458/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A kormányrendelet célja az Európai Unió jogának való megfelelés, a fluortartalmú üvegházhatású gázokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról és az 517/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. február 7-i (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: F-gáz rendelet), valamint az ózonréteget lebontó anyagokról és az 1005/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. február 7-i (EU) 2024/590 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ORLA rendelet) megfelelő hazai végrehajtásához szükséges szabályozás megalkotása révén.

A fluortartalmú üvegházhatású gázokra és az ózonréteget lebontó anyagokra vonatkozó közösségi szabályozás felülvizsgálatának eredményeképp 2024. március 11. napján lépett hatályba az F-gáz rendelet és az ORLA rendelet, hatályon kívül helyezve a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó korábbi szabályozást tartalmazó a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet, illetve az ózonréteget lebontó anyagokra vonatkozó szabályozást tartalmazó az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet.

Az új rendeletek célja, hogy a hűtéstechnikában használt, környezetre és a klímára nagy veszélyt jelentő anyagok kereskedelmét és felhasználását még tovább szigorítsák. Az ózonréteget lebontó anyagok a magas ózonréteget lebontó potenciál miatt, a fluortartalmú üvegházhatású gázok pedig a rendkívüli üvegházhatás-fokozó képességük révén jelentenek komoly veszélyt a környezetre és a klímára.

Az ózonréteget lebontó anyagok szabályozása az Európai Unióban nem változik számottevően, azokra néhány speciális felhasználási kört (pl. katonai vagy laboratóriumi célú felhasználás) leszámítva teljes körű kereskedelmi és felhasználási tilalom vonatkozik továbbra is.

A 2050-re kitűzött klímasemlegességi célok elérése érdekében a forgalomban lévő fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségét tovább csökkentik, 2035-ig a 2015. évi szinthez képest 15%-ra, egészen 2050-ig, amíg a fluortartalmú üvegházhatású gázok teljesen kivezetésre nem kerülnek. E cél elérése érdekében a fluortartalmú üvegházhatású gázok forgalomba hozatalához szükséges kvótamennyiségeket drasztikusan csökkentik. Mindezeken felül a kiosztásra kerülő kvótákért 3 eurós díjat kell megfizetni az Európai Unió felé. A közösségi szabályozás 2027. március 12. napjától kezdődően tovább bővíti a szivárgásvizsgálatra kötelezett rendszerek körét is, amely különösképpen a hűtött kisteherautókat, vasúti kocsikat, hajókat, repülőgépeket, mezőgazdasági gépeket érinti. A szigetelőanyagként használt kén-hexafluoriddal működtetett rendszerek (elektromos kapcsolóberendezések) üzembe helyezése is tovább szigorodik, tekintettel arra, hogy valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gázt figyelembe véve, a kén-hexafluorid rendelkezik a legnagyobb globális felmelegedési potenciállal.

Az F-gáz rendelet egyértelmű célként tűzi ki, hogy a gyártók, importőrök és a felhasználók figyelme az alternatív, fluormentes anyagokra (szén-dioxid, ammónia, szénhidrogének) irányuljon.

Magyarországon a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó előírásokkal kapcsolatos részletszabályokat kormányrendeleti szinten az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtására kiadott, a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 14/2015. Korm. rendelet) tartalmazza.

Az F-gáz rendeletnek és az ORLA rendeletnek való megfelelés céljából, továbbá a környezetvédelmi szempontok érvényesülését és a jogértelmezés elősegítését szem előtt tartva indokoltnak mutatkozik a 14/2015. Korm. rendelet hatályon kívül helyezése, valamint új törvény, továbbá annak végrehajtását szolgáló kormányrendelet megalkotása ebben a tárgykörben.

A kormányrendelet tartalmazza klímavédelemért felelős hatóságként a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság kijelölését, azzal, hogy meghatározott tárgykörökben – a 14/2015. Korm. rendelet rendelkezéseihez hasonló körben és módon – jogosult eljárni a fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a közlekedési hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is. A kormányrendelet tartalmazza továbbá a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozásokat, képesített szakembereket és a klímagázokkal működtetett alkalmazások üzemeltetőit érintő adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat, a hatósági ellenőrzések részletes szabályait, továbbá a jogsértések esetén alkalmazandó klímavédelmi bírság mértékét.

A kormányrendelet – az F-gáz rendeletnek való megfelelés érdekében – részletesen tartalmazza a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások és képesített szakemberek tevékenységi kategória szerinti jogosultságait is.

A kormányrendeletben meghatározott rendelkezések nemcsak bővítik a környezetre potenciálisan komoly veszélyt jelentő anyagok felhasználásra vonatkozó adattartalmat, de a fluormentes alternatívák szabályozási körbe vonásával könnyedén nyomon követhetővé válik az Európai Unió kibocsátás-csökkentésre irányuló törekvéseinek tagállami szintű megvalósítása is.