• Tartalom

2024. évi LI. törvény indokolás

2024. évi LI. törvény indokolás

az egyes törvényeknek az igazságügyi szakértőkkel és a szakértői bizonyítással összefüggő módosításáról szóló 2024. évi LI. törvényhez

2025.01.01.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvény különösen a polgári és büntető peres eljárások során egyaránt jelentkező igazságügyi szakértők hiánya miatt az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos jogi környezetet érintően tartalmaz olyan módosításokat, amelyek vonzóbbá teszik a szakértői pályát, és a megfelelő szaktudással és szakmai tapasztalattal rendelkezőket az igazságügyi szakértői névjegyzék irányába terelik.
A törvény az igazságügyi szakértőket érintő jogszabályok módosítása során továbbra is biztosítja, hogy kizárólag a legfelkészültebb szakemberek végezhessenek szakértői tevékenységet és magas színvonalú szakvélemények kerüljenek a jogalkalmazók elé. A szakértői tevékenység minden jogrendszerben a bizonyítási eljárás részét képezi, ennek megfelelően a szakértővé válás feltételei, a szakterületi kompetenciák meghatározása, a bírósági eljárásokba való bekapcsolódásuk menete, jogaik és kötelezettségeik mind olyan kérdések, amelyek befolyással lehetnek a szakértői vélemények minőségére.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1–2. §
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben – a szakértőjelölti idő eltörléséhez kapcsolódóan – rögzítésre kerül, hogy Nemzeti Szakértői és Kutató Központnál (a továbbiakban: NSZKK) állományban lévő szakértőjelöltek – szakértő gyakornok megnevezés alatt kerülnek továbbfoglalkoztatásra.
3. §
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) módosítását a képzési hozzájárulás bevezetése indokolja. A képzési hozzájárulást nem a szakértőnek kell megfizetni, hanem a közjegyző közvetlenül utalja el a képzési hozzájárulást, ezzel is csökkentve az igazságügyi szakértők adminisztratív terheit és költségeit. A képzési hozzájárulást érintően indokolt felhívni a figyelmet arra, hogy a képzési hozzájárulás vonatkozásában a díjmegállapító végzés a nyilvántartást vezető hatóságra tartalmaz rendelkezést, így a fellebbezési jog nem a szakértőt illeti meg. Ugyanakkor a Kjnp. 27. § (4) bekezdése – mely szerint kirendelt szakértő díjáról rendelkező végzés ellen a szakértő és a kérelmező külön fellebbezéssel élhetnek – ezzel együtt nem módosul, így a nyilvántartó hatóság részére járó képzési hozzájárulás vonatkozásában nincs helye fellebbezésnek. Tehát a nyilvántartást vezető hatóság nem fellebbezhet.
4. §
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításával – összhangban igazságügyi szakértőkről szóló törvénnyel – biztosításra kerül, hogy a hazánkban államilag elfogadott képesítést adó egyetemek, doktori iskolák eseti szakértőként kirendelhetőek lesznek azon szakterületekre, melyek képesítési feltételei vonatkozásában az adott egyetem, doktori iskola képzést, tanfolyamot indít.
5–6. §
Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény módosításával a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakértőként kirendelhető lesz abban az esetben, ha a peres eljárásban a szakterületet érintő szakkérdés merül fel.
7. §
A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosításával a költségvetési szervként működő tudományos kutatási tevékenységet végző kutatóintézetek szakértőként kirendelhetővé válnak.
8–10. §
Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) módosításával azon személyek, akik az egyes szakértői szakterületekre vonatkozó ágazati szakértői jegyzékbe be vannak jegyezve kérelemre – a képesítési feltételek névjegyzéket vezető hatóság általi vizsgálata nélkül – az igazságügyi szakértői névjegyzékbe is bejegyzésre kerülhetnek. Ennek megfelelően az ágazati szakértői jogosultsággal rendelkezők esetében az igazságügyi szakértővé váláshoz önmagában elegendő lesz az ágazati szakértői jogosultságról nyilatkozni. Az ágazati szakértői jogosultság meglétét az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság hivatalból ellenőrzi, figyelemmel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 36. § (2) bekezdésére.
A fentieken túlmenően a módosítás a költségvetési szervként működő tudományos kutatási tevékenységet végző kutató intézetek, valamint Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Építész Kamara igazságügyi szakértői jogosultságának a megteremtését is szolgálja.
A törvényben egyértelműen rögzítésre kerül, hogy a hazánkban államilag elfogadott képesítést adó egyetemek, doktori iskolák eseti szakértőként kirendelhetőek legyenek azokra a szakterületekre, melyek képesítési feltételei vonatkozásában az adott egyetem, doktori iskola képzést, tanfolyamot indít. Az egyetemi intézmények eseti szakértőként történő kirendelése esetén is alkalmazni kell a Szaktv. azon rendelkezését, amely szerint eseti szakértőként csak az járhat el, aki a Szaktv. 45. § (2) bekezdés n) pontja szerinti felhívásnak megfelelően nyilatkozik arról, hogy az igazságügyi szakértőkre vonatkozó fegyelmi követelményeknek aláveti magát. Az eseti szakértő jogaira és kötelezettségeire a Szaktv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A törvény szerint a jövőben a szakértők a tevékenységüket szakértőjelölti várakozás nélkül folytathatják, erre figyelemmel a szakértőjelölti idő eltörlésre kerül. A szakértőjelölti idő eltörlése során az NSZKK-nál állományban lévő szakértőjelöltek – figyelemmel ezen szakértőjelölti státusz specialitására – szakértő gyakornok megnevezés alatt kerülnek továbbfoglalkoztatásra.
A törvény szerint szakértők szakmai továbbképzése a Kamarától átkerül az Igazságügyi Minisztérium által felügyelt Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiájához.
A módosítással lehetővé válik, hogy a szükséges ismereteket elsajátító és a szakmájukat gyakorló természetes személyek már 2 év gyakorlati idő elteltét követően számot adjanak tudásukról és a sikeres vizsga letételét követően a jelenleg biztosított időhöz képest hamarabb megkezdjék önálló igazságügyi szakértői tevékenységüket.
A statisztikai adatgyűjtés jogalkotói céljára figyelemmel a szakértők negyedéves adatszolgáltatásra kötelezése helyett éves statisztikai adatszolgáltatásra lesznek kötelesek.
A törvény módosításával a szakértő elektronikus úton történő kapcsolattartásra lesz köteles és a szakvéleményét, valamint egyéb beadványait elektronikusan kell kézbesítenie a hatóságnak és a hatóság is valamennyi hatósági iratot elektronikusan kézbesít a részére. Külön törvény az elektronikus kapcsolattartást érintően eltérő szabályokat határozhat meg, amennyiben az eljárás sajátossága ezt indokolja. Így a polgári perrendtartásról szóló törvényben rögzítésre került, hogy a bíróság a szakértő, a szakértői tevékenységet végző szerv indokolt kérelmére elektronikus kapcsolattartás esetén is engedélyt adhat a szakvélemény vagy egy részének papír alapú benyújtására. Az elektronikus kapcsolattartás szabályait a szakértőnek a Jogakadémiával történő kapcsolattartására is alkalmazni kell.
A törvény alapján a kamarai költségátalány helyett képzési hozzájárulás kerül bevezetésre. A képzési hozzájárulást nem a szakértőnek kell megfizetni, hanem a kirendelő szerv közvetlenül utalja el a képzési hozzájárulást, ezzel is csökkentve az igazságügyi szakértők adminisztratív terheit és költségeit. Továbbá a jövőben a kamarai költségátalányt felváltó képzési hozzájárulás a névjegyzéket vezető hatóság bevételét képezi, figyelemmel arra, hogy a szakértők szakmai továbbképzését a jövőben az igazságügyi tárca végzi.
11–12. §
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) hatályos szabályai csak korlátozottan engedik meg a szakértői testületek igénybevételét. A Pp. 315. § (2) bekezdése szerint akkor rendelhető ki szakértői testület, ha az első szakvélemény aggályossága nem volt feloldható és új szakértő kirendelésére sor került, de az új szakértő kirendelése után is aggályosak maradtak a szakvélemények. Következésképpen polgári eljárásban különösen összetett szakkérdésekben sem lehet első körben kirendelni szakértői testületet és ha a fél hoz egy másik szakvéleményt, úgy szintén nincs szakértői testület kirendelésének helye, figyelemmel arra, hogy az nem minősül új kirendelésnek. A Pp. módosításának a célja, hogy a szakértői testületek első körben is kirendelhetővé válhassanak.
A Pp.-módosítás szükségessé teszi az is, hogy a jövőben felsőoktatási intézmények és költségvetési szervként működő kutatóintézetek is kirendelhetők lesznek, erre figyelemmel indokolt összeférhetetlenségi szabályok meghatározása.
A polgári perrendtartásról szóló törvényben rögzítésre kerül az igazságügyi szakértők elektronikus kapcsolattartási kötelezettsége, továbbá az, hogy a bíróság a szakértő, a szakértői tevékenységet végző szerv indokolt kérelmére elektronikus kapcsolattartás esetén is engedélyt adhat a szakvélemény vagy egy részének papír alapú benyújtására.
A törvény alapján a kamarai költségátalány helyett képzési hozzájárulás kerül bevezetésre, amelyet a Szaktv. módosítása szerint nem a szakértőnek kell megfizetni, hanem a kirendelő szerv közvetlenül utalja el a névjegyzéket vezető hatóság részére. A képzési hozzájárulás vonatkozásában a bíróság díjmegállapító végzése a nyilvántartást vezető hatóságra tartalmaz rendelkezést. Ugyanakkor a Pp. 318. § (4) bekezdése – mely szerint a kirendelt szakértő díjáról rendelkező végzés ellen a szakértő és a felek külön fellebbezéssel élhetnek – ezzel együtt nem módosul, így a nyilvántartó hatóság részére járó képzési hozzájárulás vonatkozásában nincs helye fellebbezésnek. Tehát a nyilvántartást vezető hatóság nem fellebbezhet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Pp. 351. § (6) bekezdése, illetve 351. § (2) bekezdés d) pontja nem alkalmazandó, ezáltal a nyilvántartást vezető hatósággal a díjmegállapító végzést nem kell közölni.
13. §
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítását az igazságügyi szakértők elektronikus kapcsolattartási kötelezettségének előírása indokolja.
14. §
Hatályba léptető rendelkezés.
15. §
Jogharmonizációs záradék.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére