2024. évi XXXIII. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, illetve a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvényjavaslat célja a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagállamai, valamint az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó légiközlekedési megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) Magyarország részéről történő megerősítése (kötelező hatályának elismerése), amelyre a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény alapján az Országgyűlés adhat felhatalmazást.

A Megállapodás célja a tisztességes piaci verseny, a megkülönböztetés-mentesség, átláthatóság és egyenlő feltételek biztosítása a gazdasági szereplők számára; a fokozatos piacnyitás az útvonalakhoz és a kapacitáshoz való hozzáférés tekintetében; az összeköttetés javítása. A Megállapodás emellett valamennyi uniós légi fuvarozó számára kereskedelmi lehetőségeket biztosít, például a földi kiszolgálás, a járatmegosztás, az intermodalitás és a szabad árképzés területén. A Megállapodás szociális kérdésekre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz az Európai Unió nemzetközi kereskedelmi megállapodásaiba foglalt rendelkezésekkel összhangban, kötelezve a feleket arra, hogy nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően – különösen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) keretében – továbbfejlesszék a szociális és munkaügyi intézkedéseket. A Megállapodás továbbá együttműködési keretet hoz létre az Európai Unió és az ASEAN tagállamai között a légiközlekedés környezetre gyakorolt hatásának minimalizálása és különösen a légiközlekedéshez kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás kezelése érdekében zajló együttműködéshez.

A Megállapodás akkor lép hatályba, amikor valamennyi ASEAN-tagállam, valamennyi uniós tagállam és az Európai Unió befejezte megerősítési vagy jóváhagyási eljárásait. A Megállapodás azonban az Európai Unió és tagállamai, valamint Malajzia kivételével valamennyi ASEAN-tagállam tekintetében akkor is hatályba léphet, ha Malajzia az egyetlen olyan ASEAN-tagállam, amely azt nem ratifikálta. Ebben az esetben a Megállapodás Malajzia tekintetében akkor fog hatályba lépni, amint utóbbi ratifikálja azt.

A Megállapodás tartalmát tekintve – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 4. §-a alapján – törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, ezért a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 7. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés adhat felhatalmazást.

Az Nsztv. 7. § (2) bekezdése és 9. § (1) bekezdése szerint a kihirdetés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.

Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően a törvényjavaslat 1. melléklete a Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét tartalmazza.

Hatályba léptető rendelkezés. A hatálybalépés napját – az Nsztv. 10. § (4) bekezdésének megfelelően – a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben közzétett közleményével állapítja meg.

Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés f) pontjának megfelelően tartalmazza a megállapodás végrehajtásáért felelős szerv (miniszter) megjelölését.