35/2024. (II. 29.) Korm. rendelet

1. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvényben (a továbbiakban: Tv.) szabályozott közigazgatási hatósági eljárások (a továbbiakban: idegenrendészeti eljárások) során a magyar állampolgárság érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható.

(2) A magyar állampolgárság fennállását az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapján vizsgálni köteles.

(3) Kétség esetén, az idegenrendészeti hatóság megkeresése alapján az állampolgársági ügyekben eljáró szerv állapítja meg a magyar állampolgárság fennállását.

2. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területére történő beléptetését megelőzően ellenőrzi az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) foglalt feltételek fennállását.

(2) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó (a továbbiakban: rövid időtartamú), tervezett tartózkodás céljából történő beutazásához és tartózkodásához nem szükséges a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vízumkódex) 2. cikk 2. pontjában meghatározott engedély (száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum), a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 6. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti úti okmánnyal utazhat be.

(3) A Rendőrség a (2) bekezdésben foglalt feltételtől a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 6. cikk (5) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerint tekinthet el.

3. § Az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendeletre figyelemmel rövid időtartamú, tervezett tartózkodás céljából vízummentes beutazásra és rövid időtartamú tartózkodásra jogosult

4. § (1) Az 1931/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, nemzetközi szerződés szerinti kishatárforgalmi engedély (a továbbiakban: kishatárforgalmi engedély) iránti kérelmet jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A kishatárforgalmi engedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát. Az úti okmány érvényességi ideje nem lehet rövidebb a kérelem benyújtását követő harmincadik naptól számított egy évnél.

(3) A kishatárforgalmi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

5. § A kishatárforgalmi engedélyt az 1. melléklet 2. pontja szerinti formában kell kiállítani.

6. § A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó (a továbbiakban: tartós) tervezett magyarországi tartózkodásra jogosító tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadását a harmadik országbeli állampolgár a beutazást megelőzően – erre irányuló külön kérelem előterjesztése nélkül – a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmében kérheti.

7. § (1) A vendégbefektetői vízum iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát.

(2) A vendégbefektetői vízum iránti kérelemhez mellékelni kell:

(3) A vendégbefektetői vízumkérelemhez a harmadik országbeli állampolgárnak a beutazás és tartózkodás céljának igazolása érdekében mellékelni kell:

(4)² A Tv. 22. § (11) bekezdés a) pontja szerinti elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja a Magyar Állam.

(5) A (3) bekezdés d) pontjában foglaltak igazolása mellett a rendelkezésre álló pénzösszeg törvényes eredetét hitelt érdemlő módon kell igazolni, így különösen

(6) A vízumeljárásban a harmadik országbeli állampolgárnak mellékelni kell a valós magyarországi szállásának címét igazoló dokumentumot.

(7) A Tv. 17. § (1) bekezdés d) és g) pontjában foglalt feltétel igazolására az (5) bekezdésben csatolt igazolások elfogadhatóak, vagy azok benyújtását az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) Központi Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: Központi Regionális Igazgatóság) kérheti.

(8) A Központi Regionális Igazgatóság a vendégbefektetői vízum iránti kérelem kiadása érdekében a közbiztonság védelme érdekében a Rendőrség, a nemzetbiztonság védelme érdekében az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ véleményét kéri.

(9) Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ és a Rendőrség köteles a megkeresésnek tizenöt napon belül eleget tenni. A (8) bekezdésben meghatározott érdek veszélyeztetését megállapító vélemény esetén a Központi Regionális Igazgatóság a kérelmet elutasító döntést hoz.

(10) Ha a megkeresett hatóság a (9) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem tesz eleget a megkeresésnek, a véleményt megadottnak kell tekinteni.

(11) A (3) bekezdés tekintetében a nem euróban történt befektetés esetében a befektetés euróban való értékének meghatározása során a befektetés napján a Magyar Nemzeti Bank által nyilvánosságra hozott árfolyamok alkalmazásával számított értéket kell figyelembe venni.

8. § (1) A tartózkodási engedély iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát.

(2) A tartózkodási engedély iránti kérelemhez – ha e rendelet másként nem rendelkezik – mellékelni kell:

(3) Ha a tartózkodás körülményeinek tisztázása érdekében szükséges, a Főigazgatóság igazgatósága (a továbbiakban: regionális igazgatóság) a kérelmezőt – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – további okiratok csatolására is felhívhatja.

(4) Ha a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásakor a korábbi tartózkodási engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek nem változtak meg, a kérelmezőnek a változatlan feltételekre vonatkozó okiratokat nem kell ismételten csatolnia. Amennyiben a meghosszabbításra irányuló kérelem elbírálása során kétség merül fel a változatlan feltételek teljesítése vonatkozásában, a regionális igazgatóság új okirat csatolására hívja fel a kérelmezőt.

9. § (1) A harmadik országbeli állampolgár tovább- vagy visszautazása akkor tekinthető biztosítottnak, ha a kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély lejártakor is rendelkezik az általa megjelölt országba történő beutazáshoz vagy a kiindulási országba történő visszautazáshoz szükséges engedélyekkel és érvényes menetjeggyel, illetve az annak megvásárlásához szükséges anyagi eszközökkel vagy jogszerűen használatában lévő közlekedési eszközzel.

(2) A beutazás és a tartózkodás célja akkor tekinthető igazoltnak, ha a kérelmező a Tv. III–VIII. Fejezetében meghatározott valamely konkrét célból kíván Magyarország területén tartós időtartamban tartózkodni, és tartózkodása indokait okirattal is alátámasztja.

(3) A lakhatás feltételével az a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik,

(4) A regionális igazgatóság kivételes méltányosságból a (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek hiányában is biztosítottnak fogadhatja el a harmadik országbeli állampolgár lakhatását.

(5) A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a lakhatást hitelt érdemlő módon kell igazolni, így különösen

(6) A harmadik országbeli állampolgár a kilencven napot meghaladó tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezettel akkor rendelkezik, ha ő maga vagy részére családtagja a rendelkezésére álló jogszerűen megszerzett jövedelemből, illetve vagyonból megélhetése, lakhatása, kiutazása, valamint szükség esetén egészségügyi ellátása költségeit biztosítani tudja.

(7) A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a megélhetést hitelt érdemlő módon kell igazolni, így különösen

(8) A Tv. 17. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételnek az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki Magyarország területén történő tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a következő feltételek valamelyikével:

(9) A Tv. 17. § (4) bekezdésében meghatározott feltételnek az a kiskorú harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki a szülői hozzájárulást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt, magyar vagy angol nyelvű fordítással ellátott nyilatkozattal igazolja.

(10) A (9) bekezdés szerinti nyilatkozatnak tartalmaznia kell

10. § (1) A Rendőrség a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területére történő beléptetését megelőzően ellenőrzi a Tv. 17. §-ában foglalt feltételek fennállását.

(2) Ha a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a Tv. 17. §-ában foglalt valamely feltételnek, úgy kell tekinteni, hogy rövid időtartamú, tervezett tartózkodás céljából kíván Magyarország területére beutazni, és meg kell vizsgálni, hogy a Vízumkódexben előírt, a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra vonatkozó beutazási és tartózkodási feltételeknek megfelel-e.

11. § (1) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállítása

(2) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényét veszti, ha a harmadik országbeli állampolgár az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállítására alapul szolgáló eljárás eredményeként tartózkodási engedélyt, ideiglenes tartózkodási kártyát vagy nemzeti tartózkodási kártyát kap.

12. § (1) Vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodás esetén a tartós tartózkodás célja az alábbiakkal igazolható:

(2) Ha a harmadik országbeli állampolgár gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy (a továbbiakban együtt: gazdasági társaság) vezető tisztségviselőjeként végzi a tevékenységét, a vendég-önfoglalkoztatásra irányuló tartózkodási cél akkor tekinthető igazoltnak, ha

(3) A gazdasági tevékenységre vonatkozó részletes nyilatkozatban foglaltakat hitelt érdemlő módon kell igazolni, így különösen vállalkozási szerződés, megbízási szerződés, megállapodás, értékesítésre, beszerzésre vonatkozó szerződés csatolásával.

(4) A vendég-önfoglalkoztatásra irányuló tartós tartózkodási cél az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi hitelt érdemlő irattal igazolható, amely alapján:

(5) A (4) bekezdésben meghatározott feltételeket a kérelmező az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti adóhatósági igazolással vagy a járulékfizetésről kiállított igazolással igazolja, valamint azokat az idegenrendészeti hatóság a rendelkezésére álló nyilvántartásokban ellenőrzi.

(6) A vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti hatóság által meghatározott rendszeres jelentkezési kötelezettségének az idegenrendészeti ügyindítási felületen keresztül, az erre a célra rendszeresített nyilatkozat kitöltésével és megküldésével tesz eleget. Amennyiben ennek lehetőségét az idegenrendészeti hatóság biztosítja, a jelentkezési kötelezettség az erre a célra biztosított applikáció igénybevételével történő bejelentkezéssel is teljesíthető.

(7) A (6) bekezdés szerinti bejelentés teljesítését, illetve az abban foglaltakat az idegenrendészeti hatóság ellenőrzi.

(8) Ha a harmadik országbeli állampolgár a (6) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése során valótlan tényt, körülményt közöl, az eljáró idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély Tv. 226. § (1) bekezdése szerinti visszavonására irányuló eljárás, illetve a tartózkodási engedély meghosszabbítására irányuló kérelem elbírálása során értékeli.

13. § (1) A Tv. 22. § (7) bekezdésében foglalt igazolás során mellékelni kell:

(1a)⁵ Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás tartalmazza a befektetési jegy – az ISIN azonosítóról szóló 20/2014. (VI. 3.) MNB rendelet szerinti – a központi értéktár által keletkeztetett ISIN kódjának és az ingatlanalap-kezelő vagy forgalmazója által a vendégbefektető nevére nyilvántartásba vett befektetési jegyek mennyiségének és névértékének adatait. Amennyiben az ingatlanalap-kezelő forgalmazót vesz igénybe, a forgalmazó az ingatlanalap-kezelő kérésére köteles a fenti adatokat haladéktalanul megadni az ingatlanalap-kezelő részére.

(2)⁶ A Tv. 22. § (11) bekezdés a) pontja szerinti elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja a Magyar Állam.

(3) Ha a tartós tartózkodás célja a vendégbefektetői tartózkodási engedély megszerzése, a Központi Regionális Igazgatóság ellenőrzi

(4) A Tv. 22. § (9) bekezdésében foglalt feltétel igazolására a Központi Regionális Igazgatóság kérheti

(4a)⁸ A harmadik országbeli állampolgár a vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban az idegenrendészeti hatóságnak bemutatja az értékpapírszámla-vezető által kiállított azon dokumentumot, mely hitelt érdemlően igazolja, hogy

(5) A Központi Regionális Igazgatóság a Tv. 22. § (11) bekezdésében foglalt feltételek teljesítését az ingatlan-nyilvántartásban évente ellenőrzi.

(6) A Tv. 22. § (12) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítéséhez a harmadik országbeli állampolgár mellékelni köteles

(7) A vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban, ha a befektetés célja legalább 500 000 euró összegnek megfelelő értékű, természetben Magyarország földrajzi területén található, az ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi szám szerint nyilvántartott per-, teher- és igénymentes lakóingatlanban tulajdoni illetőség megszerzése volt, a Központi Regionális Igazgatóság igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt rendel ki annak a szakkérdésnek a megállapítására, hogy az ingatlan tényleges forgalmi értéke és a kérelem szerinti vételár között mutatkozik-e feltűnő értékaránytalanság.

(8) Az (1) bekezdés tekintetében a nem euróban történt befektetés esetében a befektetés euróban való értékének meghatározása során a befektetés napján a Magyar Nemzeti Bank által nyilvánosságra hozott árfolyamok alkalmazásával számított értéket kell figyelembe venni.

14. § (1) Ha a beutazás és tartózkodás célja szezonális munkavállalás, a tartós tartózkodás céljának fennállása a foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodással vagy a foglalkoztatási jogviszonyt igazoló okirattal igazolható.

(2) Ha a beutazás és tartózkodás célja szezonális munkavállalás, a megfelelően biztosított magyarországi szálláshely igazolásához a 9. § (5) bekezdésében felsorolt irat tartalmazza

(3) Ha a szezonális vendégmunkás szálláshelyét a foglalkoztató biztosítja, a magyarországi szálláshely kizárólag akkor tekinthető igazoltnak, ha

(4) A szezonális vendégmunkás szálláshelyét kizárólag akkor biztosíthatja a foglalkoztató, ha a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül vele szemben nem került megállapításra a (3) bekezdés a), b) vagy c) pontjában foglalt feltételek hiánya.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak irányadók a szezonális vendégmunkás rövid távú tartózkodása esetén is.

15. § (1) A beruházás megvalósítása céljából kiadott munkavállalási célú tartózkodás esetén a tartós tartózkodás célja foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodással vagy a foglalkoztatási jogviszonyt igazoló okirattal igazolható.

(2) A foglalkoztatás a vonatkozó jogszabályokkal összhangban bármely munka- vagy foglalkoztatási formát magában foglaló, munkavégzésre irányuló jogviszony alapján történő, valamely munkáltató javára vagy irányítása alatt végzett tevékenység.

(3) A beruházás megvalósítása céljából kiadott munkavállalási célú tartózkodási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

(3a)⁹ A (3) bekezdés b) pontja szerinti megállapodást nem kell a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély iránti kérelemhez mellékelni, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatója

(4) A beruházás megvalósítása céljából kiadott munkavállalási célú tartózkodási engedély kérelmezése során a magyarországi szálláshely a Tv. 26. §-ában meghatározottaknak történő megfelelése igazolására a foglalkoztató mellékelni köteles

(5) A (4) bekezdésben foglalt igazolások valóságtartalmát a regionális igazgatóság helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti.

16. § (1) A foglalkoztatási célú tartós tartózkodás célja foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodással vagy a foglalkoztatási jogviszonyt igazoló okirattal igazolható.

(2) Ha a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadására a Tv. 28. § (2) bekezdése alapján kerül sor, akkor az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell a tartózkodási engedély kiadására vagy meghosszabbítására irányuló kérelemhez a magyarországi foglalkoztató és a harmadik országban letelepedett foglalkoztató közötti megállapodást, amely a harmadik országbeli állampolgár munkavállaló magyarországi munkavégzésére irányul.

17. §¹⁰ A Tv. 28. § (3) bekezdése szerinti harmadik ország olyan ország lehet,

18. § (1) A vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadására vagy meghosszabbítására irányuló eljárásban a tartós tartózkodás célja foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodással vagy a foglalkoztatási jogviszonyt igazoló okirattal igazolható.

(2) A Tv. 31. § (10) bekezdése szerinti adatrögzítést a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság végzi el.

19. §¹¹ (1) A Tv. 30. § (1) bekezdés c) pontja szerinti harmadik ország olyan ország lehet,

20. § (1) A Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: BFKH) a regisztrációs díj fizetésére kötelezett kedvezményes foglalkoztatóról, valamint minősített kölcsönbeadóról nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartásba vételt a kedvezményes foglalkoztató, valamint minősített kölcsönbeadó a harmadik országbeli állampolgár vendégmunkás-tartózkodási engedély iránti kérelmének benyújtását megelőzően kéri.

(3) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a BFKH-hoz kell benyújtani, a kérelem tartalmazza

(4) A regisztrációs díj mértéke ötmillió forint, amelyet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára kell befizetni.

(5) A BFKH a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül – tizenöt napos határidő tűzésével – felhívja a foglalkoztatót a regisztrációs díj megfizetésére. A regisztrációs díj meg nem fizetése esetén a BFKH a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet elutasítja.

(6) A regisztrációs díjat újra meg kell fizetni, ha a foglalkoztató ismételten kedvezményes foglalkoztatónak vagy minősített kölcsönbeadónak minősül és ezért a BFKH újra nyilvántartásba veszi.

21. § (1) A BFKH által vezetett nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

(2) A kedvezményes foglalkoztató, valamint a minősített kölcsönbeadó a bejegyzett adatok változásáról a BFKH-t a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül tájékoztatja.

(3) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter a nyilvántartásba vett kedvezményes foglalkoztatókról, valamint minősített kölcsönbeadókról nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást (a továbbiakban: országos nyilvántartás) vezet az (1) bekezdésben meghatározott adattartalommal. A BFKH haladéktalanul gondoskodik a nyilvántartásba vett kedvezményes foglalkoztatók, valamint minősített kölcsönbeadók adatainak az országos nyilvántartásban való rögzítéséről és a Főigazgatóság értesítéséről.

22. § (1) A foglalkoztató jelen rendeletben meghatározott nyilvántartásba vételének évét követő naptári évtől fogva évente egy összegben a BFKH által megállapított foglalkoztatási díjat köteles fizetni.

(2) A foglalkoztatási díj kiszabása a Főigazgatóság BFKH részére történő adatszolgáltatásán alapul.

(3) A BFKH tárgyév január 20. napjáig megkereséssel él a Főigazgatóság irányába annak érdekében, hogy a nyilvántartásba vett foglalkoztatók vonatkozásában a tárgyévet megelőző naptári évben hány darab vendégmunkás-tartózkodási engedély került kiadásra, illetve meghosszabbításra. A Főigazgatóság az adatokat legkésőbb március 31-ig küldi meg a BFKH részére.

(4) A foglalkoztatási díj mértéke – az adott foglalkoztató vonatkozásában – a tárgyévet megelőző naptári évben kiadott, illetve meghosszabbított vendégmunkás-tartózkodási engedélyek száma szorozva hatvanezer forinttal.

(5) A foglalkoztatási díj a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot kétharmad, a BFKH-t egyharmad arányban illeti meg.

(6) A nyilvántartásban szereplő foglalkoztatók a foglalkoztatási díjat a BFKH felhívásától számított tizenöt napon belül – a felhívásban foglaltaknak megfelelően – kötelesek megfizetni.

(7) Ha a foglalkoztató a BFKH által megállapított összegnél magasabb díjat fizetett, akkor a befizetési bizonylattal vagy annak másolatával kérheti a befizetett díj vagy a díjtöbblet tárgyévben történő visszatérítését. A BFKH a visszatérítési igényt ellenőrzi, és a díjtöbbletet visszatéríti, vagy dönt a visszatérítés megtagadásáról.

(8) Ha a foglalkoztató a (6) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem fizeti meg a foglalkoztatási díjat, a BFKH a foglalkoztatót törli a nyilvántartásból és gondoskodik a meg nem fizetett díj behajtásáról.

(9) A BFKH 30 napon belül törli a nyilvántartásból a foglalkoztatót, ha

(10) A foglalkoztató nyilvántartásból törlése nem mentesít a kiszabott díj megfizetése alól.

23. § (1) A Magyar Kártya kiadására vagy meghosszabbítására irányuló eljárásban a tartós tartózkodás célja a foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár munkavállaló között létrejött felsőfokú szakmai képesítést igénylő munkavállalás céljából kötött előzetes megállapodással vagy érvényes munkaszerződéssel igazolható.

(2) A Magyar Kártya iránti kérelemhez mellékelt, a foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodás vagy munkaszerződésben szereplő munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakmai képesítés a felsőfokú végzettséget vagy szakképzettséget igazoló okirattal igazolható.

(3) Ha a Magyar kártya kérelmezésére a Tv. 36. § (5) bekezdés b)–d) pontjában foglalt harmadik országbeli állampolgár részére kerül sor, a beutazás és tartózkodás célja a foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodással vagy a foglalkoztatási jogviszonyt igazoló okirattal igazolható.

(4) A Tv. 36. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az (1) bekezdésben foglalt okirat mellett a regionális igazgatóság a vezető tisztségviselő által vezetett, a Tv. 36. § (3) bekezdés b) pontja szerinti gazdasági társaság működésének alátámasztására további okiratot kérhet a 12. § (1)–(4) bekezdésében foglaltak szerint.

(5) Ha a Magyar Kártya kiadására a Tv. 36. § (4) bekezdése alapján kerül sor, akkor az (1) bekezdésben foglalt okirat mellett mellékelni kell a Magyar Kártya kiadására vagy meghosszabbítására irányuló kérelemhez a magyarországi foglalkoztató és a harmadik országban letelepedett foglalkoztató közötti megállapodást, amely a harmadik országbeli állampolgár munkavállaló magyarországi munkavégzésére irányul.

24. § (1) Az EU Kék Kártya kiadására vagy meghosszabbítására irányuló eljárásban a tartós tartózkodás céljának fennállása a foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár munkavállaló között létrejött, magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás (olyan személy foglalkoztatása legalább a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módjáról szóló jogszabályban meghatározott mértékű ellenérték fejében, aki rendelkezik a munkavégzéshez szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel vagy jogszabály szerinti, meghatározott idejű releváns magas szintű szakmai képzettséggel) céljából – legalább hat hónapos határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére – kötött előzetes megállapodással vagy érvényes munkaszerződéssel igazolható.

(2) Az eljáró hatóság az EU Kék Kártya kérelmezésére irányuló eljárás során magas szintű szakmai képzettségként veszi figyelembe az olyan tudást, készségeket és kompetenciákat, amelyeket a felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel összehasonlítható olyan szakmai tapasztalat igazol, amely a munkaszerződésben vagy a kötelező érvényű állásajánlatban meghatározott szakma vagy ágazat terén releváns, és amelyet jogszabályban meghatározott időszak alatt szereztek.

(3) A harmadik országbeli állampolgár a (2) bekezdésben foglaltakat hitelt érdemlő dokumentummal igazolja.

(4) Az EU Kék Kártya iránti kérelemhez mellékelt, a foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodás vagy munkaszerződésben szereplő munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakmai képesítés a felsőfokú végzettséget vagy szakképzettséget igazoló okirattal igazolható.

(5) Az (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében meghatározott foglalkozások esetében az ott meghatározott idejű releváns szakmai tapasztalatot az EU Kék Kártya kérelmezése szempontjából magas szintű szakmai képzettségnek kell tekinteni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti szakmai tapasztalat az érintett foglalkozás tényleges és jogszerű gyakorlását alátámasztó, illetve annak időtartamát bizonyító okirattal igazolható.

(7) Az EU Kék Kártya kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban a megélhetést igazoltnak kell tekinteni, ha a harmadik országbeli állampolgár munkabérének mértéke a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közleményében meghatározott havi bruttó munkabért eléri vagy meghaladja.

(8) Az EU Kék Kártya kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban a megélhetés nem tekinthető biztosítottnak, ha a harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik elegendő anyagi forrással önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátó rendszerére.

(9) Nem rendelkezik elegendő anyagi forrással az a személy, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.)

(10) A (9) bekezdést nem lehet alkalmazni a Tv. 230. § (2) bekezdés e) és f) pontja szerinti feltételek megvalósulása esetén.

(11) A Tv. 37. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételnek az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki rendelkezik a 9. § (8) bekezdésében meghatározott feltételekkel.

25. § A Tv. 38. §-a szerinti esetben az EU Kék Kártya kérelemre vonatkozó idegenrendészeti eljárással kapcsolatban az Európai Unió érintett tagállamai illetékes hatóságainak tájékoztatását és az ilyen ügyekben történő együttműködést nemzeti kapcsolattartóként a Főigazgatóság végzi.

26. § (1) Az Európai Unió tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár az EU Kék Kártya iránti kérelmet az abban meghatározott feltételeket igazoló okiratok csatolásával egyidejűleg legkésőbb a beutazástól számított harminc napon belül nyújthatja be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tárgyában indult eljárásban hozott érdemi döntésről az idegenrendészeti hatóság értesíti az Európai Unió azon tagállamának kijelölt hatóságát, amely a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedélyt kiállította.

27. § (1) A vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a Tv. 17. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása a harmadik országbeli állampolgár és a harmadik országban letelepedett vállalkozás között fennálló munkaszerződéssel vagy megbízólevéllel igazolható, amely tartalmazza, hogy a vállalaton belüli áthelyezés időpontját közvetlenül három hónapos folyamatos munkaviszony előzte meg ugyanazon a vállalkozáson vagy vállalkozáscsoporton belül.

(2) A vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély kiadására irányuló kérelemhez – a 8. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak mellett – mellékelni kell:

(3) A vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a megélhetés nem tekinthető biztosítottnak, ha a harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik elegendő anyagi forrással önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére.

(4) Nem rendelkezik elegendő anyagi forrással az a személy, aki a Szoctv.

(5) A Tv. 41. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételnek az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki rendelkezik a 9. § (8) bekezdésében meghatározott feltételekkel.

(6) A vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárás során az összevont engedély (olyan tartózkodási engedély, amely a harmadik országbeli állampolgárt Magyarország területén meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítésére és tartózkodásra jogosítja) kiadásáig a harmadik országbeli állampolgár haladéktalanul értesíti az illetékes regionális igazgatóságot a kérelemhez mellékelt okiratok tartalmában bekövetkezett változásról.

28. § (1) A vállalaton belüli áthelyezés céljából hosszú távú – a vállalaton belül áthelyezett személyt a második tagállam területén tartózkodásra és munkavállalásra törvényben meghatározott feltételek szerint feljogosító – mobilitási engedélyre irányuló kérelmet az abban meghatározott feltételeket igazoló okiratok csatolásával egyidejűleg legkésőbb

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tárgyában indult eljárásban hozott érdemi döntésről az idegenrendészeti hatóság értesíti az Európai Unió azon tagállamának kijelölt hatóságát, amely a vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedélyt kiállította.

29. § A Tv. 12. § (2) bekezdésében foglalt esetben a fogadó szervezet a Tv. 145. § (11) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon teljesíti, amely szerv a bejelentést követően haladéktalanul, a következő adatok közlésével értesíti a munkavégzés helye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal):

30. § Ha a beutazás és tartózkodás célja kutatás, a harmadik országbeli állampolgár a tartós tartózkodás céljának fennállását jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodással igazolhatja.

31. § (1) A kutatói rövid távú mobilitási értesítés benyújtásakor a harmadik országbeli állampolgárnak be kell mutatnia érvényes úti okmányát és az első tagállam által kiállított érvényes kutatási célú tartózkodási engedélyét.

(2) A regionális igazgatóság a kutatói rövid távú mobilitási értesítés elfogadásáról a 4. melléklet szerinti kutatói rövid távú mobilitási igazolást állít ki.

32. § A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelemhez a kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát és az első tagállam által kiállított érvényes kutatási tartózkodási engedélyét.

33. § (1) A kutatói rövid távú mobilitási értesítést előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutató első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagjának a kutatói rövid távú mobilitási értesítés benyújtásakor be kell mutatnia az első tagállam által kiállított érvényes tartózkodási engedélyét.

(2) A kutatói rövid távú mobilitási értesítést előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutató első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagjának a kutatói rövid távú mobilitási értesítésének elfogadásáról a regionális igazgatóság a 4. melléklet szerinti kutatói rövid távú mobilitási igazolást állít ki.

34. § A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutató első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagjának a kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmének benyújtásakor be kell mutatnia az első tagállam által kiállított érvényes tartózkodási engedélyét.

35. § (1) A kutatók és családtagjaik Európai Unión belüli mobilitásának engedélyezésére, illetve igazolására vonatkozó idegenrendészeti eljárásokkal kapcsolatban az érintett tagállamok illetékes hatóságainak tájékoztatását és az ilyen ügyekben történő együttműködést nemzeti kapcsolattartóként a Főigazgatóság végzi.

(2) A regionális igazgatóság az általa a kutató, illetve a kutató családtagja által előterjesztett rövid távú mobilitási értesítés vonatkozásában emelt kifogásról az értesítést előterjesztő harmadik országbeli állampolgár tájékoztatásával egyidejűleg írásban tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti nemzeti kapcsolattartó pontot.

(3) A nemzeti kapcsolattartó pont a mobilitási értesítésekkel szemben emelt kifogásról az (1) bekezdés szerinti tájékoztatását követően írásban, elektronikus úton, haladéktalanul értesíti a tartózkodási engedélyt kiadó tagállam nemzeti kapcsolattartó pontját, illetve továbbítja az ilyen kifogást emelő tagállam nemzeti kapcsolattartójától erre vonatkozóan kapott értesítést a tartózkodási engedélyt kiadó regionális igazgatóságnak.

36. § (1) Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély iránti kérelem előterjesztésekor a harmadik országbeli állampolgár kutatónak mellékelnie kell:

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt igazolásnak minősül:

(3) Ha a kérelem előterjesztésekor a kutató szervezet által a kutatási tevékenység befejezéséről kiállított igazolás nem áll a harmadik országbeli állampolgár rendelkezésére, az idegenrendészeti hatóság ezen irat pótlására – legalább húsznapos határidő tűzésével – felhívja a harmadik országbeli állampolgárt.

(4) Az idegenrendészeti hatóság a vállalkozásindításra irányuló tartózkodási cél vonatkozásában adatot igényel a Tv. 276. § (1) bekezdés e) pontja szerint és ellenőrzi, hogy a cégben a harmadik országbeli állampolgár ügyvezetőként vagy a cég képviseletére jogosult tagként került feltüntetésre vagy bejegyzés alatt van.

37. § A Nemzeti Kártya kiadására vagy meghosszabbítására irányuló eljárásban a tartós tartózkodás célja a foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodással vagy a foglalkoztatási jogviszonyt igazoló okirattal igazolható.

38. § (1) Ha a beutazás és tartózkodás célja tanulmányok folytatása, a harmadik országbeli állampolgár a tartós tartózkodás céljának fennállását

(2) Előkészítő képzésen történő részvétel esetén a tanulmányok folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély tanulmányok folytatása céljából csak akkor hosszabbítható meg, ha a harmadik országbeli állampolgár az előkészítő képzést követően Magyarországon államilag elismert felsőoktatási intézménybe vagy Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézménybe felvételt nyert.

(3) A tanulmányok folytatásához szükséges megfelelő nyelvismeretet a harmadik országbeli állampolgár

(4) A köznevelési vagy a felsőoktatási intézmény által kirótt díj megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítését a harmadik országbeli állampolgár a fogadó intézmény által kiállított igazolással igazolhatja.

(5) A regionális igazgatóság a tanulmányok folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt az 1. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal állítja ki.

(6) Ha a tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedély olyan harmadik országbeli állampolgár részére kerül kiállításra, aki magyar állami ösztöndíj vagy a felsőoktatásért felelős miniszter által biztosított rendszeres tanulmányi támogatás keretében folytatja tanulmányait Magyarországon, a regionális igazgatóság a tanulmányok folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély hátoldali megjegyzés rovatát az 1. melléklet 6. pont 6.2. alpont 6.2.14. pontja szerint tölti ki.

39. § (1) A harmadik országbeli állampolgárnak a tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelméhez csatolnia kell az oktatási intézmény által kiállított igazolást a tanulmányi előrehaladásáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolásnak tartalmaznia kell, hogy az adott felsőoktatási képzés – a jogszabályok, valamint a képzési és kimeneti követelmények alapján – hány féléves, a külföldi hány aktív félévvel rendelkezik az adott képzésen, és melyek ezek a félévek.

(3) Annak ellenőrzésére, hogy a harmadik országbeli állampolgár a képzési és kimeneti követelmények szerinti tanulmányi idő másfélszerese alatt megszerezheti az oklevelet, az idegenrendészeti hatóság megkeresheti a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervet. A megkeresett szerv tájékoztatást nyújt a harmadik országbeli állampolgár tanulmányainak előrehaladásáról.

40. § (1) A hallgatói mobilitási értesítés benyújtásakor a harmadik országbeli állampolgárnak be kell mutatnia érvényes úti okmányát és az első tagállam által kiállított érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedélyét.

(2) A regionális igazgatóság a hallgatói mobilitási értesítés elfogadásáról a 4. melléklet 7–9. pontja szerinti rövid távú mobilitási igazolást állít ki.

41. § A hallgatói mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelemhez a kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát és az első tagállam által kiállított érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedélyét.

42. § (1) A hallgatók Európai Unión belüli mobilitásának engedélyezésére, illetve igazolására vonatkozó idegenrendészeti eljárásokkal kapcsolatban az érintett tagállamok illetékes hatóságainak tájékoztatását és az ilyen ügyekben történő együttműködést nemzeti kapcsolattartóként a Főigazgatóság végzi.

(2) A regionális igazgatóság az általa a hallgató által előterjesztett rövid távú mobilitási értesítés vonatkozásában emelt kifogásról az értesítést előterjesztő harmadik országbeli állampolgár tájékoztatásával egyidejűleg írásban tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti nemzeti kapcsolattartó pontot.

(3) A nemzeti kapcsolattartó pont a mobilitási értesítésekkel szemben emelt kifogásról az (1) bekezdés szerinti tájékoztatását követően írásban, elektronikus úton, haladéktalanul értesíti a tartózkodási engedélyt kiadó tagállam nemzeti kapcsolattartó pontját, illetve továbbítja az ilyen kifogást emelő tagállam nemzeti kapcsolattartójától erre vonatkozóan kapott értesítést a tartózkodási engedélyt kiadó regionális igazgatóságnak.

43. § (1) Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély iránti kérelem előterjesztésekor a harmadik országbeli állampolgár hallgatónak mellékelnie kell

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt igazolásnak minősül különösen:

(3) Ha a kérelem előterjesztésekor a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél, bizonyítvány vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány nem áll a harmadik országbeli állampolgár hallgató rendelkezésére, az idegenrendészeti hatóság ezen irat pótlására – legalább húsznapos határidő tűzésével – felhívja a harmadik országbeli állampolgárt.

44. § (1) A képzés célú tartózkodás esetén a harmadik országbeli állampolgár a tartós tartózkodás céljának fennállását

(2) A harmadik országbeli állampolgárnak a tartós tartózkodási cél alátámasztására az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékelnie kell a Kormány vagy valamely minisztérium által biztosított ösztöndíj elnyerésének hitelt érdemlő igazolását.

(3) A képzésben való részvételhez szükséges megfelelő nyelvismeretet a harmadik országbeli állampolgár

(4) A regionális igazgatóság a képzés céljából kiadott tartózkodási engedélyt az 1. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal állítja ki.

45. § A képzés célú tartózkodási engedély tanulmányok folytatása célból történő meghosszabbítása iránti kérelemhez csatolni kell a képzés eredményes befejezését hitelt érdemlően igazoló iratot.

46. § (1) A gyakornoki tevékenység folytatására irányuló tartós tartózkodás céljának fennállását a harmadik országbeli állampolgár a az alábbiakkal igazolhatja:

(2) A törvényben jóváhagyott fogadó szervezettel kötött gyakornoki szerződésnek tartalmaznia kell

(3) A regionális igazgatóság a gyakornoki tevékenység céljából kiadott tartózkodási engedélyt az 1. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal állítja ki.

47. § A hivatalos célból történő tartós tartózkodás esetén a tartózkodás céljának fennállását a harmadik országbeli állampolgár az alábbiakkal igazolhatja:

48. § (1) Ideiglenes tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a nemzetközi szerződésben meghatározott feltételeket teljesíti, és a feltételek teljesítését okiratokkal is alátámasztja, valamint megfelel a Tv. 17. § (1) bekezdés h) és i) pontjában foglalt feltételeknek.

(2) Amennyiben nemzetközi szerződés lakhatás, megélhetés vagy egészségügyi ellátásokra kiterjedő biztosítottság feltételének teljesítését írja elő, a 9. § (5)–(8) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az ideiglenes tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező úti okmányának érvényességi ideje nem lehet kevesebb a kérelem benyújtását követő harmincadik naptól számított egy évnél.

49. § A regionális igazgatóság az ideiglenes tartózkodási engedélyt az 1. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal állítja ki.

50. § Az ideiglenes tartózkodási engedély kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott ideiglenes tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár

51. § A 48–50. §-ban meghatározottakon túl az ideiglenes tartózkodási engedély kiállítására a 8. §-t, a 187. §-t, a 193. §-t, a 216. §-t, a 224. és 225. §-t, valamint a 232. és 233. §-t kell megfelelően alkalmazni.

52. § (1) A Fehér Kártya kiadására vagy meghosszabbítására irányuló eljárásban a tartós tartózkodás céljának fennállása igazolható

(2) A vállalkozás valós és tényleges működése igazolható

(3) A Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatási jogviszony esetén a harmadik országbeli állampolgár igazolni köteles a foglalkoztató valós és tényleges működését.

(4) A Fehér Kártya kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban a magyarországi megélhetés igazoltnak tekinthető, ha a harmadik országbeli állampolgár jogszerű jövedelme a beutazást megelőző legalább 6 hónapban a havi nettó 3000 EUR összeget eléri vagy meghaladja, amely összegű jövedelemmel a magyarországi tartózkodás ideje alatt mindvégig rendelkeznie kell.

53. § (1) A kiküldetés célú tartózkodási engedély kiadására vagy meghosszabbítására irányuló eljárásban a tartós tartózkodás célja akkor tekinthető igazoltnak, ha a harmadik országbeli állampolgár

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a harmadik országbeli állampolgárnak

54. § A gyógykezelési célú tartós tartózkodás esetén a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási cél fennállását a gyógykezelést végző intézmény igazolásával támasztja alá.

55. § (1) Önkéntes tevékenység folytatására irányuló tartós tartózkodás céljának fennállása a harmadik országbeli állampolgárt fogadó szervezettel kötött önkéntes szerződéssel igazolható.

(2) Az önkéntes harmadik országbeli állampolgár Magyarország területére történő beutazása és tartós tartózkodása önkéntes szolgálati rendszerben való részvétel céljából engedélyezhető.

56. § (1) A nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély kiadására vagy meghosszabbítására irányuló eljárás során a harmadik országbeli állampolgárnak a tartós tartózkodási céljának igazolására mellékelnie kell a nyilatkozatát, amelyben Magyarország gazdasági, nemzetpolitikai, tudományos, kulturális vagy sport érdekének fennállását támasztja alá.

(2) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésben szereplő nyilatkozatát okirattal alá tudja támasztani, az okiratot mellékelnie kell.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott okirat különösen az (1) bekezdésben meghatározott érdek érvényesítésért felelős miniszter ajánlása.

57. § Ha a nemzeti érdekre hivatkozással kérelmezett tartózkodási engedély kiadására vagy meghosszabbítására irányuló kérelmében a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 67. § (2) bekezdésére hivatkozik, a tartós tartózkodás célja az 56. §-ban foglaltakon túl a foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodással vagy a foglalkoztatási jogviszonyt tanúsító okirattal igazolható.

58. § (1) Ha a harmadik országbeli állampolgár a kérelmét Magyarország nemzetpolitikai érdeke fennállására alapítja, a Kormány a harmadik országbeli állampolgár Tv. 67. § (1) bekezdése szerinti nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedélyének megadása iránti eljárásban annak megállapítása kérdésében, hogy a harmadik országbeli állampolgár tartózkodása vonatkozásában a nemzetpolitikai érdek fennáll-e, a nemzetpolitikáért felelős minisztert szakhatóságként jelöli ki.

(2) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, ha a szakhatósági közreműködés (1) bekezdés szerinti feltételei fennállnak, a nemzeti érdekre hivatkozással benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja a nemzetpolitikáért felelős miniszter részére. A nemzetpolitikáért felelős miniszter részére az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít.

(3) A nemzetpolitikáért felelős miniszter a szakhatósági állásfoglalását a (2) bekezdésben meghatározott adattovábbítástól számított tíz napon belül adja meg az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszternek.

59. § (1) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter Magyarország gazdasági, tudományos, kulturális és sport érdeke fennállásának mérlegelése érdekében a nemzeti érdekre hivatkozással benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait, valamint a harmadik országbeli állampolgár nyilatkozatát továbbítja a Kormány határozatában kijelölt testület (a továbbiakban: Testület) részére.

(2) A Testület a nemzeti érdek fennállásával kapcsolatos véleményét az (1) bekezdésben meghatározott adattovábbítástól számított tíz napon belül adja meg az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszternek.

(3) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a Testület véleményét a harmadik országbeli állampolgárok egy csoportja vonatkozásában, az (1) bekezdésben nevesített érdek megjelölésével általánosságban is megkérheti. A Testület véleménye irányadó azon harmadik országbeli állampolgárokra is, akik kérelmükben azonos tényekre és körülményekre hivatkoznak.

(4) A (3) bekezdés szerinti megkeresésre a Testület a megkeresés hozzáérkezésétől számított tizenöt napon belül adja meg a véleményét.

60. § (1) Azon harmadik országbeli állampolgár tartós tartózkodása tekintetében, akinek esetében Magyarország nemzeti érdekének fennállása annak okán állapítható meg, hogy a saját vagy hozzátartozójának magyar szervezetekkel való együttműködése miatt a származási országában a biztonsága veszélybe került, a tartózkodásra vonatkozó szabályokat a (2)–(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti harmadik országbeli állampolgár három hónapig jogosult az idegenrendészeti hatóság által fenntartott valamely befogadó intézményben (a továbbiakban: befogadó intézmény) elhelyezésre és ellátásra.

(3) A (2) bekezdés szerinti befogadó intézményben nyújtott ellátás magában foglalja

(4) A (3) bekezdés szerinti ellátás költségeit a magyar állam viseli.

(5) Az (1) bekezdés alapján a befogadó intézményben tartózkodó, harmadik országbeli állampolgár köteles

(6) Az (1) bekezdés szerinti harmadik országbeli állampolgár, aki nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, a beutazást követő 18 hónapig egészségügyi ellátásra a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet 26–28. §-ában foglaltak szerint jogosult, azzal, hogy a költségek megtérítését az idegenrendészeti hatóság végzi.

61. § Az 1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO SOFA Megállapodás) hatálya alá tartozó, a NATO SOFA Megállapodás I. Cikk b) pontjában meghatározott polgári állomány tagjainak, valamint a NATO SOFA Megállapodás I. Cikk c) pontjában meghatározott hozzátartozóknak a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum, illetve a tartózkodási engedély iránti kérelméhez – a 8. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – az alábbi okiratokat kell mellékelnie:

63. § (1) A humanitárius célú tartózkodási engedélyt

(2) A menekültkénti elismerését, továbbá a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kérő harmadik országbeli állampolgár részére a tartózkodási engedélyt a kérelme benyújtásától számított három napon belül ki kell állítani.

(3) A Tv. 70. § (1) bekezdés a)–f) pontjának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárnak a tartózkodási engedély kiadásához, illetve meghosszabbításához ki kell töltenie a külön jogszabályban meghatározott adatlapot, továbbá az adatlaphoz mellékelnie kell egy darab igazolványképet.

64. § (1) A harmadik országbeli állampolgár részére a humanitárius célú tartózkodási engedélyt – a (2) bekezdésben és a 235. §-ban foglalt kivétellel – az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal kell kiállítani.

(2) A Tv. 70. § (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár részére a humanitárius célú tartózkodási engedélyt a 3. melléklet szerint meghatározott formában és adattartalommal kell kiállítani.

65. § (1) A családi együttélés biztosítására irányuló tartós tartózkodási cél fennállását a harmadik országbeli állampolgár

(2) Ahol e rendelet anyakönyvi kivonatot említ, azon a külföldi hatóság által kiállított, ezzel egyenértékű okiratot is érteni kell. A magyar állampolgár harmadik országbeli családtagja által benyújtott házassági anyakönyvi kivonat a hazai anyakönyvezést követően fogadható el.

66. § (1) A menekültként vagy oltalmazottként elismert személy családtagja tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum, illetve tartózkodási engedély iránti kérelméről a menekültügyi hatóságot értesíteni kell.

(2) A menekültként vagy oltalmazottként elismert személyhez történő családegyesítés során a családi kapcsolat fennállása bármilyen hitelt érdemlő módon – különösen DNS-vizsgálattal – igazolható.

(3) A DNS-vizsgálathoz szükséges mintavétel a regionális igazgatóság képviselőjének vagy a konzuli tisztviselő jelenlétében történik.

(4) Amennyiben a családi kapcsolat fennállását a harmadik országbeli állampolgár külföldön elvégzett DNS-vizsgálat alapján igazolja, az igazolás elfogadhatósága érdekében a regionális igazgatóság megkeresi a Nemzeti Szakértői és Kutató Központot, amely szakértői véleményt ad.

(5) A DNS-vizsgálattal kapcsolatban felmerülő összes költséget a kérelmező viseli.

(6) A menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár családtagjának a Tv. 17. § (1) bekezdés e)–g) pontjában foglalt feltételek fennállását akkor kell igazolnia, ha a menekültkénti elismerés és a családegyesítés kérelmezése között három hónapnál hosszabb időtartam telt el.

(7) A (6) bekezdésben foglalt kedvezmények az oltalmazottként elismert harmadik országbeli állampolgár családtagja által benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelem esetén nem alkalmazhatóak.

67. § Az a harmadik országbeli állampolgár, aki tartózkodási vízumát vagy tartózkodási engedélyét családi együttélés biztosítása céljából kapta, köteles házassága felbontását, illetve házastársa halálát a házasság felbontására vonatkozó jogerős ítélet kézhezvételétől, illetve a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított harminc napon belül a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál az okiratok egyidejű csatolásával bejelenteni.

68. § (1) Az ideiglenes tartózkodási kártya, nemzeti tartózkodási kártya és EU tartózkodási kártya iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek be kell mutatnia az érvényes úti okmányát, valamint kérelméhez csatolnia kell:

(2) A nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek mellékelnie kell a Magyarországra történő beutazását megelőző állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerinti ország hatósága által kiállított, büntetlen előéletet igazoló, hat hónapnál nem régebbi okiratot. A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú kérelmező mentesül a büntetlen előéletet igazoló okirat benyújtásának kötelezettsége alól.

(3)¹³

69. § (1) A magyarországi megélhetés különösen a következő okiratokkal igazolható:

(2) A magyarországi megélhetés értékelésekor különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

(3) Nem lehet az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnak tekinteni különösen

(4) A havi jövedelem kiszámításakor

(5) A magyarországi lakhatás különösen a következőkkel igazolható:

(6) Nem kell csatolni a lakhatás feltételeit igazoló okiratot, ha a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti eljárásban a kérelmező azt már csatolta, és a harmadik országbeli állampolgár bejelentett szálláshelye nem változott meg.

70. § (1) Az alábbi okiratok csatolása alól felmentés adható, ha az okirat beszerzése a harmadik országbeli állampolgár önhibáján kívüli okból lehetetlen, vagy aránytalan nehézséggel járna:

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az okiratot a kérelmező nyilatkozata pótolja.

71. § (1)¹⁴ A Kormány a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes tartózkodási kártyájának, nemzeti tartózkodási kártyájának, nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártyájának, valamint EU tartózkodási kártyájának a kiadására, illetve a visszavonására irányuló eljárásban, és letelepedési engedélyének, bevándorlási engedélyének, valamint ideiglenes letelepedési engedélyének, nemzeti letelepedési engedélyének, EK letelepedési engedélyének visszavonására irányuló eljárásban – annak megállapítása kérdésében, hogy a harmadik országbeli állampolgár huzamos tartózkodása veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát – első fokon az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Terrorelhárítási Központot, másodfokon a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztert szakhatóságként jelöli ki.

(2) A regionális igazgatóság az ideiglenes tartózkodási kártya első ízben történő kiadása, a nemzeti tartózkodási kártya vagy az EU tartózkodási kártya iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ részére. Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ megkeresésére a regionális igazgatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít.

(3) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ részére. Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ megkeresésére az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít.

(4) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a szakhatóság érdekkörében olyan adat merül fel, amely a korábbi szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság új szakhatósági állásfoglalását

72. § (1)¹⁵ A Kormány a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes tartózkodási kártyájának, nemzeti tartózkodási kártyájának, nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártyájának, valamint EU tartózkodási kártyájának a kiadására, illetve a visszavonására irányuló eljárásban, és letelepedési engedélyének, bevándorlási engedélyének, valamint ideiglenes letelepedési engedélyének, nemzeti letelepedési engedélyének, EK letelepedési engedélyének visszavonására irányuló eljárásban – annak megállapítása kérdésében, hogy a harmadik országbeli állampolgár huzamos tartózkodása veszélyezteti-e Magyarország közbiztonságát – első fokon a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságot, másodfokon az Országos Rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki.

(2) A regionális igazgatóság az ideiglenes tartózkodási kártya első ízben történő kiadása, a nemzeti tartózkodási kártya vagy az EU tartózkodási kártya iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja a jövőbeni lakóhely szerint illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság részére. Az illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság megkeresésére a regionális igazgatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít.

(3) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja a jövőbeni lakóhely szerint illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság részére. Az illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság megkeresésére az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít.

(4) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a szakhatóság érdekkörében olyan adat merül fel, amely a korábbi szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság új szakhatósági állásfoglalását

73. § A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak a Magyarország területén született gyermeke részére – a születés bejelentésére szolgáló, jogszabályban meghatározott formanyomtatvány alapján – a regionális igazgatóság az ideiglenes tartózkodási kártyát vagy nemzeti tartózkodási kártyát soron kívül, de legkésőbb öt napon belül adja ki.

74. § (1) A harmadik országbeli állampolgár az ideiglenes tartózkodási kártya iránti kérelmét legkésőbb a rövid időtartamú, tervezett jogszerű tartózkodása utolsó napján, illetve kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító engedélyének lejártát harminc nappal megelőzően nyújthatja be.

(2) Az ideiglenes tartózkodási kártya iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek be kell mutatnia a 2003/109/EK irányelv alapján kiállított huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyét.

(3) A Tv. 78. § (1) bekezdésében foglalt tartózkodási cél igazolására az ideiglenes tartózkodási kártya iránti kérelemhez a következő okiratokat kell benyújtani:

(4) Az ideiglenes tartózkodási kártya meghosszabbítása esetén a kérelmezőnek – amennyiben nyilatkozata szerint a megelőző kérelmezéshez képest megélhetési és lakhatási körülményei változatlanok – csak a (3) bekezdésben meghatározott okiratot kell benyújtania.

75. § (1) Az ideiglenes tartózkodási kártya érvényességi idejét a tartózkodás – a kérelmező nyilatkozata szerinti – várható időtartamára, valamint a tartózkodás célját igazoló okiratokban foglaltakra figyelemmel kell megállapítani.

(2) A regionális igazgatóság az ideiglenes tartózkodási kártya kiadása esetén az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal tartózkodási okmányt állít ki.

(3) Amennyiben a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt az Európai Unió tagállama menekültként elismerte vagy kiegészítő védelemben részesítette, az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes tartózkodási kártya okmány „Megjegyzés” rovatában feltünteti a nemzetközi védelmet nyújtó ország nevét és a nemzetközi védelem keletkezésének időpontját.

76. § Az ideiglenes letelepedési engedély vagy ideiglenes tartózkodási kártya okmány érvénytelen, ha

77. § (1) Az ideiglenes tartózkodási kártya kiállításáról vagy az ideiglenes letelepedési engedély, illetve a ideiglenes tartózkodási kártya visszavonásáról – a visszavonás véglegessé válását követően – az Európai Unió harmadik országbeli állampolgár számára huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyt kiállító tagállama kijelölt hatóságának címzett értesítést az első fokon eljárt regionális igazgatóság a Főigazgatóság útján továbbítja.

(2) Az első fokon eljáró regionális igazgatóság a Főigazgatóság útján továbbítja az érintett tagállam kijelölt hatóságának:

78. § (1) A kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy éve eltartott felmenőként családi életközösség a magyar állampolgárral vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral akkor valósul meg, ha a kérelmező a magyar állampolgárral vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral életvitelszerűen közös háztartásban él.

(2) A Tv. 83. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában Magyarország érdekének tekinthető különösen Magyarország gazdasági, tudományos, kulturális és sport érdekének fennállása, valamint a harmadik országbeli állampolgár nagymértékű társadalmi integrációja.

(3) A regionális igazgatóság annak megállapítása érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgár (2) bekezdés szerinti huzamos tartózkodása Magyarország érdekében áll-e, az ügy elbírálásához szükséges adattal vagy irattal rendelkező minisztérium vagy más központi államigazgatási szerv felé megkereséssel élhet. A megkeresett szerv a megkeresésre 15 napon belül válaszol.

82. § (1) A Tv. 83. §-a alkalmazásában jogszerű tartózkodásnak minősül

(2) A jogszerű tartózkodás megszakítása esetén a tartózkodási idő számítása újra kezdődik.

(3) A jogszerű tartózkodás méltányolható okból történő megszakítását a nemzeti tartózkodási kártyát kérelmezőnek okirattal kell igazolnia, így különösen:

83. § (1) A regionális igazgatóság a nemzeti tartózkodási kártya kiadása esetén az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal tartózkodási okmányt állít ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott okmány érvényességi ideje tíz év, amelyet – a 176. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – a harmadik országbeli állampolgár lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság a harmadik országbeli állampolgár jogszabályban meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelmére további tíz évvel meghosszabbít.

(3) Ha a bevándorlási engedély vagy a letelepedési engedély vagy tartózkodási kártya okmány érvényességi ideje lejárt vagy az okmányt ki kell cserélni vagy pótolni, illetve ha a bevándorolt új úti okmányt kapott, – a 176. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – a harmadik országbeli állampolgár lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság a harmadik országbeli állampolgár jogszabályban meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelmére az (1) bekezdésben meghatározott okmányt a (2) bekezdésben meghatározott érvényességgel állítja ki.

84. § A Tv. 86. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a huzamos tartózkodás engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények különösen akkor változtak meg jelentősen, ha a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár

85. § A bevándorlási engedély, a letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, valamint a nemzeti tartózkodási kártya okmány érvénytelen, ha

86. § (1) A Kormány a harmadik országbeli állampolgárnak a Tv. 85. § (1) bekezdése szerinti nemzeti tartózkodási kártyájának megadása iránti eljárásban – ha nemzeti érdekként Magyarország nemzetpolitikai érdekének fennállása vehető figyelembe – annak megállapítása kérdésében, hogy a harmadik országbeli állampolgár huzamos tartózkodása vonatkozásában a nemzetpolitikai érdek fennáll-e, a nemzetpolitikáért felelős minisztert szakhatóságként jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja a nemzetpolitikáért felelős miniszter részére. A nemzetpolitikáért felelős miniszter részére az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít.

(3) A nemzetpolitikáért felelős miniszter a szakhatósági állásfoglalását a (2) bekezdésben meghatározott adattovábbítástól számított öt napon belül adja meg az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszternek.

(4) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter Magyarország gazdasági, tudományos, kulturális és sport érdeke fennállásának mérlegelése érdekében a nemzeti érdekre hivatkozással benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgár központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait, valamint a harmadik országbeli állampolgár nyilatkozatát továbbítja a Kormány határozatában kijelölt testület (a továbbiakban: Testület) részére.

(5) A Testület a (4) bekezdésben szereplő nemzeti érdek fennállásával kapcsolatos véleményét a (4) bekezdésben meghatározott adattovábbítástól számított tíz napon belül adja meg az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszternek.

(6) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a Testület véleményét a harmadik országbeli állampolgárok egy csoportja vonatkozásában, a (4) bekezdésben nevesített érdek megjelölésével általánosságban is megkérheti. A Testület véleménye irányadó azon harmadik országbeli állampolgárokra is, akik kérelmükben azonos tényekre és körülményekre hivatkoznak.

(7) A (6) bekezdés szerinti megkeresésre a Testület a megkeresés hozzáérkezésétől számított tizenöt napon belül adja meg a véleményét.

(8) A nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártya kiadására irányuló eljárás során a harmadik országbeli állampolgárnak a huzamos tartózkodási céljának igazolására mellékelnie kell a nyilatkozatát, amelyben Magyarország gazdasági, nemzetpolitikai, tudományos, kulturális vagy sport érdekének fennállását támasztja alá.

87. § (1) A jogszerű tartózkodás megszakítása esetén a tartózkodási idő számítása újrakezdődik.

(2) A Tv. 87. és 88. §-a alkalmazásában jogszerű tartózkodásnak minősül

88. § (1) A regionális igazgatóság az EU tartózkodási kártya kiadása esetén az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal tartózkodási okmányt állít ki. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgárt az Európai Unió tagállama menekültként elismerte vagy kiegészítő védelemben részesítette, az idegenrendészeti hatóság az EU tartózkodási kártya okmány „Megjegyzés” rovatában feltünteti a nemzetközi védelmet nyújtó ország nevét és a nemzetközi védelem keletkezésének időpontját.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott okmány érvényességi ideje tíz év, amelyet a harmadik országbeli állampolgár lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság – a harmadik országbeli állampolgár jogszabályban meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelmére – további tíz évvel meghosszabbít.

89. § (1) A Tv. 87. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelem esetében az Európai Unió érintett tagállamai illetékes hatóságainak tájékoztatását és az ilyen ügyekben történő együttműködést nemzeti kapcsolattartóként a Főigazgatóság végzi.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a Tv. 87. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglaltak vonatkozásában a kérelemben foglaltak ellenőrzése érdekében megkeresi az érintett tagállamot.

(3) Ha az Európai Unió tagállamának kijelölt hatósága értesítést küld arról, hogy a Magyarországon EK letelepedési engedéllyel vagy EU tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak a 2003/109/EK irányelv alapján huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyt állított ki, az illetékes regionális igazgatóság a harmadik országbeli állampolgár EK letelepedési engedélyét vagy EU tartózkodási kártyáját visszavonó határozat véglegessé válását követően a visszavonás tényéről értesíti az érintett tagállam kijelölt hatóságát.

90. § Az EK letelepedési engedély vagy EU tartózkodási kártya okmány érvénytelen, ha

91. § (1) A bevándorlási engedély, letelepedési engedély, ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, EK letelepedési engedély, valamint az ideiglenes tartózkodási kártya, nemzeti tartózkodási kártya, EU tartózkodási kártya visszavonásáról a regionális igazgatóság a véglegessé vált és végrehajtható határozat egy másolati példányának megküldésével nyolc napon belül értesíti Budapest Főváros Kormányhivatalát (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal), továbbá elveszi a harmadik országbeli állampolgár személyazonosító igazolványát, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát.

(2) Az (1) bekezdés szerint elvett személyazonosító igazolványt a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt a kijelölt kormányhivatalnak kell megküldeni.

92. § (1)¹⁷ A Tv. 93. § (4) bekezdésének alkalmazása során a rendőr azt a harmadik országbeli állampolgárt,

(2) Az előállítás időtartamára és meghosszabbítására a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 33. § (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni.

93. § (1) A Tv. 96. § (1) bekezdésében foglalt határidőket a beléptetés megtagadásának időpontjától kell számítani.

(2) Ha a Rendőrség a harmadik országbeli állampolgárt a Tv. 96. § (1) bekezdés b) pontja alapján a határterület vagy a repülőtér meghatározott részén való tartózkodásra kötelezi, részére a repülőtéri tranzitterületen vagy a határterületen e célra kialakított helyiségben a 119. § szerinti ellátásokat köteles biztosítani.

(3) A Tv. 96. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a Rendőrség az érintett harmadik országbeli állampolgárt a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 6. cikk (5) bekezdés c) pontja alapján lépteti be, majd a határátlépés helye szerint illetékes regionális igazgatósághoz állítja elő, amely a kiutasítási feltételek fennállásának vizsgálatára irányuló idegenrendészeti eljárást soron kívül folytatja le.

94. § (1) Idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére és a Tv. 97. § (2) bekezdése szerinti végrehajtására – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a regionális igazgatóság jogosult.

(2) A Tv. 98. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Rendőrség jogosult idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére, feltéve, hogy Magyarország államhatárának jogellenes átlépését vagy ennek kísérletét a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 10. pontjában meghatározott határellenőrzési tevékenysége kapcsán, a határterületen észlelte, és a harmadik országbeli állampolgár kiutasításának végrehajtására visszafogadási egyezmény alapján kerülhet sor.

(3) A Tv. 98. § (1) bekezdés b) pontja alapján a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye, annak hiányában a külföldi tartózkodási helye szerint illetékes regionális igazgatóság, továbbá a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvényben meghatározott esetekben menekültügyi hatóság jogosult kiutasítás elrendelésére.

(4) A Tv. 98. § (1) bekezdés c) pontja alapján a jogsértés helye szerint illetékes regionális igazgatóság jogosult kiutasítás elrendelésére.

(5) Idegenrendészeti kiutasítás a Tv. 98. § (1) bekezdés d) pontja alapján a nyomozó hatóságként eljáró rendvédelmi szerv, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ javaslatára vagy a regionális igazgatóság által saját hatáskörben is elrendelhető.

(6) Idegenrendészeti kiutasítás a Tv. 98. § (1) bekezdés e) pontja alapján kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv javaslatára rendelhető el.

(7) A Tv. 98. § (4) bekezdése szerinti esetben a harmadik országbeli állampolgár utolsó ismert magyarországi lakóhelye, tartózkodási vagy szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság jogosult kiutasítást elrendelni.

95. § Az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő vagy a bíróság által elrendelt kiutasítást végrehajtó regionális igazgatóság a döntés véglegessé válásától számított harminc napon belül megküldi a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár személyazonosító igazolványát a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát a kijelölt kormányhivatalnak.

96. § (1) A Tv. 116. § (1) bekezdése szerinti megkeresést az első fokon eljáró regionális igazgatóság a Főigazgatóság útján továbbítja az érintett tagállam kijelölt hatóságának.

(2) A Tv. 108. § (2) bekezdésében meghatározott kiutasítási akadály megállapítása érdekében

(3) A Tv. 108. § (2) bekezdésében meghatározott kiutasítási akadály felmerülése esetén az idegenrendészeti hatóság a kísérő nélküli kiskorú elhelyezése érdekében haladéktalanul megkeresi a gyámhivatalt.

97. § (1) Azt az államot, ahová a kiutasítás végrehajtása történik, a következő sorrend figyelembevételével kell meghatározni:

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak kivételével a kiutasítás végrehajtása nem történhet az Európai Unió valamely tagállamának területére.

(3) A kiutasítás végrehajtása az (1) bekezdés f) pontja szerinti célállamba az (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti sorrend alapján megállapított célállam előtt is történhet, ha a harmadik országbeli állampolgár azt kifejezetten kéri, vagy ahhoz hozzájárul.

98. § A menekültügyi vagy idegenrendészeti hatóság, továbbá a más tagállam által elrendelt véglegessé vált és végrehajtható határozattal kiutasított, valamint a bíróság által elrendelt kiutasítás hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár kiléptetéséről a Rendőrség – a Tv. 254. § (1) bekezdés a) pontja szerinti természetes személyazonosító adatok, továbbá a kiléptetés időpontjának és helyének közlésével – haladéktalanul értesíti a kiutasítást elrendelő vagy a bíróság által elrendelt kiutasítást végrehajtó idegenrendészeti hatóságot.

99. § (1) A bíróság jogerős ügydöntő határozatával elrendelt kiutasítást a büntetőügyben eljárt elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes regionális igazgatóság hajtja végre.

(2) A büntetés-végrehajtási intézet a szabadságvesztés-büntetést töltő harmadik országbeli állampolgár bíróság által elrendelt kiutasítás büntetésének végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása érdekében a várható szabadulást hat hónappal megelőzően értesíti a jogerős ügydöntő határozatot hozó elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságot.

(3) A büntetés-végrehajtási intézet a (2) bekezdésben meghatározottak mellett, az egyéb jogcímen fogvatartott harmadik országbeli állampolgár szabadulásáról a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságot soron kívül értesíti.

(4) A bíróság, illetve – szabadságvesztés-büntetés végrehajtásából szabadult harmadik országbeli állampolgár esetén – a büntetés-végrehajtási intézet a Tv. 100. § (1) bekezdése szerinti értesítést soron kívül továbbítja a bíróság által elrendelt kiutasítást az (1) bekezdés alapján végrehajtó regionális igazgatóságnak.

(5) Ha a bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásának elrendelésére ismeretlen helyen tartózkodó, nem szabadságvesztés-büntetésből szabaduló harmadik országbeli állampolgárral szemben kerül sor, a regionális igazgatóság végzése tartalmazza a Tv. 101. § (1) bekezdés b)–c) pontjában foglaltakat. Ebben az esetben a beutazási és tartózkodási tilalom időtartama a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének időpontjához igazodva kerül rögzítésre a nyilvántartásban.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetekben a regionális igazgatóság végzése a Tv. 101. § (1) bekezdés b)–f) pontjában foglaltakat tartalmazza.

(7) A regionális igazgatóság intézkedik

100. § (1) A visszairányítás során vagy az idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére irányuló eljárásban, továbbá ezen intézkedések, valamint a Tv. 97. § (2) bekezdése szerinti intézkedések végrehajtása során az idegenrendészeti hatóság a visszaküldés tilalmának egyéniesített vizsgálata érdekében köteles beszerezni a menekültügyi hatóság indokolt véleményét, kivéve, ha

(2) A menekültügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti megkeresést soron kívül teljesíti. A menekültügyi hatóság véleményében foglaltaktól az eljáró idegenrendészeti hatóság nem térhet el.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a visszaküldés tilalmának vizsgálatát az erre vonatkozó indokolás kiutasító döntésben való szerepeltetésével teljesíti az idegenrendészeti hatóság.

(4) A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás során a kiutasítás elrendelése előtt a visszaküldhetőséget vizsgálja.

(5) Ha nem áll fenn az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti körülmény, és a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 103. § (3) bekezdése szerinti kérelmével közvetlenül a büntetés-végrehajtási bíróhoz fordult, a bíróság, illetve az ügyész megkeresi a menekültügyi hatóságot, amely soron kívül véleményt nyilvánít a non-refoulement követelmény fennállása tekintetében.

101. § (1) A harmadik országbeli állampolgár az önkéntes távozási kötelezettség fennálltát a távozásra nyitva álló határidő leteltéig

(2) Az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság az önkéntes távozás határidejének megállapítása során vizsgálni köteles, hogy a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye.

(3) Kétség esetén az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság orvos- vagy pszichológus szakértő közreműködését veheti igénybe annak megállapítása érdekében, hogy a kiutasított különleges bánásmódot igényel-e. Szakértői vizsgálat csak az érintett személy hozzájárulásával végezhető.

(4) Az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság köteles a kiutasítottat – az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven – közérthető módon tájékoztatni a szakértő által elvégzendő vizsgálatról, a szakértői vizsgálat eredményének jelentőségéről, továbbá a vizsgálat elvégzéséhez történő hozzájárulás megtagadásának – az (5) bekezdésben meghatározott – következményeiről.

(5) Ha a kiutasított a vizsgálathoz nem járul hozzá, rá nézve a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.

102. § (1) A Tv. 113. § (7) bekezdésében foglalt közreműködés alatt a 2003/110/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek alkalmazására köteles állam (a továbbiakban: kérelmező állam) által kiutasított harmadik országbeli állampolgárnak, illetve a kíséretnek – ideértve a hatósági kísérőket, továbbá minden olyan személyt is, aki a harmadik országbeli állampolgár elkísérésért felelős, például az orvosi ellátásért felelős személyt és a tolmácsot – a Magyarország területén légi úton történő kitoloncolás végrehajtása céljából történő áthaladásának engedélyezését és az abban történő segítségnyújtást kell érteni.

(2) A Főigazgatóság a kérelmező állam jogszabályban meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelmének kézhezvételét követően hozzájárulásáról haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül tájékoztatja a kérelmező állam kijelölt hatóságát. E határidő indokolt esetben – a kérelmező állam kijelölt hatóságának egyidejű értesítésével – legfeljebb 48 órával meghosszabbítható.

(3) A légi átszállításhoz történő hozzájárulás megadásáról a Főigazgatóság – a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelmet mellékelve – haladéktalanul értesíti a Rendőrséget.

(4) Az idegenrendészeti hatóság a kiutasítás végrehajtása során a 101. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.

(5) Különleges bánásmódot igénylő személy esetén a kitoloncolás foganatosítása során az egyéni körülményeknek megfelelő kíséretet kell biztosítani.

(6) A Magyarország területén tervezett légi átszállításhoz történő hozzájárulását a Főigazgatóság megtagadja, illetve visszavonja, amennyiben az érintett harmadik országbeli állampolgár vonatkozásában a Tv. 102. § (1) bekezdésében meghatározott visszaküldési tilalom áll fenn.

(7) A Magyarország területén történő légi átszállításhoz történő hozzájárulását a Főigazgatóság megtagadhatja, illetve visszavonhatja, ha

(8) A légi átszállításhoz adott hozzájárulás visszavonásáról – a visszavonás okának megjelölésével – vagy az átszállítást lehetetlenné tevő egyéb okokról a kérelmező állam kijelölt hatóságát haladéktalanul tájékoztatni kell.

(9) A légi átszállításhoz történő hozzájárulás esetén a Rendőrség a légi átszállításhoz visszafogadási egyezmények kihirdetéséről rendelkező jogszabályokban meghatározott közreműködést biztosít.

103. § (1) A kitoloncolást

(2) Az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam által elrendelt kiutasítás vagy a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás végrehajtása esetén a kitoloncolást a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának helye szerint illetékes regionális igazgatóság rendeli el.

(3) A kitoloncolást elrendelő határozatnak vagy végzésnek tartalmaznia kell a kitoloncolás elrendelésének indokát, foganatosításának módját, valamint azt az államot, ahová a kitoloncolás történik.

(4) A kitoloncolás feltételeinek megteremtésére – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a Rendőrség intézkedik.

(5) Ha a kitoloncolás kiutasítás végrehajtása érdekében légi úton történik, a kitoloncolás feltételeinek megteremtésére a Főigazgatóság intézkedik.

(6) A kitoloncolást a Rendőrség foganatosítja.

104. § (1)¹⁸ A kitoloncolást Magyarország államhatáráig, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár személy kíséret nélküli utazása a repülés biztonságára veszélyt jelentene, vagy azt nemzetközi szerződés (visszafogadási egyezmény) kötelezően előírja, a harmadik országbeli állampolgár származási államáig vagy más visszafogadásra köteles államig kell elrendelni.

(2) Az érintettet a kitoloncolás módjáról, körülményeiről (a továbbiakban: foganatosítás), továbbá a foganatosítással szembeni panasz benyújtásának lehetőségéről az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak ki kell terjednie

(3) Jogszabályban meghatározott esetben pszichológus vagy szakorvos közreműködését kell igénybe venni, ha a kitoloncolással járó megterhelést az érintett mentális vagy egészségi állapota következtében átmenetileg nem vagy csak különleges feltételek mellett képes elviselni.

(4) A kitoloncolás foganatosítását csak az elrendelő határozat vagy végzés birtokában, az abban foglaltak szerint lehet megkezdeni. A foganatosítás megkezdésekor és befejezésekor meg kell állapítani, hogy a harmadik országbeli állampolgáron vannak-e látható, látleletben nem szereplő külsérelmi nyomok, mely esetben látlelet felvételéről kell gondoskodni.

(5) Az érintett a foganatosítás ellen panasszal élhet a foganatosítás befejezését követő nyolc napon belül, amelyet írásban, postai úton kell előterjeszteni. A panasz kivizsgálása során a Rendőrségről szóló törvény megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

105. § (1) A harmadik országbeli állampolgár célországba történő beutazását meghiúsultnak kell tekinteni, és a kitoloncolás végrehajtását félbe kell szakítani, ha

(2) A harmadik országbeli állampolgár sürgős orvosi beavatkozást igénylő állapota miatt a kitoloncolás végrehajtását félbe kell szakítani, ha a végrehajtás során a harmadik országbeli állampolgár egészségi vagy pszichés állapotában olyan változás következik be, amely miatt a kitoloncolás csak a harmadik országbeli állampolgár életének, testi épségének veszélyeztetésével lenne végrehajtható.

(3) A félbeszakított kitoloncolást tovább kell folytatni, ha a Tv. 113. § (8) bekezdésében meghatározott okok elhárultak.

(4) A kitoloncolás foganatosításának módját és körülményeit jogszabály állapítja meg.

106. § (1) A kiutasítás végrehajtása során törekedni kell arra, hogy az a kiutasítottnak a lehető legkevesebb költséget okozza.

(2) A Tv. 117. § (4) bekezdésében, 128. § (7) bekezdésében, valamint 135. § (5) bekezdés e) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettséget a kiutasítást végrehajtó hatóság végzésben rendeli el. A kötelezettséget az elrendeléstől számított három hónapon belül kell teljesíteni. A teljesítési határidő eredménytelen eltelte esetén a Tv. 117. § (4) bekezdés b)–d) pontjában felsorolt személyek és szervezetek vonatkozásában a Tv. végrehajtási szabályait kell alkalmazni.

107. § (1) A Tv. 118. § (1) bekezdése szerinti eljárás (a továbbiakban: dublini eljárás) magában foglalja a dublini rendeleteket alkalmazó más állam (a továbbiakban: tagállam) hatóságának megkeresését, a más tagállam hatóságával történő egyeztetést, a visszaadás-visszavételi eljárás lefolytatását, valamint a kérelmező visszaadását (a továbbiakban együtt: visszaadás).

(2) A dublini eljárás kezdőnapja az a nap, amikor a menekültügyi hatóság a más tagállam hatóságát megkeresi. A dublini eljárás befejező napja az a nap, amikor a kérelmezőt más tagállam hatósága visszaveszi, a visszavételt megtagadja, vagy nyilvánvalóvá válik, hogy a visszaadás nem hajtható végre.

(3) Ha a megkeresett tagállam felelőssége a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Dublin III. rendelet) alapján beáll, a menekültügyi hatóság a kérelmező át- vagy visszaadásáról rendelkező végzést (a továbbiakban: a kérelmező átadásáról rendelkező végzés) a felelősség beállásának napjától vagy a Dublin III. rendelet 22. cikk (1) és (6) bekezdésében, 25. cikk (1) bekezdésében, illetve 28. cikk (3) bekezdésében foglalt határidők lejártát követő nyolc napon belül köteles meghozni.

(4) A kérelmező átadásáról rendelkező végzés a Dublin III. rendelet 26. cikk (1) és (2) bekezdésében, 27. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint 29. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltakat tartalmazza.

108. § (1) A kérelmező Tv. 119. §-a szerinti visszaadását – a kitoloncolás szabályainak megfelelő alkalmazásával – felügyelt vagy kísérettel történő átadással kell végrehajtani, ha

(2) A menekültügyi hatóság az önkéntes távozás lehetőségének vizsgálata során az eset összes körülményét, így különösen a kérelmező magatartását, távozási hajlandóságát és a távozás feltételei megteremtésének képességét, továbbá a kérelmező közrendre, közbiztonságra, nemzetbiztonságra jelentett veszélyét mérlegeli.

(3) A menekültügyi hatóság az önkéntes távozásra nyitva álló határidőt úgy határozza meg, hogy az a Tv. 119. § (1) bekezdése szerinti végzés további jogorvoslattal meg nem támadhatóvá válásától számított hetedik napra essen, ha a (2) bekezdés szerinti mérlegelés alapján a Tv. 118. §-a szerinti visszaadást nem hatósági kísérettel rendeli el végrehajtani. A kérelmező az önkéntes távozást a számára meghatározott határidő előtt is teljesítheti.

(4) A kérelmező által rendelkezésre bocsátott úti okmánynak vagy a személyazonosságára és állampolgárságára vonatkozó adatot tartalmazó egyéb okmánynak a megkeresett tagállamhoz történő eljuttatása iránt a menekültügyi hatóság a kérelmező felügyelt vagy kísérettel történő átadásával, vagy önkéntes távozásával egyidejűleg intézkedik.

109. § A Tv. 117. § (2) bekezdése alapján a menetjegy megvásárlásához, valamint az úti okmány beszerzéséhez szükséges pénzösszeg zár alá vételét a kérelmező Tv. 119. §-a szerinti visszaadását megelőzően meg kell szüntetni, és a pénzösszeget a kérelmező részére haladéktalanul vissza kell adni.

110. § (1) Önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére

(2) Önálló beutazási és tartózkodási tilalom

(3) A Tv. 122. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelési okának fennállásáról a külpolitikáért felelős miniszter a Főigazgatóságot értesíti.

(4) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalom törlésére – a 111. § (8) bekezdésében foglalt kivétellel – az azt elrendelő idegenrendészeti hatóság jogosult.

(5) Ha a külpolitikáért felelős miniszter a vízumeljárás alapján a vízumkérelmezőre vonatkozóan a Tv. 122. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak fennállását valószínűsíti, erről haladéktalanul értesíti a veszélyeztetett érdek védelméért felelős rendvédelmi szervet.

111. § (1) A Tv. 122. § (1) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott okból a szabálysértési hatóság, a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy a vámigazgatási bírság kiszabására jogosult szerv pénzbírságot kiszabó határozata véglegessé válásától, valamint a bíróság a kiszabó határozata jogerőre emelkedésétől, illetve a helyszíni bírság kiszabásától számított negyvenhatodik naptól a Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságnak javaslatot tehet önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére.

(2) A szabálysértési hatóság, a bíróság, a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv, valamint a vámigazgatási bírság kiszabására jogosult szerv az (1) bekezdés szerinti megkeresésében közli a Dél-dunántúli Regionális Igazgatósággal a bírságot meg nem fizető harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, nem magyarországi lakóhelyét, a szabálysértési hatóság, a bíróság, a helyszíni bírságot vagy a vámigazgatási bírságot kiszabó szerv megnevezését, a szabálysértési határozat számát és a jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napját, a helyszíni bírság ügyszámát, a vámigazgatási bírságot kiszabó határozat számát és véglegessé válásának napját, a számlaszámot, a kiszabott pénzbírság, a helyszíni bírság, illetve a vámigazgatási bírság összegét.

(3) A Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság a megkeresés alapján a harmadik országbeli állampolgár adatait a nyilvántartásban ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy a külföldi tartózkodási jogosultsággal és magyarországi szálláshellyel rendelkezik, erről értesíti az (1) bekezdésben meghatározott szervet.

(4) A Tv. 122. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján elrendelt önálló beutazási és tartózkodási tilalmat haladéktalanul törölni kell, ha a harmadik országbeli állampolgár a kiszabott pénzbírságot, helyszíni bírságot vagy vámigazgatási bírságot megfizette.

(5) Ha a pénzbírságot, a helyszíni bírságot vagy a vámigazgatási bírságot a harmadik országbeli állampolgár utólag fizeti meg, a szabálysértési hatóság, a bíróság, a helyszíni bírságot vagy a vámigazgatási bírságot kiszabó szerv a bírságnak a számlájára történő megérkezését követően – az önálló beutazási és tartózkodási tilalom törlése érdekében – haladéktalanul értesíti a Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságot.

(6) Ha a harmadik országbeli állampolgár a vízum kiadására irányuló eljárásban igazolja, hogy a pénzbírságot, a helyszíni bírságot, illetve a vámigazgatási bírságot utólag megfizette, a konzuli tisztviselő – az önálló beutazási és tartózkodási tilalom törlése érdekében – a befizetés tényéről, a befizető természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, úti okmánya számának, a határozat vagy a helyszíni bírság ügyszámának, a befizetett bírság összegének és az ügyben eljárt hatóság vagy szerv megnevezésének közlésével haladéktalanul tájékoztatja a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő regionális igazgatóságot.

(7) Ha a Rendőrség a határátkelőhelyen történő személyellenőrzés során megállapítja, hogy a harmadik országbeli állampolgárral szemben kizárólag az idegenrendészeti eljárásban a Magyar Állam által megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költség, a pénzbírság, a helyszíni bírság, illetve a vámigazgatási bírság meg nem fizetése miatt rendeltek el önálló beutazási és tartózkodási tilalmat, köteles a harmadik országbeli állampolgárt tájékoztatni arról, hogy a tartozását utólag, készpénzben is megfizetheti.

(8) Ha a harmadik országbeli állampolgár utólag teljesíti fizetési kötelezettségét, vagy rendelkezik a befizetést igazoló bizonylattal, a Rendőrség az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat törli, és ezt követően intézkedik a kiléptetésre, vagy engedélyezi a beléptetést. A törlés tényéről a Rendőrség haladéktalanul értesíti az elrendelő idegenrendészeti hatóságot.

112. § A beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát években kell meghatározni.

113. § Ha a Tv. 122. § (1) bekezdés a)–c) pontja, valamint a Tv. 98. § (1) bekezdése alapján az idegenrendészeti hatóság a SIS figyelmeztető jelzést alkalmazó állam által kiállított tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárral szemben rendel el kiutasítást és a Tv. 123. § (1) vagy (2) bekezdése alapján beutazási és tartózkodási tilalmat, önálló beutazási és tartózkodási tilalmat, továbbá SIS figyelmeztető jelzést is elhelyez, az elrendelő idegenrendészeti hatóság a SIRENE Iroda útján egyeztetést kezdeményez az engedélyt kibocsátó tagállammal.

114. § (1) A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár részére különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén az idegenrendészeti kiutasítást vagy a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő hatóság – a tilalom fenntartása mellett – engedélyezheti a Magyarország területére történő egyszeri beutazást és a beutazás céljának megfelelő időtartamú, száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodást.

(2) A beutazási engedély iránti kérelmet a harmadik országbeli állampolgár állandó vagy szokásos tartózkodási helye vagy az állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél kell írásban előterjeszteni.

(3) A beutazási engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra vonatkozó szabályok szerint utazhat be Magyarország területére.

(4) Ha a harmadik országbeli állampolgár beutazásához vízum szükséges, a beutazás (1) bekezdés szerinti engedélyezése esetén a konzuli tisztviselő a harmadik országbeli állampolgár részére kiadott vízumban a külön engedély számát is feltünteti.

(5) Ha a harmadik országbeli állampolgár száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás céljából vízummentes beutazásra jogosult, a Rendőrség a beléptetését csak a beutazási kérelmet engedélyező döntés felmutatása esetén engedélyezheti.

115. § (1) A Tv. 126. § (1) bekezdése alapján a beutazási és tartózkodási tilalom visszavonására vagy időtartama csökkentésére irányuló kérelemre indult eljárásban az elrendelő regionális igazgatóság és a Rendőrség mérlegeli a harmadik országbeli állampolgár jogsértésének jellegét és súlyát, valamint az ismételt magyarországi beutazásának és tartózkodásának esetleges veszélyét.

(2) A Tv. 126. § (2) bekezdés a) pontja alapján az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő regionális igazgatóság az ismert magyarországi szálláshellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár esetén az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat folyamatban lévő idegenrendészeti eljárásban a kiutasítás végrehajthatóvá válását követő huszonnégy hónap elteltét követő 21 napon belül felülvizsgálja.

(3) A Tv. 126. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában a kiutasítás végrehajtásának huszonnégy hónapon túli meghiúsulása a harmadik országbeli állampolgárnak különösen akkor nem róható fel, ha

(4) A (3) bekezdésben meghatározottak mellett a regionális igazgatóság az idegenrendészeti kiutasítás, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom felülvizsgálata során mérlegeli a harmadik országbeli állampolgár jogsértésének jellegét és súlyát, további magyarországi tartózkodásának esetleges veszélyét, továbbá a Tv. 126. § (2) bekezdés b) pontja esetén az érintett egészségügyi állapotában a kiutasítás végrehajthatóságára kiható jelentős változást.

(5) Ha a regionális igazgatóság vagy a Rendőrség az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat visszavonja, az idegenrendészeti kiutasítást és a beutazási és tartózkodási tilalmat haladéktalanul törli.

116. § A Tv. 127. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott értesítést és úti okmányt a harmadik országbeli állampolgárral szembeni büntetőjogi büntetés vagy intézkedés, büntetőeljárási kényszerintézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelésének helye szerint illetékes regionális igazgatóságnak kell megküldeni, amely intézkedik

117. § (1) A idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár számára – a (4)–(6) bekezdésben meghatározott kivétellel – kötelező tartózkodási helyként

(2) Az (1) bekezdésben foglalt lehetőségek hiányában a harmadik országbeli állampolgárt közösségi szálláson vagy befogadó állomáson lehet elhelyezni.

(3) Befogadó állomáson kizárólag kiskorú harmadik országbeli állampolgár és a felügyeletét gyakorló szülő helyezhető el.

(4) A kísérő nélküli kiskorú számára kötelező tartózkodási helyként kísérő nélküli kiskorúak elkülönített elhelyezését szolgáló befogadó állomást, ennek hiányában gyermekvédelmi intézményt, szerződés alapján fenntartott más szálláshelyet vagy magánszállást lehet kijelölni. A kísérő nélküli kiskorú magánszálláson a közvetlen családtagjának nem minősülő hozzátartozójánál helyezhető el, ha a hozzátartozó a kiskorú elszállásolását, ellátását, gondozását írásban vállalja, továbbá, ha nyilvánvaló, hogy a kiskorú és a hozzátartozó személyes kapcsolata alapján az elhelyezés a kiskorú érdekeit szolgálja.

(5) Ha harmadik országbeli állampolgár az emberkereskedelem áldozata, részére az emberkereskedelem áldozatai elhelyezését szolgáló befogadó állomást vagy szerződés alapján fenntartott más szálláshelyet lehet kijelölni.

(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott lehetőségek hiányában az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár számára kötelező tartózkodási helyként meghatározott vármegye közigazgatási területét vagy befogadó állomás vagy közösségi szállás területét jelölheti ki.

(7) A (6) bekezdés szerinti szálláson a harmadik országbeli állampolgár kizárólag elhelyezésre jogosult, egyéb ellátás nem illeti meg.

(8) A (6) bekezdés szerinti szálláson a Tv. 128. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint az idegenrendészeti hatóság határozza meg, hogy a harmadik országbeli állampolgár a szállást milyen feltételekkel hagyhatja el.

(9) A (6) bekezdés szerinti szálláson tartózkodó harmadik országbeli állampolgár köteles

(10) A Tv. 128. § (6) bekezdésének alkalmazása esetén a kötelező tartózkodási helyként kijelölt tranzitzóna engedély nélküli elhagyásának megakadályozását a Rendőrség végzi.

118. § (1) A közösségi szállás az idegenrendészeti eljárás alatt álló külföldiek, a Tv. 70. § (1) bekezdés a)–c) pontja alapján humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére szolgáló, a Főigazgatóság által fenntartott szálláshely.

(2) Közösségi szállás olyan épületben létesíthető, ahol

119. § A közösségi szállás fenntartásáért felelős szerv köteles a harmadik országbeli állampolgárok részére biztosítani

120. § (1) A közösségi szálláson a lakóhelyiségekben történő elhelyezés során el kell különíteni a férfiakat a nőktől. A családtagokat együttesen kell elhelyezni, kivéve, ha ez ellentétes a harmadik országbeli állampolgár érdekeivel.

(2) A közösségi szálláson csak a befogadóképességének megfelelő számú személyt szabad elhelyezni. Ha nincs lehetőség az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására, a harmadik országbeli állampolgárt más közösségi szállásra kell szállítani.

121. § (1) A közösségi szálláson elhelyezett harmadik országbeli állampolgárok részére vallási előírásaikra is figyelemmel kell az étkezést biztosítani.

(2) A közösségi szállásra történő befogadáskor a harmadik országbeli állampolgárt személyi felszerelésként étkészlettel, tisztálkodási eszközökkel, illetve ágyneművel kell ellátni. A közösségi szállás fenntartója gondoskodik a személyi felszerelésként kiadott ágynemű és törölközők kéthetente történő cseréjéről.

122. § (1) A közösségi szálláson való tartózkodás rendjét az 5. melléklet szerinti házirend állapítja meg.

(2) A napirendet a közösségi szállás fenntartója határozza meg, attól eltérni csak az engedélyével lehet. A napirendben meg kell határozni az elhelyezett jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének rendjét, így különösen

(3) A közösségi szálláson tartózkodó harmadik országbeli állampolgár köteles

123. § (1) A közösségi szálláson nyújtott szolgáltatások költségét – a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve a menekültügyi hatóság vagy bíróság által nemzetközi vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár kivételével – a szálláshely fenntartója a szállás elhagyásakor költségjegyzékben állapítja meg. Az összeg számításának módját jogszabály határozza meg.

(2) A harmadik országbeli állampolgár a közösségi szállás fenntartója által megelőlegezett költségek összegét köteles a szállás elhagyását vagy az országból történő kiutazását követően – jogszabályban meghatározott módon – visszatéríteni.

124. § (1) Az elrendelő hatóság a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezésről – a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok kivételével – tájékoztatja a harmadik országbeli állampolgár konzuli vagy diplomáciai képviseletét ellátó szervet. Ha Magyarország területén nincs ilyen konzuli vagy diplomáciai képviselet, a tájékoztatást a külpolitikáért felelős miniszter útján kell teljesíteni.

(2) Humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár esetén az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az érintett kérésére a regionális igazgatóság haladéktalanul teljesíti.

125. § (1) Az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár egészségügyi ellátását az őrzött szálláson folyamatosan biztosítani kell.

(2) Ha az őrizetbe vett, a közösségi szálláson vagy tranzitzónában elhelyezett harmadik országbeli állampolgár nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, térítésmentesen jogosult az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. § (2) bekezdésében és (3) bekezdés e) és i) pontjában meghatározott ellátásokra.

(3) Az elhelyezett harmadik országbeli állampolgár jogosult a jogszabályban meghatározott kötelező védőoltásra.

126. § (1) A harmadik országbeli állampolgár háziorvosi ellátása az őrzött szálláson, a közösségi szálláson vagy tranzitzónában (a továbbiakban együtt: idegenrendészeti szállás) történik.

(2) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni.

(3) A jogszabályban meghatározott gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel rendelkező orvos által kiállított vény alapján kiadott gyógyászati segédeszköz, gyógyszer teljes árát az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóság megtéríti.

127. § (1) Az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóság a 125. § hatálya alá nem tartozó egészségbiztosítási szolgáltatások díját az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak megtéríti, ha annak megfizetését nemzetközi egyezményben Magyarország nem vállalta.

(2) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár esetén az egészségbiztosítási szolgáltatások a Tv. 70. § (1) bekezdés e) pontja alapján kiállított humanitárius célú tartózkodási engedéllyel, illetve a Tv. 20. § (1) bekezdés e) pontja alapján kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással vehetők igénybe.

(3) Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatást – az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló jogszabály által – az adott ellátás jelentésére és elszámolására előírt nyomtatványon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) részére jelenti. A jelentések alapján történő elszámolást – az egészségügyi szolgáltatások szerinti részletezésben – a NEAK küldi meg havonta az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóságnak.

(4) Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatás költségét – vényköteles készítmények esetében – a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásra jogosító engedélyének számát feltüntető vény, valamint a gyógyszerkészítmény megnevezését, árát és mennyiségét tartalmazó, az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóság mint vevő részére kiállított összesített számla bemutatásával igényelheti vissza. A vényt és a számlát az egészségügyi szolgáltató a NEAK-hoz továbbítja.

128. § (1) Az idegenrendészeti őrizetet a kiutasítást elrendelő vagy a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítást végrehajtó regionális igazgatóság vagy a Rendőrség rendelhet el.

(2) Kiutasítást előkészítő őrizetet

(3) Az őrizet időtartamát – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – órákban kell számítani.

(4) Ha a járásbíróság az őrizetet meghosszabbítja, azt napokban kell számítani. Az őrizet tartamába minden megkezdett nap beszámít.

(5) Az őrizetet elrendelő hatóságnak arra kell törekednie, hogy az őrizet a lehető legrövidebb ideig tartson. A kiutasítás végrehajtása feltételeinek megteremtésére, valamint a kiutasítást előkészítő őrizet elrendelése esetén a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának vagy tartózkodása jogszerűségének megállapítására soron kívül kell intézkedni.

(6) A Tv. 132. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a harmadik országbeli állampolgár szökésének veszélye akkor áll fenn, ha a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti eljárás során nem működik együtt a hatósággal, így különösen, ha

(7) A Tv. 132. § (6) bekezdés b) pontja alkalmazásának akkor van helye, ha valószínűsíthető, hogy a kiutasítást az őrizet elrendelésétől számított tizenkét hónap, illetve a kiskorú gyermekkel rendelkező család esetén harminc nap elteltével sem lehetne végrehajtani, így különösen, ha az őrizetes

(8) A Tv. 132. § (6) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén a harmadik országbeli állampolgárt a Tv. 20. § (1) bekezdés h) pontja szerinti ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni.

129. § A harmadik országbeli állampolgár által szóban vagy írásban előterjesztett kifogást az őrizetet elrendelő, illetve az őrizetet foganatosító hatóság haladéktalanul továbbítja a járásbíróságnak.

130. § (1) Az őrizetet elrendelő hatóságnak az őrizet meghosszabbítására irányuló indítványához csatolnia kell a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának és tartózkodása jogszerűségének megállapítására, illetve az idegenrendészeti őrizet első hat hónapos időtartama alatt a kiutaztatására tett intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást, amelyet a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselőjének vagy a kijelölt ügygondnoknak is meg kell küldeni.

(2) Az őrizetet elrendelő hatóságnak az őrizet hat hónapon túli időtartama alatt az őrizet meghosszabbítására irányuló indítványához csatolnia kell az érintett harmadik országbeli állampolgár együttműködésének hiányára vagy a kitoloncoláshoz szükséges okmányok beszerzése vonatkozásában a harmadik országbeli állampolgár származási országa, visszafogadására vagy befogadására köteles állam hatóságai eljárásának elhúzódását alátámasztó tényekre vonatkozó tájékoztatást, amelyet a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselőjének vagy kirendelt ügygondnokának is meg kell küldeni.

131. § (1)¹⁹ Ha a harmadik országbeli állampolgár az őrizetet elrendelő döntés kihirdetését követően úgy nyilatkozik, hogy fiatalabb az őrizetbe vétel során megállapított koránál, az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság az életkor megállapítása érdekében soron kívül megkeresi a székhelye szerint illetékes egészségügyi szolgáltatót. Ha az állapítható meg, hogy az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár

(2)²⁰ Ha az állapítható meg, hogy az őrizetbe vett kísérő nélküli kiskorú harmadik országbeli állampolgárral szemben nagykorúként került elrendelésre kiutasítás, az őrizet alapjául szolgáló kiutasítást az idegenrendészeti hatóság – a Tv. 108. § (2) bekezdésének figyelembevételével – hivatalból felülvizsgálja.

132. § (1) Őrzött szállás olyan épületben vagy épületrészben létesíthető, ahol

(2) Ha az őrizet időtartama indokolja, az őrzött szálláson vagy más, arra alkalmas intézményben a kiskorú őrizetes számára korának és fejlettségi szintjének megfelelő oktatást kell biztosítani.

(3) Őrzött szállás rendőrségi fogda vagy büntetés-végrehajtási intézet területén nem létesíthető.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni a Tv. 136. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, ha az elhelyezés őrzött szálláson nem megoldható.

(5) Az őrizetben lévő

(6) A Főigazgatóság és a Rendőrség a Tv. 136. § (1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzet bekövetkezéséről, az alkalmazott intézkedésekről, valamint a szükséghelyzet megszűnéséről soron kívül felterjesztést tesz az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszternek az Európai Bizottság értesítése érdekében.

133. § (1) Az idegenrendészeti óvadék (a továbbiakban: óvadék) összegét az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár személyi és vagyoni körülményeire tekintettel állapítja meg. Az óvadék összege nem lehet kevesebb 1000 eurónál, és nem haladhatja meg az 5000 eurót.

(2) Az óvadékot

(3) Az óvadékot euróban vagy – az óvadék letételének napján a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyamon átszámított értékben – magyar forintban vagy amerikai dollárban lehet letenni. A letett óvadékot az idegenrendészeti hatóság vezetője által kijelölt letétkezelő elkülönített letéti számlán kezeli. A letett óvadék után az idegenrendészeti hatóság kamatot nem fizet, kezelési költséget nem számít fel.

(4) Az óvadék összegének (2) bekezdés b) pontja szerinti letételéről a kiutasított, kitoloncolással érintett harmadik országbeli állampolgár tájékoztatja az idegenrendészeti hatóságot.

(5) Az óvadék megfizetésének időpontja az óvadék (2) bekezdés szerinti megfizetését követő második munkanap.

(6) Az idegenrendészeti hatóság a megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költséggel csökkentett mértékű óvadékot (a továbbiakban: visszaadható óvadék) a kiutasított, kitoloncolással érintett harmadik országbeli állampolgár kitoloncolását követő 10 munkanapon belül, banki átutalással kiutalja.

(7) Eltérő rendelkezés hiányában az idegenrendészeti hatóság a visszaadható óvadékot a kiutasított, kitoloncolással érintett harmadik országbeli állampolgár részére a Tv. 262. § (1) bekezdés k) pont ke) alpontjában megadott adatok alapján utalja át. Ha a kiutasított, kitoloncolással érintett harmadik országbeli állampolgár teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatában az óvadék más személy részére történő átutalását kéri, a visszaadható óvadékot a nyilatkozatban megjelölt személynek kell átutalni, feltéve, hogy a kiutasított, kitoloncolással érintett harmadik országbeli állampolgár a Tv. 262. § (1) bekezdés k) pont ke) alpontja szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatát az átutalásig az idegenrendészeti hatóságnak eljuttatta.

134. § A Tv. 141. § (1) bekezdése alapján az arcképmás- és ujjnyomatadatokat a regionális igazgatóság vagy a Rendőrség rögzíti. Ha a harmadik országbeli állampolgár az arcképmás, valamint az ujjnyomat rögzítésének tűrésére vonatkozó kötelezettségének önként nem hajlandó eleget tenni, az kikényszeríthető.

135. § A Tv. 142. §-a alapján személykörözés elrendelésére

136. § (1) A Tv. 143. és 144. §-ában foglaltak alkalmazása során a fuvarozót terhelő közrendvédelmi bírságot, továbbá a visszaszállítási, valamint a költségviselési kötelezettség teljesítését a Rendőrség állapítja meg és rendeli el.

(2) Ha a fuvarozó a Tv. 96. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül nem tesz eleget visszaszállítási kötelezettségének, a Rendőrség megelőlegezi a költségeket, és más fuvarozó gondoskodik a visszairányítás végrehajtásáról.

(3) Ha a fuvarozó a megelőlegezett költségek viselésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a Rendőrség a költségek megtérítését a polgári jog szabályai szerint követelheti.

(4) A visszaszállítási kötelezettség nem rendelhető el, ha a szállított harmadik országbeli állampolgár menekültkénti elismerését kéri, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kér.

137. § (1) A Tv. 143. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzési kötelezettségét nem teljesítő fuvarozót személyenként legalább 3000, legfeljebb 5000 euróig terjedő, forintban meghatározott közrendvédelmi bírsággal kell sújtani.

(2)²¹

(3) A bírságot a Rendőrségnek a Magyarország területére történő belépés megkísérlésének helye szerint illetékes szerve állapítja meg.

138. § (1) A Tv. 144. §-a szerinti közrendvédelmi bírság mértéke legalább 3000, legfeljebb 5000 euró, amelyet forintban kell meghatározni, minden olyan útra, amellyel kapcsolatban az utasok adatait nem vagy helytelenül közölték.

(2) A bírságot az adatszolgáltatási kötelezettségét megszegő légifuvarozóval szemben a Rendőrségnek a Magyarország területére történő belépés helye szerint illetékes szerve állapítja meg.

(3) A Tv. 143. és 144. §-ában meghatározott közrendvédelmi bírság összegét az eset összes körülményére – így különösen a jogsértés ismételt jellegére és a jogsértések számára – tekintettel kell meghatározni.

(4) A Tv. 143. és 144. §-a szerinti közrendvédelmi bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezést az Országos Rendőr-főkapitányság bírálja el.

139. § A Tv. 27. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, valamint 32. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a foglalkoztató különösen akkor felel meg az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelményének, ha az idegenrendészeti hatóság irányába történő bejelentési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz, továbbá bizonyítani tudja, hogy

140. § A közrendvédelmi bírság kiszabására a regionális igazgatóságnak a Tv. 145. § (1)–(5), valamint (11) bekezdésében meghatározott mulasztásról történt tudomásszerzésétől számított egy éven túl nincs lehetősége.

141. § (1) A regionális igazgatóság a Tv. 145. § (1)–(5), valamint (11) bekezdésében meghatározott kötelezettségét elmulasztó munkáltatót vagy fogadó szervezetet a mulasztással érintett foglalkoztatottanként – a foglalkoztatottak számával és a jogsértések mértékével arányos – egymillió forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújtja.

(2) A Tv. 145. §-ában meghatározott közrendvédelmi bírság összegét az eset összes körülményére – így különösen a jogsértés ismételt jellegére és a jogsértések számára – tekintettel kell meghatározni.

142. § A Tv. 145. §-a szerinti közrendvédelmi bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezést a Főigazgatóság bírálja el.

143. § (1) A gyakornokot fogadó szervezet a Tv. 146. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségét az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül teljesíti.

(2) A fogadó szervezetek nyilvántartásának vezetését a Főigazgatóság végzi.

(3) A fogadó szervezet a Tv. 146. §-ában meghatározott bejelentésével, valamint az adatváltozás bejelentésével összefüggő eljárást a gyakornoki program megvalósulásának helye szerint illetékes regionális igazgatóság folytatja le.

144. § (1) A Tv. 147. § (4) bekezdése szerinti bejelentés során a harmadik országbeli állampolgár köteles mellékelni

(2) A Tv. 147. § (4) bekezdése szerinti bejelentés során a harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésben felsorolt iratok mellékelésére nem köteles, ha a tartós magyarországi tartózkodás

(3) A Tv. 147. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat a Főigazgatóság a Kormány által kijelölt tárhelyszolgáltatótól napi rendszerességgel veszi át.

(4) Ha a tartózkodás célja szezonális munkavállalás, a harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésben foglaltakon túl köteles csatolni a 14. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot, azzal, hogy kérelem alatt e bekezdés alkalmazása során a bejelentés értendő.

145. § (1) A kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó és a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynek nem minősülő szálláshelyen megszálló harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyének bejelentésére akkor köteles, ha magyarországi tartózkodása a beutazásától számított harminc napot meghaladja.

(2) A bejelentési kötelezettséget – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a beutazástól számított három napon belül az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül, a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságnak címezve.

(3)²² A tartózkodási engedély kiadását kérelmező harmadik országbeli állampolgár a bejelentési kötelezettséget a tartózkodási engedély iránti kérelemre indult eljárásban teljesíti. A kérelem engedélyezését követően megváltozott szálláshely bejelentésére a 146. §-ban foglaltak irányadók.

(4) A (2) bekezdés szerinti bejelentéshez mellékelni kell a 9. § (3) és (5) bekezdése szerinti iratokat, valamint a harmadik országbeli állampolgár érvényes úti okmányának másolatát.

(5) A regionális igazgatóság a bejelentett szálláshely címének valódiságát a személyiadat- és lakcímnyilvántartás címnyilvántartásában ellenőrizheti.

(6) A harmadik országbeli állampolgár a szálláshely bejelentésének tényét a regionális igazgatóság által kiállított igazolással (a továbbiakban: szálláshely igazolás), valamint a 144. § (1) bekezdésében meghatározott okirattal igazolja.

(7) A szálláshely igazolás tartalmazza

(8) A (7) bekezdés c) pontja szerinti kód az adatok vizuális, géppel olvasható formátumban történő tárolására és megjelenítésére szolgáló módszer, amely tartalmazza a (7) bekezdés a) pontja szerinti adatokat.

(9) A szálláshely igazolást a regionális igazgatóság elektronikus úton továbbítja a harmadik országbeli állampolgár részére.

(10) A papíralapú szálláshely igazolás a kiadmányozásra jogosult aláírása és a regionális igazgatóság bélyegzőlenyomata hiányában is hiteles, ha az adattároló kód informatikai eszközzel történő kiolvasása megerősíti a benne foglalt adatokat.

(11) Ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti eljárás során a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó és a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynek minősülő szálláshelyet jelöl meg, a harmadik országbeli állampolgár bejelentési kötelezettségét a (2)–(6) bekezdésben foglaltak szerint teljesíti.

146. § (1) A harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyének megváltozását ezen tény bekövetkezésétől számított három napon belül köteles bejelenteni az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül az új szálláshely szerint illetékes regionális igazgatósághoz.

(2) A szálláshely megváltozására vonatkozó bejelentési kötelezettség nem terjed ki annak a szállásnak a bejelentésére, amelyről a vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár átmeneti, legfeljebb harmincnapos távollét után a bejelentett szálláshelyére visszatér. Ha az átmeneti távollét helye a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó és a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely, ebben az esetben azt a vendégkönyvben rögzíteni kell, és abban fel kell tüntetni a harmadik országbeli állampolgár bejelentett szálláshelyét is.

147. § (1) Az ideiglenes tartózkodási kártya, nemzeti tartózkodási kártya vagy EU tartózkodási kártya iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár az első magyarországi lakóhelyének létesítését – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, vagy ha magyarországi lakóhellyel még nem rendelkezik – a kérelem előterjesztésével egyidejűleg jelenti be.

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) rendelkezései alapján nemzetgazdasági érdekből nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár az első magyarországi lakóhelyének létesítését a nemzeti tartózkodási kártya megszerzését követően a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján bármely járási hivatalnál bejelentheti.

(3) A harmadik országbeli állampolgár az első lakóhelyének bejelentéséhez köteles igazolni a lakás feletti rendelkezési vagy használati jogosultságát. A kérelemnek a lakóhely bejelentésére szolgáló rovatát a bejelentőnek, valamint a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak mint szállásadónak is alá kell írnia.

(4) A regionális igazgatóság az első lakóhely bejelentésére vonatkozó kérelmet az ideiglenes tartózkodási kártya, nemzeti tartózkodási kártya vagy az EU tartózkodási kártya iránti kérelmet elutasító határozatában utasítja el.

(5) A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár köteles az ideiglenes tartózkodási kártya, nemzeti tartózkodási kártya, valamint EU tartózkodási kártya engedélyezési eljárásban bejelentett lakóhelyének megváltozását a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján bármely járási hivatalnál bejelenteni.

(6) A Harmtv. alapján engedélyezett, nemzetgazdasági érdekből huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár a magyarországi lakóhelyének megváltozását a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján köteles bejelenteni bármely járási hivatalnál.

(7) A lakóhely megváltozása nem jár a tartózkodási okmány cseréjével. A lakóhelyváltozás bejelentését az (5) bekezdés szerinti eljárásban a járási hivatal által kiadott, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány igazolja, ezért ezt a hatósági igazolványt a tartózkodási okmánnyal együtt kell őrizni, és az arra feljogosított hatóságnak betekintésre át kell adni.

148. § Az EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár a Tv. 148. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon teljesíti. A regionális igazgatóság a bejelentésről értesíti a kormányhivatalt.

149. § (1) A harmadik országbeli állampolgár a gyermekének születését a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával a szülő lakóhelye vagy szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon kell bejelenteni a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon, a gyermek születésétől számított három hónapon belül.

(2) Ha a Magyarország területén tartózkodó, a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők valamelyike huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik, ezt a gyermek tartózkodási jogosultsága megállapításánál figyelembe kell venni.

150. § (1) A harmadik országbeli állampolgár úti okmányának vagy tartózkodásra jogosító engedélyének elvesztését, eltulajdonítását a regionális igazgatóságnak, a Rendőrségnek vagy a konzuli tisztviselőnek jelentheti be. A bejelentő harmadik országbeli állampolgár részére – az állampolgárság valószínűsítése esetén – igazolást kell kiállítani a bejelentés tényéről.

(2) Ha az elveszettnek, megsemmisültnek hitt okmányt a jogosultja megtalálja, és részére új úti okmányt vagy tartózkodásra jogosító engedélyt még nem adtak ki, az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást a kiállító hatóságnak le kell adnia.

(3) Ha az elveszettnek, megsemmisültnek hitt okmányt a jogosultja megtalálja, de időközben részére új okmányt adtak ki, a megtalált okmányt a kiállító hatóságnak le kell adnia.

(4) Az a hatóság, amely talált úti okmányt, tartózkodásra jogosító engedélyt átvett, köteles azt a Főigazgatóságnak megküldeni.

(5) A Főigazgatóságnak gondoskodnia kell a talált úti okmányoknak a kiállítás helye szerint joghatósággal rendelkező állam Magyarországra akkreditált külképviseletére történő eljuttatásáról.

(6) Az idegenrendészeti eljárás során zár alá vett vagy a külföldre utazási korlátozás érdekében elvett úti okmányt, valamint az idegenrendészeti hatóság rendelkezésére álló, külföldi hatóság által kiállított okmányt az idegenrendészeti hatóság a kiállító hatóságnak visszaküldi, ha az okmány a hatósági eljárásban felhasználásra – különösen országhatár átlépésére – alkalmatlan, és a külföldi részére történő kiadására sincs mód.

(7) A Főigazgatóság az (1) bekezdésben meghatározott, továbbá az idegenrendészeti eljárások során kiadható, kitöltetlen úti okmányokról, valamint tartózkodásra jogosító engedélyekről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az úti okmány, valamint tartózkodásra jogosító engedély típusát, azonosító adatait, számát, sorozatszámát és érvényességi idejét.

(8) Ha a Tv.-ben meghatározott eljárások során kiadott okmánynak a Főigazgatóság általi körözése indokolt, annak a nyilvántartásba történő bejegyzéséről az okmányt kiállító regionális igazgatóság gondoskodik.

(9) Ha a véglegessé vált döntéssel visszavont vagy megsemmisített vízumokmány Főigazgatóság általi körözése indokolt, és a visszavonásáról vagy megsemmisítésről a konzuli tisztviselő, a külpolitikáért felelős miniszter vagy a Rendőrség döntött, annak a nyilvántartásba történő bejegyzéséről a döntést hozó hatóság értesítése alapján a harmadik országbeli állampolgár által a vízumkérelemben megjelölt szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóság gondoskodik.

(10) Ha az (1) bekezdésben foglalt bejelentés a konzuli tisztviselőnél történik, a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodásra jogosító engedély pótlása iránti kérelmet a konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti. A konzuli tisztviselő a kérelmet haladéktalanul felterjeszti az okmányt kiállító regionális igazgatósághoz.

(11) Ha a regionális igazgatóság a tartózkodásra jogosító okmány pótlása iránti kérelemnek helyt ad, egyidejűleg tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadását is engedélyezi, és erről értesíti a konzuli tisztviselőt. A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot – a regionális igazgatóság döntése alapján – a konzuli tisztviselő adja ki.

151. § (1) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki a letelepedési engedélyét, nemzeti letelepedési engedélyét vagy nemzeti tartózkodási kártyáját családi kapcsolatra tekintettel kapta, köteles házassága felbontását, illetve házastársa halálát a házasság felbontására vonatkozó jogerős ítélet kézhezvételétől, illetve a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított hatvan napon belül a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál az okiratok egyidejű csatolásával bejelenteni.

(2) A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár – a tartózkodásra jogosító okmánya egyidejű leadásával – köteles értesíteni a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes regionális igazgatóságot, ha Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja.

(3) A bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel vagy nemzeti tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár Magyarország területének hat hónapnál hosszabb ideig történő elhagyásának szándékáról a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságot – az okok és a külföldi tartózkodás várható időtartamának megjelölésével – írásban értesítheti. Ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területét két évet meg nem haladó időtartamra és nem a végleges külföldi letelepedés szándékával hagyja el, a regionális igazgatóság a külföldi tartózkodás – az értesítésben foglalt – várható időtartamán belül a bevándorlási engedélyt, letelepedési engedélyt, nemzeti letelepedési engedélyt vagy nemzeti tartózkodási kártyát nem vonhatja vissza amiatt, mert a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területét hat hónapnál hosszabb ideig elhagyta, feltéve, hogy a harmadik országbeli állampolgár az értesítést megelőző egyéves időtartamon belül legalább száznyolcvan napot Magyarország területén tartózkodott.

152. § (1) A Tv. 154–157. §-ában meghatározott úti okmány iránti kérelmet jogszabály szerinti formanyomtatványon, – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – személyesen kell benyújtani

(2) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló kérelmét a szülő vagy a törvényes képviselő nyújthatja be.

(3) Meghatalmazott útján is előterjeszthető a kérelem, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota – a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint – nem teszi lehetővé.

(4) Az úti okmány iránti kérelemhez csatolni kell – amennyiben azzal rendelkezik – a kérelmező birtokában lévő előző úti okmányt, továbbá kettő darab, a kérelmező felismerésére alkalmas igazolványképet.

(5) A kiskorú vagy gondnokság alatt álló harmadik országbeli állampolgár kérelméhez csatolni kell a szülőknek (törvényes képviselőknek) a közjegyző, a gyámhivatal vagy a regionális igazgatóság előtt tett, az úti okmány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat másolatát.

153. § (1) A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár számára kiállított úti okmányban fel kell tüntetni a „huzamos tartózkodó” jogcímet.

(2) Az úti okmány cseréjét kell kérni, ha

(3) Az úti okmány kicserélésére vonatkozó kérelemhez kettő darab, a kérelmező felismerésére alkalmas igazolványképet kell csatolni.

154. § (1) A Magyarország területén tartózkodó hontalan részére „Utazási igazolvány hontalan személy részére /Travel document for Stateless Person” elnevezésű magyar–angol nyelvű úti okmányt kell kiállítani, a 2002. évi II. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a Hontalan Személyek Jogállásáról szóló Egyezmény Függelékének 1. Cikk 1. bekezdésében szereplő bejegyzéssel ellátva. A hontalan úti okmány érvényességi ideje egy alkalommal, hat hónappal meghosszabbítható.

(2) A hontalan személy részére más állam illetékes hatósága által kiadott előző úti okmányt a regionális igazgatóság bevonja, és azt a kiállító hatóság részére – az érintett állam diplomáciai vagy konzuli képviselete útján – megküldi.

(3) Ha a hontalan személy állampolgárságot szerzett, az úti okmányt tizenöt napon belül le kell adni a lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál.

155. § Az emberkereskedelem áldozatává vált, tartózkodási engedéllyel ellátott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár) alapvető létfenntartási feltételeinek megteremtéséhez a Főigazgatóság ellátásokkal és támogatással járul hozzá.

156. § (1) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt pénzbeli támogatás és a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások illetik meg.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások:

(3) A közösségi szállásról vagy befogadó állomásról történt kiköltözést követően az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár – rászorultsága esetén – kérelme alapján, a tartózkodási engedély első alkalommal történő kiállítását követő tizenkét hónapon keresztül havonta folyósított támogatást kaphat, amelynek mértéke a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege.

157. § (1) A 156. §-ban foglalt ellátások és támogatások biztosításának, folyósításának feltétele, hogy az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár vagy vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, testvére és egyenes ági rokona ne rendelkezzék Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme ne haladja meg a szociális vetítési alap összegét.

(2) E rendelet alkalmazásában jövedelemnek, illetve vagyonnak minősül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott jövedelem, illetve vagyon.

158. § (1) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a 156. §-ban meghatározott támogatás kérelmezése esetén – írásbeli kérelme benyújtásával egyidejűleg – a 6. melléklet szerinti nyilatkozat kitöltésével köteles nyilatkozni vagyoni és jövedelmi helyzetéről.

(2) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár támogatásra irányuló kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság bírálja el.

(3) A Főigazgatóság a támogatást havonta postai úton szálláshelyre utalással folyósítja.

(4) Ha az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár

(5) A regionális igazgatóság hivatalból vizsgálhatja az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár támogatásra jogosultságát. A regionális igazgatóság az e fejezetben meghatározott ellátások és támogatás biztosítása, továbbá folyósítása során az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére és vagyonának, jövedelmének igazolására kötelezheti, amelynek a kötelezett tizenöt napon belül köteles eleget tenni.

(6) Ha az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a (4), illetve (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, és magát kimenteni nem tudja, a számára megállapított támogatás folyósítását a regionális igazgatóság a kötelezettség teljesítéséig felfüggeszti. Ha a felfüggesztés időtartama a harminc napot meghaladja, a felfüggesztés időtartamára járó támogatás nem fizethető ki, és a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.

(7) A támogatásban részesülő, emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár köteles a harminc napot meghaladó külföldi tartózkodását vagy a támogatás átvételében való más akadályoztatását a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak – külföldre távozását megelőzően vagy az akadály felmerültét követően haladéktalanul – bejelenteni. A bejelentés alapján a támogatás folyósítása – a távollét időtartama alatt vagy az akadály megszűnéséig – szünetel. Ha az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és a támogatást a következő esedékes folyósítás időpontjáig nem veszi át, a regionális igazgatóság a támogatás folyósítását megszünteti.

(8) Ha megállapításra kerül, hogy a külföldi a 157. § (1) bekezdése szerinti rászorultságának megszűnte okán már nem jogosult a támogatásra, a támogatás folyósítását haladéktalanul meg kell szüntetni.

159. § (1) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok elkülönített elhelyezését szolgáló befogadó állomáson vagy szerződés alapján fenntartott más szálláshelyen (a továbbiakban együtt: közösségi szállás) lehet elhelyezni.

(2) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárnak a közösségi szálláson történő elhelyezése esetén nem kell térítési díjat fizetnie, amennyiben jövedelme a 157. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket nem haladja meg.

(3) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárra a közösségi szálláson történő tartózkodása során a 117–120. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Ha az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár jövedelme a 157. § (1) bekezdésében foglalt mértéket meghaladja, köteles az általa igénybe vett szolgáltatások önköltségét utólag, minden hónap 5. napjáig megtéríteni. A megtérítés összegét a közösségi szállás vezetője állapítja meg.

160. § (1) Ha az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén a 125. §-ban meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat jogosult térítésmentesen igénybe venni.

(2) A közösségi szálláson tartózkodó, emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár háziorvosi ellátása a közösségi szálláson történik.

(3) A közösségi szálláson kívül lakó, emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a szálláshelye szerinti – területi ellátási kötelezettséggel egészségügyi szolgáltatást nyújtó – háziorvosnál jogosult ellátásra.

(4) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni.

161. § Az idegenrendészeti eljárások során a következő idegenrendészeti hatóságok járnak el:

162. § A Vízumkódex szerinti rövid távú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló eljárás

163. § A külpolitikáért felelős miniszter jogszabályban meghatározottak szerint dönt a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek és családtagjaik, a magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek vagy nemzetközi szervezetek tagjaihoz látogatás céljából beutazók, valamint az olyan személyek rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmeiről, akiknek a beutazásához külpolitikai érdek fűződik.

164. § A kishatárforgalmi engedély kiadására irányuló idegenrendészeti eljárás a nemzetközi szerződésben meghatározott konzuli szolgálat konzuli tisztviselőjének a hatáskörébe tartozik.

165. § A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló idegenrendészeti eljárás

166. § A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemről a regionális igazgatóság dönt.

167. § A tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló idegenrendészeti eljárás

168. § A harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelméről (a továbbiakban együtt: tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem) – a 169. §-ban foglalt kivétellel – a regionális igazgatóság dönt.

169. § A külpolitikáért felelős miniszter jogszabályban meghatározottak szerint dönt a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek és családtagjaik, a magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek vagy nemzetközi szervezetek tagjaihoz látogatás céljából beutazók, valamint az olyan személyek tartózkodási engedély iránti kérelmeiről, akiknek a beutazásához külpolitikai érdek fűződik.

170. § A konzuli tisztviselő a vendégbefektetői vízum kiadása iránti kérelmet a benyújtását követően haladéktalanul felterjeszti az országos illetékességgel eljáró Központi Regionális Igazgatóságnak, elbírálás céljából.

171. § A vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelmet az országos illetékességgel eljáró Központi Regionális Igazgatóság bírálja el.

172. § (1) A Tv. 168. § (7), (9) és (10) bekezdése alapján az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen előterjesztett kérelmek elbírálása során, valamint a 216. § (4) bekezdésében és a 223. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott kérelmek elbírálása során a regionális igazgatóság országos illetékességgel jár el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmeket a Főigazgatóság a regionális igazgatóságok között arányosan osztja el.

173. § Ha a kérelem elbírálására több regionális igazgatóság is illetékes, a kérelmeket a Főigazgatóság az illetékességgel rendelkező regionális igazgatóságok között arányosan osztja el.

174. § A konzuli tisztviselő a 223. § (2)–(4) bekezdése alapján átvett nemzeti tartózkodási kártya kiadása iránti kérelmet a kérelem benyújtását követően haladéktalanul megküldi a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatósághoz.

175. § (1) A harmadik országbeli állampolgár bevándorlási engedélyét, letelepedési engedélyét, ideiglenes letelepedési engedélyét, nemzeti letelepedési engedélyét, EK letelepedési engedélyét, valamint az ideiglenes tartózkodási kártyáját, nemzeti tartózkodási kártyáját, EU tartózkodási kártyáját a harmadik országbeli állampolgár lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság vonhatja vissza.

(2) A harmadik országbeli állampolgárnak a Harmtv. alapján nemzetgazdasági érdekből kiadott nemzeti letelepedési engedélyét, illetve nemzeti tartózkodási kártyáját a harmadik országbeli állampolgár lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság vonhatja vissza.

176. § (1) Ha a Harmtv. alapján nemzetgazdasági érdekből került kiállításra a nemzeti letelepedési engedély, a 83. § (2) és (3) bekezdésében foglalt eljárás során az országos illetékességgel rendelkező Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Igazgatóság jár el.

(2) A 151. § (1) bekezdése szerinti bejelentést a Harmtv. alapján nemzetgazdasági érdekből nemzeti letelepedési engedélyt vagy nemzeti tartózkodási kártyát szerzett harmadik országbeli állampolgár az országos illetékességgel rendelkező Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Igazgatóságon teljesíti.

177. § (1) A Tv. 162. § (1) bekezdése szerint a jogi személy munkáltató székhelye szerint illetékes regionális igazgatóság jár el abban az esetben, ha

(2) A tényleges munkavégzési hely szerint illetékes regionális igazgatóság jár el, ha a közrendvédelmi bírság kiszabásával érintett harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatott nem annál a munkáltatónál vagy fogadó szervezetnél végez munkát, ahol arra jogosult.

(3) A természetes személy munkáltatóval szemben a Tv. 162. § (1) bekezdése alapján az ügyfél lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság jár el.

178. § (1) A Tv. 166. § (6) bekezdésében meghatározott idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül a kérelmek kizárólag a Főigazgatóság által e célra rendszeresített elektronikus űrlap használatával nyújthatók be.

(2) Az elektronikus űrlap díjtalanul érhető el.

(3) A Tv. 168. § (15) bekezdésében meghatározott tájékoztatást az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül küldi meg.

(4) Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell az adott kérelemhez csatolandó, jogszabályban meghatározott okiratokat és egyéb kellékeket.

(5) A Tv. 166. § (6) bekezdésében meghatározott idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület a regionális igazgatóság és a Főigazgatóság által lefolytatott eljárásokban alkalmazható.

179. § A kérelem díját – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában –

180. § (1) A kérelmező vagy annak képviselője a kérelem benyújtását követően csatolt iratokat postai vagy elektronikus úton csatolhatja a kérelméhez.

(2) A kérelmező kivételes méltánylást érdemlő esetben a csatolandó iratokat az eljáró idegenrendészeti hatóságnál személyesen is benyújthatja.

181. § (1) Soron kívül, de legkésőbb nyolc napon belül kell elbírálni

(2) Tizenöt napon belül kell elbírálni a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély iránti kérelmét, ha tartózkodásának célja

182. § Tizenöt napon belül kell elbírálni

183. § (1) Az eljáró hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül hozza meg

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőt az idegenrendészeti hatóság a kérelem bonyolultságával összefüggő kivételes és kellően indokolt körülmények esetén egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbíthatja. Az idegenrendészeti hatóság a határidő meghosszabbításáról a kérelmezőt haladéktalanul tájékoztatja.

184. § Az eljáró idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül hozza meg

185. § (1) Ha a tartózkodási engedély kiadása és meghosszabbítása összevont kérelmezési eljárás keretében történik, az eljáró hatóság az érdemi döntést – a (2) bekezdésben és a 183. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivétellel – a kérelem benyújtásától számított hetven napon belül hozza meg.

(2) A vendégmunkás-tartózkodási engedély esetében az eljáró hatóság az összevont kérelmezési eljárásban az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül hozza meg.

186. § Az EU Kék Kártya iránti kérelemmel egyidejűleg kell elbírálni az azzal együtt benyújtott családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély iránti kérelmet.

187. § (1) A regionális igazgatóság a tartózkodási engedély iránti kérelemről, az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély iránti kérelemről a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében meghatározott esetekben az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ és a Rendőrség véleményét kéri.

(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ és a Rendőrség köteles a megkeresésnek

(3) Ha a megkeresett hatóság a (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem tesz eleget a megkeresésnek, a véleményt megadottnak kell tekinteni.

188. § (1) A kiskorú idézésében a kiskorú korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon tájékoztatást kell adni az idézés tartalmáról.

(2) A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy idézésében, valamint annak az idézésében, aki szellemi vagy egyéb állapota miatt korlátozottan képes megítélni a tanúvallomás megadásának a jelentőségét, korára, érettségére, szellemi és egyéb állapotára figyelemmel, számára érthető módon tájékoztatást kell adni az idézés tartalmáról.

189. § (1) Idegenrendészeti eljárásban az idegenrendészeti hatóság köteles vizsgálni, hogy a kiskorú harmadik országbeli állampolgárra a Tv.-ben és az e rendeletben meghatározott, a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye. Ennek keretében különösen azt kell megállapítani, hogy

(2) Ha az eljárás megindításakor a rendelkezésre álló adatokból arra lehet következtetni, hogy az ügyfél kísérő nélküli kiskorú, a kísérő nélküli kiskorú érdekeinek védelmében az idegenrendészeti hatóság az eljárás megindításakor haladéktalanul megkeresi a gyámhatóságot eseti gyám kirendelése céljából. Az eseti gyám kirendelésének megtörténtéig a kísérő nélküli kiskorú a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítási eljárásban korának és egészségügyi állapotának tisztázása céljából orvosi vizsgálatra, továbbá szellemi állapotának és érettségének megfelelő mértékben nyilatkozattételre hívható fel a neve, a születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, a felette szülői felügyeletet gyakorló személy természetes személyazonosító adatai, illetve elérhetősége vonatkozásában.

(3) Kísérő nélküli kiskorú ügyfélként történő meghallgatására helyzetének megfelelő légkörben, a kiskorú számára érthető módon kell, hogy sor kerüljön. Az eseti gyám jelenléte hiányában történő meghallgatás a kísérő nélküli kiskorú nevének, születési helyének és idejének, anyja nevének, lakóhelyének, a felette szülői felügyeletet gyakorló személy természetes személyazonosító adatainak, valamint elérhetőségének tisztázására irányulhat. Ha a kísérő nélküli kiskorú mindenek felett álló érdeke ezt megkívánja, ideiglenes hatályú elhelyezéséről az idegenrendészeti hatóság eseti gyám jelenléte hiányában is intézkedhet, azzal, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés tényéről az idegenrendészeti hatóság a gyámhatóságot értesíti.

(4) Az idegenrendészeti hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, kísérő nélküli kiskorú gondozási helyére szállításáról a Rendőrség gondoskodik.

(5) A kísérő nélküli kiskorú elhelyezése érdekében az idegenrendészeti hatóság megkeresi a gyámhivatalt, valamint a kiskorú állampolgársága szerinti államnak a Magyarország területén működő konzuli képviseletét.

(6) A kiskorú meghallgatásának megfelelő légkörben, a kiskorú számára érthető módon kell megtörténnie. A meghallgatás kezdetén a kiskorútól – a korára és érettségére tekintettel – meg kell kérdezni a nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét, majd tájékoztatni kell arról, hogy a meghallgatás során a valóságnak megfelelő nyilatkozatokat kell tenni, és arról, hogy a nyilatkozattételt, valamint az egyes kérdésekre a válaszadást megtagadhatja. Ha a gyámhatóság a kiskorú részére eseti gondnokot vagy eseti gyámot rendelt, tájékoztatást ad a kiskorúnak az eseti gondnok vagy az eseti gyám eljárásban betöltött szerepéről, jogairól, kötelezettségeiről. A tájékoztatásokat és figyelmeztetéseket a kiskorú korára és érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell közölni.

190. § (1) A tanú meghallgatása során a személyazonosságának megállapítására, valamint az ügyféllel fennálló viszonyára, elfogultságára vonatkozó kérdésekre akkor is köteles válaszolni, ha a tanú a vallomástételt megtagadhatja.

(2) A tanú az idegenrendészeti eljárás során köteles a regionális igazgatósággal együttműködni, erre őt szóban vagy írásban figyelmeztetni kell, egyidejűleg rögzítve a figyelmeztetés tudomásulvételét.

(3) A tanúmeghallgatás során a tanú, a tolmács, a törvényes képviselő és a meghatalmazott képviselő mobiltelefont, tabletet, továbbá egyéb, kép- és hangfelvétel rögzítésére, illetve adat továbbítására alkalmas eszközt nem használhat.

(4) A meghallgatási jegyzőkönyvet és annak valamennyi oldalát a tanúnak, tolmács, törvényes képviselő vagy meghatalmazott képviselő jelenléte esetén valamennyi, az eljárási cselekménynél jelen lévőnek alá kell írnia.

(5) Ha a meghallgatási jegyzőkönyvet az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője nem hajlandó aláírni, akkor ennek tényét a meghallgatási jegyzőkönyv valamennyi oldalán két tanú aláírásával rögzíteni kell.

191. § (1) A kérelmező részére kiállított tartózkodási engedély okmányt az eljáró idegenrendészeti hatóság – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon megjelölt címre postai úton kézbesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti okmányt az idegenrendészeti hatóság

(3) A kérelmező a tartózkodási engedély okmányt az eljáró idegenrendészeti hatóságnál személyesen átveheti, ha igazolja, hogy nincs abban a helyzetben, hogy a tartózkodási engedély okmányt a kézbesítésére megjelölt címen átvegye.

192. § (1) A zár alá vett dologban tárolt adatokhoz történő hozzáférés, valamint az adatok adathordozóra történő mentése érdekében az idegenrendészeti hatóság – ha az eljárás lefolytatásához szükséges adatok megszerzése a saját szervezetén belül nem oldható meg – a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot keresi meg szakértői támogatás nyújtása érdekében.

(2) A kinyert adatokat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat elektronikus formában az idegenrendészeti hatóságnak átadja. Az idegenrendészeti hatóság az adatokat adathordozón, azonosítható módon, elzártan kezeli.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a zár alá vételt a zár alá vett dolog visszaérkezését követően azonnal, de legkésőbb három munkanapon belül megszünteti.

(4) Az idegenrendészeti hatóság az adatokat tartalmazó adathordozót a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának megállapítását követően haladéktalanul megsemmisíti.

193. § (1) A tartózkodási engedély iránti kérelem, valamint a tartózkodási engedély visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést nyolc napon belül lehet előterjeszteni.

(2) A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmek tárgyában és a harmadik országbeli állampolgár első beutazását megelőzően történt tartózkodási engedély visszavonása esetén a harmadik országbeli állampolgár a fellebbezését a konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti. A konzuli tisztviselő a fellebbezést haladéktalanul továbbítja az illetékes regionális igazgatóságnak.

(3) A fellebbezést a Főigazgatóság huszonegy napon belül bírálja el.

194. § (1) A Vízumkódex VI. fejezetében szabályozott rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet Magyarország közúti, légi, valamint vízi határátkelőhelyén (a továbbiakban együtt: határátkelőhely) a Rendőrségnél lehet előterjeszteni.

(2) A határátkelőhelyen előterjesztett rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet a Rendőrség köteles haladéktalanul – elektronikus úton – döntésre felterjeszteni a Nyugat-Dunántúli Regionális Igazgatósághoz.

(3) A Nyugat-Dunántúli Regionális Igazgatóság a kérelemről a kézhezvételt követően azonnal, de legkésőbb három órán belül határoz, és döntését – a Rendőrség útján – közli a kérelmezővel.

(4) A kérelemnek helyt adó döntés esetén a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízumot a Rendőrség állítja ki a kérelmező részére.

(5) A határátkelőhelyen előterjesztett rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést a döntés közlését követő három napon belül a határátkelőhelyen, a Nyugat-Dunántúli Regionális Igazgatóságnál, vagy a Főigazgatóságnál lehet előterjeszteni.

(6) A határátkelőhelyen előterjesztett fellebbezést a Rendőrség haladéktalanul megküldi a Nyugat-Dunántúli Regionális Igazgatósághoz. A Nyugat-Dunántúli Regionális Igazgatóság a fellebbezést soron kívül felterjeszti a Főigazgatóságnak.

(7) A Főigazgatóság a döntését öt napon belül hozza meg.

195. § Soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül kell elbírálni

196. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter, valamint a konzuli tisztviselő a hatáskörébe tartozó, rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemről az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ véleményét kérheti.

(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ köteles a megkeresésnek

(3) Ha a megkeresett hatóság a (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem tesz eleget a megkeresésnek, a véleményt megadottnak kell tekinteni.

197. § (1) A rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet elutasító döntés elleni fellebbezést írásban, nyolc napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselőnél előterjeszteni. A konzuli tisztviselő előtt személyesen megjelenő írástudatlan kérelmező fellebbezését a konzuli tisztviselő jegyzőkönyvbe foglalja, és a kérelmező annak valamennyi oldalát kézjegyével látja el.

(2) A fellebbezést a külpolitikáért felelős miniszter tizenöt napon belül bírálja el.

(3) Ha a vízum elutasítására a Tv. 223. § (1) bekezdése alapján került sor, a másodfokú eljárásban a Tv. 223. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulás érdekében a külpolitikáért felelős miniszter a Főigazgatóságot megkeresi. A hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a Főigazgatóság a megkeresés megérkezésétől számított hét napon belül értesíti a külpolitikáért felelős minisztert. Ha a Főigazgatóság a másodfokú eljárásban a hozzájárulást nem adja meg, a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadása nem engedélyezhető.

198. § (1) A rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a Magyarország területére történő beutazást megelőzően a vízumot kiállító konzuli tisztviselő dönt.

(2) A Schengeni határ-ellenőrzési kódex V. melléklet A. részében foglaltak alapján a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a Rendőrség dönt.

(3) A Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízumának megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság dönt.

199. § (1) Ha a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a konzuli tisztviselő döntött, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselőnél előterjeszteni.

(2) A fellebbezést a külpolitikáért felelős miniszter nyolc napon belül bírálja el.

(3) Ha a vízum megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a külpolitikáért felelős miniszter helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére a konzuli tisztviselő új vízumot állít ki.

200. § (1) A rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum 198. § (2) bekezdése szerinti megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést a döntés közlését követően, de legkésőbb három napon belül a Rendőrségnél lehet előterjeszteni.

(2) A fellebbezést a Rendőrség másodfokon eljáró szerve nyolc napon belül bírálja el.

(3) Ha a vízum 198. § (2) bekezdése szerinti megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a Rendőrség másodfokon eljáró szerve helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére a Rendőrség új vízumot állít ki.

201. § (1) Ha a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a regionális igazgatóság döntött, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet a regionális igazgatóságnál előterjeszteni. A fellebbezést a regionális igazgatóság haladéktalanul felterjeszti a Főigazgatósághoz.

(2) A fellebbezést a Főigazgatóság nyolc napon belül bírálja el.

(3) Ha a vízum megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a Főigazgatóság helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére a regionális igazgatóság új vízumot állít ki.

202. § (1) A központi vízumhatóságnak a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: VIS rendelet), a Vízumkódexben, valamint a Tv.-ben meghatározott feladatait a Főigazgatóság látja el.

(2) Ha – a Tv. 223. § (1) bekezdése alapján – a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadásához a központi vízumhatóság hozzájárulása szükséges, a konzuli tisztviselő köteles a vízumkérelmet a benyújtást követően haladéktalanul felterjeszteni a központi vízumhatósághoz. A központi vízumhatóság hozzájárulása hiányában a vízum nem adható ki.

(3) Ha a központi vízumhatóság a vízum kiadásához hozzájárult, azonban a vízum kiállítását megelőzően olyan adat, információ vagy dokumentum jut a konzuli tisztviselő tudomására, amely a vízum kiadását nem teszi lehetővé, a konzuli tisztviselő a Vízumkódexben foglaltak szerint a vízumkérelmet elutasítja, és a döntésről értesíti a központi vízumhatóságot.

(4) A központi vízumhatóság a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadásához való hozzájárulásáról vagy a hozzájárulás megtagadásáról

203. § (1) Ha a központi vízumhatóság a vízumkérelem felterjesztését követően megállapítja, hogy a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet el kell utasítani, akkor a Tv. 223. § (2) bekezdése szerinti egyeztetéstől eltekinthet.

(2) Ha a központi vízumhatóság úgy ítéli meg, hogy a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítására okot adó körülmény nem áll fenn, a vízumkérelem felterjesztését követően megkeresi az egyeztetést kérő schengeni államok központi hatóságait, nyilatkozzanak arra nézve, hogy a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadásához hozzájárulnak-e.

204. § (1) A központi vízumhatóság a Tv. 223. § (1) bekezdésében meghatározott hozzájárulás megadása, valamint a Tv. 223. § (2) bekezdése szerinti egyeztetés során történő válaszadás előtt köteles a vízumkérelemről az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ véleményét kérni.

(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ köteles a központi vízumhatóság megkeresésében foglaltaknak hat napon belül eleget tenni.

(3) Ha a megkeresett hatóság a (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem tesz eleget a megkeresésnek, a véleményt megadottnak kell tekinteni.

205. § (1) A rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítása a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság hatáskörébe tartozik.

(2) A regionális igazgatóság a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítása iránti kérelemről azonnal dönt.

206. § (1) Ha a rövid időtartamú, tervezett tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítására irányuló kérelmet a regionális igazgatóság elutasítja, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet a regionális igazgatóságnál előterjeszteni. A fellebbezést a regionális igazgatóság haladéktalanul felterjeszti a Főigazgatósághoz.

(2) A fellebbezést a Főigazgatóság három napon belül bírálja el.

207. § (1) A kishatárforgalmi engedély kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott kishatárforgalmi engedélyt vissza kell vonni, ha a kérelmező vagy a kiadott kishatárforgalmi engedély jogosultja

(2) A kishatárforgalmi engedély visszavonható, ha a harmadik országbeli állampolgár a külön nemzetközi szerződésben meghatározott határ menti területet engedély nélkül elhagyja.

(3) A kishatárforgalmi engedély visszavonásáról a Magyarország területére történő beutazást megelőzően a kishatárforgalmi engedélyt kiállító hatóság, a Magyarország területére történő beléptetés vagy onnan való kiléptetés során a Rendőrség, a Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár esetében a visszavonásra okot adó körülmény bekövetkezésének helye szerint illetékes regionális igazgatóság dönt.

208. § A kishatárforgalmi engedély érvénytelen, ha

209. § (1) A kishatárforgalmi engedély kiállítása, valamint a kiállító konzuli tisztviselő által a kishatárforgalmi engedély visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést az illetékes konzuli tisztviselőnél lehet előterjeszteni.

(2) A fellebbezést a konzuli tisztviselő haladéktalanul felterjeszti a külpolitikáért felelős miniszternek.

(3) A fellebbezést a külpolitikáért felelős miniszter bírálja el.

(4) Ha a kishatárforgalmi engedély visszavonásáról a Rendőrség döntött, a döntés elleni fellebbezést a Rendőrségnél lehet előterjeszteni.

(5) A fellebbezést a Rendőrség másodfokon eljáró szerve bírálja el.

(6) Ha a kishatárforgalmi engedély visszavonásáról a regionális igazgatóság döntött, a döntés elleni fellebbezést az illetékes regionális igazgatóságnál lehet előterjeszteni. A fellebbezést a regionális igazgatóság haladéktalanul felterjeszti a Főigazgatósághoz.

(7) A fellebbezést a Főigazgatóság bírálja el.

210. § (1) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum iránti kérelemről a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet elbíráló regionális igazgatóság dönt.

(2) Ha a regionális igazgatóság a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelemnek helyt ad, egyidejűleg a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadását is engedélyezi, és erről értesíti a konzuli tisztviselőt.

(3) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot – a regionális igazgatóság döntése alapján – a konzuli tisztviselő adja ki.

(4) Ha a nem Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár a Tv. 168. § (4) bekezdésében meghatározott foglalkoztató útján terjeszti elő a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét, a kérelem engedélyezéséről a regionális igazgatóság a konzuli tisztviselőt értesíti. A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot – a regionális igazgatóság döntése alapján – a személyazonosítást, valamint a Tv. 141. § (2) bekezdése szerinti adatok és a harmadik országbeli állampolgár aláírásának rögzítését követően a konzuli tisztviselő adja ki.

211. § A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem benyújtásakor a vízumkiadó hatóság – a diplomata, szolgálati vagy egyéb hivatalos célból kiállított útlevéllel rendelkező kérelmező kivételével – az útlevélbe bejegyzi a vízum kérelmezésének tényét, helyét és idejét, a kért vízum kódját, valamint a vízumkérelmet átvevő hatóság nevét.

212. § A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot az 1. melléklet 1. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani.

213. § A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum visszavonásáról a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság dönt.

214. § A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumokmány érvénytelen, ha

215. § (1) A vendégbefektetői vízum kiadása az országos illetékességgel a Központi Regionális Igazgatóság hatáskörébe tartozik.

(2) A vendégbefektetői vízum kiadása iránti kérelmet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – annál a konzuli tisztviselőnél kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye vagy állampolgársága szerinti országban működik.

(3) A vendégbefektetői vízum kiadása iránti kérelem a (2) bekezdésben meghatározott országtól eltérő olyan országban működő konzuli tisztviselőnél is benyújtható, amelyben a kérelmező jogszerűen tartózkodik, ha

216. § (1) A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – annál a konzuli tisztviselőnél vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye vagy az állampolgársága szerinti országban működik.

(2) A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem az (1) bekezdésben meghatározott országtól eltérő olyan országban működő konzuli tisztviselőnél vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott más helyen is benyújtható, amelyben a kérelmező jogszerűen tartózkodik, ha

(3) A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen a tiszteletbeli konzult, a kereskedelmi képviseletet vagy a kérelem átvételére felhatalmazott külső szolgáltatót kell érteni.

(4) A konzuli tisztviselő a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet, valamint a mobilitásra vonatokozó kérelmet és értesítést a kérelem vagy értesítés benyújtását követően haladéktalanul felterjeszti a harmadik országbeli állampolgár jövőbeni magyarországi szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak.

(5) A Magyarország területén tartózkodó, a Tv. 225. §-a szerinti feltételt teljesítő harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon terjesztheti elő.

(6) A harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét – a 163. §-ban foglalt kivétellel – a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatósághoz terjesztheti elő.

(7) A tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet legkésőbb a tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártát megelőző harminc nappal kell benyújtani.

217. § A harmadik országbeli állampolgár az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély iránti kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon terjesztheti elő a jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon, a kutatási vagy tanulmányi célú tartózkodási engedélye érvényességi idejének lejártát megelőző tizenöt nappal.

218. § A harmadik országbeli állampolgár a hallgatói mobilitási értesítést a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve az állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél nyújthatja be a jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által kiadott tanulmányi célú tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt.

219. § A harmadik országbeli állampolgár a hallgatói mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve az állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél terjesztheti elő jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által kiadott tanulmányi célú tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt.

220. § A harmadik országbeli állampolgár a kutatói rövid távú mobilitási értesítést a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve az állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél nyújthatja be a jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által kiadott kutatási célú tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt.

221. § A kutatói rövid távú mobilitási értesítést előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutató első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja a kutatói rövid távú mobilitási értesítését a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve az állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél nyújthatja be a jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt.

222. § (1) A harmadik országbeli állampolgár a kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve az állampolgársága szerinti országban működő, vízumkiadásra feljogosított konzuli tisztviselőnél terjeszti elő a jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által kiadott kutatási célú tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt.

(2) A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutató első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja a kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve az állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél nyújthatja be a jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt.

223. § (1) Az ideiglenes tartózkodási kártya, a nemzeti tartózkodási kártya és az EU tartózkodási kártya iránti kérelmet a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon – és amennyiben törvény ettől eltérően nem rendelkezik – a kérelmező harmadik országbeli állampolgár jövőbeni lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságon kell benyújtani.

(2) A nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelmet nemzeti érdekre hivatkozással történő elbírálás céljából – ha nemzeti érdekként Magyarország nemzetpolitikai érdeke fennállása vehető figyelembe – a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon, a nemzeti érdek indokának megjelölésével, annál a konzuli tisztviselőnél is be lehet nyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye vagy az állampolgársága szerinti országban működik.

(3) A nemzeti tartózkodási kártya kiadása iránti kérelem a (2) bekezdésben meghatározott országtól eltérő olyan országban működő konzuli tisztviselőnél is benyújtható, amelyben a kérelmező jogszerűen tartózkodik, feltéve, hogy a (2) bekezdésben meghatározott országban nem működik konzuli tisztviselő, és beutazásához, valamint tartózkodásához Magyarországnak nemzetpolitikai érdeke fűződik.

(4) A 176. § (1) bekezdése alapján nemzetgazdasági érdekből nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár a nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelmet a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon annál a konzuli tisztviselőnél is benyújthatja, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve az állampolgársága szerinti országban működik.

224. § (1) A harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély iránti kérelmében köteles nyilatkozni arról, hogy tudomása szerint az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott betegségben szenved-e, fertőzőképes vagy kórokozó-hordozó állapotban van-e, illetve közegészséget veszélyeztető betegség, fertőzőképes vagy kórokozó hordozó állapot fennállása esetén részesül-e kötelező és rendszeres ellátásban.

(2) Ha a harmadik országbeli állampolgár nyilatkozata szerint az (1) bekezdés szerinti egészségügyi állapot fennáll, a regionális igazgatóság értesíti a harmadik országbeli állampolgár magyarországi szálláshelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi államigazgatási szerv a harmadik országbeli állampolgárt kötelezheti a szükséges orvosi vizsgálatok elvégzésére vagy származási országa hatósága által kiállított, külön jogszabályban meghatározott tartalmú hatósági orvosi igazolás bemutatására.

(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi államigazgatási szerv megállapítja, hogy a harmadik országbeli állampolgár közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és a gondozásba vételére, illetve gyógykezelésére irányadó magatartási szabályokat, hatósági rendelkezéseket vagy jogszabályokat megsérti, haladéktalanul értesíti a regionális igazgatóságot.

(5) Ha a regionális igazgatóság a (4) bekezdésben foglalt értesítés ellenére adja ki vagy hosszabbítja meg a tartózkodási engedélyt, a szükséges járványügyi intézkedések végrehajtása érdekében értesíti a (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi államigazgatási szervet.

225. § (1) A kiutasítást vagy beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár részére a Tv. 226. § (2) bekezdésében foglalt okokból a regionális igazgatóság akkor adhat ki kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt, illetve a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyét akkor hosszabbíthatja meg, ha a döntést megelőzően a figyelmeztető jelzést elrendelő schengeni állam kijelölt hatóságával – a SIRENE Iroda útján – egyeztet.

(2) Ha a tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra nézve valamely schengeni állam kiutasítást vagy beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzést rendel el, a regionális igazgatóság – a SIRENE Iroda útján – köteles egyeztetni a figyelmeztető jelzést elrendelő schengeni állam kijelölt hatóságával.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott egyeztetés alapján a regionális igazgatóság mérlegeli, hogy – különösen a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés elrendelésére okot adó körülményekre, a harmadik országbeli állampolgár által az elrendelő schengeni állam közrendjére és közbiztonságára jelentett veszélyre, valamint a figyelmeztető jelzés időtartamára figyelemmel – indokolt-e a Tv. 226. § (2) bekezdése szerinti döntést meghozni.

(4) A regionális igazgatóság döntéséről – a SIRENE Iroda útján – értesíti az érintett schengeni állam kijelölt hatóságát.

(5) A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély kiadása esetén a SIS figyelmeztető jelzés törlését kell kezdeményezni.

226. § (1) Ha az EU Kék Kártya visszavonására vagy meghosszabbításának megtagadására a Tv. 230. § (2) bekezdés h) pont ha) vagy hb) alpontja alapján kerül sor, az idegenrendészeti hatóság köteles értesíteni az EU Kék Kártya birtokosát, valamint észszerű határidőt kell biztosítani az érintett harmadik országbeli állampolgár részére új munkahely keresésére.

(2) Ha az EU Kék Kártya birtokában történő foglalkoztatás nem haladja meg a kettő évet, az (1) bekezdés szerinti határidő legalább három hónap, kettő éven túli foglalkoztatás esetén legalább hat hónap.

227. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az EU Kék Kártya kiadásáról, visszavonásáról vagy meghosszabbításának megtagadásáról szóló döntésről értesíti az Európai Unió azon tagállamát, amely által a harmadik országbeli állampolgár nemzetközi védelemben részesül, egyúttal tájékoztatást kér a védelem fennállásáról.

(2) Az Európai Unió valamely tagállamától Magyarországnak címzett (1) bekezdés szerinti tájékoztatáskérést a menekültügyi hatóság a tájékoztatáskérés iránti megkeresés kézhezvételét követő egy hónapon belül megválaszolja.

228. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az Európai Unió tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár EU Kék Kártya iránti kérelme tárgyában hozott döntésről legfeljebb a hiánytalan kérelem benyújtásának napjától számított harminc napon belül értesíti a kérelmezőt és – a Tv. 17. § (1) bekezdés h) pontja vagy a Tv. 230. § (2) bekezdés d) pontja alapján történő elutasítás esetén a döntés okának megjelölésével – az első tagállamot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőt az idegenrendészeti hatóság a kérelem bonyolultságával összefüggő kivételes és kellően indokolt körülmények esetén egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. Az idegenrendészeti hatóság a határidő meghosszabbításáról a kérelmezőt haladéktalanul tájékoztatja.

229. § (1) Az idegenrendészeti hatóság – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az EU Kék Kártyát visszavonó döntés előtt – ha a harmadik országbeli állampolgár bejelentette második tagállamba költözését – értesítést kér a második tagállamtól az EU Kék Kártya iránti kérelem tárgyában hozott döntésről. A második tagállam döntése előtt az EU Kék Kártya visszavonásának nincs helye.

(2) Az idegenrendészeti hatóság nem kér értesítést a második tagállamtól az EU Kék Kártya iránti kérelem tárgyában hozott döntésről, és nem köteles azt megvárni, ha a harmadik országbeli állampolgár

230. § (1) A regionális igazgatóság a tartózkodási engedély érvényességi idejét – a Tv.-ben foglalt keretek között – a kérelemhez mellékelt okiratok tartalma, a tartózkodás célja és tervezett időtartama, valamint a tartózkodás körülményei tekintetében rendelkezésére álló valamennyi egyéb adat alapján, a kérelmező egyedi körülményeit is figyelembe véve határozza meg.

(2) Az engedélyezett tartózkodás időtartamát – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – úgy kell megállapítani, hogy a harmadik országbeli állampolgár úti okmánya az engedélyezett tartózkodás lejártakor még legalább három hónapig érvényes legyen.

(3)²³ Ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának célja tanulmányok folytatása, kutatás, családi együttélés biztosítása vagy az EU Kék Kártya, úti okmánya érvényességi idejének – a Tv.-ben meghatározott tartózkodási engedély érvényességi idő figyelembevételével is – legfeljebb az engedélyezett tartózkodás időtartamát kell lefednie.

(4) A regionális igazgatóság a (2) bekezdésben foglalt, az úti okmány érvényességi idejére vonatkozó feltételtől – kivételesen – nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből eltekinthet, feltéve, hogy az úti okmány érvényességi ideje meghaladja az engedélyezett tartózkodás időtartamát.

(5) A tartózkodási engedély érvényességi ideje alatt a tartózkodási cél megváltozására – ha ezt a Tv. lehetővé teszi – tekintettel benyújtott tartózkodási engedély kérelem esetén a tartózkodási engedély érvényességét a regionális igazgatóság az előző tartózkodási engedély érvényességi idejénél rövidebb időtartamra is megállapíthatja. A tartózkodási engedély érvényessége a megváltozott tartózkodási cél vonatkozásában a Tv.-ben megállapított időtartamot nem haladhatja meg. A korábban kiadott tartózkodási engedélyt a regionális igazgatóság érvényteleníti.

231. § A tartózkodási engedély iránti kérelemnek helyt adó határozat esetén a harmadik országbeli állampolgár részére a tartózkodási engedélyt az 1. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani.

232. § A tartózkodási engedély okmány érvénytelen, ha

233. § A harmadik országbeli állampolgár az érvénytelen tartózkodási engedély okmányát – az érvénytelenségre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 8 napon belül – köteles leadni az okmányt kiállító hatóságnak.

234. § (1) Az összevont kérelmezési eljárásban (olyan eljárás, amely az általa benyújtott kérelem alapján a harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén való száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodása és meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítése engedélyezésére irányul) a kérelem benyújtására és elbírálására a 6. §-ban, 8. §-ban, 31–36. §-ban, 40–43. §-ban, 165–169. §-ban, 187. §-ban, 193. §-ban, 210–214. §-ban, 216–222. §-ban, 224. és 225. §-ban, valamint a 230–233. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A Tv. 242. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha

(3) Ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatása engedélyezési kötelezettség alól mentes, vagy a foglalkoztatásához nem kerül sor munkaerőpiaci helyzet vizsgálatára, valamint a 181. § (2) bekezdés c) pontja szerinti szezonális munkavállalás esetén a kormányhivatal – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a szakhatósági állásfoglalását tíz napon belül adja meg a regionális igazgatóságnak.

(4) A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalását nyolc napon belül adja meg a regionális igazgatóságnak,

(5) Ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén történő foglalkoztatására vonatkozóan a kormányhivatal nem működik közre szakhatóságként, a regionális igazgatóság a következő adatok közlésével értesíti a munkavégzés helye szerint illetékes kormányhivatalt az összevont engedély kiállításáról:

(6) Az összevont kérelmezési eljárásban szakhatóságként közreműködő kormányhivatal, valamint harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter szakhatósági eljárására a Tv. 178. § (5) bekezdése nem alkalmazható.

(7) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően az eljárás során a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására vonatkozóan a szakhatóság tudomására jutott olyan adat merül fel, amely a korábbi szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság új szakhatósági állásfoglalását a regionális igazgatóságnak haladéktalanul megküldi.

(8) Ha a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 242. § (3) bekezdésében meghatározott engedéllyel rendelkezik, és meghatározott foglalkoztatóval történő foglalkoztatási jogviszonyt kíván létesíteni, a Tv. 150. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon köteles teljesíteni.

(9) Ha a harmadik országbeli állampolgár összevont kérelmezési eljárás keretében kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és foglalkoztatására a korábbitól eltérő foglalkoztatónál vagy eltérő feltételekkel kerül sor, a Tv. 150. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség teljesítésével egy időben köteles tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet is előterjeszteni a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon az összevont engedély kiállítása érdekében.

(10) Ha a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 70. § (1) bekezdés a), e) és f) pontjában meghatározott humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkezik, a Tv. 150. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség teljesítését követően a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóság hivatalból eljárást indít az összevont engedély kiállítása érdekében. A Tv. 70. § (1) bekezdés a), e) és f) pontjában meghatározott humanitárius tartózkodási engedély összevont engedélyként történő kiállítása érdekében a harmadik országbeli állampolgár köteles kitölteni a külön jogszabályban meghatározott adatlapot, továbbá az adatlaphoz mellékelnie kell egy darab igazolványképet.

(11) A (8)–(10) bekezdésben foglalt eljárás során a harmadik országbeli állampolgár köteles mellékelni a foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodást vagy a foglalkoztatási jogviszonyt igazoló okiratot. A (9) bekezdésben meghatározott eljárás során, ha az érvényes tartózkodási engedély kiadásának alapjául szolgáló, a Tv. 17. § (1) bekezdés a)–c) és e)–g) pontjában foglalt feltételek nem változtak meg, a harmadik országbeli állampolgárnak a változatlan feltételekre vonatkozó dokumentumokat nem kell ismételten csatolnia.

(12) A Tv. 242. § (7) bekezdés 1., 3., 11., 13. és 14. pontjában foglalt feltétel fennállása esetén a tartós magyarországi tartózkodási cél tekintetében a foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodáson vagy a foglalkoztatási jogviszonyt igazoló okiraton túl a harmadik országbeli állampolgárnak az előzetes megállapodásban foglalt munkakör ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét hitelt érdemlő módon kell igazolnia.

235. § (1) A regionális igazgatóság az összevont kérelmezési eljárásban kiadott tartózkodási engedélyt az 1. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal állítja ki.

(2) A Főigazgatóság a honlapján az összevont engedély kiadásának alapjául szolgáló, a Tv. 256. § (2) bekezdése alapján kezelt alábbi adatok elektronikus úton történő ellenőrzését biztosítja a személyes adatok sérelme nélkül:

236. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló kérelmet a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon lehet benyújtani. A hontalanság megállapítására irányuló eljárás tárgyiköltség-mentes.

(2) Az írásban benyújtott kérelmet a kérelmezőnek saját kezűleg alá kell írnia. A kérelmező írásképtelenségét a szóbeli kérelem benyújtásakor jegyzőkönyvbe kell venni.

(3) Ha a kérelmet szóban terjesztik elő, és a kérelmező a magyar nyelvet nem beszéli, számára a regionális igazgatóság az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven beszélő tolmácsot biztosít. A tolmács kirendelésétől el lehet tekinteni, ha az eljáró ügyintéző a kérelmező anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven beszél, és a kérelmező a tolmács mellőzéséhez írásban hozzájárul.

237. § (1) Ha a Tv. hatálya alá tartozó eljárások kapcsán a harmadik országbeli állampolgár hontalanságának eshetősége felmerül, az idegenrendészeti hatóságnak tájékoztatnia kell az érintettet a hontalan státusz kérelmezésének lehetőségéről, az eljárás menetéről, valamint a hontalan státusszal járó jogokról és kötelezettségekről. Az erről szóló tájékoztatást és annak tudomásulvételét jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A kérelmező az eljárás időtartama alatt köteles a regionális igazgatósággal együttműködni. A kérelmezőt erre írásban is figyelmeztetni kell, egyidejűleg rögzítve a figyelmeztetés tudomásulvételét.

(3) A hontalanság megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező személyazonosságot igazoló külföldi okmányait, úti okmányait, továbbá minden olyan iratot, amely alkalmas lehet a kérelmező által előadottak alátámasztására.

(4) A csatolt okmányokat az ügy érdemében hozott határozat véglegessé válásának a kérelmezőnek vissza kell adni.

238. § (1) A kérelem benyújtását, illetve a szóban előterjesztett kérelem jegyzőkönyvbe foglalását követően a regionális igazgatóság előzetes meghallgatást tart.

(2) Az előzetes meghallgatás során a regionális igazgatóság jegyzőkönyvben rögzíti

(3) A jegyzőkönyvet a kérelmezőnek, tolmács közreműködése esetén a tolmácsnak, kísérő nélküli kiskorú esetében a kirendelt eseti gyámnak is alá kell írnia.

239. § (1) A regionális igazgatóság a kérelem előterjesztését követő előzetes meghallgatás után részletes meghallgatást tart.

(2) A meghallgatáson a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kérelem benyújtásának okairól, és át kell adnia a rendelkezésére álló, a kérelmet alátámasztó és még elő nem terjesztett bizonyítékait. E kötelezettségére a kérelmezőt a meghallgatás megkezdésekor figyelmeztetni kell.

(3) Ha a kísérő nélküli kiskorú érdekeinek képviseletére kijelölt eseti gyám a meghallgatáson előzetes értesítés ellenére nem jelenik meg, a meghallgatásra új időpontot kell kitűzni, ezzel egyidejűleg az eseti gyámot kijelölő gyámhivatalt értesíteni kell.

240. § (1) A kérelmező mellett az eljárásban törvényes képviselője és meghatalmazottja is eljárhat, aki képviseleti jogosultságát köteles igazolni, illetve írásba foglalt meghatalmazását csatolni. Kísérő nélküli kiskorú helyett az eljárásban kijelölt eseti gyám jár el.

(2) Az eljárásban a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség.

(3)²⁵ A meghatalmazott, illetve – a kérelmező beleegyezésével – az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága budapesti Közép-európai Képviseletének (a továbbiakban: Képviselet) képviselője jelen lehet a kérelmező meghallgatásán. A meghallgatás időpontjáról a regionális igazgatóság a meghallgatás napját megelőző legalább öt nappal értesíti a meghatalmazottat és a Képviseletet.

241. § (1) A regionális igazgatóság különösen az alábbi államok állampolgársági jogszabályaira és nyilvántartásaira vonatkozó információk, így különösen az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága véleményének és a magyar külképviseletektől kapott, illetve a külföldi hatóságok által szolgáltatott információk, továbbá a kérelmező által előadott bizonyítékok figyelembevételével állapítja meg, hogy a kérelmezőt saját joga alapján egyetlen állam sem ismeri el állampolgárának:

(2) A hontalanság megállapítására irányuló eljárásban a regionális igazgatóság a kérelmező által benyújtott, külföldön kiállított okiratot bizonyító erejű okiratként diplomáciai felülhitelesítés és hiteles magyar fordítás hiányában is elfogadhatja.

(3) A regionális igazgatóság – kérelemre, az igazgatási segítség keretében – a kérelmet alátámasztó iratok beszerzésének érdekében megkeresi a magyar külképviseleteket.

(4) A Képviselet a kérelmező beleegyezésével

242. § (1) A Kormány a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Terrorelhárítási Központot szakhatóságként jelöli ki.

(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ a kérelmezőt meghallgathatja.

243. § (1) A hontalan státusz megállapításáról szóló határozatot az ügyiratra is fel kell jegyezni.

(2) A határozatot közölni kell a Képviselettel és az Alkotmányvédelmi Hivatallal és a Terrorelhárítási Központtal.

(3) A kísérő nélküli kiskorú hontalanságának megállapítása esetén az erről szóló határozatot a kiskorú lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes gyámhivatalnak is meg kell küldeni a kiskorú hontalan jogainak védelme, a róla való gondoskodás, valamint annak figyelemmel kísérése érdekében.

244. § A központi idegenrendészeti nyilvántartás adatkezelő szerve a Főigazgatóság (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv).

245. § A vízumkiadó hatóság és a kishatárforgalmi engedélyt kiadó konzuli tisztviselő a Tv. 254. § (1) bekezdésében, a Rendőrség a Tv. 254. § (1) bekezdés h) pontjában, a regionális igazgatóság a Tv. 254. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

246. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter és a regionális igazgatóság a Tv. 256. § (1) bekezdésében, a Rendőrség a Tv. 256. § (1) bekezdés m) pontjában, a konzuli tisztviselő a Tv. 257. §-ában meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

(2) A Tv. 256. § (1) bekezdés n) pontja, valamint a Tv. 257. §-a alapján rögzített arcképmás- és ujjnyomatadatok tekintetében az adatfeldolgozó a központi adatkezelő szerv.

247. § A regionális igazgatóság és a Rendőrség a Tv. 258. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

248. § (1) A regionális igazgatóság a Tv. 259. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

(2) A külpolitikáért felelős miniszter a Tv. 259. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

(3) A Tv. 259. § (1) bekezdés i) pontja alapján rögzített arcképmás- és ujjnyomatadatok tekintetében az adatfeldolgozó a központi adatkezelő szerv.

(4) A regionális igazgatóság és a Tv. 154. §-a szerinti eljárásokban a konzuli tisztviselő a Tv. 260. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

249. § A regionális igazgatóság a Tv. 261. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

250. § (1) A Tv. 147. § (1) bekezdésében meghatározott adatok bejelentését a regionális igazgatóság fogadja, és azokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

(2) A Tv. 147. § (2) bekezdése szerint rögzített adatoknak a Tv. 147. § (3) bekezdése szerint kezelését a központi adatkezelő szerv látja el.

251. § A regionális igazgatóság és a Rendőrség a Tv. 262. § (1) bekezdésében, a Főigazgatóság a Tv. 262. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

252. § A regionális igazgatóság a Tv. 263. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

253. § A regionális igazgatóság

254. § A regionális igazgatóság a Tv. 268. §-ában meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja, amely intézkedik az Eurodac központi egységéhez történő továbbítás érdekében.

255. § (1) A VIS rendelet 34. cikke szerinti nyilvántartás vezetőjeként, a 28. cikk (4) bekezdés c) pontja szerinti hozzáférést biztosító nemzeti hatóságként, valamint a 41. cikk (4) bekezdése szerinti adatkezelőként a Kormány a Főigazgatóságot jelöli ki.

(2) A VIS rendelet alapján a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben tárolt adatokhoz történő hozzáférés szempontjából

256. § (1) A kishatárforgalmi engedély kiadása iránti kérelem benyújtása során a Tv. 257. §-ában meghatározott biometrikus azonosítókat a konzuli tisztviselő rögzíti.

(2) A tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtása során a Tv. 256. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott biometrikus azonosítókat külképviseleten történő kérelmezés esetén a konzuli tisztviselő, Magyarország területén történő kérelmezés esetén a regionális igazgatóság rögzíti.

(3) A Kormány a kishatárforgalmi engedéllyel, a tartózkodási engedéllyel, az ideiglenes tartózkodási kártyával, a nemzeti tartózkodási kártyával, az EU tartózkodási kártyával és a huzamos tartózkodási státuszt igazoló okmány cseréjével vagy pótlásával összefüggésben

(4) Az ideiglenes tartózkodási kártya, a nemzeti tartózkodási kártya, illetve az EU tartózkodási kártya iránti kérelem benyújtása során, illetve a huzamos tartózkodási jogosultságot igazoló okmány cseréjére vagy pótlására irányuló kérelem átvétele során a Tv. 259. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott biometrikus azonosítókat a regionális igazgatóság rögzíti.

(5) A 223. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben a Tv. 259. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott biometrikus azonosítókat a konzuli tisztviselő rögzíti.

(6) A Főigazgatóság végzi a kishatárforgalmi engedéllyel, a tartózkodási engedéllyel, az ideiglenes tartózkodási kártyával, a nemzeti tartózkodási kártyával, az EU tartózkodási kártyával és a huzamos tartózkodási jogosultságot igazoló okmány cseréjével vagy pótlásával összefüggésben az okmány megszemélyesítését és a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elem (a továbbiakban: tároló elem) adatokkal történő feltöltését.

(7) A Főigazgatóság nemzeti dokumentum-aláíró hatóságként

(8)²⁷ Az informatikáért felelős miniszter országos aláíró hitelesítő hatóságként

(9) A Főigazgatóság országos ellenőrzőhitelesítő hatóságként

(10) A Főigazgatóság nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóságként biztosítja a kishatárforgalmi engedély, a tartózkodási engedély, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, illetve az EK letelepedési engedély, az ideiglenes tartózkodási kártya, a nemzeti tartózkodási kártya, az EU tartózkodási kártya, illetve a bevándorlási vagy letelepedési engedély okmányban elektronikusan tárolt, bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására jogosult magyar hatóságok ellenőrző eszközei számára a hozzáféréshez szükséges tanúsítványok kiállítását.

(11) A kishatárforgalmi engedély, a tartózkodási engedély, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, illetve az EK letelepedési engedély, ideiglenes tartózkodási kártya, nemzeti tartózkodási kártya, EU tartózkodási kártya, illetve a bevándorlási vagy letelepedési engedély okmánnyal rendelkező harmadik országbeli állampolgár a biometrikus adatokat tartalmazó tároló elem adatainak ellenőrzését az okmány érvényességi ideje alatt bármikor kérheti a regionális igazgatóságon.

(12)²⁸ Az informatikáért felelős miniszter a (9) bekezdésben foglaltak kivételével a bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására jogosult külföldi hatóságok számára a magyar tartózkodási engedélyek vonatkozásában dokumentumellenőrző-hitelesítő tanúsítványt (DV tanúsítvány) bocsát ki, valamint a külföldi tartózkodási engedélyek tekintetében a bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására jogosult hazai hatóság ellenőrző rendszerei számára biztosítja a kiolvasáshoz szükséges ellenőrző rendszer tanúsítványt (IS tanúsítvány), továbbá a tartózkodási engedélyek tekintetében ellátja a tagállami tanúsítványcserével és tanúsítvány felülhitelesítéssel kapcsolatos Single Point of Contact (SPOC) feladatait.

259. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. március 1-jén lép hatályba.

(2) A 68. § (3) bekezdése, a 40. alcím és a 2. melléklet 2025. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 137. § (2) bekezdése, a 112. alcím és a 159. alcím az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 88. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.

(4) A 111. alcím és a 155. alcím a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.

(5) A (3) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(6) A (4) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a határrendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

260. § (1) A 2023. január 1. előtt kiadott, hatóság által záradékolt szálláshely-bejelentő lap érvényes a harmadik országbeli állampolgár részére kiadott tartózkodási engedély érvényességének lejártáig.

(2) E rendelet rendelkezéseit – a (3)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. március 1-től kell alkalmazni.

(3) A 2024. január 1-jén vagy azt követően 2024. február 29-ig indult, és e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő, 28. és 43. alcím szerinti eljárásokban

(4) A 2024. február 29-ig indult eljárásokban – kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat – a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Harmvhr.) I. Fejezetének, II. Fejezetének, V. Fejezetének, VI. Fejezetének, VII. Fejezetének, VIII. Fejezetének, VIII/A. Fejezetének, valamint IX. Fejezetének 2023. december 31-én hatályos szövegét kell alkalmazni.

(5) A (3) bekezdés szerinti eljárásokban a Harmvhr. 72/H. § (2), (3a), (10) és (11) bekezdésének 2023. december 31-én hatályos szövegét kell alkalmazni.

(6) E rendelet

(7) Az idegenrendészeti hatóság a 2023. december 31-ig benyújtott tartózkodási engedély, valamint letelepedési engedély kérelmek elbírálásáig ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással látja el a harmadik országbeli állampolgárt, ha jogszerű tartózkodásra jogosító érvényes engedéllyel vagy vízummal nem rendelkezik, feltéve, hogy nincs vele szemben érvényben a kérelem előterjesztését megelőzően elrendelt kiutasítás, amelynek nem tett eleget.

(8) A (7) bekezdés szerinti igazolással kell ellátni legkésőbb 2024. március 1-ig azt a harmadik országbeli állampolgárt is, akinek kiutazását humanitárius, rajta kívülálló okból eredő, személyes vagy elháríthatatlan ok fennállása akadályozza.

(9) A 2024. március 1. és 2024. április 1. között lejáró tartózkodási engedélyre vonatkozó, a Tv. 287. §-a szerinti kérelmet legkésőbb a tartózkodási engedély érvényességi idejének utolsó napján kell benyújtani.

(10) A 17. § (1) bekezdés b) pontja és a 19. § (1) bekezdés b) pontja szerinti visszafogadási egyezmény megkötésére irányuló szándékot 2024. december 31-ig kell kinyilvánítani.

261. § (1) Ez a rendelet a következő közösségi jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:

(2) Ez a rendelet

(3) Ez a rendelet a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló (EU) 2018/1806 rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. április 10-i (EU) 2019/592 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.