BÜ BH 2024/58

[1] A járásbíróság a 2021. június 24. napján meghozott és 2021. július 13. napján jogerős büntetővégzésével a terhelttel szemben sikkasztás bűntette [Btk. 372. § (1) bek., (3) bek. a) pont], garázdaság vétsége [Btk. 339. § (1) bek.], testi sértés vétsége [Btk. 164. § (1) bek., (3) bek.], rongálás vétsége [Btk. 371. § (1) bek., (2) bek. a) pont] és zaklatás vétsége [Btk. 222. § (1) bek., (2) bek. a) pont] miatt halmazati büntetésül 1 év szabadságvesztést szabott ki, amelynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és megállapította, hogy a terhelt legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a terhelt pártfogó felügyeletét, elbírálta a sértett polgári jogi igényét, továbbá rendelkezett a bűnjelekről.

[2] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a vármegyei főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjára alapítottan – a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében.

[3] Indokai szerint az eljárt bíróság a Be. 608. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott abszolút eljárási szabálysértést valósított meg azzal, hogy a jogerős büntetővégzés indokolásában nem szerepel a vád tárgyává tett további cselekmények történeti tényállása és azok jogi minősítése, annak ellenére, hogy a rendelkező részben a terhelt bűnösségét a bíróság ezen cselekmények miatt is megállapította.

[4] Kifejtette, hogy a terhelttel szemben a járási ügyészség a vádirat 1. pontjában szereplő cselekmény miatt nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt, továbbá a vádirat 2. pontjában leírt, 2020. november 24. napján elkövetett garázdaság vétsége, könnyű testi sértés vétsége, kisebb értékre elkövetett rongálás vétsége és zaklatás vétsége miatt emelt vádat.

[5] A járásbíróság a büntetővégzés rendelkező részében a vád tárgyává tett valamennyi bűncselekményt elbírálta, azonban az indokolásban nem szerepel a terhelt terhére rótt, 2020. november 24. napján elkövetett cselekmények történeti tényállása és azok jogi minősítése.

[6] Az irányadó bírói gyakorlatra hivatkozással utalt rá, hogy feltétlen hatályon kívül helyezéshez vezető eljárási szabálysértés, ha a bűnösség kimondásáról szóló rendelkezéshez tartozó tényállás, vagyis a bűnösség kimondásának ténybeli alapja teljes egészében hiányzik, mert az ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes.

[7] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására.

[8] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt – annak indokaival és jogi álláspontjával egyetértve – fenntartotta.

[9] A vármegyei főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítvány alapos.

[10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ami a jogerős ítélettel szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja.

[11] A Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.

[12] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. § (1) bekezdés f) pontja értelmében ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes.

[13] A Kúria ezzel összefüggésben rámutat a következőkre.

[14] A bíróság indokolási kötelezettségének teljesítése közjogi és perjogi szabályokból fakadó kötelezettség, amely nem diszkrecionális, hanem törvényileg szabályozott. A bírói döntés indokolásának megléte törvényileg egzakt kötelezettség, legfeljebb mikéntje lehet mérlegelés tárgya; ez utóbbi immár relatív eljárási szabálysértés körébe tartozó [Be. 609. § (2) bek. d) pont].

[15] Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés második fordulata szerint „a hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni”.

[16] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 13. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróság határozatát – ha a törvény kivételt nem tesz – indokolni köteles.

[17] Értelemszerűen, ha az indokolási kötelezettséghez kapcsolódó eljárási szabálysértés kifejezett törvényi szabály sérelmével jár és nem mérlegelés körébe vonható, akkor az az eljárási sérelem nem lehet relatív szabálysértés, hanem feltétlen hatályon kívül helyezéshez vezető, vagyis abszolút eljárási szabálysértés.

[18] Nyilvánvalóan ilyennek tekintendő, ha a bűnösség kimondásáról szóló rendelkezéshez tartozó tényállás, vagyis e rendelkezés ténybeli alapja teljes egészében hiányzik (Bfv.III.777/2020/9. szám, BH 2021.193.).

[19] A Be. 451. § (1) bekezdése alapján a bíróság határozata – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – bevezető részből, rendelkező részből, jogorvoslati részből, indokolásból és záró részből áll. Az (5) bekezdés szerint az indokolás a bíróság által megállapított, a döntés alapjául szolgáló, jelentős tényeket és körülményeket, valamint a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat tartalmazza.

[20] A Be. 739. § (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a büntetővégzés ügydöntő határozat. A büntetővégzésre – ha a törvény másképp nem rendelkezik – az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

[21] A Be. 741. § (3) bekezdése alapján a büntetővégzés rendelkező részének tartalmaznia kell a Be. 561. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint a Be. a 742. § és a 744. §-ban foglaltakra való figyelmeztetést.

[22] A Be. 741. § (4) bekezdése szerint a büntetővégzés indokolása a megállapított tényállást, a vádra és a büntetővégzés feltételeinek fennállására való utalást, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelölését tartalmazza.

[23] Az iratokból kitűnően a terhelttel szemben a járási ügyészség a járásbírósághoz 2021. június 15. napján érkezett vádiratával

– a 2020. október 27. napján nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette (1. vádpont), valamint

– a 2020. november 24. napján elkövetett garázdaság vétsége, könnyű testi sértés vétsége, kisebb értékre elkövetett rongálás vétsége és zaklatás vétsége (2. vádpont)

miatt emelt vádat.

[24] A járásbíróság büntetővégzésének rendelkező része tartalmazza, hogy a bíróság a terhelttel szemben sikkasztás bűntette [Btk. 372. § (1) bek., (3) bek. a) pont], garázdaság vétsége [Btk. 339. § (1) bek.], testi sértés vétsége [Btk. 164. § (1) bek., (3) bek.], rongálás vétsége [Btk. 371. § (1) bek., (2) bek. a) pont] és zaklatás vétsége [Btk. 222. § (1) bek., (2) bek. a) pont] miatt szabott ki büntetést.

[25] Ezzel szemben a büntetővégzés indokolása nem tartalmazza azoknak a – járási ügyészség vádiratának 2. vádpontjában körülírt – cselekményeknek a tényállását, amelyeket a járásbíróság garázdaság vétségének, testi sértés vétségének, rongálás vétségének és zaklatás vétségének minősített.

[26] Ekként e bűncselekmények kapcsán nincs olyan ügydöntő, vádról rendelkező határozat, amely a történeti tényállást tartalmazná, holott annak mellőzésére a már idézett törvényi rendelkezések nem adnak lehetőséget.

[27] Ily módon a megtámadott határozatból a tényállás hiányában nem állapítható meg, hogy a terhelt milyen bűncselekményt követett el, az miként minősül.

[28] Ekként a Kúria a vármegyei főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatot a Be. 663. § (2) bekezdése alapján, a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel, a Be. 608. § (1) bekezdés f) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértés megvalósulása miatt hatályon kívül helyezte, és az eljárt bíróságot új eljárásra utasította.