385/2024. (XII. 9.) Korm. rendelet indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 2025. január 15. napjától hatályos rendelkezéseihez kapcsolódóan azokat a részletes eljárási szabályokat tartalmazza, amelyek a kisfeszültségű csatlakozóberendezések, valamint a közép- vagy kisfeszültségű elosztóhálózati elemek tekintetében létrejött vezetékjog megállapítását kérelmező elosztóhálózati engedélyesek és az eljáró hatóság számára szükségesek. A jogszabály-módosításokkal a hatósági eljárások országosan egységes rendelkezéseket biztosítva gördülékenyen lefolytathatók, amivel csökkenthető az ügyintézési idő, megelőzhetők a jogbizonytalanságra visszavezethető vitás esetek. Az átlátható szabályozás az érintett vállalkozások (ügyfelek) számára az eljárásokat tervezhetőbbé teszi.

A terméktanúsításról szóló ISO 17065 szabvány szerinti tanúsítás kapcsán a szabályozás pontosításra kerül, az üzemeltetési naplóba az időszakos műszaki ellenőrzés időpontja kerül bejegyzésre, az időszakos műszaki ellenőrzés hatályát továbbra is a megfelelőségi tanúsítvány fogja tartalmazni. Így lényegében az érdekelt felek mindegyike számára kedvező gyakorlat kerül rögzítésre a szabályozásban.

A műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alatt álló, egyes cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tárolására szolgáló nyomástartó berendezések létesítésére, üzembe helyezésére stb. vonatkozó műszaki-biztonsági irányítási rendszert működtető szervezet nyilvántartásba vételével kapcsolatos tevékenységi engedély kapcsán a rendelkezés megalkotása óta (2017. 01. 01.) egyetlen kérelem sem érkezett a műszaki biztonsági hatósághoz. Időközben deregulálásra kerültek a kapcsolódó eljárási és műszaki követelmények is, emiatt indokolt a kiüresedett hatásköri szabály hatályon kívül helyezése.

A műszaki biztonsági hatóság az egyes szórakoztatási célú berendezések, létesítmények és ideiglenes szerkezetek, valamint szórakozási célú sporteszközök biztonságosságáról szóló miniszteri rendelet szerinti I. vagy II. veszélyességi osztályba tartozó gépi berendezés kezelői számára tartandó, a biztonságos üzemeltetés szabályaira való kioktatáshoz tevékenységi engedélyt ad. Ennek módosításával elkerülhetők lesznek a jogbizonytalanságra visszavezethető vitás esetek, ami az érintett vállalkozások számára kedvező.

Az elemek és akkumulátorok tekintetében szükséges Budapest Főváros Kormányhivatala bejelentő hatóságként történő kijelölése, mellyel a hazai gyártók versenyhátrányba kerülése elkerülhető. A bejelentő hatóság kijelölésével így lehetőségük lesz hazai megfelelőségértékelő szervezet bevonására, amivel a termékeik könnyebben piacra kerülhetnek.

A rendelet – az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – meghatározza az ipari és energetikai sajátos építményfajtákra kiszabott építésügyi és építésfelügyeleti bírság megfizetéséhez használandó számlaszámot és a megfizetés módjával kapcsolatos kiegészítő szabályozást.

A 327/2019. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításával az átfejtési tevékenység végzéséhez elfogadott képesítések köre kiegészül két jelenleg is elérhető, jogszabály alapján szervezett képzésben megszerezhető képesítéssel. A módosításokkal kiadható lesz az átfejtési engedély a kérelmező szolgáltató részére ott, ahol nem tudják biztosítani a régi, ma már nem megszerezhető képesítéssel rendelkező szakember foglalkoztatását.

A PB-gáz forgalmazási engedély megadásának szigorú feltételei vannak. A Korm. rendelet azonban lehetővé teszi, hogy ezeket a feltételeket a kérelmező szerződéses jogviszonyban, harmadik személy tevékenységvégzésével teljesítse. Ebben az esetben viszont a szerződő fél alkalmasságát és a jogszabályi előírásoknak történő megfelelőségét is igazolni kell. Ez a szükséges okiratok kérelemmel együtt történő beterjesztésével lehetséges. A hatályos szabályozás nem tartalmaz rendelkezést a PB-gáz forgalmazási engedély tartalmára. A módosítás ezt a hiátust szünteti meg. A módosítás biztosítja továbbá, hogy az időszakos felülvizsgálatra vonatkozó szerződés ténylegesen lefedje a forgalmazni tervezett mennyiségeket és időszakot.

A PB-gáz forgalmazási engedély határozatlan idejű, ezért indokolatlan az első három éves forgalomra vonatkozóan benyújtani a kérelmet. Egyebekben a forgalmazással kapcsolatos tárgyi feltételek is éves bontásban értelmezhetők, illetve vizsgálhatók.

A PB-gáz forgalmazás esetén az egyes tevékenységekre nem magyarországi székhelyű vállalkozásokkal is lehet szerződni. Ez esetben ezen vállalkozások tekintetében a külföldi állam hatósági engedélyének és a szerződésnek a magyar nyelvű fordítása szükséges az eljárás lefolytatásához.

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 20. § (5) bekezdése alapján a lakosság részére kiszerelt, nem ömlesztett formában forgalomba hozott veszélyes anyaghoz és veszélyes keverékhez a magyarországi forgalomba hozatalért felelős forgalmazó mellékeli a biztonsági adatlapnak a rendeltetés szerinti használattal összefüggő adatainak felhasználásával elkészített, magyar nyelvű használati utasítást. A kémiai anyagoknak biztonsági adatlappal is kell rendelkezniük. A propán-, butángáz is veszélyes anyag. A fogyasztót tájékoztatni kell a palackban lévő gáz tulajdonságairól, veszélyeiről. A biztonsági adatlap a forgalmazó honlapjáról letölthető.

A PB-gáz forgalmazási tevékenységet végezni kívánó kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor már rendelkeznie kell SZMSZ-szel, üzletszabályzattal, a tevékenység végzésére alkalmas személyi állománnyal, ezért a PB-gáz forgalmazási tevékenység végzésére vonatkozó tanúsított minőségirányítási rendszer megléte már a kérelem benyújtása előtt elvárható. A módosítás biztosítja azt is, hogy csak olyan kérelmezők nyújtsanak be kérelmet, amelyek alkalmasak a tevékenység végzésére.

Nem indokolt a tanúsított minőségirányítási rendszer műszaki-biztonsági szempontból történő bányafelügyelet általi jóváhagyása, mert az akkreditációt feljogosított szervezet végzi, az akkreditációt a Korm. rendelet előírásaira figyelemmel kell elvégezni, így a műszaki-biztonsági szempontokat is vizsgálni kell.

Az egyes hegesztett szerkezetek gyártásához kapcsolódó szolgáltatásokat végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának vizsgálatára és értékelésére kijelölhető szervezetekre vonatkozó tárgyi feltételek közül törölni szükséges a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülésben való tagságot, tekintettel arra, hogy az Egyesülés maga is kijelölt szervezeti tevékenységet folytat ezen a területen.

A bürokratikus terhek csökkentését szolgálja az a módosítás, melynek eredményeként a jövőben nem szükséges közölni a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban hozott határozatot az illetékes vármegyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal.

Technikai jellegű pontosítást szolgál a műszaki biztonsági hatóság szállítható nyomástartó berendezésekkel kapcsolatos kijelölésének egyértelművé tétele a tekintetben, hogy a szállítható nyomástartó berendezések körébe értendők a veszélyes áruk szállítására használt nyomástartó berendezések és eszközök is.