2024. évi L. törvény
2024. évi L. törvény
egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról1
Az Országgyűlés az „elérhető fogyasztóvédelem” elvének fokozottabb érvényesítése, a családok és a kiszolgáltatott fogyasztók, különösen a gyermekek testi épségének és egészségének fokozottabb védelme, továbbá a hulladékgazdálkodást érintő hatósági eljárások egyszerűsítése érdekében és Magyarország versenyképességének növelése érdekében a következő törvényt alkotja:
1. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
1. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Köteles fogyasztóvédelmi referenst foglalkoztatni a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás, ha az éves nettó (konszolidált) árbevétele meghaladja az 5 milliárd forintot.”
(2) Az Fgytv. 17/D. § (10) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (8) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:]
(3) Az Fgytv. 28. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. Az írásos formának a 17/C. § szerinti módokon is eleget lehet tenni. A kérelemnek tartalmaznia kell)
(4) Az Fgytv. 28. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. Az írásos formának a 17/C. § szerinti módokon is eleget lehet tenni. A kérelemnek tartalmaznia kell)
(5) Az Fgytv. 32. § a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében
a) kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha]
„ab) a vállalkozás alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor nem haladja meg a kétszázezer forintot, vagy”
(6) Az Fgytv. a következő 59. §-sal egészül ki:
„59. § A 17/D. § (1) bekezdésének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.”
2. § Az Fgytv.
a) 19. §-ában a „fogyasztóvédelemért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelmi hatóság” szöveg,
b) 43/B. §-ában a „26. cikk,” szövegrész helyébe a „26. cikk, 27. cikk (1) bekezdése,” szöveg, a „fogyasztóvédelemért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelmi hatóság” szöveg,
c) 57. § (2) bekezdés a) pontjában a „26. cikk,” szövegrész helyébe a „26. cikk, 27. cikk (1) bekezdése,” szöveg
lép.
3. § Hatályát veszti az Fgytv. 17/D. § (9) bekezdése és 30/A. § (2) bekezdése.
2. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
4. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti állami feladatokat lát el
a) a miniszter,
b) a kereskedelemért felelős miniszter,
c) az élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos vizsgálatot végző állami laboratóriumok,
d) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv,
e) az országos főállatorvos.”
5. § Az Éltv. a 28. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A kereskedelemért felelős miniszter feladatai
28/A. § A kereskedelemért felelős miniszter az élelmiszerlánc-felügyelet területén
a) ellátja az általa irányított élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tevékenységével összefüggő feladatokat,
b) ellátja az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott feladatokat,
c) közreműködik a nemzetközi kötelezettségekkel, valamint az ország agrárgazdaságának és kereskedelempolitikai céljaival összhangban az élelmiszerlánc-ellenőrzés feladatainak meghatározásában.”
6. § Az Éltv. a 28/A. §-t követően a következő alcím címmel egészül ki:
„Az országos főállatorvos feladatai”
7. § Az Éltv. 29. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az országos főállatorvos)
8. § Az Éltv. 38/A. §-a a következő (10a) és (10b) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a kereskedelemért felelős miniszter által irányított élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében közvetlen hozzáférést biztosít a FELIR-ben tárolt egyedi és személyes adatokhoz.
(10b) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az állami adó- és vámhatóság részére a felügyeleti díjjal kapcsolatos hatósági feladatai ellátása érdekében közvetlen hozzáférést biztosít a FELIR-ben tárolt egyedi és személyes adatokhoz.”
9. § Az Éltv. 47/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47/B. § (1) Az élelmiszerlánc (2) bekezdésben meghatározott szereplői évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni.
(2) Felügyeleti díjat köteles fizetni az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely:
a) az élelmiszer-termelési, tenyésztési, kísérleti célból tartott állatokat forgalomba hozza,
b) élelmiszer-, takarmánytermelési célból termesztett növényt, vetőmagot, növényi terméket, illetve az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szaporító és ültetési anyagot, forgalomba hozza,
c) a 35. § szerint nyilvántartott vagy engedélyezett élelmiszer-vállalkozás,
e) állatgyógyászati készítményt, állatgyógyászati terméket állít elő vagy forgalomba hozza,
f) engedélyköteles terméket, uniós termésnövelő anyagot, illetve EK-műtrágyát állít elő vagy forgalomba hoz,
g) állati eredetű melléktermék kezelését, felhasználását, további feldolgozását, szállítását végzi vagy az ezekből származó terméket forgalomba hozza,
h) élő állat szállítást végző vállalkozást, továbbá élőállat-szállító járművek mosását és fertőtlenítését végző helyet, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítőt, állatrakodót, gyűjtőállomást, kereskedői telepet, etető-itató állomást, pihentető állomást, állatvásárt üzemeltet,
i) szaporítóanyag előállítást és tárolást végez,
j) e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint nyilvántartott vagy engedélyezett laboratóriumot üzemeltet,
k) az állatok jelölésére szolgáló eszközt forgalomba hoz.
(3) A felügyeleti díj mértéke – a (6) és (7), valamint (9)–(11) bekezdésben foglalt eltéréssel – a felügyeleti díj fizetésére kötelezett (2) bekezdés szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított
a) előző naptári évi értékesítés nettó árbevételének, vagy
b) – személyi jövedelemadó-bevallásra köteles természetes személy – előző naptári évi bevételének
0,1%-a.
(4) Költségvetési szerv esetében a (3) bekezdés a) pontja szerinti árbevétel a költségvetési szerv államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet szerinti, vállalkozási tevékenységből származó, az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevétele.
(5) A (3) bekezdés szerinti értékesítés nettó árbevételének, illetve bevételnek nem része a felügyeleti díj fizetésére kötelezett által kapott, az államháztartásról szóló törvény szerinti támogatás összege.
(6) A termelői szerveződésen vagy a termelői szerveződés, valamint annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozáson keresztül történő forgalomba hozatal után fizetendő felügyeleti díj mértéke a termelői szerveződés vagy a termelői szerveződés és annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozás előző évi értékesítés nettó árbevételéből, a (2) bekezdés szerinti tevékenységhez kapcsolódó rész 0,1%-a, amennyiben a felügyeleti díjfizetési kötelezettséget a termelői szerveződés vagy a termelői szerveződés és annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozás szerződésben vagy egyoldalú jognyilatkozattal átvállalta a fizetésre kötelezett termelői szerveződés tagjától.
(7) A felügyeleti díj (6) bekezdés szerinti átvállalása esetén, a termelői szerveződés vagy a termelői szerveződés és annak tagjai kizárólagos tulajdonában álló vállalkozás és annak tagja közötti értékesítésből származó árbevétel nem része a (3) bekezdés szerinti értékesítés nettó árbevételének.
(8) Felügyeleti díj fizetésére kötelezettnek minősül a (3) bekezdésben foglaltak szerint az, aki nem magyarországi illetékességű, de Magyarország területén a (2) bekezdés szerinti tevékenységet végez és a 38/B. § szerinti FELIR-azonosítóval rendelkezik, továbbá az állami adó- és vámhatóságnál regisztrált általános forgalmi adóalanynak minősül.
(9) A felügyeleti díj mértéke az elsődlegesen végső fogyasztó számára értékesítő felügyeleti díj fizetésére kötelezett, a megelőző üzleti év mérlegforduló napján
a) a KKVtv. szerinti mikrovállalkozás és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kistermelő esetén évi húszezer forint;
b) a KKVtv. szerinti kisvállalkozás esetén évi hétszázezer forint.
(10) A (9) bekezdés szerinti felügyeleti díj fizetésére kötelezett a (9) bekezdésben meghatározott összegű felügyeleti díj megfizetése helyett választása alapján a (3) bekezdés szerint számított felügyeleti díjat fizeti meg.
(11) Mentesül a felügyeleti díj bevallási és fizetési kötelezettség alól a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 50. § (2) bekezdése alapján az átalányadózás választására jogosult mezőgazdasági őstermelő kizárólag az őstermelői tevékenysége vonatkozásában.
(12) A fizetésre kötelezett a felügyeleti díj fizetési kötelezettségét május 31-ig állapítja meg és vallja be az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített űrlapon.
(13) A fizetésre kötelezett az éves felügyeleti díjat két részletben, egyenlő összegben köteles megfizetni július 31. napjáig és január 31. napjáig. Az ezer forintot el nem érő felügyeleti díjat nem kell megfizetni.
(14) A felügyeleti díjjal kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el. A felügyeleti díjból származó bevétel az állam bevétele, amelyet az élelmiszerlánc felügyeleti szerv élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatai ellátására kell fordítani.
(15) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.”
10. § (1) Az Éltv. 76. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
(2) Az Éltv. 76. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az élelmiszer-előállítás, és
b) – a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben – az élelmiszer forgalomba hozatal
élelmiszer-higiéniai feltételeit.”
(3) Az Éltv. 76. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy a miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza
a) az előrecsomagolt élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogatértékeit és azok ellenőrzési módszereit,
b) a zöldség és gyümölcs ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint
c) az élelmiszer-ellenőrzés rendjét.”
11. § Az Éltv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 76/D. §-sal egészül ki:
„76/D. § (1) E törvénynek az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 47/B. §-át és 63/A. § (4) bekezdését első alkalommal a 2025. évben teljesítendő felügyeleti díj bevallási kötelezettség esetében kell alkalmazni.
(2) A 2025. január 1-jét megelőzően teljesítendő felügyeleti díj bevallási kötelezettséggel kapcsolatos hatósági feladatokat a Kormány rendeletében a 2024. december 31-én hatályos szabályok szerint kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv látja el azzal az eltéréssel, hogy a fizetésre kötelezett által 2025. január 31-ig fizetendő, a Módtv. hatálybalépését követően megfizetett felügyeleti díjat a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az államháztartásért felelős miniszter által megjelölt számlaszámra átutalja.
(3) E törvény 2024. december 31-ig hatályos 32. § (5) bekezdését és 44. § (1) bekezdés g) pontját a 2025. január 1-jét megelőzően teljesítendő felügyeleti díj bevallási kötelezettség tekintetében 2025. január 1-jét követően is alkalmazni kell.
(4) E törvénynek a Módtv. által hatályon kívül helyezett 38. § (1) bekezdés 20. pontját és 38. § (6) bekezdését a hatályvesztését megelőzően teljesítendő felügyeleti díj bevallási kötelezettség tekintetében a hatályvesztését követően is alkalmazni kell.
(5) E törvénynek a Módtv. által módosított 47/C. § (1) bekezdése szerinti jelentés 2025. január 1-jét követően is tartalmazza az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv saját bevételét képező felügyeleti díj felhasználását.”
12. § Az Éltv.
a) 14/C. §-ában az „(a továbbiakban: miniszter) egyetértésével” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: miniszter) és a kereskedelemért felelős miniszter egyetértésével” szöveg,
b) 28. § j) pontjában a „feladatait” szövegrész helyébe a „feladatait az általa irányított élelmiszerlánc-felügyeleti szerv vonatkozásában;” szöveg,
c) 28. § l) pontjában az „ellátja az élelmiszerlánc-felügyeleti” szövegrész helyébe az „ellátja – a kereskedelemért felelős miniszter által irányított, élelmiszerlánc-felügyeleti szervként kijelölt hatóság kivételével – az élelmiszerlánc-felügyeleti” szöveg,
d) 38/A. § (2) bekezdés o) pontjában a „47/B. § (12) bekezdés” szövegrész helyébe a „38/B. § (1) bekezdés” szöveg,
e) 38/B. § (1) bekezdésében a „bejelenteni.” szövegrész helyébe a „bejelenteni, amelyet az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv erre a célra kialakított központi elektronikus rendszerének használatával kell teljesíteni.” szöveg,
f) 55. § (7) bekezdésében az „állami adóhatóságnál” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóságnál” szöveg,
g) 63/A. § (4) bekezdésében a „szerv az ügyfelet” szövegrész helyébe a „szerv, a felügyeleti díjjal összefüggő mulasztás esetén az állami adó- és vámhatóság az ügyfelet” szöveg,
h) 76. § (5) bekezdés i) pontjában a „miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe a „miniszterrel, valamint a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben” szöveg,
i) 76. § (9) bekezdésében a „miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe a „miniszterrel és a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben” szöveg
lép.
13. § Hatályát veszti az Éltv.
a) 32. § (5) bekezdésében a „ , valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megfizetésének ellenőrzése” szövegrész,
c) 38. § (6) bekezdése,
d) 44. § (1) bekezdés g) pontjában az „ , illetve a felügyeleti díj bevallási és fizetési kötelezettség ellenőrzése” szövegrész,
e) 47/C. § (1) bekezdésében a „ , valamint a felügyeleti díj felhasználásáról” szövegrész,
g) 76. § (2) bekezdés 26. pontjában a „ -jelölés, -tárolás, továbbá -szállítás” szövegrész.
3. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosítása
14. § A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: 2008. évi XLVII. törvény) 12. §-a a következő (2)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatti hatósági eljárás megindításáról és lezárásáról az eljáró hatóság haladéktalanul, a belső ügyintézési felületen értesíti a 10. §-ban megjelölt hatóságokat.
(3) A belső ügyintézési felülethez a 10. §-ban megjelölt hatóságok férnek hozzá. A belső ügyintézési felületet a Kormány rendeletében kijelölt szerv működteti.
(4) A (2) bekezdés szerinti értesítést az eljárásra vonatkozó alábbi adatoknak az ügyintézési felületen történő rögzítésével kell teljesíteni:
a) az ügy száma,
b) az eljárás megindításának időpontja,
c) az eljárás alá vont neve és székhelye,
d) az eljárással érintett termék, márka és – amennyiben az ügy szempontjából releváns – termékkategória megnevezése,
e) a vizsgált magatartás rövid leírása,
f) az eljárással érintett kereskedelmi gyakorlat és kiterjedtségének megjelölése,
g) az eljárásban vizsgált magatartással érintett időszak,
h) annak az anyagi jogi rendelkezésnek a megjelölése, amelyet az eljárásban vizsgált magatartás valószínűsíthetően sért,
i) az eljárást befejező döntés kelte, száma és a rendelkező részben foglalt döntés tartalma, és
j) – amennyiben az nyilvános forrásból elérhető – az eljárást befejező döntés elérhetősége.
(5) Az együttműködés részletes szabályaira, valamint a (2) bekezdés szerinti belső ügyintézési felület alkalmazására vonatkozóan a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Felügyelet és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv együttműködési megállapodást kötnek, amelyet évente felülvizsgálnak, és honlapjukon a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesznek.”
15. § A 2008. évi XLVII. törvény 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bejelentéssel kapcsolatos eljárásról a Gazdasági Versenyhivatal a 12. § (4) bekezdése szerinti adatok belső ügyintézési felületen történő rögzítésével értesíti a 10. §-ban megjelölt hatóságokat.”
16. § A 2008. évi XLVII. törvény 26. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatti vizsgálat elrendeléséről, valamint a versenyfelügyeleti eljárást befejező döntésről a Gazdasági Versenyhivatal a 12. § (4) bekezdése szerinti adatok belső ügyintézési felületen történő rögzítésével értesíti a 10. §-ban megjelölt hatóságokat.”
17. § A 2008. évi XLVII. törvény a következő 55. §-sal egészül ki:
„55. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a belső ügyintézési felületet működtető szervet.”
4. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítása
18. § A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a továbbiakban: 2009. évi XCV. törvény) 6. § (8) bekezdésében az „az agrárpolitikáért” szövegrész helyébe az „a kereskedelemért” szöveg lép.
19. § Hatályát veszti a 2009. évi XCV. törvény 6. § (8) bekezdésében a „hivatalos lapjában, továbbá” szövegrész.
5. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
20. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A hulladékgazdálkodási hatóság nyilvántartásba vételével végezhető
a) környezetvédelmi célú oktatási-nevelési tevékenység körében arra alkalmas nem veszélyes hulladékból használati tárgyak, ajándéktárgyak készítése,
b) arra alkalmas hulladék művészeti célú felhasználása, amennyiben a műalkotás a közönség számára szervezett rendezvény keretében ténylegesen bemutatásra kerül,
ha a tevékenység nem veszélyezteti a környezetet, és az emberi egészséget, valamint a felhasznált nem veszélyes hulladék mennyisége nem haladja meg az évi egy tonnát.”
(2) A Ht. 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet, amely tevékenységeiből képződő, az állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe tartozó elsődleges hulladék mennyisége a hulladékgazdálkodási hatóság által elfogadott, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó adatszolgáltatása alapján összességében meghaladja az ötezer tonnát és a vállalatirányítási rendszerének részeként hulladékgazdálkodási célokat tartalmazó hulladékgazdálkodási tervvel rendelkezik, a koncessziós társasággal külön megállapodásban rögzítheti azokat az elvárásokat, amelyeket teljesíteni szükséges a (2) bekezdés a) pontja szerint átadott hulladék tekintetében. Az egyedi elvárások teljesítéséhez kapcsolódó költségeket a külön megállapodásban rögzítettek szerint a hulladékbirtokos a koncessziós társaságnak megtéríti.”
(3) A Ht. 61. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az elhagyott hulladék felszámolása tárgyában a (2) vagy (3) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésére a hulladékgazdálkodási hatóság – az ügy körülményeire tekintettel – határidőt állapít meg, amely nem lehet kevesebb 30 napnál és nem lehet több 90 napnál. A határidő annak lejárta előtt legalább 5 nappal benyújtott kérelemre indokolt esetben, egy alkalommal legfeljebb további 90 nappal meghosszabbítható.
(3b) Az elhagyott hulladék felszámolása tárgyában a (2) vagy (3) bekezdés szerinti kötelezést a hulladékgazdálkodási hatóság a közérdek védelme miatt azonnal végrehajthatónak nyilvánítja. Az elhagyott hulladék felszámolásával összefüggésben felmerülő költségek a (2) vagy (3) bekezdés szerint kötelezett személyt (e § alkalmazásában a továbbiakban: kötelezett) terhelik.”
(4) A Ht. 61. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az elhagyott hulladék felszámolására a kötelezett a kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntésben foglalt határidőn belül gondoskodik a hulladék ingatlanról történő elszállításáról, és a hulladéknak a megfelelő hulladékkezelési helyre történő elszállítása tényét a hulladékgazdálkodási hatóság ingatlan fekvése szerint illetékes szervénél az átvevő által a miniszter rendeletében meghatározott teljes bizonyító erejű magánokiratokkal, vagy a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti szállítási lappal, illetve bizonylattal igazolja.”
(5) A Ht. 61. § (24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(24) A (4) bekezdésben, és a 12. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése esetén a hulladékgazdálkodási hatóság a magyar állam javára a követelés és kamatai összegéig jelzáloggal terheli meg a hulladék jogellenes elhelyezője, elhagyója tulajdonában lévő ingatlant, ennek hiányában a (3) bekezdésben meghatározott ingatlant, és az ingatlanügyi hatóság a hulladékgazdálkodási hatóság felhívására a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi.”
(6) A Ht. 84. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kizárt a figyelmeztetés szankció és a hulladékgazdálkodási hatóság bírság kiszabásáról dönt:)
(7) A Ht. 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti jogsértést elkövető – a tízezer forintot el nem érő hulladékgazdálkodási bírság esetén –
a) jogsértés első alkalommal történő elkövetése esetén a bírság kiszabása helyett az elhagyott hulladék felszámolása mellett a hulladékgazdálkodási hatóság által szervezett hulladékgazdálkodással összefüggő képzésen (a továbbiakban: hulladékgazdálkodási képzés) való részvételre, vagy
b) jogsértés ismételten történő elkövetése esetén az elhagyott hulladék felszámolása mellett tízezer forint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére
kötelezhető.”
(8) A Ht. 86. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) A hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére a területi hulladékgazdálkodási hatóság a végrehajtás elrendelése előtt – kérelemre – legfeljebb 3 évig terjedő részletfizetést engedélyezhet. A részletfizetés engedélyezése esetén a kiszabott bírság (4) bekezdés szerinti mérséklésének nincs helye.”
21. § A Ht. 91. § (5b) bekezdésében az „Az (5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „A (2a), (5) és (5a) bekezdésben” szöveg lép.
6. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
22. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: 2017. évi CL. törvény) a következő 274/S. §-sal egészül ki:
„274/S. § [Átmeneti rendelkezés az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi. L. törvényhez]
E törvénynek az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi L. törvény által hatályon kívül helyezett 131. § (14) bekezdés k) pontját a hatályvesztését követően is alkalmazni kell a hatályvesztését megelőzően teljesítendő felügyeleti díj bevallási kötelezettség tekintetében.”
23. § A 2017. évi CL. törvény 269. § (11) bekezdésében az „élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter és a kereskedelemért felelős miniszter” szöveg lép.
24. § Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (14) bekezdés k) pontja.
7. Záró rendelkezések
25. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2025. január 1. napján lép hatályba.
(2) A 3. alcím 2026. január 1. napján lép hatályba.
26. § Ez a törvény
a) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c) az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
d) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
e) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGKés a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
f) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EKés a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
g) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
h) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
i) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
j) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
27. § E törvény
a) 1. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 27-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) 1. § (4)–(5) bekezdése a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) 6. §-a és 7. §-a a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/633 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) 20. § (1) bekezdése a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv 25. cikk (3) bekezdésének
való megfelelést szolgálja.
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Dr. Latorcai János s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2024. november 5-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2024. november 14.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás