39/2024. (X. 22.) NGM rendelet
39/2024. (X. 22.) NGM rendelet
a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 2024. évi központi kezelésű előirányzatai felhasználásáról
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 32. alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § E rendelet hatálya a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetbe sorolt központi kezelésű kiadási előirányzatokra (a továbbiakban: előirányzatok) terjed ki.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás,
2. csekély összegű támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet] szerinti támogatás,
3. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb,
4. egy és ugyanazon vállalkozás: az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás,
5. elsődleges mezőgazdasági termelés: az EUMSZ I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet,
6. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség,
7. hátrányos helyzetű munkavállaló: az EUMSZ 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló,
8. hivatásos csapat: az a sportvállalkozás, amely hivatásos sportolót alkalmaz,
9. hivatásos sportoló: olyan sportoló, aki jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen vagy más módon, ellenszolgáltatás fejében folytat sporttevékenységet,
10. képzési támogatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. és II. fejezete, valamint 31. cikke szerinti támogatás,
11. létesítménytámogatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. és II. fejezete, valamint 55. cikke szerinti működési támogatás,
12. megváltozott munkaképességű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti munkavállaló,
13. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék,
14. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti tevékenység,
15. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti tevékenység,
16. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. § (4a) és (4b) bekezdése szerinti vállalkozás,
17. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti mutató,
18. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti érték,
19. válságtámogatás: az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című, 2023. március 17-i, 2023/C 101/03. számú európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: válságközlemény) 2.1. alcíme szerinti támogatás.
(2) Az (1) bekezdés 9. pontja szerinti ellenszolgáltatást úgy kell megállapítani, hogy az ellenszolgáltatás meghaladja a részvételi költségeket, és elérje a sportoló jövedelmének legalább 50%-át, függetlenül attól, hogy a sportoló és az érintett sportvállalkozás kötött-e munka- vagy más, munkavégzésre irányuló szerződést. Nem minősül ellenszolgáltatásnak a sportrendezvényen való részvételhez kapcsolódó utazási és szállásköltségek megtérítése.
3. § Az előirányzatok felhasználásának részletes szabályait az 1. melléklet tartalmazza.
4. § A Kvtv. 1. melléklet XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. Az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos bevételek és kiadások cím, 2. Az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos kiadások alcím, 2. Társaságokkal kapcsolatos kiadások jogcímcsoport, 1. Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásába tartozó társaságok forrásjuttatásai jogcím és a Kvtv. 1. melléklet XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. Az NGM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások cím, 2. Az NGM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások alcím, 1. Az NGM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok forrásjuttatásai jogcímcsoport terhére képzési támogatás, létesítménytámogatás, csekély összegű támogatás, valamint – az SA.106542 (2023/N) számú és az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglaltakkal összhangban – válságtámogatás nyújtható.
5. § (1) A 651/2014/EU bizottsági rendelet és az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.
(2) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.
(3) Nem ítélhető meg támogatás
a) – a csekély összegű támogatás és válságtámogatás kivételével – azon szervezet részére, amely a támogatás odaítélésekor még nem tett eleget valamennyi, az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizettetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozata alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének,
b) – a csekély összegű támogatás és válságtámogatás kivételével – nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,
c) – a képzési támogatás és válságtámogatás kivételével – halászati és akvakultúra-termékek termeléséhez,
d) – a képzési támogatás, valamint ha a támogatás összegét nem a piacon vásárolt vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg a csekély összegű támogatás és a válságtámogatás kivételével – támogatás halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásához és forgalmazásához,
e) – a képzési támogatás és a válságtámogatás kivételével – elsődleges mezőgazdasági termeléshez,
f) mezőgazdasági termék feldolgozásához és mezőgazdasági termék forgalmazásához, ha
fa) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
fb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,
g) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha a támogatás az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,
h) abban az esetben, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,
i) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,
j) – a csekély összegű támogatás és a válságtámogatás kivételével – a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák részére,
k) – a csekély összegű támogatás és a válságtámogatás kivételével – atomenergia-termeléshez.
(4) Ha a kedvezményezett a (3) bekezdés c)–f) pontjában kizárt ágazatok bármelyikében és ezektől eltérő egy vagy több ágazatban egyaránt végez tevékenységet, csekély összegű támogatás akkor nyújtható a kedvezményezett részére ez utóbbi egyéb tevékenységhez, ha a kedvezményezett megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztásával vagy számviteli elkülönítéssel – biztosítja, hogy a (3) bekezdés c)–f) pontja szerinti kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek csekély összegű támogatásban.
(5) Nem minősül exporttámogatásnak az olyan támogatás, amellyel a kereskedelmi vásárokon való részvétel költségeihez vagy olyan tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeihez járulnak hozzá, amelyek valamely új vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükségesek.
6. § (1) A képzési támogatás és a létesítménytámogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási kérelem benyújtása előtt felmerült költségekre csekély összegű támogatás nyújtható.
(3) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti állami támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.
(4) Az e rendelet szerinti állami támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.
(5) Az egy projekthez több forrásból igénybe vett összes állami támogatás − függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik − támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.
(6) Azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező csekély összegű támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.
(7) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.
(8) A több részletben kifizetett támogatást és csekély összegű támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell a diszkont kamatláb alkalmazásával diszkontálni.
(9) Az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) nem támogatható, kivéve, ha az az áfára vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében nem igényelhető vissza.
7. § (1) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha az állami támogatás összege
a) képzési támogatás esetén képzési projektenként meghaladja a 3 millió eurónak megfelelő forintösszeget, valamint
b) létesítménytámogatás esetén létesítményenként évente meghaladja a 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
(2) Ha a támogatás nyújtása az (1) bekezdésben foglaltak alapján az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a támogatási döntés csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően hajható végre.
(3) A támogatást nyújtó adatot szolgáltat a Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, az Atr. 2. § 6c. pontja szerinti halászati állami támogatás és elsődleges mezőgazdasági termelés támogatása esetén a 10 000 eurónak, egyéb esetben a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatásokról.
(4) A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás módjára, az adatszolgáltatással érintett adatok körére és azok közzétételére az Atr. 18/A–18/D. §-át kell alkalmazni.
(5) E rendelet alapján az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások, illetve a halászati és akvakultúra-ágazatban tevékenykedő vállalkozások részére nyújtott válságtámogatás esetén 2024. december 31-ig, csekély összegű támogatás esetén 2031. június 30-ig lehet támogatási döntést hozni.
8. § (1) A képzési támogatás esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(2) A támogatási intenzitás
a) megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy hátrányos helyzetű munkavállaló részére nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal,
b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal,
c) kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal
növelhető.
(3) A támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető.
(4) A képzési támogatás keretében elszámolható
a) az oktatók személyi jellegű ráfordítása azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,
b) az oktatók és a képzésben részt vevők közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költsége – különösen közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése, kizárólag a képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig –,
c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége,
d) a képzésben részt vevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek – így különösen az adminisztrációs költségek, a bérleti díj, a rezsiköltségek – azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben részt vevők részt vesznek a képzésen.
(5) Nem nyújtható képzési támogatás a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez.
9. § (1) A létesítménytámogatás működési támogatásként sportlétesítmény működéséhez nyújtható.
(2) A támogatott sportlétesítmény építésével, bővítésével, korszerűsítésével, működtetésével, üzemeltetésével történő megbízás odaítélése során átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell eljárni.
(3) A támogatott sportlétesítményhez a felhasználók számára átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell hozzáférést biztosítani. A beruházási költséget legalább 30%-ban finanszírozó vállalkozás a támogatott létesítményt kedvezőbb feltételek mellett használhatja, ha e feltételeket nyilvánossá teszik.
(4) A támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában. A sportlétesítményt az éves időbeli kapacitás legalább 20%-ában más hivatásos vagy amatőr sportolónak vagy csapatnak kell használnia. Amennyiben a sportlétesítményt egyidejűleg több használó veszi igénybe, az időbeli kapacitáskihasználás megfelelő hányadát kell figyelembe venni.
(5) Ha a támogatott sportlétesítményt hivatásos csapat használja, a hivatásos csapat esetén alkalmazott díjszámítási feltételeket nyilvánossá kell tenni.
10. § (1) A létesítménytámogatás nem haladhatja meg a keletkező működési veszteséget.
(2) A működési veszteség összegét előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján kell megállapítani.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak teljesítése – a (2) bekezdéstől eltérően – visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag is biztosítható.
(4) A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó létesítménytámogatás esetén a támogatás összege az (1)–(3) bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 80%-át.
11. § (1) Létesítménytámogatás keretében a sportlétesítmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő működési költség – így különösen az igénybe vett szolgáltatások és a karbantartás költsége, a bérleti díj, a személyi, az anyag-, a kommunikációs, az energia- és az adminisztrációs költség – számolható el.
(2) Létesítménytámogatás esetén az értékcsökkenés és a finanszírozási költségek olyan mértékben nem számolhatóak el, amilyen mértékben az értékcsökkenés, finanszírozás vagy az értékcsökkenéssel, finanszírozással érintett tárgyi eszközök, immateriális javak tekintetében a kedvezményezett beruházási támogatásban részesült.
12. § (1) A kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt nap) során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
(3) A támogatást nyújtó a kedvezményezett részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletre.
(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén – az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 4. cikk (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben – nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak, vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.
(5) A támogatás, az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatás kivételével, más csekély összegű támogatásokról szóló rendeletek alapján nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárig halmozható.
(6) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
13. § Az előirányzatok vonatkozásában az e rendelet hatálybalépését megelőzően tett kötelezettségvállalások az adott előirányzat tekintetében az e rendeletben kijelölt kezelő szerv által tett kötelezettségvállalásnak minősülnek.
14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
15. §1
16. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
17. § E rendelet
a) 8–11. §-a a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. és II. fejezete, valamint 31. és 55. cikke,
b) 12. §-a az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet,
c) 13–16. §-a a válságközlemény 2.1. alcíme
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
1. melléklet a 39/2024. (X. 22.) NGM rendelethez
A 15. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás