2024. évi LVII. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvényjavaslat munkáshitelről szóló rendelkezésének célja olyan állami kezességgel biztosított, kamattámogatott hitelkonstrukció bevezetése, amely segítséget nyújt a fiatal pályakezdő munkavállalók élet- és pályakezdéséhez.

A törvényjavaslatban szereplő, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Mvt.) érintő módosítások hozzájárulnak a munkabiztonság és a munkaegészségügy színvonalának javításához, elősegítve ezzel az átláthatóságot és az együttműködést a munkahelyi szereplők között.

A törvényjavaslatnak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) módosítására irányuló rendelkezéseinek célja a munkajogi valamint egyes kapcsolódó szakterületeken szükségessé vált törvényi szintű módosítások átvezetése a hatályos szabályozásban.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) módosításának célja az Mt. apasági szabadságra vonatkozó rendelkezésének módosításával összhangban a Kjt. azonos tartalmú előírásának módosítása is, mely által a közalkalmazottak esetében is irányadó lesz, hogy az apasági szabadság igénybevételére nyitva álló időtartam 2 hónapról 4 hónapra bővül.

Az Mvt.-t érintő új előírások elősegítik, hogy a munkáltatók naprakészen és átláthatóan kezeljék a munkabiztonsági és munkaegészségügyi dokumentációkat. A dokumentumok naprakész kezelése illetve azok elektronikus tárolása lehetővé teszi, hogy a munkavállalók és képviselőik is könnyebben hozzáférjenek a munkavédelmi információkhoz.

A munkabalesetek és a munkáltató fogalmának pontosabb meghatározása segíti a jogalkalmazást és megteremti a jogszabályok közötti koherenciát.

A munkavédelmi bírságok részletfizetési lehetőségének biztosítása csökkenti a pénzügyi terheket, így a vállalatok könnyebben végre tudják hajtani a hatósági döntéseket. A részletfizetés lehetősége kedvezőbb feltételeket teremt azon munkáltatók számára, akiknek a bírság egyösszegű megfizetése túlzott terhet jelentene. Ezáltal a kisebb vagy nehéz anyagi helyzetben lévő cégek is teljesíteni tudják a jogi kötelezettségeiket anélkül, hogy az súlyosan veszélyeztetné működésüket vagy likviditásukat, ezáltal a részletfizetés biztosítása növelheti a bírságok befizetésének arányát.

Kiterjesztésre kerül azon munkabiztonsági szaktevékenységek köre, melyet szakirányú munkabiztonsági szakértő is elláthat. A munkavédelmi üzembe helyezés és időszakos felülvizsgálat személyi feltételei kiegészülnek a szakirányú munkabiztonsági szakértőkkel, ezáltal bővül a munkáltatóknak a szakember kiválasztási lehetősége.

Az Mt. módosításának célja egyfelől a választáson való részvétel érdekében azon munkavállalók mentesítése – legfeljebb 2 óra időtartamra, távolléti díj megfizetése mellett – a munkavégzési kötelezettség alól, akik a választás napján munkaidő-beosztásuk miatt a szavazásban akadályoztatva lennének.

A módosítás továbbá európai uniós jogi jogharmonizációs kötelezettséget teljesít a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvnek megfelelően, valamint a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót megillető bérpótlék mértékét illető technikai módosításra irányulnak.

A fentieken túl a módosítás 2 hónapról 4 hónapra bővíti az apasági szabadság igénybevehetőségének jogvesztő határidejét egyes speciális esetekre tekintettel, mint például a koraszülöttek, az egyéb okból kórházi kezelést igénylő patológiás újszülöttek, valamint az apaság bírói úton történő elismerése. Ezzel az apasági szabadságot több édesapa tudná igénybe venni, ezáltal nagyobb körben érhetné el a célját, az apa és a gyermek kötődésének elősegítése, valamint az apa gyermek gondozásában történő aktív részvétele által.

Továbbá kimondásra kerül, hogy kizárólag akkor kell csak a felmondási idő és a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe venni a korábbi köztulajdonban álló munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt, ha a munkavállaló a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésével összefüggésben kizárólag olyan munkabérben vagy egyéb juttatásban részesült, amely jogszabály alapján megilleti.

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Vetv.) módosítása az egy szavazókörös település helyi választási bizottságának tagjai részére is biztosítja a szavazatszámláló bizottságok tagjait megillető kedvezményt, hiszen e településeken szavazatszámláló bizottság nem működik, annak valamennyi feladatát a helyi választási bizottság látja el. E bizottságok tagjai mind a szavazás napján, mind az azt követő napon (vasárnap és hétfőn) mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól.

Azon a szavazatszámláló bizottságok tagjai, amelyek az országgyűlési képviselők választásán az átjelentkezéssel és a külképviseleten leadott szavazatokat a szavazást követő 6. napon számlálják meg, e napon is mentesülnek a munkavégzési kötelezettségük alól.

A nemzetiségi választáson leadott szavazatokat a helyi választási bizottságok, valamint a területi választási bizottságok a szavazást követő 3 napon belül számolják meg. A c) pontban foglalt rendelkezés e számlálásokra is kiterjeszti a kedvezményt, csakúgy, mint a szavazatok esetleges újraszámlálására.

Az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő hatálybalépésére irányuló módosítás célja, hogy az NFA foglalkoztatási alaprész a jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelően továbbra is kizárólag a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósításához nyújtson fedezetet.

A törvényjavaslat meghatározza a fiatal pályakezdő munkavállalók által külön kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén elérhető kamattámogatott kölcsönhöz kapcsolódó állami kezességvállalás főbb szabályait.

A munkáshitelre vonatkozó szabályok kiegészítése a hitelintézetek és a Kincstár adatkezelésére vonatkozó rendelkezésekkel.

Az 1. §-ban meghatározott kamattámogatott kölcsön részletes szabályainak kormányrendeletben történő megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés.

Hatályba léptető rendelkezés.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.

Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam – figyelemmel annak jogvesztő jellegére – kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.

A szaktevékenységek keretében keletkezett dokumentumokat (pl.: kockázatértékelés, egyéni védőeszköz juttatási rend, időszakos biztonsági felülvizsgálati dokumentáció) a munkáltató részére elkészítik a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakemberek. A munkáltató az ebben meghatározott teendők alapján végzi a tevékenységét a biztonságos munkafeltételek biztosítása érdekében. Ugyanakkor, gyakran a már bekövetkezett rendkívüli eseményekkor derül ki (munkabaleset, foglalkozási megbetegedés), hogy a dokumentumok éppen felülvizsgálat, aktualizálás alatt vannak a külső szolgáltatónál, a munkáltató nem ismeri pontosan a rá vonatkozó feladatokat, valamint munkavállalók és képviselőik sem tudják érvényesíteni azon jogukat, hogy megismerjék az őket érintő, rájuk vonatkozó előírásokat. Jelenleg semmi nem írja elő, hogy a munkavédelmi dokumentumoknak hol kell lenni, holott ezek a biztonságos munka elengedhetetlen alapját képezik. A munkavédelmi dokumentációk naprakész rendelkezésre állása biztosítja, hogy munkáltató az ebben meghatározott teendőket el tudja végezni a munkavállalók védelme érdekében. Emiatt szükséges, hogy bármikor hozzáférjenek a munkavédelmi információkhoz.

A módosítás célja továbbá a dokumentumok utólagos, visszamenőleges elkészítési vagy módosítási lehetőségének csökkentése az egzakt jogérvényesítés és felelősség elhatárolhatósága érdekében. A munkáltatóknak ezért is fontos érdeke, hogy a naprakész dokumentumok rendelkezésére álljanak. Különösen fontos ez pl. a kockázatértékelés esetén, amelyben nem csak a veszélyek azonosítása, érintettek köre szerepel, hanem a változások figyelembe vételével szükséges intézkedéseket is tartalmazza, melynek megismerése a munkáltató és a munkavállalók számára is nélkülözhetetlen.

Az, hogy a dokumentumokat a munkáltató milyen formában kapja meg a szolgáltatótól, azt saját maguk szerződésben határozhatják meg. A szabályozás biztosítja annak lehetőségét, hogy a dokumentumok tárolása a munkáltató döntése szerint papír alapon, elektronikusan vagy mindkét módon történjen (pl. távoli telephely esetén a papír alapú dokumentumok a székhelyen találhatóak, míg elektronikus úton a telephelyen is elérhetőek).

Tekintettel a megemelt a munkavédelmi bírság összegre [25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet], szükséges annak törvényi szinten történő biztosítása, hogy a munkavédelmi bírság befizetésére a munkavédelmi hatóság részletfizetést engedélyezhessen. A részletfizetés lehetőségének biztosítása növelheti a bírságok megfizetésének arányát. A munkáltatók nagyobb eséllyel fizetik be a magasabb összegű bírságot, ha azt több részletben, fokozatosan teljesíthetik, mint ha egyösszegben kellene teljesíteniük. A részletfizetés lehetőségének bevezetése kedvezőbb feltételeket teremt azoknak a munkáltatóknak, akik számára a bírság egyösszegű megfizetése túlzott terhet jelentene. Ezáltal a kisebb vagy nehéz anyagi helyzetben lévő cégek is teljesíteni tudják a jogi kötelezettségeiket anélkül, hogy az súlyosan veszélyeztetné működésüket vagy likviditásukat.

Az (1)–(2) bekezdésekhez: A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvénnyel 2020-tól bevezetésre került új szakképzési rendszerben nem értelmezett az önálló „gyakorlati oktatás” fogalom. Az egyes tananyagelemek, tananyagegységek, illetve a szakképző intézmények által ezekből felépített/összeállított tantárgyak az új szakképzési rendszerben nem tagolódnak elméleti és gyakorlati oktatásra, hanem komplex módon (ötvözve) történik a szakmák elsajátítása. Tekintettel arra, hogy a korábbi rendszer szerinti szakképzések már kifutottak (befejeződtek, lezárultak), már nincs olyan gyakorlati oktatás, ami nem duális képzőhelyen történik (és olyan sincs, ami duális képzőhelyen folyik).

A fentiek miatt szükséges az Mvt.-ben – összhangban az Ebtv. folyamatban lévő módosításával – a „munkabaleset” fogalmának módosítása. Ezen kívül a könnyebb érthetőség és átláthatóság érdekében a hivatkozott 3. pont szétbontásra, egyértelműsítésre került.

A (3) bekezdéshez: A szakképzési rendszer átalakulása miatt a „munkáltató” fogalmának módosítása is szükségesség vált, annak érdekében, hogy a jogszabályok egymással összhangban legyenek. Ez a pont is átalakításra került az értelmezés könnyítése érdekében.

Technikai módosítás, kiegészítés tekintettel arra, hogy egy munkaeszköz már az új európai uniós szabályzás szerint EU-megfelelőségi nyilatkozattal is rendelkezhet. [a) pont]

Az egyéni védőeszköz forgalmazására a 425/2016 EU rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni, ezért nem indokolt, hogy a „forgalmazás” szerepeljen az Mvt.-ben. [b) pont]

A munkabiztonsági szakértők az Mvt. alapján eddig csak a veszélyes technológia előzetes és időszakos biztonsági felülvizsgálatát végezhették el. Indokolt lehetővé tenni, hogy a veszélyes munkaeszközök munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatát, illetve időszakos biztonsági felülvizsgálatát is elvégezhessék, tekintettel arra, hogy a képzettségük magasabb szintje alapján ezt a tevékenységet el tudják látni. [c) és d) pont]

Az Mvt. hatályos rendelkezése szerint a más munkáltatók felé nem áll fenn a tájékoztatási kötelezettség, holott ez a tájékoztatás részükre is lényeges. [e) pont]

Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam – figyelemmel annak jogvesztő jellegére – kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.

Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam – figyelemmel annak jogvesztő jellegére – kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.

Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam – figyelemmel annak jogvesztő jellegére – kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.

Az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, az országos és helyi népszavazás, valamint az európai parlamenti képviselők választásának napján azok a munkavállalók, akik számára nyolc órát meghaladó időtartamú munkavégzési kötelezettség merül fel, távolléti díj megfizetése mellett mentesülnek legfeljebb két óra időtartamra a munkavégzési kötelezettség alól.

A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvnek való pontosabb megfelelés érdekében, az Mt. 99. § (3) bekezdését újra tagolva, kiegészítésre kerül az Mt. rendelkezése a munkavállaló beosztás szerinti munkaideje felemeléséről szóló megállapodás felmondása tárgyában az Mt. 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló esetén. A módosítás bevezeti, hogy a hat hónapnál hosszabb tartamú munkaidőkeret esetén a munkavállaló a megállapodást a munkaidőkeret kezdő időpontjától számított hat hónap elteltét követően – a munkaidőkeret lejártát megelőzően – is felmondhatja a naptári hónap utolsó napjára, tizenöt napos felmondási határidővel. A módosítás célja, hogy biztosítsa a munkavállaló számára a megállapodás felmondásának gyakorlását a munkaidőkeret lejárta előtt is, a hat hónapnál hosszabb tartamú munkaidőkeret esetén. Ehhez kapcsolódóan a módosítás rögzíti, hogy a felek a munkaidőkeret megszűnésekor a 95. § (4) bekezdés a) pontjának megfelelően elszámolnak, ha a munkavállaló a megállapodást a munkaidőkeret lejártát megelőzően mondja fel.

A törvényjavaslat új rendelkezéssel egészíti ki az Mt. 135. §-át annak biztosítása érdekében, hogy a kollektív szerződés az Mt. 99. § (3a) bekezdésben foglaltnál hosszabb, legfeljebb harminc napos felmondási időt is megállapíthasson.

A köztulajdonban lévő vagyonnal való hatékony gazdálkodás biztosítása érdekében kimondásra kerül, hogy kizárólag akkor kell a felmondási idő és a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe venni a korábbi köztulajdonban álló munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt, ha a munkavállaló a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésével összefüggésben kizárólag olyan munkabérben vagy egyéb juttatásban részesült, amely jogszabály alapján megilleti.

Szövegcserés módosítások:

Az Mt. 55. § (1) bekezdésének módosításával összefüggésben szükséges jogtechnikailag pontosítani az Mt. 115. § (2) bekezdés f) pontjában a munkában töltött idő esetköreit.

Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam – figyelemmel annak jogvesztő jellegére – kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.

A módosítás kodifikációs-technikai szempontból pontosítja az Mt. 135. § (7) bekezdését, amellyel egyértelművé teszi, hogy kollektív szerződés rendelkezése alapján a 97. § (4) bekezdés szerint közölt munkaidő-beosztás a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legkésőbb negyvennyolc órával módosítható.

Az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében a rendelkezés – az eddigi jogértelmezéssel összhangban – utaló szabály helyett konkrétan meghatározza munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót megillető bérpótlék mértékét, amely 100 százalék.

Az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, az országos és helyi népszavazás, valamint az európai parlamenti képviselők választásának napján azok a munkavállalók, akik számára nyolc órát meghaladó időtartamú munkavégzési kötelezettség merül fel, távolléti díj megfizetése mellett mentesülnek legfeljebb két óra időtartamra a munkavégzési kötelezettség alól.

Hatályon kívül helyező rendelkezés. A vezető állású munkavállalókra vonatkozó különös felmondási szabályok közül hatályon kívül helyezésre kerül az apaszabadság tartama alatt a felmondási tilalom alóli kivétel az európai uniós joggal való összhang megteremtése érdekében. A módosítás következtében a felmondási tilalom alkalmazandó lesz a munkaviszonyban vezető állású munkavállaló esetén az apasági szabadság tartama alatt.

A módosítás az egy szavazókörös település helyi választási bizottságának tagjai részére is biztosítja a szavazatszámláló bizottságok tagjait megillető kedvezményt, hiszen e településeken szavazatszámláló bizottság nem működik, annak valamennyi feladatát a helyi választási bizottság látja el. E bizottságok tagjai mind a szavazás napján, mind az azt követő napon (vasárnap és hétfőn) mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól.

Azon a szavazatszámláló bizottságok tagjai, amelyek az országgyűlési képviselők választásán az átjelentkezéssel és a külképviseleten leadott szavazatokat a szavazást követő 6. napon számlálják meg, e napon is mentesülnek a munkavégzési kötelezettségük alól.

A nemzetiségi választáson leadott szavazatokat a helyi választási bizottságok, valamint a területi választási bizottságok a szavazást követő 3 napon belül számolják meg. A c) pontban foglalt rendelkezés e számlálásokra is kiterjeszti a kedvezményt, csakúgy, mint a szavazatok esetleges újraszámlálására.

Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam – figyelemmel annak jogvesztő jellegére – kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.

Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam – figyelemmel annak jogvesztő jellegére – kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.

Az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő hatálybalépésére irányuló módosítás annak érdekében szükséges, hogy az NFA foglalkoztatási alaprész a jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelően továbbra is kizárólag a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósításához nyújtson fedezetet.

Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam – figyelemmel annak jogvesztő jellegére – kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.