4/2024. (III. 7.) BVOP utasítás

1. Az utasítás hatálya a büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) személyi állományára terjed ki.

2. Amennyiben más intézkedés nem vezet eredményre, a bv. szervezet biztonságát súlyosan sértő, veszélyeztető körülmények elhárítására a hivatásos állomány tagja (a továbbiakban: ht. állomány) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bvszt.) 26. §-ában meghatározott esetekben csapatszolgálati feladatok végrehajtására kötelékben is alkalmazható.

3. A Bvszt. 1. §-ában meghatározottakra figyelemmel a csapatszolgálati tevékenység rendvédelmi jellegű feladatellátás, amely a fogvatartás rendjét, biztonságát sértő, veszélyeztető rendkívüli események megszakítására, felszámolására alkalmazott szolgálati tevékenység.

4. A csapatszolgálat a bv. szervezet sajátos szolgálati formája, a csapaterőbe szervezett ht. állomány szolgálati alkalmazásának összessége. A csapatszolgálat alkotórészei a csapatszolgálati feladat, a csapaterő és a csapattevékenység.

5. A csapatszolgálati feladat azoknak a bv. szervezet hatáskörébe tartozó események felszámolására irányuló rendfenntartási feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyek a személyi állomány összevonását, kötelékbe szervezését, egyszemélyi parancsnoki vezetés alá helyezését és sajátos eljárások alkalmazását teszik szükségessé.

6. A csapaterő a büntetés-végrehajtási szerv (a továbbiakban: bv. szerv), az esemény jellegéből adódóan az illetékes agglomerációs központból bevont bv. szervek, további agglomerációs központ(ok), bv. szervek által biztosított, valamint más együttműködő szerv személyi állományából és eszközeiből ideiglenesen létrehozott szervezeti elem, amelynek rendeltetése a csapatszolgálati feladatok végrehajtása.

7. A csapaterő vezetése magába foglalja a parancsnoki munkát, a szolgálati csoportok felépítésének és működésének rendjét. A csapaterő vezetésére csapaterőt vezető parancsnokot és műveletirányító parancsnokot kell kijelölni.

8. A csapatszolgálati feladattól és a csapattevékenység során alkalmazott tartalmi elemek jellegétől függően a csapaterőt vezető parancsnok és a műveletirányító parancsnok szolgálati csoportokat hozhat létre, amelyek irányítására külön csoportparancsnokokat kell kijelölni. A szolgálati csoportok összefoglaló, általános megnevezése a kötelék. A kötelék irányítása a csapaterőt vezető parancsnok, a taktikai eljárások megszervezése és vezetése a műveletirányító parancsnok feladata.

9. Az ideiglenes csapaterőben alkalmazott szervezeti elemek létszámát a feladat nagyságától függően a csapaterőt vezető parancsnok határozza meg, irányítására lehetőleg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP) Biztonsági Szolgálat, Központi Támogató Főosztály, Műveleti Osztály (a továbbiakban: KMO) állományából kerül kijelölésre, a rendkívüli esemény helyszínéül szolgáló bv. szerv állományából segítő egyidejű kijelölésével. Az ideiglenesen létrehozott szolgálati csoportokat a biztonsági osztály / biztonsági és fogvatartási ügyek osztálya, valamint a műveleti egységek állományából, illetve – a szükséges mértékben – a többi szolgálati ág állományának és eszközeinek a bevonásával kell szervezni.

10. A csapattevékenység azoknak a sajátos eljárási módoknak az összessége, amelyek alkalmazásával a csapaterő a csapatszolgálati feladatokat végrehajtja.

11. A taktikai eljárások képezik a csapattevékenység alapvető elemeit. Azokat az alkalmazási formákat és módszereket foglalja magába, amelyekkel a csapatszolgálati feladat a leghatékonyabban teljesíthető. A taktikai eljárások körébe tartozik az üldözés, a kutatás, a zárás és a bekerítés.

12. A csapatszolgálati tevékenység végrehajtásának irányítása, vezetése

13. A rendkívüli események eredményes felszámolása érdekében a csapatszolgálati tevékenység végrehajtásának vezetője az alábbi intézkedéseket köteles megtenni:

14. Az esemény felszámolását követően a csapatszolgálati tevékenység végrehajtásának vezetője az alábbiak szerint köteles intézkedni:

15. A bv. szerv őrizetéből megszökött fogvatartott elfogása a bv. szerv személyi állományából szervezett szolgálati csoport(ok) összehangolt, megszakítás nélkül történő kutató és késedelem nélkül bevezetett üldöző tevékenysége.

16. Amennyiben a fogvatartott őrzését, felügyeletét, ellenőrzését ellátó állománytag észleli a szökést, akkor – ha a körülmények lehetővé teszik – haladéktalanul meg kell kezdeni a közvetlen üldözést. A fogvatartott üldözése során törekedni kell az elfogására, amennyiben ez nem történik meg, követni kell a fogvatartottat, jelenteni kell a szökés irányát az elfogásra intézkedő személynek vagy a kutatást megkezdő műveletvezető parancsnoknak.

17. Az elsődleges intézkedések megtételére jogosult vezető a 13. pontban foglaltak szerint köteles eljárni.

18. Szökés esetén soron kívül értesíteni kell a területileg illetékes rendőrkapitányságot, melynek során közölni kell a körözési adatokat, rendelkezésre kell bocsátani a szökött fogvatartott fényképét, ruházatát, valamint személyes tárgyát a szagminta biztosítására. A körülményektől függően saját erőt kell küldeni a helyszínre.

19. Amennyiben a szökött fogvatartott a bv. szerv illetékességi területén túljutott, az elfogásra irányuló tevékenységet továbbra is folytatni kell. Amennyiben a területileg illetékes rendőrkapitánysággal együttműködve folyik a tevékenység, azon taktikai eljárásokat, melyekre a bv. szerv állományának nincs jogosultsága, a rendőrség irányítja és hajtja végre.

20. Amennyiben a közvetlen üldözés nem járt eredménnyel, az alábbi intézkedések megtétele indokolt:

21. Ha az elfogásra bevezetett intézkedések eredménnyel járnak, haladéktalanul intézkedni kell a fogvatartott egészségügyi ellátására, beszállítására, elkülönítésére, meghallgatására, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni.

22. A bv. szervezet biztonságos működését fenyegető veszélyforrások közé sorolható a bv. szerv objektuma ellen irányuló külső támadás.

23. Az objektumvédelem az objektumok őrzésére, valamint az őrzés megerősítésére rendelt csapaterőnek az a tervszerű tevékenysége, amelynek célja, hogy biztosítsa a meghatározott objektum sérthetetlenségét, felderítse a kívülről támadók szándékát, megakadályozza személyek vagy csoportok erőszakos behatolását, visszaverje azok támadását, megakadályozza a bv. szerv területéről történő jogellenes eltávozást.

24. Az objektumok elleni támadó tevékenységek célja irányulhat

25. A támadó tevékenység történhet

26. A támadó tevékenységek egyéb jellemzőiket tekintve lehetnek

27. Az objektumvédelem jellegét mindig az adott helyzet határozza meg, a védelmet, az erőket és eszközöket a veszélyeztetettség mértékével arányosan kell alkalmazni. Az objektumőrzés a helyzettől függően alakul át objektumvédelemmé, amely különböző védelmi fokozatok elrendelésében nyilvánul meg.

28. A csapatszolgálati tevékenység végrehajtásának vezetője az objektumvédelemre irányuló taktikai eljárásokon túl a 13. pontban foglaltak szerint köteles eljárni.

29. A különböző fokozatok elrendelése vagy elérése függ

30. A bv. szerv közvetlen közelében történő csoportosulás esetén, indokolt esetben segítséget kell kérni a területileg illetékes rendőrkapitányságtól.

31. Megerősített őrzést kell elrendelni akkor, amikor azt az első- és a másodfokú védelmet nem igénylő rendkívüli esemény, ok, körülmény szükségessé teszi.

32. Elsőfokú védelmet kell elrendelni, ha

33. A másodfokú védelem az objektum teljes védelmi fokozata. Abban az esetben kell elrendelni, ha az eredményes ellentevékenység kifejtésére rendelkezésre álló létszám kevésnek bizonyul. A másodfokú objektumvédelemnek az objektum megtartásán kívül biztosítania kell a támadók elfogását vagy a támadás felszámolását az objektum területén.

34. A védelemre való berendezkedés jellegét és minőségét elsősorban az objektum potenciális veszélyeztetettsége, illetve a védelem szempontjából fontos adottságai határozzák meg, melynek a legfontosabb tényezői a következők:

35. Megelőző intézkedések:

36. A bv. szerv objektumait őrző és védő erőknek olyan képzettségi szinten kell állniuk, mely lehetővé teszi a hatékony védelmi intézkedést.

37. A hatékony védelem feltételei:

38. Sík terepen elhelyezkedő objektum védelmének sajátosságai:

39. Lakott területen lévő objektum védelmének sajátosságai:

40. A védelem az elrendelt fokozattól függően az alábbi elemekből tevődik össze:

41. A biztosító-/zárócsoport feladatai – bármilyen védelmi helyzetet kiváltó ellenséges tevékenység esetén –:

42. A felszámoló-/kiemelőcsoport főbb feladatai:

43. A tűzoltó/műszaki csoport főbb feladatai:

44. Az egészségügyi csoport főbb feladatai:

45. Tartalékerőt minden védelmi fokozatban kell képezni, és a kialakult helyzettől függően a feladatát az alábbiak szerint kell meghatározni:

46. Az egyes szolgálati feladatok végrehajtására valamennyi szakterület személyi állománya kijelölhető.

47. A bv. szerv – az illetékes agglomerációs központ koordinálása mellett – a védelmi tervet a biztonsági rendszerrel és az értesítési tervekkel együtt dolgozza ki.

48. A védelmi tervet a bv. szerv objektumai sajátosságainak és a lehetséges támadási formák figyelembevételével, mindkét védelmi fokozatra el kell készíteni, amely tartalmazza

49. A rendezvény- és szállításbiztosító csoport az adott helyen történő rendezvényen vagy az adott szállítási útvonalon a fogvatartást veszélyeztető cselekmény, esemény megelőzése megakadályozása, a rend és a fogvatartás biztonságának fenntartása, valamint a személy- és vagyonbiztonság megóvása érdekében alkalmazott szolgálati csoport.

50. A rendezvénybiztosítás célja a fogvatartottakhoz köthető hozzátartozók, valamint több fogvatartott egy helyen tartózkodását igénylő rendezvények zavartalan lebonyolításához szükséges feltételek megteremtése, a rendezvényen és annak körzetében a rend fenntartása.

51. A szállításbiztosítás célja a fogvatartottak erőszakos kiszabadításának és az ellenük irányuló bűncselekmények megakadályozása, a közlekedési balesetek megelőzése, valamint a biztosított járművek akadálytalan haladásához, a célállomás tervezett időben, sértetlenül történő eléréséhez szükséges feltételek megteremtése.

52. A biztosító-/zárócsoport állományába biztosító őrök, biztosító járőrök és tartalékerő tartozhat.

53. A biztosító őrök részére felállítási helyet kell kijelölni. Egy felállítási helyen 1–3 biztosító őr teljesít szolgálatot. A felállítási hely elfoglalását követően a biztosító őr belátható sugarú körben vizsgálja át a környező területet, felkutatja a veszélyt jelentő eszközöket, tárgyakat, kezdeményezi azok eltávolítását, folyamatosan figyelemmel kíséri a környező területet.

54. A biztosító járőr létszáma 2–4 főig terjedhet. Részére a biztosított útvonal mentén járőrútvonalat kell kijelölni.

55. A biztosító őrök és a biztosító járőrök felszerelhetők egyéni védőfelszereléssel, traumatikus eszközökkel, szolgálati kutyával, indokolt esetben lőfegyverrel.

56. A tartalékerőt a különböző szolgálati csoportok megerősítésére, feladataik részbeni vagy teljes átvételére kell képezni.

57. A biztosítócsoport részére feladatának ellátásához meg kell határozni

58. A csapaterő alkalmazását elrendelő vezető a rendezvény fajtájától és az esemény várható hatásától függően egyedi biztonsági rendszabályokat állapíthat meg, amelyek meghatározása függ

59. A bevezetésre kerülő rendszabályoknak tartalmaznia kell

60. A biztosítás végrehajtását elrendelő bv. szerv vezetője határozza meg

61. A bv. szerv vezetője vagy az általa kijelölt rendezvény biztosításáért felelős parancsnok (műveletirányító parancsnok) a rendezvényt megelőzően köteles

62. A rendezvénybiztosítási tervnek tartalmaznia kell

63. A rendezvénybiztosítás tervének mellékleteként vázlatot kell készíteni, amely tartalmazza

64. Rendezvényeken a bv. szervezet ht. állományát intézkedési kötelezettség akkor terheli, ha az állomány tagja olyan körülményt észlel, illetve hoznak tudomására, amely azonnali beavatkozást igényel. Általában beavatkozást igénylő ténynek vagy körülménynek kell tekinteni

65. A biztosítás parancsnoka

66. A jogsértő cselekmények és a jogsértő személyek felderítése, azonosítása, a felszámolóerők helyszínre irányításának segítése érdekében a rendezvény résztvevői között polgári ruhás ht. állományi tagok helyezhetők el. Megfelelő fedésükről, védelmükről, a rejtett összeköttetés biztosításáról gondoskodni kell.

67. A védett járművek akadálytalan haladásának elősegítése és a védett személyek megóvása érdekében felvezető és záró büntetés-végrehajtási és/vagy rendőrségi gépkocsik kerülhetnek alkalmazásra.

68. A biztosító járművek az útviszonyoknak megfelelően, a biztonságos közlekedés követelményeinek szem előtt tartásával kell, hogy közlekedjenek. Csak olyan jármű vehető igénybe a feladatra, amely technikai szempontból alkalmas műszaki berendezéseit az indulás előtt ellenőrizték. A járműveket el kell látni olyan híradó eszközzel (elsődlegesen EDR készülék), amely folyamatos összeköttetésre alkalmas.

69. A szállítást biztosító csoport a kiemelt fogvatartotti körbe tartózó fogvatartottak közvetlen biztosítására, kísérő őrzésére és védelmére alkalmazható.

70. A szállítást biztosító csoport feladata a védett fogvatartottak kísérése, az ellenük irányuló közvetlen támadás elhárítása, kiszabadítási kísérletük megakadályozása és tartózkodási helyük őrzése.

71. A biztosítócsoport létszáma 2–8 főig terjedhet. Megerősíthető sorozatlövő fegyverekkel, egyéni védő- és figyelőeszközökkel. A biztosított szállítmány megállása esetén a biztosítócsoport a járművekből kiszállva, azoktól 50–100 méterig terjedő távolságra látja el feladatát.

72. A szállítást biztosító felügyelők feladata a részükre kijelölt terepszakaszok figyelemmel kísérése, a veszélyre utaló jelek felfedése, a fogvatartott(ak) illetéktelen megközelítésének megakadályozása, a közvetlen támadás elhárítása, szükség esetén a fogvatartott(ak) menekítésének végrehajtása.

73. A védett fogvatartott(ak) biztosítása során álló helyben 10–20 méterre, gyalogos mozgás közben 2–5 méterre elöl, oldalt, illetve hátul elhelyezkedve látják el feladataikat. Szállítás során a biztosító felügyelők a biztosító és a védett járművekben helyezkednek el, megállás esetén a járművekből kiszállva a védett személy közvetlen biztosítását hajtják végre.

74. A szállításbiztosítás parancsnokának feladatai:

75. A biztosítási tervnek tartalmaznia kell

76. A biztosítási tervhez térképvázlatot kell csatolni, amelynek tartalmaznia kell

77. Az eligazítás során a szállítást biztosító csoport részére meg kell határozni

78. A bv. szerv járműve elleni támadás során a szállítmánybiztosító csoport parancsnoka köteles megszervezni a támadás visszaszorítását, az alábbi intézkedések egyidejű megtételével:

79. A fogolyzendülés felszámolására teendő intézkedések végrehajtása során a 13. pontban leírtakat kell figyelembe venni.

80. Ha a tömeges cselekmény megszüntetésére bevezetett békés módszer nem vezet eredményre, a felszámolást a helyszíntől függően az alábbi csoportok/felelősök kijelölésével célszerű tervezni:

81. A felszámolást ellátó csapatszolgálati tevékenység vezetője a felszámolás során intézkedik

82. A felszámolást ellátó csapatszolgálati tevékenység vezetője a felszámolás befejezését követően

83. A zárkatorlasz a különböző helyiségek (zárka, foglalkoztató, tanterem, műhely stb.) eltorlaszolásának megszüntetésével és a torlaszolást végrehajtók kiemelésével szüntethető meg. Amennyiben az eseménnyel összefüggésben túszejtésre kerül sor, haladéktalanul értesíteni kell a Terrorelhárítási Központot (a továbbiakban: TEK).

84. A zárkatorlasz felszámolására, az azt elkövető személyek ártalmatlanná tételére az alábbi szolgálati csoportokat/felelősöket kell alkalmazni:

85. A végrehajtásra kijelölt vezetőnek az értesülést követően, a 13. pontban leírtakon felül, haladéktalanul meg kell kezdenie a felszámolásra irányuló intézkedéseket, melyek az alábbiak:

86. Az objektum biztosítása és a személyi állomány biztonsága érdekében bevezethető korlátozó rendelkezések:

87. Amikor a tűzszerészek a jelzett területet átvizsgálták, a tűzszerészek parancsnokának egyetértésével intézkedni kell az eredeti állapot visszaállítására.

88. A 13. pontban leírtakon túl, a bekövetkezett rendkívüli eseménnyel kapcsolatban az alábbi fontosabb intézkedéseket kell megtennie a csapatszolgálati tevékenység végrehajtási vezetőjének:

89. Túszejtés során, a 13. pontban leírtakon túl, az alábbi intézkedéseket kell megtennie a csapatszolgálati tevékenység végrehajtási vezetőjének:

90. A terrorcselekmény erőszakos eszközökkel és módszerekkel történő felszámolására a TEK állománya jogosult.

91. A TEK megérkezéséig a halaszthatatlan beavatkozás végrehajtásához a KMO munkatársait, illetve a bv. szerv speciális feladatra kiképzett műveleti egységeit kell bevonni.

92. A felszámolás során jelentkező, illetve az azt követő speciális feladatok:

93. A tömegkezelés a rendbontó magatartást tanúsító tömeg felszámolásának legvégső eszköze. A tömegkezelés központi erőből megalakított, kötelék által alkalmazott eljárások, kényszerítő intézkedések, korlátozó rendszabályok összessége, amely a bv. szerv rendjét, az anyagi javakat vagy személyeket közvetlenül fenyegető, tömeggel szembeni határozott fellépést, aktív, folyamatos ráhatást jelenti. A tömegkezelés a jogellenes magatartás megszűnését, a törvényes rend megteremtését, illetve a rendkívüli esemény felszámolásához szükséges feltételek megteremtését eredményezi.

94. A tömegkezelés célja a rend helyreállítása, a jogszabályban meghatározott magatartás kikényszerítése, a tömeg magatartásával keletkezett zavar megszüntetése, a normális működéshez szükséges feltételek megteremtése.

95. Külső cselekménynek minősül, amikor a bv. szerv közelében olyan jellegű tömeg alakul ki, illetve tömeges cselekmény történik, amely hatással lehet a zavartalan működésre és a fogvatartás biztonságára. A bv. szerv a területén kívüli tömeg szétoszlatására nem jogosult. Amennyiben a tömeg a bv. szerv ellen különböző támadó cselekményeket hajt végre, akkor az objektumvédelem szabályai szerint kell eljárni, és értesíteni kell a területileg illetékes rendőrkapitányságot.

96. A bv. szerv területén belüli jogellenes cselekménynek minősül a – bármely személy által elkövetett – aktív vagy passzív ellenszegülés, amely a fogvatartás biztonságát súlyosan veszélyezteti.

97. A tömegkezelést végrehajtó csapaterő alakzatának felépítése az adott jogellenes magatartást tanúsító tömeg jellege alapján kerül meghatározásra.

98. A csapaterőt vezető parancsnoknak a bv. szerv biztonságát sértő vagy közvetlenül fenyegető, tömeges vagy erőszakos cselekmények megakadályozására, felszámolására irányuló taktikai eljárásokon túl a 13. pontban felsorolt általános intézkedéseket is végre kell hajtania.

99. A tömegkezelő csoport a tömeg felszámolására alkalmazott alapvető szolgálati csoport, amelynek formája az adott jogellenes magatartást tanúsító tömeg jellege alapján az alábbi lehet:

100. A tömegkezelő csoportot védőfelszerelésekkel és kényszerítő eszközökkel fel kell szerelni.

101. A tömegkezelő csoport megerősíthető szolgálati kutyával, amelyet a tömeges cselekmény esetén csak pórázon, kutyavezető irányításával lehet alkalmazni, ezalól kivételt képeznek a speciális (műveleti, kutató és elfogó) képzettségű szolgálati kutyák, illetve a KMO szolgálati kutyái.

102. A szolgálati kutya elsősorban a mozgósorfal szárnyainak zárására vagy a mögöttes területek biztosítására, továbbá a dühöngő fogvatartottak kiemelésére, a megbomlott sorfalban keletkezett rések lezárására és a támadó magatartást tanúsító fogvatartottak elfogására alkalmazható.

103. A tömegkezelő csoport tevékenységével szemben alapvető követelmény, hogy

104. A parancsnok a tartózkodási helyét az oszlató alakzat mögött olyan távolságra köteles megválasztani, hogy annak tevékenysége áttekinthető, a parancsnok utasításai az alárendeltekhez közvetlen eljutása biztosítható legyen.

105. A biztosító-/zárócsoport az egyes irányok, illetve a tevékenység körzetének lezárására, a kiürített területekre való visszaszivárgás megakadályozására, a feloszlatott tömeg részeinek elszigetelésére, a tömeg terelésére alkalmazható, melynek során a csoport tagjai elláthatók kényszerítő eszközökkel.

106. A műszaki csoport feladata a tömeges cselekmény felszámolásának műszaki biztosítása, ezen belül akadályelemek telepítése, egyéb műszaki akadályok megszüntetése, szükségvilágítás, megrongálódott technikai eszközök cseréje, felhasznált eszközök utánpótlásának biztosítása.

107. A tűzoltó csoport feladata a gyújtogatások megelőzése, a tűzeset felszámolása, melynek tagjai a bv. szerv állománya, illetve az együttműködő tűzoltók.

108. Az egészségügyi csoport feladata a felszámolás során megsebesült személyek ellátása, melynek tagjait saját egészségügyi állományból kell képezni, de a jogszabályi lehetőségek mértékéig igénybe vehető az állami egészségügyi szolgálat segítsége is.

109. A tartalékerő az előre nem tervezhető, váratlan körülmények esetére is elegendő állomány.

110. A tömegkezelő csoport parancsnoka „A törvény nevében!” szavak előrebocsátásával szólítja fel a rendbontó személyt/személyeket tevékenységének/tevékenységüknek befejezésére. A felszólítás mellett tájékoztatást ad a jogkövetkezményekről, ellenszegülés esetére kényszerítő eszközök alkalmazását helyezi kilátásba.

111. Az erőszakos kitörést a fogvatartottak megkísérelhetik valamilyen bezárt helyiségből (zárkából, üzemcsarnokból, részlegről stb.), a bv. szerv területéről, valamint szállító járművéből.

112. Belső helyiségekből történő kitöréskor a fogvatartottak létszámától és felszereltségétől függően a tömegoszlatás módszereit kell alkalmazni. A bv. szerv területéről vagy egyéb őrzött területről történő kitörési kísérlet felszámolása során – a résztvevők létszámától és felfegyverkezettségétől, valamint tevékenységüktől függően – az objektum védelmére vonatkozó szabályok az irányadók.

113. A 13. pontban leírtakon túl a csapatszolgálati tevékenység végrehajtásának vezetője a kitörési kísérlet megakadályozására az alábbi intézkedéseket köteles megtenni:

114. A kitörés megakadályozására szolgálati csoportok és további kijelölt személyek alkalmazhatók:

115. A szállító járműből történő kitörés megelőzésére szolgál a szállítás és előállítás szabályszerű előkészítése, az alábbiak szerint:

116. Amennyiben a fogvatartottak kitörést kísérelnek meg a szállító járműből, a szállítmányvezetőnek a 78. pontban foglaltak szerint kell eljárnia.

117. Különleges jogrendben a bv. szervezet erői és eszközei az állam működőképességének fenntartása, az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető, természeti vagy társadalmi eredetű veszélyek elhárítása érdekében igénybe vehetők, amely jelentős személyi állományi létszámot igénylő, csapaterő alkalmazását feltételező feladat.

118. Különleges jogrendben a csapaterő egyik fő feladata a rend fenntartása, a veszélyek elhárításában részt vevő mentőegységek zavartalan munkájának biztosítása (biztosítócsoport), valamint a megelőzésben, felszámolásban való közreműködés.

119. A megelőzés, az élet- és vagyonmentés érdekében a bv. szervnél Veszély-elhárítási Törzset, illetve – csapaterő alkalmazásával létrehozandó egységeket tartalmazó – Helyi Védekezési Szervezetet kell létrehozni.

120. A bv. szervek kidolgozott tervekkel (értesítési és készenlétbe helyezési terv, veszélyelhárítási feladatterv) rendelkeznek a normál (béke) időszaktól eltérő körülmények kezelésére. A csapatszolgálati tevékenységeket ezekhez a tervekhez és a kialakult körülményekhez igazodva kell meghatározni.

121. A rendkívüli események megelőzésének, továbbá a bekövetkezett események gyors, hatékony és eredményes megszakításának, felszámolásának elengedhetetlen feltétele, hogy a bv. szervek rendelkezzenek a feladatokat konkrétan tartalmazó, kellően részletes felszámolási tervekkel.

122. Az egységes végrehajtás érdekében a bv. szerv által elkészítendő tervek köre:

123. A 122. pontban felsoroltakon túl a bv. szerv vezetője további eseményfajtákra is elrendelheti felszámolási terv készítését, illetve valamennyi terv esetében meghatározza annak megismerés szempontjából történő minősítését.

124. Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet a II. Agglomerációs Központ parancsnokának egyetértésével adja ki a felszámolási terveket.

125. A Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete és a Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet közös terveket készíthet.

126. A Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja és a Büntetés-végrehajtás Gazdasági Ellátó Intézete a 122. pont c)–e) alpontjában foglalt felszámolási tervek, valamint a 122. pont f) alpont fc) pontja szerinti objektumvédelmi terv elkészítésére kötelezett.

127. A felszámolási terveknek tartalmaznia kell

128. A műveletirányító parancsnok munkája a csapaterő vezetésének alkotóeleme, magába foglalja a szolgálati csoportok összehangolt munkáját és irányítását a feladatok végrehajtása során.

129. A műveletirányító munkájának legfontosabb elemei a feladat tisztázása, a helyzet értékelése, a döntéshozás, az alárendeltek feladatainak meghatározása, valamint az alárendeltek ellenőrzése és segítése.

130. Kijelölése során az alábbiakról kell tájékoztatni:

131. A feladat tanulmányozása után a műveletirányító megtervezi

132. A helyzetértékelés a folyamatban lévő tevékenység körülményeinek számvetések alapján történő tanulmányozása, értékelése és azokból következtetések levonása.

133. A szolgálati csoportok helyzetének tanulmányozása során ki kell térni

134. A terep tanulmányozása során értékelni kell

135. A napszak, évszak és időjárás értékelésénél alapvetően a látási viszonyok, a hőmérséklet, a légmozgás, a csapadékviszonyok tanulmányozására kell kitérni. Meg kell tervezni a kötelékek alkalmazási lehetőségeit, a személyi állomány egyéni felszerelését, öltözetét, az időjárás elleni védelmét, az ellátását, szükség esetén a mesterséges megvilágítás vagy elemlámpa alkalmazását.

136. A műveletirányító a művelet végrehajtására műveleti/biztosítási tervet dolgoz ki.

137. A terv tartalmazza

138. Váratlanul jelentkező események esetén, amelyek azonnali reagálást igényelnek, külön műveleti tervet kidolgozni nem kell.

139. Az üldözés a szökésben, menekülésben lévő fogvatartott(ak) elfogása érdekében alkalmazott taktikai eljárás.

140. Az üldözés alapvető feltétele, hogy gyors legyen és folyamatos. Az üldözést, ha az más tevékenységet nem akadályoz, az köteles megkezdeni, aki a szökést vagy a bekerítésből való kitörést észlelte.

141. Az üldözést mindaddig folytatni kell, amíg reális esély van arra, hogy a szökött fogvatartott elfogására bevezetett intézkedés eredménnyel járhat. Az üldözés során különös tekintettel kell lenni arra, hogy a bv. szervhez tartozó terület határán túl a bv. szerv önállóan semmilyen korlátozó intézkedést nem vezethet be az elfogás megkönnyítése érdekében (nem igazoltathat, nem állíthat meg járművet), ezért – lehetőség szerint – az üldözés megkezdésével egy időben együttműködést kell kezdeményezni a rendőrséggel.

142. Az üldözés lehet közvetlen, nyomon vagy irányba üldözés.

143. Közvetlen üldözés, amikor a fogvatartott a bekerítésből, illetve az őrzés, felügyelet vagy ellenőrzés alól úgy vonja ki magát, hogy azt az őrzést, felügyeletet, ellenőrzést ellátó(k) közvetlenül vagy rövid időn belül észlelik, és a rendelkezésre álló erővel az elfogás érdekében azonnal megkezdik az üldözést. A közvetlen üldözés feltétele, hogy az üldözők a szökevénnyel látó összeköttetésben vannak, a menekülésének iránya folyamatosan figyelemmel kísérhető.

144. Nyomon üldözés, amikor a fogvatartott a számára kijelölt tartózkodási helyről (bv. szerv vagy annak területén kijelölt munkahelyről, egészségügyi intézményből stb.) engedély nélkül eltávozik (megszökik) úgy, hogy azt csak bizonyos idő elteltével észlelik, és a fogvatartott az általa hátrahagyott személyes tárgyak (pl. egy-egy ruhadarabja), nyomok alapján követik az üldözők.

145. Irányba üldözés, amikor megbízható információ, esetleg tapasztalatok alapján ismert vagy feltételezhető a szökött fogvatartott haladási iránya, vagy az a hely, ahová menekül. Ez az irány lehet nehezen áthatolható patak, folyópart, a könnyebb tájékozódás és gyorsabb haladás érdekében a vasúti töltés vagy közutak vonala.

146. Az üldözőcsoport szolgálati felépítése felderítő járőrből, üldöző járőrből és központi erőből állhat.

147. A felderítő járőr feladata a szökött fogvatartottra utaló nyomok felkutatása, a terep járhatóságának megállapítása, a menekülők elérése esetén az elfogás végrehajtása vagy az üldözőcsoport közvetlen elfogásra irányuló tevékenységének biztosítása. Létszáma általában 2–4 fő.

148. Az üldöző járőr feladata a szökött fogvatartott közvetlen, nyomon vagy irányban történő követése, elérése esetén az elfogása. Létszáma általában 3–8 fő.

149. A központi erő feladata a felderítő vagy az üldöző járőrök által elért, feltartóztatott, szökött fogvatartott bekerítése és elfogása.

150. Az üldözőcsoport tagjainak a feladatok ismertetése során meg kell határozni

151. Az üldözőcsoport parancsnoka meghatározza a csoportba beosztott tagok feladatait, majd a legrövidebb időn belül megkezdik az üldözést. Az üldözés megszakítás nélkül folytatható mindaddig, amíg a szökött fogvatartott elfogásra kerül, vagy az üldözés beszüntetésére utasítás kerül kiadásra.

152. Amennyiben a bv. szerv nyomkövető szolgálati kutyával rendelkezik, az alkalmazható a nyomok felderítésére és nyomkövetésre.

153. Az üldözőcsoportba beosztott gépjárműves járőrt a menekülés lehetséges irányainak lezárására célszerű alkalmazni.

154. A kutatással szemben támasztott alapvető követelmény, hogy biztosítsa a meghatározott terület, az ott található természetes és mesterséges tereptárgyak átvizsgálását, elsősorban azokon a helyeken, ahol a keresett személy előtalálása a legvalószínűbb. A kutatás a végrehajtás módját tekintve lehet teljes vagy részleges.

155. Teljes kutatás egy adott terület, területrész vagy épület teljes és összefüggő átvizsgálását jelenti. Alkalmazására akkor kerülhet sor, amikor

156. Részleges kutatás egy adott terület, területrész vagy épület egyes részeinek, körzeteinek, tereptárgyainak átkutatását jelenti. Alkalmazására akkor kerülhet sor, ha

157. A kutatás történhet láncban, felderítő-kutató alakzatban, valamint kombináltan.

158. Láncban történő kutatásnál az átvizsgálandó terepszakaszon a kutatást végrehajtók egymástól meghatározott távolságra, egymás mellett haladva, azonos ütemben végzik a kutatást. Sík terepszakaszon alkalmazható, ahol a terep végigjárható, és a kutatást épületek, települések nem akadályozzák. A kutatás alá vont területen közbeeső terepszakaszok jelölhetők ki. Ha a feltételek kedvezőek, e célra vonalas, a kutatás irányára merőlegesen húzódó terepszakaszt célszerű kijelölni. A kutatás közbeeső terepszakaszain el kell végezni a kutatócsoport alakzatának a kiigazítását, pihentetését, a felszerelések rendezését, a szükséges feladatok pontosítását.

159. Felderítő-kutató alakzat alkalmazására nehezen járható és lakott területekkel keresztezett területen kerülhet sor.

160. Kombinált kutatás esetén a kötelékek egy része láncban, másik része felderítő-kutató alakzatban tevékenykedik az átvizsgálandó területen. Ez általában akkor kerül alkalmazásra, amikor a terep jellege nem engedi meg annak teljes, láncban történő átvizsgálását.

161. A kutatás irányát tekintve lehet egyirányú, többirányú, valamint centrikus.

162. Egyirányú a kutatás, ha a kutatócsoport tagjai egy arcvonalat képeznek, és a kutatás során folyamatosan egy meghatározott irányba haladnak.

163. Többirányú kutatás akkor alkalmazható, ha a kutatók két vagy több arcvonalat képeznek, és ezek több terepszakaszról kiindulva, egy időben különböző irányokban vizsgálják át a részükre meghatározott területet. Többirányúnak tekinthető a kutatás akkor is, ha a kutatókötelék egy arcvonalat képez ugyan, de a terület átvizsgálása során a haladási irányát egy vagy több esetben módosítja.

164. Centrikus kutatásra akkor kerülhet sor, ha a kutatók két vagy több arcvonalat képezve, különböző terepszakaszokról kiindulva, az adott terep egy meghatározott pontjának irányába történik a kutatás. A centrikus kutatás több irányból egy irányba történő kutatást jelent.

165. A kutatás irányának meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy lehetőleg olyan irányba haladjon a csoport, ahol a szökött fogvatartottnak a legkevesebb lehetősége van a menekülésre.

166. A meghatározott terület, létesítmény átvizsgálása történhet

167. A kutatás végrehajtására kutatócsoport, légi felderítő járőr (a továbbiakban: drón pilóta), kutyás járőr és felderítő-kutató csoport (a továbbiakban: FKCS) kerülhet alkalmazásra.

168. A kutatócsoport a kutatás végrehajtásának alapvető szervezeti eleme, amely alkalmazásra kerülhet önállóan vagy más szolgálati csoportokkal szoros együttműködésben. A kutatócsoport létszáma láncalakzatban 8–50 fős létszámig terjedhet. A kutatócsoport megerősíthető egyéni és kollektív védőeszközzel (védőmellény, sisak, gázálarc, légzőkészülék stb.), lőfegyverrel, szállító járművel, technikai ellenőrző eszközzel (pl. fémkereső, éjjellátó, hőkamera, sugárzásmérő), szolgálati kutyával.

169. A kutatók alakzata a kutatólánc, állományát drón pilóták, illetve kutyás járőrök képezik.

170. Láncalakzatban a kutatásban részt vevők egymás mellett, egymástól külön meghatározott távolságra haladva, egy arcvonalat alkotva vizsgálják a kijelölt területet.

171. A drón pilóta a kutatás területe feletti légtérből figyelési, tájékoztatási feladatokat lát el. A drón pilóta a légi jármű üzemeltetésétől és a figyelési feladattól eltérő más feladatot nem kaphat. A drón pilóta közvetlenül a műveletirányítónak van alárendelve, a közvetlen rádió-összeköttetést a kutatócsoport parancsnokával is biztosítani kell.

172. A drón pilóta által ellenőrizendő területet a levegőből is jól azonosítható módon szektorokra kell felosztani, és a légi felderítési feladatot szektoronként haladva kell végrehajtani. A célmeghatározás a levegőből a szektorok, majd azon belül további azonosítópontok megjelölésével történhet.

173. Az FKCS alkalmazásakor a kutatásban részt vevők oszlopalakzatban haladnak a kutatásra kijelölt területen, vagy a terep jellegétől függően ideiglenesen láncalakzatba bontakozhatnak szét. Az FKCS szolgálati tagozódása az átvizsgálandó terület jellegétől, a terepszakasz fedettségétől függően a tevékenység során változhat. Az FKCS létszáma általában 8–25 fő.

174. Az FKCS felépítése állhat

175. Az él és oldal terepkutatók feladatai

176. A központi erő egy nagy erejű tartalék, melynek feladata a személyek igazoltatása, járművek átvizsgálása, a terepkutatók által felderített gyanús nyomok vizsgálata, ha lehetséges a nyomon üldözés bevezetése, a szökött fogvatartott elfogása, a kutatás helyszínének, a terep változásának megfelelő új szolgálati elemek létrehozása.

177. Az FKCS felépítése nyílt, bokros terület átvizsgálásánál állhat

178. Az FKCS épület átvizsgálásakor állhat

179. Ha az elkövetőről kapott információk, adatok szükségessé teszik, az FKCS egésze vagy egy része átalakulhat más szolgálati csoporttá.

180. Az FKCS parancsnoka utasítást ad ki, mely tartalmazza

181. A kutatóláncba, a felderítő-kutató csoportba beosztottak feladatai:

182. A terepkutató feladatai megegyeznek a kutatóláncba és az FKCS-ba beosztottak feladataival.

183. A tartalékerőbe beosztottak feladatai a kutatólánc vagy a terepkutatók megerősítése, továbbá végrehajtják mindazokat a feladatokat, amivel a kutatócsoport parancsnoka őket megbízza.

184. A kutatást végrehajtó szolgálati csoportok részére kutatási irányt, kutatási ütemet, kutatási sávot kell meghatározni.

185. A kutatócsoport előrehaladásának mértékét kutatási ütemnek nevezzük, amely függ a terep jellegétől, az átkutatásra kerülő terep nagyságától, a kutatásban részt vevők létszámától, a kutatás módjától.

186. A kutatási sáv az a kétoldalról kijelölt terület, amelyen a kutatásban részt vevők a meghatározott ütemben hajtják végre a kutatást. A sávhatárt tereptárgyak megjelölésével vagy terepvonalak (fasor, földút stb.) mentén célszerű meghatározni. Az egyes személy kutatási sávjának kijelölésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre álló létszámot. Láncban történő kutatás esetén, közepesen fedett terepen egy személyre 15–20 méter, sűrűn fedett terepen 5–10 méter szélességű sávot szükséges kijelölni.

187. FKCS alkalmazása esetén kutatási sáv helyett a szolgálati csoport részére működési körzet jelölhető ki.

188. Kutatóláncban a terep fedettségétől függően iránytartókat célszerű kijelölni. A kutatólánc szárnyain – a zárásban tevékenykedők által jól látható helyen – halad egy-egy személy. Ők mutatják a kutatólánc helyzetét a zárócsoportnak.

189. A kutatócsoport részére – a megindulási helyen és gyülekezési körleten kívül – a kutatás végrehajtásával összefüggő (megindulási, közbeeső vagy kiigazítási, illetve végső) terepszakaszok határozhatók meg.

190. A kutatás megindulási terepszakasza általában a zárás vonalán kívül található. Ahol erre a terep nem alkalmas, ott a zárás vonalán meghatározott terepvonal kerül kijelölésre, amelyen a kutatócsoport a kutatás alakzatát megalakítja, és felkészül a kutatás megkezdésére. Megindulási terepszakasznak legalkalmasabb területek az utak, épületek vonala, fasorok, erdőszélek, illetve olyan terepvonalak, amelyek megkönnyítik a kutatócsoport elemeinek felállását egy összefüggő arcvonalban, a kutatás irányának megfelelően.

191. A kutatás végső határának terepszakasza az a terepvonal, amelynek elérésével a kutatócsoport a részére kijelölt teljes terület átvizsgálását befejezi. Ezt a területet az átvizsgálandó terepszakasz végén, lehetőleg a zárás vonalán belül célszerű kijelölni.

192. Centrikus kutatás esetén a találkozási terepszakasz határozza meg a kutatócsoportok végső terepszakaszát.

193. A kutatás megindulási terepszakaszának az elfoglalására akkor kerül sor, amikor

194. Épületek kutatása során a kutatócsoport állományából biztosítócsoportot és átvizsgálócsoportot célszerű szervezni. A biztosítócsoport az épület körül elhelyezkedve folytat figyelést, felfedi az épületben mozgó vagy onnan a kijutást megkísérlő személyt, menekülés esetén végrehajtja az elfogást. Az átvizsgálócsoport végzi az épület belső vizsgálatát, ennek során megállapítja a nyílászárók elhelyezkedését, majd átkutatja az épületet, az ott rejtőzködő személyt elfogja.

195. Ha a kutatás befejezésekor eredménytelen, és a rendelkezésre álló adatok és körülmények indokolják, a terület átvizsgálása akár fordított irányban is megismételhető. A kutatócsoport a gyülekezési helyre történő bevonulást csak utasításra hajthatja végre.

196. A zárás valamely terület, helyszín vagy terepszakasz körbezárását jelenti. Rendeltetése a lezárt területről történő menekülés vagy kitörés, valamint az illetéktelen személyek bejutásának megakadályozása, a személy- és járműforgalom korlátozása, a be- és kilépő forgalom ellenőrzése.

197. Zárásra sor kerülhet

198. A zárócsoport a részére meghatározott zárási vonalon területek, irányok lezárására, a bejutás vagy onnan a menekülés, kitörés megakadályozására, a szökött fogvatartott elfogására, illetéktelen személyek távol tartására alkalmazott szolgálati csoport.

199. A zárócsoport feladata

200. A zárás végrehajtásának módját tekintve lehet összefüggő, valamint nem összefüggő zárás. Amikor a zárásban részt vevő személyek között látó összeköttetés van, akkor összefüggő, ennek hiányában nem összefüggő zárásról beszélünk.

201. Összefüggő zárást kell alkalmazni, amikor a kutatás alá vont területhez több olyan terepszakasz (erdős, bokros terület) vagy épület, épületcsoport csatlakozik, amely alkalmas a szökött fogvatartott menekülésére, kitörésére, továbbá akkor, amikor elegendő létszám és idő áll rendelkezésre a végrehajtáshoz.

202. Nem összefüggő zárást akkor kell alkalmazni, amikor a terület vagy a terepszakasz egésze vagy annak egy része nem alkalmas a szökött fogvatartott menekülésére, továbbá ha nem áll rendelkezésre elegendő létszám, vagy nincs elég idő az összefüggő záráshoz.

203. A zárócsoport telepíthető gépjárművel lerakással, gyalogmenetben kiküldéssel vagy kombinált telepítéssel.

204. A zárócsoportot gépjárművel akkor célszerű telepíteni, amikor a lezárandó terület határán vagy annak közvetlen közelében gépjárművel járható út van. Ezen módszer hátránya az, hogy a telepítés zajjal jár, a szándék a szökött fogvatartott részéről felfedhető.

205. A zárócsoport gyalogmenetben kiküldéssel akkor alkalmazható, amikor a zárás vonala egy attól távolabb lévő pontról is kijelölhető. Előnye, hogy a zárást közel azonos időpontban lehet végrehajtani.

206. Kombinált telepítés alkalmazható akkor, ha a terep jellege és a kialakult körülmények indokolják (pl. a szökött fogvatartott kimozdul a rejtekhelyről, és meg kell gyorsítani a zárást, vagy a zárás vonalán csak részlegesen járható az út gépjárművel). Ilyen esetben a zárás vonalának elfoglalását gépkocsiról lerakással, gyalogmenetben lehet végrehajtani. Kombinált telepítéskor a zárócsoportok felállítását össze kell hangolni, hogy a zárás lehetőleg egy időben kerüljön befejezésre.

207. Zárás vonalán a zárást végrehajtók részére feladatként zárási szakaszt, lezárandó irányt és figyelési sávot kell meghatározni. A zárásban részt vevő személyi állomány települési helyét úgy kell kijelölni, hogy az ott tartózkodó személynek a lezárt területre megfelelő rálátása legyen.

208. A zárás vonalát elsősorban természetes és/vagy mesterséges tereptárgyak (patak, út, erdősávok) vonalában célszerű kijelölni. Zárás vonalán a személyek közötti távolságot nyílt terepen 100–150, fedett terepen 30–40 méterben célszerű meghatározni. Épület, épületrész zárásánál a ki- és bejáratokat (ajtók, ablakok), továbbá a menekülés vagy kitörés minden lehetséges irányát le kell zárni.

209. A lezárt területre való belépés, onnan kilépés, a területen történő áthajtás rendjét a zárás parancsnoka vagy a műveletirányító határozhatja meg. Ezt a zárás vonalán attól a pillanattól alkalmazni kell, amint a zárásban részt vevő személyek, szolgálati csoportok felállítása megtörtént, függetlenül a zárás készenléti idejétől.

210. A zárásra vonatkozó parancs tartalmazza

211. A zárásban alkalmazandó szolgálati csoport a feladatát a kijelölt felállítási helyen vagy mozgási körzetben a rendszeresített kényszerítő eszközökkel felszerelve, valamint szükség szerint lőfegyverrel vagy szolgálati kutyával látja el. Rendeltetése a zárásban, kutatásban, felszámolásban részt vevő saját és más erők tevékenységének, a helyszíneknek, saját eszközöknek a biztosítása, valamint az elfogott személyek és a lefoglalt eszközök őrzése. A csoport létszáma általában 1–3 fő.

212. A figyelő őrszem/csoport feladata a személyek mozgásának, a terepszakaszoknak a megfigyelése, a kijelölt helyszín vagy terepszakasz figyelése, ezzel a rendkívüli esemény felszámolásában részt vevő erők tevékenységének biztosítása. A feladatukat eligazítás alapján, kényszerítő eszközzel felszerelve – külön utasításra lőfegyverrel – látják el.

213. A figyelő őrszem

214. A figyelő őrszem

215. A figyelő őrszem feladatait a zárás parancsnoka a helyszínen, eligazításban határozza meg. Az eligazításnak tartalmaznia kell

216. A leshely szolgálatot ellátó csoport a szökött fogvatartott elfogása céljából akkor kerülhet alkalmazásra, amikor megbízható adatok vannak arra vonatkozóan, hogy a keresett fogvatartott egy bizonyos helyen feltételezhetően megjelenik (saját lakás, hozzátartozók lakcímei), vagy a rendelkezésre álló adatok alapján, az adott helyzetből következtetve ott megjelenésével, áthaladásával számolni lehet.

217. A járőr fajtái és rendeltetésük:

218. Minden járőr részére kötelező

219. Kétfős vagy ennél nagyobb létszámú járőr esetében az élükre szolgálati csoportparancsnokot kell kijelölni. Az eligazításon kapott feladatok végrehajtásáért ő a felelős.

220. Az ellenőrző-áteresztő pont (a továbbiakban: EÁP) a bv. szerv területén található helyen az áthaladó személy- és járműforgalom ellenőrzésére, szabályozására, a korlátozó rendszabályok betartására önállóan vagy más szolgálati csoport (pl. zárócsoport, biztosítócsoport) részeként alkalmazott szolgálati csoport.

221. Az EÁP alkalmazására sor kerülhet

222. Az EÁP általában a lezárt, a korlátozás alá vont területek körzetének határain, az odavezető üzemi, továbbá ki- és bevezető utak forgalmának szabályozására alkalmazható.

223. Az EÁP feladatkörébe tartozik

224. Az EÁP felállítási helyét olyan ponton kell megválasztani, ahol

225. Az előzőek figyelembevételével az EÁP felállítható egy kijelölt (pl. lezárt) terület kivezető útjaira, útkereszteződésben, útelágazásban, körülkerített terület kapujához, kijárataihoz.

226. Az EÁP rendeltetése, hogy biztosítsa a személyek, járművek biztonságos megállítását az igazoltatáshoz és az átvizsgáláshoz. Megakadályozza az ellenőrzés elkerülését, személy vagy jármű kitörését, menekülését, lehetővé teszi a forgalom elterelését, személyek vagy járművek átkísérését a lezárt területen. Folyamatos összeköttetést igényel a műveletirányítóval és a kijelölt szolgálati csoportokkal.

227. Az EÁP létszáma általában 2–10 főig terjed. Ez függ a rendelkezésre álló létszámtól, a végrehajtandó feladattól, a rendkívüli eseménytől, az abban részt vevő személyek létszámától, veszélyességétől, a környező tereptől, az év- és napszaktól, az időjárási viszonyoktól.

228. Az EÁP szolgálati felépítése biztosítócsoportból, átvizsgálócsoportból és tartalékerőből állhat.

229. A kiegészítő szolgálati elemekkel megerősített EÁP állományába műszaki csoport, üldöző járőr és speciálisan kiképzett szolgálati kutyával kutyás járőr is tartozhat.

230. A biztosítócsoport feladata az átvizsgálócsoport tevékenységének biztosítása, az átvizsgálás helyéről járművön vagy gyalog menekülni szándékozó személy elfogása, szükség esetén üldözése.

231. Az átvizsgálócsoport feladata a személyek, csomagok és járművek átvizsgálása.

232. A műszaki csoport feladata a zárás vonala, az ahhoz vezető útvonalak, irányok megközelítésének megnehezítéséhez vagy megakadályozásához szükséges műszaki akadályok (NATO-drót, útzár stb.) telepítése, ideiglenes építmények, jelző- (figyelmeztető) táblák biztosítása, kihelyezése.

233. Az előállító csoport feladata az elfogott személy, illetve a tőle lefoglalt tárgyak átvétele és őrzése, az átvett személyek kijelölt helyre történő kísérése, előállítása.

234. A tartalékerő feladata a szökött fogvatartott üldözése, elfogása, a pihentetés vagy váltás biztosítása.

235. Az EÁP szolgálati csoport feladatait, a szolgálatellátás várható időtartamát, az egyes szolgálati elemek konkrét feladatát, a lezárt területen való áthaladás, az átkísérés és a forgalomelterelés rendjét, az együttműködés rendjét, az összeköttetés módját és a jelentések rendjét a műveletirányító parancsnok vagy az általa kijelölt zárás parancsnoka határozza meg.

236. A beosztott személyi állomány megerősíthető egyéni védőeszközökkel (lövedékálló mellény, sisak, pajzs, gázálarc, védőruházat), sorozatlövő fegyverekkel (géppisztoly, gépkarabély), világítóeszközökkel, kordoneszközökkel (szalag, kötél, korlát, forgalomterelő kúp), útzárral, szolgálati szállító és páncélozott járművel, híradó, informatikai és dokumentációs eszközökkel, technikai ellenőrző (fémkereső) eszközökkel és szolgálati kutyával.

237. A bekerítés a csapatszolgálati tevékenység egyik legaktívabb formája, melyet akkor célszerű alkalmazni a szökött fogvatartott elfogására, mikor pontosan ismert annak tartózkodási helye.

238. A bekerítés magába foglalja a fogvatartottak körülzárását, elszigetelését, elfogását.

239. A bekerítés megvalósul azáltal, hogy az alegységek zárógyűrűt képeznek a fogvatartott rejtőzködési helye köré oly módon, hogy minden irányból megakadályozható a zárógyűrűből történő kitörés.

240. A bekerítés végrehajtásának követelményei:

241. A bekerítés vonalát nyílt területen, egyedülálló épület esetében a fogvatartott tartózkodási helyétől 50–150 méter távolságig célszerű megválasztani, figyelembe véve a terep jellegét.

242. Beépített területen a bekerítés vonala közvetlenül a fogvatartott tartózkodási helyéül szolgáló épület vagy helyiség bejáratánál, falának vonalában is kijelölhető.

243. A bekerítés végrehajtásához az alábbi terepszakaszokat kell meghatározni:

244. A bekerítés végrehajtása a fogvatartott elfogása érdekében a rendelkezésre álló erőkből bekerítőcsoport, biztosítócsoport, elfogó-felszámoló csoport és tartalékerő szervezhető.

245. A bekerítőcsoport a bekerítés vonalán kialakított figyelőállásokban helyezkedik el. Rendeltetése a fogvatartott tartózkodási helyének teljes körbezárása, menekülésének, kitörésének megakadályozása.

246. A bekerítőcsoport létszáma a feladat jellegétől függően általában 15–50 főig terjed. A bekerítésben részt vevők közötti távolság a terep fedettségétől függően általában 10–20 méter.

247. A bekerítésben részt vevők feladatai:

248. A bekerítés végrehajtása során a biztosítócsoportot a bekerítést végrehajtók működési körzetének lezárására, a szolgálati csoportok tevékenységének biztosítására érdemes létrehozni. Feladatot kaphat a biztosítás vonalán a területre bevezető utak zárására, a gyalogos- és járműforgalom elterelésére, illetéktelen személyek bejutásának megakadályozására, személyek őrzésére, kísérésére.

249. A biztosítócsoport létszáma feladattól függően általában 8–80 fő. Megerősíthető járművel, műszaki akadályokkal, útelzáró eszközökkel, híradó eszközökkel. A biztosítócsoport állományába a zárócsoportok, biztosító felügyelők és biztosító járőrök, továbbá EÁP-ok tartoznak.

250. A biztosítócsoportba beosztottak feladatai:

251. Az elfogó-felszámoló csoport rendeltetése kis létszámú elkövetők elfogása. Amennyiben az elfogás vagy az erőszakos eszközökkel és módszerekkel történő felszámolás a bv. szerv feladata (a TEK megérkezéséig), akkor a felszámolókat a bv. szerv műveleti csoportjának állományából kell létrehozni.

252. A kialakult helyzet alapján az elfogó-felszámoló csoport feladatot kaphat a fogvatartottak tartózkodási helyeként megjelölt objektumba (épület, zárka, jármű, más rejtekhely) történő erőszakos behatolásra és elfogásukra.

253. Az elfogó-felszámoló csoportba beosztottakkal szemben támasztott alapkövetelmények:

254. Az elfogó-felszámoló csoport tevékenységét a meglepetés, a gyorsaság, a határozottság jellemezi. Kiképzettségük tegye lehetővé a szükséges erőfölény azonnali megteremtését.

255. Az elfogó-felszámoló csoportba beosztottak feladata a megindulási pont és az elkövetők tartózkodási helyének megközelítése, behatolás az adott helyre, az elfogás végrehajtása. A felszámolás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy vétlen személy sérülést ne szenvedjen.

256. Az elfogó-felszámoló csoportot tájékoztatni kell, és részükre meg kell határozni

257. A tartalékerő általában a biztosítás vonalán belül, a bekerítés parancsnokának vezetési pontjának közelében áll készen

258. A bekerítés megkezdésekor első ütemben a biztosítócsoport és a bekerítőcsoport, második ütemben az elfogó-felszámoló csoport kihelyezése esetén a vezetési pont és a tartalékerő foglalja el a kijelölt helyét.

259. A biztosítás és a bekerítés vonalát a tereptárgyak védőképességét és a holttereket kihasználva, rejtve szükséges elfoglalni.

260. Nyílt területen a bekerítést követően, a szolgálati csoportok helyeinek elfoglalása után, zárt térben (pl. zárkában) elkövetett cselekmény esetén, az elfogó-felszámoló csoport települése után az elkövetőket fel kell szólítani a cselekmény befejezésére, a megadásra, a búvóhely elhagyására. Ha az elkövetők a felszólításnak nem tesznek eleget, kilátásba kell helyezni a kényszerítő eszközök alkalmazását.

261. Amikor a bekerítés parancsnoka az erőszakos behatolásról (felszámolásról) dönt, az elfogó-felszámoló csoport megközelíti az elkövetők által uralt helyet, a meghatározott traumatikus és irritáló eszközök alkalmazása mellett behatol az elkövetők tartózkodási helyére, és végrehajtja az elfogást. A helyiséget az átvizsgálás után az elfogó-felszámoló csoport parancsnoka átadja a helyszíni szemle bizottság vezetőjének.

262. A bv. szervek kezelésében lévő testvédő felszerelések, valamint a személyvédelmi pajzsok alkalmazhatósága érdekében évente a védelmi funkciók tesztelésével járó hatásvizsgálatot kell végrehajtani, és a tapasztalatokról jegyzőkönyvet szükséges készíteni, melyet az agglomerációs vezető jóváhagyásával a BVOP Biztonsági Szolgálat részére – az éves fegyvertechnikai szemléről készített összesített jelentéssel egy időben – kell felterjeszteni.

263. Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba.

264.¹