341/2024. (XI. 14.) Korm. rendelet

1. § (1) Ez a rendelet meghatározza

(2) A központi szolgáltató az igénybe vehető norma szerinti alapszintű közszolgáltatások, továbbá a norma feletti alapszintű és emelt szintű szolgáltatások körét a termék- vagy szolgáltatáskatalógusában teszi közzé, amelynek minimálisan tartalmaznia kell a termék- vagy szolgáltatáskategóriákon belül elérhető termékek vagy szolgáltatások pontos körét, azok tartalmát, az adott termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatási szinteket, a termékek vagy szolgáltatások mennyiségi, minőségi mutatóit szolgáltatási szintenként és – amennyiben listaár meghatározható – a termék vagy szolgáltatás díjait. Amennyiben listaár nem határozható meg valamely szolgáltatás esetében, az igénybevevő igénye esetén részére egyedi ár kerül megajánlásra a mértékegység megjelölésével.

2. § (1) A kötelezően a központi informatikai infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltatótól igénybe veendő központosított informatikai és elektronikus hírközlési norma szerinti alapszintű közszolgáltatások, valamint norma feletti alapszintű és emelt szintű szolgáltatások köre a 3. § alapján a szolgáltatáskatalógusban kerül rögzítésre.

(2) A központi alkalmazás szolgáltatótól kötelezően igénybe veendő, alkalmazáshoz kapcsolódó, norma szerinti alapszintű közszolgáltatások, valamint norma feletti alapszintű és emelt szintű szolgáltatások körét a 4. § alapján a digitális szolgáltatások felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) határozza meg.

3. § (1) A központi informatikai infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltató által nyújtott egyéb, e rendelet hatálya alá is tartozó szolgáltatások igénybevételére, a szolgáltatási szintek meghatározására és a kapcsolódó finanszírozási módokra is az e rendeletben foglaltak az irányadók. A központi informatikai infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltató a közszolgáltatási szerződés keretében nyújtott szolgáltatásokat közszolgáltatásként nyújtja.

(2) A központi informatikai infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltató az e rendeletben vagy egyéb jogszabályban foglalt központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat és alkalmazásokhoz kapcsolódóan

(3) A minisztériumok mint kötelezettek részére a működésükhöz szükséges, a (7) bekezdés szerinti központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat – a 12. § alapján megadott felmentés kivételével – kizárólag a központi informatikai infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltató nyújthatja, és e szervezetek kötelesek e szolgáltatásokat a központi informatikai infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltatótól igénybe venni.

(4) Az alábbi szervezetek jogosultak a (7) bekezdés szerinti központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételének vizsgálatát kezdeményezni az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon a központi informatikai infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltatónál:

(5) A központi informatikai infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltató a (4) bekezdés szerinti vizsgálat eredményét bejelenti a Felügyeletnek. A Felügyelet a vizsgálat eredményének figyelembevételével hatósági határozatban dönt a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatások központi informatikai infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltatótól történő kötelező igénybevételéről.

(6) A Felügyelet által az (5) bekezdés alapján hatósági határozatban kötelezett igénybevevők esetében a hatósági határozatban a finanszírozás módját is meg kell állapítani.

(7) A kötelezően a központi informatikai infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltatótól igénybe veendő központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatások körébe az alábbi szolgáltatáskategóriákba besorolható, a központi informatikai infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltató szolgáltatáskatalógusában meghatározott

4. § (1) A központi alkalmazás szolgáltató által nyújtott egyéb, e rendelet hatálya alá is tartozó szolgáltatások igénybevételére, a szolgáltatási szintek meghatározására és a kapcsolódó finanszírozási módokra is az e rendeletben foglaltak az irányadók. A központi alkalmazás szolgáltató a közszolgáltatási szerződés keretében nyújtott szolgáltatásokat közszolgáltatásként nyújtja.

(2) A központi alkalmazás szolgáltató alkalmazásokhoz kapcsolódóan

(3) A (6) bekezdésben meghatározott szervek által kezdeményezett, a közfeladatok ellátása, támogatása vagy kiszolgálása érdekében szükséges, valamint az adott közfeladat ellátásához közvetetten kapcsolódó, a közfeladat ellátását nem önállóan biztosító, de azt közvetve támogató új alkalmazás fejlesztése vagy meglévő továbbfejlesztése esetén az igénybevevő köteles a központi alkalmazás szolgáltató általi fejlesztés, üzemeltetés lehetőségét a központi alkalmazás szolgáltatóval közösen megvizsgálni.

(4) A vizsgálatnak minden esetben ki kell terjednie az alkalmazáshoz kapcsolódó infrastruktúra-üzemeltetési és infrastruktúra-fejlesztési feladatok ellátásának a központi informatikai infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltató általi biztosítása lehetőségének megállapítására is, amelyet a központi informatikai infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltató végez el az igénybevevő bevonásával, és a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a központi alkalmazás szolgáltatót. A központi informatikai infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltató a (12) bekezdésben foglalt indokok felmerülése esetén a vizsgálatba bevonja a központi alkalmazás szolgáltatót is.

(5) Azon (6) bekezdésben meghatározott szervek, amelyek az egységes Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetről és az Állami Alkalmazás-katalógusról, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ÁAFK Korm. rendelet) hatálya alá is tartoznak, a központi alkalmazás szolgáltató vizsgálatának kezdeményezésével egyidejűleg az adott alkalmazásfejlesztési igény kapcsán a Felügyelet ÁAFK Korm. rendelet szerinti fejlesztést támogató döntését is kezdeményezik. A Felügyelet az alkalmazásfejlesztés megvalósítása és a központi szolgáltató kötelező igénybevétele tárgyában dönthet egy hatósági határozatban.

(6) A (3) bekezdés szerinti kötelezettség a következő szerveket terheli:

(7) A (6) bekezdésbe nem tartozó, a kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti szerv a (3) bekezdés szerinti új alkalmazás fejlesztése vagy meglévő továbbfejlesztése esetén jogosult az e §-ban foglalt eljárás lefolytatását kezdeményezni a központi alkalmazás szolgáltatások igénybevétele érdekében, azzal, hogy a fedezetet e rendelet szerinti direktfinanszírozási szerződés keretében kell biztosítani.

(8) A (6) bekezdés szerinti szerv a központi alkalmazás szolgáltató általi fejlesztés, illetve üzemeltetés, valamint a központi informatikai infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltató általi infrastruktúra fejlesztés, illetve üzemeltetés lehetőségének kötelező vizsgálatát az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon kezdeményezi a központi alkalmazás szolgáltatónál, amely a (3) bekezdés szerinti vizsgálatok eredményét bejelenti a Felügyeletnek. A (11) bekezdésben foglalt indokok felmerülése esetén az alkalmazások fejlesztési, illetve üzemeltetési feladataira vonatkozó vizsgálatba is szükséges a központi informatikai infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltatót bevonni.

(9) Ha a (3) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeként a (3) bekezdés szerinti fejlesztés vagy alkalmazásüzemeltetés biztosítható a központi alkalmazás szolgáltató útján, a Felügyelet hatósági határozatban állapítja meg a központosított alkalmazás-üzemeltetési és alkalmazás-fejlesztési szolgáltatások kötelező igénybevételét.

(10) Ha a (4) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeként a (3) bekezdés szerinti infrastruktúra-fejlesztés, illetve üzemeltetés biztosítható a központi informatikai infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltató útján, a Felügyelet hatósági határozatban állapítja meg a központosított infrastruktúra-üzemeltetési és infrastruktúra-fejlesztési szolgáltatások kötelező igénybevételét.

(11) A Felügyelet hatósági határozatban határozza meg azon alkalmazásokhoz kapcsolódó alkalmazásüzemeltetési és alkalmazásfejlesztési szolgáltatásokat, amelyeket a (6) bekezdésben meghatározott szervek a (9) bekezdéstől eltérően a központi informatikai infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltatótól kötelesek igénybe venni az (5) bekezdés szerint lefolytatott vizsgálat során feltárt alábbi indokokra tekintettel:

(12) A Felügyelet hatósági határozatban határozza meg azon alkalmazásokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, amelyek infrastruktúra-üzemeltetési és infrastruktúra-fejlesztési szolgáltatásait a (6) bekezdésben meghatározott szervek a (10) bekezdéstől eltérően a központi alkalmazás szolgáltatótól kötelesek igénybe venni a (4) bekezdés szerint lefolytatott vizsgálat során feltárt, az alábbi indokokra tekintettel:

(13) A Felügyelet hatósági határozatban dönt a központosított alkalmazás-üzemeltetési és alkalmazás-fejlesztési szolgáltatások, valamint a kapcsolódó infrastruktúra-üzemeltetési és infrastruktúra-fejlesztési feladatok kötelező igénybevételéről. A Felügyelet által hozott hatósági határozatban kötelezett igénybevevők esetében a hatósági határozatban a finanszírozás módját és alapszintű szolgáltatás esetén a norma mértékét is meg kell állapítani.

(14) A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet] hatálya alá is tartozó szervezetek kötelesek a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 7. § b) pontja szerinti megküldéshez csatolni a Felügyeletnek a központi szolgáltató kötelező igénybevétele tárgyában hozott hatósági határozatát.

5. § (1) A központi szolgáltató a norma szerinti alapszintű szolgáltatásait a DMÜ-vel kötött központi finanszírozású közszolgáltatási szerződés (a továbbiakban: közszolgáltatási szerződés) alapján nyújtja, amelyben a felek rögzítik az igénybe vevő szervezeteket, a közszolgáltatási szerződés alapján nyújtott norma szerinti alapszintű szolgáltatások körét, azok alapvető szakmai-műszaki tartalmát, minőségi és mennyiségi mutatóit, a norma szerinti alapszintű szolgáltatások normáit, valamint a szolgáltatások teljesítésének, illetve nyújtásának helyét és időtartamát, az indokolt költségek meghatározását, az elszámolásra, ellenőrzésre vonatkozó szabályokat, valamint a kapcsolattartásra vonatkozó információkat, eljárásrendet. A közszolgáltatási szerződésben foglalt központi finanszírozású szolgáltatások fedezetét a központi költségvetés terhére a DMÜ biztosítja.

(2) A közszolgáltatási szerződés alapján nyújtott szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szabályokat – így különösen, de nem kizárólagosan az igénybe vett szolgáltatások keretében átvett eszközök használatára, elszámolására, ellenőrzésére, valamint a kárfelelősség rendezésére vonatkozó előírásokat – a központi szolgáltató az e rendelet és a vonatkozó egyéb jogszabályok keretei között az általános szerződési feltételeiben határozza meg. Az egyes szolgáltatások igénybevételére vonatkozó általános szerződési feltételeket a központi szolgáltató a honlapján közzéteszi. Az igénybevevő a közszolgáltatási szerződés alapján nyújtott szolgáltatások igénybevételével, eszközök esetében azok átvételével az általános szerződési feltételekben foglaltakat elfogadja, továbbá a központi szolgáltatóval az e rendeletben szabályozottak szerint külön megállapodást köt.

(3) Az igénybevevő a közszolgáltatási szerződésben meghatározottakhoz képest további szolgáltatásokat, norma feletti alapszintű és emelt szintű szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: intézményi megrendelésű szolgáltatások) igényelhet. Az intézményi megrendelésű szolgáltatások teljesítésének, illetve nyújtásának fedezetét az igénybevevő biztosítja, melynek feltételeit a felek az e rendeletnek megfelelő külön megállapodásban (a továbbiakban: direktfinanszírozási szerződés) szabályozzák.

(4) A központi szolgáltató az egyedi igény szerinti intézményi megrendelésű szolgáltatásokat a direktfinanszírozási szerződés megkötését követően nyújtja az igénybevevő számára.

(5) A központi szolgáltató köteles a direktfinanszírozási szerződéseket, a megkötést követően haladéktalanul megküldeni a DMÜ részére.

6. § (1) Az intézményi megrendelésű szolgáltatás szükségességéről – közfeladatának ellátásáért való felelősségére tekintettel – az igénybevevő dönt. A tárgyév során a megkötött direktfinanszírozási szerződésben foglaltakhoz képest csökkentett szintű szolgáltatás igénybevétele nem lehetséges.

(2) Az igénybevevő köteles az általa igénybe venni kívánt intézményi megrendelésű szolgáltatásokat előzetesen egyeztetni a központi szolgáltatóval annak érdekében, hogy a szolgáltatás nyújtásához szükséges erőforrás a központi szolgáltatónál a szolgáltatás megkezdésének időpontjában rendelkezésre álljon.

(3) Az igénybevevő köteles a központi szolgáltatónak előzetesen igazolni, hogy az igénybe venni kívánt intézményi megrendelésű szolgáltatások pénzügyi fedezete a szolgáltatás megkezdésének időpontjában rendelkezésére áll.

(4) Amennyiben a szolgáltatás megkezdését követően az igénybevevő az intézményi megrendelésű szolgáltatások ellenértékét nem biztosítja, úgy az ellenérték esedékességét követő naptól számított 30 nap elteltével a központi informatikai infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltató jogosult az adott szolgáltatás – a külön jogszabály szerinti készenléti szerveknek nyújtott szolgáltatások kivételével – tekintetében a szolgáltatás biztosításának megszüntetésére irányuló folyamatot elindítani és végső esetben a szolgáltatást megszüntetni az adott szolgáltatás ellenértékének kiegyenlítéséig, valamint a szolgáltatás további nyújtásához szükséges fedezet igénybevevő általi biztosításáig.

(5) Az igénybevevő köteles adatot szolgáltatni a központi szolgáltató részére az általa a tárgyévet követő évben igénybe venni tervezett szolgáltatások volumenéről a központi szolgáltató megkeresését követő 30 napon belül.

7. § (1) Tárgyévben a norma szerinti alapszintű szolgáltatások esetében keletkező új igény esetén a nyújtandó szolgáltatás tárgyévre eső költségvetési fedezetét – költségvetési előirányzattal nem rendelkező igénybevevő esetén az ellentételezését – az igénybevevő biztosítja direktfinanszírozási szerződés keretében.

(2) Az igénybevevő az (1) bekezdés szerinti szerződés központi szolgáltatóval történő megkötésének kezdeményezése előtt egyeztet a DMÜ-vel a szolgáltatási igénynek – a felmerülést követő költségvetési év első napjától, és amennyiben az adott szolgáltatás esetében értelmezhető – norma szerinti alapszintű szolgáltatásként a közszolgáltatási szerződés keretében történő biztosításáról. A norma szerinti alapszintű szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatás ellentételezéséhez szükséges forrás költségvetési fedezetét az igény felmerülését követő költségvetési években a központi költségvetés tervezése során a miniszter által vezetett minisztérium fejezetében kell biztosítani, ennek hiányában az igénybevevő gondoskodik a költségvetési fedezetnek a miniszter által vezetett minisztérium fejezetébe történő átcsoportosításáról.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a költségvetési előirányzattal nem rendelkező igénybevevő az igény felmerülését követő költségvetési évek vonatkozásában direktfinanszírozási szerződést is köthet a központi szolgáltatóval.

8. § (1) A központi szolgáltató a DMÜ által jóváhagyott termék- vagy szolgáltatáskatalógusában, és ahol ez értelmezhető, az általános szerződési feltételeiben előre meghatározza a következő évre vonatkozóan az általa nyújtott norma szerinti alapszintű, norma feletti alapszintű és emelt szintű szolgáltatások pontos műszaki tartalmát és az 5. § (2) bekezdésében előírtakat.

(2) A tárgyévet követő évre vonatkozó előzetes termék- vagy szolgáltatáskatalógus tervezetét a központi szolgáltató tárgyév március 31. napjáig köteles megküldeni a DMÜ részére jóváhagyásra.

(3) Az előzetes termék- vagy szolgáltatáskatalógus jóváhagyásáról a DMÜ 15 napon belül dönt, amelyről haladéktalanul tájékoztatja a központi szolgáltatót.

(4) A jóváhagyást követően a központi szolgáltató 30 napon belül tájékoztatja az igénybevevőket az őket várhatóan érintő norma szerinti alapszintű közszolgáltatások köréről, azok mennyiségi és minőségi mutatóiról, valamint az őket érintő norma feletti alapszintű és emelt szintű szolgáltatások után direktfinanszírozási szerződés keretében fizetendő díjak várható változásáról.

(5) A tárgyévet követő évre vonatkozó végleges termék- vagy szolgáltatáskatalógus tervezetét a központi szolgáltató a tárgyév szeptember 30. napjáig köteles megküldeni a DMÜ részére jóváhagyásra.

(6) A termék- vagy szolgáltatáskatalógus jóváhagyásáról a DMÜ 30 napon belül dönt, amelyről haladéktalanul tájékoztatja a központi szolgáltatót.

(7) A jóváhagyást követően a központi szolgáltató közzéteszi a jóváhagyott termék- vagy szolgáltatáskatalógust, és 30 napon belül tájékoztatja az igénybevevőket az őket érintő norma szerinti alapszintű közszolgáltatások köréről, azok mennyiségi és minőségi mutatóiról, valamint az őket érintő norma feletti alapszintű és emelt szintű szolgáltatások után direktfinanszírozási szerződés keretében fizetendő díjakról.

(8) A termék- vagy szolgáltatáskatalógus felülvizsgálatát a központi szolgáltató a tárgyév során egyszer kezdeményezheti, ide nem értve a kizárólag új emelt szintű szolgáltatás bevezetésére vagy a meglévő emelt szintű szolgáltatás kivezetésére irányuló felülvizsgálatot.

(9) A termék- vagy szolgáltatáskatalógus felülvizsgálata során a központi szolgáltató felülvizsgálja a szolgáltatások körét és szakmai-műszaki tartalmát, és javaslatot tesz az esetlegesen már nem költséghatékony, más szolgáltatással kiváltható, helyettesíthető szolgáltatások kivezetésére, illetve új szolgáltatások bevezetésére.

9. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a központi szolgáltató az e rendeletben meghatározott rendszerek, alkalmazások adatfeldolgozója.

(2) A központi szolgáltató számára az e rendeletben meghatározott szolgáltatásai ellátását szolgáló felhasználási jogokat biztosítani szükséges.

(3) Az e rendeletben meghatározott rendszerek, alkalmazások adatfeldolgozási és a szerzői jogi feltételeit a közszolgáltatási szerződés vagy a direktfinanszírozási szerződés szabályozza.

10. § (1) A központi szolgáltató az e rendelet szerinti közszolgáltatási szerződésben meghatározott közszolgáltatások teljesítése esetén, annak ellentételezéseként, a központosított közszolgáltatások nyújtásával összefüggésben felmerült nettó költségének (a továbbiakban: közszolgáltatás nettó költsége), valamint az e rendelet szerinti észszerű nyereségnek megtérítésére tarthat igényt.

(2) A közszolgáltatások nettó költsége a központi szolgáltatónak a közszolgáltatások nyújtásával összefüggésben felmerült, objektív módon igazolható, az e rendeletben vagy más jogszabályban meghatározott szabályok szerint elszámolható, nettó módon számított közvetlen és közvetett költségeinek, továbbá ráfordításainak, beruházásainak és az állam javára jogszabály alapján fizetendő pénzbeli kötelezettségek összegének, és az azonos típusú szolgáltatások tárgyában megkötött, azonos időszakra vonatkozó direktfinanszírozási szerződések kapcsán – az e rendelet szerinti észszerű nyereség mértékén felül – esetlegesen keletkezett nyereség különbsége.

(3) A közszolgáltatások nettó költségét a közszolgáltatási szerződésben meghatározott szolgáltatási időszak lezárulta után, közszolgáltatási szerződésenként utókalkulációval kell megállapítani.

(4) A központi szolgáltató által a közszolgáltatási szerződés keretében felszámolható észszerű nyereség összege nem haladhatja meg az Európai Unió által közzétett, a közszolgáltatási szerződés megkötésének időpontjában érvényes releváns swapkamatláb 100 bázispontos felárral növelt mértéke és a vetítési alap szorzataként számított összeget. A közszolgáltatások ellentételezése részeként megtéríthető észszerű nyereség vetítési alapja a közszolgáltatás nettó költsége. A központi szolgáltató nem köteles a közszolgáltatási szerződésben észszerű nyereséget érvényesíteni.

(5) A központi szolgáltató minden közszolgáltatási szerződés megkötése előtt az adott közszolgáltatási szerződés keretében nyújtott közszolgáltatások nettó költségére és az észszerű nyereségre vonatkozó előkalkulációt készít. A központi szolgáltató az (1) bekezdés rendelkezéseinek történő megfelelést az adott közszolgáltatási szerződésben szabályozott követelmények szerint benyújtott utókalkuláció alapján igazolja.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltaknak való megfelelésről a DMÜ gondoskodik.

(7) A direktfinanszírozási szerződések esetében az észszerű nyereség vetítési alapja a direktfinanszírozási szerződés keretében nyújtott szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban a központi szolgáltatónál felmerült, objektív módon igazolható, az e rendeletben vagy más jogszabályban meghatározott szabályok szerint elszámolható, nettó módon számított közvetlen és közvetett költségeinek, továbbá ráfordításainak, beruházásainak és az állam javára jogszabály alapján fizetendő pénzbeli kötelezettségek összege.

11. § A kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint a kormányzati célú elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult szervek az elkülönült hírközlő hálózattal összefüggő tevékenységek és szolgáltatások körében nem kötelesek a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe venni.

12. § (1) A Felügyelet egyedi kérelemre felmentést adhat a központi szolgáltató kötelező igénybevétele alól.

