407/2024. (XII. 20.) Korm. rendelet
407/2024. (XII. 20.) Korm. rendelet
a közhitelesség biztosításáért felelős szerv feladatairól és eljárásáról
[1] A közhitelességről szóló törvény megteremtette a közhitelesség szabályozásának egységes alapjait, aminek érvényesüléséhez szükséges a közhitelesség kritériumainak garantálása. E feladat kulcsszereplője a közhitelesség biztosításáért felelős szerv, amely az auditáláson, a tanúsításon és a felügyeleten keresztül érvényesíti a közhitelességről szóló törvényben meghatározottakat.
[2] A közhitelesség elválaszthatatlan a közérdektől és harmadik személyek jogainak védelmétől, a közhitelesség és a közbizalom az Alaptörvényből ered, és hozzájárul az alapvető jogok védelméhez. Ebből a kapcsolatból fakadóan a közhitelesség biztosítása összekapcsolódik az igazságügyért felelős miniszter jogalkotásban betöltött feladatkörével.
[3] A közhiteles nyilvántartások és adatok tekintetében az állampolgárok számára átlátható és egyértelmű helyzetet kell teremteni, a tanúsítványokon keresztül bárki számára könnyen megállapítható lesz, hogy mely nyilvántartások mely adatai minősülnek közhitelesnek.
[4] A közhitelesség szükségességének és jogi megfelelőségének kritériumait meghatározza a közhitelességről szóló törvény. Ez alapján vizsgálni kell, hogy a közhiteles nyilvántartások és adatok nyilvántartási célja valóban szolgálja-e a közérdeket vagy harmadik személyek jogainak védelmét, kapcsolódik-e ténylegesen joghatás a közhiteles nyilvántartás vezetéséhez, és megfelel-e a közhitelességről szóló törvény rendelkezéseinek.
[5] A közhitelesség a jogszabályokból fakad, így a közhitelességet is jogi szempontok alapján szükséges vizsgálni. Ezzel összhangban az auditálás kezdeményezésének kötelezettsége az érintett jogszabály előkészítésére vonatkozó feladat- és hatáskörhöz igazodik.
[6] A Kormány a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. 16. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § Ezt a rendeletet a közhiteles nyilvántartásoknak a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: közhiteles törvény) szerinti auditálása, tanúsítása és felügyelete során kell alkalmazni.
2. § A Kormány a közhitelesség biztosításáért felelős szervként az igazságügyért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) jelöli ki.
2. A közhiteles nyilvántartások és a bennük foglalt adatok vizsgálati szempontjai
3. § A miniszter a közhiteles törvénynek és az e rendeletnek való megfelelőséget – ideértve a nyilvántartott adat közhitelesség joghatásával való felruházásának szükségességét – az 1. mellékletben meghatározott szempontok alapján vizsgálja.
3. Auditálás és tanúsítás
4. § Az auditálás az auditálást kezdeményező kérelmére indul.
5. § (1) Az auditálás kezdeményezésére – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a közhiteles nyilvántartás adattartalmát szabályozó jogszabály előkészítéséért felelős miniszter jogosult.
(2) Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, önálló szabályozó szerv elnökének rendelete vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott önkormányzati rendelet esetén az auditálás kezdeményezésére a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv jogosult.
6. § Az auditálás kezdeményezője a közhiteles nyilvántartást működtető nyilvántartó szervvel együttműködik az auditálás során. Az együttműködés keretében az auditálás kezdeményezője a nyilvántartó szervet bevonhatja az auditálás folyamatába, különösen ha az auditálást kezdeményező kérelemhez, hiánypótláshoz vagy egyeztetéshez szükséges információ miatt indokolt.
7. § Ha az auditálást kezdeményező kérelmet nem az 5. §-ban meghatározott jogosult terjesztette elő, vagy az nem érinti a miniszter e rendelet szerinti hatáskörét, akkor a miniszter az auditálás mellőzésén túl erről értesíti a kérelem benyújtóját.
8. § (1) Az auditálást kezdeményező kérelemnek tartalmaznia kell
a) a közhiteles nyilvántartásban nyilvántartandó adatokat, külön megjelölve a közhiteles és nem közhiteles adatokat,
b) az adatok közhiteles nyilvántartásának célját,
c) a közhiteles adatokhoz kapcsolódó anyagi jogi joghatást,
d) nyilvános közhiteles nyilvántartás esetén a megtekintésre szolgáló felület elérhetőségét és
e) az a)–d) pontban foglaltakat alátámasztó jogszabályi rendelkezések hivatkozását.
(2) Az auditálást kezdeményező kérelmet elegendő röviden indokolni.
9. § (1) Ha az auditálást kezdeményező kérelem hiányos, vagy az auditáláshoz további információ szükséges, akkor a miniszter hiánypótlási felhívást bocsát ki, vagy egyeztetést kezdeményez az auditálást kezdeményezővel.
(2) Ha az auditálást kezdeményező a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget, vagy nem egyeztet a miniszterrel, akkor a miniszter a hiányos kérelem alapján folytatja le az auditálást.
10. § (1) Az auditálás időtartama 60 nap, amely a kérelem benyújtását követő naptól számítandó.
(2) Ha hiánypótlás vagy egyeztetés szükséges, akkor az auditálás időtartama 30 nappal meghosszabbodik.
(3) A miniszter az auditálás alapján készített állásfoglalását, illetve a közhiteles törvény 2. § (2) bekezdése szerinti tanúsítványt (a továbbiakban: tanúsítvány) az auditálás időtartamán belül hozza meg, a közlésről, illetve a közzétételről a meghozatalt követő 8 napon belül gondoskodik.
11. § A miniszter, ha indokoltnak tartja, más szerv véleményét is beszerezheti az auditált nyilvántartással összefüggésben.
12. § (1) A miniszter az auditálás eredményéről állásfoglalást készít, amit az auditálás kezdeményezőjével közöl. Az állásfoglalás ajánlásokat is tartalmazhat a közhiteles törvénynek és e rendeletnek való megfeleléshez, ha a miniszter indokoltnak tartja.
(2) Ha a nyilvántartás és a benne foglalt adatok nyilvántartása a közhiteles törvénynek és e rendeletnek megfelel, akkor a miniszter kiállítja a tanúsítványt. A tanúsítvány kiadható a közhiteles nyilvántartásban nyilvántartott közhiteles adatok meghatározott részére is.
(3) A tanúsítvány tartalmazza többek között a hatálybalépésének napját, a közhiteles nyilvántartás megnevezését, a nyilvántartott közhiteles adatokat és a közhitelességet megalapozó jogszabályhelyek megjelölését.
(4) A tanúsítványt a miniszter az erre kialakított online felületen közzéteszi.
(5) A tanúsítvány az auditált nyilvántartás és adatok közhitelességét megalapozó jogszabályhelyek – közhitelességre kiható – módosításáig vagy hatályon kívül helyezéséig érvényes.
13. § (1) Ha a már korábban auditált nyilvántartás és adatok közhitelességét megalapozó jogszabály változása miatt indokolt, a kérelmező a jogszabály-módosítás előkészítése során kezdeményezheti a tanúsítvány módosítását.
(2) Ha új közhiteles nyilvántartás létrehozására kerül sor, a kérelmező a közhitelességet megalapozó jogszabály előkészítésével párhuzamosan kezdeményezheti az auditálást.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben az állásfoglalás és a tanúsítvány az új vagy a módosító jogszabály kihirdetése előtt kiadható, de a tanúsítványt az érintett jogszabály kihirdetését követő 8 napon belül kell közzétenni, ha annak tartalma az auditált tartalommal megegyezik.
4. Felügyelet
14. § Ha a miniszter észleli, hogy egy közhiteles nyilvántartás nem rendelkezik érvényes tanúsítvánnyal, akkor megkeresi az auditálás kezdeményezésére jogosult szervet, hogy nyújtson be kérelmet az auditálás kezdeményezésére, vagy módosítsa az érintett jogszabályokat a közhitelesség megszüntetése céljából.
15. § A miniszter gondoskodik az érvényét vesztett tanúsítvány visszavonásáról oly módon, hogy a közzétett tanúsítványra rávezeti az érvényesség megszűnésének időpontját és okát. A visszavont tanúsítvány nyilvánosságát a közzétételre szolgáló online felületen továbbra is biztosítani kell.
5. Záró rendelkezések
16. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 407/2024. (XII. 20.) Korm. rendelethez
1. A közhiteles nyilvántartás és a benne foglalt adatok cél szerinti szükségességére vonatkozó vizsgálati szempontok
1.1. Az adat nyilvántartása közérdekből vagy harmadik személyek jogainak védelme céljából indokolt-e?
1.2. Kizárólag a nyilvántartást vezető szerv hatósági feladatának ellátását támogatja-e a közhiteles nyilvántartás?
1.3. Az adatok közhitelesen történő nyilvántartásával járó adminisztratív terhek arányban állnak-e a közérdekkel vagy harmadik személyek jogainak védelmével?
1.4. Azonos célból vagy joghatással nyilvántartja-e más közhiteles nyilvántartás a vizsgált nyilvántartásban lévő adatokat? Ha igen, akkor ezáltal sérülhet-e az adatok közhitelessége?
2. A közhiteles nyilvántartás és a benne foglalt adatok joghatás szerinti szükségességére vonatkozó vizsgálati szempontok
2.1. A közhitelességből fakadó joghatáshoz és tanúsító erőhöz kapcsolódik-e ágazati jogszabályban előírt anyagi jogi jogkövetkezmény (a továbbiakban: anyagi joghatás)?
2.2. A közhiteles adat vezetéséhez kapcsolódó anyagi joghatás a 2.2.1–2.2.3. pontban meghatározott valamelyik feltételt teljesíti-e?
2.2.1. Konstitutív joghatású.
2.2.2. Harmadik személyekkel szembeni joghatás kifejtésének feltétele.
2.2.3. Anyagi jogi vélelmet hoz létre, ami megdönthető vagy megdönthetetlen.
2.3. A vizsgált anyagi joghatás a közhiteles nyilvántartás vezetéséhez kötődik, nem más jogi cselekmény alapján jön létre?
3. A közhiteles törvénynek való megfelelőségre vonatkozó vizsgálati szempontok
3.1. A közhiteles nyilvántartás adattartalma megfelel-e a jogszabályban meghatározott nyilvántartandó adatoknak?
3.2. Pontosan került-e meghatározásra a közhiteles és nem közhitelesen nyilvántartott adatok köre?
3.3. Nyilvános közhiteles adatok esetén a nyilvánosság megfelelően biztosított-e?
3.4. A közhitelesség időbeli hatálya nem terjeszkedik-e túl a közhiteles törvényben meghatározottakon?
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás