476/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet
476/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet
a reklám és a reklámeszköz elhelyezésének szabályairól
A Kormány a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 10., 11. és 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában
1. backlight: hátulról megvilágított, frontoldalán fólia vagy feszített ponyva kihelyezésére alkalmas vagy digitális reklámeszköz, amely lehet önállóan tartószerkezeten álló vagy falra, kerítésre, építményre szerelt, magában vagy csoportban álló;
2. digitális billboard: digitális megjelenítésre alkalmas, az e rendeletben meghatározott formájú és méretű, önállóan tartószerkezeten, magában vagy csoportban álló reklámeszköz;
3. irányítótábla: elsődleges rendeltetését tekintve reklámeszköznek nem minősülő, kereskedelmi, szolgáltatási tevékenység helyéről tájékoztató, a megközelítés irányára, illetve távolságára utaló, legfeljebb 2 m² méretű eszköz;
4. kisméretű egyedi reklámeszköz: citylight reklámeszköznél kisebb méretű reklámeszköz, amelynek frontoldalán papír vagy fólia alapú reklám helyezhető el ragasztásos, festett vagy digitális technológiával, és amely lehet önállóan tartószerkezeten álló vagy falra, kerítésre, építményre szerelt, egyedül vagy csoportban álló;
5. közforgalmú személyszállítási szolgáltatás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. § 14. pontja szerinti szolgáltatás;
6. közlekedésbiztonsági tábla: kizárólag közútkezelő vagyonkezelésében, illetve a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 33. § (1) bekezdés a) pontja szerinti koncessziós társaság kizárólagos gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó működtetési joga alatt álló gyorsforgalmi út úttesten kívüli burkolatlan részén álló olyan berendezés, amely – turisztikai vagy társadalmi célú üzenet egyidejű megjelenítésével vagy enélkül – a közúti közlekedés szabályainak betartására, az elvárt közlekedési magatartásra nevel, illetve figyelmeztet;
7. köztulajdonban álló ingatlan: olyan, közterületnek nem minősülő ingatlan, amely külön-külön vagy együttesen közvetlenül vagy közvetve az állam, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a fejlesztési tanács, a nemzetiségi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, a költségvetési szerv vagy a közalapítvány kizárólagos tulajdonában áll;
8. köztulajdonban álló, közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző szervezet: az a közforgalmi személyszállítási szolgáltatást főtevékenységként nyújtó gazdasági társaság, amelyben az állam, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a fejlesztési tanács, a nemzetiségi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, a költségvetési szerv vagy a közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:2. § (1)–(3) bekezdése szerinti többségi befolyással rendelkezik;
9. kreatív: a hirdetés vagy egyéb reklám tartalmi része, így különösen a szöveg, illetve a grafika;
10. kulturális intézmény: a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény szerinti intézmény, így különösen muzeális intézmény, könyvtár, közművelődési intézmény és közösségi színtér, levéltár, színház;
11. nagyméretű egyedi reklámeszköz: óriásplakátnál nagyobb méretű – reklámhálónak, építési reklámhálónak vagy tetőreklámnak nem minősülő –, közterületen vagy közterületről látható magánterületen elhelyezett reklámeszköz, amely lehet önállóan tartószerkezeten álló vagy falra, kerítésre, építményre szerelt, egyedül vagy csoportban álló;
12. óriásplakát: olyan, legalább 5,04 m × 2,38 m, legfeljebb 15 m2 méretű reklámeszköz, amelynek frontoldalán papír vagy fólia alapú reklám helyezhető el ragasztásos, festett, feszített ponyva vagy digitális technológiával, és amely lehet önállóan tartószerkezeten álló vagy falra, kerítésre, építményre szerelt, egyedül vagy csoportban álló;
13. prizma: 3 oldalas forgatható lamellákból álló reklámeszköz, amelynek felületein papír vagy fólia alapú reklám helyezhető el, és amely lehet önállóan tartószerkezeten álló vagy falra, kerítésre, építményre szerelt, egyedül vagy csoportban álló;
14. reklám: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 102. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott reklám;
15. reklám közzétevője: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § k) pontja szerinti személy;
16. reklám rendszergazda: olyan gazdasági társaság, amely a helyi önkormányzattal vagy a lakosság széles körének mindennapi életét érintő szolgáltatási tevékenységet végző szolgáltatóval kötött szerződés alapján jogosult az önkormányzat vagy a szolgáltató tulajdonában, vagyonkezelésében vagy kezelésében lévő ingatlan olyan reklámcélú hasznosítására, amelynek keretében az érintett ingatlanokon elhelyezheti saját reklámeszközeit, illetve harmadik személyek által elhelyezett reklámeszközök után díjat szedhet, a jogszerűtlen eszközkihelyezések miatt eljárást kezdeményezhet azok eltávolítása érdekében, és e jogosultságok ellenértékeként előre meghatározott díj fizetésével, illetve utcabútor telepítésével vagy megjelenési lehetőség biztosításával nyújt ellentételezést az önkormányzat vagy a szolgáltató részére;
17. reklámzaj: adott területen elhelyezett reklámeszközök és reklámok összességének a vizuális környezetre gyakorolt hatása és a vizuális környezet terhelése a reklám tartalmától függetlenül;
18. rollup citylight: háttér megvilágítással rendelkező, frontoldalán legfeljebb öt reklám megjelenítésére alkalmas reklámeszköz, amelyen papír vagy fólia alapú reklám helyezhető el, görgős továbbítással, és amely lehet önállóan tartószerkezeten álló vagy falra, kerítésre, építményre szerelt, egyedül vagy csoportban álló;
19. rollup óriásplakát: legfeljebb öt reklám megjelenítésére alkalmas reklámeszköz, amelyen papír vagy fólia alapú reklám helyezhető el görgős továbbítással, és amely lehet önállóan tartószerkezeten álló vagy falra, kerítésre, építményre szerelt, egyedül vagy csoportban álló.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) E rendeletet a közterületen vagy közterületről látható magánterületen, továbbá a (2) bekezdés szerinti ingatlanon elhelyezett reklámokra és reklámeszközökre kell alkalmazni.
(2) Ha a reklámeszközt köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző szervezet tulajdonában, vagyonkezelésében álló ingatlanon helyezik el, arra e rendeletnek a közterületi ingatlanon történő reklámeszköz telepítésére és reklámközzétételre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3) E rendelet műemlékekre és műemléki sajátos helyszínekre a rájuk vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételekkel – az azokban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel – együtt kell alkalmazni.
3. A reklámok és reklámeszközök elhelyezésének szabályai
3. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel közterületre és közterületről látható magánterületre kizárólag utcabútor, digitális billboard, citylight, hirdetőoszlop, építési reklámháló, reklámháló, valamint tetőreklám telepíthető.
(2) Kisméretű és nagyméretű egyedi reklámeszköz csak kivételesen indokolt esetben helyezhető ki, ha
a) a reklámozás helyének különös adottságai és a megfelelő rálátás a (4) bekezdés szerinti méretkorláttól való eltérést teszi indokolttá,
b) az egyedi eszköz adott helyen történő alkalmazása az (1) bekezdés szerinti reklámeszközökkel összevetve mind a megjelenítés, mind a településkép-védelem szempontjait figyelembe véve kedvezőbb, illetve
c) az egyedi eszköz elhelyezése és az azon történő reklámozás – a közzététel környezete, annak építészeti adottságai, külterület esetén tájkaraktere, a látkép és az összhatás figyelembevételével – nem okoz jelentős vizuális környezetterhelést.
(3) Utcabútoron reklám ragasztás útján nem rögzíthető.
(4) A reklámeszköz – a citylight, az építési háló, a reklámháló és a tetőreklám kivételével –, az információs vagy más célú berendezés, valamint a közlekedésbiztonsági tábla a Méptv. 104. § (1) bekezdése szerinti területeken legalább 2 m²-es és legfeljebb 15 m²-es felületű reklámfelülettel rendelkezhet. Ez alatti vagy e feletti felületméretű eszköz az e rendeletben foglalt kivételekkel nem helyezhető ki.
(5) Hirdetőoszlopok esetén a (4) bekezdésben meghatározott minimális reklámfelület feltételének megfelel, ha a hirdetőoszlopon több külön, egyenként a minimális felületet el nem érő – de egybeszámítva a (4) bekezdésben meghatározott minimális reklámfelületet elérő vagy meghaladó – kreatívot jelenítenek meg, abban az esetben is, ha azok átmenetileg nem fedik le a hirdetőeszköz teljes palástját. Hirdetőoszlopon reklám mind belső világítással, mind digitális formátumban, mind ragasztással közzétehető.
(6) A digitális billboard reklámfelülete fekvő vagy álló elhelyezésű, és legfeljebb 15 m² méretű lehet.
(7) A digitális citylight reklámeszköz fekvő vagy álló elhelyezésű, reklámfelülete legfeljebb 200 cm-es átlójú lehet.
(8) Az információs vagy más célú berendezés reklám céljára hasznosítható felületén naptári éven belül számítva legfeljebb 250 nap időtartamban tehető közzé reklám, illetve helyezhető el reklámhordozó.
(9) A kioszk és az utasváró teljes felülete felhasználható reklám közzétételére azzal, hogy tetején reklámeszköz nem helyezhető el.
(10) A Kkt. 47. § 34. pontja szerinti berendezésnek nem minősülő, valamely telephelyre történő tájékozódást megkönnyítő tábla a közút mellett, lakott területen belül és kívül is elhelyezhető.
(11) A nagyméretű egyedi reklámeszköz fekvő formátumú, 8×4 m vagy 10×5 m lehet. A nagyméretű egyedi reklámeszköz kizárólag hátulról megvilágított lehet, amelyen a reklám elhelyezése feszített ponyvával vagy digitális megjelenítéssel történhet.
(12) A nagyméretű egyedi reklámeszköz szabadon állóan oszloponként legfeljebb négy, tűzfalon vagy egyéb hordozóra rögzítve legfeljebb két reklámfelülettel rendelkezhet.
4. § (1) Kültéri tipizált ipari, gépészeti és villamossági elosztó- és kapcsolóberendezéseken, azok felépítményén és burkolatán tilos reklámeszközök és a Kkt. 47. § 34. pontja szerinti berendezésnek megfelelő reklámcélú eszközök fenntartása, elhelyezése és reklámcélú használata, hasznosítása.
(2) Ha az önkormányzat reklámrendszergazda-szerződést kötött, az adott település teljes közigazgatási területén alkalmazott, egységes megjelenésű irányítótáblákat kizárólag a reklám rendszergazda helyezhet el. Ha egyidejűleg több reklámrendszergazda-szerződés van hatályban, az irányítótáblák elhelyezésére a szerződés szerinti reklám rendszergazda jogosult.
(3) Az építési reklámháló esetében átmenetileg, az építési tevékenység időtartamára, de legfeljebb tíz éves időszak alatt – megszakításokkal vagy egybefüggően – megengedett a reklámcélú használat és hasznosítás a Méptv. 104. § (11) bekezdésében meghatározott időtartamban, az országos reklámkataszterbe történő bejegyzés mellett.
(4) A reklámháló, az építési reklámháló, a tetőreklám, valamint a tűzfalfestés legfeljebb 800 m²-es felületű reklámfelülettel rendelkezhet.
5. § (1) Valamennyi kulturális intézmény jogosult közművelődési célú hirdetőoszlopra, illetve azok használatára a kulturális intézmény által vagy a kulturális intézmény más kulturális intézménnyel akár tartósan, akár adott időszakban vagy adott alkalom erejéig együttesen folytatott kulturális tevékenység népszerűsítése céljából.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hirdetőoszlop létesítéséről és használatának az érintett kulturális intézmény részére történő biztosításáról a kulturális intézmény elhelyezkedése szerint illetékes helyi önkormányzat (a főváros esetében a fővárosi önkormányzat) gondoskodik a helyi kulturális tevékenység támogatására irányuló feladatai ellátása keretében a létesítéssel, fenntartással járó költségeknek a kulturális intézmények által a használattal arányosan történő megtérítése mellett.
6. § (1) Nem minősül közterületről láthatónak az építményen belül közzétett reklám, illetve elhelyezett reklámeszköz, akkor sem, ha az az építményen kívülről ténylegesen látható.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabály alól kivételt képez, ha a reklám közzétételére – reklámeszközként felhasználva – ablakon vagy más átlátszó felületen került sor, és a közzétett reklám az építményen kívülről ténylegesen látható. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a köztulajdonban álló, közforgalmú személyszállítási szolgáltatás nyújtását végző szervezetek üzemeltetésében lévő építmények ablakaira és más átlátszó felületeire.
(3) Nem minősül építményen belülinek a reklám közzététele, illetve a reklámeszköz elhelyezése, ha a közzététel, illetve elhelyezés az építmény olyan részén – így különösen teraszon, erkélyen – történik, amely nincsen valamennyi irányból építményszerkezettel körülzárva.
(4) Kulturális intézmény saját tulajdonában, vagyonkezelésében vagy bármely jogcímen tartós használatában álló építményén a kulturális intézményre vagy rendezvényeire vonatkozó reklám közzétehető.
7. § (1) A reklámeszköz
a) villogó, káprázást okozó fényt vagy futófényt nem tartalmazhat,
b) fényerejének automatikusan változtathatónak kell lennie,
c) nappali fényereje nem haladhatja a 6000 nit maximális értéket, továbbá naplemente után, éjszaka az 1500 nit maximális értéket,
d) nem lehet villogó vagy káprázást okozó külső fényforrással megvilágított,
e) felülete fényvisszavető anyagból nem készülhet,
f) közúti jelzéseket, azokkal összetéveszthető ábrákat, feliratokat, fényeket, továbbá a közúti jelzéstechnikában alkalmazottal megegyező vagy ahhoz hasonló színeket nem tartalmazhat.
(2) Nem helyezhető el reklámeszköz és egyéb reklámcélú berendezés – ide nem értve a Kkt. 12. § (3e) bekezdése szerinti esetköröket –
a) – a közút úttesten kívüli burkolatlan területe, a járda, a gyalogút és a kerékpárút kivételével – a közút területén, a közút felett, az út műtárgyán, az út tartozékán, továbbá
b) a közút lakott területen kívüli szakasza mellett, külterületi besorolású ingatlanon.
4. A reklámeszköz eltávolításával, illetve azon a reklámozási célú használat megszűnésével kapcsolatos egyes rendelkezések
8. § (1) Ha a létesítési célját tekintve eredetileg nem reklámcélú létesítmény, berendezés, vagy más eszköz (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: eszköz) a reklámelhelyezés megszüntetését, vagy az eszköz eltávolítását követően elveszti reklámcélú funkcióját, vagy a már telepített reklámeszköz a továbbiakban funkcióját tekintve nem reklámozási célokat szolgál, a reklámelhelyezés megszüntetését vagy az eszköz eltávolítását követően az eszköz reklámcélra kizárólag akkor használható, ha az megfelel a Méptv. 102–104. §-a, valamint az e kormányrendelet szerinti követelményeknek.
(2) Ha a járási (fővárosi kerületi) hivatal véglegessé vált döntése alapján a reklámeszközt eltávolították, azzal azonos típusú reklámeszköz ugyanazon ingatlanra nem helyezhető ki újra, továbbá ezekben az esetekben nem kerülhet sor az eltávolítást követő helyreállítására, korszerűsítésére vagy visszaépítésére.
5. A tudomásulvételi eljárás szabályai
9. § (1) A reklámeszköz elhelyezésével, átépítésével, valamint korszerűsítésével kapcsolatos, a Méptv. 104. § (7) bekezdése szerinti eljárásra a reklámeszköz helye szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) illetékes.
(2) A tudomásulvételi eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit az e kormányrendeletben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(3) A tudomásulvétel iránti kérelmet és azok mellékleteit a reklámeszköz leendő tulajdonosa a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton köteles benyújtani a hatósághoz a kihelyezés kérelmezett időtartamának megjelölésével.
(4) A tudomásulvételi eljárás megindítására irányuló kérelemben az alábbi adatokat kell megadni, valamint a következő mellékleteket kell csatolni:
a) a reklámeszköz típusterve, egyedi reklámeszköz esetén műszaki tervdokumentáció,
b) műszaki leírás, külön bemutatva a reklámhordozót tartó berendezés és a reklámhordozó műszaki paramétereit – ideértve a 7. § (1) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést is –, valamint a reklámhordozó rögzítésének módját,
c) település megnevezése, cím (a helyrajzi szám vagy a helyszín pontos EOV koordináták megadásával), és a helyszín azonosításához szükséges egyéb adatok,
d) a telepítés környezetébe – így különösen az utcaképbe – illesztett látványterv,
e) helyszínrajz méretezett jelöléssel, az érintett közterületen már meglévő reklámeszközök feltüntetésével és a tőlük való távolság megjelölésével,
f) az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása,
g) tetőreklám elhelyezése esetén statikai terv és műszaki leírás a tetőszerkezethez történő rögzítés bemutatásával és az állékonyság igazolásával,
h) építési reklámháló elhelyezése esetén az érintett építmény
ha) mindazon szintjének alaprajza, mely szintek elé az építési reklámháló elhelyezésre kerül,
hb) metszete az építési reklámhálónak a homlokzati falsíktól tervezett távolságának meghatározásával, valamint
hc) homlokzatfelújítására vonatkozó örökségvédelmi bejelentési vagy településképi bejelentési eljárásban hozott döntés, valamint
i) külterületi világörökségi területen történő elhelyezés esetén a területi építészeti tervtanács véleménye.
(5) A hiánypótlás teljesítésére legfeljebb 15 nap állapítható meg.
(6) A tudomásulvételi eljárás során a hatóság vizsgálja
a) a reklámeszköz jogszabályban foglalt előírásoknak – különösen az Méptv. 102–104. §-ának, valamint az e rendeletnek – való megfelelését, valamint
b) a várható közterületi reklámzaj mértékét.
(7) A (6) bekezdés a) pontjában foglaltak vizsgálata során figyelembe kell venni
a) a kérelemben megjelölt helyszín műemléki, régészeti, természetvédelmi védettségét,
b) az építészeti örökség védett elemeinek feltárulását,
c) meglévő reklámhordozót tartó berendezésen új típusú reklámhordozó elhelyezése esetén a reklámhordozót tartó berendezés műszaki és esztétikai állapotát,
d) a reklámeszköz méretét,
e) reklámháló és építési reklámháló esetén a tűzvédelmi előírásokat,
f) digitális reklám esetén a fényszennyezés mértékét, valamint
g) a közúton történő szabályos és biztonságos közlekedés feltételeit.
(8) A (7) bekezdésben foglaltak tekintetében a reklámeszköz tudomásulvételi eljárásában vizsgálandó szakkérdéseket az 1. melléklet tartalmazza.
(9) A (6) bekezdés b) pontjában foglaltak mérlegelése során figyelembe kell venni az érintett közterületen már szabályosan elhelyezett reklámeszközök
a) láthatóságát,
b) megközelíthetőségét és karbantarthatóságát,
c) mennyiségét és
d) formai kialakítását.
(10) Ha az ügyben bizonyítási eljárás lefolytatása szükséges, a hatóság a (6) bekezdés b) pontjának vizsgálata érdekében, az országos reklámkatasztert vezető hatóság szükség szerinti megkeresésével felhasználja az országos reklámkatasztert vezető hatóság
a) által készített országos reklámzaj-térképet, illetve
b) reklámzaj mértékének megállapítására és értékelésére összeállított módszertanát.
(11) A tudomásulvétel időbeli hatálya a kérelemben megjelölt időtartam, de legfeljebb a reklámeszköz elhelyezésére kötött szerződés maximális időbeli hatályára vonatkozó, az Méptv. szerinti időtartam.
10. § (1) Az e rendelet hatálybalépését követően kihelyezett reklámeszköz átépítése, korszerűsítése esetén a tudomásulvételi eljárást azzal az eltéréssel kell lefolytatni, hogy a kérelemhez az országos reklámkataszter vezetéséről szóló NMHH rendelet szerinti reklámeszköz egyedi azonosítójának megadásával igazolni kell a reklámeszköz tulajdonjogát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a hatóság az országos reklámkataszterben szereplő adatok szolgáltatására vagy igazolására hívhatja fel a kérelmezőt.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tudomásulvételi eljárásban hozott döntésről a hatóság a fővárosi és vármegyei kormányhivatal útján tájékoztatja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot.
(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárást követően az országos reklámkataszterbe történő új bejegyzési eljárást nem kell kérelmezni.
6. Az ellenőrzés és a bírságolás részletszabályai
11. § (1) A reklámok közzétételére és a reklámeszközök elhelyezésére vonatkozó szabályok betartását a járási hivatal ellenőrzi.
(2) A járási hivatal a Méptv. 105. § szerinti bírság kiszabása során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett mérlegeli, hogy
a) a jogsértés milyen mértékben sérti vagy akadályozza a Méptv. 104. § (1) bekezdésében meghatározott célkitűzések megvalósulását és értékek megőrzését vagy teremtését a 9. § (6) bekezdésében foglaltak vizsgálata alapján,
b) a szabálytalanul kihelyezett reklámeszköz veszélyezteti-e az emberi élet- és vagyonbiztonságot.
(3) A járási hivatal a tudomásulvétel időbeli hatálya alatt – ellenőrzés alapján – felülvizsgálhatja és szükség esetén visszavonhatja a tudomásulvételt, ha
a) a reklámeszköz veszélyes állapotúvá válik, vagy veszélyes állapotot idéz elő környezetére nézve;
b) az épített környezet vagy a közmű- vagy közlekedési infrastruktúra jelentős átalakulása indokolja;
c) a környező építmények műemléki, örökségvédelmi státuszában bekövetkezett változás indokolja.
(4) Ha az ellenőrzés sikeres lezárásához az országos reklámkatasztert vezető szerv megkeresése szükséges, a járási hivatal az illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal útján keresi meg a szervet.
7. A közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre vonatkozó különös szabályok
12. § A Méptv. 107. §-ának hatálya alá tartozó ügyekben nem tehető közzé reklám, illetve plakát, ha
a) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény szerinti reklám közzétevő a listaár bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget;
b) az a közbeszerzésekről szóló törvényben foglaltak alapján közbeszerzési eljárás lefolytatása alól mentesülő reklámozó érdekében a listaártól eltérő áron került elhelyezésre;
c) a listaártól való eltérésre a közbeszerzésekről szóló törvény alapján közbeszerzési eljárásra kötelezett reklámozó esetében a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti uniós nyílt eljárás, vagy a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti központi beszerző szerv által lefolytatott beszerzési eljárás alkalmazása nélkül került sor;
d) a reklámozó a szerződés megküldésére vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget.
13. § (1) A Méptv. 107. §-ában, valamint az e kormányrendeletben meghatározott szabályok betartásának ellenőrzését – a hatóság kezdeményezése alapján, szükség szerint – a közterület-felügyelet segítheti. A közterület-felügyelet jogsértés észlelése esetén értesíti az illetékes hatóságot, amely a jelzés alapján ellenőrzési jogkörében eljár.
(2) A hatóság eljárása hivatalból indul meg bejelentés vagy a hatóság saját észlelése alapján.
(3) A hatóság a döntés végrehajtásának foganatosítójaként gondoskodik a reklámeszköz, a plakát, illetve a reklám eltávolításáról. Az eltávolítás megtörténtéről a hatóság jegyzőkönyvet vesz fel.
(4) Ha a végrehajtás során szükségessé válik a rendőrség közreműködésének igénybe vétele, a hatóság a rendőrséghez intézett megkereséshez csatolja a (2) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozatát is.
(5) A hatóság a bírságot kiszabó határozatában az ellenőrzés alapján indított eljárásban hozott döntés alapul vételével megállapítja a jogsértés ismételtségét vagy többrendbeliségét.
(6) Ismételt jogsértésnek minősül, ha a hatóság a jogsértés észlelését vagy arról történt tudomásszerzését követően újabb jogsértést észlel, vagy újabb jogsértésről szerez tudomást, függetlenül a plakát elhelyezésétől.
(7) Ismételt vagy többrendbeli jogsértés esetén a hatóságnak a bírság kiszabása tekintetében mérlegelési lehetősége nincs.
(8) A reklámozó, illetve a reklám közzétevő a kiszabott bírságot, illetve a jogsértően kihelyezett reklám, illetve plakát eltávolításával összefüggésben felmerült költségeket, díjakat az erről szóló döntés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a hatóság által megjelölt számlaszámra befizetni.
14. § (1) A reklám közzétevője a Méptv. 107. § (3) bekezdésében meghatározott listaárat annak megállapításától számított 5 napon belül, de legkésőbb a listaár alapján megkötendő szerződés megkötését megelőző 15. napon Budapest Főváros Kormányhivatalának köteles megküldeni. Budapest Főváros Kormányhivatala a listaár bejelentését követő 5 munkanapon belül gondoskodik a listaárnak a www.kormanyhivatalok.hu főoldalon történő közzétételéről. A listaárat jól látható helyen, más menüponttól elkülönítve kell közzétenni. Ha a reklám közzétevője a listaárat nem küldi meg Budapest Főváros Kormányhivatalának, plakátot és reklámot nem tehet közzé.
(2) A reklámozó a szerződést – ideértve a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés esetén a közbeszerzési eljárást megindító felhívást, valamint az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót is – annak megkötésétől számított 5 munkanapon belül Budapest Főváros Kormányhivatalának köteles megküldeni. Budapest Főváros Kormányhivatala a szerződés megküldését követő 5 munkanapon belül gondoskodik a szerződésnek a www.kormanyhivatalok.hu főoldalon történő közzétételéről. A megkötött szerződést jól látható helyen, más menüponttól elkülönítve kell közzétenni. Amennyiben a reklámozó a szerződést nem küldi meg Budapest Főváros Kormányhivatalának, a reklámozó érdekében, illetve nevének, jelképének felhasználásával vagy tevékenységének népszerűsítésével reklám és plakát nem tehető közzé.
(3) A reklám közzétevő a listaárat Budapest Főváros Kormányhivatalának az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton, PDF (Portable Document Format) formátumban köteles megküldeni. A reklámozó a szerződést – ideértve a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés esetén a közbeszerzési eljárást megindító felhívást, valamint az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót is – Budapest Főváros Kormányhivatalának elektronikus úton, PDF (Portable Document Format) formátumban köteles megküldeni.
(4) A reklám közzétevő, illetve a reklámozó a listaár, valamint a szerződés megküldése során nyilatkozik a hatósággal történő kapcsolattartás módjáról
(5) Ha kétség merül fel a tekintetben, hogy a reklám közzétevő által megküldött listaár megfelel-e az Méptv. 107. § (3) bekezdésében meghatározott listaárnak, Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.
15. § (1) Ezen alcím alkalmazásában reklámozónak a Méptv. 107. § (1) bekezdésében meghatározott reklámozó minősül, akkor is, ha érdekében, illetve nevének, illetve jelképének felhasználásával vagy tevékenységének népszerűsítésével kerül reklám és plakát közzétételre.
(2) Ezen alcím alkalmazásában reklámhordozónak minősül a közforgalmú személyszállítási szolgáltatásra használt jármű is.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a szolgáltatást nyújtó szervezet székhelye szerint illetékes hatóság jár el.
8. Záró rendelkezések
16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
17. § (1) Ezen alcím alkalmazásában
a) meglévő reklámeszköz:
aa) az e rendelet hatálybalépését megelőzően elhelyezett reklámeszköz,
ab) az aa) alpontnak megfelelő reklámeszköz, amelyet e rendelet hatálybalépését követően a 18. § szerint helyreállítanak, korszerűsítenek vagy visszaépítenek,
ac) bármely olyan, az e rendelet szerinti reklámeszköz-kategóriák valamelyikébe besorolható reklámeszköz, amelyet az aa) pont szerinti reklámeszköz országos reklámkataszterbe bejegyzett telepítési helyén – a reklámeszköz elbontását követően – az e rendelet hatálybalépését követően telepítenek,
b) új reklámeszköz: az Méptv. 24. alcímének hatálybalépését követően tudomásul venni kérelmezett vagy elhelyezett reklámeszköz.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott reklámeszközökre és annak tudomásulvételére az e rendeletben meghatározott előírásokat a jelen alcímben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.
18. § (1) Helyreállított a reklámeszköz, ha felépítményének elbontását követően azonos helyen ugyanazon talapzatra, az elbontott reklámeszközzel azonos típusú reklámhordozó felépítmény ráhelyezésére kerül sor ugyanazon reklámeszköz-tulajdonos részéről.
(2) Korszerűsített a reklámeszköz, ha felépítményének elbontását követően azonos helyen ugyanazon talapzat igénybe vételével korszerűbb (digitális, prizma vagy rollup) reklámhordozó felépítmény ráhelyezésére kerül sor.
(3) Visszaépített a reklámeszköz, ha azt állami vagy önkormányzati közvetlen vagy közvetett tulajdonú ingatlanon, továbbá többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú jogi személy tulajdonában, vagyonkezelésében, kezelésében álló ingatlanon helyezték el, és elbontását követően azonos helyen az elbontott reklámeszközzel egyező felületszámú és méretű reklámeszköz visszaépítésére kerül sor.
(4) E § alkalmazásában azonos helynek minősül az elbontott reklámeszköztől 50 métert meg nem haladó távolságban kihelyezett reklámeszköz.
19. § (1) Az e rendelet hatálybalépése és 2026. október 1-je közötti időszakban
a) meglévő reklámeszközre és azon reklám elhelyezésére e rendelet előírásait a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni,
b) új reklámeszköz – az utasváróhoz tartozó reklámeszköz, a 2. § (2) bekezdése szerinti területen elhelyezett reklámeszköz, valamint a hirdetőoszlop kivételével – nem telepíthető és arra tudomásulvétel iránti kérelem nem nyújtható be.
(2) Az Méptv. 24. alcímének hatálybalépését követően megindult és az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő, új reklámeszköz elhelyezésére irányuló tudomásulvételi eljárásokat a hatóság – az utasváróhoz tartozó reklámeszköz, a 2. § (2) bekezdése szerinti területen elhelyezett reklámeszköz, valamint a hirdetőoszlop tudomásulvétele kivételével – megszünteti.
(3) Az országos reklámkataszterbe bejegyzett, a 17. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti meglévő reklámeszköz esetében az Méptv. 230. § (5) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása iránti kérelemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon felül kizárólag a reklámeszköz egyedi azonosítóját kell megadni. A kérelemhez kizárólag nyilatkozatot kell mellékelni, amelyben a kérelmező nyilatkozik arról, hogy a reklámeszköz megfelel az Méptv.-nek, valamint e rendelet előírásainak.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti reklámeszköz átalakítással felel meg az Méptv.-nek, valamint e rendelet előírásainak, a nyilatkozatban ennek tényét kell rögzíteni, továbbá meg kell jelölni az átalakítás körében elvégzendő beavatkozásokat. A hatóság a döntésében a szükséges átalakítási munkákat rögzíti, továbbá azok elvégzésére határidőt állapít meg. A határidőre el nem végzett átalakítás esetén a hatóság a tudomásulvételi döntését visszavonja.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti eljárásban a járási hivatal kizárólag azt vizsgálja, hogy a reklámeszköz vagy az átalakított reklámeszköz az Méptv.-nek és az e rendeletben foglaltaknak megfelel-e. A hatóság bizonyítási eljárást kizárólag akkor folytat le, ha a kérelmező nyilatkozatának megalapozottságával kapcsolatban kétség merül fel.
(6) A (3) és (4) bekezdés szerinti eljárásban
a) a tudomásulvételnek nem akadálya, hogy a reklámeszköz a 3. § (1) bekezdésében felsorolt valamely reklámeszköztípusba – feltéve, hogy az eszköz kihelyezésére a telepítéskor szabályosan került sor – nem sorolható be,
b) az 5. alcím rendelkezéseit nem kell alkalmazni,
c) ugyanazon kérelmező valamennyi reklámeszközére kiterjedő tudomásulvételi döntés is kiadható.
(7) A hatóság a (3) és (4) bekezdés szerinti tudomásulvételi döntését bármikor felülvizsgálhatja. Ha megállapítja, hogy a reklámeszköz nem felel meg az Méptv. és e rendelet előírásainak, a tudomásulvételt visszavonja.
(8) Az országos reklámkataszterbe bejegyzett, a 17. § (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti meglévő reklámeszköz esetében nem kell alkalmazni az 5. alcím reklámzaj-mérésre és -értékelésre, valamint a szakkérdés-vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit. A 17. § (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti esetekben a tudomásulvétel iránti kérelem nem utasítható el azon az alapon, hogy az adott helyszínen reklámeszköz nem helyezhető ki.
(9) Ha a reklámeszköz tulajdonosa az Méptv. 230. § (4) bekezdésében meghatározott eltávolítási kötelezettségének nem tesz eleget, a járási hivatal legkésőbb 2025. október 1-jéig felhívja a reklámeszköz tulajdonosát, illetve az ingatlan tulajdonosát a reklámeszköz haladéktalan eltávolítására, amelynek eredménytelensége esetén végrehajtási eljárást kezdeményez, továbbá a hatáskörébe tartozó jogkövetkezményeket alkalmazza.
(10) A hatóság a tudomásulvételi eljárásokban hozott érdemi döntéséről a fővárosi és vármegyei kormányhivatal útján tájékoztatja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot.
20. § (1) Az e §-ban foglalt további kiegészítéseket és eltéréseket a 2017. január 18-át megelőzően elhelyezett meglévő, az országos reklámkataszterbe bejegyzett reklámeszközökre kell alkalmazni.
(2) A reklámeszköz tudomásulvétele iránti eljárásban a kérelmezőnek
a) arról kell nyilatkoznia, hogy a reklámeszköz a telepítésének időpontjában megfelelt az akkor hatályos előírásoknak,
b) be kell mutatnia, hogy a reklámeszköz elhelyezésére 2017. január 18-át megelőzően került sor.
(3) Ha a reklámeszköz a telepítésének időpontjában megfelelt az akkor hatályos előírásoknak, a hatóság a reklámeszközt abban az esetben is tudomásul veszi, ha az Méptv., valamint e rendelet feltételei nem teljesülnek. A tudomásulvétel a 19. § (1) bekezdésében foglalt időpontig hatályos azzal, hogy a tudomásulvétel hatályának lejártáig gondoskodni kell arról, hogy a reklámeszköz megfeleljen az Méptv. és e rendelet előírásainak.
(4) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti tény nincs kellő mértékben alátámasztva, a hatóság a kérelmet elutasítja vagy a 19. § (3) vagy (4) bekezdése szerint jár el.
(5) A reklámeszköz abban az esetben is helyreállítható, ha az e rekonstrukciók eredményeként telepített reklámeszköz nem minősül a 3. § (1) bekezdésében felsorolt reklámeszköz-típusnak.
(6) A reklámeszköz prizmaként azzal a megkötéssel vehető tudomásul, hogy a három oldalú forgóhasábos eszköz felületenként legfeljebb 15 m2 határig használható reklámozásra.
(7) A közlekedésbiztonsági tábla esetén az eszköz tulajdonosa jogosult arra, hogy legfeljebb naptári évenként négy hónap időtartamban a közlekedésbiztonsági táblán turisztikai vagy társadalmi célú üzeneteket jelentessen meg.
(8) A tetőreklámok használaton kívüli tartószerkezetét az Méptv. 105. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettek az ott megállapított felelősségi rend szerint kötelesek eltávolítani.
21. § (1) A meglévő reklámeszköz használatára megkötött szerződések – ideértve a reklámrendszergazda-szerződéseket is – a szerződésben foglalt időpontban járnak le.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés a Méptv. 230. § (1) bekezdésében foglalt időpontban jár le, ha a tudomásulvételt nem kezdeményezték, vagy a tudomásulvétel iránti kérelmet a hatóság elutasította.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a szerződés időbeli hatálya meghosszabbítható, vagy a reklámeszközre a szerződés megszűnését követően új szerződés köthető.
(4) Új reklámrendszergazda-szerződés a Méptv. 102–104. §-ában, valamint az e rendeletben foglaltak figyelembevételével köthető.
22. §1
1. melléklet a 476/2024. (XII. 31.) Korm. rendelethez
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
Vizsgálandó szakkérdés |
Szakkérdést vizsgáló szerv |
|
|
1. |
régészeti örökség és műemléki érték, világörökségi és világörökségi várományos terület védelme |
örökségvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal |
|
2. |
a reklámeszköz fényereje és a várható fényszennyezés mértékére |
környezetvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal |
|
3. |
természet- és tájvédelem |
természet- és tájvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal |
|
4. |
tűzvédelmi előírásoknak való megfelelés |
tűzvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal |
|
5. |
közúti közlekedés biztonsága (általános esetben) |
közlekedési hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal |
A 22. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás