• Tartalom

372/2024. (XI. 29.) Korm. rendelet

372/2024. (XI. 29.) Korm. rendelet

a munkáshitel részletszabályairól

2025.01.02.

A Kormány

a munkaügyet érintő rendelkezésekről szóló 2024. évi LVII. törvény 4. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 24. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 25. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. gyermek: az igénylő, illetve a támogatott személy vér szerinti és vele közös háztartásban – a halva született és az elhunyt gyermek kivételével – élő gyermeke, ideértve az örökbefogadott gyermeket,

2. hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet,

3. igénylő: aki a kölcsönszerződés megkötése iránti kérelmet (a továbbiakban: kölcsönkérelem) nyújt be a hitelintézethez,

4. támogatott személy: az az igénylő, akivel a hitelintézet munkáshitelre vonatkozó kölcsönszerződést köt,

5. ügyleti kamat: a kölcsön szerződésszerű törlesztése során a hitelintézet által érvényesített, a kölcsönösszeg éves százalékos mértékében meghatározott ellenszolgáltatás.

(2) E rendelet alkalmazásában az igénylővel közös háztartásban élő gyermeknek azt kell tekinteni, akinek bejelentett magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: lakcím) az igénylőével megegyezik.

2. § (1) Az e rendelet szerinti, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal hatáskörébe tartozó eljárásokban az igénylő, illetve a támogatott személy lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal, Pest vármegye vagy a főváros területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező igénylő esetén Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) jár el.

(2) A kormányhivatal e rendelet szerinti hatósági eljárásaiban

a) az ügyfelet hiánypótlásra két alkalommal is fel lehet hívni,

b) az ügyfél az eljárás szünetelését nem kérheti,

c) az ügyintézési határidő 30 nap, és

d) az 5. § (2) bekezdés f) pontja szerinti biztosítási jogviszonyra vonatkozó hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban

da) automatikus döntéshozatalnak van helye,

db) jogszerű hallgatásnak nincs helye.

2. Igénybevételi feltételek

3. § (1) Munkáshitelre – a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel – jogosult a természetes személy, aki a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában

a) magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak kell tekinteni,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja,

c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben foglaltak szerint huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik, illetve

d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el.

(2) A munkáshitelre vonatkozó kölcsönszerződés megkötése akkor igényelhető, ha

a) az igénylő betöltötte a 17. életévét, de még nem töltötte be a 26. életévét,

b) az igénylő rendelkezik magyarországi lakcímmel,

c) az igénylő 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a kölcsön iránti kérelem benyújtásának időpontjában és azt megelőzően legalább 3 hónapja folyamatosan a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés a) pontja, b) pont bd) alpontja vagy d)–i) pontja vagy munkavégzésre vonatkozó szerződés szerint biztosított (a továbbiakban: biztosítotti jogviszony),

d) az igénylő büntetlen előéletű,

e) az igénylőnek nincs az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, ötezer forintot meghaladó köztartozása,

f) az igénylőnek nincs a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: 2011. évi CXXII. törvény) 11. § (1) bekezdése szerinti, a Központi Hitelinformációs Rendszerben (a továbbiakban: KHR) nyilvántartott tartozása, ide nem értve azt az esetet, amikor a késedelmes tartozás teljesítése már megtörtént, azonban a teljesítésre a kölcsönkérelem benyújtását megelőző egy éven belül került sor, és a 2011. évi CXXII. törvény 8. § (4) bekezdése alapján a hiteladósra vonatkozó referenciaadatot a KHR-ből még nem törölték,

g) az igénylő vállalja, hogy a hitel folyósításától számított legalább öt évig bejelentett magyarországi lakcímmel rendelkezik, életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik és dolgozik,

h) az igénylő rendszeres, a hiteltörlesztését lehetővé tevő jövedelemmel rendelkezik,

i) az igénylő nem rendelkezik érvényes hallgatói, tanulói jogviszonnyal felsőoktatási intézményben, és nem rendelkezik felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel,

j) a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerint biztosított igénylő esetén heti munkaideje legalább húsz óra,

k) a Tbj. 6. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja vagy d)–i) pontja szerint biztosított igénylő esetén jövedelme eléri vagy meghaladja a heti húsz órás munkaviszonyban foglalkoztatottak átlagos jövedelmét.

(3) Nem magyar állampolgár támogatott személlyel kölcsönszerződés a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt köthető.

(4) Kölcsönszerződés csak olyan igénylővel köthető, akit a hitelintézet az általános belső szabályai szerint az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minősít.

(5) Ugyanazon igénylővel kölcsönszerződés csak egy alkalommal köthető.

(6) A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a hitelintézet megkeresésére biztosítja számára azt az információt, hogy az igénylő más hitelintézettől igényelt-e már munkáshitelt.

4. § A Kincstár, az állami adó- és vámhivatal és az Oktatási Hivatal a kölcsön igénylésekor tett nyilatkozatok valóságtartalmát a támogatott személyeknél – a kölcsönszerződés megkötésétől a futamidő végéig – hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja.

3. A kölcsönkérelem elbírálása

5. § (1) A kölcsönkérelmet a hitelintézetnél kell benyújtani.

(2) A kölcsönre való jogosultság feltételeinek meglétét az igénylő a következők szerint igazolja:

a) a személyazonosságot és az életkort személyazonosító igazolvánnyal, érvényes úti okmánnyal vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel,

b) a bejelentett lakcímet a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal,

c) a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával,

d) a huzamos tartózkodási jogosultságot bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, ideiglenes tartózkodási kártyával, nemzeti tartózkodási kártyával, EU tartózkodási kártyával, a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésről szóló határozattal vagy a jogállást igazoló hatósági igazolással,

e) a saját adóazonosító jelét adóigazolvánnyal, ideiglenes adóigazolvánnyal vagy az adóazonosító jel igazolására szolgáló hatósági bizonyítvánnyal,

f) a 3. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltakat az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal által kiállított igazolással vagy a munkavégzésre vonatkozó szerződéssel,

g) a 3. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakat érvényes hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal,

h) a 3. § (2) bekezdés e), g) és i) pontjában foglaltakat büntetőjogi felelőssége tudatában teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatával,

i) a rendszeres jövedelmet bankszámlakivonattal, munkáltatói igazolással,

j) a 3. § (2) bekezdés j) és k) pontjában foglalt feltételeket munkáltatói, kifizetői vagy adóhatósági igazolással.

(3) A digitális állampolgár a személyazonosságát, adóazonosító jelét és a lakcímét digitálisan előállított hiteles formában is igazolhatja.

6. § (1) A kölcsönkérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet benyújtja a hitelintézet részére.

(2) A hitelintézet a kölcsönkérelem benyújtásáról és a becsatolt dokumentumokról igazolást ad az igénylőnek, amelyben tájékoztatja a kölcsönkérelem elbírálásának folyamatáról és időtartamáról.

(3) Ha a kölcsönkérelem hibás vagy hiányos, valamint az e rendelet szerinti igénylési feltételek fennállását igazoló dokumentumok valamelyike hiányos vagy hiányzik, vagy az az elbíráláshoz egyébként szükséges, illetve ha a kölcsönkérelem benyújtásakor megtett nyilatkozatok valamelyike hibás vagy hiányos, vagy az az elbíráláshoz egyébként szükséges, akkor a hitelintézet az igénylőtől – legfeljebb 10 munkanapos határidő tűzésével – a hiány pótlását vagy a benyújtott dokumentumok kiegészítését kérheti.

(4) A hitelintézet a kölcsönkérelmet a benyújtást követő 10 munkanapon belül bírálja el, amelybe nem számít bele a (3) bekezdés szerinti hiánypótlásra vagy kiegészítésre biztosított időtartam.

(5) A kölcsönszerződés megkötésére való jogosultságot a kölcsönkérelem benyújtásakor – illetve hiánypótlás, kiegészítés esetén annak teljesítésekor – fennálló személyi és egyéb körülmények alapján kell megállapítani. Az e rendeletben foglalt igénybevételi feltételek és a hitelképesség meglétét a hitelintézet teljeskörűen köteles ellenőrizni.

(6) A hitelintézet a kölcsönkérelemnek az igénybevételi feltételek nem teljesülése miatt történt elutasítása esetén az igénylőt írásban tájékoztatja a kölcsönkérelem elutasításának indokáról, a nem teljesülő igénybevételi feltételekről.

7. § A hitelintézet – kamattámogatás megszűnése esetén az ügyleti kamaton kívül – a kölcsönkérelem elbírálásáért és a kölcsön folyósításáért az igénylő felé díjat, költséget vagy egyéb ellenszolgáltatást nem számíthat fel.

4. A kölcsönszerződés

8. § (1) Az e rendeletben foglalt igénybevételi feltételek és a hitelképesség megléte esetén a hitelintézet az igénylővel megköti a kölcsönszerződést.

(2) A kölcsönszerződés tartalmazza a támogatott személy nyilatkozatát, hogy a kamattámogatás megszűnésére okot adó körülmény bekövetkezését annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül bejelenti a hitelintézetnek.

9. § (1) A kölcsön összege nem haladhatja meg a 4 000 000 forintot.

(2) A kölcsön folyósítására a kölcsönszerződés megkötését követően, egy összegben kerül sor.

(3) A kölcsön forintalapú, a díj és az ügyleti kamat megfizetése és a tőketartozás törlesztése csak forintban történhet.

(4) A kölcsönszerződésben meghatározott ügyleti kamat mértéke a kamattámogatás időszaka alatt nem lehet magasabb, mint az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult – a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított – átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 110 százalékának 1 százalékponttal növelt értéke. Az állampapír-átlaghozamot az ÁKK Zrt. az internetes honlapján minden naptári hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi. A közzétett állampapír-átlaghozamot a közzététel naptári hónapját követő hónaptól kell alkalmazni.

(5) Az ügyleti kamat (4) bekezdésben meghatározott mértékét a kölcsönszerződésben rögzített kamatperiódus fordulónapján kell alkalmazni, azzal, hogy a kölcsön kamata a kamattámogatás időszaka alatt csak 5 évente változhat.

(6) A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) hatálya alá tartozó, e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönökre – az Fhtv. 2. § (5) bekezdésére tekintettel – az Fhtv. 17/B. § (2) bekezdése, 17/C. §-a, 17/D. §-a és 24. §-a nem alkalmazható.

10. § (1) A kölcsön törlesztését a folyósítás napját követő hónaptól kell megkezdeni.

(2) A kölcsön futamideje a 10 évet nem haladhatja meg, amelybe nem számít bele az első gyermek születését vagy örökbefogadását követően igénybe vett törlesztésszüneteltetés időtartama.

(3) A hitelintézet az előtörlesztésért a támogatott személyek terhére díjat és egyéb költséget nem számíthat fel.

(4) A törlesztés nemteljesítése esetén a hitelintézet a kölcsön felmondását megelőzően a belső szabályai szerint felszólítja a támogatott személyt a tartozás rendezésére. A kezesség beváltására az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. Kamattámogatás

11. § (1) A támogatott személy a kamattámogatás időszakában ügyleti kamatot nem fizet, azt kamattámogatás formájában az állam nevében a Kincstár folyósítja a hitelintézet részére annak elszámolása alapján.

(2) A kamattámogatás igénybevételéhez külön kérelmet nem kell benyújtani, az igénylő a kamattámogatásra a kölcsönszerződés megkötésétől – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a kölcsön teljes futamidejére jogosult.

(3) A kamattámogatás havi összege az adott hónapra eső ügyleti kamat összege, de legfeljebb az ügyleti vagy üzleti év kezdetekor fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított kamattámogatás 1/12 része. A kölcsön egyhavi törlesztőrészletet meghaladó előtörlesztése esetén a kamattámogatás a fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg havi időarányos része.

(4) A hitelintézet az igénybe vett kamattámogatás éves összegéről évente egyszer, az éves elszámolás keretében tájékoztatja a támogatott személyt.

12. § (1) Ha a támogatott személy a kölcsön folyósításától számított 5 éven belül

a) nem rendelkezik már magyarországi lakcímmel, akkor az utolsó magyarországi lakcím megszűnését követő naptól,

b) biztosítotti jogviszonya megszűnt vagy nem áll fenn 90 napnyi folyamatos vagy összeadódó mértékben, akkor az említett időtartam lejártának utolsó napjától

a kölcsöntartozás hátralévő összegére vonatkozóan a kamattámogatás megszűnik, a kölcsön ügyleti kamata az (5) bekezdésben foglaltak szerint módosul, és az addig igénybe vett kamattámogatást az arra való jogosultság megszűnését követő 120 napon belül egy összegben, a hitelintézet útján vissza kell fizetni a Kincstárnak.

(2) A hitelintézet a továbbiakban fizetendő törlesztőrészlet módosult összegéről és a visszafizetendő összegről a kamattámogatás megszűnésére okot adó körülményről való tudomásszerzést követő 30 napon belül tájékoztatást küld a támogatott személynek.

(3) Ha a támogatott személy a kamattámogatást részben vagy egészben nem fizeti vissza, a hitelintézet az ügy iratait megküldi a Kincstárnak. A Kincstár hivatalból határoz a visszafizetésről.

(4) Az e rendeletben foglalt, a hitelintézet felé teljesített visszafizetési kötelezettség kapcsán hozzá beérkezett összeget a hitelintézet a Kincstár által megjelölt számlára utalja át.

(5) A kamattámogatás megszűnését követően a támogatott személy által fizetendő ügyleti kamat mértéke nem lehet magasabb, mint az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukciókon kialakult – a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított – átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 130 százalékának 4 százalékponttal növelt értéke. Az állampapír-átlaghozamot az ÁKK Zrt. az internetes honlapján minden naptári hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi. A közzétett állampapír-átlaghozamot a közzététel naptári hónapját követő hónaptól kell alkalmazni.

13. § A támogatott személy – a Kincstár által kibocsátott visszafizetésre kötelező határozat véglegessé válását követő 30 napon belül benyújtott – kérelmére a 12. § (1) bekezdésében foglalt visszafizetési kötelezettségre a Kincstár méltányosságból legfeljebb 24 havi részletfizetést engedélyezhet, ha a támogatott személy igazolja, hogy számára a kamattámogatás egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene.

14. § (1) A támogatott személy a kölcsön fennálló összege után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján a havonta fizetendő törlesztőrészlettel egyidejűleg – kezességvállalási díjat fizet. A kezességvállalási díj mértéke évente a kezességgel biztosított fennálló kötelezettség összegének 0,5%-a.

(2) A hitelintézet a kölcsön folyósítását követő 15 napon belül, majd az ezt követő évtől a kölcsönszerződés megszűnésének évéig minden év január 31-éig megállapítja, és írásban közli a támogatott személlyel a kezességvállalási díjjal növelt havi törlesztőrészlet összegét.

(3) A hitelintézet a (2) bekezdés szerinti időpontban tájékoztatja a Kincsárat a támogatott személy által az adott évben fizetendő kezességvállalási díj összegéről.

(4) A hitelintézet a megfizetett kezességvállalási díjat havonta egyszer, a következő hónap 5. munkanapjáig átutalja az 10032000-01034004-00000000 számú Különleges bevételek számlára.

(5) A kezességvállalási díj megfizetésének elmaradása esetén a hitelintézet felszólítja a támogatott személyt fizetési kötelezettségének teljesítésére.

(6) A Kincstár a hitelintézet erre vonatkozó tájékoztatását követően a kezességvállalási díjfizetési kötelezettség három havi elmaradása esetén értesíti az állami adó- és vámhatóságot a kezességvállalásidíj-követelés adók módjára történő behajtása érdekében.

6. A törlesztés szüneteltetése

15. § (1) A támogatott személy a törlesztés szüneteltetésére jogosult

a) a várandósság legalább 12. hetét betöltött magzata után, ha a várandósság a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően fennáll, vagy

b) az e rendelet hatálybalépését követően a hitelfelvevő nő által örökbefogadott gyermek után, ha az örökbefogadást engedélyező határozat a kölcsönkérelem benyújtását követően válik véglegessé.

(2) A támogatott személy nem jogosult a törlesztés szüneteltetésére, ha nem rendelkezik már magyarországi lakcímmel.

(3) A törlesztés szüneteltetésére a támogatott személy az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő második gyermekre tekintettel is jogosult.

(4) A törlesztés szüneteltetése iránti kérelmet a hitelintézethez kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell

a) a kezelőorvos által kiállított, az 1. mellékletben meghatározott tartalmú dokumentumot,

b) a támogatott személy nyilatkozatát, amelyben vállalja, hogy a vér szerinti gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímét igazoló hatósági igazolványát és adóigazolványát, illetve örökbefogadott gyermek esetén – a támogatott személy önkéntes választása szerint – az örökbefogadást engedélyező végleges határozatot annak indokolása nélkül, vagy az örökbefogadásról a gyámhatóság által kiállított hatósági bizonyítványt, amely a támogatott személy és a gyermek természetes személyazonosító adatain – ide nem értve a gyermek örökbefogadás előtti nevét – túl kizárólag az örökbefogadás megtörténtének tényét, valamint az engedélyező határozat számát és véglegessé válásának napját tartalmazza, valamint az örökbefogadott gyermek lakcímét igazoló hatósági igazolványát és adóigazolványát bemutatja, valamint büntetőjogi felelősség vállalásával tett, teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik a közös háztartásban élésről, vagy az előbbi okiratok helyett a magzat elhalása esetén a 2. mellékletben meghatározott tartalmú dokumentumot, halva születése esetén a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendelet szerinti okiratot, vagy az élve született gyermek elhalálozása esetén az ennek megtörténtét igazoló halotti anyakönyvi kivonatot, legfeljebb 180 napon belül a hitelintézet részére bemutatja, és hozzájárul ezen adatok kezeléséhez.

(5) A szüneteltetésre vonatkozó jogosultsági feltételek teljesülését a benyújtott igazolások alapján a hitelintézet állapítja meg.

(6) Ha a kölcsönkérelmet a várandósság ideje alatt, a várandósság betöltött 12. hetét követően nyújtja be a támogatott személy, a törlesztés szüneteltetése iránti kérelmet a kölcsönkérelemmel egyidejűleg is be lehet nyújtani, azzal, hogy az 1. melléklet szerinti igazolás kiállításának időpontja legfeljebb 15 nappal előzheti meg a kölcsönkérelem benyújtásának időpontját.

(7) A (6) bekezdésben nem említett esetben a törlesztés szüneteltetése iránti kérelem

a) vér szerinti gyermek esetén a várandósság betöltött 12. hetét követően – ideértve a szülést követő időszakot is – legkésőbb a gyermek születését,

b) örökbefogadott gyermek esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását,

c) a magzat elhalása vagy halva születése esetén az erre vonatkozó igazolás keltét

követő 180 napig nyújtható be.

(8) A törlesztés szüneteltetésére való jogosultságot megalapozza, ha annak – (1) vagy (3) bekezdés szerinti – feltétele a kölcsönkérelem és a szüneteltetés iránti kérelem benyújtása közötti időszakban bármikor fennáll.

16. § (1) A törlesztés

a) a 15. § (6) bekezdésében foglaltak szerint benyújtott kérelem esetén a kölcsönszerződés megkötését követő törlesztési esedékességtől,

b) a 15. § (7) bekezdésében foglaltak szerint, a 15. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően igazolt, hiánytalanul benyújtott kérelem esetén annak hitelintézet általi kézhezvételét követő legkésőbb 3. munkanaptól

számított 2 évig szünetel.

(2) Ikergyermekek esetén az (1) bekezdésben meghatározott 2 éves törlesztésszüneteltetés további 1 évvel meghosszabbodik, ha a 2 éves szüneteltetés letelte előtt legalább 60 nappal a támogatott személyek erre vonatkozó kérelmet nyújtanak be a hitelintézethez.

(3) A törlesztés szüneteltetése időszakának lejártát követően a törlesztési kötelezettség tovább folytatódik, amelyről a hitelintézet tájékoztatást küld a támogatott személyeknek.

7. A gyermekvállalási támogatás

17. § (1) A hitelfelvevő nő a kölcsönkérelem benyújtásának időpontját követő második gyermeke megszületése vagy örökbefogadása esetén a fennálló hiteltartozása ötven százalékának megfelelő összegű, harmadik gyermeke megszületése vagy örökbefogadása esetén a fennálló tartozása száz százalékának megfelelő összegű vissza nem térítendő állami támogatásban részesül, ha erre vonatkozó kérelmét benyújtja a hitelintézethez a 13. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott iratok csatolásával.

(2) A gyermekvállalási támogatás örökbefogadott gyermek után akkor igényelhető, ha az örökbefogadást engedélyező határozat a kölcsönkérelem benyújtását követően válik véglegessé.

(3) A gyermekvállalási támogatásra jogosult a hitelfelvevő nő akkor is, ha a gyermek halva születik.

(4) A gyermekvállalási támogatás iránti kérelem

a) vér szerinti gyermek esetén legkésőbb a gyermek születését,

b) örökbefogadott gyermek esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását,

c) a magzat halva születése esetén az erre vonatkozó, a 15. § (4) bekezdés b) pontja szerinti igazolás keltét

követő 180 napig nyújtható be.

(5) Ugyanazon gyermek után kizárólag egy alkalommal igényelhető az e rendelet szerinti gyermekvállalási támogatás.

(6) A jogosultsági feltételek teljesülését a benyújtott igazolások alapján a hitelintézet állapítja meg.

(7) A támogatott személy nem jogosult gyermekvállalási támogatásra, ha a kölcsön folyósításától számított 5 éven belül nem rendelkezik már magyarországi lakcímmel.

18. § (1) A gyermekvállalási támogatást a fel nem mondott kölcsönszerződésből eredő tőketartozás és kamatainak csökkentésére kell felhasználni.

(2) A gyermekvállalási támogatást a kérelem és az igazolások hiánytalan benyújtását követő 3. munkanapon kell előtörlesztésként elszámolni. A gyermekvállalási támogatás elszámolt összegének megállapításánál az elszámolás napján fennálló, nem lejárt tőke- és nem lejárt ügyleti kamattartozás összegét kell figyelembe venni.

(3) Törlesztési hátralékkal rendelkező támogatott személy esetén a gyermekvállalási támogatást a hátralék nélkül számolt tartozás után kell megállapítani. A meg nem fizetett hátralékot a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint, a fennmaradó összeget pedig a (2) bekezdés szerinti előtörlesztésként kell elszámolni.

(4) A gyermekvállalási támogatás összegét az állam nevében a Kincstár folyósítja a hitelintézet számára annak elszámolása alapján.

(5) A gyermekvállalási támogatás igénybevételével történő előtörlesztés esetén – amennyiben még van fennmaradó tartozás – a kérelem és az igazolások hiánytalan benyújtását követő 10 napon belül a hitelintézet köteles változatlan futamidő mellett a támogatott személy havi törlesztőrészleteit újraszámolni, és arról a támogatott személyt értesíteni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti értesítésben és azt követően a kölcsönszerződés fennállásának időtartama alatt évente legalább egy alkalommal a hitelintézet tájékoztatja a támogatott személyt arról, hogy mekkora összegű támogatásban részesült, a támogatás igénybevétele nélkül mekkora összegű lenne a fennálló tartozásuk, továbbá hogy a támogatást Magyarország Kormánya biztosította.

8. A hitelintézet elszámolása

19. § (1) A hitelintézet az elszámolást a Kincstár honlapján található adatszolgáltatási felületen (a továbbiakban: eAdat) elérhető tájékoztató szerinti formában tartja nyilván.

(2) A hitelintézetet az e rendelet szerinti feladatok ellátásáért az általa jogszerűen folyósított kölcsön összege után 25 000 forint egyszeri költségtérítés illeti meg, amelyet a kölcsön vagy annak első részlete folyósítását követően számol el a központi költségvetéssel.

(3) A hitelintézet a tárgyhónapra legfeljebb az előző hónapban ténylegesen kifizetett és elszámolt támogatásokkal azonos összegű előleget igényelhet utólagos elszámolási kötelezettséggel.

(4) A hitelintézet elszámolását a Kincstár ellenőrzi.

(5) A Kincstár a hitelintézet által jogszerűen igényelt támogatások kifizetését az elszámolás beérkezése hónapjának 20. napját követő 8 munkanapon belül indítja a hitelintézetnek az eAdaton történő regisztrációja során megjelölt számlája javára.

(6) A hitelintézet az elszámolás keretében a támogatások részére történő megfizetését vagy általa történő visszafizetését jogcímenként összesítve és az (1) bekezdésben hivatkozott, Kincstár által közzétett tájékoztatóban előírtak szerint számolja el, és a visszafizetéssel csökkentett összeg átutalását igényli.

(7) A Kincstár az ellenőrzése során a hitelintézetnél helyszíni ellenőrzést végezhet, és jogosult a szükséges információkat, dokumentumokat bekérni, vagy azokba a helyszínen betekinteni.

(8) Ha a Kincstár az ellenőrzése során a hitelintézet terhére jogosulatlan támogatáslehívást állapít meg, azt a hitelintézet – a Kincstár megállapításait tartalmazó dokumentum kézhezvételét követő 30 napon belül – a Ptk. szerinti, vállalkozások közötti fizetési késedelem esetére meghatározott késedelmi kamattal növelt összegben köteles a Kincstár által megjelölt számlára megfizetni.

(9) Ha a Kincstár az ellenőrzés során a hitelintézet elszámolásában szabálytalanságot tár fel, az elszámolással kapcsolatos követelést a hitelintézettel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti.

(10) Az elszámolási kötelezettséget a hitelintézet megbízásából másik hitelintézet is teljesítheti. A megbízási szerződésnek ki kell terjednie a megbízott hitelintézet felelősségére.

20. § (1) A hitelintézet felelős az állammal szemben minden olyan kárért, amely az e rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. A hitelintézet felelőssége kiterjed a függő közvetítőjére is, aki a kölcsönre való jogosultságot bírál el, valamint a kölcsön nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez. Mentesül a hitelintézet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy függő közvetítője úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.

(2) A hitelintézet a neki felróható okból eredő kár esetén a támogatottakkal szemben köteles helytállni, e kötelezettségét az államra nem háríthatja át.

9. Adatszolgáltatás

21. § (1) A munkáshitelhez kapcsolódó szakmai informatikai rendszereket a Kincstár üzemelteti és fejleszti.

(2) A munkáshitelt nyújtani kívánó hitelintézetnek regisztrálnia kell az eAdaton.

22. § (1) A hitelintézet negyedévente – a negyedév utolsó hónapjának elszámolásával egyidejűleg – elektronikus úton személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít a foglalkozáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére. Az adatszolgáltatás kiterjed a hitelintézet által megkötött támogatási szerződések számára, összegére, fennálló állományára, a hitelintézet által benyújtott elszámolás keretében lehívott kamattámogatások összegeire, a második és a harmadik gyermek után gyermekvállalási támogatást igénybe vevők számára, az igénybe vett támogatások összegeire, valamint a törlesztés szüneteltetését igénybe vevők számára.

(2) A hitelintézet az adatszolgáltatását a miniszter kérésére felülvizsgálja, és szükség esetén a javított adatszolgáltatást ismételten megküldi.

(3) A miniszter az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás

a) nemteljesítése esetén a támogatások teljes összegének,

b) hiányos teljesítése esetén a hiányos adatszolgáltatással érintett támogatások összegének

a hitelintézet részére történő folyósítását felfüggesztheti.

(4) Ha a hitelintézet az elmulasztott vagy hiányos adatszolgáltatást pótolja, a támogatásokat – az adatszolgáltatás pótlását követő havi elszámolás szerinti folyósítással egyidejűleg – ismételten folyósítani kell.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés nem érinti a hitelintézetnek az adatszolgáltatási hiánnyal nem érintett támogatásokra vonatkozó elszámolási jogosultságát.

(6) Az adatszolgáltatási kötelezettséget a hitelintézet megbízásából másik hitelintézet is teljesítheti. A megbízási szerződésnek ki kell terjednie a megbízott hitelintézet felelősségére.

10. Záró rendelkezések

23. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.

24. §1

1. melléklet a 372/2024. (XI. 29.) Korm. rendelethez

A várandósság igazolása a munkáshitel részletszabályairól szóló 372/2024. (XI. 29.) Korm. rendelet szerinti kedvezmények és támogatások igénybevételéhez
Alulírott, a várandósgondozásban részt vevő szülész-nőgyógyász szakorvos igazolom, hogy az 1. pontban nevezett személy 12. hetet betöltött várandóssága …… év …… hónap … napján fennállt.

I. A várandós személy személyes adatai

1. neve

2. születési neve

3. anyja neve

4. születési helye és ideje

5. lakcíme

II. A várandósság adatai

1. a várandósság 12. hete betöltésének napja

2. szülés várható időpontja

3. magzatok száma

III. Az igazolást kiállító szülész-nőgyógyász szakorvos adatai

1. szakorvos orvosi neve

2. szakorvos alapnyilvántartási száma

3. dátum

4. szakorvos aláírása és bélyegzője

2. melléklet a 372/2024. (XI. 29.) Korm. rendelethez

Igazolás a magzat elhalásáról a munkáshitel részletszabályairól szóló 372/2024. (XI. 29.) Korm. rendelet szerinti kedvezmények és támogatások igénybevételéhez

I. Az igazolást kérő személyes adatai

1. neve

2. születési neve

3. anyja neve

4. születési helye és ideje

5. lakcíme

II. Az igazolás adatai

a magzat elhalásának napja

III. Az igazolást kiállító szülész-nőgyógyász szakorvos adatai

1. szakorvos orvosi neve

2. szakorvos alapnyilvántartási száma

3. dátum

4. szakorvos aláírása és bélyegzője

1

A 24. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére