38/2024. (VII. 7.) AM rendelet
38/2024. (VII. 7.) AM rendelet
a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermék lepárlással történő kivonásának támogatásáról
A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 48. § (3) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Értelmező rendelkezések
1. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) hasznosító: aki az ipari célú nyers alkoholt hasznosítja,
b) ipari célú nyers alkohol: olyan alkohol, amit kizárólag az e rendelet szerinti támogatott lepárlásra beszállított borászati melléktermék, valamint a szőlő- és bortermelés részletes szabályairól szóló 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet (a továbbiakban: Bmr.) 24. § (5) bekezdése alapján a lepárlóüzem részére átadott bor egyszeri lepárlásával nyernek úgy, hogy a desztillátum alkoholtartalma legalább 92 térfogatszázalék,
c) ipari célú nyers alkohol hasznosítása: minden olyan tevékenység, amely az ipari célú nyers alkohol ipari vagy energetikai célú felhasználására, valamint továbbfeldolgozására irányul, az élelmiszeripari célú felhasználás, az ilyen célú felhasználásra átadás, valamint továbbfeldolgozás kivételével,
d) termelési napló: a lepárlóüzem által az ipari célú nyers alkohol előállításához felhasznált borászati melléktermékről és annak felhasználásával előállított ipari célú nyers alkoholról vezetett nyilvántartás.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl
a) a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.),
b) a szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.), valamint
c) a Bmr.
értelmező rendelkezéseit kell figyelembe venni.
2. A támogatás tartalma, forrása, mértéke és összege
2. § (1) Támogatás a borászati melléktermékeknek a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VIII. melléklet II. rész D. szakasza szerinti korlátozásoknak megfelelően elvégzett lepárlása beavatkozás keretében a borászati melléktermék
a) lepárlóba történő szállítása,
b) lepárlóban történő tárolása és
c) ipari célú nyers alkohol előállításával történő lepárlása
után igényelhető.
(2) A támogatás átalányösszegben meghatározott mértéke az (1) bekezdés szerinti intézkedés végrehajtásával
a) törkölyből nyert ipari célú nyers alkohol esetén 1,1 EUR/térfogatszázalék/hektoliter,
b) borból vagy borseprőből nyert ipari célú nyers alkohol esetén 0,5 EUR/térfogatszázalék/hektoliter.
(3) Az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikk (3) bekezdése alapján nem nyújtható támogatás a lepárolt ipari célú nyers alkohol azon mennyisége után, amelynek alkoholtartalma meghaladja az adott borpiaci évben a borászati melléktermék vagy melléktermékek keletkezésével termelt borok alkoholtartalmának 10%-át.
3. § (1) A 2024–2027. pénzügyi évekre meghatározott támogatási keretösszeg adott pénzügyi évre rendelkezésre álló támogatási összegéről az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a megelőző pénzügyi év augusztus 15-éig tájékoztatja a Nemzeti Kifizető Ügynökséget (a továbbiakban: NKÜ). A keretösszeg változása esetén a miniszter tájékoztatja az NKÜ-t.
(2) A miniszter minden év április 5-éig tájékoztatja az NKÜ-t az adott borpiaci évben támogatható ipari célú nyers alkohol maximális mennyiségéről.
3. A támogatás igénylésének feltételei
4. § (1) A borászati melléktermék támogatással történő lepárlásában az a lepárlóüzem vehet részt, amely a 2. § (1) bekezdése szerinti intézkedésben való részvételi szándékát elektronikus úton, az NKÜ honlapján közzétett közleményben meghatározott módon bejelentette. A lepárlási szándékot június 30. napjáig kell bejelenteni az NKÜ-nek. A bejelentés visszavonásig érvényes. A bejelentés alapján a borászati melléktermék támogatással történő lepárlása a bejelentést követő borpiaci évtől kezdődhet meg.
(2) A lepárlóüzemnek legkésőbb az (1) bekezdés szerinti részvételi szándék benyújtásának időpontjában szerepelnie kell a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény (a továbbiakban: KAP tv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza
a) a lepárlóüzem KAP tv. 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosítóját (a továbbiakban: támogatási azonosító),
b) a lepárlás helyét,
c) a lepárlóüzem adóraktári engedélyének számát és
d) a lepárlóüzem üzemeltetőjének cégszerű aláírását.
(4) A bejelentéshez csatolni kell a lepárlóüzem nyilatkozatát arról, hogy
a) a borászati melléktermék kivonására kötelezett borászati üzem (a továbbiakban: kivonásra kötelezett) által beszállított borászati melléktermék begyűjtése, rakodása, valamint a lepárlóüzembe történő beszállítása esetén a Bmr. 24. § (1) bekezdése alapján a kivonásra kötelezett részére – legkésőbb az átvételt követő 90 napon belül – megfizeti a 6. § (5) bekezdése szerint előzetesen megállapított költségeit,
b) a borászati mellékterméket – a kivonásra kötelezett általi beszállítása esetén – a borpiaci év július 31-ig átveszi, és azt a következő borpiaci év augusztus 15-ig lepárolja,
c) a borászati melléktermék lepárlását saját költségén elvégzi,
d) az ipari célú nyers alkoholt hasznosítja vagy hasznosítás céljára értékesíti,
e) biztosítja az ipari célú nyers alkoholnak az üzemben keletkezett többi alkoholfajtától történő elkülönített tárolását,
f) a (3) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti adatokban történt változást 15 napon belül bejelenti az NKÜ részére,
g) rendelkezik a borászati melléktermék átvételének és az ipari célú nyers alkohol felhasználásának, illetve hasznosításra átadásának technikai és személyi feltételeivel,
h) rendelkezik mintaraktárral, amelyben biztosítani tudja a beszállított, átmenetileg tárolt és kiszállított borászati melléktermék mintáinak szakszerű és biztonságos tárolását, legalább a 7. § (1) bekezdése szerinti átvételi elismervény 7. § (3) bekezdése szerinti aláírásának időpontjáig, valamint
i) ha a vizsgálatokat nem akkreditált laboratóriumban végezteti, akkor a súly, nedvességtartalom, cukortartalom, alkoholtartalom meghatározása érdekében rendelkezik az Európai Unióban alkalmazott vagy a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet előírásai szerinti mérési módszerek alkalmazásához szükséges feltételekkel.
5. § (1) Támogatási kérelmet az a – 4. § (1) bekezdése szerinti bejelentést megtett – lepárlóüzem nyújthat be, amely a kivonásra kötelezettel a támogatási kérelem benyújtását megelőzően írásbeli megállapodást köt a borászati melléktermék lepárlás céljából történő átvételéről.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban (a továbbiakban: átvételi megállapodás)
a) a felek meghatározhatják a borászati melléktermék átadásának és átvételének helyszínét, valamint az átadás-átvétel során használt eszközöket,
b) a felek meghatározzák a rakodási és szállítási költségeket abban az esetben, ha a kivonásra kötelezett az a) pont szerinti szerződéses rendelkezés alapján maga végzi el a borászati melléktermék lepárlóüzembe történő szállítását, és
c) a felek meghatározzák a kivonásra kötelezettet terhelő, a borászati melléktermék keletkezésének várható időpontjára vonatkozó értesítési kötelezettség
ca) időpontját, amely nem lehet rövidebb, mint a borászati melléktermék várható keletkezését megelőző 5. munkanap, valamint
cb) módját és formáját.
4. A borászati melléktermék lepárlásra történő átadása és lepárlása
6. § (1) Az átvételi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában
a) a borászati melléktermék lepárlásra történő átadása és átvétele a kivonásra kötelezett telephelyén történik,
b) a lepárlóüzem viseli a rakodás és a szállítás költségeit és biztosítja az ehhez szükséges eszközök rendelkezésre állását,
c) a borászati melléktermék mennyiségének pontos megállapítása érdekében a tömegmérés és az alkoholtartalomra vonatkozó minőségi paraméterek meghatározása a lepárlóüzem telephelyén történik, és
d) a lepárlóüzem a szőlőtörköly rakodásáról és szállításáról az értesítésben megjelölt keletkezés időpontját követő 48 órán belül, borseprő és bor szállításáról a bejelentés időpontját követő 30 napon belül gondoskodik.
(2) A kivonásra kötelezett a borászati melléktermék átadását megelőzően értesíti a lepárlóüzemet a lepárlásra átadni kívánt borászati melléktermék
a) keletkezésének várható időpontjáról,
b) várható mennyiségéről (szőlőtörköly esetében kilogrammban, borseprő és bor esetében hektoliterben kifejezve) és
c) pontos helyéről.
(3) Ha az átvételi megállapodás alapján a kivonásra kötelezett maga szállítja be a borászati mellékterméket a lepárlóüzem telephelyére, a lepárlóüzem a kivonásra kötelezett részére az átvételi megállapodásban foglalt rakodási, illetve szállítási költségeket legkésőbb az átvételt követő 90 napon belül megtéríti.
(4) A kivonásra kötelezett az általa viselt szállítási költségről, illetve a rakodási díjról az általa kiállított számlán feltünteti a borászati melléktermék átadásának napját és a 7. § (1) bekezdése szerinti átvételi elismervény sorszámát.
(5) A lepárlóüzem minden év július 20-ig tájékoztatja az NKÜ-t a következő borpiaci évre vonatkozóan a kivonásra kötelezett részére fizetendő beszállítási és rakodási költségtérítés összegéről, amelynek tartalmát az NKÜ az adott év július 31-ig közleményben közzéteszi.
(6) Az (5) bekezdésben szereplő tájékoztatás elmulasztása esetén a lepárlóüzem támogatás igénybevételére nem jogosult.
7. § (1) A lepárlóüzem a borászati melléktermék átvételének napján köteles sorszámozott átvételi elismervényt (a továbbiakban: átvételi elismervény) kiállítani, amelynek tartalmaznia kell
a) a lepárlóüzem és a kivonásra kötelezett
aa) nevét (cégnevét),
ab) támogatási azonosítóját,
ac) adószámát,
b) az átvett borászati melléktermék típusának megnevezését,
c) az átvett borászati melléktermék mennyiségét
ca) szőlőtörköly esetében kilogrammban,
cb) borseprő és bor esetében hektoliterben
meghatározva,
d) az átvett borászati melléktermék
da) alkoholtartalmát térfogatszázalékban, valamint
db) számított alkoholtartalmát térfogatszázalék/hektoliterben,
e) az átvétel időpontját és
f) az átvétel helyét.
(2) Az átvételi elismervényt három példányban kell kiállítani, melyből egy-egy példány a kivonásra kötelezettet és a lepárlóüzemet illeti, egy példány a támogatási kérelem mellékletét képezi.
(3) Az átvételi elismervény tartalmának elfogadását a kivonásra kötelezett aláírásával igazolja.
(4) A kivonásra kötelezett az átvételi elismervény aláírását megtagadhatja, ha vitatja a lepárlóüzem által mért, az átvételi elismervény (1) bekezdés d) pontja szerinti adatát, amely esetben a kivonásra kötelezett és a lepárlóüzem együttes jelenlétében, közösen vett minta alapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: Nébih) a mintavételtől számított 8 napon belül elvégzi az ismételt vizsgálatokat, és haladéktalanul közli annak eredményét a kivonására kötelezettel és a lepárlóüzemmel. Ebben az esetben az átvételi elismervény (1) bekezdés d) pontja az ismételt vizsgálat eredményét tartalmazza.
8. § A lepárlóüzem borpiaci évenként és kivonásra kötelezettenként nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a lepárlóüzem és a kivonásra kötelezett támogatási azonosítóját,
b) a borászati melléktermék szállításához kapcsolódó kísérőokmány számát,
c) az átvételi elismervény sorszámát,
d) a borászati melléktermék átvételének időpontját,
e) a borászati melléktermék átvételének helyét,
f) a borászati melléktermék típusának megnevezését,
g) a borászati melléktermék mennyiségét
ga) szőlőtörköly esetében kilogrammban,
gb) borseprő és bor esetében hektoliterben
megadva,
h) a borászati melléktermék alkoholtartalmát térfogatszázalékban kifejezve, és
i) a borászati melléktermék számított alkoholtartalmát térfogatszázalék/hektoliterben kifejezve.
5. A támogatási kérelem benyújtása
9. § (1) A lepárló a támogatási kérelmet legalább egy naptári hónapban előállított ipari célú nyers alkohol mennyiségére vonatkozóan az NKÜ részére az általa közzétett közleményben foglaltak szerint a lepárlás borpiaci évében október 5-e és a következő borpiaci év augusztus 31-e között nyújthatja be. A lepárlóüzem havonta egy támogatási kérelem benyújtására jogosult. A támogatási kérelem egyben kifizetési kérelemnek (a továbbiakban: kérelem) is minősül.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a lepárlóüzem támogatási azonosítóját,
b) a lepárlás helyét (cím és helyrajzi szám megadásával),
c) a lepárlás következő adatait:
ca) a tárgyidőszakot,
cb) a lepárolt borászati melléktermék összmennyiségét szőlőtörköly esetében kilogrammban, borseprő és bor esetében hektoliterben megadva,
cc) a borászati melléktermék számított alkoholtartalmát térfogatszázalék/hektoliterben kifejezve, és
cd) a lepárlással előállított ipari célú nyers alkohol mennyiségét térfogatszázalék/hektoliterben kifejezve, valamint
d) az igényelt támogatás összegét.
(3) A kérelemhez mellékelni kell
a) a kivonásra kötelezett által aláírt átvételi elismervény egy példányát tételenként,
b) a borászati melléktermékek lepárlására vonatkozóan a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban: jövedéki vhr.) 1. melléklete szerinti, borászati melléktermék típusonként elkészített, adóraktári nyilvántartás dokumentumainak másolatait azokra a hónapokra, amelyekben az adott borászati mellékterméket lepárolták,
c) a termelési napló másolatát, amely tartalmazza
ca) a lepárlás időpontját,
cb) a borászati melléktermék mennyiségét,
cc) a borászati melléktermék számított alkoholtartalmát,
cd) a szeszmérő gép számát, induló és záró óraállását és
ce) az előállított ipari célú nyers alkohol mennyiségét literben és az előállított ipari célú nyers alkohol alkoholtartalmát térfogatszázalékban, valamint térfogatszázalék/hektoliterben megadva,
d) a tárolótartály-nyilvántartás másolatát, azon feltüntetve a tárolótartályok – a mérésügyről szóló törvény alapján a Budapest Főváros Kormányhivatala által kiállított – hitelesítési engedélyének számát és érvényességi idejét,
e) ha az átvételi megállapodás alapján a kivonásra kötelezett szállítja be lepárlás céljára a borászati mellékterméket a lepárlóüzembe, az általa a lepárlóüzem részére kiállított, a fizetendő beszállítási költségtérítés összegét tartalmazó számlák és azok kifizetését igazoló bizonylatok másolati példányait,
f) ha az átvételi megállapodás alapján a kivonásra kötelezett a szőlőtörköly szállítójárműre történő rakodását vállalta, az általa a lepárlóüzem részére kiállított, a fizetendő rakodási költségtérítés összegét tartalmazó számlák és az azok kifizetését igazoló bizonylatok másolati példányait,
g) ha a kivonásra kötelezett a borászati melléktermék leadási kötelezettségét a Bmr. 24. § (5) bekezdése alapján bor lepárlóüzem részére történő átadásával egészítette ki, a Bmr. 35. § (1) bekezdésében meghatározott kísérőokmány másolatait tételenként,
h) a jövedéki vhr. 49. §-a szerint kérelmezett helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet, valamint
i) a lepárlási összesítőt, amely tartalmazza
ia) a kivonásra kötelezett nevét (cégnevét) és támogatási azonosítóját,
ib) az átvételi elismervény sorszámát,
ic) a borászati melléktermék átvételének időpontját,
id) a borászati melléktermék átvételének helyét,
ie) a borászati melléktermék típusát,
if) a borászati melléktermék mennyiségét szőlőtörköly esetében kilogrammban, borseprő és bor esetében hektoliterben megadva,
ig) a borászati melléktermék alkoholtartalmát térfogatszázalékban kifejezve,
ih) a borászati melléktermék számított alkoholtartalmát térfogatszázalék/hektoliterben kifejezve,
ii) a 6. § (4) bekezdése szerinti esetben a beszállítási költségtérítés elszámolását, amely tartalmazza a kivonásra kötelezett támogatási azonosítóját és nevét, a szállítás távolságát (kilométerben), az egységárat, a tételes beszállítási költség kifizetett nettó és bruttó értékét, a számlák számát és a kifizetés dátumát.
(4) A kérelem – legkésőbb az (1) bekezdésben meghatározott határidő végéig – a benyújtását követő naptól számított öt napon belül, az elektronikus felületen keresztül módosítható. A kérelem benyújtásának időpontja az utolsó módosítás benyújtásának időpontja.
6. A kérelem vizsgálata, a kifizetésre vonatkozó döntés meghozatala és a támogatás folyósítása
10. § (1) Az NKÜ a kérelmeket a támogatási keret erejéig, érkezési sorrendben, a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet 28. § (2) bekezdése szerinti határidő alatt bírálja el és hoz a kifizetésre vonatkozó döntést. Az NKÜ a döntéshozatalt követően intézkedik a támogatás haladéktalan átutalása iránt.
(2) A támogatási keret túligénylése esetén a keretkimerülés napján beérkezett kérelmek közötti sorrend felállítása a kérelmekben szereplő alkoholmennyiség növekvő sorrendje szerint történik.
(3) Ha a benyújtott kérelmek alapján az összesített támogatási igény a keretösszeget meghaladja, úgy a keretösszegen felüli, jogos támogatási igényt tartalmazó kérelmek kapcsán a kifizetésre a következő pénzügyi évre meghatározott keretösszeg terhére kerül sor.
(4) Ha a (2) bekezdés szerint soron következő kérelemben szereplő támogatási igény a keretösszeget meghaladja, abban az esetben a kérelem keretösszegen felüli támogatási igényének kifizetése a következő pénzügyi évre meghatározott keretösszeg terhére történik.
(5) A támogatási feltételek teljesítésére irányuló ellenőrzés kiterjed
a) az előállított ipari célú nyers alkohol mennyiségi és analitikai szúrópróbaszerű ellenőrzésére,
b) a támogatási kérelemhez mellékelt dokumentumok egy részének vagy egészének ellenőrzésére, az eredeti példányokkal való összevetéssel a nyilvántartási kötelezettségek teljesítésének helyszíni ellenőrzésére és
c) az ipari célú nyers alkohol hasznosítás céljára történő átadásának szúrópróbaszerű ellenőrzésére.
(6) Az NKÜ az ellenőrzés során, valamint a döntései meghozatalánál figyelembe veszi a borászati melléktermékekből előállított ipari célú nyers alkoholra vonatkozóan a jövedéki vhr.
a) 14. §-a szerint az állami adó- és vámhatóság jelenlétében végzett készletfelvételt,
b) 49. §-a szerint kérelmezett helyszíni szemléről készült jegyzőkönyveket, továbbá
c) 1. melléklete szerint vezetett és az állami adó- és vámhatóság által ellenőrzött nyilvántartásokat és dokumentációkat.
(7) A Nébih a lepárlás időszakában
a) havonta legalább egy alkalommal szúrópróbaszerűen ellenőrzi
aa) a lepárlásra leadott borászati melléktermékek minőségét,
ab) a lepárlás folyamatát,
ac) a lepárlóüzem mérési eredményeinek pontosságát és
ad) az ipari célú nyers alkohol mennyiségét és alkoholtartalmát, valamint
b) évente legalább egy alkalommal ellenőrzi az Európai Unióban alkalmazott vagy a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet előírásai szerinti analitikai vizsgálati szabályok betartását.
(8) A Nébih az ellenőrzés eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet az ellenőrzést követően megküldi az NKÜ részére.
(9) Az NKÜ az állami adó- és vámhatóság felé megkereséssel élhet a 11. § (1) bekezdése szerint megküldött nyilatkozatban szereplő hasznosító – ipari célú nyers alkohol előállításával, felhasználásával összefüggő – ellenőrzése céljából, amelyben megadja a hasznosító azonosításához szükséges adóraktári engedély számát.
(10) Az állami adó- és vámhatóság az NKÜ részére a támogatás felhasználásának ellenőrzése céljából megküldi
a) minden év június 30. napjáig a tárgyév vonatkozásában a Magyarországon bejegyzett székhelyű azon lepárlást végző adóraktárak jegyzékét, amelyek a 2207 10 vámtarifaszámú alkoholterméket állítanak elő, és
b) minden tárgyhót követő hónap 10. napjáig a tárgyhó vonatkozásában az adóraktárak adatszolgáltatása alapján a jövedéki vhr. 1. melléklete szerinti nyilvántartásából a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 24. §-a alapján szolgáltatott adatokat napi bontásban.
7. A támogatott ipari célú nyers alkohol hasznosítása
11. § (1) A támogatott ipari célú nyers alkohol
a) felhasználása abban az esetben kezdhető meg, ha a hasznosító nyilatkozik a (2) bekezdésben foglaltak szerint, és
b) hasznosításra akkor adható át, ha a lepárlóüzem rendelkezik a hasznosító (2) bekezdés szerinti nyilatkozatával.
(2) A hasznosító nyilatkozatának tartalmaznia kell
a) a hasznosító azonosításához szükséges következő adatokat:
aa) cégnév,
ab) cím, telephely, szállítási cím és
ac) adóraktári engedély száma,
b) az ipari célú nyers alkoholt előállító lepárlóüzem adatait (cégnév, cím, telephely),
c) a hasznosító arra vonatkozó nyilatkozatát, amely szerint az átvett ipari célú nyers alkoholt kizárólag az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerint hasznosítja,
d) a hasznosítás módjának megnevezését és
e) a nyilatkozat kiállítójának cégszerű aláírását.
(3) A lepárlóüzem a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot legkésőbb a (4) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg megküldi az NKÜ részére.
(4) A lepárlóüzem a támogatott ipari célú nyers alkohol hasznosításra történő átadásáról az átadás időpontját legalább 48 órával megelőzően értesíti az NKÜ-t, az NKÜ által közleményben közétett módon.
(5) A (4) bekezdés szerinti értesítésnek tartalmaznia kell
a) a támogatást igénylő támogatási azonosítóját,
b) a hasznosító (2) bekezdés a) pontja szerinti adatait,
c) a hasznosításra történő átadás helyét,
d) a hasznosításra történő átadás időpontját,
e) a hasznosítás céljából átadásra kerülő ipari célú nyers alkohol mennyiségét térfogatszázalék/hektoliterben,
f) azt, hogy a hasznosítás céljából átadásra kerülő ipari célú nyers alkoholt bioüzemanyag előállítás céljából adták-e át, valamint
g) annak tényét, ha a hasznosító megegyezik a támogatást igénylő lepárlóüzemmel.
8. Ellenőrzés
12. § (1) A kivonásra kötelezettől átvett borászati melléktermékekből, illetve borokból lepárlással előállított ipari célú nyers alkohol azon mennyiségére, amelyre vonatkozóan a lepárlóüzem támogatásban részesült, a támogatási feltételek maradéktalan teljesülését az NKÜ utólagosan is ellenőrizheti. Az utólagos ellenőrzés kiterjedhet
a) a készleten lévő, hasznosításra még át nem adott ipari célú nyers alkohol mennyiségére, illetve alkoholtartalmára,
b) a hasznosított ipari célú nyers alkoholra vonatkozó, a Jöt. rendelkezései szerint vezetett nyilvántartások és dokumentációk teljes körű ellenőrzésére,
c) a 8. § szerinti nyilvántartás összevetésére a jóváhagyott kérelmek adataival, valamint
d) a Jöt. által előírt nyilvántartások, szállítási okmányok, valamint a hasznosításra vonatkozó számlák és azok kifizetését igazoló bizonylatok ellenőrzésére, a jóváhagyott kérelmek adataival való összevetésére.
(2) Az utólagos ellenőrzés során felvett készletadatok meghatározásakor a jövedéki vhr. rendelkezéseit kell alkalmazni.
13. § (1) A kérelmet részben el kell utasítani, vagy a kifizetett támogatási összeget részben vissza kell fizetni, ha
a) az NKÜ az intézkedésben részt vevő lepárlóüzem által benyújtott kérelmek alapján azt állapítja meg, hogy a lepárlóüzem részére kifizetett támogatási összeg meghaladja a felső határt,
b) az NKÜ, az állami adó- és vámhatóság vagy a Nébih ellenőrzése a hasznosításra történő kiadáskor megállapítja, hogy a kiadott ipari célú nyers alkohol alkoholtartalma nem éri el a 92 térfogatszázalékot,
c) az NKÜ, az állami adó- és vámhatóság vagy a Nébih ellenőrzése megállapítja, hogy a készleten talált ipari célú nyers alkohol alkoholtartalma nem éri el a 92 térfogatszázalékot,
d) az NKÜ azt állapítja meg, hogy a lepárlóüzem az ipari célú nyers alkoholt előzetes értesítés benyújtása nélkül adja át a hasznosítónak, vagy
e) az NKÜ azt állapítja meg, hogy a lepárlóüzem az ipari célú nyers alkoholt nyilatkozat benyújtása nélkül adja át a hasznosítónak.
(2) Az (1) bekezdés
a) a) pontja szerinti esetben a visszafizetendő támogatási összeg a kifizetett teljes támogatási összeg és a megállapított felsőhatár különbsége,
b) b) és c) pontja szerinti esetben a visszafizetendő támogatási összeget a mintával reprezentált ipari célú nyers alkohol mennyisége alapján kell meghatározni,
c) d) pontja szerinti esetben a visszafizetendő támogatási összeget az értesítés nélkül átadott ipari célú nyers alkohol mennyisége alapján kell meghatározni,
d) e) pontja szerinti esetben a visszafizetendő támogatási összeget a nyilatkozat nélkül átadott ipari célú nyers alkohol mennyisége alapján kell meghatározni.
9. Záró rendelkezések
14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.
15. § (1) Az a lepárlóüzem, amely a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonásáról és támogatással történő lepárlásáról szóló 70/2012. (VII. 16.) VM rendelet [a továbbiakban: 70/2012. (VII. 16.) VM rendelet] 11. § (1) bekezdése alapján már bejelentette részvételi szándékát az NKÜ-nek vagy jogelődjének,
a) a 4. § (1) bekezdése szerinti bejelentést megtett lepárlóüzemnek minősül,
b) jogosult a 9. § (1) bekezdése alapján a 2023/2024 borpiaci évben lepárolt ipari célú nyers alkohol támogatása iránt kérelmet benyújtani, és
c) jogosult a 11. § (1) bekezdése szerint a 2023/2024 borpiaci évben lepárolt ipari célú nyers alkoholt hasznosításra átadni.
(2) A 4. § (1) bekezdésétől eltérően a lepárlóüzem a lepárlási szándékot a 2024. évben július 31. napjáig jelentheti be.
(3) A 2023/2024 borpiaci évben lepárolt ipari célú nyers alkohol támogatására irányuló kifizetési döntés alapján az NKÜ legkésőbb 2024. október 15. napjáig folyósítja a támogatást.
(4) A 2023/2024 borpiaci évre vonatkozóan
a) a támogatható maximális alkoholmennyiség mértékére a 70/2012. (VII. 16.) VM rendelet 7. § (3) bekezdése alapján 2024. április 5. napjáig,
b) a kivonásra kötelezett részére fizetendő beszállítási és rakodási költségtérítés összegeire a 70/2012. (VII. 16.) VM rendelet 9. § (7) bekezdése alapján 2023. július 20. napjáig
az NKÜ részére megküldött adat az irányadó.
(5) A 10. § (10) bekezdés a) pontjától eltérően az állami adó- és vámhatóság az NKÜ részére a 2024. évben július 31. napjáig küldi meg a Magyarországon bejegyzett székhelyű azon lepárlást végző adóraktárak jegyzékét, amelyek a 2207 10 vámtarifaszámú alkoholterméket állítanak elő.
(6) A 2024. pénzügyi évre rendelkezésre álló támogatási összegről a miniszter a rendelet hatálybalépését követő ötödik napig tájékoztatja az NKÜ-t.
16. § Ez a rendelet
a) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a KAP stratégiai tervek értékelése, valamint a monitoringhoz és értékeléshez szükséges információnyújtás tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2022. szeptember 6-i (EU) 2022/1475 bizottsági végrehajtási rendelet,
c) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023–2027-es, az említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozástípusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
d) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, az olajos magvakhoz, a gyapothoz és a borkészítés melléktermékeihez kapcsolódó beavatkozástípusokra, valamint az uniós támogatással és a KAP stratégiai tervekkel kapcsolatos információs, tájékoztatási és láthatósági követelményekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2021. december 21-i (EU) 2022/129 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás