4/2024. (IV. 11.) KTM rendelet
4/2024. (IV. 11.) KTM rendelet
a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 22b. alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya
a) a központi költségvetés XXV. Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium fejezetébe sorolt azon fejezeti kezelésű és központi kezelésű előirányzatra (a továbbiakban: előirányzat) terjed ki, amely esetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 1. melléklet I. pont 22b. alpontja szerint a fejezetet irányító szerv vezetője a Kormánynak a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 178. §-a szerinti tagja (a továbbiakban: miniszter),
b) a költségvetési évet megelőző évek központi költségvetéséről szóló törvényeiben az a) pont szerinti költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője által vezetett minisztérium és annak jogelődjei költségvetési fejezetében megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára és
c) az Ávr. alapján az a) pont szerinti XXV. Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium költségvetési fejezetben a költségvetési év során megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatokra és központi kezelésű előirányzatokra
[az a)–c) pont szerinti előirányzatok a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E fejezet alkalmazásában
1. acélipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti ipar,
2. alapkutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 84. pontja szerinti kísérleti vagy elméleti munka,
3. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás,
4. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom,
5. áttelepítés: a beruházó által megvalósított olyan tevékenység, amely esetében
a) a támogatási kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az EGT megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül,
b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és
c) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely, az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg,
6. azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység,
7. belső energiapiaci szabályozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 131. pontja szerinti szabályok,
8. bérköltség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 31. pontja szerinti költség,
9. biológiai sokféleség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 121d. pontja szerinti fogalom,
10. biomassza: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117. pontja szerinti anyag,
11. biomasszából előállított üzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117d. pontja szerinti üzemanyag,
12. biogáz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117b. pontja szerinti anyag,
13. bioüzemanyagok: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117a. pontja szerinti üzemanyagok,
14. bruttó támogatási egyenérték: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 22. pontja szerinti támogatási összeg,
15. dedikált infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 33. pontja szerinti infrastruktúra,
16. egy és ugyanazon vállalkozás: az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése és az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás,
17. egyedi támogatás: az Atr. 2. § 4. pontja szerinti támogatás,
18. eljárási innováció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 97. pontja szerinti fejlesztés,
19. elsődleges mezőgazdasági termelés: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, az azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet,
20. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség,
21. energetikai infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130. pontja szerinti fizikai berendezés vagy létesítmény,
22. energiahatékonyság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103. pontja szerinti megtakarított energiamennyiség,
23. ésszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti tőkemegtérülési ráta,
24. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti növekedés,
25. halászati és akvakultúra-termékek: a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk a) és b) pontjában meghatározott termékek,
26. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló,
27. helyi infrastruktúra: olyan infrastruktúra, amely helyi szinten járul hozzá az üzleti és fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez,
28. hivatásos csapat: az a sportszervezet, amely hivatásos sportolót alkalmaz,
29. hivatásos sportoló: az a sportoló, aki jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen vagy más módon, ellenszolgáltatás fejében folytat sporttevékenységet. A sporttevékenységért nyújtott ellenszolgáltatásnak meg kell haladnia a részvételi költségeket és a sportoló jövedelmének jelentős részét kell kitennie függetlenül attól, hogy a sportoló és az érintett sportvállalkozás kötött-e munka- vagy más, munkavégzésre irányuló szerződést. Nem minősül ellenszolgáltatásnak a sportrendezvényen való részvételhez kapcsolódó utazási és szállásköltségek megtérítése,
30. hőszivattyú: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 108b. pontja szerinti gép, készülék vagy berendezés,
31. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak,
32. induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának, szolgáltatásainak a létesítményben addig nem gyártott termékekkel, nem kínált szolgáltatásokkal történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának, átfogó szolgáltatásainak alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy felvásárlás nélkül bezárásra került volna,
33. innovációs klaszter: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 92. pontja szerinti csoport,
34. innovációs támogató szolgáltatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 95. pontja szerinti szolgáltatás,
35. innovációs tanácsadás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 94. pontja szerinti tanácsadás, segítségnyújtás és képzés,
36. innovatív kisvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 80. pontja szerinti vállalkozás, amely a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint kisvállalkozásnak minősül,
37. ipari kutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 85. pontja szerinti tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat,
38. kapcsolt energiatermelés vagy kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 108. pontja szerinti energiatermelés,
39. kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó: az a beruházó, amely a kérelmet benyújtó beruházóval a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti anya- vagy leányvállalati kapcsolatban áll,
40. kezességvállalás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 67. pontja szerinti kötelezettségvállalás,
41. kísérleti fejlesztés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti tevékenység,
42. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás,
43. környezetvédelem: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 101. pontja szerinti intézkedés vagy tevékenység,
44. közszolgáltatás: az EUMSz 106. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás,
45. kutató-tudásközvetítő szervezet: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti entitás,
46. kutatási infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti létesítmények, erőforrások és szolgáltatások,
47. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység,
48. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy – ha nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és – annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eladónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy korábbi munkavállalója vásárolja meg – a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél,
49. lignit: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43a. pontja szerinti anyag,
50. magasan képzett munkaerő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 93. pontja szerinti munkaerő,
51. megújuló energia (megújuló energiaforrásból előállított energia): a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 109. pontja szerinti energia,
52. megújuló energiaforrásokon alapuló kapcsolt energiatermelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 108a. pontja szerinti kapcsolt energiatermelés,
53. megújuló hidrogén: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102c. pontja szerinti hidrogén,
54. megújuló villamos energia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102d. pontja szerinti villamos energia,
55. megvalósíthatósági tanulmány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 87. pontja szerinti értékelés és elemzés,
56. megváltozott munkaképességű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti munkavállaló,
57. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék,
58. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti tevékenység,
59. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti tevékenység,
60. multifunkcionális szabadidős létesítmény: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikk (3) bekezdése szerinti létesítmény,
61. működési eredmény: a beruházásnak az Sztv. 3. § (4) bekezdés 5. pontja szerinti hasznos élettartama alatt elért – a projektkockázat és a tőkeköltség alapján a támogatást nyújtó által jóváhagyott diszkonttényezővel diszkontált – bevételei, csökkentve az ugyanezen diszkonttényezővel diszkontált működési költségekkel – például személyi jellegű ráfordítás, anyagköltség, szerződéses szolgáltatás, a távközlés, az energia és a karbantartás költsége, bérleti díj, adminisztrációs költség, kivéve az olyan értékcsökkenési és a finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek – azzal, hogy ha a számítás eredménye negatív, a működési eredmény értéke nulla,
62. nagyberuházás: az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
63. nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 107. pontja szerinti energiatermelés,
64. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás,
65. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás,
66. összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségei kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos vármegyében megkezdett, ugyanazon vagy hasonló tevékenységhez kapcsolódó, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást,
67. primerenergia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103a. pontja szerinti energia,
68. projekt vagy beruházás megkezdése:
a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,
b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén
ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,
bb) – a ba) pont szerinti megrendelés hiányában – az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,
bc) – a ba) pont szerinti megrendelés és a bb) pont szerinti szerződés hiányában – a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon,
c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja,
d) az a)–c) alpont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont, azzal, hogy nem tekinthető a projekt vagy beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a projekt vagy beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése,
69. regionális beruházási támogatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 41. pontja szerinti támogatás,
70. saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett, állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá közvetlenül vagy közvetve nem tartozó uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás,
71. súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 99. pontja szerinti személy,
72. személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás,
73. szennyezés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 123b. pontja szerinti szennyezés,
74. szennyező: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 125. pontja szerinti személy,
75. szennyező fizet elv: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 122. pontja szerinti elv,
76. szervezési innováció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 96. pontja szerinti fejlesztés,
77. szénipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 13. pontja szerinti szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység,
78. szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné,
79. szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 39a. pontja szerinti feltétel,
80. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti mutató,
81. támogatási program: az Atr. 2. § 16. pontja szerinti program,
82. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti érték,
83. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz,
84. tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 76. pontja szerinti kis- és középvállalkozás,
85. uniós szabvány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102. pontja szerinti szabvány,
86. válságtámogatás: az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című, 2023. március 17-i, 2023/C 101/03. számú európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza szerinti támogatás,
87. versenyeztetéses ajánlattételi eljárás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 38. pontja szerinti eljárás.
FELHASZNÁLÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
3. Az előirányzatok felhasználásának általános szabályai
3. § Az egyes előirányzatok felhasználásának részletes szabályait az 1. melléklet tartalmazza. Az 1. mellékletben meghatározott felhasználási szabályokat az egyes előirányzatokhoz rendelt megfelelő államháztartási egyedi azonosító számmal (a továbbiakban: ÁHT azonosító) azonosított előirányzatra kell alkalmazni, annak a fejezeten belüli címrendi besorolásától vagy címrendi módosításától függetlenül.
4. § Az előirányzatok felhasználása során felmerülő költségek, így különösen a Magyar Államkincstár által a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáért felszámított díj és a postaköltség fedezetét a felmerülés helye szerinti előirányzat terhére vagy az előirányzat tekintetében kötelezettségvállalásra jogosult, szakmai felügyeletet ellátó állami vezető vagy a miniszter által meghatározott előirányzat terhére kell biztosítani.
5. § A miniszter felelősségi körébe tartozó feladatok ellátásához szükséges fordítási és lektorálási tevékenységet az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. végzi.
4. Az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó közös szabályok
6. §1 Az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében az 1. mellékletben foglalt táblázat
1. F:3 mező, F:4 mező, F:5 mező, F:6 mező, F:8 mező, F:9a mező és F:13 mező alapján az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás,
2. F:3 mező, F:4 mező, F:5 mező, F:6 mező, F:8 mező, F:9a mező és F:13 mező alapján az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű közszolgáltatási támogatás,
3. F:3 mező, F:4 mező, F:8 mező, F:9a mező és F:13 mező alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13–14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás,
4. F:3 mező, F:4 mező, F:5 mező, F:8 mező, F:9a mező és F:13 mező alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56. cikke szerinti helyi infrastruktúrára irányuló támogatás,
5. F:3 mező 1., 3., 4., 5., 6. és 7. pontja, F:4 mező, F:8 mező, F:9a mező és F:13 mező alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikke szerinti kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás,
6. F:3 mező 1., 3., 4., 5., 6. és 7. pontja, F:4 mező, F:8 mező, F:9a mező és F:13 mező alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 18. cikke szerinti kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás,
7. F:3 mező 1., 3., 4., 5., 6. és 7. pontja, F:4 mező, F:8 mező és F:9a mező alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 22. cikke szerinti induló vállalkozásnak nyújtott támogatás,
8. F:3 mező, F:4 mező, F:5 mező, F:6 mező, F:8 mező, F:9a mező és F:13 mező alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikke szerinti kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás,
9. F:3 mező, F:4 mező, F:5 mező, F:6 mező, F:8 mező, F:9a mező és F:13 mező alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 26. cikke szerinti kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás,
10. F:3 mező, F:4 mező, F:8 mező, F:9a mező és F:13 mező alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 27. cikke szerinti innovációs klaszterre nyújtott támogatás,
11. F:3 mező 1., 3., 4., 5., 6. és 7. pontja, F:4 mező, F:8 mező, F:9a mező és F:13 mező alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 28. cikke szerinti kis- és középvállalkozásoknak nyújtott innovációs támogatás,
12. F:3 mező, F:4 mező, F:5 mező, F:6 mező, F:8 mező, F:9a mező és F:13 mező alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 29. cikke szerinti eljárási innovációs és szervezési innovációs támogatás,
13. F:3 mező, F:4 mező, F:5 mező, F:6 mező, F:8 mező, F:9a mező és F:13 mező alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatás,
14. F:3 mező, F:4 mező, F:5 mező, F:6 mező, F:8 mező, F:9a mező és F:13 mező alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 32. cikke szerinti hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás,
15. F:3 mező, F:4 mező, F:5 mező, F:6 mező, F:8 mező, F:9a mező és F:13 mező alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38. cikke szerinti épületek energiahatékonyságának kivételével az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás,
16. F:3 mező, F:4 mező, F:5 mező, F:6 mező, F:8 mező, F:9a mező és F:13 mező alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38a. cikke szerinti épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás,
17. F:3 mező, F:4 mező, F:5 mező, F:6 mező, F:8 mező, F:9a mező és F:13 mező alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 41. cikke szerinti megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás,
18. F:3 mező, F:4 mező, F:8 mező, F:9a mező és F:13 mező alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 45. cikke szerinti, a környezeti károk felszámolására, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára, a biológiai sokféleség védelmére és visszaállítására, illetve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházási támogatás,
19. F:3 mező, F:4 mező, F:5 mező, F:6 mező, F:8 mező, F:9a mező és F:13 mező alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 48. cikke szerinti energetikai infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás,
20. F:3 mező, F:4 mező, F:8 mező, F:9a mező és F:13 mező alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikke szerinti, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás,
21. F:3 mező, F:4 mező, F:8 mező, F:9a mező és F:13 mező alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikk szerinti sportlétesítményekhez és multifunkcionális szabadidős létesítményekhez nyújtott beruházási támogatás,
22. F:3 mező, F:4 mező, F:8 mező és F:9a mező alapján az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatás,
23. F:3 mező, F:4 mező, F:5 mező, F:6 mező, F:8 mező, F:9a mező és F:13 mező alapján a 2012/21/EU bizottsági határozat szerinti, közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatás,
24. F:3 mező, F:4 mező, F:8 mező, F:9a mező és F:13 mező alapján az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című 2023. március 17-i, 2023/C 101/03. számú európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza szerinti támogatás
nyújtható.
7. § (1) A támogató az állami támogatás odaítélésekor tájékoztatja a kedvezményezettet a nyújtott támogatás támogatástartalmáról, valamint a támogatásra vonatkozó 10–64. § szerinti támogatási jogcímről és annak szabályairól.
(2) A 651/2014/EU bizottsági rendelet, az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag az ezen rendeletekben meghatározott átlátható formában nyújtható.
(3) Nem ítélhető meg támogatás
a) – az 5–7. alcím szerinti támogatás kivételével – azon szervezet részére, amely a támogatás odaítélésekor még nem tett eleget valamennyi, az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizettetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozata alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének,
b) – az 5–7. alcím szerinti támogatás kivételével – nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,
c) – a 11–12., 15. és 17–18. alcím szerinti támogatás kivételével – halászati és akvakultúra-termékek termeléséhez,
d) – a 11–12., 15. és 17–18. alcím, valamint – ha a támogatás összegét nem a piacon vásárolt vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg – az 5., 6. és 28. alcím szerinti támogatás kivételével – halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásához és forgalmazásához,
e) – a 7., 10., 12., 15. és 17–23. alcím szerinti támogatás kivételével – elsődleges mezőgazdasági termeléshez,
f) mezőgazdasági termék feldolgozásához és mezőgazdasági termék forgalmazásához, ha
fa) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
fb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,
g) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha a támogatás az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,
h) abban az esetben, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,
i) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,
j) – az 5. alcím szerinti támogatás kivételével – a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozat (HL L 336., 2010.12.24., 24. o.) hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák részére,
k) – az 5. alcím szerinti támogatás kivételével – atomenergia termeléshez.
(4) Amennyiben a kedvezményezett a (3) bekezdés c)–f) pontjában kizárt ágazatok bármelyikében és ezektől eltérő egy vagy több ágazatban egyaránt végez tevékenységet, az 5. és a 6. alcím szerinti támogatás akkor nyújtható a kedvezményezett részére ez utóbbi egyéb tevékenységhez, ha a kedvezményezett megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztásával vagy számviteli elkülönítéssel – biztosítja, hogy a (3) bekezdés c)–f) pontja szerinti kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek az 5. és a 6. alcím szerinti támogatásban.
(5) Nem minősül exporttámogatásnak az olyan támogatás, amellyel a kereskedelmi vásárokon való részvétel költségeihez vagy olyan tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeihez járulnak hozzá, amelyek valamely új vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükségesek.
(6) A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatás – a 11., 18., 22. és 24. alcím szerinti támogatás kivételével – csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.
(7) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépéséhez.
(8) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.
(9) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.
(10) Amennyiben az 5–7. és 11. alcím szerinti támogatás nem rendelkezik azonosítható elszámolható költségekkel, a támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.
(11) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.
(12) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.
(13) Az általános forgalmi adó nem támogatható, kivéve, ha az általános forgalmi adóra vonatkozó jogszabályok értelmében az nem igényelhető vissza.
8. § (1) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege
1. a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító
a) beruházási támogatás esetén projektenként meghaladja a 165 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
b) működési támogatás esetén vállalkozásonként évente meghaladja a 82,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
2. regionális beruházási támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt – figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket – egy legalább 110 millió euró elszámolható költségű beruházási támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként meghaladja
a) a 24,75 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 30%,
b) a 41,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 50%,
c) a 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 60%,
3. helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja egyazon infrastruktúra esetén a 11 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy a 22 millió eurónak megfelelő forintösszeg összköltséget,
4. kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
5. kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
6. kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
7. induló vállalkozásnak nyújtott támogatás esetén meghaladja a 21–24. §-ban meghatározott mértéket,
8. kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén
a) vállalkozásonként és projektenként meghaladja az 55 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,
b) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 35 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,
c) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több, mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,
d) meghaladja az a)–c) alpont szerinti összeg kétszeresét az EUREKA-projekt vagy az EUMSz 185. cikke vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt, vagy a 27. § (5) bekezdés b) pontjában előírt feltételeknek megfelelő projekt esetén,
e) meghaladja az a)–d) alpont szerinti összeg 150%-át, ha a kutatás-fejlesztési projekthez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják – amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában kell kifejezni – és, ha az intézkedés biztosítja, hogy a projekt észszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésekor irányadó diszkont kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre,
f) kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás esetén tanulmányonként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
9. a kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén infrastruktúránként meghaladja a 35 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
10. az eljárási és szervezési innováció támogatása esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 12,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
11. képzési támogatás esetén képzési projektenként meghaladja a 3 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
12. hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és évenként meghaladja az 5,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
13. energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként meghaladja a 70 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
14. a 19–22. alcím szerinti támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
15. innovációs klaszterre nyújtott támogatás esetén – beruházási és működési támogatásként e támogatási kategória alapján nyújtott valamennyi támogatásra figyelemmel – klaszterenként meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
16. sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás esetén meghaladja a 33 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy a projekt teljes költsége meghaladja a 110 millió eurónak megfelelő forintösszeget, sportlétesítményeknek nyújtott működési támogatás esetén létesítményenként évente meghaladja a 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
(2)2 A támogatást nyújtó adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a 8–26. alcím hatálya alá tartozó, egyedi támogatásról, ha az elsődleges mezőgazdasági termelés vagy a halászati és akvakultúra-termékek termelésével, feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatos tevékenység támogatása a 10 ezer eurónak megfelelő forintösszeget, egyéb tevékenység támogatása a 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.
(3)3 A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás módjára, az adatszolgáltatással érintett adatok körére és azok közzétételére vonatkozó szabályokat az Atr. 18/A–18/D. §-a határozza meg.
9. § (1) E rendelet alapján
a) az e rendeletben szereplő, a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás esetén 2027. június 30-ig,
b)4 csekély összegű támogatás és csekély összegű közszolgáltatási támogatás esetén 2031. június 30-ig,
c) mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén 2028. június 30-ig,
d)5 az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások, illetve a halászati és akvakultúra-ágazatban tevékenykedő vállalkozások részére nyújtott válságtámogatás esetén 2024. december 31-ig
lehet támogatási döntést hozni.
(2) A támogatást nyújtó és a kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.
AZ EGYES ÁLLAMI TÁMOGATÁSI KATEGÓRIÁK SAJÁTOS SZABÁLYAI
5. Csekély összegű (de minimis) támogatás
10. § (1) A kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300 ezer eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt nap) során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
(3) A támogatást nyújtó a kedvezményezett részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletre.
(4)6 A támogatás – az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatás kivételével – más csekély összegű támogatásról szóló rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárig halmozható.
(5) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
6. Csekély összegű közszolgáltatási támogatás
11. § (1) A közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű közszolgáltatási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 750 ezer eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt nap) során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
(3) A támogatást nyújtó a kedvezményezett részére az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az (EU) 2023/2832 bizottsági rendeletre.
(4)7 A támogatás más közszolgáltatási csekély összegű támogatással az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható. A 750 ezer eurónak megfelelő forintösszeg értékhatárba – közszolgáltatási csekély összegű támogatás kivételével – nem számít bele más csekély összegű támogatásról szóló rendelet alapján nyújtott támogatás.
(5) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
(6) A támogatás nem halmozható ugyanazon közszolgáltatáshoz kapcsolódó más ellentételezéssel, függetlenül attól, hogy ez az ellentételezés uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősül-e.
7. Mezőgazdasági csekély összegű támogatás
12. § (1) A kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 25 ezer eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (3a) bekezdés a) és b) pontját, (8) és (9) bekezdését, valamint 5. cikkét.
(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(3) Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.
(4) A támogatás az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti általános csekély összegű támogatással az (EU) 2023/2831/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható, feltéve, hogy az elsődleges mezőgazdasági termeléshez nem ítélhető meg az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás.
(5) A támogatás a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatással a 717/2014/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható, feltéve, hogy az elsődleges mezőgazdasági termeléshez nem ítélhető meg a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatás.
(6) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
(7) A támogatás vonatkozásában a támogatást nyújtó az Atr. 11. és 11/A. §-ában meghatározottak szerint biztosítja az (1), (5) és (6) bekezdésben foglaltak betartását.
8. Regionális beruházási támogatás
13. § (1) A regionális beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló induló beruházásnak minősüljön.
(2) Nagyvállalkozás által megvalósított, a termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás esetén a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.
(3) Meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben új tevékenységgel, vagy termékkel történő bővítését eredményező induló beruházáshoz támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.
14. § (1) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.
(2) Nagyvállalkozás által beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét.
(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a kedvezményezett állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.
(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból vagy külső finanszírozás igénybevételével biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.
(5) A kedvezményezett a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg, a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás üzembe helyezését követő legalább két évig nem kerül sor áttelepítésre abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.
15. § Nem nyújtható támogatás
a) acélipari tevékenységhez,
b) lignitipari tevékenységhez,
c) szénipari tevékenységhez,
d) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrához,
e) energiatermelési, energiatárolási, energiaátviteli, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,
f) szélessávú ágazatban végzett tevékenységhez.
16. § (1) A támogatás maximális támogatási intenzitása az egyes területeken az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)–(5) bekezdésben foglaltakra.
(2) A támogatási intenzitás – a nagyberuházások kivételével – kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a kedvezményezett a kérelem benyújtásakor, valamint a támogatási döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozástípus feltételeinek.
(3) A támogatás maximális támogatási intenzitása nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott módszer alapján határozandó meg.
(4) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos vármegyében megkezdett olyan beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét, amely azonos vagy hasonló tevékenységet valósít meg.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.
17. § (1) A támogatás keretében elszámolható
a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,
b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége vagy
c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.
(2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:
c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és az immateriális javak vételára,
d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben, ha a tárgyi eszközök és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszközök és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszközöknek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.
(4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha
a) a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, illetve
b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.
(5) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci árnál magasabb áron kötött szerződés alapján merült fel.
(6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha
a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,
b) azok az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esnek,
c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,
d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a kedvezményezett eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,
e) azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a kedvezményezett eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,
f) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki.
(7) Nem minősül elszámolható költségnek
a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,
b) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás.
(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók – Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának – ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket – 24 havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.
(9) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha
a) a beruházás a kedvezményezettnél foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest, azt követően, hogy a megszüntetett munkahelyek száma levonásra került a b) pont szerinti időszak alatt létrehozott munkahelyek számából,
b) a munkahelyeket a beruházás üzembe helyezésétől számított három éven belül betöltik,
c) kis- és középvállalkozás esetén a kedvezményezett a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja,
d) nagyvállalkozás esetén a kedvezményezett a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja.
9. Kis- és középvállalkozás részére nyújtott beruházási támogatás
18. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kis- és középvállalkozás induló beruházásához nyújtható.
(2) A támogatás keretében
a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége, ideértve a beruházáshoz és annak üzembe helyezéséhez közvetlenül kapcsolódó egyszeri, nem amortizálható költségeket is,
b) a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek két évre számított, becsült bérköltsége,
c) – ha a kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat, akkor – az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja
számolható el.
(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át.
(4) A támogatás a 17. § (2)–(5), (7) és (8) bekezdése, (6) bekezdés a)–d) pontja, valamint (9) bekezdés a)–c) pontja szerinti feltételekkel nyújtható.
10. Kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás
19. § (1) A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében a külső szakértő által nyújtott tanácsadási szolgáltatás költsége számolható el, azzal, hogy az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, úgymint folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
11. Induló vállalkozásnak nyújtott támogatás
20. § (1) Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) támogatási program keretében azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kedvezményezett) részére nyújtható, amely
a) legfeljebb öt éve került bejegyzésre,
b) még nem osztott fel nyereséget,
c) nem egy másik vállalkozás tevékenységét vette át, kivéve, ha az átvett tevékenység árbevétele a kedvezményezett átvételt megelőző pénzügyi évben elért árbevételének kevesebb mint 10%-át teszi ki,
d) nem felvásárlás útján jött létre, kivéve, ha a felvásárolt vállalkozás árbevétele a kedvezményezett által a felvásárlást megelőző pénzügyi évben elért árbevételnek kevesebb mint 10%-át teszi ki, és
e) nem összefonódás útján jött létre, kivéve, ha
ea) az összefonódás útján létrejövő vállalkozás árbevétele kevesebb mint 10%-kal magasabb, mint az összefonódó vállalkozások által az összefonódást megelőző pénzügyi évben elért összesített árbevétel, vagy
eb) az összefonódásban részt vevő legrégebbi vállalkozás bejegyzésétől számított öt év még nem telt el.
(2) Azon kedvezményezett esetében, amelyet nem kell bejegyezni, az (1) bekezdés a) pontja és e) pont eb) alpontja szerinti ötéves támogathatósági időszak kezdete az az időpont, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.
(3) Ezen alcím keretében támogatás pénzügyi közvetítőn keresztül nem nyújtható.
21. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci kamatozású, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott hitel, annak névértéke nem haladhatja meg
a) az 1,1 millió eurót,
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozás esetén a 2,2 millió eurót.
(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező hitel nyújtása esetén a névérték legmagasabb összege az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a hitel tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű hitel nyújtása esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű hitelre vonatkozó legmagasabb összeggel.
22. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci díj ellenében, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott kezességvállalás, a kezességvállalással biztosított hitel névértéke nem haladhatja meg
a) az 1,65 millió eurót,
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozás esetén a 3,3 millió eurót.
(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalás nyújtása esetén a kezességvállalással biztosított legmagasabb hitelösszeg az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalás nyújtása esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű kezességvállalásra vonatkozó legmagasabb összeggel.
(3) A kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80%-át.
23. § Ha a támogatás formája vissza nem térítendő támogatás – ideértve a sajáttőke-befektetést és a kvázisajáttőke-befektetést is –, adókedvezmény, adómentesség, kamatlábcsökkentés vagy kezességvállalási díjcsökkentés, annak bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg
a) a 0,5 millió eurót,
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozás esetén az 1 millió eurót.
24. § (1) A kedvezményezett támogatásban részesülhet a 21–23. §-ban meghatározott támogatási eszközök kombinációja révén is, ha az egyik támogatási eszközzel nyújtott támogatásnak az adott eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összege alapján kiszámított hányadát figyelembe veszik a kombinált eszköz részét képező másik eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összeg maradványhányadának meghatározásakor.
(2) Innovatív kisvállalkozás esetén a 21–23. §-ban meghatározott legmagasabb összegek megkétszerezhetőek.
12. Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás
25. § (1) A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekthez nyújtható, beleértve a Horizont 2020 keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram keretében kiválósági pecsét minőségi védjegyben részesült kutatás-fejlesztési projekteket, továbbá a társfinanszírozott kutatás-fejlesztési projekteket és a társfinanszírozott partnerség létrehozására irányuló projekteket is.
(2) A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái:
a) alapkutatás,
b) ipari kutatás,
c) kísérleti fejlesztés,
d) megvalósíthatósági tanulmány.
(3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé.
26. § (1) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztési projekt valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.
(2) A 25. § (2) bekezdés a)–c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható
a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig,
b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el,
c) az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a kereskedelmi, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el,
d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe,
e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel.
(3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti költségek – a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. cikk (1) bekezdése harmadik fordulatának sérelme nélkül – egyszerűsített költségelszámolás alapján közvetett költségként is megállapíthatók. A közvetett költségek mértéke nem haladhatja meg a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti elszámolható költségek összegének legfeljebb 20%-át.
(4) A 25. § (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.
27. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,
b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,
c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át,
d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át.
(2) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve az (5) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti együttműködési projektben részt vevőket is.
(3) Ipari kutatás, kísérleti fejlesztés és megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.
(4) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a (3) bekezdésben foglalt mértéken felül legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető nagyvállalkozás esetén is oly módon, hogy az (5) bekezdés a) és b) pontja együttesen nem alkalmazható.
(5) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás
a) 15 százalékponttal növelhető, ha
aa) a projekt az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen valósul meg, vagy
ab) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy legalább két tagállamban, vagy egy tagállamban és egy, az EGT-megállapodásban szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több, mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutató-tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit, vagy
ac) a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján, vagy
ad) a kedvezményezett vállalja, hogy a projekt szellemitulajdon-jogok által védett kutatási eredményeire vonatkozó hasznosítási engedélyeket késedelem nélkül bocsát rendelkezésre piaci áron, megkülönböztetésmentes és nem kizárólagos módon az EGT-n belül érdekelt felek használatára,
b) 25 százalékponttal növelhető, ha
ba) olyan nyílt felhívás alapján került kiválasztásra a projekt, amelynek célja, hogy az legalább három tagállam vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél közösen tervezett projektjének részét képezze, és
bb) a projekt legalább két – nagyvállalkozás esetén három – tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén működő vállalkozások hatékony együttműködését foglalja magában, és
bc) az a) pont ac) vagy ad) alpontja szerinti feltétel teljesül, azzal, hogy az ac) alpont esetén az eredmények széles körű terjesztésének legalább három tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén kell megvalósulnia.
13. Kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás
28. § (1) A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) gazdasági tevékenység folytatására használt kutatási infrastruktúra építéséhez és korszerűsítéséhez nyújtható.
(2) A támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak költsége számolható el.
(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely 60%-ig növelhető, ha a kutatási infrastruktúrát legalább két tagállam finanszírozza, vagy azt uniós szinten minősítik és választják ki.
(4) A kutatási infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért szokásos piaci árat kell fizetni.
(5) A kutatási infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.
(6) A kutatási infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezőbb feltételekkel járó kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni.
(7) Ha a kutatási infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységre vonatkozóan egyaránt részesül közfinanszírozásban, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján. Ebben az esetben a (3) bekezdés szerinti maximális támogatási intenzitás túllépésének elkerülése érdekében ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust kell alkalmazni arra az esetre vonatkozóan, ha a gazdasági tevékenység részaránya nagyobb, mint az a támogatás odaítélésekor megállapításra került.
14. Innovációs klaszterhez nyújtott támogatás
29. § (1) Az innovációs klaszterhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a klaszter tulajdonosának beruházási támogatásként, a klaszter üzemeltetőjének működési támogatásként nyújtható.
(2) Ha a tulajdonos és az üzemeltető nem azonos, az innovációs klaszter üzemeltetője kizárólag önálló jogi személyiséggel rendelkező jogalany vagy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások konzorciuma lehet.
(3) A tulajdonos, az üzemeltető, illetve a konzorcium tagjai minden esetben kötelesek a tulajdonosi, üzemeltetői és használati tevékenységek költségeiről és bevételeiről elkülönített számviteli nyilvántartást vezetni.
(4) A klaszter irodaterületéhez, létesítményeihez és tevékenységeihez való hozzáférésre és a klaszter beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás esetén a 28. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandók.
(5) A klaszter létesítményeinek használatáért és a klasztertevékenységben való részvételért szokásos piaci árat kell fizetni, azzal, hogy annak hiányában a költségeket és az ésszerű nyereséget magában foglaló árat kell felszámítani.
30. § (1) Beruházási támogatás az innovációs klaszter létrehozására vagy korszerűsítésére nyújtható, amelynek keretében a tárgyi eszközökre és az immateriális javakra irányuló beruházási költség számolható el.
(2) Beruházási támogatás esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely 15 százalékponttal növelhető az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen található innovációs klaszter esetén.
31. § (1) Működési támogatás az innovációs klaszter működtetésére nyújtható, amelynek időtartama nem haladhatja meg a 10 évet.
(2) Működési támogatás esetén
a) az együttműködés és információ-megosztás elősegítésére, illetve a specializált, személyre szabott üzleti szolgáltatás nyújtásának vagy közvetítésének javítására szolgáló klaszterélénkítéshez,
b) az újabb vállalkozások és szervezetek klaszterhez történő csatlakozása, valamint a klaszter ismertségének növelése érdekében végzett marketingtevékenységhez,
c) a klaszter létesítményeinek kezeléséhez, az ismeretmegosztás, kapcsolatépítés és nemzetközi együttműködés támogatására szolgáló képzési programok, műhelytalálkozók és konferenciák szervezéséhez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások és az általános költségeket is tartalmazó adminisztratív költségek számolhatók el.
(3) Működési támogatás esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
15. Kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás
32. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható
a) a szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége,
b) olyan, kutató-tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költsége, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységen, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott, nem helyettesítő munkakörben dolgozik,
c) az innovációs tanácsadás és az innovációs támogató szolgáltatás költsége, ideértve a kutató-tudásközvetítő szervezet, kutatási infrastruktúra, tesztelési és kísérleti infrastruktúra vagy innovációs klaszter által nyújtott ezen szolgáltatásokat is.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-áig növelhető, ha az innovációs tanácsadáshoz és innovációs támogató szolgáltatáshoz nyújtott támogatás összege nem haladja meg három év alatt a 220 ezer eurónak megfelelő forintösszeget.
16. Eljárási innováció és szervezési innováció támogatása
33. § (1) Az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható
a) a személyi jellegű ráfordítás,
b) a tárgyi eszközök, immateriális javak, berendezés, épület és földterület költsége, a projektben való használatuk mértékéig és idejére,
c) a szerződéses kutatás, a külső forrásból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeret és szabadalom költsége,
d) a további általános és egyéb működési költség, ideértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit is, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.
(2) A támogatási intenzitás nagyvállalkozás esetén nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15%-át, kis- és középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 50%-át.
(3) Nagyvállalkozásnak akkor nyújtható támogatás, ha az a támogatott tevékenység során hatékony együttműködést folytat kis- és középvállalkozással, és ha az együttműködő kis- és középvállalkozás viseli az összes elszámolható költség legalább 30%-át.
17. Képzési támogatás
34. § (1) A képzési támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez nem nyújtható.
(2) A támogatás keretében elszámolható
a) az oktatók személyi jellegű ráfordítása, azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,
b) az oktatók és a képzésben részt vevők közvetlenül a képzési projekttel összefüggésben felmerülő költségei, különösen közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése kizárólag a képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig,
c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége,
d) a képzésben részt vevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek, különösen az adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsi költségek, azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben részt vevők részt vesznek a képzésen.
(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető
a) megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy hátrányos helyzetű munkavállaló részére nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal,
b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal.
18. Hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás
35. § (1) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében a hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő legfeljebb 12 hónap bérköltsége, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén a felvételt követő legfeljebb 24 hónap bérköltsége számolható el.
(2) Ha a foglalkoztatási időszak a hátrányos helyzetű munkavállaló esetén 12 hónapnál, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén 24 hónapnál rövidebb, a támogatást időarányosan csökkenteni kell.
(3) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételének az érintett vállalkozásnál a foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie a felvételt megelőző 12 hónap átlagához viszonyítva.
(4) A foglalkoztatottak számának nettó növekedése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azon álláshelyek megüresedését, amely önkéntes kilépés, a munkaképesség megváltozása, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás miatt történik. Ez a szabály nem alkalmazható az álláshely létszámleépítés következtében történt megüresedése esetén.
(5) A hátrányos helyzetű munkavállaló az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak, a munkaszerződésnek vagy a vállalkozásra nézve kötelező kollektív szerződésnek megfelelő minimális időtartamon keresztül folyamatos foglalkoztatásra jogosult.
(6) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
19. Épületek energiahatékonyságának kivételével az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás
36. § (1) Az épületek energiahatékonyságának kivételével energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energia megtakarítást eredményező beruházáshoz nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) a fosszilis tüzelőanyaggal − ideértve a földgázt is − működő energiatermelő berendezések telepítésére,
b) kapcsolt energiatermelésre, távfűtésre és távhűtésre, valamint
c) a már elfogadott és hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.
(3) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás támogatható, feltéve, hogy a beruházást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották.
(4) A támogatás keretében a magasabb energiatakarékossági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási többletköltségek számolhatók el. Az elszámolható költségek meghatározásához a beruházási költségeket össze kell hasonlítani egy olyan alternatív forgatókönyv költségeivel, amely támogatás nélkül valósulna meg. Ha ennek eredményeként a támogatás hiányában
a) olyan kevésbé energiahatékony beruházás valósulna meg, amely az adott ágazat vagy az érintett tevékenység esetében megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak, az elszámolható költségek a támogatott beruházás költségeinek és a kevésbé energiahatékony beruházás költségeinek a különbözete,
b) ugyanazon beruházás későbbi időpontban valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a későbbi beruházás nettó jelenértéken számított költségeinek különbözete arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,
c) a meglévő berendezések és felszerelések további üzemben tartása valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a meglévő létesítmények és berendezések karbantartására, javítására és korszerűsítésére irányuló beruházások nettó jelenértékének különbözete arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,
d) kevésbé energiahatékony eszközök lízingelésére kerülne sor, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő és a kevésbé környezetbarát eszközök lízingelésének, nettó jelenértékének különbözete.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetekben azon alternatív forgatókönyvnek, amely a támogatás hiányában valósulna meg,
a) a támogatott beruházással hasonló termelési kapacitással és élettartammal kell rendelkeznie, és eleget kell tennie az érvényben lévő uniós szabványoknak, és
b) hitelesnek kell lennie a piaci körülmények, az uniós kibocsátás kereskedelmi rendszer által létrehozott ösztönzők és a jogszabályi követelmények tekintetében.
(6) A (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a lízing költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket – különösen az üzemanyagköltségeket, biztosítás, karbantartás, egyéb fogyóeszközök költségeit –, függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.
(7) A (4)–(6) bekezdéstől eltérően a teljes beruházási költség elszámolható, amennyiben a támogatott beruházás egy egyértelműen beazonosítható, kizárólag az energiahatékonyság növelésére irányul, és nincs olyan kevésbé energiahatékony beruházás, amely támogatás hiányában megvalósulna.
(8) A (4) bekezdés a)–d) pontjától eltérően az elszámolható költségek alternatív forgatókönyv és a 2. § 87. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is meghatározhatóak, amely esetben a magasabb szintű energiahatékonysági eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek számolhatók el.
(9) A (4)–(8) bekezdés esetén nem számolhatók el a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek.
37. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás
a) középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal és
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal
növelhető.
(3) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 2. § 87. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén
a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki,
b) a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével,
c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és
d) az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a projektnek a támogatási intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulása – így különösen a megtakarított energia vagy a megnövelt energiahatékonyság egy egysége után igényelt támogatás – alapján határozzák meg.
(4) A 36. § (8) bekezdése szerinti esetben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások és bónuszok 50%-kal csökkennek.
20. Épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás
38. § (1) Az épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) épületek energiahatékonyságát növelő beruházáshoz, felújításhoz nyújtható, ideértve az épületen belül található fűtő- vagy hűtőberendezések energiahatékonyságának javítását is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti beruházáshoz kapcsolódóan támogatás nyújtható
a) a megújuló energiaforrásból villamos energiát, fűtő- vagy hűtőenergiát előállító integrált helyszíni berendezések, különösen napelemek és hőszivattyúk telepítésére,
b) a helyszíni megújulóenergia-létesítmények által termelt energia tárolására szolgáló berendezésekre, amennyiben a tárolást szolgáló berendezés energiájának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből nyeri,
c) az energiahatékony távfűtési és távhűtési rendszerhez való csatlakozáshoz, valamint az ehhez kapcsolódó berendezésekhez,
d) az épületet használók számára elektromos töltő- és kapcsolódó infrastruktúra − ideértve a kábelcsatornák − kiépítéséhez és telepítéséhez, abban az esetben is, amennyiben a parkoló az épületen kívül helyezkedik el, de ahhoz fizikailag csatlakozik,
e) az épület digitalizációját, különösen az épület okosfunkció-fogadási alkalmasságának növelését szolgáló berendezések − beleértve adathálózatok esetén, az épületen belüli passzív hálózatot és strukturált kábelezést −, továbbá az épülethez tartozó ingatlanon található szélessávú infrastruktúra kiegészítő részeinek telepítéséhez,
f) zöldtetőkbe, valamint az esővíz megtartására és felhasználására szolgáló berendezésekbe történő beruházásokhoz.
(3) Nem nyújtható támogatás
a) a fosszilis tüzelőanyaggal − ideértve a földgázt is − működő energiatermelő berendezések telepítésére,
b) kapcsolt energiatermelésre, távfűtésre és távhűtésre, valamint
c) a már elfogadott és hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.
(4) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás akkor támogatható, amennyiben
a) a vonatkozó uniós szabványok nem energiahatékonysági minimumkövetelmények, a beruházást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották,
b) a vonatkozó uniós szabványok energiahatékonysági minimumkövetelmények, a támogatás odaítélésének még azelőtt meg kell történnie, hogy a szabványok kötelezővé válnának az érintett vállalkozásra nézve, azzal, hogy ebben az esetben a kedvezményezett pontos felújítási tervet és ütemtervet nyújt be, melyek igazolják, hogy a támogatott felújítás elegendő legalább ahhoz, hogy biztosítsa az épület energiahatékonysági minimumkövetelményeknek való megfelelését.
(5) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy az épület primer energiában mért energiahatékonyságának
a) meglévő épületek felújítása esetén legalább 20%-os javulását eredményezi a beruházást megelőző állapothoz képest,
b) az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) 2. cikk (9) bekezdésében meghatározott egyetlen épületelem-típus telepítését vagy cseréjét érintő felújítás esetén legalább 10%-os javulását eredményezi a beruházást megelőző állapothoz képest,
c) új épületek esetén legalább 10%-os javulását eredményezi a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt küszöbértékhez képest.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 12. pontjában meghatározott energiahatékonysági tanúsítványra való hivatkozással kell megállapítani.
(7) Az (5) bekezdés b) pontja alapján nyújtott támogatások összege nem haladhatja meg az Atr. 2. § 23. pontja szerinti támogatási program energiahatékonysági intézkedésekre vonatkozó költségvetésének 30%-át.
39. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el, azzal hogy az épületben megvalósuló magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.
(2) A 38. § (2) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott létesítmények és berendezések teljes beruházási költsége számolható el, azzal, hogy a magasabb energiahatékonysági szint vagy környezeti teljesítményszint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.
40. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
b) a 38. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 25%-át,
c) az uniós szabványoknak minősülő energiahatékonysági minimumszabványoknak való megfelelés érdekében végzett beruházásokhoz nyújtott támogatást kevesebb, mint 18 hónappal az uniós szabványok hatálybalépése előtt nyújtják,
ca) a 38. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 15%-át,
cb) a ca) alpontba nem tartozó minden más esetben az elszámolható költségek 20%-át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás
a) a 37. § (2) bekezdése szerint, és
b) a 38. § (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a támogatás az épület primer energiában mért energiahatékonyságának legalább 40%-os javulását eredményezi a beruházás előtti helyzethez képest 15 százalékponttal
növelhető.
(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a beruházás a megvalósításától számított 18 hónapon belül nem javítja az épület energiahatékonyságát az uniós szabványnak minősülő energiahatékonysági minimumkövetelmények által előírt szint fölé.
21. Megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás
41. § (1) A megújuló energia-, nagy hatásfokú kapcsolt energia- és megújuló hidrogén termeléshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag új vagy felújított berendezéshez nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás megújuló hidrogénből előállított villamos energiatermelésre irányuló beruházáshoz.
(3) A villamosenergia-tárolási projektekhez − ideértve a hőtárolást is − nyújtott beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben
a) a beruházás megújuló energiatermelésre és tárolásra vagy
b) meglévő megújulóenergia-termelő létesítmény esetén kizárólag tárolásra
irányul, és a tárolást szolgáló berendezés energiájának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből nyeri.
(4) A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biogáz − ideértve a biometánt is − és biomassza előállításához és tárolásához nyújtott beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben
a) a támogatott üzemanyagok megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban foglalt, a fenntarthatóságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarítására vonatkozó kritériumoknak, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv IX. mellékletében felsorolt alapanyagból készültek, és
b) a tárolást szolgáló berendezés tüzelőanyag-tartalmának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt, bioüzemanyagot, folyékony bio-energiahordozót, biogázt − ideértve a biometánt − és biomasszából előállított üzemanyagot termelő létesítményből szerzi be.
(5) A (3) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés esetén a termelés, az előállítás és a tárolás a 8. § (1) bekezdés 16. pontja szerinti értékhatár tekintetében egyetlen beruházási projektnek minősül.
(6) A hidrogén előállítására irányuló beruházási támogatás kizárólag megújuló hidrogént előállító létesítményekhez nyújtható, ideértve a megújuló hidrogén átvitelére és elosztására szolgáló infrastruktúrát, valamint a megújuló hidrogént tároló létesítményeket is.
(7) A (6) bekezdés esetén, amennyiben a támogatott projekt elektrolizátorból, egy vagy több megújuló energiatermelő egységből áll, és egy hálózati csatlakozási ponttal rendelkezik, az elektrolizátor kapacitása nem haladhatja meg a megújuló energiatermelő egységek együttes kapacitását.
(8) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységekre irányuló beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a 2012/27/EU irányelv, illetve a részben vagy egészben helyébe lépő későbbi jogszabályok rendelkezései szerinti hő- és villamosenergia külön-külön történő termeléséhez képest összességében primerenergia-megtakarítást eredményeznek.
(9) A (8) bekezdés szerinti beruházási támogatás nem nyújtható fosszilis tüzelőanyaggal működő kapcsolt energiatermelő létesítményhez, kivéve az olyan földgázzal működő kapcsolt energiatermelő létesítményt, amely esetében az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. melléklet 4.30. szakaszával összhangban, a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlati céloknak való megfelelés biztosított.
(10) Megújuló energiaforrásokon alapuló, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez közvetlenül kapcsolódó villamosenergia- és hőtárolási projektekhez nyújtott beruházási támogatás a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén nyújtható.
42. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el, és támogatás nem függhet a termelés eredményétől.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek
a) 45%-át a megújulóenergia-termelésre – ideértve az (EU) 2018/2001 irányelv VII. mellékletének megfelelő hőszivattyúkat –, megújuló energiaforrásokon alapuló nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre és megújuló hidrogén termelésre irányuló beruházások esetében,
b) 30%-át minden egyéb esetben.
(3) A támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.
(4) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 2. § 87. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén
a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott, és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki,
b) a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül, és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével,
c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és
d) az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a megújuló energiaforrásból vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel előállított energiakapacitás egy egysége után igényelt támogatás alapján határozzák meg.
22. A környezeti károk felszámolására, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára, a biológiai sokféleség védelmére és visszaállítására, illetve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházási támogatás
43. § (1) A környezeti károk felszámolására, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjához, biológiai sokféleség védelméhez és helyreállításához, valamint az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)
a) környezeti károk – ideértve a földtani közeg, a felszíni vagy felszín alatt vizek vagy a tengeri környezet minőségének károsodását is – felszámolásához,
b) leromlott állapotú természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjához,
c) biológiai sokféleség vagy ökoszisztémák védelméhez vagy helyreállításához az ökoszisztémák jó állapotának eléréséhez való hozzájárulás vagy a már jó állapotban lévő ökoszisztémák védelme érdekében, valamint
d) éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és annak mérséklésére szolgáló természetalapú megoldások megvalósításához
nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) a természeti katasztrófák – különösen földrengések, lavinák, földcsuszamlások, árvizek, tornádók, hurrikánok, vulkánkitörések és természeti eredetű erdőtüzek – okozta kár helyreállításához,
b) az erőművek bezárását és a bányászati vagy kitermelési tevékenység megszűnését követő helyreállításhoz vagy rehabilitációhoz,
c) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK tanácsi irányelv 6. cikk (4) bekezdésében említett kiegyenlítő intézkedés végrehajtásához.
(3) Támogatás nyújtható a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott kiegyenlítő intézkedések hatályának vagy kitűzött céljának a 92/43/EGK irányelv 6. cikk (4) bekezdése szerinti jogi kötelezettségeken túlmutató növeléséhez szükséges többletköltségekre.
(4) A szennyező fizet elvvel összhangban támogatás akkor nyújtható, ha – az uniós környezetvédelmi felelősségi szabályok sérelme nélkül – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 101. §-a alapján nem állapítható meg a környezetkárosodásért vagy szennyezésért felelős személy kiléte vagy az nem kötelezhető a költségek viselésére. Ilyen esetben támogatás a felszámolást vagy a rehabilitációt célzó munkálatokhoz nyújtható.
44. § (1) A 43. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a felszámolást vagy a rehabilitációt célzó munkálatoknak a földterületnek vagy az ingatlannak a felszámolás vagy a rehabilitáció eredményeképpen történő – független szakértő által meghatározott – értéknövekedésével csökkentett költségei számolhatóak el.
(2) A 43. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben a munkálatok teljes költsége számolható el.
(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) a 43. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 100%-át,
b) a 43. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 70%-át.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti támogatási intenzitás kisvállalkozások esetén 20, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető.
23. Energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás
45. § (1) Az energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energetikai célú infrastruktúra létrehozásához, korszerűsítéséhez és bővítéséhez nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) a belső energiapiacra vonatkozó jogszabályok szerint harmadik felek hozzáférésére vagy díjakra vonatkozó szabályozás alól részben vagy egészében mentesülő energetikai infrastruktúrához,
b) villamosenergia-tároló és gáztározó projektekhez kapcsolódó beruházáshoz.
(3) A gázinfrastruktúrára irányuló támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a támogatás következtében
a) az infrastruktúra kizárólag hidrogén vagy megújuló gázok használatára alkalmas, vagy
b) az infrastruktúra kizárólag hidrogén és megújuló gázok használatára alkalmas, vagy
c) az infrastruktúrát 50%-ot meghaladó mértékben hidrogén és megújuló gázok szállítására használják.
46. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a finanszírozási hiány 100%-át, azzal, hogy a támogatásnak a támogatott projekt megvalósításához minimálisan szükséges összegre kell korlátozódnia.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, amennyiben a támogatás összege versenyeztetéses ajánlattételi eljárás útján kerül meghatározásra, a finanszírozási hiány kiszámítása során a nettó többletköltség részletes értékelése nem szükséges.
24. A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás
47. § (1) A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)
a) beruházási támogatásként, ideértve az infrastruktúra építését, bővítését vagy korszerűsítését,
b) működési támogatásként,
c) zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatásként
nyújtható.
(2) A támogatás – a nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kivételével – a következőkhöz nyújtható:
a) múzeum, levéltár, könyvtár, művészeti és kulturális központ vagy kulturális tér, színház, filmszínház, operaház, koncertterem, egyéb élő előadásokat bemutató szervezet, filmművészeti örökséggel foglalkozó intézmény és egyéb hasonló művészeti és kulturális infrastruktúra, szervezet és intézmény,
b) tárgyi kulturális örökség, régészeti lelőhely, emlékmű, történelmi emlékhely és épület, a kulturális örökséghez kapcsolódó természeti örökség, kulturális vagy természeti örökséggé nyilvánított örökség,
c) a szellemi kulturális örökség valamennyi formája, különösen a népi hagyományok, kézművesség,
d) művészeti vagy kulturális esemény, előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység,
e) kulturális és művészeti oktatási tevékenység, a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és támogatásának jelentőségét tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok, ideértve az új technológiák alkalmazását is ezen célokra,
f) zenei és irodalmi alkotások írása, szerkesztése, gyártása, terjesztése, digitalizálása, kiadása és fordítása.
48. § (1) Beruházási támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak következő költségei számolhatók el:
a) az infrastruktúra építésének, korszerűsítésének, bővítésének, megvásárlásának, megőrzésének és fejlesztésének költsége, ha az infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80%-ban kulturális célra használják,
b) a kulturális örökség megszerzésének költsége, ideértve a kulturális örökség bérletének, birtokátruházásának és a kulturális örökség áthelyezésének költségeit is,
c) a tárgyi és szellemi kulturális örökség védelmének, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költsége, különösen a megfelelő körülmények között történő tárolás költsége, a speciális eszközök, anyagok használatából fakadó többletköltség, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költség,
d) a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javítását szolgáló intézkedések költsége, különösen a digitalizálással és más új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos, valamint a prezentációk, programok és látogatók tekintetében a kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költség,
e) a kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint ösztöndíjak költsége, ideértve a kiválasztási eljárás, a marketing és a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költségeket is.
(2) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költség és a beruházás megvalósításából származó működési eredmény különbségét, azzal, hogy az infrastruktúra üzemeltetője – a támogatást nyújtó döntésétől függően – jogosult ésszerű nyereséget szerezni.
(3) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
49. § (1) Működési támogatás keretében elszámolható
a) a kulturális intézmény vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységéhez – különösen kiállításokhoz, előadásokhoz, rendezvényekhez és hasonló kulturális tevékenységekhez – kapcsolódó, a szokásos üzletmenetben felmerülő költség,
b) a kulturális és művészeti oktatási tevékenység költsége és a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és előmozdításának fontosságát tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok népszerűsítésének költsége – ideértve az új technológiák ezen célokra történő alkalmazásának költségét is –,
c) a közönség kulturális intézményhez vagy örökségi helyszínhez és tevékenységhez való hozzáférésének javítását szolgáló költség – ideértve a digitalizálással, egyéb új technológiákkal és a fogyatékkal élő személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos költséget is –,
d) közvetlenül a kulturális projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó működési költség, különösen
da) az ingatlanok és kulturális helyszínek bérletének, lízingjének költsége,
db) a kulturális projektekhez vagy tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó utazási, anyag- és felszerelési költség,
dc) a kiállítások és díszletek építészeti elemeinek költsége,
dd) az eszközökhöz, szoftverekhez és felszerelésekhez igénybe vett hitel vagy lízing költsége,
de) az eszközök, szoftverek, felszerelések amortizációja és a finanszírozási költség, ha e költségeket nem fedezte beruházási támogatás,
df) szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokhoz és egyéb kapcsolódó szellemi tulajdonjogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó jogokkal kapcsolatos költség,
dg) a marketing költsége,
dh) a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerült költség,
e) a kulturális intézmény, örökségi helyszín vagy projekt személyi jellegű ráfordítása,
f) a külső tanácsadással és külső szolgáltatók által biztosított támogató szolgáltatásokkal kapcsolatos, közvetlenül a projekt eredményeként felmerülő költség.
(2) Működési támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg a támogatással érintett időszakban keletkező működési veszteséget, ideértve az ésszerű nyereséget is.
(3) A működésből származó veszteség és az ésszerű nyereség összegét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell meghatározni.
50. § A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó beruházási vagy működési támogatás esetén a támogatás összege a 48. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 49. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.
51. § (1) A 47. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatás esetén
a) a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 70%-át, vagy
b) a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a projektből származó bevételek jelenértékének különbségét, azzal, hogy a bevételeket az elszámolható költségekből előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.
(2) A 47. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatás keretében a zenei és irodalmi kiadói költségek számolhatók el, különösen
a) a szerző díjazása, ideértve a szerzői joggal kapcsolatos költséget is,
b) a fordító díjazása,
c) a szerkesztő díjazása,
d) az egyéb szerkesztési költség, ideértve a korrektúrázás, javítás, lektorálás költségét is,
e) az elrendezés és nyomdai előkészítés költsége és
f) a nyomtatás vagy elektronikus közzététel költsége.
25. Sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás
52. § (1) A sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)
a) beruházási támogatásként sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez,
b) működési támogatásként sportlétesítmény működéséhez
nyújtható.
(2) A multifunkcionális szabadidős létesítmény többfunkciós, a sportfunkció mellett egyéb, különösen kulturális és szabadidős szolgáltatásokat nyújtó szabadidős létesítmény, a szabadidőparkok és a szállodai létesítmények kivételével.
(3) A támogatott sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építésével, bővítésével, korszerűsítésével, működtetésével, üzemeltetésével történő megbízás odaítélése során átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot alapul véve, a vonatkozó koncessziós és közbeszerzési jogszabályok betartásával kell eljárni.
(4) A támogatott sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez a felhasználók számára átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell hozzáférést biztosítani. A beruházási költséget legalább 30%-ban finanszírozó vállalkozás a támogatott létesítményt kedvezőbb feltételek mellett használhatja, ha e feltételeket nyilvánossá teszik.
(5) A támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában. A sportlétesítményt az éves időbeli kapacitás legalább 20%-ában más hivatásos vagy amatőr sportolónak vagy csapatnak kell használnia. Amennyiben a sportlétesítményt egyidejűleg több használó veszi igénybe, az időbeli kapacitáskihasználás megfelelő hányadát kell figyelembe venni.
(6) Ha a támogatott sportlétesítményt hivatásos csapatok használják, az esetükben alkalmazott díjszámítási feltételeket nyilvánossá kell tenni.
53. § (1) A beruházási támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak beruházási költsége számolható el.
(2) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.
(3) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
54. § (1) A működési támogatás keretében a sportlétesítmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő működési költség – ideértve az igénybe vett szolgáltatások és a karbantartás költségét, a bérleti díjat, a személyi, az anyag-, a kommunikációs, az energia- és az adminisztrációs költségeket is – számolható el.
(2) Működési támogatás esetén az értékcsökkenés és a finanszírozási költségek olyan mértékben nem számolhatóak el, amilyen mértékben az értékcsökkenéssel vagy finanszírozással érintett tárgyi eszközök, immateriális javak tekintetében a kedvezményezett beruházási támogatásban részesült.
(3) Működési támogatás esetén a támogatás nem haladhatja meg a támogatással érintett időszakban keletkező működési veszteséget.
(4) A működésből származó veszteség összegét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell meghatározni.
55. § A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege az 53. § (2) és (3) bekezdésében és az 54. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 80%-át.
26. Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás
56. § (1) Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) helyi infrastruktúra építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) olyan infrastruktúra fejlesztésre, amelyre – a regionális beruházási támogatás kivételével – a 651/2014/EU bizottsági rendelet egyéb cikke alapján támogatás nyújtható,
b) dedikált infrastruktúra fejlesztéséhez.
(3) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használata vagy eladása során a szokásos piaci árat kell alkalmazni.
(4) Az infrastruktúra működtetését koncesszióba adni, vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján, a vonatkozó koncessziós és közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.
57. § (1) A támogatás keretében a beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak beruházási költsége számolható el.
(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.
(3) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
27. Közszolgáltatásért járó ellentételezés
58. § (1) A közszolgáltatásért járó ellentételezés (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett – ide nem értve a szárazföldi közlekedést biztosító vállalkozásokat – részére nyújtható, amennyiben
a) a támogatás összege nem haladja meg éves szinten a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, és
b) a támogatást közlekedésen és a közlekedési infrastruktúrán kívüli területeken nyújtják.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás összege a megbízás időszaka alatt változik, az éves összeg a megbízási időtartamra tervezett támogatás éves összegeinek átlagával egyezik meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti 15 millió eurónak megfelelő forintösszegű éves támogatási maximum nem vonatkozik
a) az egészségügyi ellátást, adott esetben sürgősségi betegellátást végző kórházakra,
b) a szociális szükségleteket kielégítő közszolgáltatásokra az egészségügy és hosszú távú gondozás, gyermekgondozás, munkaerőpiacra való belépés és visszatérés, szociális lakáshoz juttatás, továbbá a sérülékeny társadalmi csoportok gondozása és társadalmi befogadása vonatkozásában.
(4) A közszolgáltatási megbízás időtartama nem haladhatja meg a tíz évet, kivéve, ha kedvezményezett olyan jelentős beruházásra kényszerül, amely az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban nem amortizálható tíz év alatt.
(5) A kedvezményezett egy vagy több aktussal kerül megbízásra az adott közszolgáltatás biztosítására, amely magában foglalja
a) a közszolgáltatási kötelezettségek tartalmát és idejét,
b) a kedvezményezettet és adott esetben az érintett területet,
c) a támogatást nyújtó által a vállalkozásnak biztosított kizárólagos vagy speciális jogok jellegét,
d) a támogatási mechanizmus leírását és a támogatás kiszámításának, ellenőrzésének és felülvizsgálatának paramétereit,
e) a túlkompenzáció elkerülésére és visszafizettetésére hozott intézkedéseket és
f) hivatkozást a 2012/21/EU bizottsági határozatra.
(6) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget. A támogatás mértékét a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke szerint kell megállapítani.
(7) Ha a kedvezményezett a (6) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles a túlkompenzációt visszafizetni. Ha a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves támogatás összegének 10%-át, a túlkompenzáció átvihető a következő évre, azzal, hogy azt le kell vonni az arra az évre fizetendő támogatás összegéből.
(8) A támogatást nyújtó a megbízás időtartama alatt legalább 3 évente, valamint a megbízás lejártakor ellenőrzi, hogy a kedvezményezett nem részesült túlkompenzációban.
(9) Amennyiben a kedvezményezett közszolgáltatás mellett más tevékenységet is végez, a közszolgáltatás költségeit és bevételeit a többi tevékenységétől elkülönítve kell kimutatnia, a költségek és bevételek elkülönítésének paramétereivel együtt.
(10) Ha a közszolgáltatási megbízás időtartama alatt az ezen alcímben foglalt feltételek nem teljesülnek, a támogatást nyújtó az Atr. 7. §-a alapján köteles a támogatást bejelenteni az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.
28. Válságtámogatás
59. § (1) A válságtámogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) olyan vállalkozásoknak nyújtható, amelyek működését az Ukrajna ellen Oroszország által indított háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik. Az érintettségről a vállalkozás a támogatás odaítélését megelőzően nyilatkozik.
(2)8 A támogatás vissza nem térítendő támogatásként, valamint hitel és tőke formájában nyújtható, azzal, hogy a hitel és tőke formájában nyújtott támogatás esetén a hitel teljes névértékét vagy a tőke teljes összegét kell figyelembe venni a 61. § (1) bekezdése szerinti értékhatároknak való megfelelés ellenőrzésekor.
(3)9 A támogatás kizárólag elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások, illetve a halászati és akvakultúra-ágazatban tevékenykedő vállalkozások részére nyújtható.
(4)10
60. § (1) Nem részesülhet támogatásban a 2023/C 101/03. számú közlemény 1.1. szakaszában felsorolt jogi aktusokban meghatározott szankciók, valamint a közlemény elfogadását követően az Európai Unió szervei által Oroszország Ukrajna elleni agressziójára tekintettel bevezetett egyéb szankciók hatálya alá tartozó vállalkozás, így különösen nem részesülhet támogatásban a szankciókat bevezető jogi aktusokban kifejezetten megnevezett jogalany, valamint az ilyen jogalany meghatározó befolyása alatt lévő vállalkozás.
(2) Nem nyújtható támogatás az (1) bekezdés szerinti szankciókkal érintett ágazatokban folytatott tevékenységhez, ha a támogatás aláásná a szankciók célkitűzéseit.
(3) A támogatás nyújtásának nem lehet feltétele az, hogy a kedvezményezett a gazdasági tevékenységét áthelyezze az EGT-n belül egy másik országból Magyarország területére.
(4) Nem nyújtható támogatás az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások számára, ha a támogatás mértékét a forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.
(5) Nem nyújtható támogatás a halászati és az akvakultúra-ágazathoz tartozó vállalkozásnak, ha a támogatás a 717/2014/EU rendelet 1. cikk (1) bekezdés a)–k) pontjában meghatározott támogatási kategóriák közé tartozik.
61. § (1)11 A támogatás támogatástartalma a 2023/C 101/03. számú közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások esetén a 280 ezer eurónak megfelelő forintösszeget, míg a halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalkozások esetén a 335 ezer eurónak megfelelő forintösszeget nem haladhatja meg.
(2)12
(3)13
(4)14 Ha egy vállalkozás mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozik, továbbá halászati és akvakultúra-ágazatban is tevékeny, a teljes maximális támogatástartalom vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 335 ezer eurónak megfelelő forintösszeget.
62. §15
63. § (1) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás abban az esetben halmozható más állami támogatással, ha az nem vezet az Atr. 2. § 2a. pontja szerinti csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy összeg túllépéséhez.
(2)16 Ha a támogatás mellett a kedvezményezett az Atr. 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű támogatásban is részesül, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti a támogatás 61. § (1) bekezdése szerinti legmagasabb mértékét. Ha a támogatás mellett a kedvezményezett azonos vagy részben azonos elszámolható költségek vonatkozásában csekély összegű támogatást is igénybe vesz, a támogatáshalmozás nem vezethet a támogatás 61. § (1) bekezdése szerinti legmagasabb mértékének túllépéséhez.
(3) A támogatás akkor halmozható az EUMSz 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatással, ha az nem vezet a kedvezményezett által elszenvedett kár túlkompenzációjához.
(4) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás nem halmozható az A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret módosítása című, 2022. november 7-i, 2022/C 423/04 számú európai bizottsági közleménnyel módosított, az A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret hatodik módosítása, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény mellékletének módosítása című, 2021. november 24-i, 2021/C 473/01 számú európai bizottsági közlemény 3.13. szakasza szerinti támogatással.
64. § (1) A támogatást nyújtó az Atr. 18/C. § (1) bekezdésében meghatározott határidők szerint továbbítja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait az Atr. 18/D. § (1) bekezdés e) pontja szerinti közzététel céljából.
(2) A támogatást nyújtó az Atr. 18/A. § (7) bekezdés a) pontjára figyelemmel minden év április 30-áig jelentést készít a megelőző évben nyújtott támogatásokról az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.
(3)17 A 2023/C 101/03. számú közlemény 92. pontjára figyelemmel a támogatást nyújtó átadja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Bizottság megkeresésének megválaszolásához szükséges összesített adatokat.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
65. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) Ez a rendelet
a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.),
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet (HL L, 2023.12.15.),
c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.),
d) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet (HL L, 2023.12.15.),
e) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012.1.11., 3. o.),
f) az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című, 2023. március 17-i, 2023/C 101/03. számú európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
(4)18 E rendeletnek a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 4/2024. (IV. 11.) KTM rendelet módosításáról szóló 12/2024. (XI. 6.) KTM rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 6. §-át, az 1. mellékletében foglalt táblázat G:3, G:4 és G:8 mezőjét, valamint az 1. mellékletében foglalt táblázat 9a. sorát a Módr1. hatálybalépése19 napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
66. §20
1. melléklet a 4/2024. (IV. 11.) KTM rendelethez21
A 6. § a 12/2024. (XI. 6.) KTM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdését a 12/2024. (XI. 6.) KTM rendelet 2. §-a iktatta be.
A 8. § (3) bekezdését a 12/2024. (XI. 6.) KTM rendelet 2. §-a iktatta be.
A 9. § (1) bekezdés b) pontja a 12/2024. (XI. 6.) KTM rendelet 10. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés d) pontja a 12/2024. (XI. 6.) KTM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (4) bekezdése a 12/2024. (XI. 6.) KTM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (4) bekezdése a 12/2024. (XI. 6.) KTM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
Az 59. § (2) bekezdése a 12/2024. (XI. 6.) KTM rendelet 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 59. § (3) bekezdése a 12/2024. (XI. 6.) KTM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
Az 59. § (4) bekezdését a 12/2024. (XI. 6.) KTM rendelet 11. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 61. § (1) bekezdése a 12/2024. (XI. 6.) KTM rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 61. § (2) bekezdését a 12/2024. (XI. 6.) KTM rendelet 11. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 61. § (3) bekezdését a 12/2024. (XI. 6.) KTM rendelet 11. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 61. § (4) bekezdése a 12/2024. (XI. 6.) KTM rendelet 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 62. §-t a 12/2024. (XI. 6.) KTM rendelet 11. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 63. § (2) bekezdése a 12/2024. (XI. 6.) KTM rendelet 10. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 64. § (3) bekezdése a 12/2024. (XI. 6.) KTM rendelet 10. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 65. § (4) bekezdését a 12/2024. (XI. 6.) KTM rendelet 8. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2024. november 7.
A 66. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet a 12/2024. (XI. 6.) KTM rendelet 9. §-a szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás