467/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet

„50/A. § (1) A nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, 2011. október 25-i 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: REMIT) 3. cikk (4) bekezdés b) pontjában, 4. cikk (2) bekezdésében, 5a. cikk (1)–(3) bekezdésében, 7c. cikk (1) bekezdésében, 8. cikk (1)–(5) bekezdésében, 9. cikk (1), (4) és (5) bekezdésében, valamint a GET 61/H. §-ában meghatározott jogsértés megállapítása esetén jogi személyekkel szemben a GET-ben megállapított mérlegelési szempontok alkalmazásával kiszabható közigazgatási bírság összege egymillió forinttól a jogsértést megvalósító jogi személy jogsértést megelőző üzleti évi bruttó árbevétele 1%-nak megfelelő összegig terjedhet. Megelőző évi számszerűsíthető árbevétel hiányában a bírság egymillió forinttól százmillió forintig terjedhet.

(2) A GET 57/A. § (4) bekezdése szerinti eljárásban (a továbbiakban: REMIT megfelelési eljárás) a REMIT 15. cikkében meghatározott jogsértés esetén, valamint a GET 57/A. § (3) bekezdése szerinti eljárásban (a továbbiakban: piacintegritási eljárás) a REMIT 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott jogsértés megállapítása esetén jogi személyekkel szemben a GET-ben megállapított mérlegelési szempontok alkalmazásával kiszabható közigazgatási bírság összege kétmillió forinttól a jogsértést megvalósító jogi személy jogsértést megelőző üzleti évi bruttó árbevétele 2%-nak megfelelő összegig terjedhet. Megelőző évi számszerűsíthető árbevétel hiányában a bírság kétmillió forinttól kétszázmillió forintig terjedhet.

(3) A REMIT piacintegritási eljárás során kiszabható közigazgatási bírság mértéke a REMIT 3. és 5. cikkében meghatározott jogsértés megállapítása esetén jogi személyekkel szemben a GET-ben megállapított mérlegelési szempontok alkalmazásával kiszabható közigazgatási bírság összege egymillió forinttól a jogsértést megvalósító jogi személy jogsértést megelőző üzleti évi bruttó árbevétele 15%-ának megfelelő összegig terjedhet. Megelőző évi számszerűsíthető árbevétel hiányában a bírság ötmillió forinttól kétmilliárd forintig terjedhet.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően jogi személyekkel szemben a közigazgatási bírság összege akkor haladhatja meg az érintett jogi személy jogsértést megelőző üzleti év bruttó árbevételének 15%-át, amennyiben az érintett jogi személy közvetlenül vagy közvetve pénzügyi előnyhöz jutott a jogsértésből, és az számszerűsíthető, ilyen esetben a közigazgatási bírság összege az elért pénzügyi előnnyel megegyező mértékű.

(5) A kiszabható közigazgatási bírság felső határa az (1)–(3) bekezdéstől eltérően az elért árfolyamnyereség vagy elkerült árfolyamveszteség négyszáz százaléka, ha az árfolyam-különbözet mértéke tételesen kimutatható, és az magasabb, mint az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bírságtétel felső határa. Ilyen esetben a bírság összege az elért pénzügyi előnnyel megegyező mértékű.”

„50/B. § (1) A nem természetes személynek az 50/A. § (1) bekezdése szerint közigazgatási bírsággal sújtott tevékenységében érdemben közreműködő természetes személlyel szemben a GET-ben megállapított mérlegelési szempontok alkalmazásával kiszabható közigazgatási bírság összege – a piaci szereplővel szembeni közigazgatási bírság alkalmazásán felül – százezer forinttól kétszázötvenmillió forintig terjedhet.

(2) A nem természetes személynek az 50/A. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási bírsággal sújtott tevékenységében érdemben közreműködő természetes személlyel szemben a GET-ben megállapított mérlegelési szempontok alkalmazásával kiszabható közigazgatási bírság összege – a piaci szereplővel szembeni közigazgatási bírság alkalmazásán felül – kétszázezer, forinttól ötszázmillió forintig terjedhet.

(3) A nem természetes személynek az 50/A. § (3) bekezdése szerinti közigazgatási bírsággal sújtott tevékenységében érdemben közreműködő természetes személlyel szemben a GET-ben megállapított mérlegelési szempontok alkalmazásával kiszabható bírság összege – a piaci szereplővel szembeni közigazgatási bírság alkalmazásán felül – ötszázezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet.

(4) A természetes személyekkel szemben kiszabható közigazgatási bírság összege nem lehet több, mint az érintett természetes személy a jogsértés évét mint tárgyévet megelőző, személyi jövedelemadó-bevallással igazolt bruttó jövedelmének 20%-a, kivéve, ha az érintett természetes személy közvetve, vagy közvetlenül pénzügyi előnyhöz jutott a jogsértésből, és a pénzügyi előny számszerűsíthető. Ebben az esetben a bírság összege az elért pénzügyi előnnyel megegyező mértékű.

(5) Számszerűsíthető, igazolt, megelőző évi bruttó jövedelem hiányában a bírság összege százezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet.”

„50/C. § (1) A GET 60. §-a szerinti eljárási bírság megállapítása esetén az eljárási bírság napi összege jogi személyek esetén az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért bruttó árbevétel egy napra jutó összegének 3%-áig, természetes személy esetén az előző évben személyi jövedelemadó-bevallással igazolt bruttó jövedelem egy napra jutó összegének 2%-áig terjedhet.

(2) Megállapítható árbevétel hiányában az eljárási bírság nem természetes személy esetén ötvenezer forinttól, természetes személy esetén tízezer forinttól, nem természetes személy esetén tízmillió forintig, természetes személy esetében ötmillió forintig terjedhet.”

„50/D. § (1) A bírságok összegének meghatározásakor a bruttó árbevételt a határozat meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló alapján kell meghatározni. Ha a vállalkozás működési ideje az adott évben egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért bruttó árbevételéről nem áll rendelkezésre hiteles adat, az utolsó hitelesen lezárt üzleti év bruttó árbevétele az irányadó. Beszámolóval nem rendelkező, újonnan alapított jogi személy esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a jogi személy által a Hivatal felhívására közölt, a számvitelről szóló törvénynek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával, mint fordulónappal kiszámított bruttó árbevételt kell figyelembe venni.

(2) A bírságok az árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehetőek figyelembe.”

„(4) Szigetüzemeknél a földgáztermelő minden év március 31-ig tíz évre előre megadja

(5) Ha a földgáztermelő nem jelenti be határidőre a (4) bekezdés szerinti várható adatokat, az érintett szállítási rendszerüzemeltető vagy földgázelosztó 30 napos határidő tűzésével és a határidő elmulasztásának e bekezdés szerinti jogkövetkezményeire való figyelmeztetéssel felhívja a földgáztermelőt az adatszolgáltatás pótlólagos teljesítésére. Ha a földgáztermelő a felhívás ellenére sem tesz eleget az adatszolgáltatási kötelezettségének, az érintett szállítási rendszerüzemeltető vagy földgázelosztó – a Hivatal jóváhagyásával – megkezdheti a szigetüzem felszámolását.”

„(5) A szállítási rendszerirányító a GET 82. § (2) bekezdése szerinti összehangolt kapacitás-felülvizsgálat eredményét és a 10 éves fejlesztési javaslatot – nyilvános konzultációt követően, a beérkezett véleményekkel együtt – minden év május 31-ig küldi meg a Hivatalnak.”

„(1) A földgázkereskedő és a rendszerüzemeltető az elektronikus számlázást térítésmentesen biztosítja.

(1a) A földgázkereskedő és a rendszerüzemeltető a nem lakossági felhasználó részére, továbbá a rendszerüzemeltető a földgázkereskedő részére kizárólag elektronikus számlát bocsát ki.”

„(3) Az SZB-ben véleményezési joggal vesznek részt külön-külön felhasználói kört alkotva, a Hivatal által kijelölt, az egyetemes szolgáltatásban és a kereskedelmi ellátásban részesülő felhasználók képviselői, valamint tanácskozási joggal delegált képviselői útján az energiapolitikáért felelős miniszter.”

133/A. § (1) A Hivatal a GET 119. § (6) bekezdése szerinti új rendszerüzemeltetői engedélyes kijelölése mellett a korábbi rendszerüzemeltetői engedélyes működési engedélyét ideiglenesen felfüggeszti, a GET 119. § (2) bekezdés c) pontja és 119. § (3a) bekezdése szerinti esetben felfüggeszti vagy a jogsértés súlyától függően a működési engedélyt visszavonja. A felfüggesztés vagy visszavonás, továbbá a kijelölés során figyelemmel kell lenni a GET 119. § (5) bekezdésében foglaltakra.

(2) A felfüggesztő és kijelölő határozat – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl – a következőket tartalmazza:

(3) A kijelölés időtartama 90 nap, amely indokolt esetben ismétlődően meghosszabbítható 30-30 nappal, de legfeljebb a kijelölés kezdetétől számított egy évig vagy a Hivatal (6) bekezdés szerinti végleges működési engedély kiadásáig. A meghosszabbítás indokoltnak minősül, ha arra

(4) A (3) bekezdés szerinti meghosszabbítás indokoltnak minősül akkor is, ha a felfüggesztett engedélyes a (2) bekezdés e) pontja szerinti igazolást méltányolható okokból kifolyólag nem tudja a felfüggesztő határozatban meghatározott időpontig teljesíteni.

(5) A felfüggesztő és kijelölő határozat kiadása és a felfüggesztés és kijelölés kezdő napja között megfelelő felkészülési időt szükséges biztosítani az érintett engedélyesnek az engedélyesi feladatok átvétele és felhasználók folyamatos ellátásának biztosítása érdekében. A felfüggesztő és kijelölő határozat kiadása és a felfüggesztés és kijelölés kezdő napja között legalább 10 munkanapot kell biztosítani, amitől a Hivatal a felhasználók ellátásának folyamatos biztosítása vagy a kijelölt engedélyes érdekeire tekintettel eltérhet.

(6) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben vagy a kijelölt engedélyes kérelmére a Hivatal a kijelölést véglegesíti legkésőbb a kijelölést követő egy éven belül.

133/B. § (1) A Hivatal – figyelemmel a 133/A. § (3) bekezdésében foglalt határidős rendelkezésekre is – a felfüggesztő és kijelölő határozat kiadását megelőzően közigazgatási hatósági eljárást indít és 3 munkanapon belül nyilvános felhívást intéz a felfüggesztéssel érintett engedélyes engedélytípusával rendelkező további engedélyesekhez külön írásbeli megkeresés mellett, azzal hogy a közzétételt követő 3 munkanapon belül tegyenek nyilatkozatot (a továbbiakban e § alkalmazásában: ajánlat) arra, hogy az átadó engedélyes felhasználóit (a továbbiakban: átvétellel érintett felhasználók), továbbá a felfüggesztéssel érintett engedélyes működési területén a rendszerüzemeltetői feladatok átvételét milyen időponttól vállalják. A Hivatal az ajánlati felhívásában feltünteti legalább az átvétellel érintett felhasználók nevét és elérhetőségét, az érintett felhasználási helyekhez kapcsolódó adatokat, az érintett ellátási terület műszaki leírását. Az ajánlattevő engedélyes jogosult a működési engedélyében meghatározott ellátási területén kívül eső felhasználási hellyel rendelkező felhasználók ellátására vonatkozóan is ajánlatot tenni. A Hivatal az ajánlati felhívást a felhasználók folyamatos ellátásának biztosítása érdekében mellőzheti, ha a fenti határidők betartása a folyamatos és biztonságos ellátást veszélyeztetné.

(2) A Hivatal a felhívásra beérkező ajánlatokat értékeli és elsődlegesen az ellátásbiztonság alapján választja ki a legkedvezőbbet. A Hivatal a mérlegelés során figyelembe veszi továbbá

(3) Ha a Hivatal (2) bekezdés szerinti felhívására egyetlen engedélyes sem ad ajánlatot vagy a beérkező ajánlatok vizsgálata alapján a Hivatal azt valószínűsíti, hogy az ajánlattevők egyike sem tudja biztosítani az átvétellel érintett felhasználók részére a földgázellátást, a Hivatal a körülmények mérlegelésével az összes engedélyes közül az ellátásbiztonság és az ügyfélkiszolgálás legmagasabb szintjére törekedve jelöli ki az átvevő engedélyes szolgáltatót vagy szolgáltatókat. Több engedélyes kijelölésére kerül sor, ha a működési terület nagysága vagy az átvétellel érintett felhasználók száma aránytalan megterhelést jelentene egyetlen engedélyes számára.

(4) Aránytalan megterhelésnek minősül, ha

133/C. § A kijelölt engedélyes a kijelölés során átvett felhasználók tekintetében alkalmazza a Hivatal által jóváhagyott üzletszabályzatában foglalt rendelkezéseket. A kijelölt engedélyes az átvett felhasználók tekintetében jogosult alkalmazni a Hivatal által részére jóváhagyott rendszerhasználati és külön díjakat, akkor is, ha azok magasabbak, mint a felfüggesztett engedélyes által alkalmazott díjak. A végleges kijelölést megelőzően a Hivatal felülvizsgálja a kijelölt engedélyes által alkalmazható díjakat.”

„(1a) A közreműködő – valamint az (1b) bekezdés szerinti esetben a közreműködő által kiszervezett tevékenységet végző személy – köteles a Hivatal részére a felügyeleti és az árszabályozási feladatai ellátásához szükséges, az egyes földgázipari vállalkozások adatszolgáltatásainak rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott adatokat megadni.

(1b) Az (1a) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra a közreműködő által kiszervezett tevékenységet végző személy akkor köteles, ha a közreműködő az engedélyes kapcsolt vállalkozása. Ebben az esetben a kiszervezett tevékenységet végző személy az (1a) bekezdés szerinti adatszolgáltatás teljesítése érdekében olyan, a kiszervezett tevékenységre vonatkozó elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az engedélyes kiszervezett tevékenységének átláthatóságát, és kizárja a GET 120. § (2) bekezdés szerinti engedélyes egyes tevékenységei közötti keresztfinanszírozást.”

„(1) A földgázelosztó a GET 146/D. §-a alapján a Hivatal előzetes jóváhagyásával a következő tevékenységeket szervezheti ki

„(5) Ha a közreműködő az engedélyes kapcsolt vállalkozása, a közreműködő az adott kiszervezett tevékenység teljesítéséhez a Hivatal előzetes engedélyével vehet igénybe más gazdasági szereplőt, ha a gazdasági szereplő igénybevételének a közreműködőnél felmerülő éves költsége meghaladja a vonatkozó kiszervezett tevékenységből eredően az engedélyesnél az utolsó lezárt üzleti évben felmerült összes költség 25%-át.”

„(5a) Ez a rendelet az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről, valamint a 2014/94/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1804 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(5b) Ez a rendelet az 1227/2011/EU és az (EU) 2019/942 rendeletnek a nagykereskedelmi energiapiacon az Unió piaci manipulációval szembeni védelmének javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1106 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”