KÜ BH 2024/55

[1] Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 2015. december 10. napján meghozta a X-150/271.686/2015. számú határozatot (a továbbiakban: KH), amely a következőkről rendelkezett:

„1. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 2016. január 1. napjával kezdődő határozatlan időtartamra megbízza a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft.-t a Vasgyári Piac üzemeltetésére vonatkozó feladatok ellátásával.

Határidő: folyamatos”

[2] Az indítványozó járásbíróság (a továbbiakban: indítványozó) előtt fizetési meghagyásból perré alakult eljárásban a felperes jogalap nélküli gazdagodás megtérítésére kérte kötelezni a per alperesét. A per során a felperes az eljárás felfüggesztése iránt terjesztett elő kérelmet azzal, hogy az indítványozó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 132. § (1) bekezdése alapján kezdeményezze a Kúria Önkormányzati Tanácsánál a KH – a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 28. § (1) bekezdés d) pontjába, valamint 27. § (1) bekezdésébe ütközésének – vizsgálatát.

[3] Az indítványozó a peres eljárást a 22.G.20.801/2023/16. számú végzésével felfüggesztette és a 2023. november 27. napján kelt 22.G.20.801/2023/17. számú indítványában kezdeményezte a Kúriának „az önkormányzati rendelet jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárását”. Az indítványt nem indokolta, míg az eljárást felfüggesztő végzésében arra utalt, hogy a per felperese kezdeményezte az eljárás felfüggesztését és a normakontroll eljárás lefolytatását, mivel a felperes álláspontja szerint a KH a Tht. hivatkozott rendelkezéseibe ütközik.

[4] Az indítvány érdemi vizsgálatára az alábbiak szerint nem volt lehetőség.

[5] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 139. §-a alapján a törvény rendelkezéseit az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata vagy a meghozatalára irányuló kötelezettség elmulasztása megállapítására irányuló eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel, a normakontroll sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni.

[6] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az indítványozó az eljárást nem önkormányzati rendelet, hanem a helyi önkormányzat képviselő-testületének határozata ellen kezdeményezte.

[7] A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) közjogi szervezetszabályzó eszközökről szóló VI. fejezetében található 23. § (2) bekezdése értelmében normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését. A Jat. 24. § (1) bekezdése szerint a közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A közjogi szervezetszabályozó eszközben jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg.

[8] A Kp. 139. §-ával a jogalkotó teljessé tette a helyi önkormányzatok normaalkotási tevékenységének közigazgatási bírói kontrollját azzal, hogy a közjogi szervezetszabályozó eszközök tekintetében is biztosítja az Önkormányzati Tanács hatáskörét [vö. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 24. § (1) bekezdés h) pont]. Ezen normakontroll hatáskör azonban csak a Jat. 23. § (2) bekezdése szerinti normatív határozatokra terjed ki és nem azonosítható a Bszi. 24. § (1) bekezdés f) pontjában rögzített hatáskörrel.

[9] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a KH vizsgálata során megállapította, hogy azt bár a helyi önkormányzat képviselő-testülete hozta, nem minősült normatív határozatnak sem a címzettje, sem a szabályozás tárgya alapján. Ilyen önkormányzati határozat jogszabálysértő voltának vizsgálatára pedig az Önkormányzati Tanács előtti eljárás keretei között nincs lehetőség. (Köf.5028/2020/3.)

[10] Az indítványozó nem rendelkezik továbbá az Önkormányzati Tanács eljárásának indítványozására vonatkozó jogosultsággal, arra ugyanis a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 139. §-a a helyi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalt jogosítja fel. A Kp. bírói indítványról rendelkező 144. §-a szerint a bíróság csupán az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát kezdeményezheti, és azt is csupán abban az esetben, ha az előtte folyamatban lévő eljárásban önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályba ütközését észleli.

[11] Az Önkormányzati Tanács eljárásában a normakontroll sajátosságaira figyelemmel alkalmazza a Kp. általános szabályait, így a keresetlevél visszautasítására vonatkozó szabályokat is. A bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, illetve, ha a felperes olyan közigazgatási tevékenység jogszerűségét vitatja, amelynek vizsgálatát törvény kizárja [Kp. 48. § (1) bekezdés c)–d) pontjai]. Minderre tekintettel az Önkormányzati Tanács az indítványt visszautasította.