55/2024. (III. 7.) Korm. rendelet
55/2024. (III. 7.) Korm. rendelet
a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 201. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet] a következő ELSŐ/A. RÉSSZEL egészül ki:
A BEFEKTETÉSI ALAP TÍPUSAI ELSŐDLEGES ESZKÖZKATEGÓRIA SZERINT
1/B. § (1) A befektetési alap a Kbftv. 67. § (1) bekezdés e) pontjának megfelelően az alábbi elsődleges eszközkategóriák szerint hozható létre:
1. értékpapíralap,
2. vegyes alap,
3. ingatlanalap,
4. kockázati tőkealap és magántőkealap.
(2) A befektetési alap az alábbi típusok szerint hozható létre:
1. kötvényalap,
2. részvényalap,
3. vegyes értékpapíralap,
4. tőkevédett alap,
5. abszolút hozamú alap,
6. unikális alap,
7. indexkövető alap,
8. árupiaci alap,
9. alapok alapja,
10. vegyes alap,
11. ingatlanalap,
12. származtatott alap,
13. kockázati tőkealap,
14. magántőkealap.
(3) A befektetési alapkezelő, illetve a letétkezelő – döntése alapján – az alap befektetési politikájában, illetve a kezelési szabályzatában foglaltak szerint
a) az alap nevében feltünteti a (2) bekezdésben megjelölt típus valamelyikét, és
b) az alap nevében feltüntetheti az általa meghatározott alkategóriát.
(4) Az alap befektetési alkategória típusának meghatározásakor az alap speciális jellemzői figyelembe vehetőek, ha megjelenítésük segíti a befektetők minél teljesebb tájékoztatását. Befektetési alkategória típus megjelöléseként a piaci gyakorlatban széles körben ismert és elfogadott típusmegnevezés is megadható.
(5) Értékpapíralapnak minősül a (2) bekezdés 1–9. pontjában meghatározott befektetési alap.
(6) A származtatott alap típus megjelölés is lehet e rendelet szabályainak betartása szerint, de alkategóriaként való feltüntetése szükséges, ha a származtatott eszközök mértéke eléri az 5%-ot.
A BEFEKTETÉSI ALAP EGYES TÍPUSAIRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK
1/C. § (1) Kötvényalap eszközeinek
a) legalább 55%-a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve ilyen eszközzel szembeni kitettséget biztosító eszköz,
b) legalább 5%-a állampapír, és legalább 3%-a legfeljebb egyéves futamidejű vagy egyéves hátralévő futamidejű állampapír,
c) legfeljebb 37%-a egyéb eszköz.
(2) Részvényalap eszközeinek
a) legalább 80%-a részvénykitettséget biztosító eszköz,
b) legalább 5%-a állampapír, és legalább 3%-a legfeljebb egyéves futamidejű vagy egyéves hátralévő futamidejű állampapír,
c) legfeljebb 12%-a egyéb eszköz.
(3) Vegyes értékpapíralap eszközeinek
a) legfeljebb 80%-a részvénykitettséget biztosító eszköz,
b) legfeljebb 80%-a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, vagy ilyen eszközzel szembeni kitettséget biztosító eszköz,
c) legalább 5%-a állampapír, és legalább 3%-a legfeljebb egyéves futamidejű vagy egyéves hátralévő futamidejű állampapír,
d) legfeljebb 35%-a egyéb eszköz.
(4) Tőkevédett alap eszközeinek
a) legalább 60%-a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (ideértve az ilyen eszközzel szembeni kitettséget biztosító eszközt), illetve bankbetét, ezen belül legfeljebb 40% hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (ideértve az ilyen eszközzel szembeni kitettséget biztosító eszközt),
b) legalább 5%-a állampapír, és legalább 3%-a legfeljebb egyéves futamidejű vagy egyéves hátralévő futamidejű állampapír,
c) legfeljebb 32%-a egyéb eszköz.
(5) Abszolút hozamú alap az a befektetési alap, amely tőkepiaci környezettől független pozitív hozam elérésére törekszik, és valamely kockázatmentes hozamot reprezentáló pénzpiaci mutató vagy index meghaladását tűzi ki célként.
(6) Unikális alap az a befektetési alap, amely portfóliójában az (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott eszközöket tarthatja, és eszközeinek legalább 5%-a állampapír. Portfóliójának súlyozott átlagos lejárata meghaladja a hat hónapot, valamint súlyozott átlagos élettartama meghaladja a tizenkét hónapot.
(7) Indexkövető alap az a befektetési alap, mely ÁÉKBV esetén megfelel a 9. §-ban, ABA esetében a 24. §-ban meghatározott feltételeknek.
(8) Árupiaci alap eszközeinek
a) legalább 50%-a árupiaci kitettséget biztosító eszköz (ideértve más árupiaci alap által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt),
b) legalább 5%-a állampapír, és legalább 3%-a legfeljebb egyéves futamidejű vagy egyéves hátralévő futamidejű állampapír,
c) legfeljebb 42%-a egyéb eszköz.
(9) Alapok alapja eszközeinek
a) legalább 85%-a kollektív befektetési értékpapír,
b) legalább 5%-a állampapír, és legalább 3%-a legfeljebb egyéves futamidejű vagy egyéves hátralévő futamidejű állampapír,
c) legfeljebb 7%-a egyéb eszköz.
(10) Vegyes alap eszközeinek
a) legalább 40%-a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (ideértve az ilyen eszközzel szembeni kitettséget biztosító eszközt) vagy részvénykitettséget biztosító eszköz,
b) legfeljebb 40%-a a 37. § a)–c) és f) pontok valamelyikében megjelölt eszköz,
c) legalább 5%-a állampapír, és legalább 3%-a legfeljebb egyéves futamidejű vagy egyéves hátralévő futamidejű állampapír,
d) legfeljebb 35%-a egyéb eszköz.
(11) Ingatlanalap eszközeinek
a) legalább 40%-a a 37. § a)–c) és f) pontok valamelyikében megjelölt eszköz,
b) legalább 5%-a állampapír, és legalább 3%-a legfeljebb egyéves futamidejű vagy egyéves hátralévő futamidejű állampapír,
c) legfeljebb 52%-a egyéb eszköz.
(12) Újonnan induló ingatlanalap a (11) bekezdésben meghatározott korlátokat az alap Felügyelet által történő nyilvántartásba vételétől számított két éven belül éri el, amely időszak a Felügyeletnek történő bejelentést követően két évvel meghosszabbítható.
(13) Átalakuló ingatlanalap a (11) bekezdésben meghatározott korlátokat az átalakulás napjától számított egy éven belül éri el, amely időszak a Felügyeletnek történő bejelentést követően egy évvel meghosszabbítható.
1/D. § E fejezet vonatkozásában állampapírnak minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2) bekezdés 2a. pontjában meghatározott állampapír.
1/E. § (1) E fejezet vonatkozásában, ÁÉKBV-ként létrehozott befektetési alap tekintetében egyéb eszköznek minősül a 2–6. §-ban meghatározott eszköz, illetve az adott alap vonatkozásában az az eszköz – ideértve a legnagyobb kitettséget jelentő eszközt is –, amelybe a befektetési alap egyébként befektethet.
(2) E fejezet vonatkozásában, ABA-ként létrehozott befektetési alap tekintetében egyéb eszköznek minősül a Bszt. 6. §-a szerinti pénzügyi eszköz és a pénzeszköz, illetve az adott alap vonatkozásában az az eszköz – ideértve a legnagyobb kitettséget jelentő eszközt is –, amelybe a befektetési alap egyébként befektethet. Kötvényalap és vegyes értékpapíralap esetében egyéb eszköznek minősül az árupiaci kitettséget biztosító eszköz is.
1/F. § (1) Az 1/E. §-tól eltérően, kötvényalap esetében a részvénykitettséget biztosító eszköz nem minősül egyéb eszköznek, ide nem értve az átváltoztatható kötvényt.
(2) Befektetési alap eszközeinek legfeljebb 10%-át tarthatja hitelintézet által kibocsátott kötvényben, ide nem értve
a) a 8. § (6) bekezdésében és a 18. § (3) bekezdésében meghatározott eseteket,
b) a szakosított hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt és a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 72a. és 72b. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt.
1/G. § E fejezet vonatkozásában kitettséget biztosító eszköznek tekintendő – az adott típusú eszköz közvetlen megszerzésén túlmenően –
a) az adott eszköztípusra kötött származtatott ügylet,
b) az adott eszköztípuson alapuló indexre kötött származtatott ügylet vagy
c) a portfóliójában az adott eszköztípust tartalmazó kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír.
1/H. § (1) Az 1/C. §-ban szereplő korlátoktól eltérően, alapok alapjának, indexkövető alapnak és részvényalapnak nem minősülő ABA eszközeinek legfeljebb 70%-át fektetheti kollektív befektetési értékpapírba.
(2) Az alapok alapja lehetőség szerint feltünteti nevében a legnagyobb mögöttes kitettséget jelentő eszközkategóriát.
1/I. § (1) Ha a befektetési alap az 1/C. §-ban meghatározott korlátoktól – ide nem értve az állampapírra vonatkozó korlátot – 5 százalékponttal nagyobb mértékben eltér, a befektetési alapkezelő köteles a limitsértést a Felügyeletnek bejelenteni.
(2) A befektetési alap e rész tekintetében alkalmazza az e rendeletben foglalt limitsértési szabályokat.
(3) A 13. § eladási és vételi ügylet tekintetében is alkalmazandó e rész vonatkozásában.
1/J. § (1) ÁÉKBV-ként létrehozott befektetési alap esetében e rész rendelkezéseit a Második Részben foglaltakkal együttesen kell alkalmazni.
(2) ABA-ként létrehozott befektetési alap esetében e rész rendelkezéseit a Harmadik Részben foglaltakkal együttesen kell alkalmazni.
1/K. § Ez a rész nem vonatkozik az olyan értékpapíralapra, amelynek a befektetési politikája, valamint kezelési szabályzata által meghatározottak szerint, legalább 80%-os mértékben Magyarországon kívül kibocsátott, valamint forgalmazott eszközbe fektet be.
1/L. § Ez a rész nem vonatkozik a zártkörű befektetési alapokra és a nyilvános, belépési korláttal rendelkező ingatlanalapokra.”
2. § A 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Nyilvános értékpapír befektetési alap kizárólag a Bszt. 6. §-a szerinti pénzügyi eszközbe vagy pénzeszközbe fektethet be.
(2) A befektetési alap rendelkezhet járulékos likvid eszközzel.”
3. § A 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § Zártkörű értékpapír befektetési alap kizárólag a Bszt. 6. §-a szerinti pénzügyi eszközbe vagy pénzeszközbe fektethet be.”
4. § A 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet Harmadik Része a következő V/B. Fejezettel egészül ki:
A VEGYES ALAPOK BEFEKTETÉSI SZABÁLYAI
35/C. § (1) Vegyes alap esetében a hitelfelvételre, az értékpapírkölcsönre, az eszközök megterhelésére a 15. § rendelkezései alkalmazandóak. A 15. § (1) bekezdésétől eltérően a vegyes alap jogosult kötvényt kibocsátani.
(2) Vegyes alap esetében az ingatlanalapokra vonatkozó rendelkezések közül a 38–40. §, a 41. § (1), (3)–(5) bekezdése, a 42. § (3) bekezdése, a 44–46. §, a 47/A. §, a 48–49. §, az 50. § (2)–(4) bekezdése megfelelően alkalmazandók.
(3) Vegyes alap esetében az 50. § (1) bekezdése megfelelően alkalmazandó, azzal, hogy az ingatlantársaság a vegyes alap ingatlanait és egyéb eszközeit csak a vegyes alapokra vonatkozó szabályokkal egyező módon terhelheti meg.”
5. § A 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 42. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nyilvános ingatlanalap nem bocsáthat ki kötvényt.”
6. § A 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Zártkörű ingatlanalap nem bocsáthat ki kötvényt.”
7. § A 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 32. alcíme a következő 51/A. §-sal egészül ki:
„51/A. § A befektetési alapkezelő, illetve a letétkezelő 2024. július 1-ig köteles minden intézkedést megtenni annak érdekében, hogy e rendeletnek a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014 (III. 14). Korm. rendelet módosításáról szóló 55/2024. (III. 7.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseinek legkésőbb 2024. szeptember 1-től megfeleljen.”
8. § A 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
a) 1/A. §-ában a „rendelet által” szövegrész helyébe a „rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet] által” szöveg,
b) 10. § (1) bekezdésében az „A 8. §-ban szereplő” szövegrész helyébe az „Az 1/C. § (1) bekezdés a) pontjában és a 8. §-ban szereplő” szöveg,
c) 13. § (1) bekezdésében az „eladási” szövegrész helyébe az „eladási vagy vételi” szöveg,
d) 19. §-ában az „A 18. §-ban szereplő” szövegrész helyébe az „Az 1/C. § (1) bekezdés a) pontjában és a 18. §-ban szereplő” szöveg,
e) 21. § (5) bekezdésében az „eszközeinek több mint 80%-át fekteti” szövegrész helyébe az „eszközeinek legalább 85%-át fekteti” szöveg,
f) 41. § (3) bekezdésében a „kivéve azon vagyoni értékű jogokat” szövegrész helyébe a „kivéve az építményi jogot és azon vagyoni értékű jogokat” szöveg,
g) 48. § (3) bekezdés d) pontjában a „székhelye” szövegrész helyébe a „székhelye vagy fióktelepe” szöveg
lép.
10. § Hatályát veszti a 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat 13. sora.
11. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az 1–6. §, a 8–10. § és az 1. melléklet 2024. július 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet az 55/2024. (III. 7.) Korm. rendelethez
1. A 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt táblázat A:1 mezője helyébe a következő mező lép:
(A.) |
(1.) |
A nettó pozíciót képező pénzeszköz, pénzügyi eszköz |
2. A 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt táblázat A:6 mezője helyébe a következő mező lép:
(A.) |
(6.) |
e) A b)–d) pontba nem tartozó pénzügyi eszköz |
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás