43/2024. (XII. 30.) IM rendelet indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) bekezdése és (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet (a továbbiakban: Díjrendelet) módosításával a munkadíj és költségtérítés megfizetése előtt is ki lehet adni az elkészült záradéki tanúsítványt. Indokolttá vált a hagyatéki eljárás lefolytatásáért fizetendő, nem ügyértéken alapuló díjra vonatkozó rendelkezés módosítása is, amely alapján a közjegyző a reális, az adott eljárás lefolytatására fordított idő alapján számíthatja a munkadíját.

Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvény akként módosítja az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvényt (a továbbiakban: Kjnp.), hogy új eljárásként vezeti be a jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési tilalom, terhelési tilalom vagy elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése vagy törlése, az ingatlan-nyilvántartási hatósági felhívásra, illetve az ingatlan-nyilvántartási eljárásban felhasználandó, külföldön kiállított ügyleti meghatalmazás, jogi képviselet ellátására adott meghatalmazás vagy a Kjtv. 174/A. §-a szerinti felhatalmazás, az ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszerében tehető nyilatkozat rögzítése, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jogi képviselet ellátására adott meghatalmazás vagy a Kjtv. 174/A. §-a szerinti felhatalmazás, az ingatlan-nyilvántartási eljárásban felhasználandó ügyleti meghatalmazás, illetve az ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszerében tehető nyilatkozat elektronikus hitelesítése iránti eljárást, amely új hatáskörökre tekintettel szükségessé válik a Díjrendelet módosítása új díjszámítási normák megalkotása céljából is.

A Díjrendelet módosítása továbbá az egységes jogértelmezés megteremtését szolgálja annak érdekében, hogy a rendelkezés tartalma megfelelően kifejezze, hogy a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló 337/2017. (XI. 14.) Korm. rendelet szerinti támogatás, illetve a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet szerinti gyermekvállalási támogatás jóváírása következtében történő elő- vagy végtörlesztés, valamint a lakás-takarékpénztári megtakarításból történő elő- vagy végtörlesztés esetén nem kell a kedvezményeket visszafizetni, a módosítás továbbá technikai pontosítást tartalmaz a pont záró szövegrészét érintően.

A Díjrendelet, illetve azt megelőzően a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet a hitelbiztosítéki nyilvántartás 2014. március 15-ei bevezetése óta olyan változatlan fix díjtételeket tartalmaz, amelyek nem követték az elmúlt évek gazdasági eseményei következtében jelentkező inflációs változásokat, ezért azok változtatása indokolt.

A Díjrendelet 6. §-a határozza meg azokat az eseteket, amikor valamely körülményre tekintettel a közjegyzőnek a munkadíj másfélszeresét, illetve kétszeresét kell felszámítania. A jelenleg hatályos norma alapján a munkadíj másfélszeresét kell felszámítani, ha a közjegyző az eljárását a fél kérelmére a hivatali helyiségén kívül folytatja le.

Gyakori és évtizedek óta folyamatos tapasztalat, hogy sok esetben nem maga a közjegyző előtt ügyfélként megjelenő személy kéri és szervezi le a pl. okiratszerkesztési eljárás lefolytatását, hanem az okiratban tipikusan jogosultként megjelenő egyéb személy vállalja magára ennek a szervezését és a közjegyzővel történő előzetes egyeztetést, azonban az okirat elkészülte az abban szereplő ügyfél érdekében áll, mivel a jogügylete teljesítéséhez feltételként szabja a másik fél. Ez tipikus pl. hitelintézet és fogyasztó vagy akár hitelintézet és cégek közötti hitelügyintézés során.

Mindezekre tekintettel indokolt, hogy a fél kérelmére vonatkozó kitétel ne szerepeljen a hivatkozott rendelkezésben, mivel a közjegyző hivatali helyiségen kívül lefolytatott eljárására más, az ügyletben részes, de a közjegyző eljárásában nem fél kérelmére is sor kerülhet.