2024. évi XLI. törvény indokolás
2024. évi XLI. törvény indokolás
a honvédelmi tárgyú törvények módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XLI. törvényhez
2024.11.01.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1. A Magyar Honvédség átalakítása során a katonai igazgatás és a központi adatfeldolgozás szétválasztásra kerül katonai igazgatási szervekre (központi katonai igazgatási szerv és területi katonai igazgatási szervek) és a Honvédség központi nyilvántartó szervére. A törvényjavaslat legfontosabb célja, hogy a szétválasztással érintett törvények módosítását kezdeményezze, vagyis a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény módosításához kapcsolódó törvények módosítása.
2. A Javaslat tartalmazza az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény módosítását is, amelynek 26. §-a szerint az Országgyűlés felhívta a Kormányt a Batthyány-Strattmann László Alapítvány létrehozására. Az Alapítvány a törvény értelmében 2025. január 1-jétől kezdené meg működését, ezen időponttól az Alapítvány járna el a törvényben meghatározott méltányossági esetekben. Tekintettel azonban arra, hogy az érintett rendelkezések 2025. január 1-jén lépnek hatályba, a jelenlegi szabályozás alapján 2025. január 1-je előtt nem lehetséges jogszerűen létrehozni az Alapítványt, ami egyúttal azt is jelenti, hogy jogszerűen nem is kezdeményezhető az Alapítvány bejegyzése 2025. január 1-jét megelőzően. Mivel a jogalkotói szándék egyértelműen arra irányult, hogy 2025. január 1-jétől a hatáskörébe tartozó ügyekben már az Alapítvány
járjon el, a 2024. évi XXIX. törvény vonatkozó hatálybalépésének módosításával és alkalmazási szabályok beiktatásával biztosítani szükséges azt, hogy az Alapítvány a 2024. évben bejegyezhető legyen.
járjon el, a 2024. évi XXIX. törvény vonatkozó hatálybalépésének módosításával és alkalmazási szabályok beiktatásával biztosítani szükséges azt, hogy az Alapítvány a 2024. évben bejegyezhető legyen.
3. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE törvény) módosításának célja az NKE törvény hozzáigazítása a változó felsőoktatási jogszabályi környezethez és az új képzési igényekhez.
A technikai jellegű módosítások mellett az Egyetem képzési portfóliójában új elemként megjelenő tanárképzésre vonatkozó szabályok is pontosításra kerülnek.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. § (3) bekezdése [figyelemmel a Jat. 1. § (3) bekezdésére is], valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A Javaslat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének katonai igazgatási szervekre és a Honvédség központi nyilvántartó szervére való szétválasztásából fakadóan szükséges szövegcserés módosításokat tartalmazza.
2. §
A Javaslat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének katonai igazgatási szervekre és a Honvédség központi nyilvántartó szervére való szétválasztásából fakadóan szükséges szövegcserés módosítást tartalmazza.
3. §
A Javaslat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének katonai igazgatási szervekre és a Honvédség központi nyilvántartó szervére való szétválasztásából fakadóan szükséges szövegcserés módosítást tartalmazza.
4. §
A Javaslat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének katonai igazgatási szervekre és a Honvédség központi nyilvántartó szervére való szétválasztásából fakadóan szükséges szövegcserés módosításokat tartalmazza.
5. §
A Javaslat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének katonai igazgatási szervekre és a Honvédség központi nyilvántartó szervére való szétválasztásából fakadóan szükséges szövegcserés módosításokat tartalmazza.
6. §
Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény 26. §-a szerint az Országgyűlés felhívta a Kormányt a Batthyány-Strattmann László Alapítvány létrehozására. Az alapítvány a törvény értelmében 2025. január 1-jétől kezdené meg működését, ezen időponttól az Alapítvány járna el a törvényben meghatározott méltányossági esetekben. A módosítás azt biztosítja – a 2024. évi XXIX. törvény vonatkozó hatálybalépésének módosításával és alkalmazási szabályok beiktatásával –, hogy az alapítvány a 2024. évben bejegyezhető legyen, így el tudja kezdeni működését 2025. január 1-jén. A módosítás továbbá az Alapítvány nevének pontosítására irányul.
7. §
Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény 26. §-a szerint az Országgyűlés felhívta a Kormányt a Batthyány-Strattmann László Alapítvány létrehozására. Az Alapítvány a törvény értelmében 2025. január 1-jétől kezdené meg működését, ezen időponttól az alapítvány járna el a törvényben meghatározott méltányossági esetekben. A módosítás azt biztosítja – a 2024. évi XXIX. törvény vonatkozó hatálybalépésének módosításával és alkalmazási szabályok beiktatásával –, hogy az alapítvány a 2024. évben bejegyezhető legyen, így el tudja kezdeni működését 2025. január 1-jén.
8. §
A Javaslat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének katonai igazgatási szervekre és a Honvédség központi nyilvántartó szervére való szétválasztásából fakadóan szükséges szövegcserés módosítást tartalmazza.
9. §
A Javaslat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének katonai igazgatási szervekre és a Honvédség központi nyilvántartó szervére való szétválasztásából fakadóan szükséges szövegcserés módosítást tartalmazza.
10. §
A Javaslat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének katonai igazgatási szervekre és a Honvédség központi nyilvántartó szervére való szétválasztásából fakadóan szükséges szövegcserés módosítást tartalmazza.
11. §
A Javaslat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének katonai igazgatási szervekre és a Honvédség központi nyilvántartó szervére való szétválasztásából fakadóan szükséges módosítást tartalmazza.
12. §
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 6. §-a értelmében a társasháztulajdon földrészletre való feljegyzésének vagy meglevő épületre való bejegyzésének feltétele, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogokat töröljék, vagy az érdekeltek megegyezzenek abban, hogy azok a társasházzá történő átalakítás után mely ingatlanokat fogják terhelni.
A módosítás elővásárlási jog fennállása esetén – kivéve a jogszabályon alapuló elővásárlási jogot – állapít meg a fenti rendelkezéshez kivételszabályt, melynek alapján az elővásárlási jog jogosultját a tulajdonos írásban felhívja arra vonatkozó nyilatkozattételre, hogy a társasházzá történő átalakítást követően mely újonnan létrejövő ingatlanokra kívánja az elővásárlási jogát fenntartani. Ha a felhívás közlésétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül az elővásárlási jog jogosultja nem ad egyértelmű írásbeli választ, akkor a társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve feljegyzése az ő nyilatkozata, illetve a vele történt megegyezés nélkül is kérhető, de csak abban az esetben, ha a társasház bejegyzése után az elővásárlási jog valamennyi újonnan létrejövő önálló társasházi ingatlanra bejegyzésre kerül.
A módosítás célja, hogy – a jogintézmény jellegének és céljának sérelme nélkül – az elővásárlási jog jogosultja a társasház-alapítást ne akadályozhassa, ha egyébként a társasház bejegyzése után az elővásárlási jog valamennyi önálló társasházi ingatlanegységre, különlapra bejegyzésre kerül. Ebben az esetben az elővásárlási jog jogosultjának jogai nem csorbulnak, érdekei nem szenvednek sérelmet, hiszen a teljes ingatlanon továbbra is fennmarad az elővásárlási joga.
13. §
Átmeneti rendelkezés a Tht. módosításához.
14. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésére tekintettel szükséges módosítás, a jogszabályi koherencia megteremtése érdekében.
15. §
A Javaslat Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének katonai igazgatási szervekre és a Honvédség központi nyilvántartó szervére való szétválasztásából fakadóan szükséges szövegcserés módosításokat tartalmazza.
16. §
A Javaslat ezen szakasza a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének katonai igazgatási szervekre és a Honvédség központi nyilvántartó szervére való szétválasztásából fakadóan szükséges módosításokat tartalmaz.
17. §
A Javaslat az NKE törvényt igazítja a változó felsőoktatási jogszabályi környezethez és az új képzési igényekhez.
18. §
A Javaslat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének katonai igazgatási szervekre és a Honvédség központi nyilvántartó szervére való szétválasztásából fakadóan szükséges szövegcserés módosítást tartalmazza.
19. §
A Javaslat ezen szakasza a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének katonai igazgatási szervekre és a Honvédség központi nyilvántartó szervére való szétválasztásából fakadóan szükséges módosításokat tartalmaz.
20. §
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) elvégzi a minőségre vonatkozó alapfeladatokat, emellett a képzésértékelési eljárások esetében a MAB nem mint szakértő, hanem mint felelős kerül megjelölésre, a MAB lesz tehát az a szervezet, amelynél az eljárás elindul.
A természetes személy szakértő késlekedésére szabott szankciórendszer a MAB esetében kevéssé hatékony, így indokolt, hogy olyan szankció kerüljön beépítésre a MAB eljárásába, hogy ha a MAB a szakvélemény adásával késedelembe esik, akkor a díjat a kérelmet benyújtó felsőoktatási intézmény számára vissza kell téríteni.
21. §
Az egyetemi tanári pályázatok értékelése az Európai Felsőoktatási Térség akkreditációs rendszereiben nem tartozik az európai minőségbiztosítási ügynökségek európai standardok és irányelvek szerinti eljárásaihoz, magyarán itt nem akkreditációról, nem külső minőségbiztosításról van szó, hanem a MAB egy felsőoktatási szakértői tevékenységet végez.
Az egyetemi tanári követelményrendszer kialakítása során hangsúlyosabban jelennek meg az ágazatirányító által képviselt minőségemelési szempontok, így módosításával az egyetemi tanári kinevezés szempontrendszerét a MAB előkészíti, de az csak a felsőoktatásért felelős miniszter jóváhagyásával válhat irányadóvá, majd ezt követően azt a MAB honlapján közzé kell tenni.
22. §
A MAB függetlensége hatékony és szakszerű működésének az alapja, ennek megerősítése érdekében igen jelentősen, kilenc tagról hat tagra csökken a felsőoktatásért felelős miniszter által jelöltek száma.
23. §
A törvényjavaslat pontosítja, a MAB szakvéleménye készítésének kezdeményezésére jogosult szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket.
24. §
A rendelkezés a MAB jelenlegi tagságának a megbízatási ideje meghosszabbítását biztosítja.
25. §
Jogtechnikai pontosítások.
26. §
A módosítás a HHSZ 42. § b) pontja szerinti módosítás, amely a HHSZ 44. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelmények érvényesítéséhez – az Alaptörvény 2024. november 1-jén hatályba lépő módosítására tekintettel – szükséges módosítás.
27. §
A Hvt. 2024. november 1-jén hatályba lépő módosítása értelmében az Országgyűlés dönt – meghatározott esetek kivételével – a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról és magyarországi állomásozásáról.
Ezen rendelkezéshez kapcsolódóan a Javaslat az Országgyűlésről szóló törvényben rögzíti, hogy a döntés meghozatalához a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
28. §
A Javaslat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének katonai igazgatási szervekre és a Honvédség központi nyilvántartó szervére való szétválasztásából fakadóan szükséges szövegcserés módosítást tartalmazza.
29. §
A Javaslat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének katonai igazgatási szervekre és a Honvédség központi nyilvántartó szervére való szétválasztásából fakadóan szükséges szövegcserés módosítást tartalmazza.
30. §
A Javaslat ezen szakasza a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének katonai igazgatási szervekre és a Honvédség központi nyilvántartó szervére való szétválasztásából fakadóan szükséges szövegcserés módosítást tartalmazza.
31. §
A Javaslat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének katonai igazgatási szervekre és a Honvédség központi nyilvántartó szervére való szétválasztásából fakadóan szükséges szövegcserés módosítást tartalmaz.
32. §
Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság adatkezelési jogkörének kiegészítése szükséges az összeférhetetlenségek elkerüléséről és kezeléséről (2021/C 121/01) szóló Európai Bizottsági közlemény 3.2.1. pontjában foglaltak alapján.
33. §
A Nemzeti Fejlesztési Központ feladatkörének pontosítását tartalmazza a kormányzaton belüli feladatmegosztással való összhang megteremtése érdekében.
34. §
A Nemzeti Fejlesztési Központ működéséhez szükséges belső szabályzatok kiadásának rendjét állapítja meg a módosítás.
35. §
A Nemzeti Fejlesztési Központot vezető államtitkár irányítási jogköreinek és egyéb hatáskörének pontosítása szükséges a kormányzati igazgatásról szóló törvény általános rendelkezéseivel összhangban.
36. §
A módosítás a Nemzeti Fejlesztési Központnál a legmagasabb besorolású ügyintézői álláshelyen, valamint az osztályvezetői és főosztályvezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselők vonatkozásában lehetővé teszi, hogy a teljesítménydíjazás esetén az illetménysáv felső határát meghaladja az illetmény és a teljesítménydíj összege, mivel ebben az esetben a besorolás módosításával már nem kezelhető ez a helyzet.
Emellett a Nemzeti Fejlesztési Központot vezető államtitkár számára biztosítja a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigénylést, továbbá az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szervtől, az okiratot kiállító oktatási intézménytől, valamint az állami adó- és vámhatóságtól történő adatkérés lehetőségét, ha az a Központnál foglalkoztatott kormánytisztviselők és munkavállalók, illetve a Központtal kormányzati szolgálati jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesíteni szándékozó személyek ellenőrzéséhez szükséges.
37. §
A központi kormányzati személyügyi igazgatás hatékonyságának növelése érdekében a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv a jövőben nem csak az álláshelyek nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat végez, hanem – elsődlegesen a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó tisztségviselőkkel kapcsolatban ellátott feladatokra figyelemmel, e körre kiterjedően – a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter mellett részt vesz a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer szakmai irányításában is. A módosítás a szakmai irányítás és a rendszer működtetésének új rendjét szabályozza.
38. §
A kormányzati igazgatásról szóló törvény jelenleg a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat alaki követelményeit szabályozza, melyet indokolt kiterjeszteni a jogviszony megszűnésére is.
39. §
Technikai pontosítás.
40. §
Deregulációs rendelkezéseket tartalmaz.
41. §
A Javaslat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének katonai igazgatási szervekre és a Honvédség központi nyilvántartó szervére való szétválasztásából fakadóan szükséges szövegcserés módosítást tartalmazza.
42. §
A Javaslat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének katonai igazgatási szervekre és a Honvédség központi nyilvántartó szervére való szétválasztásából fakadóan szükséges szövegcserés módosítást tartalmazza.
43. §
A központi kormányzati személyügyi igazgatás hatékonyságának növelése érdekében a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv a jövőben nem csak az álláshelyek nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat végez, hanem – elsődlegesen a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó tisztségviselőkkel kapcsolatban ellátott feladatokra figyelemmel, e körre kiterjedően – a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter mellett részt vesz a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer szakmai irányításában is. A módosítás a szakmai irányítás és a rendszer működtetésének új rendjét szabályozza.
44. §
Felhatalmazó rendelkezés.
45. §
A Javaslat technikai pontosítást tartalmaz.
46. §
A Javaslat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének katonai igazgatási szervekre és a Honvédség központi nyilvántartó szervére való szétválasztásából fakadóan szükséges szövegcserés módosításokat tartalmazza.
47. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésére tekintettel szükséges módosítás, a jogszabályi koherencia megteremtése érdekében.
48. §
A Javaslat a Batthyány-Strattmann László Alapítvány létrehozásával összefüggő hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
49. §
Technikai pontosítás.
50. §
A Javaslat a Batthyány-Strattmann László Alapítvány létrehozásához kapcsolódó hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
51. §
Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény 26. §-a szerint az Országgyűlés felhívta a Kormányt a Batthyány-Strattmann László Alapítvány létrehozására. Az alapítvány a törvény értelmében 2025. január 1-jétől kezdené meg működését, ezen időponttól az alapítvány járna el a törvényben meghatározott méltányossági esetekben. A módosítás azt biztosítja – a 2024. évi XXIX. törvény vonatkozó hatálybalépésének módosításával és alkalmazási szabályok beiktatásával –, hogy az alapítvány a 2024. évben bejegyezhető legyen, így el tudja kezdeni működését 2025. január 1-jén. A módosítás továbbá az Alapítvány nevének pontosítására irányul.
52. §
A Javaslat a Batthyány-Strattmann László Alapítvány létrehozásához kapcsolódó rendelkezést tartalmaz.
53. §
A Javaslat hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
54. §
A Javaslat sarkalatossági záradékot tartalmaz.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás