416/2024. (XII. 20.) Korm. rendelet indokolás

A kormányrendelet indokolása a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet módosítása szerint a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatot a környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokban nem kell csatolni, elegendő lesz a határozat számát közölni a hatósággal. A zajgátló védőövezetet kijelölő határozat beszerzése iránt a környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokban a környezetvédelmi hatóság hivatalból gondoskodik.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása alapján a szénhidrogének kutatására, kitermelésére vonatkozó bányászati jog átruházására vonatkozó kérelem dokumentációs szükségleteinek csökkentése érdekében a beszámolókészítési kötelezettség teljesítése – annak átvevő általi igazolása elmulasztása esetén – a kérelem elbírálására jogosult által hivatalból ellenőrzésre kerül, tekintettel arra, hogy a koncessziós tevékenység gyakorlásának jogát átvevő gazdálkodó szervezetek beszámolója a számviteli törvény szerinti letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségre tekintettel az elektronikus beszámoló portálon keresztül elérhető. A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlása jogának átruházása iránti kérelem vizsgálata során a tevékenység gyakorlására előírt jogszabályi feltételek és egyéb követelmények teljesítésének vizsgálata a hatóság feladata, így szükségtelen a kérelem benyújtásakor a fentieknek való megfelelést igazolni. Indokolatlan többletadminisztrációt eredményez, ha a Bt. 1. § (7)–(7a) bekezdése szerinti kitermelési tevékenység tekintetében, amennyiben bejelentés vagy más hatósági engedély alapján történik az ásványi nyersanyag kitermelés, a kitermelésre jogosult már akkor is nyújtson be bányajáradék önbevallást, amikor a kitermelési tevékenységet még meg sem kezdte. A Bt. 1. § (7)–(7a) bekezdése alapján kitermelést végzők nem bányavállalkozók, sok esetben önhibájukon kívül nem nyújtják be az ún. „0”-s bányajáradék önbevallást (azaz azt, hogy nem történt kitermelés a bevallási időszakban), amellyel megvalósítják a szabálytalan bányászati tevékenység gyakorlását, és amely miatt kötelező a bírságszankció alkalmazása.

A bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet technikai módosítása történik, tekintettel arra, hogy a hatályon kívül helyezett szövegrész már nem hatályos mellékletre utal.

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet módosításával a vállalkozásoknak a jótállás kiállítására, átadására vonatkozó adminisztratív terhei egyszerűsödnek azáltal, hogy a kisértékű fogyasztási cikkek esetében a jótállás a számla vagy nyugta ellenében érvényesíthető, így ezekben az esetekben a vállalkozás nem köteles a jótállási jegy kibocsátására sem papír alapon, sem pedig elektronikus úton.

A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításával a vállalkozás – a fogyasztó kérelmére – elektronikusan is kiállíthatja és a fogyasztó részére megküldheti a jótállási jegyet.

Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításával – a fogyasztó kérelmére – elektronikusan is megküldhető a jótállási jegy a fogyasztónak. A javításra átvett dolgok vonatkozásában, amikor a jótállási igény kielégítése a dolog átvételével történik, nem kell egymással párhuzamosan a vállalkozónak jegyzőkönyvet és elismervényt is kiállítania, hanem a jegyzőkönyv kiegészült adattartalommal elismervényként szolgálhat.

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosítása a környezetvédelmi hatóság által lefolytatott előzetes vizsgálattal kapcsolatosan tartalmaz módosítást. Rövidebb határidő kerül ugyanis rögzítésre az önkormányzatok általi közhírré tétel esetében, mivel az elektronikus ügyintézés bevezetése óta a postai úton történő megküldés időtartamát már nem kell figyelembe venni. A módosítás ezen túlmenően a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek vonatkozásában tartalmaz szövegpontosítást.

A környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet módosítása okafogyottá vált rendelkezések deregulációja miatt vált szükségessé.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet módosításával egyszerűbbé válik az újonnan épített/bővítés alatt álló biomassza-feldolgozó üzem vagy annak gyáregysége esetén az, hogy az építtető megfelelő időben próbaüzemmel meggyőződjön arról, hogy a biomassza-feldolgozó üzem rendeltetésszerűen képes működni és megfelelő minőségben termelni.

A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet módosítása egyértelművé teszi, hogy a közlekedési feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak csak azokban az esetekben kell megvizsgálnia meghatározott szállítási, fuvarozási útvonal előírásának lehetőségét, amennyiben a környezetvédelmi hatóság azt javasolja.

Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet módosítása párhuzamos rendelkezést helyez hatályon kívül, tekintettel arra, hogy a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése tartalmaz azonos normatartalommal bíró rendelkezést.

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője köteles levegőtisztaság-védelmi bejelentést tenni a területi környezetvédelmi hatóság részére, mely adatszolgáltatás elektronikus úton teljesítendő. Erre figyelemmel indokolatlan az elektronikus úton teljesített adatszolgáltatás során benyújtott dokumentumok 5 éves megőrzési kötelezettségét előírni az üzemeltető számára.

A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról szóló 308/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása a környezetvédelmi hatóságok kormányhivatalokba való integrálása miatt vált szükségessé. Korábban a hatósági feladatokat ellátó országos környezetvédelmi hatóságot főigazgató vezette, azonban a kormányhivatalokat főispán vezeti.

A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításával a közlekedési igazgatási hatóság az arra jogosult vagy a hulladékgazdálkodási hatóság határozatában kötelezett birtokos kérelmére bontási átvételi igazolás alapján véglegesen kivonja a járművet a forgalomból.

A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításával a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéhez, engedélyezéséhez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkennek. A már meglévő nyilvántartásában szereplő adatokat az illetékes hatóság elsősorban a nyilvántartásba való betekintés útján hivatalból szerezze be. A köztartozásmentes adózói adatbázis egy közhiteles nyilvántartás, amelyből a hatóság a kérelmező külön erre irányuló nyilatkozata nélkül, hivatalból is megtudja állapítani, hogy az ügyfél köztartozásmentesnek minősül.

Rögzítésre kerül továbbá, hogy a hulladékszállítási engedély módosítása esetén, amennyiben a módosításra a tárgyi feltételek, különösen a gépjárművek adataiban bekövetkező változás miatt kerül sor, a jövőben a módosítási kérelemhez elegendő a változást igazoló dokumentumokat csatolni.

A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet módosítását az indokolja, hogy az elektronikus út választása minden esetben meggyorsítja és megkönnyíti a kérelmező és a hatóság közötti kapcsolattartást, ráadásul költséghatékonyabb is mindkét fél számára. Indokolatlan hogy a kérelmezőt kizárjuk az elektronikus kapcsolattartási mód választásából abban az esetben, ha a kérelmét papír alapon nyújtotta be.

Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet módosításával a jövőben az üzemi gyűjtőhelyre, külső munkavégzési helyszínen keletkező hulladék beszállításra kerülhet majd, amennyiben a hulladék jellege és mennyisége az üzemi gyűjtőhelyen való gyűjtést műszakilag lehetővé teszi.

A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendeletnek a nem veszélyes hulladékkal kapcsolatos nyilvántartásban a mennyiség pontos meghatározására vonatkozó jogszabályhely módosításával a hulladékgazdálkodók rakodási és szállítási terhei jelentősen csökkenthetők, valamint a veszélyes hulladék esetében már alkalmazott becslési vagy anyagmérleg használati lehetőség kerül bevezetésre.

A hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása megkönnyíti a hulladékká vált gépjármű leadását azáltal, hogy azon birtokos számára is lehetővé teszi a gépjármű leadását, akit erre a hatóság kötelez, szemben a korábbi szabályozással, amikor is a tulajdonos vagy az üzembentartó kötelessége volt a gépjármű leadása.

A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet módosítása a hatóság, valamint a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését szolgálja.

Az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítását a gépkezelői jogosítványra vonatkozó miniszteri rendelet hatályon kívül helyezése indokolja.

A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása a helyi közút építési eljárásában a területi környezetvédelmi hatóság hatáskörének pontosítását szolgálja. A helyi közutak építési eljárásánál vizsgálni kell a vármegyei kormányhivatalnak, hogy az engedélyezési tervdokumentáció és a létesítmény zajkibocsátása kielégíti-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeit. Tekintettel arra, hogy a zaj- és rezgésvédelmi ügyekben a hatósági jogkört a kormányrendeletben foglalt kivételektől eltekintve a (fő)jegyző gyakorolja, ennek alapján a vizsgálandó szakkérdés pontosítása szükséges azzal, hogy a kormányhivatal kizárólag a forgalombahelyezési és fennmaradási engedélyezési eljárásban vizsgálja az engedélyezési tervdokumentáció és a létesítmény zajkibocsátása megfelelőségét.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítását indokolja, hogy jelenleg az országos hulladékgazdálkodási hatóság működik közre szakhatóságként a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága eljárása során. A módosítás célszerűségi és egyszerűsítési indokok miatt a szakhatósági hatáskört a területi hulladékgazdálkodási hatóságokhoz telepíti, tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás alapján a rendelkezésre álló adatok hiányában az országos hulladékgazdálkodási hatóság megkereséssel él az érintett területi hulladékgazdálkodási hatóság felé, és az így szolgáltatott adatokra alapozza véleményét.

A jogszabály módosítása szükséges továbbá arra tekintettel is, hogy a környezetvédelmi hatóságnak hatályos településrendezési tervek nem állnak rendelkezésére, ezért az előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokban a jegyző szakhatóságként történő bevonása indokolt a megalapozott hatósági döntések érdekében. Továbbá a módosítás a jogszabályi hierarchiában azonos szinten álló két kormányrendelet [531/2017. (XII. 29.)Korm. rendelet 1. melléklet 9. pontjában foglalt táblázat 22. sora és 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. mellékletében foglalt táblázat 17. sora] szerint előírt eljárási cselekmény (megkeresés szakkérdésben, szakhatósági megkeresés) közötti párhuzamosság megszüntetését is szolgálja.

Az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő szervezetek kijelölésének és tevékenysége felülvizsgálatának szabályairól szóló 30/2018. (II. 28.) Korm. rendelet módosítása az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő szervezetek kijelöléséhez és tevékenysége felülvizsgálatához szükséges kérelem benyújtásával járó adminisztrációs terhek csökkentését szolgálja. A kérelemben foglalt kötelezettségvállalás helyett rögzítésre kerül a kérelem elbírálásával kapcsolatban felmerülő szakértői költségek kérelmező általi viselése.

Az (EU) 2020/1828 irányelv szerinti jegyzékbe való felkerülés céljából lefolytatandó eljárásról, valamint a jogsérelem orvoslására irányuló képviseleti keresetek finanszírozásának vizsgálatáról szóló 530/2022. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításával a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetek megindítására feljogosított határon átnyúló jegyzékbe vagy a belföldi jegyzékbe történő felvételre irányuló kérelem benyújtása a kérelmező szervezetek számára egyszerűsödik azáltal, ha a nyilvános és közhiteles nyilvántartásban szereplő adatokat igazoló dokumentumokat nem csatolják, úgy azokat a hatóság hivatalból szerzi be.

A környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a levegőtisztaság-védelmi engedélyezési eljárásban, ha a tevékenység során hulladékot használnak fel, a légszennyező pontforrás működtetése során hulladék képződik, vagy a levegővédelmi intézkedés a hulladék gyűjtése vagy kezelése miatt szükséges, a tevékenység hulladékgazdálkodási megfelelőségének vizsgálata kötelező. Ugyanakkor a gyakorlatban ilyen esetekben nem keletkezik olyan mennyiségű és összetételű hulladék, amely hulladékgazdálkodási intézkedést igényelne, a szakkérdés vizsgálata nem indokolt.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosításával a járási környezetvédelmi hatóság levegővédelmi ügyeinek hatékonyabb és gyorsabb eljárásának érdekében a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő szolgáltatással elektronikusan feldolgozható formában a jogosulti adatokkal kiegészített földkönyvi adatszolgáltatást teljesít.

A Nagykálló területén komposztgyártó, gombafeldolgozó és gombakutató központ létesítésére irányuló beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 67/2018. (IV. 6.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezését indokolja, hogy a Nagykálló településen tervezett komposztgyártó, gombafeldolgozó és gombakutató központ létesítésére, illetve az ahhoz kapcsolódó építmények, infrastrukturális fejlesztések megvalósítására irányuló beruházás nem fog megvalósulni.