2024. évi LV. törvény indokolás

A törvény általános indokolását a törvény preambuluma tartalmazza.

Az (1) bekezdéshez: A kamat Szja törvény szerinti fogalma és az Szja törvény 65. §-ában nevesített kamatjövedelmek nem minden esetben fedik egymást: például a 65. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában és d) pontjában szereplő jövedelem nem felel meg a kamat-meghatározásnak. Az Szja törvény hatályos szabályozása a kamat jövedelemszerzési helyére vonatkozóan tartalmaz előírást, ugyanakkor a kamatjövedelemre vonatkozóan nem. A rendelkezés ezért a jövedelemszerzés helyére vonatkozó rendelkezést kiegészíti a kamatjövedelemmel. A jövedelemszerzés helyének- kiegészítése két következménnyel jár:

– ha egy magyar adóügyi illetőségű magánszemély kamatnak nem, de kamatjövedelemnek minősülő jövedelmet (azaz külön adózó jövedelmet) szerez egy nem egyezményes államból, akkor e jövedelem az Szja tv. alkalmazásában külföldről származónak minősül és e jövedelemmel szemben beszámítás érvényesíthető;

– ha egy magyar kifizető (pl. hitelintézet, biztosító) az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelmet (amely ugyanakkor nem minősül kamatnak) juttat egy olyan külföldi adóügyi illetőségű magánszemély részére, amely magánszemély illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs adóegyezménye, akkor e jövedelem szerzési helye (a javasolt kiegészítés alapján) Magyarország, és így Magyarország megadóztathatja e jövedelmet.

A (2) bekezdéshez: A start-up vállalkozások alapításának megkönnyítése érdekében a szellemi terméknek nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (apportként) gazdasági társaság részére történő átruházása adómentessé válik. Ehhez kapcsolódóan a rendelkezés meghatározza a szellemi termék fogalmát.

A teljesítéskor nem adóköteles az eredeti jogosult magánszemély szellemi termékének gazdasági társaság részére nem vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása (apport). A rendelkezés célja, hogy segítse az újonnan induló, innovatív, piaci értékkel bíró szellemi termékkel rendelkező vállalkozások létrejöttét.

Az Szja tv. definiálja a magánszemély által különböző formában megszerezhető bevételek szerzési időpontját. Különös szabály vonatkozik az igénybe vett szolgáltatásra. E szabály 2024. január 1-jétől módosult, azonban az új szabály értelmezési kérdéseket vetett fel az elmúlt időszakban. A rendelkezés ezért a szabályozás ismételt módosításával rendezni kívánja a piaci szereplők által jelzett bizonytalanságot.

Saját szolgáltatás esetén 2025. január 1-jétől újra a 2023. december 31-én hatályos szabályt kell alkalmazni. E szerint a bevételszerzés időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem). E szabály alapján akkor is megállapítható a kötelezettség, ha a juttatásról készül bizonylat, és akkor is, ha nem, ugyanis az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítési időpont egzakt fogalom.

Vásárolt szolgáltatásnál mindig készül bizonylat, hiszen a szolgáltatás nyújtója kiállítja azt. De a bizonylat jellemzően a szolgáltatást (pontosan a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzését) követően kerül kiállításra, ezért gyakran önellenőrzéssel kell bevallani a kötelezettséget. Ezért úgy módosítja a törvény a 2025. január 1-jétől a bevételszerzés időpontját, hogy az az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat a kifizető rendelkezésére áll. E módosítással elkerülhetők az önellenőrzéshez kapcsolódó feladatok. A rendelkezéshez átmenti rendelkezés is kapcsolódik.

A rendelkezés a családi kedvezmény összegének gyermekszámtól függő emeléséről rendelkezik, beleértve a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekek után járó kedvezményt is. Az emelés két részletben valósul meg: 2025. július 1-jétől a jelenlegi másfélszeresére, a 2026. január 1-jétől a jelenlegi mérték kétszeresére emelkedik a kedvezmény.

A rendelkezés alapján szűkül azon külföldi magánszemélyek köre, akik jogosultak az első házasok kedvezményének érvényesítésére. A kedvezményt csak az EGT-államok és a Magyarországgal határos nem EGT-államok állampolgárai érvényesíthetik.

A rendelkezés alapján szűkül azon külföldi magánszemélyek köre, akik jogosultak a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítésére. A kedvezményt csak az EGT-államok és a Magyarországgal határos nem EGT-államok állampolgárai érvényesíthetik.

A postai szolgáltatások kistelepüléseken való biztosítása érdekében a Magyar Posta partneri programot működtet, amelynek keretében a településen működő szolgáltatók vállalják a saját tevékenységük mellett ennek a szolgáltatásnak az ellátását is. A hatályos szabályozás miatt ilyen esetben az átalányadózást választó, kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó akár ki is eshet az átalányadózás alkalmazására jogosultak köréből. A rendelkezés úgy módosítja a feltételeket, hogy a postai közreműködői és egyéb tevékenységet is vállaló egyéni vállalkozó ne essen ki a jogosulti körből.

Az (1) bekezdéshez: A hatályos szabályok szerint a saját tevékenységük okán magasabb költséghányad figyelembevételét lehetővé tevő átalányadózás választására jogosult vállalkozók (pl. kiskereskedők) elvesztik ezt a jogosultságukat, csak az általános (40 százalékos) költséghányad figyelembevételére lesznek jogosultak abban az esetben, ha postai közreműködői és egyéb tevékenységet is vállalnak. A rendelkezés úgy módosítja a szabályokat, hogy azok a jövőben nem zárják ki a partnerségre vállalkozó kiskereskedőket a kedvezőbb költséghányad alkalmazásának lehetőségéből.

A (2) bekezdéshez: A rendelkezés egyebekben a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében módosítja a 80 százalékos költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek listáját az eddig alkalmazott TESZOR-kód helyett az egyéni vállalkozók által más vonatkozásban is használt ÖVTJ-kódokra, és egyúttal a 80 százalékos költséghányad választására jogosító tevékenységek közé sorolja az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői tevékenységet is.

Az (1) bekezdéshez: 2024. június 26-i hatállyal módosult a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény magánszálláshely fogalma: a lakás és az üdülő mellett magánszálláshelynek minősül az emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épület is. Az (1) bekezdés az összhang megteremtése érdekében módosítja a fizetővendéglátó tevékenységet végzők tételes átalányadózására vonatkozó szabályokat úgy, hogy hasznosítható ingatlanként a kereskedelemről szóló törvény szerint magánszálláshelynek minősülő ingatlant jelöli meg, amely nemcsak az üdülőt és a lakást foglalja magába, hanem az emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épületet, vagy azok lehatárolt részét is.

A rendelkezés értelmében továbbá tételes átalányadózás csak akkor választható, ha a magánszemély magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységét legfeljebb három ingatlanban végzi.

A rendelkezés értelmében a tételes átalányadó éves mértéke 2025. január 1-jétől lakószobánként 150 ezer forintra emelkedik azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót, és 38 ezer 400 forint marad azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma 2 millió alatt volt. Az intézkedés a magánszálláshely-szolgáltatók és a szállodák közötti adózási versenyfeltételek egymáshoz történő közelítésére szolgál.

A (3) bekezdéshez: A rendelkezés egyrészt rögzíti, hogy a tételes átalányadót hogyan kell megfizetni, másrészt meghatározza a lakószoba fogalmát. Eszerint lakószoba a méretétől függetlenül az a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti lakóhelyiség, amelyben legalább egy fekhely (ágy vagy alvásra használt egyéb bútor) elhelyezhető. A szabály rögzíti azt is, hogy az adót ingatlanonként legalább egy lakószoba után meg kell fizetni.

További rendelkezés az állami adó- és vámhatóság feladataként írja elő, hogy minden év január 31-éig tegye közzé honlapján azon települések listáját, ahol a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót. Átmeneti rendelkezés alapján ezt első alkalommal 2025. január 15-ég kell megtenni.

A szellemi termék apportja alapján megszerzett értékpapír esetében a szellemi termék megalkotása érdekében az eredeti jogosult magánszemély által a hozzájárulás szolgáltatásáig teljesített, igazolt kiadás minősül az értékpapír megszerzésére fordított értéknek.

Az (1) bekezdéshez: A rendelkezés rögzíti, hogy egyes meghatározott jutatásnak minősül

a) a SZÉP kártyára adott munkáltatói támogatás rekreációs keretösszeget (450 ezer forint) meghaladó része;

b) a SZÉP Kártya Aktív Magyarok alszámlájára utalt támogatásnak az Aktív Magyarok keretösszeget
(120 ezer forint) meghaladó része;

c) a lakhatási támogatás címén adott juttatásnak a lakáscélú keretösszeget (1 millió 800 ezer forint) meghaladó része;

d) a szakszervezet által üdülési szolgáltatás formájában biztosított juttatásnak értékhatárt meghaladó része;

e) a szövetkezet által a közösségi alapjából nem pénzbeli formában juttatott jövedelem formájában adott juttatás értékhatárt meghaladó része.

A szakszervezet által üdülési szolgáltatás formájában biztosított juttatás esetében az értékhatár személyenként a minimálbér összege, a szövetkezet közösségi alapjából adott juttatás esetében pedig személyenként a minimálbér havi összegének 50 százaléka.

A (2) bekezdéshez: Az Szja tv. 70. §-ának kiegészítése meghatározza az Aktív Magyarok keretösszeget és a lakáscélú keretösszeget a munkaviszony fennállásának függvényében, illetve lakáscélú keretösszeg esetében a 35. év elérésének figyelembevételével. A rendelkezés a lakhatási támogatás igénybevételéhez kapcsolódó egyéb szabályokat is megfogalmaz.

Az (1) bekezdéshez: A 2025. január 1-jén nyilvántartott és a számlára 2025. évben a felhasználásig utalt munkáltatói támogatás összegének 50 százaléka erejéig a SZÉP Kártya a 2025. évben a lakásfelújításra fordított kiadásokra is felhasználható. A lakásfelújítás címén figyelembe vehető termékeket, szolgáltatásokat a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg.

A (2) bekezdéshez: A rendelkezés béren kívüli juttatásként nevesíti a SZÉP Kártya Aktív Magyarok alszámlájára adható munkáltatói támogatást és a lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez 35. életévüket be nem töltött munkavállalóknak lakhatási támogatás címen adható munkáltatói juttatást.

A rendelkezés rögzíti, hogy az átalányadózásban a 80 százalékos költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek meghatározásánál az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékének (ÖVTJ) 2024. október 31-én hatályos besorolási rendjét kell alkalmazni.

A rendelkezés felhatalmazást ad a Kormánynak arra, hogy

– rendeletben szabályozza a magyar építészetről szóló törvény szerint műemléknek minősülő ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adómentességét megalapozó igazolás kiállításának szabályait,

– rendeletben állapítsa meg a béren kívüli juttatásként adható lakhatási támogatás juttatásának részletes feltételeit.

Az (1) bekezdéshez: A vásárolt szolgáltatás esetében keletkező bevétel megszerzésének időpontját meghatározó új szabályhoz (Szja tv. 9. § (2) bekezdés c) pont) kapcsolódó átmeneti rendelkezés. Amennyiben a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság pl. 2024 decemberében nyílik meg (tehát a 2024. évi szabály alapján ez a bevételszerzés időpontja), az arról szóló bizonylat azonban egy későbbi időpontban, pl. 2025 januárjában áll rendelkezésre, úgy a 2024. évi kötelezettséget önellenőrzés keretében kellene rendezni. A 2025. évi szabály alapján ugyanakkor a bevételszerzés időpontja már a bizonylat rendelkezésre állásának időpontja, azaz 2025. A kétszeres adófizetés elkerülése érdekében a rendelkezés rögzíti, hogy az említett esetben a bevételszerzés időpontja (már az új szabály szerint) a bizonylat rendelkezésre állásának a napja.

A (2) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely kimondja, hogy a hitelesített energiamegtakarítással összefüggésben keletkező jövedelem adómentességét kimondó rendelkezés a 2024. január 1-jétől keletkezett jövedelmekre is alkalmazható.

A (3) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely alapján az állami adó- és vámhatóságnak első alkalommal 2025. január 15-éig kell közzétennie azon települések listáját, ahol a vendégéjszakák száma 2023-ban meghaladta a 2 milliót.

Az Szja tv. 1. számú mellékletét módosító mellékletet beiktató rendelkezés.

Szövegcserés módosítások:

Az a) ponthoz: a kiegészítés alapján a családi kedvezmény érvényesítésére jogosult külföldiek köre szűkebbé válik, a kiegészítő szabály alapján csak az EGT-államok, illetve a Magyarországgal határos nem EGT-államok jogszabályai szerint családi pótlékra, rokkantsági ellátásra vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemélyek érvényesíthetik azt.

A b) ponthoz: Korábbi módosítás jogtechnikai pontosítása.

A c) ponthoz: A de minimis támogatásokra vonatkozó EU Bizottsági rendelet számának módosítása.

A d) és f) ponthoz: A módosítás egyértelművé teszi, hogy a sportról szóló törvény szerinti köztestületek által biztosított, az Szja tv. adott rendelkezésében szabályozott juttatások is adómentesnek minősülnek.

Az e) ponthoz: A rendelkezés biztosítja, hogy a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek, valamint a NAV állományából tartósan fokozott igénybevételnek kitett magánszemélynek minősülő terrorelhárítók mellett a hasonló feladatot ellátó, a TEK állományába tartozó, de személyvédelmi feladatokat ellátó magánszemélyek is adómentesen részesülhessenek feladatuk ellátása során természetbeni ellátásban.

Feleslegessé vált, a jogalkalmazás során zavart okozó szövegrész hatályon kívül helyezése.

A 2017/952 tanácsi irányelv 9. cikk (1) bekezdés második albekezdése szerinti, a kettős adóztatás elkerülését szolgáló szabály átültetése, amely szerint a kettős levonás mégis elszámolható az adóévben vagy későbbi adóévekben felmerülő, kétszeresen beszámított bevétellel szemben.

(1) bekezdés: A Tao. törvény a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségei részére új jogcímet vezet be az üzemeltetési jogcím tekintetében támogatás nyújtására.

(2) bekezdés: A Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet módosítása miatt szükséges a sportcélú ingatlan üzemeltetéséhez nyújtott támogatás mértékének maximumát az EU rendeletben meghatározott összeghez igazítani. A jogszabályhely módosítása szükséges továbbá a Tao. törvény 30/I. § (3) bekezdésének módosításával való összhang megteremtése érdekében.

(3) bekezdés: A szakszövetségek esetében a sportcélú ingatlan üzemeltetési jogcím beemelésével szükségessé válik a támogatási mértéknek a meghatározott jogcímekre nyújtott támogatáshoz kapcsolódó, az érintett szervezet részére azonos elszámolható költségekkel kapcsolatban megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatással összevont értékre történő alkalmazást előíró szabályok, valamint a más helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatás és a látvány-csapatsport támogatás meghatározott jogcímei együttes összegére vonatkozó szabályok kiegészítése az újonnan beemelt jogcímmel.

(4) bekezdés: A módosítás jogalapot biztosít a támogatási igazolást kiállító szerv részére a támogatási igazolás kiállításának megtagadására, ha számvevőszéki ellenőrzés a támogatás olyan rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználását, illetve ennek veszélyét tárja fel, vagy az ellenőrzött szervezet által a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével történő károkozást vagy ennek veszélyét állapítja meg, hogy a kár megelőzése, illetve enyhítése érdekében az Állami Számvevőszék szerint szükséges a vagyonmegóvási intézkedés alkalmazása.

(5)–(6) bekezdés: A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló rendelet alapján egy rendkívüli, 7. hosszabbított támogatási időszak igénybevételére van lehetőség. Az ilyen támogatási időszakkal rendelkező sportfejlesztési programok esetében az érintett tárgyi eszköz beruházás üzembe helyezésére hosszabb időszakot szükséges biztosítani.

(7) bekezdés: A legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési programok jóváhagyása során előírt véleményezéssel kapcsolatban emelkedik a tárcák eljárási határideje figyelemmel arra, hogy az a sportfejlesztési program jóváhagyására irányuló kérelem elbírálására megállapított eljárási határidőhöz képest indokolatlanul rövid. A tárcák álláspontjának kialakítására és közlésére 45 nap a gyakorlatban is megvalósíthatónak mutatkozó eljárási határidő.

Átmeneti rendelkezés, amely alapján a veszélyes hulladék tárolására igénybevett földterület, telek adózási értékcsökkenését adózói választás alapján első alkalommal a 2024. adóévre lehet alkalmazni.

Átmeneti rendelkezés.

Jogharmonizációs rendelkezés pontosítása.

A filmtámogatás adókedvezményével kapcsolatos jogharmonizációs rendelkezés a filmszakmai támogatási program jóváhagyásáról szóló bizottsági határozatról.

A Tao. törvény 1. számú mellékletét módosító rendelkezés.

A Tao. törvény 3. számú mellékletének kiegészítéséről szóló rendelkezés.

Szövegcserés módosítások.

a): Az állami támogatás társasági adózási fogalmának pontosítása az Atr. állami támogatás definíciójára történő hivatkozással.

b): A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatás fogalmában a mikro-, kis- és középvállalkozások megjelölése.

c), d), e), f), h): A társasági adószabályozás hivatkozásainak aktualizálása a 2024-től hatályos új de minimis rendelethez.

g): A törvényszövegben előbbre került Atr. rövidítés aktualizálása.

i): A gyakorlati tapasztalatok alapján a jelenlegi 30 napos határidő nem elegendő az építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás állam vagy önkormányzat részére történő átadására, ezért az átadásra rendelkezésre álló időtartam 90 napban kerül megállapításra.

j): A kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének bevezetéséhez tartozó átmeneti rendelkezés értelmezését elősegítő kiegészítés, amely szerint az adókedvezmény első alkalommal csak a 2024. január 1-jén vagy azt követően megkezdett kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költségére alkalmazható. Tartalmi módosítást nem jelent.

k): Az általános csoportmentességi rendelethez tartozó jogharmonizációs rendelkezés technikai pontosítása.

l), m) n): Az uniós rendelkezésekre történő hivatkozások technikai pontosítása.

A Tao. törvény 22/C. § (1a) bekezdése a veszélyhelyzettel, a Kormány által elrendelt egészségügyi válsághelyzettel, továbbá a koronavírus elleni védekezéssel közvetlen összefüggésben, valamint a szakszövetség által előírt biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban felmerülő költségek támogatására vonatkozik, így ennek hatályon kívül helyezése indokolt.

A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adó kedvezmény paramétereinek változására tekintettel módosul a kisvállalati adóban érvényesíthető kedvezmény szabályozása.

(1) A rendelkezés értelmében a kivaalanyiság ismételt választása lehetővé válik minden esetben, ha az adóalanyiság olyan egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, amely során nem valósul meg az eszközök átértékelése.

(2) A kisvállalati adóalanyiság megszűnése kapcsán szükséges szövegpontosítás.

(3) Az újbóli kivaalanyiság az egyesülés, szétválás napján jön létre.

Az adott államban fizetendő kiegészítőadó-többletre vonatkozó képlet áthelyezésre kerül a 10. mellékletbe.

Az állami adó- és vámhatóság részére benyújtandó bejelentésen a rendelkezésben szereplő adatokat kell feltüntetni. A bejelentést a belföldi csoporttagok egyesével vagy az összes belföldi csoporttag nevében eljáró kijelölt helyi szervezet köteles benyújtani. Abban az esetben, ha kijelölt helyi szervezet nyújtja be a bejelentést az összes magyar csoporttag nevében, akkor ez a bejelentés az összes belföldi illetőségű csoporttag adatait tartalmazza. Ebben az esetben egyetlen bejelentést kell benyújtani az összes belföldi csoporttagra.

A belföldi csoporttagnak vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezetnek az adóévre elismert belföldi kiegészítőadó-előleget kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. Ha csoporttagonként történik a benyújtás, akkor minden tagnak külön-külön teljesítendő ez a kötelezettség. Abban az esetben, ha kijelölt helyi szervezet nyújtja be az előleg-bevallást az összes magyar csoporttag nevében, akkor ez a bevallás az összes belföldi illetőségű csoporttagra vonatkozik. Ebben az esetben egyetlen bevallást kell benyújtani az összes belföldi csoporttagra.

A határidő az elismert belföldi kiegészítő adóval érintett adóév utolsó napjától számított tizenegyedik hónap 20. napja.

A jogszabály meghatározza az adóelőleg bevallás adattartalmát.

Az elismert belföldi kiegészítőadó-előleg összege az adóévre várhatóan fizetendő elismert belföldi kiegészítő adó összege. Az előleg vonatkozásában késedelmi pótlék, adóbírság és mulasztási bírság alkalmazásának nincs helye, ha a csoporttag jóhiszeműen járt el.

Az elismert belföldi kiegészítőadó-előlegre vonatkozó szabályokat már a 2024-ben kezdődő adóév adókötelezettsége vonatkozásában alkalmazni kell.

A rendelkezés a melléklet módosításáról rendelkezik.

A rendelkezés a melléklet módosításáról rendelkezik.

A rendelkezés jogtechnikai pontosításokat tartalmaz:

a), e): A jogszabályok közötti koherenciát biztosítva a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés helyett az országonkénti jelentés fordulatot vezeti be.

b): A jogszabályon belüli koherencia érdekében szükséges pontosítás. A bejelentés benyújtásával kapcsolatos jogtechnikai pontosítás.

c), d): Hivatkozások pontosítása.

f)–q): Az adatszolgáltatással és adóbevallással kapcsolatos pontosítások.

r): Nyelvtani helyesbítés.

A módosítás biztosítja, hogy az áfaalanyok az ügy tárgyát képező, jogszabályon alapuló befizetési kötelezettségek esetében is élhessenek az áfaalap utólagos csökkentésének lehetőségével.

A szabály a teljesítést követően, a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül adott árengedmények kapcsán rögzíti, hogy a nyugtás vásárlások esetén is lehet alkalmazni az utólagos adóalap csökkentést, amennyiben az ügylet teljesítését számla azért nem tanúsítja, mert e törvény szerint számla kibocsátásáról nem kellett a kötelezettnek gondoskodnia. Ennek azonban feltétele a nyugta adattartalmának módosítása.

A szabály az alanyi adómentesség 2025. január 1-jétől hatályos szabályaihoz kapcsolódóan pontosítja az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó előírásokat.

A szürkegazdaság elleni küzdelem érdekében a szabály szűkíti azon esetek körét, amikor a megbízó helyett a közvetett vámjogi képviselő jogosult gyakorolni a termékimporthoz kapcsolódó levonási jogot. Ennek keretében az új előírások tartalmazzák az adólevonási jog engedményezésének feltételéül előírt, a közvetett vámjogi képviselő által végzendő partnerellenőrzés keretszabályait is.

A földgáz adóalany-kereskedők közötti értékesítése 2025. január 1-jétől a fordított adózás hatálya alá kerül, ezáltal ezen ügyetek tekintetében az adófizetésre kötelezett személlyé a földgázt beszerző adóalany-kereskedő válik. Az intézkedés célja az áfacsalások visszaszorítása.

A fordított adózás hatálya alá kerülő földgáz értékesítés tekintetében adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a szabály mind a termékértékesítő, mind a terméket beszerző adóalany vonatkozásában.

A szabály rendezi, hogy a belföldön letelepedett és alanyi mentességet választott adóalany nem gyakorolhat adólevonási jogot azon belföldi beszerzési ügyletei vonatkozásában sem, amelyeket olyan, más EU-s tagállamban teljesített ügyleteihez használ fel, amely érintett másik tagállamban egyébként nem választott az alanyi mentességnek megfelelő adómentességet.

A szabály rendezi, hogy ha belföldön letelepedett és más tagállamban az alanyi adómentességnek megfelelő mentességet választani kívánó adóalany az e választásra vonatkozóan korábban az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott és még el nem bírált nyilatkozat kijavítását kezdeményezi, abban az esetben a javítást tartalmazó dokumentumot kell a mentesség választására irányuló nyilatkozatként kezelni, ideértve a jogszabályban meghatározott eljárási határidők kezdetének számítását is.

Ha a belföldön letelepedett és más tagállamban az alanyi adómentességnek megfelelő mentességet választani kívánó adóalany az e választásra vonatkozó nyilatkozatának formális elbírálását megelőzően a nyilatkozat kiegészítését, módosítását (például új mentességi tagállam(ok) megjelölését) kezdeményezi, abban az esetben a módosítás elbírálása az eredeti nyilatkozat elbírálásáig szünetel.

A szabály a negyedéves adatszolgáltatásbeli duplikációk, illetve hiányok elkerülése érdekében rendelkezik arról a belföldön letelepedett és más tagállamban az alanyi adómentességnek megfelelő mentességet választani kívánó adóalany esetében, hogy ha a mentesség választására irányuló nyilatkozat adóhatósághoz történő beérkezésének napja és a mentesség alkalmazásának kezdő napja

azonos naptári negyedévbe esik, akkor a mentesség alkalmazásának kezdő napját követő első adatszolgáltatásban nem kell feltüntetni azon árbevételi adatokat, amelyeket az adóalany a nyilatkozatában már szerepeltetett,

eltérő, egymást követő naptári negyedévekbe esik, akkor a mentesség alkalmazásának kezdő napját követő első adatszolgáltatásban fel kell tüntetni a nyilatkozat beérkezésének negyedévében megszerzett azon árbevételi adatokat is, amelyek a nyilatkozatban nem szerepeltek (az adóalany azokat a nyilatkozat kitöltését és adóhatósághoz történő beérkezését követően szerezte meg).

A szabály kimondja, hogy amennyiben az adóalany a korábban benyújtott adatszolgáltatásában hibát tár fel, akkor a hibát helyesbíteni köteles. Ennek módja a javított, helyes adatokat tartalmazó negyedévi adatszolgáltatás ismételt teljesítése.

A szabály rendezi, hogy a más tagállamban letelepedett és belföldön alanyi mentességet választott adóalany nem gyakorolhat adólevonási jogot azon belföldi beszerzési ügyletei vonatkozásában sem, amelyeket olyan, más EU-s tagállamban teljesített ügyleteihez használ fel, amely érintett másik tagállamban egyébként nem választott az alanyi mentességnek megfelelő adómentességet.

A szabály rögzíti, hogy az adóalanyt, akinek székhelye nem belföldön, de a Közösség területén van, nem illeti meg az import egyablakos rendszer választásának a joga, ha alanyi adómentes minőségben jár el.

A szabály rögzíti, hogy az adóalanyt, akinek a székhelye belföldön van, vagy a székhelye a Közösség területén kívül van, de belföldön rendelkezik állandó telephellyel, nem illeti meg az import egyablakos rendszer választásának a joga, ha akár belföldön, akár a Közösség másik tagállamában alanyi adómentes minőségben jár el.

Technikai jellegű módosítás, melynek célja az e-nyugta fejlesztéséhez szükséges többlet idő miatti eltérő időpontban hatályba lépő rendelkezések kezelése.

Az ún. átmeneti szabály rögzíti, hogy az adóalap-csökkentésre vonatkozó módosítás főszabály szerint azon esetekben alkalmazható, ha az adóalap-csökkentésre jogosító pénzvisszatérítést ezen módosítás hatályba lépésének napján vagy azt követően teljesítette az adóalany. Továbbá az átmeneti szabály azt is lehetővé teszi, hogy az adóalap-csökkentésre vonatkozó módosult szabályokat ezen módosítások hatályba lépését megelőzően, de 2023. december 31-ét követően teljesített pénzvisszatérítések tekintetében is alkalmazza az adóalany. Ennek feltétele azonban, hogy a pénzvisszatérítésre alapított adóalap-csökkentési igényét más módon (például az adózás rendjéről szóló 2019. évi CL. törvény 196. §-a alapján) nem érvényesítette még.

A közvetett vámjogi képviselettel kapcsolatos szabályok szigorításához kapcsolódó átmeneti szabályokat tartalmazza. Ennek keretében rögzíti azt is, hogy közvetett vámjogi képviselőnek a partnerellenőrzést mikor kell első alkalommal elvégeznie.

A szabály a fordított adózás földgázszektorban történő bevezetésére tekintettel határoz meg átmeneti szabályokat.

A teljesítést követően, a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül adott, nyugtamódosítással kísért árengedmények kapcsán az átmeneti szabály rögzíti, hogy az adóalap csökkentés azon ügyletek esetében lehetséges, amelyeknek a teljesítési időpontja és az ellenérték visszatérítése is 2025. június 30. utánra esik.

A módosítás 2 évvel meghosszabbítja az egyes új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os általános forgalmi adómérték időbeli hatályát. Ezáltal 2024. december 31-ét követően is, 2026. december 31-ig alkalmazható marad az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes áfakulcs. Továbbá a módosítás az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabállyal biztosítja, hogy 2030. december 31-ig alkalmazható legyen az 5%-os adómérték mindazon építkezések esetében, amelyek tekintetében az építési engedély legkésőbb 2026. december 31. napján véglegessé vált, vagy az építést az egyszerű bejelentés szabályai szerint 2024. szeptember 30-ig bejelentették, illetve – az építészetről szóló törvény hatálya alá tartozó esetekben – 2026. december 31-ig tudomásul vették. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentésre vonatkozó határidő ezen törvény 2024. október 1-jei hatályon kívül helyezésére tekintettel került meghatározásra. Az említett időponttól az egyszerű bejelentést a magyar építészetről szóló törvény szabályozza. Tehát az egyszerű bejelentés alá eső lakóingatlan építéseknél is – a feltételek teljesülése esetén – az 5%-os áfa kulcs alkalmazása folyamatosan biztosított az átmeneti szabályozás alapján is.

A szabály egyrészt az építésügyi szabályozásban bekövetkezett módosításokat vezeti át az Áfa tv. szövegezésében, másrészt az alanyi adómentességre vonatkozó előírások módosításából fakadó szövegcserés, technikai módosításokat tartalmaz.

A szabály az Áfa tv. 6/C. számú mellékletét módosítja, amely a fordított adózás hatálya alá kerülő földgáz értékesítés tekintetében adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő mind a termékértékesítő, mind a terméket beszerző adóalany vonatkozásában.

A szabály az Áfa tv. 10. számú mellékletét módosítja, a befogadott számlákról szóló összesítő jelentésben jelenleg bizonylatonként ezer forintra kerekítve kell feltüntetni az adóalapot és az adót, ez azonban nehézkessé teszi egyrészt az online számlaadat-szolgáltatással, másrészt a bevallás egyéb soraival történő összevetést. A módosítás célja, hogy forintban kerüljenek feltüntetésre e jelentésben a számlaadatok. A bevallás továbbra is ezer forintban marad, csupán a jelentés szerinti adatszolgáltatás részletezését kell forintban meghatározva teljesíteni.

A szabályozás többek között átvezeti azokat a módosításokat, amelyek amiatt szükségesek, hogy 2025. január 1-től az alanyi adómentes adóalany nem alkalmazhatja az import egyablakos rendszert.

Ez egyrészt azt jelenti, hogy belföldi alanyi adómentesség választására jogosító bevételi értékhatárba bele kell számítani a belföldön teljesített import távértékesítés adó nélküli ellenértékét.

Másrészt tekintettel arra, hogy az import távértékesítés az alanyi adómentesség hatálya alá tartozik, az adóalany nem vonhatja le az ezen ügylet teljesítéséhez beszerzett terméket, igénybevett szolgáltatást terhelő adót.

Ezen túlmenően, tekintettel arra, hogy a belföldi alanyi adómentesség csak a belföldön teljesített ügyletekre vonatkozik, a külföldi ügyletekre az önmagában nem terjed ki, ezért a külföldön teljesített ügyletekre történő utalás kikerül a belföldi alanyi adómentességre vonatkozó szabályok alól. A külföldön teljesített ügyletekre azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyet a teljesítési hely szerinti állam ezen ügyletekre meghatároz. Így például amennyiben az adóalany a Közösség másik tagállamában alanyi adómentességet választott, akkor az ebben a tagállamban teljesített ügyletei (pl. szolgáltatásnyújtás, Közösségen belüli távértékesítés) mentesek az adó alól.

A hatályos szabályozás értelmében az alanyi adómentes adóalany nem járhat el ezen minőségében az import távértékesítések tekintetében. Ez azt jelenti, hogy az import távértékesítések tekintetében adófizetési kötelezettség terheli, ugyanakkor az adóalanyt ezen értékesítéséhez beszerzett termékek, igénybevett szolgáltatások tekintetében az előzetesen felszámított adó levonásának joga az általános szabályok szerint illeti meg. Import távértékesítés esetében ugyanis, ha az adóalany az import egyablakos rendszert alkalmazza, akkor az import mentes az adó alól, így ez a rendelkezés biztosítja, hogy alanyi adómentes adóalany ne importálhasson adózatlanul terméket. Ugyanakkor 2025-től az adóalanyok más tagállamokban is választhatnak alanyi adómentességet, így a tagállamoknak szükséges egységesen kezelniük az alanyi adómentes adóalany import távértékesítését. 2025-től olyan megoldás lép hatályba ezért, hogy az az adóalany, aki (amely) a Közösség bármely tagállamában alanyi adómentességet választ, nem alkalmazhatja az import egyablakos rendszert. Ezzel párhuzamosan azonban indokolt, hogy az import távértékesítés is beletartozzon az alanyi adómentességbe. A módosítás ezt követi le.

A szabályozás értelmében 2027. január 1-jétől nem alkalmazható az új lakóingatlanok értékesítésére a kedvezményes adómérték.

A szabályozás rögzíti, hogy a földgáz értékesítése tekintetében 2026. december 31-éig alkalmazható a fordított adózás (összhangban az Áfa Irányelv rendelkezéseivel).

Az adómentesség kifejezetten az alkalmi jellegű, személyes használatra vagy ajándékozásra szóló, nem kereskedelmi jellegű behozatalra terjed ki.

Tekintettel arra, hogy jellemzően a naponta többször megforduló utasokhoz köthető az adómentesen behozott cigaretta illegális belföldi értékesítése, így az ő vámellenőrzésük kiemelt jelentőségű. Amennyiben minden beutazásukkor vizsgálni kellene, hogy az általuk behozott árura vonatkozik-e az adómentesség, az jelentősen lassítaná a határforgalmat, így az első beutazásra vonatkozó korlátozást ez indokolja.

Az új típusú (hevített) termékek esetében is szükséges meghatározni az adómentes mennyiséget.

Az Utasforgalmi tv. adómentességre vonatkozó rendelkezéseiben megjelenő, új fogalmak okán indokolt azok definiálása is.

Az Utasforgalmi tv. adómentességre vonatkozó rendelkezéseiben megjelenő, új alpontok okán indokolt jelen szakaszok pontosítása.

A vám- és statisztikai nomenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. melléklete 2025. január 1-jétől a 2710 19 43 KN-kód helyett kettő új, hétvonalas alszámot tartalmaz 2710 19 42 és 2710 19 44 KN-kódokkal, ezért indokolt az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a gázolaj fogalmának módosítása.

Egyes energiatermékek adómértékének korrekciója 2025. január 1-jétől az uniós adóminimum teljesítése céljából.

A veszélyhelyzet idején a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylésről szóló 95/2024. (V. 3.) Korm. rendelet hatályát veszti és rendelkezései beépülnek a jövedéki adóról szóló törvénybe. A valorizációs szabályra tekintettel a tiszta növényi olaj mezőgazdasági termelőkre vonatkozó adószintje a 2024. évi szinten rögzítésre kerül.

2025-től az energiatermékek jövedéki adómértékei valorizálásra kerülnek az infláció mértékével (az adóminimum teljesítése érdekében 2025. január 1-jétől korrigált adómértékek csak 2026-tól kerülnek valorizálásra). A jogalkalmazás elősegítése érdekében az állami adó- és vámhatóság az alkalmazandó adómértékeket az internetes honlapján közzéteszi. A közzététel a kőolaj világpiaci árához kötött adómértékek esetében a tárgynegyedévet megelőző hónap 15. napját követő 5. munkanapig, egyéb esetekben a tárgyévet megelőző év október 31-ig valósul meg.

A vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti vasúti árutovábbítási tevékenységet végző személy a gázolaj mellett a villamos energia jövedéki adójának visszaigénylésére is jogosulttá válik (e tevékenysége, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó vasúti vontatás, tolatás vonatkozásában).

A kereskedelmi gázolaj adókedvezménye az uniós adóminimum szintjéig, tehát az adható legmagasabb szintre emelkedik és a valorizáció mellett is automatikusan azon a szinten marad. A jogalkalmazás elősegítése érdekében az állami adó- és vámhatóság az alkalmazandó adókedvezmény mértékét az internetes honlapján közzéteszi.

A veszélyhelyzet idején a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylésről szóló 95/2024. (V. 3.) Korm. rendelet hatályát veszti és rendelkezései beépülnek a jövedéki adóról szóló törvénybe. A valorizációs szabályra tekintettel a mezőgazdaság gázolaj adószintje (aktuális adómérték és a visszaigénylés különbsége) a 2024. évi szinten rögzítésre kerül.

Továbbá a kedvezmény az uniós keretek adta legszélesebb földművelési körre szélesedik, azaz például a zöldugaron és parlagon végzett mezőgazdasági munkákra is ki fog terjedni.

2024. évet követően az alkoholok jövedéki adómértékei valorizálásra kerülnek az infláció mértékével. Az adó mértéke a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege.

2025. január 1-jétől évi 50 ezer literes mennyiségi korlátig a saját szőlőből vagy borból tartályos erjesztéssel készített habzóbor is forgalmazhatóvá válik a borászatokban, mind az egyszerűsített adóraktárakban, mind a kisüzemi bortermelőknél.

A kisüzemi bortermelőket szabályozó rendelkezés szövegkorrekciója. Lásd előző §-hoz tartozó indokolást.

A dohánytermékek adómértékeinek módosítása 2025-től.

2025. évet követően a dohánytermékek jövedéki adómértékének valorizációját biztosító szabály. Az adó mértéke a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege.

Átmeneti szabályok a 2025-től alkalmazandó valorizált adómértékek NAV honlapján történő közzétételével kapcsolatban.

A tartályos erjesztésű habzóbor forgalmazhatóvá válik termelői borkimérés keretében is és nagykereskedelmi forgalmazására is vonatkozik a kedvezményes jövedéki engedélyes kereskedői biztosítékszabály.

A vasúti árutovábbítási tevékenységhez kapcsolódó adókedvezmény összefüggései az állami támogatási rendelkezésekkel.

Egyes energiatermékek adómértékének korrekciója 2025. január 1-jétől az uniós adóminimum teljesítése céljából.

A tartályos erjesztésű habzóbor előállítása továbbra is csak normál adóraktári engedéllyel történhet.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) 3. § (1) bekezdés 14. pontjában módosításra került a dohánylevél-töltő fogalma, tekintettel arra, hogy jogalkalmazási tapasztalatok alapján a jelenleg forgalomban lévő, emberi erővel működtethető eszközökkel óránként előállítható termékmennyiséget minden kétséget kizáróan nem lehet megállapítani. Figyelemmel erre, indokolt volt a szabályt a kereskedelmi forgalomban jelenleg kapható termékek egyszerűen megállapítható jellemzőihez, így különösen csupán a kézi használathoz igazítani. Az Fdvtv. módosítására tekintettel a Jöt. rendelkezéséből is szükségessé vált elhagyni azt, hogy óránként hány darab kézi töltésű cigaretta elkészítésére alkalmas eszköz minősülhet csak dohánylevél töltőnek.

2025. évet követően a regisztrációs adótétel megállapításához használandó forintérték inflációval történő valorizációját biztosító szabály: a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, melyet 1000 forintra kerekítve kell megállapítani.

A hengerűrtartalomról (cm³) a teljesítményre (kW) való átállás miatt szükséges módosítás.

A személygépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolása a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet változásainak regisztrációs adóban való lekövetése miatt szükségessé vált a korábbi állapotrögzítés módosítása.

A módosítás értelmében a hibrid és plug-in hibrid gépjárművekre vonatkozó nulla adómérték és a hibrid motorokra vonatkozó nulla adómérték 2025. január 1-től kivezetésre kerül.

A Rega tv. melléklet-cseréjéhez kapcsolódó technikai módosítás.

A módosítás értelmében a hibrid és plug-in hibrid gépjárművekre vonatkozó adókedvezmény 2025. január 1-től kivezetésre kerül.

A rendelkezés 2025. december 31-éig meghosszabbítja a reklámadó fizetési kötelezettség felfüggesztését.

Az (1) bekezdéshez: A kiskereskedelmi tevékenység meghatározására 2025. január 1-jétől a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR’25) alkalmazandó.

A (2) bekezdéshez: Bevezetésre kerül a platform (online piactér), illetve a platformüzemeltető fogalma. Mindkét új fogalom tekintetében a törvény az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 5. mellékletében meghatározott fogalmat veszi át.

A Kiskertv. alkalmazásában platformnak tekintendő minden, a felhasználók számára hozzáférhető szoftver (honlapok és azok részei is) és alkalmazás (beleértve a mobilalkalmazásokat), amely lehetővé teszi az értékesítők számára a többi felhasználóval történő kapcsolatfelvételt valamely érintett tevékenység közvetlen vagy közvetett, a felhasználók számára történő elvégzése céljából. Idetartozik az érintett tevékenység ellenértékének beszedésére és kifizetésére irányuló bármilyen megoldás is. Viszont nem minősül platformnak az a szoftver, amely az érintett tevékenységben történő bármilyen további közreműködés nélkül kizárólag az alábbi tevékenységek valamelyikét teszi lehetővé:

a) az érintett tevékenységgel kapcsolatos kifizetések kezelése;

b) az érintett tevékenység felhasználók általi megjelenítése vagy hirdetése;

c) a felhasználók valamely platformra történő átirányítása vagy áthelyezése.

Platformüzemeltetőnek pedig az a szervezet minősül, amely az adott platform vagy annak egy részének az értékesítők rendelkezésére bocsátása céljából szerződést köt az értékesítőkkel.

Az adómértéket megállapító rendelkezés, mint fogalom bevezetése azért szükséges, mert még hatályban van az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet, melynek 21. § (3) bekezdése a Kiskertv. 6. § (1) bekezdése szerinti adómértékektől eltérő mértékeket állapít meg. Vagyis amíg az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet hatályban van, addig az abban meghatározott adómértékek alapján kell az adókötelezettséget megállapítani.

A szabályozás közjogi koherenciájának biztosítása érdekében nem elégséges a platformüzemeltetők adóalanyiságának deklarálása, az is szükséges, hogy az adókötelezettségüket is kinyilvánítsa a szabályozás.

Kibővül az adóalanyok köre azon külföldi vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőkkel, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak piacteret. A platformon keresztül végzett kiskereskedelmi tevékenység tekintetében nem a kiskereskedő, hanem a platformüzemeltető az adóalany.

A platformüzemeltető, mint új adóalany éves adóalapját a platformon keresztül értékesítő kiskereskedők platformon keresztül megvalósuló értékesítéseinek a bevételei képezik. A platformüzemeltető tehát a platformon keresztül megvalósuló eladások tekintetében „kvázi” értékesítővé válik.

Amennyiben a platformüzemeltető kiskereskedelmi tevékenységet is végez, akkor az adóalapja a két tevékenységére tekintettel meghatározott adóalapjainak az összege.

A kiskereskedelmi adó alapjába be kell számítani a kiszámlázott (a kiskereskedő által az értékesítésről kiállított bizonylatban megjelenő, a vevő által fizetendő) szállítási díjat is.

Az adót a külföldön és belföldön megvalósuló kiskereskedelmi értékesítések bevételeinek az együttes összege alapján kell meghatározni, azonban a világértékesítések bevétele alapján meghatározott adót csökkenti a külföldön átadott árura tekintettel megszerzett bevételre jutó adó. Vagyis a külföldön átadott áru értékesítésének a bevétele után továbbra sem kell adót fizetni.

A platformüzemeltetők adóalannyá válásával a kétszeres adóztatás elkerülése érdekében szükséges kimondani, hogy a kiskereskedők a platformon keresztüli értékesítés bevétele utáni adóval csökkentik az adójukat. A platformon értékesített termék bevétele után ugyanis a platformüzemeltetőnek keletkezik adókötelezettsége.

Amennyiben a platformüzemeltető a platformján keresztül a saját termékét is értékesíti, akkor a saját kiskereskedelmi tevékenységére és a platformján más által folytatott kiskereskedelmi tevékenységre jutó külföldi értékesítések bevételeivel is csökkentheti az adóját.

A platformon keresztül értékesítő adóalanynak az adóbevallásában a platformok megjelölésével, platformonként külön-külön fel kell tüntetnie belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételét.

A platformon keresztül is értékesítő adóalanynak, illetve kizárólag a platformon keresztül értékesítő más személynek, szervezetnek az előzőekben említett adatokat akkor is be kell vallania, ha adófizetésre nem kötelezett.

A platformüzemeltetőnek a bejelentési kötelezettségét az adóalanyiság létrejöttétől számított 15 napon belül kell teljesítenie.

Amennyiben a platformüzemeltető az adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az adótartozás tőle be sem hajtható, akkor az adó megfizetésére a platformüzemeltető helyett a kiskereskedő kötelezett. Ez esetben az állami adó- és vámhatóság a platformon keresztül belföldön megvalósult kiskereskedelmi tevékenység bevétele tekintetében felszólítja a kiskereskedőt az adó megfizetésére. A kiskereskedő által fizetendő adó mértéke nem lehet kevesebb, mint a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel adója.

Azon adóalanynak, akinek az adóéve nem egyezik meg a naptári évvel a 2025. január 1-jétől hatályos rendelkezéseket a 2025. évben kezdődő adóévtől kell alkalmaznia.

A TEÁOR’25 alkalmazásához kapcsolódó jogharmonizációs rendelkezés.

Az a) ponthoz: A külföldi kiskereskedők tekintetében nettó árbevételként nemcsak a belföldön, hanem a külföldön átadott áru értékesítéséből, azaz gyakorlatilag a világértékesítésből származó bevételt figyelembe kell venni.

A b) ponthoz: A kiskereskedelmi tevékenységet is folytató platformüzemeltetőnek is növelnie kell az adóalapját a 4. § (2) bekezdése szerinti tételekkel.

A c) ponthoz: Az adóalap-összeszámítási szabálynál is az új szabályok szerint kell megállapítani a kapcsolt vállalkozások között a nettó árbevétel arányában arányosítandó adót.

A rendelkezés alapján az energiaellátók jövedelemadója hivatkozásai aktualizálásra kerülnek a 2024-től hatályos új de minimis rendelethez.

A válságközlemény 2.1. szakasza szerinti támogatásra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése tekintettel arra, hogy ez a támogatás 2024. június 30-át követően nem nyújtható.

Hatályon kívül helyező, valamint átmeneti rendelkezések.

2025. január 1-jétől a légitársaságok hozzájárulása kivezetésre kerül Magyarország adórendszeréből a vállalkozások adóterheinek csökkentése és a közteherszisztéma egyszerűsítése érdekében. Az adónemmel kapcsolatos adatszolgáltatást utoljára 2024. december hónapra kell teljesíteni az adóalanyok felé, a korábban megszokott szabályok szerint, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig. Ebből kifolyólag a közterhet utoljára 2024. december hónapra kell megfizetni, a korábban megszokott szabályok szerint, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig.

A rendelkezés kiegészíti, illetve pontosítja az építményadó alóli mentesülés eseteit.

A d) pont értelmében mentes az építményadó alól a helyi emléknek vagy nemzeti emléknek minősülő műemléki védelem alatt álló épület a szerzés évében és az azt követő három évben. A mentesség ingatlanonként számított támogatástartalma – az uniós csoportmentességi rendelet ide vonatkozó jogcímét figyelembe véve – nem haladhatja meg a 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget azzal, hogy magánszemély tulajdonos esetén ez a korlát nem alkalmazandó.

Az e) pont értelmében mentes az építményadó alól az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. A földhivatalok eltérő nyilvántartási gyakorlata miatt – további rendeltetési jellegre való bontás hiányában – az adómentességhez szükséges ingatlan-nyilvántartási állapothoz kötődő feltétel nem minden esetben teljesül. Az adómentesség az építmény fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági igazolással is igénybe vehető.

Az állami adóhatóság a Htv. 42/E. §-a alapján naponta, elektronikus úton megküldi az Art. 1. számú melléklet 1. pontja szerinti adatokat az adózó székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság, valamint azon telephelyei szerinti önkormányzati adóhatóságok részére, amely telephelyeket az adózó bejelentette.

A szakmai egyeztetések szerinti módosítás az önkormányzati adóhatóságok számára adóztatási szempontból szükséges adatok felsorolását tartalmazza annak érdekében, hogy az önkormányzati adóhatóságoknál a megküldött adatállomány feldolgozása kapcsán jelentkező adminisztrációs teher csökkenjen.

Átmeneti rendelkezés, amely alapján a Htv. 52. § 31. pont f) alpontja szerinti új telephely fogalom már a 2024. évi adókötelezettségre is alkalmazható, vagyis nem keletkezik adófizetési kötelezettsége annak a légi személyszállítást végző külföldi vállalkozónak, amelynek illetősége szerinti állama részese a nemzetközi polgári repülésről Chicagoban 1944. december hó 7. napján aláíráásra megnyitott Egyezménynek.

Az (1) bekezdéshez: a Ptk. – 2023. június 24-től beiktatott, hatályos – XXXII/A. Fejezete új jogintézményként szabályozza az építményi jogot. Az építményi jognak – mint vagyoni értékű jognak – az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését vagy széljegyre vételét követő évtől kezdődően – a Htv. 12. §-a, 24. §-a és 52. § 7. és 49. pontja alkalmazásaként – az építményi jog jogosultja válik az építményadó, illetve a magánszemély kommunális adója alanyává és kötelezettjévé. A jogszabályok közötti összhang biztosítása érdekében a Htv.-ben a vagyoni értékű jog fogalma kiegészül az építményi joggal.

A (2) bekezdéshez: A légi személyszállítást végző vállalkozó fogalmának kiegészítésével nem keletkezik Magyarországon telephelye annak a külföldi vállalkozónak, amelynek illetősége szerinti állama részese a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban 1944. december hó 7. napján aláírásra megnyitott Egyezménynek.

A műemlék építményadó mentességére vonatkozó jogharmonizációs rendelkezés.

Szövegcserés módosítások.

Az a) és b) ponthoz: A de minimis támogatásokra vonatkozó EU Bizottsági rendelet számának aktualizálása.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

A válságközlemény 2.1. szakasza szerinti támogatásra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése tekintettel arra, hogy ez a támogatás 2024. június 30-át követően nem nyújtható.

A rendelkezés a gépjárműadó mértékének évenkénti valorizációjára vonatkozó szabályt vezet be, amelynek értelmében a gépjárműadó mértékét a tárgyévet megelőző évi gépjárműadó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összegeként kell meghatározni. Az adómértékeket az állami adó- és vámhatóság a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi a honlapján. Átmeneti rendelkezés alapján a mértékeket első alkalommal 2024. december 15-éig kell közzé tenni.

A rendelkezés a külföldön nyilvántartott gépjárművek adója mértékének évenkénti valorizációjára vonatkozó szabályt vezet be, amelynek értelmében az adó mértékét a tárgyévet megelőző évi adó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összegeként kell meghatározni. Az adómértékeket az állami adó- és vámhatóság a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi a honlapján. Átmeneti rendelkezés alapján a mértékeket első alkalommal 2024. december 15-éig kell közzé tenni.

A rendelkezés (1) bekezdése a cégautóadó 2025. január 1-jétől fizetendő mértékét állapítja meg, a (2) bekezdés pedig valorizációs mechanizmust vezet be a 2025. évet követő évekre. A szabály értelmében az adó mértékét a tárgyévet megelőző évi adó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összegeként kell meghatározni. Az adómértékeket az állami adó- és vámhatóság a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi a honlapján. Átmeneti rendelkezés alapján a mértékeket első alkalommal 2024. december 15-éig kell közzé tenni.

Az (1) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely alapján a 2024. december 31-ig forgalomba helyezett plug-in hibrid gépjárművekre a gépjárműadó alóli adómentesség 2026. december 31-ig vehető igénybe.

A (2) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely előírja, hogy a gépjárműadó és a külföldi gépjárművek adójának 2025. évre vonatkozó valorizált mértékét az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2024. december 15-éig tegye közzé.

A cégautóadó mértékét megállapító melléklet beiktatása.

A környezetkímélő gépkocsi fogalmának pontosítása, amelynek értelmében környezetkímélő gépkocsinak az elektromos gépkocsi, továbbá a nulla emissziós gépkocsi minősül.

A nemzet kulturális önazonosság számára fontos az építészeti értékeink megóvása, védelme. A műemlékvédelmi ösztönző- és támogató rendszer része az illetékmentesség biztosítása.

A szabály a 2024. évet követően biztosítja a gépjármű és a pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódó illeték mérték valorizációját. Az illeték mértéke a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, melyet a gépjárművek esetében 50 vagy 100 forintra, a pótkocsik esetében 1000 forintra kerekítve kell megállapítani.

Az (1) bekezdéshez: Az Itv. évek óta illetékmentességgel preferálja a földműves visszterhes termőföldszerzését, ha a vagyonszerző vállalja, hogy a birtokbaadástól – de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő év utolsó napjától – számított 5 évig a termőföldet nem értékesíti, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, továbbá a földet (egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként) mező-, illetve erdőgazdasági tevékenységre hasznosítja, azaz a termőföldet saját maga műveli meg. Ez utóbbi feltétel előírásának kifejezetten az a célja, hogy az ún. befektetési célú földszerzéseket kivonja az illetékmentességgel kedvezményezett vagyonátruházások köréből. Az átlátható földtulajdoni struktúra kialakítása érdekében a tulajdonviszonyok rendezésének hatékony megvalósulását szolgálja a bekebelezés jogintézménye, amely törvényi kötelezettségen alapul. Ezért indokolt elkülöníteni a befektetési célú ingatlan átruházásoktól, azáltal, hogy e törvény alkalmazásában nem minősül elidegenítésnek.

A (2) bekezdéshez: A családi mezőgazdasági társaság egy speciális működési forma, amelyként olyan, legalább két taggal rendelkező gazdasági társaságot, szövetkezetet vagy erdőbirtokossági társulatot lehet nyilvántartásba venni, amelynek tagjai hozzátartozói láncolatban állnak egymással, és amely kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet végez. A földforgalmat szabályozó törvény alapján nem minősül a használat átengedésének, ha a tulajdonos olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben tag, javára engedi át a használatot. A módosítás a földforgalmi szabályozás és az Itv. összehangolását célozza.

A rendelkezés az elsőfokú polgári peres eljárások tekintetében fizetendő illetékek mértékét módosítja. Az elsőfokú polgári peres eljárások tekintetében fizetendő illetékek átalakítása során a sávosan meghatározott kombinált szabályozás kerül kialakításra. A módosítás lényegi eleme, hogy a kisebb pertárgyértékű – 10.000.000 forint alatti – perek esetében csökkentésre kerülnek az illetékek. Az illetékek emelésére a magasabb pertárgyértékű perek esetében kerül sor, valamint eltörlésre kerül az illeték felső határa. Ugyanakkor a 10.000.000 forint és 250.000.000 forint közötti pertárgyértékű perek esetében, ha a követelés vagy a követelés egy része lakástulajdonhoz vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joghoz kapcsolódik, csak az illeték felét, de legalább a 10 millió forintos pertárgyértékű per illetékének megfelelő 489.500 forintot kell megfizetni. Ez a szabályozás is a hátrányosabb financiális helyzetű állampolgárok számára könnyíti a bírósághoz fordulás lehetőségét.

Átmeneti rendelkezés, amely előírja, hogy az gépjármű és a pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódó illeték 2025. évre vonatkozó valorizált mértékét az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2024. december 15-éig tegye közzé.

Szövegcserés módosítások

Az a) ponthoz: A jelenlegi szabályozás nem tartalmazza, azt a jogi tényállást, ha a vagyonszerző a gépjárművet belföldön ingyenesen idegeníti el, de korábban a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából ideiglenes rendszám kiadását kérte. A rendelkezés ezt a hiányosságot pótolja.

A b), c) és h) ponthoz: A törvény hivatkozásainak aktualizálása a 2024-től hatályos új de minimis rendelethez.

A d) ponthoz: A földforgalmi szabályozás és az Itv. összehangolása.

Az e) ponthoz:. Új jogintézményként kerül be az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénybe a pszichiátriai betegek kártalanításával kapcsolatos per szabályozása, amely biztosítja a jogorvoslatot abban az esetben, ha a szabadságkorlátozásra megalapozatlanul került sor. Erre tekintettel a rendelkezés ebben az eljárásban is lehetővé teszi az illetékfeljegyzési jogot, hasonlóan ahhoz, amikor a büntetőeljárással összefüggésben kerül sor alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásra.

Az f) ponthoz: A rendelkezés aktualizálja az illetékkiszabásra történő bejelentés szabályait az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetése okán. A vagyonszerzési illeték megállapításához szükséges nyilatkozatokat ezentúl az adóhatóság informatikai rendszerében kell megtenni, amely az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszerből lesz elérhető.

A g) ponthoz: Pontosító rendelkezés beiktatása annak érdekében, hogy illetékjogilag a vagyonkezelő alapítvány fogalma kiterjedjen a családi mezőgazdasági alapítványra is.

A jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott, a jogszabályba hosszú távon is beépítendő rendelkezések törvénybe iktatása, azaz a jelenleg hatályos állapothoz képest új intézkedést nem tartalmaz.

A jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott, a jogszabályba hosszú távon is beépítendő rendelkezések törvénybe iktatása és jogtechnikai pontosítás.

A tartós befektetési számlán elhelyezett befektetés hosszú távú befektetésként történő kezelését ösztönző módosítás: szociális hozzájárulási adó kötelezettség keletkezik a lekötési hozam kapcsán, ha a lekötési időszak nem éri el az 5 évet.

Lásd az előző § indokolását.

A munkaerőpiacra lépő személy után a munkáltató által érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény feltételeit módosítja a rendelkezés: a kedvezményre jogosító inaktív időszak 6 hónapról 9 hónapra nő, a kedvezmény 100 százalékos mértékben történő igénybevételének lehetősége 2 évről 1 évre rövidül, az ezt követő 6 hónapban pedig 50 százalékos mértékre csökken. A rendelkezés a veszélyhelyzeti rendelkezéseket ülteti át a törvénybe, a jelenleg hatályos szabályokhoz képest új intézkedést nem tartalmaz.

A rendelkezés értelmében saját munkavállaló képzése esetén a Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója vonatkozásában legfeljebb 12 hónap tekintetében érvényesítheti, a kedvezmény igénybevétele pedig vizsgakötelezettséghez kötött.

Az Szja tv. szerinti béren kívüli juttatások (Szja tv. 71. §) és az egyes meghatározott juttatások (Szja tv. 70. §) után személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A személyi jövedelemadót 2024. január 1-jétől negyedévente kell megfizetni (az említett időpontot megelőzően a fizetési kötelezettséget havonta kellett teljesíteni). A Szocho tv. az Szja tv-hez hasonló szabályt nem tartalmaz, ezért csak a jogalkotói szándékból következik, hogy a szociális hozzájárulási adót is negyedéves rendben kell megfizetni. A jrendelkezés egyértelművé teszi a kérdést, kimondva, hogy a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások utáni szociális hozzájárulási adót is negyedévente kell megfizetni.

Az (1) bekezdéshez: Lásd a 114. §-hoz tartozó indokolást.

A (2) bekezdéshez: A munkaerőpiacra lépők kedvezményének a veszélyhelyzeti kormányrendeletből átültetett szabályát a 2025. január 1-jétől létesített jogviszonyok tekintetében kell alkalmazni.

A (3) bekezdéshez: A Szocho tv. 17/A. § új (2) bekezdéséhez kapcsolódó átmeneti szabály. A kedvezményt először a 2024. december 31-ét követően induló képzések tekintetében kell alkalmazni.

Lásd a 114. §-hoz tartozó indokolást.

A személyi adat- és lakcímnyilvántartással kiépített – jogszabályban előírt – online adatkapcsolat következtében a NEAK által vezetett TAJ-BSZJ nyilvántartásban tárolt adatelemek előzményadatainak szerepeltetése megváltozott, ez szükségessé teszi a Tbj. 58. § (2) bekezdésének technikai jellegű módosítását.

Az a) ponthoz: A Tbj. 22. § (1) és (7) bekezdésében szövegcserés módosítások rendezik az ismeretlen állampolgárságú, illetve a Magyarország területén tartózkodó külföldi állampolgárságú szülők által elhagyott kiskorú személyek ellátási jogosultságát.

A b) ponthoz: Ellátás elnevezésének módosítása.

A c) ponthoz: Jogtechnikai pontosítás.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása miatt a székhelyszolgáltató tevékenység csak azt követően folytatható, hogy a felügyeleti szerv a székhelyszolgáltatót nyilvántartásba vette. A rendelkezés alapján ennek megfelelően az adóhatóság már nem vizsgálja, hogy a székhelyszolgáltató tevékenység végzésére irányuló szándékot bejelentették, hiszen az már nem elég a tevékenység végzéséhez, hanem a vizsgálat arra irányul, hogy a székhelyszolgáltató szerepel-e a nyilvántartásban.

A rendelkezés a kimentési okokat bővíti az adóregisztrációs eljárásban, így a jövőben lehetőség lesz arra, hogy az adózó kimentési kérelemmel éljen, ha a megszűnt adózó kiegyenlíti az adótartozását.

A módosítás rendezi azt az esetet, amikor az állami adó- és vámhatóság döntésének véglegessé válását megelőzően megszüntetik az adófizetési biztosíték előírására okot adó körülményt, mely alapján az állami adó- és vámhatóság ebben az esetben a határozatát visszavonja.

A rendelkezés lehetőséget teremt arra, hogy ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti külföldi munkavállaló adóazonosító jellel nem rendelkezik, akkor annak megállapítását a munkáltatója is kérhesse az állami adó- és vámhatóságtól.

A csoportos társaságiadó-alanynak kedvező szabály, amely szerint a megszűnésétől számított 30 nap helyett – a módosítás révén – 90 napon belül elegendő a záró adóbevallását benyújtani.

2024. október 1-jétől az ingatlanokkal kapcsolatos illetékkiszabás alapokiratai már csak elektronikus formában állnak az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére. Jelen rendelkezés meghatározza, hogy mely adatokat szükséges az adóhatóság részére továbbítania az illetékes szervnek.

Az e-pénztárgépek alkalmazásának feltételeit biztosító rendelkezés. Az új típusú pénztárgépek bevezetésével tisztul a gazdaság, javul a vállalkozások digitalizáltsága és az ország versenyképessége. Nemcsak a vállalkozásoknak hoz adminisztráció- és költségcsökkentést, hanem egyszerűbbé teszi a vásárlást, a jótállási jogok érvényesítését. Az e-pénztárgép egy zöld megoldás, hiszen az új típusú kasszák elektronikus nyugtát „adnak”, amely a vásárlókhoz egy a – jellemzően – mobiltelefonjukra letöltött alkalmazás révén jut el.

A magyar cégekhez hasonlóan a módosítás rögzíti a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét.

A módosítás lehetőséget teremt az állami adó- és vámhatóság képviselőjének állandó tagságával vagy vezetésével működő döntéselőkészítő, javaslattevő, véleményező vagy tanácsadó tevékenységet végző, a Kormány által létrehozott testület tagjának arra, hogy a feladatai ellátásához, kizárólag az ahhoz szükséges mértékben megismerhesse az adótitkot.

Az adóhatóság adatvagyonának bővülésével, illetve a tranzakcióalapú, adózói adatátadások teljesítésével egyre több adateltérést tár fel a kockázatelemzés. Jelenleg a revizorok – jellemzően ellenőrzés során – tárják fel, hogy tévedés, elírás vagy szándékos adóeltitkolás áll az eltérő adatok mögött. Az adategyeztetési eljárás bevezetésével az eltéréseket gyorsan, könnyen és egyszerűen tisztázhatják a vállalkozások.

A munkáltatók a biztosítotti jogviszony tisztázására irányuló eljárásban egyszerűen javíthatják a hibákat, hiányosságokat. A jogviszony tisztázását elmulasztó munkáltatók mulasztási bírsággal számolhatnak.

Speciális mulasztási bírság tényállás az adategyeztetési eljárásra vonatkozóan.

A módosítás lehetővé teszi, hogy az adóhatóság által kiszabott üzletlezárás szankciót bírság megfizetésével megválthassa az adózó. Garanciális okokból erre csak akkor van lehetősége az adózónak, ha a mulasztást megállapító határozat elleni fellebbezési jogáról lemond, és a határozatban előírt mulasztási bírság esedékességéig a mulasztási bírság megfizetése mellett az üzletzárást kiváltó bírságot is befizeti.

Az adóhatóság annak a vállalkozásnak törli az adószámát, amely az erre történő figyelmeztetés ellenére sem teljesíti a határidőtől számított 90 napon belül az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási vagy az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségét.

A rendelkezés lehetőséget teremt arra, hogy az adóhatóság tájékoztathassa az érintetteket, ha több adózót, egymással összefüggő módon érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amivel kapcsolatban megalapozottan feltételezhető az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése.

A rendelkezés lehetőséget teremt arra, hogy az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben állapíthassa meg az e-pénztárgépek ellenőrzésével összefüggő szabályokat is, valamint az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás forgalmazási engedélyének kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékével, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.

Átmeneti rendelkezések.

Az Európai Unió jogának való megfelelést szolgáló rendelkezés az elektronikus pénztárgépekre vonatkozó szabályozás tekintetében.

Az 1. pontban foglalt szövegcserés módosítás jogharmonizációs célú, technikai módosítás.

A 2–5. módosítások célja, hogy a munkavégzés céljából Magyarországon tartózkodó személyek adóügyeivel kapcsolatban az adóhatóság a szálláshelyet is nyilván tudja tartani, valamint azt be is kelljen jelenteni az adóhatóság részére. Emellett a módosítás lehetővé teszi, hogy a változásbejelentést az ő esetükben ne csak az adózó, hanem a munkáltató is megtehesse. A módosítás célja továbbá az, hogy a munkáltató általi változásbejelentés a foglalkoztatott nevére is kiterjedhessen.

Az 6. pont szerinti technikai módosítás oka, hogy csak az Art. 107. § (1a) és (1b) bekezdése tekintetében kelljen automataberendezés alatt az AFE-vel rendelkező automataberendezést érteni.

A 7. pont szerinti módosítás célja, hogy a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás lefolytatására nyitva álló határidőt két alkalommal kilencven nappal lehessen hosszabbítani.

A 8. módosítás célja, hogy az adózónak az adószámlán fennálló tartozásai után havonként számítsa fel az adóhatóság a pótlékot, ha az az ötezer forintot eléri.

A 9., a 11. és a 12. módosító pont célja a mulasztási bírság felső határának növelésével összefüggő, jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendeleti szabályozás törvényi szintre történő emelése, a veszélyhelyzeti kormányrendeleti szabályozásnak ezzel egyidejű hatályon kívül helyezésével.

A 10. pontban foglalt módosítás célja, hogy a hiánypótlásra történő kötelező felhívás alkalmazása tekintetében bővítse a kivételeket az adategyeztetési eljárás során történő adatszolgáltatási kötelezettséggel.

Az adózónak – személyétől függetlenül – a cégautóadót és a belföldi gépjárművek adóját kerekítés nélkül forintban kell megfizetnie. A 13. pont szerinti módosítás célja, hogy ezzel összefüggésben ne csak adót, hanem az állami adó- és vámhatóságnál az adószámlán nyilvántartott adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség, illetve jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás után felszámított késedelmi pótlékot is kerekítés nélkül kelljen megfizetnie.

Az 1. pont hatályon kívül helyező rendelkezés.

A 2. pontban foglalt hatályon kívül helyező rendelkezés az adóregisztrációs eljárásban lévő kimentési kérelemhez kapcsolódik és a célja, hogy ne csak a vezető tisztségviselők vagy a cégvezetők bizonyíthassák, hogy a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, hanem a tag vagy részvényes is.

A 3. pontban foglalt rendelkezés célja, hogy a minősített többségű befolyást hatályon kívül helyezze a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény fogalomhasználatával összhangban.

A 4. pontban foglalt rendelkezés célja, hogy mivel a továbbiakban a szálláshelyet is be kell jelenteni az adóhatósághoz, ezért szükségtelen az igazolások benyújtását a továbbiakban csak a természetes személyazonosító adataira és lakcímére korlátozni.

A 5. pontban foglalt rendelkezés célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény módosítására tekintettel hatályon kívül helyezi a tevékenység végzésére irányuló szándék bejelentésével összefüggő szövegrészt.

Az 6. és 7. hatályon kívül helyező rendelkezés célja, hogy az egyéni vállalkozók bevallási adatainak közzététele során ne kerüljenek közzétételre az egyéni vállalkozók elnevezése, valamint ne kerüljön közzétételre az egyéni vállalkozók telephelye.

Az online pénztárgépek kormányhivatalok által lefolytatott engedélyezési eljárásából származó tapasztalatok azt mutatják, hogy az engedélyezés gyakorta meghaladja a 30 napot, amelynek oka számos esetben a típusvizsgálat során felmerülő problémákban keresendő. Ezen problémák jellege előre nem megjósolható, az eljárás hatékony lefolytatását ezért az szolgálja, ha a típusvizsgálat időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe.

Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás bevezetésére figyelemmel bővíteni szükséges az idézés tartalmi kellékeit.

A módosítás megteremti az adóigazgatási eljárásban személyes meghallgatásra idézett személy elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásának lehetőségét. A módosítás költséghatékonyság és időmegtakarítás tekintetében is pozitív következményekkel jár. A módosítás segíti a tényállás feltárásának hatékonyságát mindamellett, hogy adózói oldalon is előnyökkel jár, elegendő lehet a meghallgatni kívánt személynek a lakóhelyéhez lényegesen közelebb eső adóhatósági hivatali helyiségben megjelenni.

A rendelkezés a jogkövetési vizsgálat szempontrendszerét dedikáltan a transzferárakra vonatkozó esetkörrel bővíti. Ezen esetkör alatt megvalósulhat a szokásos piaci árral kapcsolatos nyilvántartásvezetési, iratmegőrzési kötelezettség ellenőrzése, dokumentáció megvizsgálása.

A kapcsolt vállalkozások közötti szokásos piaci árat érintő jogkövetési vizsgálat határidejére vonatkozó speciális rendelkezés, mely az ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében szükséges.

A módosítás kibővíti az önálló fellebbezéssel támadható elsőfokon hozott végzéseket, a külföldön letelepedett adóalanyok áfa visszatéríttetési kérelme kapcsán hozott végzésekkel.

Az Európai Unió jogának való megfelelést szolgáló módosítás.

Átmeneti rendelkezés.

Jogharmonizációs záradék.

Jogtechnikai módosítás.

Jogtechnikai módosítás a megváltozott európai uniós szabályozásra tekintettel.

Összhangban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 52. §-ával a módosítás kiegészíti a végrehajtási eljárás szünetelésének eseteit, melynek értelmében a bíróság által elrendelt halasztó hatály tartama alatt szünetel a végrehajtási eljárás.

A rendelkezés a munkáltatóhoz elektronikus úton érkező letiltás esetén kötelezővé teszi a munkáltató számára, hogy az e célra rendszeresített adatlapon adja meg a törvényben előírt tájékoztatást az adóhatóság számára. Az adatlapok kötelező használata egyrészt biztosítja, hogy az adatok automatizált feldolgozáshoz szükséges formában érkezzenek be az adóhatósághoz, másrészt ügyféli oldalon is adminisztrációcsökkenést eredményez, mivel számos adatot az adatlap előre kitölt, így a nyilatkozat megtételéhez szükséges idő csökkenthető, az adatszolgáltatás egyszerűsíthető.

Technikai módosítás, melynek indoka a rendeleti hivatkozásnak a hatályos rendeletnek való megfeleltetése.

A rendelkezés a harmadik személyhez elektronikus úton érkező követelésfoglalás esetén kötelezővé teszi a harmadik személy számára, hogy az e célra rendszeresített adatlapon adja meg a törvényben előírt nyilatkozatait az adóhatóság számára. Az adatlapok kötelező használata egyrészt biztosítja, hogy az adatok automatizált feldolgozáshoz szükséges formában érkezzenek be az adóhatósághoz, másrészt ügyféli oldalon is adminisztrációcsökkenést eredményez, mivel számos adatot az adatlap előre kitölt, így a nyilatkozat megtételéhez szükséges idő csökkenthető, az adatszolgáltatás egyszerűsíthető

Technikai módosítás, melynek indoka a rendeleti hivatkozásnak a hatályos rendeletnek való megfeleltetése.

A rendelkezés egységesíti az állami adó- és vámhatóságnál a pótlékszámítási szabályokat olyan módon, hogy az adótartozásokra vonatkozó számítási módszert ülteti át az adónak nem minősülő köztartozásokra nézve.

A rendelkezés egységesíti az állami adó- és vámhatóságnál a pótlékszámítási szabályokat olyan módon, hogy az adótartozásokra vonatkozó számítási módszert ülteti át az adónak nem minősülő köztartozásokra nézve.

Átmeneti rendelkezés.

1. A módosítás egységesíti az adóvégrehajtásban, és a közigazgatási végrehajtásban alkalmazandó inkasszóra vonatkozó szabályokat.

2. Jogtechnikai módosítás

3., 5–7. A pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás fogalmának egységes használata a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 75. § (1) bekezdésében használt fogalommal összhangban.

4. A végrehajtási eljárás hatékonyságának szem előtt tartásával az ingatlant érintő meghatározott cselekmény végrehajtása esetén az adóhatóság az ingatlan tulajdonosának kezdeményezésére dönthet a végrehajtási eljárás felfüggesztéséről.

A módosítás értelmében a vámigazgatási eljárásokban az állandó megbízást vagy meghatalmazást az eljárás megindítása előtt be kell jelenteni a vámhatósághoz, de a bejelentés elmaradása nem eredményezi a meghatalmazás érvénytelenségét.

A módosítás növeli a NAV feladatellátásának hatékonyságát azzal, hogy az elkobzott járművek a rendvédelmi feladatot ellátó szervek vagyonkezelésébe kerülhetnek.

A módosítás pontosítja az általános forgalmi adó biztosítása alóli mentesség feltételeit.

Amíg az AEO engedély felfüggesztés miatt nem használható, minden, az engedély meglétén alapuló további kedvezmény szüneteltetése is indokolt, ezért az új szabály kimondja, hogy az AEO engedély felfüggesztése alatt szünetel az általános forgalmi adó biztosítása alóli mentesség is.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy az engedély érvényességi idején belül valamennyi, a Vtv. 146. § (1) bekezdésében megfogalmazott feltételnek folyamatosan teljesülnie kell.

A jegyzőkönyv tartalmi elemei annak papíralapú elkészítését feltételezik. Az elektronikus folyamatok preferálásával azonban szükségessé vált az EMGA utólagos ellenőrzések megállapításairól felvett jegyzőkönyv elektronikus hitelesítéssel történő előállításnak biztosítása.

Jogharmonizációs záradék módosítása.

1. A Vtv. 2023. január 1-től hatályos módosítása a hirdetményi kézbesítési módok közül a hirdetőtáblán történő elhelyezést megszüntette, a módosítás ezt a változást követi le a „kifüggesztés” napjának szöveg aktualizálásával.

2. A Vtv. 2023. január 1-től hatályos módosítása a hirdetményi kézbesítési módok közül a hirdetőtáblán történő elhelyezést megszüntette, a módosítás ezt a változást követi le a „kifüggesztés” napjának szöveg aktualizálásával.

3. A vámigazgatási bírság kiszabáskor figyelembe kell venni a jogsértés gyakoriságát a jogsértés megállapításától számított 1 éven belül. A módosítás az 1 éves időtartam számításának a kezdő időpontját a jogalkalmazás egyértelművé tétele érdekében a meghallgatási jog biztosításának napjához köti.

4. A módosítás a jogsértés első alkalommal való elkövetésének körében figyelembe veendő 1 éves időtartam kezdő időpontját a jogalkalmazás egyértelművé tétele érdekében a meghallgatási jog biztosításának napjához köti.

5. A módosítással elhárul az akadály az elől, hogy a legcsekélyebb értékű – 10 euro összeg alatti – vámtartozás esetén is lehessen gyorsított eljárást indítani.

6. A Vtv. 2023. január 1-től hatályos módosítása a hirdetményi kézbesítési módok közül a hirdetőtáblán történő elhelyezést megszüntette, a módosítás ezt a változást követi le a „kifüggesztés” napjának szöveg aktualizálásával.

7. A Vtv. 171. §-hoz kapcsolódó technikai módosítás.

8. Nem csupán behozatali irányú vámeljárások során merülhetnek fel vámeljárási akadályok, amelyek miatt az adott áru nem engedhető át, hanem kiviteli irányú vámeljárások során is. Ezért szükséges, hogy kiviteli irányú vámeljárások esetében is alkalmazható legyen a hatósági rendelkezés alá vonás.

9. A tranzitterületen a vámhatóság már – közvetlen, vagy közvetett módon – értesül a kérelmezett kiskereskedelmi vagy vendéglátóipari tevékenységről, így a külön bejelentés indokolatlan adminisztratív terhet ró az ilyen tevékenységet végzőre és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra egyaránt. Az adómentes értékesítés kivételével a tevékenység bejelentési kötelezettség megszűnik.

A 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítása alapján beépítésre kerültek új jogintézmények (a fenntarthatósági jelentés, a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés, valamint a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés), amelyek letétbe helyezésének és közzétételének elmaradásával kapcsolatos szankciós előírások kiegészítésre kerültek. A módosítással egyértelművé válik, hogy bármely harmadik fél (természetes személy, jogi személy vagy hatóság) kezdeményezhet cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást, amennyiben a vállalkozó nem tesz eleget a számviteli törvény szerinti letétbe helyezési, valamint közzétételi kötelezettségének a beszámolóra, a fenntarthatósági jelentésre, a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre, a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentésre, illetve a könyvvizsgálói jelentésre vonatkozóan.

Az irányelvben foglalt előírásokkal összhangban a kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek, illetve cégcsoportok kijelölése tekintetében fogalmaz meg tilalmat olyan szerződéses feltételek, jognyilatkozatok vonatkozásában, amelyek a legfőbb szervet meghatározott könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég vagy könyvvizsgáló cégcsoport választására kötelezik a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre, adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységre történő megválasztása tekintetében.

Az irányelvben foglalt előírásokkal összhangban a fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek megválasztására vonatkozóan tartalmaz a rendelkezés kötelező előírást azon vállalkozók tekintetében, amelyek fenntarthatósági jelentés vagy összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezettek, kiegészítve a kamarai tag könyvvizsgáló kijelölésére vonatkozó előírással.

Az irányelvben foglalt előírásokkal összhangban a fenntarthatósági jelentés, valamint az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett vállalkozók meghatározott szavazati joggal vagy tőkével rendelkező tagjai (részvényesei) részére fogalmaz meg jogosultságot a rendelkezés arra vonatkozóan, hogy a fenntarthatósági jelentésre, összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosságot nyújtó kamarai tag könyvvizsgálótól vagy könyvvizsgáló cégtől eltérő kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég készítsen jelentést a fenntarthatósági jelentés vagy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés egyes elemeiről.

A módosítás az Európai Unió jogának való megfelelést tartalmazza.

Átmeneti rendelkezések.

Arra való tekintettel, hogy a gazdálkodók éves beszámolóinak, egyszerűsített éves beszámolóinak elfogadása, továbbá a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek megválasztása a tárgyévet követő május végéig megtörténik, a módosítás egyéves átmeneti időszakot vezet be azáltal, hogy 2024. üzleti év tekintetében lehetővé teszi, hogy a kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget a fenntarthatósági jelentéssel, összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentéssel összefüggésben a legfőbb szerv helyett az ügyvezető szerv válassza meg legkésőbb a mérleg fordulónapjáig.

Szövegcserés módosítások.

A 2023/1803 (EU) bizottsági rendelet hatályon kívül helyezte az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK bizottsági rendeletet. Az új rendeletre való hivatkozás a számviteli törvény technikai módosítását igényli.

A módosítás a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozásokra vagy csoportokra alkalmazandó, megemelt értékhatárok hazai jogba történő átültetését szolgálja és magával vonja a vonatkozó uniós előírásokkal összhangban az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló, a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés, valamint a kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentés készítésének kötelezettségét előíró értékhatárok megemelését. Az új, megemelt értékhatárokat 2025. január 1-jével vagy azt követően kezdődő üzlet évre kell alkalmazni, azzal, hogy már a 2024. január 1-jével vagy azt követően kezdődő üzleti évre is alkalmazhatóak.

Az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárának megemelése indokolja, hogy az önköltségszámítási szabályzat készítésére vonatkozó értékhatárok is megemelésre kerüljenek. Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozóknak nem kell önköltségszámítási szabályzattal rendelkezniük, azonban, ha egy kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozó kiegészítő gyártó- vagy szolgáltató tevékenységet is végez, akkor a megemelt értékhatárok mellett biztosított, hogy saját tevékenysége vonatkozásában ne kelljen önköltségszámítási szabályzatot készítenie.

A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény beépítette a számviteli törvénybe a halasztott adó intézményét, és az eredménykimutatás sémája is változott akként, hogy az adózott eredmény meghatározásánál a halasztott adókülönbözetet is figyelembe kell venni. Ennek megfelelő pontosítást tartalmaz a rendelkezés.

A módosítás az Európai Bizottság átültetési ellenőrzése során tett észrevételek alapján készült módosításokat is tartalmazza.

A módosítás az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésével kapcsolatos, átmeneti mentesítési szabályokhoz (az úgynevezett „mesterséges konszolidációhoz”) kapcsolódóan tartalmazza a közzétételi határidő pontosítását. A mesterséges konszolidáció esetén az irányelv lehetővé teszi, hogy a tagállamok „észszerű határidőt” állapítsanak meg a fenntarthatósági jelentés közzétételére vonatkozóan, amely nem haladhatja meg a mérlegfordulónapot követő 12 hónapot. A módosítás ennek figyelembevételével lehetővé teszi, hogy a mesterséges konszolidációt az érintett vállalkozó legkésőbb a mérlegfordulónapot követő 12 hónapon belül tegye közzé.

A beszámolókészítésre vonatkozó értékhatárok emelésével összefüggésben a módosítás tartalmazza a könyvvizsgálati értékhatár emelését is. A javasolt módosítás a jelenlegi 300 millió forint nettó árbevételi értékhatárt a duplájára (600 millió forintra) javasolja emelni (az 50 fős foglalkoztatotti létszám feltétel változatlan marad). Az új értékhatár figyelembe veszi a hazai vállalkozások méret-sajátosságait. A javasolt új értékhatár összhangban van a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésére irányuló kormányzati célkitűzésekkel. A könyvvizsgálati értékhatár emelését a 2013-ban megállapított jelenlegi értékhatár valorizációja is indokolja.

Amennyiben egy kérelem elbírálása során a döntés meghozatalához szükséges előkérdés megválaszolása más szerv hatáskörébe tartozik, és így a kérelem megalapozottan nem bírálható el, úgy az eljárás felfüggesztésének lehetősége nélkül a kérelem elutasítása, majd annak újbóli benyújtása indokolatlan adminisztrációs teherrel jár a kérelmező terhére. Ennek elkerülése érdekében indokolt a Kkt. 35. § és 35/A. § (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem esetében is az eljárás felfüggesztésének lehetőségét megteremteni azon esetekben is, amikor a döntés meghozatalához szükséges előkérdés megválaszolása más szerv hatáskörébe tartozik.

Amennyiben egy kérelem elbírálása során a döntés meghozatalához szükséges előkérdés megválaszolása más szerv hatáskörébe tartozik, és így a kérelem megalapozottan nem bírálható el, úgy az eljárás felfüggesztésének lehetősége nélkül a kérelem elutasítása, majd annak újbóli benyújtása indokolatlan adminisztrációs teherrel és további eljárási költségekkel jár a kérelmező terhére. Ennek elkerülése érdekében indokolt a Kkt. 49. § szerinti minősítés iránti kérelem, valamint az 50. § (2c) bekezdés szerinti banki igazolás iránti kérelem esetében is az eljárás felfüggesztésének lehetőségét megteremteni azon esetekben is, amikor a döntés meghozatalához szükséges előkérdés megválaszolása más szerv hatáskörébe tartozik.

2024. január 1-jétől, vagy azt követően kezdődő üzleti évekre vonatkozóan alkalmazandó a könyvvizsgáló cégek belső minőségirányítási rendszerére vonatkozó új könyvvizsgálói standard (ISQM1 – Minőségirányítás a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatát vagy átvilágítását, vagy egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló vagy kapcsolódó szolgáltatási megbízásokat végrehajtó társaságok számára). A könyvvizsgáló cég belső minőségirányítási rendszerének egyik komponense a figyelemmel kísérés folyamata, mely tevékenység végzésére jogosult személyek esetében a követelmény az, hogy rendelkezzenek a figyelemmel kísérési tevékenységek hatékony végzéséhez szükséges szakértelemmel és képességekkel, beleértve az elegendő időt is, azzal, hogy nem kamarai tag könyvvizsgálók is elláthatják a figyelemmel kísérési tevékenységet. Tekintettel arra, hogy a Kkt. jelenlegi szabályai a könyvvizsgálók számára írnak elő titoktartási kötelezettséget és nem szabályozzák konkrétan az egyéb személyekre vonatkozó ezen etikai alapelvnek való megfelelést, ezért a fentiekre való tekintettel szükséges kiegészíteni a Kkt. titoktartásra vonatkozó előírásait, amely alapján amennyiben a figyelemmel kísérés tevékenységét nem kamarai tag könyvvizsgáló végzi, az nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését.

A fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásával összefüggő véleményéről fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági jelentést bocsát ki.

Ezen jelentések számának bővülése okán szükséges az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztése a fenntarthatósági bizonyosság nyújtására irányuló megbízások vonatkozásában.

A rendelkezés az irányelv azon rendelkezésének átültetését tartalmazza, amely lehetőséget biztosít a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók szavazati jogainak vagy a jegyzett tőkéjének meghatározott hányadával rendelkező tag vagy tagok, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó bizonyos szervei, valamint a közfelügyeleti hatóság számára, hogy keresetet nyújtsanak be a bírósághoz a kamarai tag könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység, adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység ellátásáról szóló megbízásának megszüntetésére.

Jelenleg a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokkal összefüggő tevékenységek szabályozásáról szóló 28/2013. (VI. 29.) NGM rendelet melléklete tartalmazza az egyedi könyvvizsgálati megbízásokra, valamint a könyvvizsgáló cég belső minőségellenőrzési rendszerére vonatkozó kérdőíveket, amelyeket a közfelügyeleti hatóság a minőségellenőrzései során alkalmaz. Ugyanakkor e kérdőívek a Kkt. 4. § (5) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti standardokra épülnek, amelyeket a standard alkotó bizottság folyamatosan felülvizsgál a fokozott kötelezettségvállalás minőségének és a könyvvizsgálati gyakorlat következetességének elősegítése, valamint a közvélemény bizalmának megerősödése érdekében, válaszolva ezzel a globális változásokra. Az aktuális változások alapján a közfelügyeleti hatóság minden évben felülvizsgálja az egyes kérdőívek tartalmát (beleértve a fenntarthatósági jelentés könyvvizsgálatára vonatkozó kérdőívet is), ugyanakkor e kérdőíveket már nem a fent hivatkozott NGM rendeletben, hanem az Egységes Kormányzati Portálon fogja közzétenni minden év március 31-ig.

A kérdőívek honlapon való közzététele elősegíti azok jogszabályoknak való folyamatos megfelelését anélkül, hogy többlet adminisztratív terhet okozna.

A rendelkezés megteremti annak a lehetőségét (hasonlóan a minőségellenőrzési eljárásokhoz), hogy a közfelügyeleti hatóság a célvizsgálat esetében is igénybe vehet speciális szaktudással rendelkező személyeket, hogy az összetettebb, bonyolultabb célvizsgálatok során szakmai tapasztalatukkal támogassák az ellenőrök munkáját.

Az egységes ügyintézés, illetve az egységes jogszabályi környezet miatt a közfelügyeleti hatóság indokoltnak tartja a Kkt. 195. § (1) bekezdése szerinti eljárás esetében is az eljárás felfüggesztés lehetőségének a bevezetését azokban az esetekben, amikor az eljárás a közfelügyeleti hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem folytatható le, vagy ha a döntéshez szükséges előkérdés megválaszolása más szerv hatáskörébe tartozik. A rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy a közfelügyeleti hatóság a Kkt. 195. § (1) bekezdés szerinti eljárást mindaddig felfüggessze, amíg a közfelügyeleti hatóságnak, vagy más hatóságnak, a folyamatban lévő eljárása során nem születik döntés, amely lehetőséget teremt a Kkt. 195. § (1) bekezdés szerinti eljárás lezárására.

Átmeneti rendelkezés.

Az egyes gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálóknak, továbbá a megbízás minőségének áttekintését végző személyeknek rendelkezniük kell a Kkt. 49. §-a szerinti speciális minősítéssel a jogszabály szerinti tevékenységük ellátásához. Az Szt. 95/E. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy mely gazdálkodók kötelesek a 2024. üzleti évtől fenntarthatósági jelentést készíteni. A kamarai tag könyvvizsgálók, valamint a megbízás áttekintését végző személyek részére előírás a fenntarthatósági minősítés megszerzése a fenntarthatósági bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység végzéséhez, valamint a fenntarthatósági bizonyosság nyújtására irányuló megbízás minőségének az áttekintéséhez. Fő szabályként nem engedélyezett, hogy olyan kamarai tag könyvvizsgálók, valamint, hogy olyan, a megbízások áttekintését végző személyek is végezzenek fenntarthatósági bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet, valamint fenntarthatósági bizonyosság nyújtására irányuló megbízás minőségének az áttekintését, akik csak fenntarthatósági minősítéssel rendelkeznek, ezért ezen átmeneti rendelkezés a 2024–2026. üzleti évek tekintetében lehetőséget teremt további, speciális minősítéssel nem rendelkező kamarai tag könyvvizsgálók részére a fenntarthatósági bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység elvégzésére, valamint a megbízások áttekintését végző személyek számára a fenntarthatósági bizonyosság nyújtására irányuló megbízás minőségének az áttekintésére.

A módosítás a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minőségellenőrzés során elkészítendő zárójelentésre vonatkozó határidő 15 napról 30 napra történő módosítását tartalmazza. A módosítás a hatósági ügyintézés teljes időtartamának hosszát nem érinti, kizárólag a belső határidő módosítását jelenti, annak érdekében, hogy az összetett zárójelentések határidőben, és szakmailag megalapozottan kerüljenek megküldésre az ellenőrzöttek részére.

A nagy összegű fizetési kedvezmény elbírálásara vonatkozó illetékességi szabályok módosítása.

A módosítás külön jogszabályokban lévő, de a NAV tv-ben eddig nem nevesített rendészeti feladatokat jeleníti meg.

A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés d) pontjának 2025. január 1-jén hatályba lépő rendelkezése a NAV-ot piacfelügyeleti hatóságként nevesíti az üzemanyagtöltő állomáson forgalmazott folyékony motorhajtóanyagok esetében. A kijelölés folytán a feladatot a NAV tv-ben meg kell jeleníteni.

A módosítás az új Be. és a NAV tv. fogalomhasználatának összhangját teremti meg.

A módosítás következtében lehetővé válik magánlakásban, illetve a közterületnek nem minősülő egyéb helyen is a szolgálati keresőkutyával történő ellenőrzés, a szolgálati feladatok, ellenőrzések biztonságos és eredményes ellátása, valamint a felderítések fokozása érdekében.

Az állampolgárok tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz fűződő jogát, a jogkövető magatartást elősegítése, illetve a NAV személyi állományának képzése érdekében a módosítás lehetővé teszi, hogy a pénzügyőr intézkedéséről készült felvételek törvényben meghatározott tájékoztatási és oktatási célból felhasználhatók legyenek személyazonosításra alkalmatlanná tett módon.

Az ilyen céllal felhasznált felvételek megőrzési idejét rendezi az új szabály.

A váminformációs rendszerben szereplő személyes adatok megőrzési idejére vonatkozó szabályokat hozza összhangba a módosítás az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló, a TANÁCS 2009. november 30-i 2009/917/IB HATÁROZAT 14. cikkében foglalt megváltozott rendelkezéssel.

A NAV hatósági feladatainak ellátása, szolgáltatásainak a lehető leggyorsabban történő biztosítása érdekében a NAV elnöke számára teremt lehetőséget, hogy vámügyekben a vármegyei igazgatóságok illetékességét a kormányrendeletben meghatározott illetékességtől eltérően jelölhesse ki.

Jogharmonizációs záradék.

1. A módosítás a NAV tv. 35/F. § (1) és a (3)–(4) bekezdésével való összhangot teremti meg.

2. A módosítás rendelkezik arról, hogy a pénzügyőri intézkedésről készült felvételt törölni kell, ha arra tájékoztatási vagy oktatási célból nincs szükség.

A módosítás az újonnan induló MRP-k esetében – figyelemmel az azokkal kapcsolatos jogi és adminisztrációs teendőkre – kedvező szabályt mond ki, melynek értelmében, ha a javadalmazási politika a juttatás tárgyát képező vagy annak alapjául szolgáló értékpapírt kibocsátó jogi személy gazdasági teljesítményének jövőbeli javulásához kapcsolódó feltételt határoz meg, úgy a feltétel megvalósulásának megállapítása az MRP megindításának napjától számított 24 hónap elteltét követően történhet meg.

Az átmeneti szabály kimondja, hogy a 2024. január 1-jét követően újonnan indított MRP-k esetében is alkalmazható azon szabály, amelynek értelmében ha a javadalmazási politika a juttatás tárgyát képező vagy annak alapjául szolgáló értékpapírt kibocsátó jogi személy gazdasági teljesítményének jövőbeli javulásához kapcsolódó feltételt határoz meg, úgy a feltétel megvalósulásának megállapítása az MRP megindításának napjától számított 24 hónap elteltét követően történhet meg.

A befektetési környezet kedvezőbbé tétele érdekében a világpiaci árak alapján sávos bányajáradék kulcsok kerülnek bevezetésre. E mellett egyes kitermelési technológiáknál alacsonyabb elvonási kulcsok kerülnek rögzítésre részint az adott technológia magasabb költségigénye miatt, részint pedig a hazai kitermelési szint megtartása, s ezáltal az importhányad csökkentése érdekében (pl. magas inert gáz tartalmú földgáz energetikai hasznosítása a kitermelőnél).

A gyakorlati jogalkalmazás során összegyűlt tapasztalatok alapján néhány, a bányajáradék elvonások szempontjából lényeges fogalom pontosítása.

A gyakorlati jogalkalmazási tapasztalatok mentén egyes rendelkezések pontosítása.

Az alapjárulék 2008. óta változatlan, ezért a vízkészletjárulék különböző gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok szerinti újragondolása indokolt. A vízkészletjárulék alapjárulékának módosításával a rövid távú szakpolitikai célok elérése kerül előtérbe. A vízkészletjárulék bevétel a vízügyi igazgatási szervek közérdekű feladatainak ellátásához szükséges fedezetet tudja biztosítani. További cél, hogy az állami vízvagyon fenntartható használatát előmozdítsa és a víz értékének megfelelően a vízkészletjárulék – az inflációt is figyelembe véve – a reálértékét megtartsa. Tekintettel arra, hogy a vízhasználók a tárgyévi első negyedéves fogyasztásuk alapján a vízkészletjárulékot tárgyév április 15. napjáig kötelesek bevallani és megfizetni, ezért a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesül, a vízhasználókat a rendelkezés nem érinti hátrányosan. A vízügyi hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatalok által hozott döntések ellen az eljárások egyfokúvá válása miatt nincs helye fellebbezésnek, ezért szükséges egyértelműsíteni, hogy a vízügyi és vízvédelmi hatóságok adóigazgatási eljárás keretében hozott döntései ellen szintén nincs helye fellebbezésnek.

Az előző módosítóponttal összefüggésben a vízkészletjárulék reálértékének megtartását szolgáló módosító rendelkezés.

A miniszteri rendeletben kihirdetett hatósági díjak értékállóságának biztosítása érdekében szükséges a törvényben az inflációs hatás figyelembevételére való hivatkozás beépítése. Ez a rendelkezés megteremti az alapját annak, hogy a hatósági díjak mértékét az inflációs hatások figyelembevételével lehessen megállapítani.

A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodást kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz. Mivel a kihirdetés óta folyamatos a megállapodáshoz való csatlakozás, ezért szükséges a lista frissítése. A módosítás a legfrissebb csatlakozókkal egészíti ki a Megállapodást kihirdető törvény mellékletét. E rendelkezés a mellékletre való utalást végzi el.

Az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő Megállapodást kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz. Mivel a kihirdetés óta folyamatos a megállapodáshoz való csatlakozás, ezért szükséges a lista frissítése. A módosítás a legfrissebb csatlakozókkal egészíti ki a Megállapodást kihirdető törvény mellékletét. E rendelkezés a mellékletre való utalást végzi el.

A mikro-, kis- és középvállalkozások erősítését segíti elő, ha a mikro-, kis- és középvállalkozások a követeléseik érvényesítése, a bírósághoz fordulás tekintetében támogatást kapnak. A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 7. §-a alapján a nem természetes személy fél részére kizárólag az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog engedélyezhető. A rendelkezés szerinti szabályozási megoldás – a nem természetes személyek által igényelhető, az illetékfeljegyzési jogra kiterjedő költségfeljegyzési jog mellett – a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében bevezeti a költségfeljegyzési jog akár teljes, akár az illetékfeljegyzésen túl egyéb költségre kiterjedő részleges igénylésének lehetőségét. A szabályozási megoldás bírói mérlegelésre bízza a költségfeljegyzési jog engedélyezését, azzal a törvényi megkötéssel, hogy a felszámolás alatt álló mikro-, kis- és középvállalkozás nem részesíthető a kedvezményben. A bíróságnak a jelenleg már az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog engedélyezése során vizsgált körülményeket kell vizsgálnia ebben az esetben is. A fél részére teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot engedélyez a bíróság, ha a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy

a) az illeték és a per során felmerülő valamennyi költség várható összegének,

b) az a) pont szerinti összeg meghatározott hányadának, vagy

c) az illetéknek, illetve tételesen meghatározott költségnek

az előzetes megfizetése, illetve előlegezése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene. A körülmények figyelembe vétele során vizsgálatra kerül a nem természetes személy vagyona, éves bevétele, a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó nem természetes személy esetén jövedelemként a számvitelről szóló törvény szerinti adózott eredménye.

A módosítás kiterjeszti a szakképzés ingyenességét a mérlegképes könyvelői és az adótanácsadói hatósági képzésekre, így fenntartja az érintett képesítések megszerzésének ingyenességét.

Szükséges módosítás annak érdekében, hogy a törvény vonatkozó rendelkezései az időközben történt kapcsolódó változások miatt ne lépjenek hatályba.

A módosítás rendelkezik arról, hogy nem lépnek hatályba azon rendelkezések, melyek az új lakóingatlanok értékesítésére alkalmazandó kedvezményes áfa mérték 2025. január 1-jétől történő megszüntetéséről rendelkeztek volna.

A módosítás rendelkezik arról, hogy nem lépnek hatályba azon rendelkezések, melyek az új lakóingatlanok értékesítésére alkalmazandó kedvezményes áfa mérték 2025. január 1-jétől történő megszüntetéséről rendelkeztek volna.

A módosítás célja, hogy az e-Nyugta-rendszerrel összefüggő rendelkezések hatályba lépését 2025. január 1. napjáról 2025. július 1-jére, illetve a szankcionáló rendelkezését (mulasztási bírság) 2025. szeptember 1. napjára elhalassza.

A módosítás célja, hogy az e-Nyugta-rendszerrel összefüggő szankcionáló rendelkezés (üzletlezárás) hatályba lépését 2025. január 1. napjáról 2025. szeptember 1. napjára elhalassza.

A kormányrendelet hatályon kívül helyezett §-a beépítésre került a vonatkozó törvénybe.

A veszélyhelyzet idején a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylésről szóló 95/2024. (V. 3.) Korm. rendelet hatályát veszti, és a rendelkezései beépülnek a jövedéki adóról szóló törvénybe.

A kormányrendelet hatályon kívül helyezéséről rendelkezik a módosítás, tekintettel arra, hogy az abban foglaltak beépülnek az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvénybe.

A kormányrendelet hatályon kívül helyezése, mivel a munkaerőpiacra lépők kedvezményének érvényesítésével kapcsolatos szabályok beépítésre kerülnek a Szocho tv-be.

A veszélyhelyzeti kormányrendeletben szabályozott adómentesség (a közvetlenül a forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatása) 2023. december 1-jei hatállyal már beépült a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletébe 8.45. alpontként, ezért indokolt a kormányrendelet hatályon kívül helyezése.

Hatályba léptető rendelkezések.

A rendelkezés a jogharmonizációs záradékot rögzíti.

Az 1. ponthoz: A közcélú juttatások körében adómentes a sportról szóló törvény szerinti sportköztestületek (pl. Magyar Olimpiai Bizottság) által az amatőr vagy hivatásos sportolóknak a versenyzésre való felkészülés, illetve a versenyzés érdekében adott összeg.

A 2. ponthoz: A borravaló adómentességét meghatározó jogcím kiegészítése és pontosítása. A rendelkezés értelmében nemcsak felszolgáló által a vendégtől közvetlenül kapott borravaló minősül adómentesnek, hanem az az összeg is, amelyet a vendéglátó üzlet üzemeltetője az általa vezetett nyilvántartással igazolható módon a vendéglátó üzlet munkavállalói között oszt szét.

A 3. és 16. ponthoz: A magánszemély által nem egyéni vállalkozóként végzett energiaértékesítés mellett (az ún. rugalmassági szolgáltatásokból) származó bevételek is mentesülnek a személyi jövedelemadó alól évente a minimálbér összegéig.

A 4. ponthoz: Új jogcím, amely egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentesnek minősíti a magánszemély által hitelesített energiamegtakarítást (HEM) eredményező – nem egyéni vállalkozóként végzett – cselekményére (beruházás, korszerűsítés, felújítás) tekintettel e magánszemély által megszerzett bevételt, figyelemmel arra, hogy a HEM nyilvántartásba vétele, az energiamegtakarítás érdekében igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék árengedménye, valamint az energiamegtakarítás átengedése ellenében megszerzett bevétel egyfajta felújításhoz kapcsolódó támogatás, melyek az Szja tv-ben általában adómentesek.

Az 5. ponthoz: Új jogcím, amely alapján adómentes a Tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező kisgyermeknevelők ösztönző támogatása tárgyú projekt keretében a Magyar Államkincstár által a kisgyermekgondozó, -nevelő technikumi képzésben aktív tanulói jogviszonnyal vagy csecsemő- és kisgyermeknevelő főiskolai alapképzésben (BA) aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező személyek számára a végzettség és szakképzettség megszerzése, továbbá a bölcsődei elhelyezkedés biztosítása érdekében biztosított ösztöndíj.

A 6. ponthoz: A rendelkezés rögzíti, hogy a bíróság által peres eljárás keretében megállapított sérelemdíjjal ellentétben nem minősülhet adómentesnek az ezen a jogcímen teljesített kifizetés, ha arról a felek peren kívül, bírósági jóváhagyás nélkül állapodnak meg.

A 7. ponthoz: Az Önkéntes Kölcsönös Pénztárakról szóló törvény 2025-ben lehetővé teszi, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélra (lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészére, valamint törlesztésére, lakás vagy lakóház, valamint tanya, vagy birtokközpont korszerűsítésére, felújítására) is felhasználhatók legyenek. A rendelkezés az így felhasznált összeg adómentességét biztosítja.

A 8. ponthoz: A hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendelet alapján a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan elengedett hallgatói hiteltartozás összege mellett adómentes a kötött felhasználású Diákhitel II. konstrukció havi törlesztő részleteinek megfizetéséhez és akár a hitel visszafizetéséhez (előtörlesztés) adott munkáltatói juttatás is.

A 9. és 10. ponthoz: A hulladék átadásának ösztönzése érdekében bevezetett juttatás adómentessége mellett adómentesnek minősül a kötelező visszaváltási rendszer keretében a forgalmazó által kifizetett, juttatott visszaváltási díj is, beleértve az automata visszaváltó berendezés által kibocsátott utalvány formájában juttatott visszaváltási díjat, valamint azt a visszaváltási díjat is, amely felett a jogosult más személy javára rendelkezik. Új jogcím mentesíti az adó alól azt a jövedelmet, amely a kifizető által megvásárolt – a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott – visszaváltási díjas termékek magánszemély részére bármely módon történő átengedése révén keletkezik.

A 11. ponthoz: A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggésben ösztönző jelleggel mentesül az adó alól az említett törvény szerint műemléknek minősülő ingatlannak a megszerzését követő 36 hónapon túli értékesítéséből származó jövedelem, feltéve, hogy az ingatlant a magánszemély a megszerzést követően a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően felújította, műemléki helyreállítását elvégezte, és erről rendelkezik az örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolással. Az örökségvédelmi hatóságnak a kiállított igazolásról adatot kell szolgáltatnia az állami adó- és vámhatóság részére.

A 12. ponthoz: A rendelkezés kiegészítésével adómentessé válik az a szolgáltatás is, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportolási célú létesítmény (pl. az irodaházban lévő konditerem) és az abban elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása útján juttat.

A 13. ponthoz: A rendelkezés kiegészítése egyrészt egyértelművé teszi, hogy a sportról szóló törvény szerinti köztestületek (pl. Magyar Olimpiai Bizottság) által adott pénzbeli és nem pénzbeli juttatások is adómentesnek minősülnek, és ide sorolhatók a sportot és a tanulást segítő programok (Kettős Karrier program) keretében nyújtott szolgáltatások is.

A 14. ponthoz: Az állatkertek látogatószámának növelése és a potenciális látogatók ösztönzése érdekében indokolt az állatkerti belépőjegy beemelése az adómentesen nyújtható juttatások körébe. Magyarországon összesen 38 állatkert és vadaspark működik. Az állatkertek a turisztikai kínálat részét képezik, esetenként TOP attrakciónak tekinthetők, amelyek maximálisan bekapcsolódtak, illeszkednek a térségi turisztikai vérkeringésbe, és önálló utazási motivációt generálnak, a térségbe vonzva a látogatókat. Működésük tehát meghatározó mértékben hozzájárulhat a turisztikai célú tartózkodási idő növeléséhez, és hozzájárulnak a turisztikai bevételek bővüléséhez.

A 15. ponthoz: A rendelkezés új jogcímet iktat be az Szja tv-be, amelynek értelmében adómentes a reprezentáció és az üzleti ajándék, ha azt a kifizető – feladat- és hatáskörét tekintve közfeladat ellátása során – a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról szóló kormányrendelet szerinti kiemelt sportesemény vagy nemzeti rendezvény megrendezése keretében biztosítja.

A veszélyes hulladék tárolására igénybe vett telek után a számviteli értékcsökkenéssel azonos összegű leírás érvényesíthető a társasági adó alapjánál.

A javasolt kiegészítés szerint a társasági adó alapjában a törvény erejénél fogva elismertnek minősülnek egyes látvány-csapatsporttal összefüggő ingyenes juttatások, ha teljesülnek a rendelkezésben foglalt feltételek. A kedvezményezett csak olyan, a Tao. törvény szerinti látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet lehet, amelynek a juttatás adóévében sporttevékenységből származik a Tao. törvény szerinti adóévi gazdasági, vagy gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó árbevétele legalább 75 százaléka. A rendelkezés példálózó jelleggel kiemel egyes konkrét tevékenységeket, de ezeken kívül minden olyan árbevétel beleszámít az értékhatárba, amely sporttevékenységből származik. További feltétel, hogy a költségként, ráfordításként elszámolt összegből legfeljebb a juttató adóévi, Tao. törvény szerinti árbevétele 1 százaléka minősül elismertnek. Ha a juttatás ennél magasabb, akkor az árbevétel 1 százaléka érvényesíthető az adóalapban, ha a juttatás ennél alacsonyabb, akkor az új rendelkezés alapján a juttatás teljes összege elismert. További feltétel, hogy ez a levonhatóság nem vonatkozik a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja és a 22/C. § (1)–(1a) bekezdése alá tartozó tételekre, ezek levonhatóságát a rájuk releváns rendelkezések szerint kell meghatározni. A levonhatóság csak a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet által kiállított, a rendelkezésben rögzített tartalmú írásbeli igazolás alapján érvényesíthető. Amennyiben az nem áll a juttató rendelkezésére az éves adóbevallás benyújtásakor, a fenti levonhatósági szabály nem érvényesíthető.

Az UTPR adó számításához szükség képlet hiányzó részeinek pótlására kerül sor.

Az adott államban fizetendő kiegészítőadó-többletre vonatkozó képlet a mellékletbe kerül a rendelkezés alapján.

A módosítás a fordított adózás hatálya alá kerülő földgáz értékesítés tekintetében adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő mind a termékértékesítő, mind a terméket beszerző adóalany vonatkozásában. Továbbá a módosítás értelmében a fordított adózás alá tartozó ügyletek adóalapjáról az adatszolgáltatást forintban kell teljesíteni.

A befogadott számlákról szóló összesítő jelentésben jelenleg bizonylatonként ezer forintra kerekítve kell feltüntetni az adóalapot és az adót, ez azonban nehézkessé teszi egyrészt az online számlaadat-szolgáltatással, másrészt a bevallás egyéb soraival történő összevetést. A módosítás célja, hogy forintban kerüljenek feltüntetésre e jelentésben a számlaadatok. A bevallás továbbra is ezer forintban marad, csupán a jelentés szerinti adatszolgáltatás részletezését kell forintban meghatározva teljesíteni.

A Gjt új 1. melléklete a cégautó adó 2025. január 1-jétől alkalmazandó mértékeit határozza meg.

A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodást kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz. A felsorolt országok és joghatóságok – Kamerun, Örményország és Szenegál – automatikus információcsere keretében együtt kívánnak működni hazánkkal és hazánk is érdekelt ebben az együttműködésben. Ezt az együttműködést teszi lehetővé ez a rendelkezés, amely felveszi a Megállapodást kihirdető törvény mellékletébe a felsorolt országokat és joghatóságokat.

Az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő Megállapodást kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz. A felsorolt országok és joghatóságok – Albánia, a Dominikai Köztársaság, Kamerun és Mauritánia – automatikus információcsere keretében együtt kívánnak működni hazánkkal és hazánk is érdekelt ebben az együttműködésben. Ezt az együttműködést teszi lehetővé ez a rendelkezés, amely felveszi a Megállapodást kihirdető törvény mellékletébe a felsorolt országokat és joghatóságokat.

A regisztrációs adó hengerűrtartalomról (cm³) teljesítményre való (kW) átalakítása, a járműállomány fiatalítása, az avultatási szabályok egyszerűsítése miatt szükséges táblázatmódosítások.