BÜ BH 2024/56

[1] A járásbíróság a 2022. szeptember 12. napján meghozott és aznap jogerős ítéletével a terheltet az ellene jármű önkényes elvétele bűntettének kísérlete [Btk. 380. § (1) bek.] miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett továbbá a bűnjelről és a bűnügyi költségről.

[2] A bíróság által megállapított tényállás a következő.

[3] A terhelt vasszerkezet-lakatos végzettségű, kiskorú gyermekről vagy eltartásra szoruló hozzátartozóról gondoskodnia nem kell. Nős családi állapotú. Munkahellyel nem rendelkezik, havi jövedelme 75 000 forint.

[4] A terhelt 2019. szeptember 10. napján 6 óra 50 perc körüli időben ittas állapotban érkezett vonattal D.-ből az a.-i állomásra.

[5] A vasútállomáson parkolt a sértett tulajdonát képező személygépkocsi.

[6] Abból a célból, hogy a gépjárműbe beülve azzal b.-i lakcímére távozzon, a terhelt a gépjármű hátsó szélvédő ablakát egy helyszínen talált bottal betörte. Miután nem találta a kesztyűtartóban a kulcsot, a vezetékek összekötésével megkísérelte a gépjárművet beindítani. A cselekményét észlelő állampolgárok értesítették az állomás forgalomirányítóját, aki kihívta a rendőrséget, akik a terheltet a gépjárműben tetten érték.

[7] A terhelt a gépjárműben 40 000 forint kárt okozott, mely nem térült meg.

[8] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a vármegyei főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjára alapítottan – a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében.

[9] Indokai szerint a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével mentette fel a terheltet kóros elmeállapot mint büntethetőséget kizáró ok miatt.

[10] Kifejtette, hogy a jogerős ítéletben rögzített tényállás a terhelt elmeállapotával kapcsolatban nem tartalmaz semmilyen megállapítást. Kizárólag az ítélet indokolása utal arra, hogy az eljárás során szükségessé vált a terhelt igazságügyi elmeorvos-szakértői vizsgálata, ugyanakkor a szakértői megállapítások részben hiányosan, részben pontatlanul kerültek rögzítésre.

[11] Hivatkozott rá, hogy az eljárás során beszerzett ismételt szakértői vélemény csupán azt rögzíti, hogy a terhelt beszámítási képessége a vizsgálat időpontjában hiányzott. Ez pedig nem alapozza meg a cselekmény elkövetésének időpontjában fennálló büntethetőséget kizáró okra történő következtetést.

[12] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt – annak indokaival egyetértve – fenntartotta. Indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.

[13] Az ügyben nyilvános ülés kitűzését nem kérték.

[14] A vármegyei főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítvány alapos.

[15] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja.

[16] A Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, és a jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be. 648. § a)–d) pontjaiban megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.

[17] A főügyészség felülvizsgálati indítványa joghatályos, a 2022. szeptember 12. napján tárgyaláson kihirdetett és aznap jogerős ítélettel szemben 2023. február 13. napján került előterjesztésre [Be. 651. § (1) bek., 652. § (3) bek.].

[18] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével mentette fel a terheltet.

[19] Felülvizsgálatban a felülbírálat az indítványhoz [Be. 652. § (1) bek.], a jogerős határozatban megállapított tényálláshoz [Be. 650. § (2) bek.] és főszabályként a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályokhoz [Be. 659. § (2) bek.] kötött. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 659. § (1) bek.]. A jogkövetkeztetések – így jelen esetben a felmentő rendelkezés – helyességének kérdése kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

[20] A felülvizsgálati indítvány szerint az ügyben eljárt bíróság tévedett, amikor az irányadó tényállás alapján kóros elmeállapot – mint büntethetőséget kizáró ok – miatt nem állapította meg a terhelt bűnösségét. Ez jogi – és nem ténybeli – támadás, a megállapított tényekből vont jogkövetkeztetés kifogásolása.

[21] A Kúria általi felülbírálat jelen ügyben tehát annak vizsgálatát jelenti és igényli, hogy az eljárt bíróságnak az irányadó tényállás alapján a terhelt büntetőjogi felelőssége hiányára vont jogkövetkeztetése megfelel-e a büntető anyagi jog szabályainak.

[22] Törvényt sértett a bíróság, amikor – az általa megállapított, lényegileg a váddal egyező tényállás alapján – a terheltet büntethetőséget kizáró ok miatt felmentette a terhére rótt bűncselekmény vádja alól [Be. 566. § (1) bek. d) pont].

[23] A Btk. 17. § (1) bekezdése szerint nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. A (2) bekezdés alapján a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.

[24] A Btk. nem általánosságban, hanem kifejezetten a konkrét (az elkövetőnek felrótt) bűncselekmény viszonyában rendelkezik a kóros elmeállapot beszámítási képességet érintő (korlátozó vagy kizáró) hatásáról. Erre tekintettel a bűntetteknek a konkrét cselekménnyel összefüggő – a vádbeli vagy ítéleti tényállással összevetett – vizsgálata alapján tisztázható a felismerési képesség kérdése.

[25] Jelen ügyben az ügyiratok az alábbiakat tartalmazzák:

[26] – a terheltnek felrótt cselekmény elkövetési ideje a vádirat szerint 2019. szeptember 10. napja;

[27] – vele szemben a járási ügyészség vádirattal 2019. október 3. napján emelt vádat jármű önkényes elvétele bűntettének kísérlete miatt [Btk. 380. § (1) bek.];

[28] – a terheltet a járásbíróság a 2019. október 28. napján meghozott büntetővégzésével jármű önkényes elvétele bűntettének kísérlete miatt 200 óra közérdekű munka büntetésre ítélte;

[29] – a büntetővégzés kézbesítésének megkísérlése során, 2020. január 28. napján a b.-i kórház arról tájékoztatta a bíróságot, hogy a terhelt önellátásra nem képes, állandó felügyeletre szorul, nála a szellemi leépülés jelei mutatkoznak;

[30] – ennek alapján 2020. február 12. napján igazságügyi elmeorvosszakértői vélemény beszerzésére került sor;

[31] – a dr. S. M. és dr. O. E. szakértők által 2020. június 15. napján készített szakvélemény szerint a terhelt a terhére rótt cselekmény idején cselekménye veszélyességének felismerésében és a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában szenvedélybetegsége következtében kialakult enyhe fokú szellemi hanyatlása és személyiségtorzulása miatt közepes fokban volt korlátozott, a vizsgálat idején a megfelelő felismerésben és a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában enyhe fokban volt korlátozott;

[32] – rögzíti továbbá azt is, hogy a terhelt eljárással való együttműködése kóros elmeállapota (szenvedélybetegsége következtében kialakult enyhe fokú szellemi hanyatlása és személyiségtorzulása) miatt akadályozott;

[33] – erre figyelemmel a járásbíróság a 2020. szeptember 30. napján meghozott és 2020. október 19. napján véglegessé vált végzésével az eljárást felfüggesztette;

[34] – ezt követően járásbíróság a 2022. január 27. napján meghozott végzésével ismételt szakértői vizsgálatot rendelt el;

[35] – a dr. S. M. és dr. O. E. szakértők által 2022. május 13. napján készített szakvélemény szerint a terhelt alkoholos eredetű közepes fokú szellemi hanyatlása és alkoholos eredetű személyiségtorzulása miatt a vizsgálat során cselekménye veszélyességének felismerésére és a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsítására képtelen volt.

[36] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy a kóros elmeállapot mint büntethetőséget kizáró ok fennállása jogkérdés, amelyre a jogerős ítélet tényállásában rögzített tényekből kell következtetést levonni. Ezért a terhelt elmebeli állapotával, elmeműködésének rendellenességeivel kapcsolatos ténymegállapításokat a tényállásnak értelemszerűen tartalmaznia kell. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a tényállás az ítélet egészében és tartalmilag vizsgálandó. Ezért a történeti tényállás bevezető részében írtak valamennyi tényállási pont vonatkozásában figyelembe jönnek, és részei az indokolásban írt, de tartalmilag tényeket rögzítő részek is (BH 2015.216.I.).

[37] Helytállóan hivatkozott a felülvizsgálati indítvány arra, hogy az eljárt bíróság a tényállásban elmulasztotta rögzíteni a terhelt elmeállapotára vonatkozó tényeket.

[38] Ezzel szemben az ítélet indokolása valóban tartalmaz ezzel kapcsolatos megállapításokat, ám ezek nem a terheltnek a cselekmény elkövetésekor fennálló, hanem az ismételt elmeorvosszakértői vizsgálat idején tapasztalt állapotát rögzítik.

[39] A Kúria a korábban kifejtettekkel egyezően rámutat arra, hogy a kóros elmeállapot csak akkor büntethetőséget kizáró ok, ha a cselekmény elkövetésének időpontjában áll fenn.

[40] Mindezek miatt valóban minden ténybeli alapot nélkülöz az eljárt bíróság azon következtetése, hogy a terhelttel szemben – kóros elmeállapota okán – büntethetőséget kizáró ok áll fenn.

[41] A felmentő rendelkezés támadása esetében a felülvizsgálat törvényi oka szerinti és indítvány által is célzott felülbírálat tárgya a bűnösség – vagyis a büntetőjogi felelősség – kérdése (az irányadó tényállás alapulvételével).

[42] A Kúria döntési jogköre ilyenkor korlátozott, a felmentő rendelkezés bűnösséget megállapító megváltoztatására nincs törvényi lehetőség. Ha a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem ad helyt, a megtámadott határozatot hatályában fenntartja [Be. 662. § (1) bek.]; ha azonban a terhelt felmentésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor, akkor a határozatot hatályon kívül helyezi és az eljárt bíróságot új eljárásra utasítja [Be. 663. § (1) bek. a) pont].

[43] A megismételt eljárás során állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy a terhelt az elmeműködés olyan kóros állapotában követte-e el a cselekményt, amely képtelenné tette cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen [Be. 663. § (3) bek.]. A terhelt aktuális egészségügyi állapota ismeretében a Be. 487. §-ában írt rendelkezés alkalmazása is felmerülhet.

[44] Ekként a Kúria a vármegyei főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatot a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 663. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.