valamint az elérhető szolgáltatásokat.

3. Keretszolgáltatások: az eAzonosítás és eAláírás, majd a későbbiekben bevezetésre kerülő ePosta, eDokumentumkezelés és eFizetés nélkülözhetetlenek a biztonságos digitális tranzakciókhoz és interakciókhoz, a digitális szolgáltatások igénybevételéhez. E szolgáltatások fokozatosan kerülnek élesítésre, addig a meglévő támogató szolgáltatások biztosítják a zökkenőmentes átmenetet.

4. Aktiválás és inaktiválás: A rendelet szabályozza a felhasználói profilok aktiválását és inaktiválását.

Fentieken túl a rendelet – építve az E-ügyintézési tv. logikájára és szabályaira, de meghaladva azt – tartalmazza a digitális szolgáltatások nyújtásával és igénybevételével, így az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos részletszabályokat. Részletesen tárgyalja az elektronikus ügyintézési folyamatokat, hangsúlyozva a digitális szolgáltatások széles körű alkalmazhatóságát és biztonságát, számos lehetőséget kínálva az ügyintézés modernizálására és digitalizálására. Külön szabályozást kap a mobilalkalmazással való ügyintézés és az interaktív űrlapok kérdésköre: a „hagyományos” elektronikus űrlapok helyett a szabályozás támogatja interaktív elektronikus űrlapok használatát, különösen mobilalkalmazásokban vagy egyedileg kialakított felhasználói adatbeviteli felületeken, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy az egyszerű elektronikus űrlapok manuális kitöltése helyett jognyilatkozataikat (így kérelmeket, bevallásokat, egyéb beadványokat) interaktívan tegyék meg. Az életesemény-alapú ügyintézés kapcsán továbbá a szervezetek a különböző érintett ügytípusokhoz kapcsolódó eltérő elektronikus űrlapokat egységes adattartalmú elektronikus űrlapokkal helyettesíthetik, amely elősegíti az adatok egységes kezelését, az ügyintézés hatékonyságának növelését.

A rendeletben szabályozásra kerül továbbá a videotechnológia és a hangkapcsolat alkalmazása is. A rendelet szabályozza a képviseleti jogok és az elektronikus azonosítás követelményeit, különösen az ügyintézési pontokon és elektronikus kapcsolattartás során. Rendezi az elektronikus dokumentumok hitelesítésének módjait, beleértve a közokiratok és hiteles másolatok készítését, valamint az adatok igazolását és a zárt rendszerek használatát. Megújítja továbbá az ügyintézési rendelkezésekre vonatkozó szabályozást, figyelemmel az új törvényi szabályozás eltérő követelményeire és logikájára.

A kormányrendelet tehát a felhasználó és az állam viszonyát szabályozza, így a digitális szolgáltatások nyújtását és felhasználók általi igénybevételét, a piaci szolgáltatók digitális szolgáltatásait, valamint ehhez kapcsolódó ügyviteli kérdéseket. A rendelet szabályozza a digitális szolgáltatások felügyeletének a felhasználókat érintő kérdéseit, a felhasználók kapcsolódó jogait is. A rendelet szabályoz egyes életesemény-alapú szolgáltatásokhoz kapcsolódó rendelkezéseket is, azzal, hogy a konkrét életesemény-alapú szolgáltatásokat (életesemény-kataszter), azok részletes szabályozását és a kapcsolódó specifikus adatkezelési felhatalmazásokat külön kormányrendelet fogja tartalmazni.

A műszaki jellegű szabályozást, valamint a felügyeleti eljárások részletszabályozását a digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló kormányrendelet, míg a kapcsolódó kijelölő rendelkezéseket a digitális állam megvalósításához kapcsolódó egyes szervezetek kijelöléséről szóló kormányrendelet tartalmazza. Az új rendeletek az E-ügyintézési tv. alapján elfogadott korábbi kormányrendeletek helyébe lépnek.