• Tartalom

322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet indokolás

322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet indokolás

a digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelethez

2024.11.07.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Az Országgyűlés a 2023. év végén fogadta el a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényt (a továbbiakban: Dáptv.), amely új korszakot nyit az állami szolgáltatások digitalizációja terén, kiszolgálva a magyar emberek, valamint a gazdasági élet szereplőinek XXI. századi ügyintézési igényeit. A Dáptv. 2024. július 1-jétől több szakaszban lép hatályba, és ezzel összhangban a tervezett szolgáltatások fokozatosan kerülnek bevezetésre.
A Dáptv. egyes rendelkezései 2024. július 1-jével léptek hatályba, ugyanakkor az irányadó általános keretszabályozást ebben az időszakban továbbra is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) és annak végrehajtási rendeletei adták, a digitális állampolgársághoz kapcsolódó egyes kiegészítő rendelkezésekkel. A digitális államhoz kapcsolódó további kormányrendeletek módosításáról szóló 138/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet ennek megfelelően az E-ügyintézési tv. végrehajtási rendeleteiben helyezte el a digitális állampolgárság keretszolgáltatások, digitális állampolgárság keretalkalmazás, a nemzeti digitális irattárca rendeleti szintű szabályozását. Az új szolgáltatások használatával az állampolgárok mobilalkalmazás segítségével igazolhatják személyazonosságukat, és lekérdezhetik, bemutathatják egyes további adataikat. E szolgáltatások lehetővé teszik az állampolgár mint felhasználó számára, hogy egyes adatokat a vonatkozó közhiteles nyilvántartásból vagy azt tartalmazó más nyilvántartásból lekérdezze és megjelenítse. A rendelet továbbá tartalmazta a digitális állampolgárság előregisztráció, a felhasználói profil aktiválásának és inaktiválásának, a keretalkalmazás és a nemzeti digitális irattárca, továbbá az eAzonosítás és eAláírás keretszolgáltatások szabályozását.
2024. szeptember 1-jével azonban hatályon kívül helyezésre került az E-ügyintézési tv.; ezen időponttól kezdődően a hazai kormányzati digitális szolgáltatások és az elektronikus ügyintézés általános szabályrendszerét a Dáptv. adja. Az új törvényi szabályozáshoz kapcsolódó végrehajtási rendeleti szintű szabályrendszer eltérő megközelítésben rendezi a digitális állampolgársághoz kapcsolódó végrehajtási jellegű rendelkezéseket.
A szabályozás célja az állami szolgáltatásokhoz való digitális hozzáférés egyszerűsítése és biztosítása, az adminisztratív terhek csökkentése, az adatbiztonság növelése és az állampolgári hozzáférés javítása. A szabályozás támogatja a kormányzati működés digitális átalakításának szélesebb céljait is. Az megközelítés összhangban van a globális e-kormányzati trendekkel, biztosítva, hogy a szolgáltatások hatékonyan és biztonságosan legyenek elérhetők digitális szolgáltatásként.
A XXI. század harmadik évtizedében a digitalizáció legfontosabb eszköze a mobil, az okostelefon. Ezért a Dáptv. követelményeivel összhangban a rendelet előírja, hogy a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv a digitális szolgáltatásokat elsősorban mobiltelefonra, illetve egyéb hordozható, digitális adatkapcsolat létesítésére alkalmas eszközre optimalizálva köteles biztosítani. Ezzel 2024 végétől Magyarországon az igazolvány, az ügyintézés és az aláírás is mobiltelefonon is könnyedén elérhetővé válik. A minden magyar állampolgár számára elérhető központi mobilalkalmazás segítségével a magyar emberek minden eddiginél könnyebben és gyorsabban intézhetik el ügyeiket. A mobilalkalmazás segítségével igazolhatják majd a személyazonosságukat, és egy gombnyomással rendezhetik fizetnivalóikat az állam felé. Az állampolgárok szerződéskötésnél, banki ügyintézésnél vagy biztosítási ügyintézésnél is használni tudják a központi mobilalkalmazás részeként az egyszerűsített azonosítást és a digitális aláírást. A digitális állampolgárság jelentősen egyszerűsíti az állampolgárok életét, és digitalizálja az állam működését, ami a magyar gazdaság minden ágazatát versenyelőnyhöz juttatja.
Az új szabályozási megközelítésben a műszaki jellegű szabályozást, valamint a felügyeleti eljárások részletszabályozását egy külön, a digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló kormányrendelet tartalmazza. Mivel e követelmények jelenleg számos rendeletben elszórtan jelennek meg, így az új szabályozás megkezdi e jogszabályok konszolidációját. Így a rendelet nemcsak a jelenlegi elektronikus ügyintézési rendelkezéseket váltja ki, de magába olvasztja a központi címregiszterre, a kormányzati adattrezorra vonatkozó szabályozást, megjeleníti a kormányzati adatközpont igénybevételére vonatkozó kötelezéseket, valamint tartalmazza az elektronikus ügyintézési célú elektronikus aláírások és bélyegzők követelményeit is.
A rendelet tehát a digitális szolgáltatások nyújtását és igénybevételét szabályozza, beleértve a digitális szolgáltatást nyújtó szervezeteket, a támogató szolgáltatások nyújtóit, a keretalkalmazást, keretszolgáltatásokat, és az életesemény-alapú szolgáltatásokat nyújtó Kormány által kijelölt szerveket, valamint a digitális állampolgárság szolgáltatót. A Negyedik Rész ezen túl a digitális szolgáltatásokkal összefüggésben használt elektronikus aláírásokat és bélyegzőket szabályozza (ide nem értve a titkos információgyűjtéssel és adatszerzéssel kapcsolatos szervek és személyek elektronikus aláírásait és bélyegzőit).
A rendelet központi tárgya a digitális szolgáltatások tervezése és megvalósítása. Szabályozásra kerül a törvény által már körvonalazott „ügyintézési piramis”: a digitális szolgáltatásokat elsődlegesen mobiltelefonra vagy más hordozható eszközökre kell optimalizálni, és amennyiben ez nem lehetséges, úgy az űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatáson vagy harmadlagosan e-Papíron keresztül kell biztosítani az ügyintézést.
A Dáptv. rögzíti a kijelölt digitális állampolgárság szolgáltató központi szerepét a szolgáltatások tervezésében és megvalósításában, a műszaki követelmények meghatározásában és érvényesítésében. A rendelet ezzel összhangban rögzíti, hogy a digitális szolgáltatásokat a digitális állampolgárság szolgáltató által kiadott dizájn keretrendszer és ajánlások szerint kell tervezni és megvalósítani. Az intézményeknek a digitális állampolgársághoz kapcsolódó szolgáltatásokat a dizájn keretrendszer követelményeinek megfelelően kell beépíteniük digitális szolgáltatásaikba, ideértve a mobilalkalmazásokat és az egyedi ügyintézési felületeket egyaránt. Emellett a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerveket bejelentési kötelezettség terheli a természetes személyek, gazdálkodó szervezetek, valamint más jogalanyok számára nyújtott digitális szolgáltatás kialakítása kapcsán; indokolt esetben pedig a digitális állampolgárság szolgáltató módszertani támogatást nyújt az intézménynek a hatékony megvalósítás érdekében. Fontos garanciális elem továbbá, hogy a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv mobiltelefonra vagy más hordozható eszközre fejlesztett applikációját a digitális állampolgárság szolgáltató helyezi el a nagy szolgáltatók letöltésre szolgáló alkalmazásboltjában.
Fentieken túl a rendelet az E-ügyintézési tv. alapjaira építve, azt meghaladva tartalmazza a digitális szolgáltatások megvalósításának követelményeit, rendezve a megjelenő új szolgáltatások (keretalkalmazás, keretszolgáltatások, irattárca, digitális állampolgárság nyilvántartás, felhasználói profil) műszaki követelményeit és alkalmazhatóságát is. Szabályozza a szervezetek közötti informatikai együttműködés módját, feltételeit, követelményeit is.
A szabályozás tartalmazza a támogató szolgáltatások (a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások, azaz a SZEÜSZ-ök és KEÜSZ-ök) műszaki részletszabályait is, amelyeket a szolgáltatók használhatnak digitális szolgáltatásaik megvalósításához és nyújtásához. Ezen túl a rendelet beépíti többek között a Tudástárra, az Egységes Digitális Kapura, a központi címregiszterre, a kormányzati adattrezorra, a kormányzati adatközpont igénybevételére és az elektronikus ügyintézési célú elektronikus aláírások és bélyegzők követelményeket, valamint kép-, hang- és képfelvételek tárolásának szabályozását is. E rendeletben kerül elhelyezésre a digitális szolgáltatások felügyeletére vonatkozó részletes szabályozás is; szabályozásra kerül a felügyeleti eljárás, beleértve a digitális szolgáltatások önkéntes vállalásának felügyeletét és a bíróságok szerepét is.
A szabályozás célja, hogy a digitális szolgáltatások magas színvonalon, a modern technológiai és biztonsági követelményeknek eleget téve valósuljanak meg. Az új szabályozási megközelítésnek köszönhetően a digitális szolgáltatást biztosító szervezetek könnyebben, átláthatóbban tudják tervezni és megvalósítani a szolgáltatásaikat. Ezen túl e szabályozási tárgykör leválasztása az állampolgárokat érintő szabályokról a felhasználók számára is átláthatóbbá teszi a szabályozást.
Ennek megfelelően külön rendelet, a digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló kormányrendelet tartalmazza az állampolgárokat alapvetően érintő rendelkezéseket. Ez a kormányrendelet szabályozza a felhasználó és az állam viszonyát, így a digitális szolgáltatások nyújtását és felhasználók általi igénybevételét, a piaci szolgáltatók digitális szolgáltatásait, valamint ehhez kapcsolódó ügyviteli és felügyeleti kérdéseket. A kapcsolódó kijelölő rendelkezéseket a digitális állam megvalósításához kapcsolódó egyes szervezetek kijelöléséről szóló kormányrendelet tartalmazza.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére