2024. évi LVI. törvény indokolás

A törvényjavaslathoz tartozó indokolást a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában szükséges közzétenni.

Magyarország Alaptörvénye VI. cikk (2) bekezdése szerint az állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát. Az Alaptörvény XXII. cikk (1) bekezdése pedig kimondja, hogy az állam jogi védelemben részesíti az otthont. Mindezek biztosítása érdekében a törvényi szabályozással sor kerül a magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás feltételeinek felülvizsgálatára a lakhatási nehézségek mielőbbi orvoslása, kiemelten a fővárosban megjelenő fokozódó lakhatási problémák enyhítése, kezelése érdekében.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításának célja a lakhatási helyzet kezelése, annak érdekében, hogy gazdasági-társadalmi helyzettől függetlenül minden állampolgár számára biztosított legyen a biztonságos, megfizethető, méltányos lakhatás, ami az emberi méltósághoz, biztonsághoz való alapvető jogok érvényesülésének egyik alapfeltétele és az egyenlőtlenségek csökkentésének elengedhetetlen eszköze.

A magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás erős hatást gyakorol az albérletpiacra és a lakhatási körülményekre is, különösen Budapesten. A szabályozási javaslat gyorsan, hatékonyan és a lehető legkisebb érdeksérelmet okozva kezeli a lakhatási problémákat.

A módosítási javaslat, amely alapján az egyes szálláshely-szolgáltatók vállalkozáshoz való joga időlegesen korlátozásra kerül, arányban áll a lakhatás biztosításához, a lakhatási problémák megoldásához fűződő közérdekkel, az érintett területeken, valamint az e tekintetben kritikus helyzetben lévő fővárosi kerületekben ingatlantulajdonnal rendelkező, évtizedek óta ott élő magánszemélyek magánélet háborítatlanságához fűződő alapvető jogai biztosításához fűződő közcéllal.

A szálláshelyként működő ingatlanok lakóövezetben, soklakásos társasházakban helyezkednek el, amelyek elsősorban és mindenekelőtt a magán- és családi élet színterei. Az ott élőknek nincs tűrési kötelezettsége. A magánélet védelme, a mindennapok nyugalmának megőrizhetősége, a lakóközösség alapjogainak, alanyi jogainak védelme indokolja az ismétlődő, illetve a folyamatos, esetenként életvitelszerű tartózkodással járó bérbeadások jövőbeli korlátozását.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításának további célja a borravaló fogalmának meghatározása, valamint a borravaló nyilvántartásával kapcsolatos szabályozás rögzítése, amely esetben a nyilvántartás vezetés a közösen gyűjtött, közvetetten jutatott borravaló adómentes elszámolásának elősegítését és ellenőrizhetőségét célozza.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosításának célja, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján 400.000 forintról 1.000.000 forintra emelje a kényszertörlési eljárás során a felszámolási eljárás kezdeményezéséhez szükséges mértékű bejelentett követelés(ek), illetve cégvagyon nagyságát.

A módosítás továbbá a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény leválasztásra vonatkozó átmeneti rendelkezésének további egy évvel való fenntartását szolgálja.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvénynek az állami tulajdonú kulturális javak hasznosítására vonatkozó rendelkezéseit – az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításával összhangban – a javaslat úgy módosítja, hogy ugyanazon felek között 30 nap időtartamot meg nem haladó időtartamra a miniszter előzetes hozzájárulása nélkül is köthető használati megállapodás.

A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény időleges üdülőhasználati jog öröklésére vonatkozó rendelkezése kiegészül azzal, hogy ha az üdülőszövetkezet tagjának halála esetén nincs örökös, akkor az üdülőhasználati jog a tag halálával megszűnik.

A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény felhatalmazó rendelkezésének módosítása szükséges a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszközök üzembe helyezésével kapcsolatos hatósági nyilvántartásba vételére és a nyilvántartást vezető hatóság eljárására vonatkozó felhatalmazással. A módosítás továbbá megteremti annak a lehetőségét, hogy az egyetemes postai szolgáltató testkamerát alkalmazzon és megállapítja annak, illetve a készített felvételeknek a részletes – a szükségesség és arányosság követelményeinek megfelelő – felhasználási feltételeit.

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításának célja, hogy a hírközlési szolgáltató naprakész és releváns aggregált geolokációs, azaz helymeghatározási adatokat szolgáltathasson az adatvédelmi előírások megsértése nélkül.

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosításának célja, hogy tovább erősítse az érintett szolgáltatói körben a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (továbbiakban: NTAK) való regisztrációs hajlandóságot, tekintettel arra, hogy NTAK regisztráció nélkül a tevékenység a szolgáltatók részéről nem kezdhető meg. A módosítás továbbá a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók esetében is megteremti a regisztráció és adatszolgáltatás elmaradásához kapcsolódó speciális szankciókat.

A Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH) 2024. december 31. napjával megszűnik, feladatait 2025. január 1-jétől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) látja el a kivezetésre szánt állami vagyonra vonatkozó speciális rendelkezések szerint. Az MVH megszűnéséhez kapcsolódóan több törvény módosítása is szükségessé válik, ezeket is tartalmazza a javaslat.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályok, elsősorban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) legutóbbi módosításait követően több szabályozási részkérdésben merült fel a törvényi előírások pontosításának igénye. A javaslat a nemzetközi sztenderdekhez való teljes körű igazodás érdekében, valamint a felügyeletet ellátó szervek és a szolgáltatók gyakorlati tapasztalatainak, a végrehajtás során beazonosított szabályozási igényeknek megfelelően módosítja a törvényeket.

A törvényjavaslat egyes elemeinek célja Magyarország pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni rendszerének felkészítése a 2025-ben megkezdődő nemzetközi átvilágításra. Az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus-finanszírozás Elleni Bizottsága (Moneyval) által lefolytatandó országvizsgálat eredményes, pozitív értékeléssel járó lefolytatása érdekében több, törvénymódosítást igénylő intézkedés megtétele szükséges.

1. Megtiltásra kerül a bank- és fizetési számlák és egyéb pénzügyi eszközök (takarékbetétek, széfek, virtuálisfizetőeszköz-számlák) anonim módon történő igénybe vétele a fennálló ügyfél-azonosítási kötelezettségek megerősítéseként.

2. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni rendszer kiterjesztésre kerül a proliferáció (a tömegpusztító fegyverek, valamint az előállításukhoz és célba juttatásukhoz szükséges termékek nem kívánatos, jogellenes elterjedése) finanszírozása elleni fellépésre a szolgáltatók kockázatkezelési, eljárási és képzési rendszereiben.

3. A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok keretében történő vagyonmozgások átláthatóvá tétele érdekében ügyvédi vagy közjegyzői ellenjegyzés kerül előírásra a vagyonrendelő által a már fennálló vagyonkezelési jogviszony során megvalósított vagyonrendelések esetére.

4. Kockázati alapú kontrollrendszert kell kialakítani és fenntartani a szolgáltatóknál annak érdekében, hogy a szolgáltató megbízhatóan meg tudja állapítani, hogy ügyfele kiemelt közszereplőnek minősül-e.

Az Európai Unió pénzmosás elleni szabályozásának megfelelő átültetése érdekében – és összhangban a felügyeleti szervek és a piaci szereplők szakmai javaslataival – szükséges továbbá annak biztosítása, hogy a tényleges tulajdonosi adatok központi nyilvántartása tartalmazza a zártkörű befektetési alapok tényleges tulajdonosainak adatait is. Ehhez szükséges az ezen alapok sajátosságait figyelembe vevő egyedi tényleges tulajdonosi meghatározás rögzítése a Pmt.-ben.

A javaslat további jogharmonizációs kötelezettségeknek is eleget tesz, így tartalmazza a kriptoeszközök piacairól szóló (EU) 2023/1114 rendelet, a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról szóló (EU) 2023/1113, valamint a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról szóló (EU) 2024/1620 rendelet hazai végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.

A hazai illetékes szervek és piaci szereplők gyakorlati tapasztalatai alapján, a végrehajtás során beazonosított szabályozási igényeknek megfelelően módosulnak – egyebek között – az ügyfél-átvilágítás általános rendszerére, a kötelező online ügyfél-átvilágításra vonatkozó rendelkezések, valamint megjelennek a pénzügyi információs egység hatékonyabb működését biztosító rendelkezések.

A módosítások szerinti, az ügyfél-átvilágítás során elvégzendő eljárásokra vonatkozó rendelkezések nem teszik szükségessé a meglevő teljes ügyfélkör ismételt átvilágítását, azokat ugyanakkor az üzleti kapcsolat vagy a rendszeres ügyleti megbízások figyelemmel követése során már az új szabályoknak megfelelően kell elvégezni.

Az Európai Bizottság (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló rendelete a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása a NACE Rev. 2. osztályozási rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet módosította. Ennek következtében az eddigi NACE Rev. 2 helyett NACE Rev. 2.1 fog életbe lépni, amelynek magyar nyelvű megfelelője a TEÁOR’25. A módosított osztályozást a tagországok statisztikai regisztereiben 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.

A magyar közhiteles nyilvántartások a TEÁOR-t használják a fő- és egyéb tevékenységek besorolására, így a módosítás nem csak statisztikai célt szolgál.

Az érintett körbe tartozik minden adószámmal rendelkező adóalany (gazdasági szervezetek, cégek, önálló vállalkozók, civil-, költségvetési szervezetek stb.).

Tekintettel arra, hogy a közigazgatási nyilvántartások adattartalmát jogszabályok határozzák meg, a TEÁOR’25 bevezetéséhez az informatikai rendszerek fejlesztése mellett a jogszabály – így a vonatkozó törvények – módosítása is szükséges

A módosítás a fentieken túl több törvény kis terjedelmű jogalkalmazást, jogértelmezést segítő pontosítására irányul.

A javaslat célja az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletének kiegészítése a felszolgálási díj tekintetében a hatósági ár megállapítására jogosult személy kijelölésével.

Az MVH megszűnésére figyelemmel indokolt technikai módosítás.

A módosítások a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek való megfelelés érdekében lecserélik a régi TEÁOR nómenklatúrára való hivatkozásokat az új TEÁOR’25 osztályozásra történő hivatkozásra, valamint jogharmonizációs rendelkezést tartalmaznak.

Az MVH megszűnésére figyelemmel indokolt technikai módosítás.

Az MVH megszűnésére figyelemmel indokolt technikai módosítás.

A kiegészítés célja, hogy 2025-re vonatkozóan átmenetileg, 1 éves időtartamra megteremtse annak lehetőségét, hogy a nyugdíjpénztár tagjainak egyéni számláján felhalmozódott összeg lakáscélokra is felhasználható legyen a megtakarító vagy a házastársa vagy a gyermeke otthona esetében.

A módosítás felhatalmazást ad a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszternek a nyugdíjpénztári tagok tájékoztatására vonatkozó részletszabályok megalkotására.

Az MVH megszűnésére figyelemmel indokolt technikai módosítás.

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) rendelkezését megismétlő rendelkezést indokolt hatályon kívül helyezni a normatakarékosság biztosítása érdekében.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítás az új TEÁOR’25 osztályozásra való áttéréssel kapcsolatos, az új besorolások átvezetéséhez szükséges technikai szabályok, valamint kapcsolódó jogharmonizációs rendelkezés.

Az MVH megszűnésére figyelemmel indokolt technikai módosítás.

Az MVH megszűnésére figyelemmel indokolt technikai módosítás.

Az MNV Zrt. mint az állami vagyon fő szabály szerinti tulajdonosi joggyakorlója rendszeresen kötelezettként kerül megjelölésre hatósági kötelezések esetében, azonban nem elvárható az MNV Zrt. részéről, hogy más személyek által vagyonkezelt vagy más jogcímen használt vagyonelemek tekintetében teljesítse a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 67. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségeket, mivel így a saját közfeladatai ellátására a költségvetésből kapott pénzeszközökből kellene forrást elvonnia a más személyek által vagyonkezelt vagy használt ingatlanokkal kapcsolatos munkálatok elvégzéséhez. A Vtv. – és az MNV Zrt. által megkötött szerződések – értelmében a vagyonkezelők és használók kötelesek az állagmegóvási és karbantartási munkálatok elvégzésére, azonban a hatósági kötelezések esetén az MNV Zrt. is kötelezettként jelenik meg. A hatósági kötelezésben érintett ingatlant ténylegesen használók, illetve a vagyonkezelők álláspontja szerint az állami vagyon használatára kötött megállapodás nem terjed ki a Kötv. szerinti műemléki védelem biztosítására, amely speciális kötelezettségekkel jár. A feladat felelősének személye tekintetében képviselt eltérő álláspont további karbantartási és állagmegóvási feladatokat tehet szükségessé és a hatósági kötelezések esetleges bírósági felülvizsgálatához is vezethet, amely jogi eljárás szintén többletköltséget okoz. A javaslat a Kötv. hatósági kötelezésre vonatkozó rendelkezéseit a nemzeti vagyonba tartozó műemlékek tekintetében speciális rendelkezéssel egészíti ki, amely szerint a tulajdonosi joggyakorló csak abban az esetben kötelezhető, ha a vagyon közvetlen kezelésében, hasznosításában van, tehát nincs más olyan személy, akinek a vagyon használatából eredően kötelezettsége az állagmegóvás.

A módosítás az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény és az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve közötti összhang megteremtése érdekében a felhasználó vagy az előfizető hozzájárulása nélkül is kezelhetővé teszi az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára a felhasználóval, előfizetővel kapcsolatos forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat, amennyiben az elektronikus hírközlési szolgáltató azokat anonimmá teszi. Tekintettel arra, hogy az anonimizált adatok nem kapcsolódnak egyetlen felhasználóhoz vagy előfizetőhöz sem, így a felhasználók vagy az előfizetők magánszférája és személyes adatainak védelméhez való joga nem sérül, de az anonimizált adatok alkalmasak például tudományos kutatások, statisztikai elemzések vagy kereskedelmi felhasználási célú hőtérképek létrehozására.

A helymeghatározási adatok személyes adatként történő kezelése és az érintettek számára biztosított védelem nem módosul.

A javaslat a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény időleges üdülőhasználati jog öröklésére vonatkozó rendelkezését egészíti ki azzal, hogy ha az üdülőszövetkezet tagjának halála esetén nincs örökös, akkor az üdülőhasználati jog a tag halálával megszűnik.

A törvényes öröklés rendje szerint egyéb örökös hiányában az időleges üdülőhasználati jogot az állam örökli és az kivezetésre szánt állami vagyonnak minősül. Tekintettel arra, hogy az állami vagyonból való kivezetés eredményessége kétséges, indokolt speciális öröklési szabály megalkotása a költséghatékony állami vagyongazdálkodás fenntartása érdekében.

A módosítás a borravaló szabályozásának pontosítását és kiegészítését kívánja elősegíteni a szabályozási célokat hatékonyan szolgáló, egyértelmű szabályozási tartalom kialakítása érdekében.

Új magánszálláshely és új egyéb szálláshely 2026. december 31. napjáig a kereskedelmi hatóság által nem vehető nyilvántartásba Budapest főváros közigazgatási területén.

A rendelkezés rögzíti továbbá, hogy a fenti korlátozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha 2024. december 31. napjáig a szálláshely-minősítő szervezethez a szálláshely-minősítési eljárás iránti igény benyújtásra került.

A módosítás értelmében Budapest főváros közigazgatási területén 2025. január 1. és 2026. december 31. között a korábban nyilvántartásba vett magánszálláshely és egyéb szálláshely esetében a szálláshely-szolgáltató személyében bekövetkezett változás a kereskedelmi hatóság által nem vehető nyilvántartásba.

A hatályon kívül helyezés indoka, hogy a tárgykörre vonatkozó rendeletalkotási felhatalmazást a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak szerint a termék tekintetében szabályozási feladatkörrel rendelkező miniszter kapta, és ennek alapján került megalkotásra az egyes szórakoztatási célú berendezések, létesítmények és ideiglenes szerkezetek, valamint szórakozási célú sporteszközök biztonságosságáról szóló 24/2020. (VII. 3.) ITM rendelet, illetve annak az időszakos műszaki ellenőrzést szabályozó része.

A módosítások a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) átmeneti rendelkezéseit kiegészítve szabályozzák az új TEÁOR’25 osztályozásra való áttéréssel kapcsolatos, az új besorolásoknak a cégnyilvántartásban való átvezetéséhez szükséges technikai szabályokat, valamint jogharmonizációs rendelkezést tartalmaznak.

A módosítás – a gyakorlati tapasztalatok alapján – 400 000 forintról 1 000 000 forintra emeli a felszámolási eljárás kezdeményezéséhez szükséges mértékű, a céggel szemben bejelentett követelés, illetve a cégvagyon nagyságát. Ezen limitösszeg alatt a bíróság a Ctv.-ben foglalt feltételek teljesülése esetén a céget törli a cégjegyzékből (kényszertörlés), míg az 1 000 000 forintot elérő bejelentett követelés, illetve cégvagyon esetén kezdeményezi a felszámolási eljárás megindítását.

A javaslatot az is indokolja, hogy a jelenlegi szabályozás jelentős ügyterhet jelent a bíróságok számára, továbbá a kényszertörlésből átforduló felszámolási eljárások kiemelkedően nagy száma Magyarország nemzetközi megítélését, versenyképességét és a befektetői hajlandóságot is hátrányosan befolyásolja.

A módosítás hatékony megvalósítására való felkészülés érdekében a javaslat átmeneti rendelkezést is tartalmaz.

Az MVH megszűnésére tekintettel szükséges technikai jellegű átvezetés.

Az MNV Zrt. feladatai között nevesítésre kerülnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 100. §-a alapján a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében állami tulajdonba, de nem az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerülő vagyonnal kapcsolatban ellátandó feladatok.

A javaslat az MNV Zrt. vezető állású munkavállalóival kapcsolatos személyügyi döntések miniszteri hatáskörbe kerülését szabályozza.

A módosítás a Vtv. 42/C. § hatályon kívül helyezésére tekintettel rendelkezik a kivezetésre szánt vagyonnal kapcsolatban az MNV Zrt. pénzügyi intézménynél, befektetési szolgáltatónál és központi letétkezelőnél, értéktárnál történő számlavezetéséről.

A módosítás célja annak elősegítése, hogy a rendszeresen visszatérő, ugyanakkor rövid távú – jellemzően 1–30 nap időtartamra vonatkozó – hasznosítási igények (így különösen, de nem kizárólagosan kulturális-, művészeti-, egyházi-, oktatási- vagy sportcélú rendezvények, médiaesemények tartása) a jogszabályban jelenleg rögzített hasznosítási tilalom alól kivételt jelentsenek. Azaz ugyanazon szerződő féllel az állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló vagy vagyonkezelő jogosult legyen ugyanarra a vagyonelemre új, legfeljebb 30 nap határozott időre szóló hasznosítási szerződést kötni, az állam számára ezzel hasznosítási bevételt, vagy ingyenes hasznosítás esetén közfeladat ellátását biztosítva. A visszterhes hasznosítás egyúttal az állami vagyonelemekre (ingatlanokra) fordított költségvetési kiadásokat is csökkenti.

A módosítás szükségességét az indokolja, hogy az MNV Zrt.-hez rendszeresen érkeznek olyan kérelmek, amelyek elbírálására rövid idő áll rendelkezésre a tervezett esemény előtt, amelyek néhány napos rendezvény tartására, illetve filmforgatási célú tevékenységre irányulnak. Visszatérő elem továbbá az ilyen kérelmekben, hogy egy adott eseményt minden évben megrendeznek, illetve megrendeznének ugyanazon időszakban, azonban a rendezvény maga pár napnál többet nem vesz igénybe, vagy egy korábbi forgatási helyszínre szeretne a forgatócsoport visszatérni, mert egy-egy jelenetet újra forgatnának, vagy egy másik filmhez is ugyanazt a helyszínt szeretnék használni, mivel alkalmasnak találták az ingatlant a forgatásra. Az ilyen jellegű hasznosításokhoz igazodva javasolt a legfeljebb 30 napos hasznosítási időtartam jogszabályi rögzítése.

A módosítás a Vtv. ingyenes tulajdonba adásra vonatkozó rendelkezését egészíti ki.

A javaslat nemzetközi együttműködés keretében vállalt feladatok végrehajtása és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséhez szükséges állami vagyon ingyenes átruházására biztosít lehetőséget.

A javaslat pontosítja a Kormányt ajándékozás jogcímén állami tulajdonba került ingóság átruházására felhatalmazó rendelkezést.

A javaslat a protokoll ajándék értékét meghatározó rendelkezés elhagyására tesz javaslatot figyelemmel arra, hogy az erre fordítható keretet a költségvetési törvény protokoll kiadás jogcímen már tartalmazza.

A köztársasági elnöki tisztség immanens része a diplomáciai, protokolláris ajándékok elfogadása, ezért a módosítás a köztársasági elnök esetében is megteremti annak lehetőségét, hogy az ajándékozás vagy az ajándékról történő lemondás jogcímén állami tulajdonba került és állami feladatellátáshoz nem szükséges ingóságokat jótékonysági, illetve közérdekű célra ajándékként ingyenesen továbbadhassa. A módosítás nevesíti továbbá azt a lehetőséget is, hogy a köztársasági elnök a diplomáciai-protokoll ajándékokat jótékonysági célra elárvereztetheti. A köztársasági elnök módosítás szerinti rendelkezési joga a protokolláris kapcsolatok keretében neki juttatott ajándékok kezelésére terjed ki.

Az ingatlan értékesítésével egyidejűleg az abban fellelhető, jelentősebb értéket nem képviselő, 300.000 forint összértéket meg nem haladó ingóság ingyenes tulajdonba adásával az állam további költségektől mentesül (értékbecslés készítése, tárolás stb.), így a jogszabály-módosítással elérendő cél összhangban van a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) foglalt vagyongazdálkodási alapelvekkel.

A rendelkezés kiegészíti azon esetek körét, amikor – az Nvtv. vonatkozó rendelkezésétől eltérően – a kedvezményezettnek a vagyon cél szerinti hasznosításáról nem kell évente beszámolnia, így például akkor, ha az állami tulajdonú ingó vagyonelem ingyenes tulajdonba adásra a nemzetközi és belföldi segítségnyújtás keretében, vagy protokolláris ajándék tovább ajándékozása jogcímén, illetve az értékesített ingatlanban található ingóság kerül a vevő részére ingyenes tulajdonba adásra.

Az MVH feladatainak MNV Zrt. általi átvételével kapcsolatos technikai módosítás.

Kiegészítésre és pontosításra kerül a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó vagyonelemek köre. A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó vagyonelemek köre kiegészül az egyes terhelt vagyonelemek átsorolásának lehetőségével, valamint az ún. vissznyereményi anyagokkal, amelynek a kivezetésre szánt állami vagyonelemek körében történő külön megjelenítése a jellegére és kis értékére tekintettel indokolt.

A rendelkezés megállapítja továbbá a kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített terhelt ingatlanokra vonatkozó értelmező szabályokat is.

Az MNV Zrt. feladatainak meghatározása a kivezetésre szánt állami vagyon és egyéb rábízott állami vagyon minősítésével összefüggésben.

A tulajdonosi joggyakorló a kivezetéssel járó költségekre is figyelemmel dönt a kivezetés módjának megválasztásáról. A terhelt vagyontárgy értékesítésére irányuló eljárás során a vagyontárgy ellenértékének megállapításakor a forgalmi érték mellett a végrehajtás költségeit is jogosult az MNV Zrt. figyelembe venni, elősegítve ezzel a terhelt vagyontárgy eredményes kivezetését.

A kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok alapján a katalógus útján történő tulajdonjog átruházás – mint kivezetési mód – törlésre kerül.

A kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok alapján a rendelkezés a kivezetésre szánt állami vagyon ingyenes átruházását szélesebb körben teszi lehetővé, figyelemmel a kivezetésre szánt állami vagyon jellegére, valamint annak fenntartásával járó valamennyi költségre. A módosítás eredményeként a civil szervezetek szélesebb köre, a nemzetiségi önkormányzatok és az egészségügyi és oktatási, nevelési intézmények részére is lehetővé válik a kivezetésre szánt állami vagyonelemek tulajdonjogának ingyenes átruházása.

A rendelkezés továbbá gyakorlati tapasztalat alapján bővíti ki a hagyatéki ingatlanokban található ingóságok jogi státusza költséghatékony rendezésének lehetőségeit, valamint megteremti az egyesével vagy akár hagyatékonként ugyancsak kezelhetetlen több ezer könyv hasznosításának szélesebb körű lehetőségét.

A fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében átvett vagyonelemek ugyanakkor nem képezhetik ingyenes átruházás tárgyát.

Az MVH megszűnése miatt rendelkezni szükséges az MVH saját vagyonába, illetve a rábízott vagyonába tartozó vagyonelemekről. Az MVH saját vagyonából kizárólag az MVH működéséhez szükséges, számviteli törvény szerinti immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, továbbá az MVH pénzeszközei, valamint a személyi jellegű ráfordítások kerülnek az MNV Zrt. saját vagyonába az azokhoz kapcsolódó jogokkal, követelésekkel és kötelezettségekkel együtt.

Az MVH saját vagyonába tartozó további vagyonelemek az állam tulajdonába kerülnek.

Az MVH tulajdonosi joggyakorlása alatt álló vagyonelemek az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek az azokhoz kapcsolódó jogokkal, követelésekkel és kötelezettségekkel együtt.

Figyelemmel arra, hogy az MVH jogutód nélkül szűnik meg, az MVH rábízott vagyonára vonatkozó, 2024. évi éves költségvetési beszámolót és a saját vagyonára vonatkozó éves beszámolót az MNV Zrt. készíti el.

Szövegcserés módosítások.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

Az MVH megszűnésére tekintettel szükséges hatályon kívül helyező rendelkezés.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) esetén a nyilvántartásba történő bejelentés esetében pontosítja az alkalmazandó Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti osztályozásra történő (ÖVTJ) hivatkozást. Emellett az Evectv. átmeneti rendelkezéseit kiegészíti az új TEÁOR’25 osztályozásra való áttéréssel kapcsolatos, az új besorolásoknak az egyéni vállalkozók nyilvántartásában való átvezetéséhez szükséges technikai szabályokkal, valamint jogharmonizációs rendelkezést épít be.

Az MVH megszűnésére tekintettel a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény közös tulajdonosi joggyakorlásra vonatkozó rendelkezéseinek technikai pontosítása.

A módosítások a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény átmeneti rendelkezéseit kiegészíti az új TEÁOR’25 osztályozásra való áttéréssel kapcsolatos, az új besorolásoknak a civil szervezetek létesítő okiratában való átvezetéséhez szükséges technikai szabályokkal, valamint jogharmonizációs rendelkezést tartalmaznak.

A módosítások a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvényben (a továbbiakban: Naktv.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek való megfelelés érdekében lecserélik a régi TEÁOR nómenklatúrára való hivatkozásokat az új TEÁOR’25 osztályozásra történő hivatkozásra, valamint a Naktv. átmeneti rendelkezéseit kiegészítik az új TEÁOR’25 osztályozásra való áttéréssel kapcsolatos, az új besorolásoknak az Agrárkamara nyilvántartásában való átvezetéséhez szükséges technikai szabályokkal, valamint jogharmonizációs rendelkezést tartalmaznak.

A rögzített ajánlott levélküldemény fogalom-meghatározásának technikai jellegű pontosítása, amely egyértelműsíti az e postai küldeményeket érintő postai szolgáltatás teljesítésére vonatkozó szabályok értelmezését és gyakorlati végrehajtását, azzal hogy rögzíti, hogy a postai küldemény feladója az, aki a könyvelt levélküldeményhez nem vesz igénybe az ajánlott szolgáltatáson túl egyéb többletszolgáltatást (pl.: tértivevény-szolgáltatást). Ha azonban a postai küldemény feladója a könyvelt levélküldeményhez az ajánlott szolgáltatáson túl egyéb többletszolgáltatást (pl.: tértivevény-szolgáltatást) is igénybe vesz, a postai szolgáltató a küldeményt nem levélszekrénybe vagy kézbesítési ponton történő elhelyezéssel, hanem már személyes átadással köteles kézbesíteni.

A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy az egyetemes postai szolgáltató testkamerát alkalmazzon és megállapítja annak, illetve a készített felvételeknek a részletes – a szükségesség és arányosság követelményeinek megfelelő – alkalmazási feltételeit. Az egyetemes postai szolgáltató által ellátott közfeladatok – így különösen az egyetemes postai szolgáltatások, valamint a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 26. §-a alapján kötelezően nyújtandó fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás (kifizetési- és nyugdíjutalványok kézbesítése) – teljesítésére biztonságtechnikai eszközökkel védett objektumokon kívül, egyedül eljáró személy útján kerül sor, ahol az egyetemes postai szolgáltató nevében eljáró személy fokozottan kitett a jogellenes cselekményeknek, így az életét, testi épségét sértő, veszélyeztető cselekményeknek. A szolgáltatás nyújtásának körülményei, így különösen az egyedül történő feladatteljesítés, a közterületen – továbbá adott esetben ritkán lakott, a közforgalom számára nyitva álló magánterületen – való munkavégzés a jogellenes cselekmények utólagos bizonyíthatóságát jelentősen nehezíti mind az egyetemes postai szolgáltató, mind az eljáró hatóságok számára.

Indokolt tehát olyan technikai eszközök alkalmazásának lehetőségét megteremteni, amelyek a jogsértő cselekmények elkövetésétől visszatartó erővel bírnak és önmagukban biztosíthatják a közfeladatot ellátó személy védelmét, amennyiben pedig megtörténik a közfeladatott ellátó személy sérelmére a jogellenes cselekmény elkövetése, akkor utólag alkalmasak a jogellenes cselekmény körülményeinek bizonyítására.

Az utánküldés-szolgáltatás nem, vagy nem szerződésszerű teljesítésére vonatkozó rendelkezés technikai jellegű pontosítása egyértelműsíti az e szolgáltatással összefüggő kártérítési átalányfizetési felelősséget. A módosítás értelmében amennyiben az utánküldési szolgáltatás igénybevétele és díja időtartam-alapú (vagyis nem a küldemény mennyiségén alapul a díjfizetés), abban az esetben a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés miatti anyagi kártérítési átalány érvényesíthetősége is független az adott időtartamban érintett küldemények darabszámától, azaz a kártérítési átalányt a lehetséges legrövidebb igénybevételi időszakonként [ami a Postatv. 14. § (6) bekezdése szerinti 30 nap] egy alkalommal kell megfizetni.

A Postatv. 78. § (1) bekezdés d) pont szerinti felhatalmazó rendelkezés módosítása szükséges a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszközök üzembe helyezésével kapcsolatos hatósági nyilvántartásba vételére és a nyilvántartást vezető hatóság eljárására vonatkozó felhatalmazással az egységes szolgáltatási színvonal és a következetes jogalkalmazási gyakorlat megalapozása érdekében, különös tekintettel ezen eszközök elterjedtségének dinamikus növekedésére.

Amennyiben egy postai szolgáltatás önmagában (vagyis alapdíjba foglaltan) nem időgarantált, úgy a feladónak többletszolgáltatásként (külön díj ellenében) van lehetősége a feladni kívánt postai küldeményhez időgarantált szolgáltatást igénybe venni. A kártérítési átalány összegének a meghatározása során is indokolt az alapszolgáltatást és a többletszolgáltatást egymástól elkülönített formában megjeleníteni. Amennyiben ugyanis az alapszolgáltatás nem időgarantált, akkor a postai szolgáltató a többletszolgáltatásért beszedett díj ellenében biztosítja az időgaranciát, és köteles helytállni az esetlegesen e szolgáltatás nem szerződésszerű teljesítésénél felmerülő kártérítési átalányfizetési felelősségéért is.

Az egyetemes postai szolgáltatások díjának kialakítása során alkalmazandó követelményeket – úgy, mint költségalapúság, hatékonyság, átláthatóság, megfizethetőség és megkülönböztetés-mentesség – a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 17. §-a állapítja meg, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény versenyszabályozási, illetve fogyasztóvédelmi szabályrendszere és rendelkezései is szükségszerűen érvényesülnek. A lakossági feladású 50 grammot meg nem haladó tömegű belföldi levélküldemények, valamint a hivatalos iratok díja is e szabályrendszer hatálya alá tartoznak, az így érvényesülő szabályok megfelelő kontrollt biztosítanak az ármeghatározási gyakorlat felett, külön rendeleti szintű, további rendelkezések megállapítása nem indokolt, így ezek a rendelkezések a módosítás alapján hatályukat vesztik. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség alá eső további szolgáltatások díját az egyetemes postai szolgáltató jelenleg is a fenti szabályrendszernek megfelelően, annak alkalmazásával alakítja ki. Az egyetemes postai szolgáltatások árképzése során az ún. ársapka szabályozás alkalmazásának mellőzése az európai uniós tendenciákkal összhangban van, azt már a 2017–2021 időszakban is a tagállamok kevesebb, mint egyharmada alkalmazta.

Az MVH megszűnésére tekintettel szükséges technikai módosítás.

A módosítás – a bizalmi vagyonkezelés átláthatóságának növelése és a pénzmosási kockázatok csökkentése érdekében – rögzíti, hogy a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok keretében megvalósuló vagyonrendelési ügyleteket ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. A módosítás nem érinti a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó egyszerű írásbeli alakszerűségi előírását, mert a minősített alakszerűség csak a vagyonátruházásra vonatkozik, ha az egyszerű alakisággal írásba foglalt vagyonkezelési szerződés alapján, e jogcímen a bizalmi vagyonkezelő javára tényleges vagyonátruházás vagy erre irányuló kifejezett szerződéses kötelezettségvállalás történik.

Az MVH megszűnésére tekintettel szükséges hatályon kívül helyező rendelkezés.

Az MVH megszűnésére tekintettel szükséges módosító rendelkezés.

A szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet és a turisztikai attrakció üzemeltetője a tevékenysége megkezdését megelőzően köteles az NTAK-ba regisztrálni, ezt követően fordulhat a tevékenység nyilvántartásba vételéért felelős hatóságokhoz.

Annak érdekében, hogy a helyi önkormányzat, illetve a vármegyei kormányhivatal a turisztikai attrakciók ellenőrzését el tudja végezni, szükséges részükre a hozzáférési jogosultság megteremtése a NTAK-nak a turisztikai attrakció üzemeltetője által szolgáltatott adataihoz.

A vendéglátó üzletek esetén a kereskedelemről szóló 2015. évi CLXIV. törvény felhatalmazást ad arra, hogy a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket a Kormány rendeletben állapítsa meg, ugyanakkor a turisztikai attrakciók speciális körére tekintettel a NTAK-hoz kapcsolódó regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségek ellenőrzésére és alkalmazandó jogkövetkezményekre törvény nem tartalmaz felhatalmazó rendelkezést, ezért indokolt, hogy a turisztikai attrakciókra vonatkozó jogkövetkezmények keretrendszere a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvényben kerüljön szabályozásra. A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) előírásait figyelembe véve a regisztráció elmulasztása esetén a figyelmeztetés szankció alkalmazásának lehetősége kizárt, tekintettel arra, hogy az az adatszolgáltatási kötelezettségnél súlyosabb jogsértésnek minősül. A Ksztv. lehetőséget ad arra, hogy törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet meghatározott ügyek vonatkozásában a figyelmeztetés alkalmazásának kizárásáról rendelkezzen, ha az adott ügyben csekély súlyú szabályszegés nem merülhet fel.

A turisztikai attrakciók ellenőrzésére vonatkozóan szükségessé vált a felhatalmazó rendelkezés kiegészítése, annak érdekében, hogy a kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezmények a Kormány rendeletében kerüljenek meghatározásra.

Azon 2025. január 1. napján már működő és nyilvántartásban szereplő vendéglátó üzletet üzemeltetők esetében, amelyek nem kötelezettek NTAK adatszolgáltatásra, az NTAK regisztrációra nyitva álló végső határidő meghatározása, amely időpont 2025. március 31., ezt követően a regisztrációs kötelezettség elmulasztása esetén az illetékes hatóságok szankciót alkalmazhatnak.

Azon 2025. január 1. napján már működő és nyilvántartásban szereplő turisztikai attrakciókat üzemeltetők esetében, amelyek nem kötelezettek NTAK adatszolgáltatásra, az NTAK regisztrációra nyitva álló végső határidő meghatározása, amely időpont 2025. március 31., ezt követően a regisztrációs kötelezettség elmulasztása esetén az illetékes hatóságok szankciót alkalmazhatnak

Jogtechnikai pontosítás.

2023. június 9-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetésre került a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1113 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet), amely 2024. december 30-tól alkalmazandó. A törvénymódosítás a Rendelet és a végrehajtását biztosító a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) rendelkezései összhangjának a megteremtését célozza.

A Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, valamint a nemzetközi követelményekkel való teljes összhang megteremtése érdekében indokolttá vált a befektetési alapra is kiterjeszteni a Pmt. személyi hatályát.

Erre tekintettel a törvénymódosítás kiegészíti a Pmt. értelmező rendelkezéseit [a Pmt. 3. § 5a. pont beillesztésével] a „befektetési alap” fogalmával, valamint kimondja [a Pmt. 3. § 28. pont új l) alpont beillesztésével], hogy a befektetési alapkezelő a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatali és forgalmazási tevékenysége tekintetében, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenysége tekintetében pénzügyi szolgáltatónak minősül.

A 3. § 19b. pontja egyértelműsíti a 3. § 28. pont l) alpontjában és a 3. § 41. pont c) alpontjában használt „kollektív befektetési értékpapír” fogalmat, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvényre (a továbbiakban: Kbftv.) való hivatkozással.

A nemzetközi követelményeknek is eleget téve a törvénymódosítás kiegészíti a Pmt. értelmező rendelkezései között meghatározott „levelező kapcsolat” fogalmát a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadáson kívüli kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtásával [a Pmt. 3. § 23. b. pont módosításával].

A Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján indokolttá vált a befektetési vállalkozás fogalma alatt a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) nevesítése [a Pmt. 3. § 28. pont j) alpontjában] annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a MÁK a befektetési szolgáltatási tevékenysége és kiegészítő szolgáltatás nyújtása tekintetében a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatónak minősül.

A „befektetési alapkezelő” fogalom [Pmt. 3. § 28. pont l) alpont] kiegészítésével a törvényjavaslat a Pmt. hatálya alá vonja a befektetési alapkezelők kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatali – amely tartalmát (azaz a kollektív befektetési értékpapírbefektetőknek való juttatása) és alapvető pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás kockázatát tekintve a forgalmazási tevékenységgel rokonítható –, valamint részvény forgalmazási tevékenységét, továbbá pontosítja a befektetési alapkezelők Bszt. szerinti tevékenységének megnevezését is. A forgalomba hozatali tevékenységre való utalással egyértelművé válik, hogy a Pmt. személyi hatálya a zártkörű zártvégű alapokat kezelő alapkezelőkre (magántőkealapok, kockázati tőkealapok, zártkörű zártvégű ingatlanalapot kezelő alapkezelők), valamint az általuk kezelt befektetési alapokra is kiterjed.

A nemzetközi követelmények alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni rendszernek ki kell terjednie a tömegpusztító fegyverek (nukleáris, biológiai és vegyi fegyverek) nemkívánatos elterjedéséhez (proliferáció) kapcsolódó finanszírozási műveletekkel szembeni fellépésre is. Ennek eleget téve szükségessé vált a „proliferáció finanszírozása” fogalmának beillesztése a Pmt. értelmező rendelkezései közé [a Pmt. 3. § 30a. pont beillesztésével].

A befektetési alap fogalmának a Pmt.-be való bevezetésével összefüggésben szükségessé vált a tényleges tulajdonos és az ügyfél fogalmának kiegészítése. A törvénymódosítás az ügyfél-átvilágítási intézkedések hatékonyabb végrehajtása érdekében speciális „tényleges tulajdonos” fogalmat vezet be a zártkörű befektetési alap esetében [a Pmt. 3. § 38. pont g) pont beillesztésével], figyelembe véve a Kbftv.-ben a befektetők számára a zártkörű befektetési alapok esetében biztosított jogosítványokat, illetve az európai uniós pénzmosás elleni szabályozásban is megjelenő tényleges tulajdonlási eseteket.

A törvénymódosítás ezen túlmenően pontosítja, kiegészíti az „ügyfél” fogalmát a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala és forgalmazása esetében, valamint a befektetési alapkezelő szolgáltató, a fizetés-kezdeményezési szolgáltató és a számlainformációs szolgáltatást nyújtó szolgáltató tekintetében [Pmt. 3. § 41. pont c–e) alpontok beillesztésével].

A Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján indokolttá vált az „ügyfél-átvilágítás” fogalmának [Pmt. 3. § 42. pont a) alpont] módosítása annak egyértelművé tétele érdekében, hogy mely ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése szükséges üzleti kapcsolat létesítése, valamint ügyleti megbízás végrehajtása esetében.

A Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján indokolttá vált az üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző ügyvédi irodák esetében annak egyértelművé tétele, hogy a jelen törvény szerinti felügyeletet a bizalmi vagyonkezelési tevékenységük felett is a területi ügyvédi kamarák látják el.

A nemzetközi követelményeknek történő teljes körű megfelelés érdekében szükségessé vált a kizárólag névre szóló számlák vezetésének és nem névre szóló számlák ilyenné való átalakításának kötelezővé tétele a pénzügyi szolgáltatók számára, illetve ezen kötelezettség egyértelmű megjelenítése a törvényben.

A szolgáltatók és az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében indokolttá vált a Pmt. azonosításra vonatkozó rendelkezései között [a Pmt. 7. § (3a) bekezdésében] annak kimondása, hogy meghatározott azonosító adatok (születési név, anya születési neve) rögzítése mellőzhető, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza.

Tekintettel arra, hogy a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okiratok nem minden esetben tartalmazzák az állampolgárságra vonatkozó adatot, ennek megismerése és rögzítése ugyanakkor szükséges a megfelelő kockázatkezelési intézkedések végrehajtása érdekében, a törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a szolgáltató tekintsen el az állampolgárságra vonatkozó adat ellenőrzésétől, ugyanakkor az ellenőrzés elhagyását dokumentálni szükséges [Pmt. 7. § (3b) bekezdése].

A Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján indokolttá vált annak egyértelművé tétele, hogy a jogi személyiséggel rendelkező és a jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek esetében a szolgáltató az ügyfél tényleges tulajdonosát teljes körűen azonosítsa, ennek érdekében az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerét is feltárja. A szolgáltatót támogatja kötelezettségének teljesítésében azon újonnan bevezetett rendelkezés is, amely szerint mostantól az ügyfél válik kötelessé a tényleges tulajdonosára vonatkozó adatokat megadni a szolgáltató részére.

A Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján és a nemzetközi követelményeknek történő teljeskörű megfelelés érdekében indokolttá vált egy olyan kockázatkezelési rendszer kialakítására és fenntartására vonatkozó kötelezettség előírása, amely alapján a szolgáltató képes annak folyamatos megállapítására, hogy ügyfele kiemelt közszereplőnek minősül-e. A kockázatkezelési rendszer részletes szabályainak a kidolgozására a felügyeletet ellátó szervek kapnak felhatalmazást.

A Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízással kapcsolatos ügyfél-átvilágítási kötelezettség hatékony és adatvédelmi szempontból is megfelelő végrehajtása érdekében szükségessé vált a Pmt. 14. §-ában meghatározott adatrögzítési kötelezettség és okiratok bemutatásának kérésére vonatkozó lehetőség kiterjesztése a hatály alá tartozó szolgáltatói körökre is, így a kulturális javak (műalkotások, régiségek) forgalmazásával vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltatóra, valamint a kulturális javak (műalkotások, régiségek) tárolásával vagy forgalmazásával szabadkikötőkben foglalkozó vagy közvetítőként szabadkikötőkben eljáró szolgáltatóra.

A javaslat alapján ezen két szolgáltatói kör is köteles a háromszázezer forintot elérő vagy azt meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor az ügyfélre és az ügyletre vonatkozóan a következő adatokat rögzíteni: természetes személy ügyfél esetében a nevét és születési helyét, idejét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a nevét és székhelyének (magyarországi fióktelepének) címét, valamint az ügylet tárgyát és összegét; továbbá ezen adatok igazolására [a 7. § (3) bekezdésben] meghatározott okiratok bemutatását kérheti. A szolgáltató azonban a megjelölt adatok rögzítésén és a meghatározott okiratok bemutatásának kérésén túlmenően nem köteles és jogosult a törvényben meghatározott további ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzésére.

Ezen túlmenően a törvénymódosítás a Pmt. 3. § 37. pontjában meghatározott, a virtuális fizetőeszköz váltásokra vonatkozó ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás fogalommal való összhang megteremtése érdekében a Pmt. 14. § (4) bekezdésében is kimondja, hogy virtuális fizetőeszköz váltás esetén a százezer forintot elérő vagy azt meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor szükséges a meghatározott adatok rögzítése és az okiratok bemutatásának kérése.

Az ügyfél-átvilágítási intézkedések hatékonyabb végrehajtása érdekében a törvénymódosítás kimondja, hogy valamennyi pénzügyi szolgáltató köteles lehetővé tenni a magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal rendelkező természetes személy ügyfél erre irányuló döntése esetén az ügyfél-átvilágításhoz (Pmt. 7–10. §), a rendszeres adatellenőrzéshez [Pmt. 12. § (3) bekezdés] és a fokozott ügyfél-átvilágításhoz [Pmt. 16. § (3) bekezdés] kapcsolódóan az ügyfél számára meghatározott kötelezettségek elektronikus formában (a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján) történő teljesítését.

A törvénymódosítás az online ügyfél-átvilágítás kötelező alkalmazását csak a magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal rendelkező természetes személy ügyfelek esetében teszi lehetővé a végrehajtás hatékonyságának javítása és a pénzmosás elleni kockázatok csökkentése érdekében.

A törvénymódosítás az online ügyfél-átvilágítás alkalmazását a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók számára az ügyfél erre irányuló döntése esetén csak abban az esetben teszi kötelezővé, ha a hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató a rá vonatkozó jogszabályok alapján biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszközt üzemeltethet, és azt az ügyfél döntésének közlése időpontjában ténylegesen üzemelteti is.

A szolgáltató megtagadhatja az ügyfél kérése ellenére is az online ügyfél-átvilágítás alkalmazását, ha az ügyfél a Pmt. 16. § (1) bekezdés a) vagy f) pontjában meghatározott ügyfél, vagy az ügyfél vonatkozásában a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 2. mellékletében meghatározott magasabb kockázatra vonatkozó ügyfélkockázati vagy földrajzi kockázati tényező merül fel. [Jelen kivételi szabály tehát a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 2. mellékletében meghatározott termékhez, szolgáltatáshoz, ügylethez vagy szállítási csatornához kapcsolódó magasabb kockázatra vonatkozó tényezőkre nem vonatkozik.]

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény alapján a jelenleg csak fizikai formában rendelkezésre álló, személyes adatokat igazoló egyes okmányok (személyi igazolvány, gépjárművezetői engedély, lakcímkártya) 2025-től digitális úton is használhatóak lesznek. A törvényjavaslat ennek megfelelően rögzíti, hogy minden olyan esetben, amikor a Pmt. a személyazonosságra, illetve a lakcímre vonatkozó adatok szolgáltatására vagy azok ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeket állapít meg, úgy ezek az intézkedések a digitális állampolgárság szolgáltató által – a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény, illetve az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló Korm. rendelet szerint – digitálisan kiállított igazolások alapján is elvégezhetők.

A nemzetközi követelményeknek is eleget téve a törvénymódosítás kiegészíti a Pmt. levelező kapcsolatokra vonatkozó speciális ügyfél-átvilágítási intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseit a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadáson kívüli kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtására utalással. Ezáltal a kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtását is magában foglaló levelező kapcsolatok létesítését megelőzően is alkalmazandóak a Pmt. ezen szakaszában meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések.

Ezen túlmenően a felügyeleti tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében indokolttá vált valamennyi érintett szolgáltató esetében kötelezettségként előírni a nyilvántartás vezetését a levelező kapcsolat létesítését megelőzően végrehajtandó Pmt.-beli előírásokra vonatkozóan.

Az alcím címét módosító rendelkezés.

A Pmt.-ben jelenleg hivatkozott, a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2024. december 29-től hatályát veszti, ezért szükségessé vált az ezen rendeletre való hivatkozások módosítása és ezzel egyidejűleg a 2024. december 30-tól alkalmazandó Rendelet és a végrehajtását biztosító Pmt. rendelkezések összhangjának a megteremtése.

A Rendelet 4. cikke alapján a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának biztosítania kell, hogy a pénzátutalást a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozóan a Rendeletben meghatározott adatok kísérjék.

Ezen kötelezettség hatékony végrehajtása érdekében a törvénymódosítás egy olyan monitoring rendszer kialakítását és fenntartását írja elő, amely alapján a szolgáltató intézkedéseket tud tenni a hiányos adattartalmú átutalások végrehajtásának megakadályozása érdekében.

A törvénymódosítás alapján a szolgáltató köteles a belső kockázatértékelés és az ehhez kapcsolódó belső eljárásrend kidolgozása során a pénzmosással és a terrorizmus-finanszírozásával kapcsolatos kockázatokon túlmenően a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatokat is feltárni. Ehhez a törvénymódosítás alapján a Pmt. 3. § 30a. pontjában megjelenő „proliferáció finanszírozása” tartalmaz fogalom-meghatározást.

A pénzügyi információs egység által a szolgáltató részére a Pmt. 42. § (2) bekezdése alapján küldött megkeresésnek az elsődleges szerepe az, hogy a megkeresésben megjelölt személyekre, szervezetekre vonatkozó adatot, titkot a szolgáltató a pénzügyi információs egység számára megküldje. A másodlagos szerepe, hogy egyrészt a pénzmosási kockázatok felismerését és értékelését is elősegítse, másrészt visszacsatolásként is szolgáljon a szolgáltató számára. A megkeresés e másodlagos szerepének hatékony érvényesülése érdekében a törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység a megkeresést a kijelölt személy részére küldi meg, továbbá a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a kijelölt személy köteles továbbítani a pénzügyi információs egység részére.

A Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján indokolttá vált a törvényi szintű szabályozása annak, hogy a felügyeletet ellátó szervek jogosultak legyenek minden olyan adat és a Pmt. rendszerében megjelenő titok kezelésére, amelyek a felügyeletük alá tartozó szolgáltatókkal kapcsolatosak.

A nemzetközi követelményeknek is eleget téve szükségessé vált a központi kapcsolattartó pont kijelölésére vonatkozó rendelkezés kiterjesztése a kriptoeszköz-szolgáltatóra is.

A rendelkezések további módosítását azoknak az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektronikuspénz-kibocsátók és a pénzforgalmi szolgáltatók központi kapcsolattartó pontjainak kijelölésével kapcsolatos kritériumokra vonatkozó szabályozástechnikai standardokkal és a központi kapcsolattartó pontok feladataira vonatkozó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló (EU) 2018/1108 felhatalmazáson alapuló Bizottsági rendeletben foglalt szabályokhoz történő kiigazítása tette szükségessé, mivel az abban foglalt, a központi kapcsolattartó pontra vonatkozó rendelkezések azok nemzeti jogban történő megismétlése nélkül is közvetlenül hatályosak.

A törvénymódosítás alapján a szolgáltató köteles biztosítani, hogy a Pmt. szerinti tevékenységének ellátásában részt vevő foglalkoztatottjai a pénzmosási és a terrorizmus-finanszírozásával kapcsolatos kockázatokon túlmenően a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatokat is megismerjék (azaz a képzési kötelezettségnek már ezen elemre is ki kell terjednie). (Kapcsolódó rendelkezésként a „proliferáció finanszírozása” fogalma a Pmt. 3. § 30a. és 30b. pontjába került beillesztésre.)

A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok átláthatóságának növelése és a nemzetközi elvárásoknak való megfelelés érdekében szükségessé vált a Pmt.-ben az ügyvédekre, kamarai jogtanácsosokra és közjegyzőkre vonatkozó ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség pontosítása, kiegészítése a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok vonatkozásában.

Az ügyvédek, kamarai jogtanácsosok és közjegyzők Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettsége a már fennálló bizalmi vagyonkezelési jogviszony során teljesített vagyonjuttatás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban végzett tevékenysége során is fennáll.

Ezen kötelezettség alapján az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és a közjegyző ügyfél-átvilágítás elvégzésére köteles a már fennálló bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban a vagyonrendelő által a vagyonkezelő vagy vagyonkezelő alapítvány felé teljesített további vagyonjuttatás (vagyonrendelés) során.

A felügyeletet ellátó szervek általi kötelező és folyamatos (a nemzetközi követelmények által is elvárt) statisztikai adatszolgáltatás vonatkozásában szükségessé vált a felhatalmazó rendelkezések módosítása, kiegészítése. A törvénymódosítás felhatalmazást ad a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter számára, hogy rendeletben állapítsa meg (a belső szabályzat kötelező tartalmi elemein, valamint a vagyon forrására vonatkozó nyilatkozat kötelező tartalmi elemein túlmenően) a nemzeti kockázatértékelés elkészítése és annak felülvizsgálata érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségeket is.

Ezen túlmenően a törvénymódosítás felhatalmazást ad a felügyeletet ellátó szervek számára az ügyfél és a tényleges tulajdonos vonatkozásában a kiemelt közszereplői minőség megállapításával kapcsolatos kockázatkezelési rendszer kialakításának részletszabályai megállapítására [a Pmt. 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott új kötelezettséghez kapcsolódóan].

A törvénymódosítás továbbá felhatalmazást ad a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: SZTFH) elnöke számára, hogy a kijelölt felelős vezető és megfelelési vezető kijelölésére és helyettesítésére, valamint a kijelölt felelős vezető döntését igénylő esetek meghatározására és e döntések meghozatalára vonatkozó részletszabályokat rendeletben állapítsa meg.

A befektetési alapok Pmt. hatálya alá való bevonása indokolttá tette ezen átmeneti rendelkezés beillesztését a Pmt-be. A törvénymódosítás alapján a már működő befektetési alapkezelő a Pmt. szerinti belső szabályzatát a törvénymódosítás hatályba lépését követő 90 napon belül köteles kidolgozni (ezáltal 90 napja van a szolgáltatónak felkészülni a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek végrehajtására). Az átmeneti rendelkezés azt is biztosítja az érintett kötelezett szolgáltatók számára, hogy a már működő, az MNB által nyilvántartásba vett befektetési alapkezelők által kidolgozott Pmt. szerinti belső szabályzatok a működésük folyamatosságának biztosítása érdekében a 65. § (4) bekezdése szerinti szabályzatnak minősülhessenek.

[A törvénymódosítás hatálybalépésekor még nem működő – a Kbftv. szerint nyilvántartásba még nem vett – befektetési alapkezelők esetében a belső szabályzat kidolgozása 2025. január 1-től kezdődően teljesítendő, így esetükben értelemszerűen a Pmt. 65. § (2) bekezdése lesz irányadó.]

A 2025. január 1-jétől a Pmt. hatálya alá kerülő kriptoeszköz-szolgáltatók egyes szereplői (a jelenleg is a Pmt. hatálya alatt lévő virtuáliseszköz-szolgáltatók) felett a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni felügyeleti feladatokat jelenleg a pénzügyi információs egység látja el. Ugyanakkor – tekintettel az ágazat átfogó, EU-szintű szabályozására – e feladatokat 2025. január 1-jétől a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) veszi át. Ennek megfelelően a törvénymódosítás ezen felügyeleti feladatok MNB általi ellátásához szükséges adatátadás titokvédelmi rendelkezéseknek is megfelelő végrehajtását biztosítja.

A § jogharmonizációs záradékot tartalmaz.

Jogszabályi változás miatt szükségessé vált a „segítő családtag” meghatározás törlése a Pmt. érintett rendelkezéseiből.

A Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján indokolttá vált a vagylagos feltétel beillesztése a Pmt.-be [és ezáltal a Pmt. 3. § 38. pont d) da) alpontjában meghatározott rendelkezés egyértelművé tétele] az alapítványok esetében a természetes személy tényleges tulajdonos megfelelő meghatározása végett.

A Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában szükségessé vált a Pmt.-ben meghatározott ügyfél fogalmának kiterjesztése, így a törvénymódosítás alapján ügyfélnek minősül az is, aki vételi ajánlatot tesz (az ajánlatot kérőn túlmenően).

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (4) bekezdésében meghatározott lakcím fogalommal való összhang megteremtése érdekében indokolttá vált a Pmt. egyes rendelkezéseiben a „lakcím” fogalom módosítása.

A Pmt. legutóbbi módosítása óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján a törvénymódosítás egyértelművé teszi és pontosítja, hogy a Pmt. egyes rendelkezései kizárólag a szolgáltatónál eljáró meghatalmazott, rendelkezésre jogosult vagy képviselő tekintetében alkalmazandóak (és nem az ügyfél valamennyi cégjegyzésre jogosultja vagy egyéb rendelkezésre jogosultja, képviselője, meghatalmazottja tekintetében).

A Pmt. jelenleg hatályos 4. § (2)–(4) bekezdése meghatározza a kiemelt közszereplői kategóriákat (fontos közfeladatot ellátó személy, annak közeli hozzátartozója, valamint a vele közeli kapcsolatban álló személy). Összhangban ezen rendelkezéssel, a módosítás (jogtechnikai pontosítás) a Pmt. 9. § (2) bekezdésében egyértelművé teszi, hogy a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozattétel a kiemelt közszereplői minőség mellett kiterjed a közeli hozzátartozókra és a közeli kapcsolatban álló kiemelt közszereplői kategóriákra is. A módosítás a rendelkezés egyértelmű gyakorlati végrehajtását célozza, annak érdemi módosítása nélkül.

A Pmt. tárgyi hatályának a proliferáció finanszírozása elleni küzdelemre történő kiterjesztésével összefüggésben a törvénymódosítás kimondja, hogy a felügyeletet ellátó szerv köteles a felügyeleti kockázatértékelés kidolgozása során a pénzmosási és a terrorizmus-finanszírozásával kapcsolatos kockázatokon túlmenően a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatokat is feltárni (Pmt. 28. §). A szolgáltató pedig a belső ellenőrző és információs rendszerek kialakítása során a proliferáció-finanszírozás megakadályozására is köteles figyelemmel lenni (Pmt. 63. §).

A Pmt.-ben a jelenlegi szabályozás a központi államigazgatási szerv, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv által kezelt adatok megismerésére és kezelésére ad felhatalmazást a pénzügyi információs egységnek. Ugyanakkor a nemzetközi követelményeknek való teljeskörű megfelelés érdekében szükségessé vált a felhatalmazó rendelkezés (Pmt. 43. §) kiterjesztése a területi kormányzati igazgatási szerv és a helyi önkormányzat által kezelt adatokra is, amely így az operatív elemzés hatékony lefolytatását is elősegíti.

Tekintettel arra, hogy a Pmt. kulturális javak forgalmazásával vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltatókra vonatkozó hatályának szövegezése módosult 2024. január 1-jén (a kereskedelmet a forgalmazás váltotta fel), a kapcsolódó törvénymódosítás célja a szövegkoherencia megteremtése ezen szolgáltatók kereskedelmi hatóság általi nyilvántartásba vétele vonatkozásában is.

A közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény 2018. január 1. napjától már nem hatályos, helyette az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt kell alkalmazni, emiatt szükségessé vált a törvényi hivatkozás pontosítása ezen rendelkezésben.

A Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, a felügyeleti tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében indokolttá vált (az MNB-n túlmenően) valamennyi felügyeletet ellátó szerv számára annak lehetővé tétele, hogy felügyeleti intézkedésként rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését írhassák elő az általuk felügyelt szektorok vonatkozásában [Pmt. 69. § (1) bekezdés k) pont].

A kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó, 2025. január 1-jével hatályba lépő új előírások, valamint a Pmt. 9. § (1)–(1b) bekezdéseinek a törvénymódosítással megállapított rendelkezései feleslegessé teszik a 3. § 22a. pontjában, illetve a 9. § (3) bekezdésében rögzítetteket, így szükséges e szövegrészek hatályon kívül helyezése.

Az adózás rendjéről szóló törvény átmeneti rendelkezéseit kiegészíti az új TEÁOR’25 osztályozásra való áttéréssel kapcsolatos, az új besorolásoknak való átvezetéséhez szükséges technikai szabályokkal, valamint a módosítás jogharmonizációs rendelkezést tartalmaz.

Az MVH megszűnésére tekintettel szükséges módosító rendelkezés.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítás az új TEÁOR’25 osztályozásra való áttéréssel kapcsolatos, az új besorolásoknak megfelelő átvezetéséhez szükséges technikai szabályok, valamint jogharmonizációs rendelkezést tartalmaz.

A 2014/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. és 16. cikkében foglaltak végrehajtásával összefüggő, tagállami szabályozási hatáskörbe tartozó rendelkezéseket megállapító, a dohánytermékek nyomonkövethetőségéről és biztonsági eleméről szóló 2/2018. (IV. 16.) Korm. rendeletben foglaltak alapján az (EU) 2018/574 bizottsági végrehajtási rendeletből eredő tagállami feladatok végrehajtásáért és felügyeletéért a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter felel, amely alapján indokolt az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2020. évi LVI. törvény módosítása akként, hogy a törvény végrehajtásához szükséges kormányzati feladatok összehangolásáról a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter gondoskodjon.

Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével összefüggésben, az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat sikeres megrendezéséhez és megszervezéséhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2020. évi CXLIV. törvény módosítása a felújítások és fejlesztések megvalósításával érintett ingatlanok körét pontosítja annak érdekében, hogy az érintett fejlesztések a lehető legrövidebb időn belül megvalósulhassanak.

A javaslat technikai jellegű módosítást tartalmaz a fejlesztésekkel érintett ingatlanok teljeskörű felsorsolása érdekében.

2024. június 19-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdették a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2024/1620 Európai Parlamenti és Tanácsi rendeletet, amely létrehozta a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság). A Hatóság létrehozásának célja a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás tekintetében magas kockázatot jelentő, kötelezett szolgáltatók hatékony és megfelelő felügyeletének biztosítása.

A törvénymódosítás erre tekintettel a Hatóság tevékenységében való közreműködés érdekében szükséges módosításokat vezeti át az SZTFH, mint a szerencsejáték-szektor Pmt. hatálya alá eső szolgáltatói tekintetében felügyeletet ellátó szerv statútum jogszabályában.

A törvénymódosítás továbbá kiszélesíti az SZTFH elnökének rendelalkotási jogkörét, amely alapján felhatalmazást kap az SZTFH elnöke, hogy a kijelölt felelős vezető és megfelelési vezető kijelölésére, helyettesítésére, a kijelölt felelős vezető döntését igénylő esetek (kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez kapcsolódóan) meghatározására és e döntések meghozatalára, valamint az ügyfél és a tényleges tulajdonos vonatkozásában kiemelt közszereplői minőség megállapításával kapcsolatos kockázatkezelési rendszer kialakítására vonatkozó részletszabályokat rendeletben állapítsa meg. A Pmt.-vel való összhang megteremtése érdekében e rendeletalkotási jogkörnek az Sztfhtv. 13. § m) pontjában történő átvezetése is szükségessé vált.

A § jogharmonizációs záradékot tartalmaz.

A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelv előírásai alapján – más jogi személyekhez és jogi személyiség nélküli szervezetekhez hasonlóan – a magántőkealapok tényleges tulajdonosi adatainak központi nyilvántartása is szükséges. A törvénymódosítás kiegészíti a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad.) személyi hatályát, kiterjesztve az abban meghatározott adatszolgáltatói kört a Kbftv.-ben meghatározott zártkörű befektetési alapokra is.

Az Európai Unió Bírósága a C-37/20 és a C-601/20 sz. egyesített ügyekben 2022. november 22-én hozott ítélete következtében harmadik személyek a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatokhoz csak abban az esetben férnek hozzá, ha bizonyítják az adatok megismeréséhez kapcsolódó jogos igényüket. Ennek elbírálásához az Afad. hatályos rendelkezései alapján a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterhez szükséges kérelmet benyújtani, és az annak alapján kiadott előzetes engedélyt mellékelni kell a nyilvántartást vezető NAV-hoz.

A NAV eljárásának megkönnyítése érdekében a törvénymódosítás biztosítja, hogy az előzetes engedély a kibocsátást követő 5 napon belül közvetlenül is eljusson a NAV-hoz. Az adat-megismerési kérelem és az engedély megbízható összekapcsolása érdekében a kérelemben is fel kell tüntetni az engedély számát. A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy az előzetes engedély egy alkalommal használható fel abban az esetben is, ha a kérelmező tényleges adat-megismerési kérelmében nem jelenti be igényét minden, az előzetes engedélyben jóváhagyott adatszolgáltatóra vonatkozó adatra.

A törvényjavaslat a nemzetközi követelményeknek megfelelően kiegészíti az Afad. személyi hatályát, kiterjesztve az abban meghatározott szolgáltatói kört a zártkörű befektetési alapokra. A megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében azonban a módosítás kimondja, hogy a törvényjavaslat által javasolt rendelkezések hatályba lépésekor az MNB, mint felügyelet által már nyilvántartásba vett zártkörű befektetési alapok esetében a tényleges tulajdonosi adatok első adatszolgáltatási időszaka 2026. július hó legyen.

A törvényjavaslat az ügyfél-átvilágítási intézkedések hatékonyabb végrehajtása érdekében speciális „tényleges tulajdonos” fogalmat vezet be a zártkörű befektetési alap esetében [a Pmt. 3. § 38. pont g) pont beillesztésével].

Erre tekintettel indokolttá válik az Afad. azon rendelkezéseinek (jogtechnikai jellegű) pontosítása és a Pmt. módosított tényleges tulajdonos fogalmával való összhangjának megteremtése, amely a tényleges tulajdonosi nyilvántartás adattartalmát (így többek között a tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét) határozza meg.

Az Európai Uniós Támogatások Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) feladatainak hatékony és gördülékeny ellátása, valamint az európai uniós támogatások felhasználásban részt vevő szervezetek tényleges tulajdonosaira vonatkozó, Főigazgatóság által végzendő második szintű ellenőrzési kötelezettség ellátása érdekében szükségessé vált az Afad. módosítása. A törvénymódosítás alapján a Főigazgatóság a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében jogosult ingyenesen, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon megismerni meghatározott tényleges tulajdonosi adatokat.

Az MVH megszűnésére tekintettel szükséges módosító rendelkezés.

A módosítás a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Veszélyhelyzeti tv.) leválasztásra vonatkozó átmeneti rendelkezésének további egy évvel való fenntartását szolgálja, azaz a módosítás 2025. december 31-ig meghosszabbítja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseinek a Veszélyhelyzeti tv. 21. alcímében foglalt, illetve a Ctv. rendelkezéseinek a Veszélyhelyzeti tv. 22. alcímében foglalt eltérésekkel történő alkalmazhatóságát.

A javaslat további célja a szabályozás rendszerbeli összhangja érdekében a felszámolási kérelem Cstv. 27. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti esetekben történő benyújtásához minimálisan szükséges mértékű követelés összegének 1 000 000 forintra emelése.

Jogtechnikai pontosítás.

Az állami tulajdonú Gyöngyös, belterület, 2140 hrsz.-ú ingatlan Egri Főegyházmegye részére történő ingyenes tulajdonba adására vonatkozó rendelkezések az egyházi jogi személy közoktatási, nevelési és hitéleti feladatainak elősegítése érdekében.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2023. évi CXI. törvény 10. §-a nem lép hatályba, tekintettel arra, hogy a Pmt. módosítása ezen rendelkezéseket más szöveggel állapítja meg (Pmt. új 18. §).

Hatályba nem lépésről szóló technikai rendelkezés.

Hatályba léptető rendelkezések.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.