(2) A felmentés megadása iránti vizsgálatot az igénybevevők az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon – az alátámasztást szolgáló dokumentumok benyújtásával – kezdeményezhetik a központi szolgáltatónál. Az igénybevevő bevonásával elvégzett vizsgálat eredményét a központi szolgáltató bejelenti a Felügyeletnek.

(3) A Felügyelet ügyintézési határideje 30 nap.

(4) A Felügyelet a döntés meghozatalát követő 8 napon belül a döntéséről értesíti az érintett központi szolgáltatót és a kérelmezőt.

(5) A felmentés körülményeinek vizsgálata nem minősül hatósági eljárásnak.

13. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1–12. §, a 14–16. § és a 18–19. § 2025. január 1-jén lép hatályba.

15. § (1) A

(2) A 7/2013. (II. 26.) NFM rendelet 2024. december 31. napján hatályos 2. §-ában felsorolt szervezetek, továbbá a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság, valamint a Védelmi Igazgatási Hivatal 2025. január 1-jét követően is kötelesek a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat a központi informatikai infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltatótól igénybe venni.

(3) A 7/2013. (II. 26.) NFM rendelet 2024. december 31. napján hatályos 2. §-ában felsorolt szervezetek a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat 2025. január 1-jét követően is direktfinanszírozási szerződés keretében kötelesek igénybe venni.

(4) 2025. január 1-jét követő 120 napon belül a Felügyelet hivatalból – az érintett központi szolgáltató bevonásával – teljeskörűen felülvizsgálja az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés szerinti kötelezettségeket, és a felülvizsgálat eredményétől függően hatósági határozatában állapítja meg az (1) bekezdés b) pontja szerinti alkalmazások és infrastruktúra, továbbá a (2) bekezdés szerinti szervezetek tekintetében az e rendelet szerinti szolgáltatások kötelező igénybevételét és a finanszírozás módját.

(5) 2025. július 1-jét követő 120 napon belül a Felügyelet hivatalból – az érintett központi szolgáltató bevonásával – teljeskörűen felülvizsgálja az (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségeket, és a felülvizsgálat eredményétől függően hatósági határozatában állapítja meg az (1) bekezdés a) pontja szerinti alkalmazások és infrastruktúra e rendelet szerinti kötelező igénybevételét és a finanszírozás módját.

(6) A 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2024. december 31. napján hatályos 2/A. melléklete szerinti szolgáltatási kivételek körébe tartozó központi költségvetési szervek a szolgáltatási kivételek közé tartozó szolgáltatások tekintetében 2025. január 1-jét követően is mentesülnek a kötelezően biztosítandó központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatások kötelező igénybevétele alól.

(7) 2025. január 1-jét követő 120 napon belül a Felügyelet a 3. § (7) bekezdése szerinti szolgáltatási kört figyelembe véve hivatalból teljeskörűen felülvizsgálja a (6) bekezdés szerinti kivételek körét, és a felülvizsgálat eredményétől függően határozatában állapítja meg a 12. § szerinti mentesülést.

(8) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott kötelezés és a (6) bekezdésben szabályozott mentesülés a Felügyelet által a teljes körű felülvizsgálatot lezáró utolsó határozat véglegessé válását követő napon szűnik meg.

16. § E rendelet rendelkezéseit a 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján nyújtott, 2024. december 31-én folyamatban lévő szolgáltatások teljesítése tekintetében is alkalmazni kell.

17. § (1) A 2025. évre vonatkozó termék- vagy szolgáltatáskatalógus tekintetében a jelen §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A 2025. évre vonatkozó szolgáltatáskatalógus tekintetében a központi informatikai infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltató

(3) A 2025. évre vonatkozó termékkatalógus tekintetében a központi alkalmazás szolgáltató a termékkatalógus tervezetét 2024. november 30-ig köteles megküldeni a DMÜ részére jóváhagyásra, amelyről a DMÜ 15 munkanapon belül dönt.

18. § (1) E rendelet adott termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatási szintekre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a norma szerinti alapszintű, norma feletti alapszintű és emelt szintű szolgáltatások finanszírozására vonatkozó rendelkezéseit a központi alkalmazás szolgáltató esetében 2025. július 1-jét követően kell alkalmazni.

(2) 2025. július 1-jét megelőzően a központi alkalmazás szolgáltató által nyújtott szolgáltatások finanszírozására és a közszolgáltatási szerződés megkötésére a 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2024. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.

19. § (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E rendeletnek a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.