2024. évi L. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A magyar fogyasztók érdekeinek védelme a hazai gazdaság működésének egyik legfontosabb eleme, így a fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyságának növelésével a törvény célja a fogyasztói érdekek érvényesítésének előmozdítása és fejlesztése. A fogyasztóvédelem erősítését szolgálja továbbá a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság felállítása, az ehhez szükséges módosításokat is tartalmazza a törvény.

A törvénnyel felülvizsgálatra és számos területen egyszerűsítésre kerülnek a hulladékgazdálkodási szabályozások a hatékony jogalkalmazás és az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) módosításával a fogyasztóvédelmi referens alkalmazását érintően a törvényben rögzítésre kerül, hogy fogyasztóvédelmi referens alkalmazása abban az esetben indokolt, ha egy adott vállalkozás jelentősebb árbevételt generáló tevékenységet folytat a piacon, így fogyasztóvédelmi referens alkalmazási kötelezettsége árbevételhez kötötten kerül meghatározásra.

A békéltető testületi eljárás megindításához szükséges kérelem tartalmi elemei között az elektronikus eljárás gyakorisága okán fel kell tüntetni a fogyasztó elektronikus elérhetőségét, amennyiben azzal rendelkezik, emellett az online űrlap formájában benyújtott kérelmek aláírási szabályait érintően kivételi szabály kerül rögzítésre.

A törvényben rögzítésre került, hogy a békéltető testület a vállalkozás alávetési nyilatkozatának hiányában abban az esetben hozhat kötelezést tartalmazó határozatot, amennyiben a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye a határozat meghozatalakor nem haladja meg a törvényben meghatározott értékhatárt. Amennyiben tehát a fogyasztó kérelmében megjelölt igényének az összege meghaladja a kétszázezer forintot, azonban az eljárás folyamatban léte alatt azt leszállítja és a határozat meghozatalakor már nem haladja meg a törvényi maximumot, úgy az egyéb feltételek fennállása esetén kötelezést tartalmazó határozat hozatalának van helye a követelés eredeti – törvényi maximumot meghaladó – összegére tekintet nélkül.

A módosítás észszerűsíti továbbá a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti tagállami online vitarendezési kapcsolattartó pont feladataira vonatkozó hatásköri szabályt, figyelemmel arra, hogy az eljáró hatóság törvényi szintű kijelölése nem indokolt, a konkrétan eljáró hatóság kormányrendelettel meghatározható.

Az Fgytv. módosítása biztosítja továbbá, hogy az 524/2013/EU rendelet szerinti online vitarendezési kapcsolattartó pont feladatai a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium mellett más fogyasztóvédelmi hatóság szervezeti keretei között is elláthatóak legyenek, továbbá, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésben a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NKFH) is részt vehessen.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításának célja, hogy az élelmiszerlánc hatósági felügyeletében a kereskedelemért felelős miniszter és az általa irányított, élelmiszerlánc-felügyeleti szervként eljáró NKFH szerepvállalásának az alapjait is lefektesse. A módosítások meghatározzák a kereskedelemért felelős miniszter feladatait az élelmiszerlánc-felügyelet területén (amely jelenti egyfelől az élelmiszerlánc-felügyeleti szervként eljáró NKFH irányítását, továbbá az élelmiszer-szabályozás kialakításában és az élelmiszer-ellenőrzési tevékenység irányításában, valamint a nemzetközi kötelezettségek teljesítésében való szerepvállalást), és a feladatellátás érdekében hozzáférést biztosítanak az NKFH és az állami adóhatóság részére a FELIR-hez.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervi tevékenység strukturális változása okán indokolt az élelmiszerlánc-felügyeleti díjfizetési kötelezettség szabályainak az átalakítása. A díj a központi költségvetés bevétele lesz a továbbiakban, a hatósági tevékenység finanszírozása költségvetési támogatással lesz biztosított, azonban garanciális szabályként azt továbbra is előírja a törvény, hogy a felügyeleti díjból származó bevételt az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatai ellátására kell fordítani. A kötelezettséggel kapcsolatos feladatok állami adóhatóság általi ellátásával a kötelezettek számára is egyszerűbbé válik a díjfizetés. A felügyeleti díj állami adóhatósági beszedésével deregulálhatóak a szabályozás azon elemei, amelyek az adózás rendjéről szóló törvény és az adóigazgatási rendtartás alkalmazhatóságára tekintettel már szükségtelenek.

Jelenleg a fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti területen nem áll rendelkezésre egységes informatikai szakrendszer, így a fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti hatósági ügyek egységes nyilvántartása, a társhatóságokkal való adatkapcsolat, illetve a szakmai irányítás informatikai támogatása nem biztosított.

Az Alkotmánybíróság 1/2024. (I. 9.) AB határozata kimondta, hogy az Országgyűlés az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével és XXVIII. cikk (6) bekezdésével összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem szabályozta a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény alapján létrehozott hatásköri rendszerben eljáró valamennyi hatóságra kiterjedően az együttműködés szervezeti rendjét, továbbá az általuk indított eljárásokról – az ügy érdemi azonosíthatóságához szükséges adatokra kiterjedően – a többi hatóság kötelező és haladéktalan értesítésének eljárásrendjét.

A módosítás az Alkotmánybíróság döntésének végrehajtása érdekében a Gazdasági Versenyhivatal, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság hozzáférését biztosító „belső ügyintézési felület” kialakítását írja elő, amelyen keresztül az eljáró hatóság haladéktalanul értesítené a többi hatóságot a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatti hatósági eljárás megindításáról és lezárásáról. A rendszer működtetőjét a Kormány rendeletben jelöli ki. A rendszer bevezetése a törvénymódosítás mellett informatikai fejlesztést igényel, melyre tekintettel a módosítás hatálybalépési időpontja 2026. január 1-je.

Az élelmiszer-forgalmazás tekintetében – meghatározott kivételektől eltekintve – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatait a kereskedelemért felelős miniszter által irányított élelmiszerlánc-felügyeleti szerv látja el, ezen hatóság kizárólagos hatáskörébe kerülnek a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény szerinti feladatok, így a jogsértő magatartás szankcionálása is.

A törvény a tisztességtelen forgalmazói magatartást tanúsító kereskedő meghatározott adatainak a közzétételét is előírja, amelyet az eljáró hatóság honlapja mellett az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, továbbá honlapján is teljesíteni szükséges. A hatásköri szabályok változására tekintettel már szükségtelen az agrárminiszter közzétételi kötelezettségének a fenntartása, a közzétételi előírás olyképpen való módosítása indokolt, hogy a közzétételt az eljáró hatóság honlapja mellett a kereskedelemért felelős miniszter honlapján kell teljesíteni.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) módosítását indokolja, hogy jelenleg számos esetben olyan hulladéktermelő szervezetek sem jogosultak egyedi megállapodást kötni a hulladékuk kezelésével kapcsolatban a koncessziós társasággal, amelyek hajlandóak lennének vállalni ennek a költségeit, de az általuk éves szinten termelt hulladék nem éri el az 50.000 tonnát. A módosítással a megállapodás megkötésének lehetősége a kevesebb mennyiségű hulladékot termelő gazdálkodó szervezetek számára is elérhetővé válik.

A Ht. 61. § (4) bekezdésének módosítását indokolja, hogy a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladék (a továbbiakban együtt: elhagyott hulladék) esetében a jogszabály a hulladékgazdálkodási hatóság számára tulajdonképpen kötelezően előírta, hogy az így keletkezett hulladék elszállíttatására 30 napos határidő tűzésével kell köteleznie a tulajdonost vagy a hulladék birtokosát. A gyakorlati tapasztalatok alapján ugyanakkor ez a 30 napos határidő a legtöbb esetben kevésnek bizonyult (pl. az elhagyott hulladék mennyisége, milyensége miatt), ezért indokolt egy olyan szabályozás kialakítása, mely bizonyos keretek között nagyobb mozgásteret enged a hatóság számára a megfelelő határidő megválasztásában, elősegítve ezzel a jogkövető magatartás tanúsításának lehetőségét.

A Ht. 61. § (24) bekezdése előírja, hogy a 61. § (4) bekezdésében, és a 12. § (1) bekezdésben foglaltak megsértése esetén a hulladékgazdálkodási hatóság a magyar állam javára a követelés és kamatai összegéig jelzáloggal terheli meg a jogellenesen elhelyezett hulladékkal érintett ingatlant. Amennyiben a jogsértést az ingatlantulajdonos követi el, az ingatlantulajdonos saját tulajdonában lévő, hulladékkal borított ingatlanára vonatkozóan kerül bejegyzésre jelzálogjog. Indokolt a szabályozás olyan módosítása, amely biztosítja, hogy a hulladékot elhagyó tulajdonában álló ingatlan is megterhelhető legyen jelzálogjoggal.

A Ht. 86. §-ának módosítása a hulladékgazdálkodási bírság kiszabása során felmerült joghézag kiküszöbölésére irányul. A módosítás következtében a jövőben nem fordulhatnak elő olyan esetek, ahol a hulladék csekély mennyiségére tekintettel a számított bírság összege nem éri el az adóhatóság által foganatosítandó legkisebb kiszabható 10.000 Ft-os összeget és ezért a jogsértő személyt többszöri jogsértés esetén sem tudja a hulladékgazdálkodási hatóság közigazgatási szankcióval sújtani, illetve nem tud szankciót bejegyezni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába, így a szankcióval elérni kívánt visszatartó erő nem tud érvényesülni. A módosítás eredményeképpen jogsértést ismételten elkövető személlyel szemben tízezer forint összegű bírság kiszabására minden esetben sor kerülhet.

A Ht. 91. §-ának technikai módosítása pontosítja azon rendelkezések felsorolását, amelyek fogyasztóvédelmi tárgyúnak minősülnek, és megsértésük esetén a fogyasztóvédelmi hatóság járhat el.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása egyfelől az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általi – adótitkot képező adatra vonatkozó – adatigénylési lehetőség megszüntetése érdekében szükséges arra tekintettel, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj beszedésével kapcsolatos hatósági feladatokat 2025. január 1-jétől a NAV látja el. Figyelemmel azonban arra, hogy a 2025. január 1-jét megelőzően teljesítendő felügyeleti díj bevallási kötelezettséghez kapcsolódó feladatokat továbbra is a NÉBIH látja el, átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy ezen időszak tekintetében a NÉBIH továbbra is igényelhessen adótitkot képező adatokat a NAV-tól.

Másfelől a kereskedelemért felelős miniszternek az élelmiszerlánc-felügyelet területén kapott feladataira figyelemmel szükséges az EKAER bejelentési kötelezettséggel érintett termékek körére vonatkozó miniszteri rendelet esetében – az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter mellett – a kereskedelemért felelős miniszter egyetértési jogának a kikötése is.

A törvényben foglaltak – főszabály szerint – 2025. január 1-jén lépnek hatályba, amely alól kivételt jelentenek az informatikai fejlesztést, ezáltal hosszabb felkészülési időt igénylő azon módosítások, amelyek a Gazdasági Versenyhivatal, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság hozzáférését biztosító „belső ügyintézési felület” kialakításának a törvényi alapjait fektetik le.

Az Európai Unió jogának való megfelelést rögzítő rendelkezések.