6/2024. (VI. 28.) HM rendelet

1. § E rendelet alkalmazásában

2. § (1) A Hjkr. 5. § (4) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget tartalmazó jognyilatkozatot a döntésre jogosult elöljárónak kell címezni, és indokolni kell. A döntésre jogosult elöljáró döntését a közléstől számított 15 napon belül hozza meg. A tagsági viszony létesítésének megtiltását indokolni kell.

(2) A döntésre jogosult elöljáró a Hjkr. 5. § (4) bekezdésében meghatározott körülményekről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a szolgálati viszonyhoz nem kapcsolódó szervezettel fennálló tagsági viszony megszüntetésére kötelezheti az állomány tagját. A tagsági viszony fenntartásának megtiltását indokolni kell.

3. § (1) A Hjkr. 6. § (1) bekezdése szerinti kérelmet a döntésre jogosult elöljárónak kell címezni, és indokolni kell. A döntésre jogosult elöljáró döntését a közléstől számított 15 napon belül hozza meg. A kérelem elutasítását indokolni kell.

(2) Az engedélyt a döntésre jogosult elöljáró a szolgálatteljesítést befolyásoló körülmények megváltozása esetén visszavonhatja. A jognyilatkozatot indokolni kell.

4. § (1) A Hjkr. 6. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség a tervezetten 3 napot meghaladó külföldi tartózkodásra terjed ki, amelyet a külföldre utazás megkezdése előtt legalább egy héttel kell teljesíteni az erre kijelölt szolgálati elöljárónak.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a távollét tervezett időtartamát és a külföldi ország megnevezését.

5. § (1) A Hjkr. 6. § (4) bekezdése szerinti visszarendelést az állomány tagjával a szolgálatteljesítésre kötelezés előtt legalább 24 órával korábban, ha ezt a szolgálati érdek nem teszi lehetővé, akkor a lehető legkorábban közölni kell.

(2) A szolgálatteljesítés napja a visszarendelés következtében munkanapnak minősül, a visszarendelés miatt ki nem adott vagy megszakított szolgálatmentességet az állomány tagja részére biztosítani kell.

6. § (1) Ha a szolgálati viszony a szabad mozgás és tartózkodás jogával, illetve huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személlyel jön létre, a szolgálativiszony-létesítés Hjkr. 7. § (2) bekezdése szerinti feltétele a magyar nyelvből legalább középfokú szintű – államilag elfogadott nyelvvizsga-bizonyítvánnyal igazolt – nyelvismeret.

(2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával, illetve huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy csak olyan szolgálati beosztásba tervezhető, illetve olyan szolgálati beosztást tölthet be, amely nemzetbiztonsági ellenőrzéshez nem kötött.

(3) A tábori lelkész esetén a bevett egyház egyetértésének kiadását a HM Tábori Lelkészi Szolgálat illetékes szolgálati ága kezdeményezi.

(4) Az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy állományba vételéről a központi pénzügyi és számviteli, ingatlanfenntartási és -üzemeltetési, logisztikai, valamint központosított igazgatási feladatokat ellátó honvédelmi szervezet – az öregségi nyugdíjnak, korhatár előtti ellátásnak vagy a szolgálati járandóságnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. § (1) bekezdése, illetve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11/A. §-a szerint történő szüneteltetés érdekében, az érintett személy nevének és társadalombiztosítási azonosító jelének megküldésével – haladéktalanul értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.

(5) A Honvédség által szervezett, a kizárólag katonai beosztás betöltésére jogosító honvéd altisztképzésre legalább érettségi bizonyítvánnyal rendelkező jelentkező vehető fel.

(6) A szolgálativiszony-létesítés feltétele, hogy a jelentkező a hivatásos vagy szerződéses állományba vételkor vállalja, hogy – ha a szolgálati viszonya a próbaidő letelte után szűnik meg – a szolgálati viszonyának megszűnését, megszüntetését követő nappal önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesít, kivéve, ha az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésének feltételei nem állnak fenn.

7. § (1) A szerződéses szolgálati viszony időtartama – a katonai szolgálatra jelentkező vállalása függvényében – tiszti vagy altiszti állománycsoportba jelentkezők esetén első alkalommal legalább 5 év, de legfeljebb 10 év, legénységi állománycsoportba jelentkezők esetén legalább 3 év, de legfeljebb 10 év lehet.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően rövidebb időtartamra is létesíthető szerződéses szolgálati viszony nemzetközi kötelezettség teljesítéséből vagy együttműködésből eredő szolgálati feladat végrehajtására, továbbá tartós külföldi szolgálat teljesítésére.

8. § Az állományba vételi eljárás a katonai szolgálatra jelentkező kérelmére indul. A szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos részletes eljárásrendet a Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) határozza meg.

9. § (1) A katonai szolgálatra jelentkező az állományba vételhez és a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket igazolja. Az állományba vételhez és a kinevezéshez szükséges adatok és tények, valamint az előírt feltételeknek való megfelelés a szolgálati viszony fennállása alatt is ellenőrizhető.

(2) Azt a tényt, hogy a Hjkr. 7. § (4) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, a szolgálati viszony létesítését megelőzően, a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(3) A nem magyar nyelven kiállított okirat csak hiteles magyar fordítással ellátva, a külföldi végzettséget, képzettséget igazoló bizonyítványok és oklevelek csak a hivatalos elismerést és honosítást követően fogadhatók el.

(4) Az élettársi kapcsolatban élés ténye az élettársi kapcsolat Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő regisztrálása esetén az abban szereplő adatokról kiállított tanúsítvánnyal, ennek hiányában az állományilletékes személyügyi szervhez benyújtott teljes bizonyító erejű magánokirat formájában megtett élettársi nyilatkozattal igazolható. Ha szolgálati viszonyra vonatkozó szabály az élettársi kapcsolatban élés tényének igazolását írja elő, akkor az érintett kérelmére az állományilletékes személyügyi szerv a bejelentett adatokról tanúsítványt állít ki.

10. § (1) Állományba vételkor állományba vételi okmány készül.

(2) Hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony létesítése esetén az állományba vételi okmányban rögzíteni kell különösen

(3) Az állományba vételi okmányt az állomány tagjának legkésőbb a szolgálatteljesítés első napján, a munkaköri leírást és a szolgálati viszonnyal kapcsolatban összeállított 15. § szerinti tájékoztatót a szolgálati viszony létesítését követő 7 napon belül át kell adni.

(4) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 70. § (6) bekezdése szerinti eskütétel elmaradása érvénytelenségi ok.

11. § (1) A döntésre jogosult elöljáró az állomány tagját az állományba vétel napjával

(2) Ha a szolgálati viszony más jogviszonyból történő áthelyezéssel létesül, a szolgálati viszony kezdő napja az áthelyezés napja, amelyet a 13. § (2) bekezdésére figyelemmel kell meghatározni. Az első rendfokozatba történő kinevezésre alkalmazni kell a Hjkr. 9. § (3) bekezdésében foglaltakat.

(3) Ha a szolgálati viszony létesítése a Hjkr. 7. § (5) bekezdése alkalmazásával történt, az állomány tagja a szolgálati viszonyának fennállása alatt tiszti vagy altiszti állománycsoportba nem vehető.

12. § (1) Ha megtérítésre kötelezett honvédségi ösztöndíjas hallgató a tanulmányainak befejezését követő kettő éven belül hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyt létesít, köteles a szolgálati viszony létesítésére jogosult elöljárót tájékoztatni a képzési támogatás tekintetében még fennálló tartozásáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony időtartama alatt a megtérítésre kötelezett – kérelmére – mentesül az esedékes részletek megfizetése alól, ha erről a Honvédség kijelölt szervezeti egységének vezetőjével kiegészítő megállapodást köt.

(3) A kiegészítő megállapodásban meg kell határozni a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időt, valamint a megtérítésre kötelezett kötelezettséget vállal arra, hogy szolgálati viszonyának az előírt időtartamból még hátralévő idő elteltét megelőző megszűnése esetén az időarányosan még fennálló tartozást megfizeti. A tartozás a szolgálati viszony megszűnését követő naptól esedékes. A kiegészítő megállapodást közjegyzői okiratba kell foglaltatni. A közjegyzői okirat elkészítésével kapcsolatos költségek a megtérítésre kötelezettet terhelik. Ha a szolgálati viszony hónap közben szűnik meg, a megkezdett hónap teljes hónapnak minősül.

(4) A (2) bekezdéstől eltérően a megtérítésre kötelezett az időarányosan fennálló tartozás megfizetésére köteles, ha a hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonya az előírt időtartamból még fennálló idő előtt szűnik meg. A tartozás a szolgálati viszony megszűnését követő naptól esedékes.

13. § (1) Ha a jelentkező a Hjkr. 9. § (2) bekezdése szerint alapkiképzésre kötelezett, szolgálati viszonyának kezdő időpontja az alapkiképzés megkezdésének napja.

(2) Az alapkiképzést a próbaidő végéig, vagy ha próbaidő nem kerül kikötésre, akkor az állományba vételt követő 4 hónapon belül kell teljesíteni. Ha az állomány tagja e kötelezettségének az előírt határidőben neki felróható okból nem tesz eleget, szolgálati viszonya – a Hjkr. 15. § (1) bekezdés b) pont 17. alpontja szerint – megszűnik.

14. § (1) Állományba vételkor a jelentkezőnek első rendfokozatként a Hjkr. 29. § 10. pontja szerinti kezdő rendfokozatot kell tervezni, vagy – ha alapkiképzésre nem kötelezett – a jelentkezőt a kezdő rendfokozatba lehet kinevezni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a kezdő rendfokozattól magasabb rendfokozat is meghatározható, ha a kezdő rendfokozatnál magasabb első rendfokozat megállapításához szolgálati érdek fűződik. Ennek során – a szakmai felelős egyetértésével, a tervezett beosztás rendszeresített rendfokozatához tartozó rendfokozati sáv és a kötelező rendfokozati várakozási idők alapulvételével –

(3) Az állományba vétel során a korábbi katonai szolgálat alatt megszerzett rendfokozattól eltérő rendfokozat is megállapítható.

15. § (1) Az állomány tagját a szolgálati viszony létesítésekor a 10. § (3) bekezdése szerint tájékoztatni kell

(2) Az (1) bekezdés a), f)–k) és m) pontja szerinti tájékoztatás megadható az érintett adatokra irányadó jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy belső rendelkezés rendelkezésére történő hivatkozással. Az (1) bekezdés b), c) és e) pontja szerinti tájékoztatást az állományba vételi okmányban kell megadni, az (1) bekezdés d) pontja szerinti tájékoztatás a munkaköri leírás átadásával valósul meg.

(3) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti tájékoztatásra a Haktv. vonatkozó rendelkezéseit tartalmazó adatkezelési tájékoztató átadásával kerül sor.

(4) Az állomány 11. § (1) bekezdés d) pontja szerinti tagja esetében a tájékoztatást az (1) bekezdés j), l) és m) pontja szerinti tartalomra nézve kell megadni. A tájékoztatást az (1) bekezdés g), h) és i) pontja szerinti tartalomra nézve is meg kell adni, ha a szolgálatmentesség megállapítására és kiadására a Honvédségnél irányadó szabályokat kell a vezényelt esetében alkalmazni, illetve az (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti járandóságok költsége a Honvédséget terheli.

16. § (1) Az azonos vagy az alacsonyabb beosztásba helyezés az állomány tagjának kérelmére is történhet.

(2) A megüresedett vagy a megüresedő szolgálati beosztás betöltése pályázat útján is történhet. Ebben az esetben a szolgálati beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ha a szolgálati beosztás betöltése szolgálati viszony létesítésével jár, a döntésre jogosult elöljáró a pályázat nyertesét állományba veszi.

17. § (1) A megbízás eredeti szolgálati beosztás ellátása mellett vagy az alóli mentesítéssel történhet. Szervezetszerű függetlenített helyettes csak az eredeti beosztás ellátása alóli mentesítéssel bízható meg parancsnoka vagy vezetője szolgálati beosztásának ellátásával. Az állomány vezetői beosztást betöltő tagja az alárendeltségébe tartozó nem vezetői beosztás ellátásával nem bízható meg.

(2) Az állomány tagja kizárólag egy szolgálati beosztás ellátásával bízható meg, és egy szolgálati beosztás ellátásával kizárólag az állomány egy tagja bízható meg.

(3) A megbízás bármikor, indokolás nélkül megszüntethető.

18. § (1) Az állomány tagja eredeti szolgálati beosztás ellátása alóli mentesítéssel olyan szolgálati beosztás ellátásával bízható meg, amelybe a viselt rendfokozata alapján áthelyezhető vagy a 65. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerint kinevezhető lehetne.

(2) Az állomány tagja eredeti szolgálati beosztás ellátása mellett olyan szolgálati beosztás ellátásával bízható meg, amelybe a viselt rendfokozata alapján áthelyezhető vagy kinevezhető lehetne.

(3) Ha a megbízás alapjául szolgáló akadályoztatás előreláthatóan meghaladja a 30 napot, az állomány tagja az akadályoztatás első napjától megbízható szolgálati beosztás ellátásával.

19. § (1) Az állomány tagját megbízni – a honvédelmi egészségügyi szolgáltató állományába tartozók kivételével – csak a szolgálatteljesítési helyén lehet.

(2) Ha az eredeti szolgálati beosztás ellátása alóli mentesítéssel történő megbízás – az (1) bekezdéstől eltérően – nem az eredeti szolgálatteljesítési helyen tervezett, az állomány tagját megbízni a szolgálatteljesítési helyre irányuló, szolgálati feladat ellátására történő vezényléssel egyidejűleg lehet. A megbízásra a vezénylés helye szerinti döntési jogkört gyakorló jogosult.

20. § (1) A szerződéses állomány tagjának határozott időtartamú vezénylése nem haladhatja meg a vállalt szolgálati idejét. Ha a szerződéses állomány tagjának vállalt szolgálati ideje a vezénylés ideje alatt jár le, a vezénylés feltétele, hogy a felek a szolgálati viszonyt legalább a vezénylés időtartamára, külföldi szolgálatra vezénylés esetén a vezénylés megszűnését követő 30. napig meghosszabbítsák.

(2) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a vezénylés

21. § (1) Az állomány tagja eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett szolgálati feladat végrehajtására vezényelhető.

(2) A rendelkezési állomány tagja – a rendelkezési állományba tartozást megalapozó körülmények függvényében – szolgálati feladat ellátására vezényelhető. Az állomány 43. § (1) bekezdés a) pontja alapján rendelkezési állományba helyezett tagja szolgálati feladatra vezénylése nem haladhatja meg a rendelkezési állomány időtartamának felét. Az állomány 43. § (1) bekezdés b) pontja alapján rendelkezési állományba helyezett tagja szolgálati feladatra nem vezényelhető.

(3) Beleegyezésével vezényelhető más helységbe az állomány tagja a várandóssága megállapításától gyermeke 3 éves koráig, ha kiskorú gyermekét egyedül neveli, vagy ha tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját vagy élettársát gondozza. Ha ezen körülmények a vezénylés ideje alatt következnek be, az állomány tagjának kérelmére a vezénylést haladéktalanul meg kell szüntetni.

22. § (1) Az állomány tagja szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban előírt képzés elvégzésére vagy kiképzés végrehajtására vezényléssel kötelezhető.

(2) Szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban meghatározott keretek között az állomány tagja a képzés vagy a kiképzés költségével arányos, de legfeljebb a képzés vagy kiképzés befejezésétől számított 5 évig, haderőfejlesztési programhoz kapcsolódó képzés, kiképzés esetén a képzés vagy kiképzés befejezésétől számított 10 évig szolgálati viszonyának fenntartására kötelezhető.

(3) A vezénylés nem haladhatja meg a vállalt szolgálati időt. Ha a vállalt szolgálati idő a kötelezően szolgálati viszonyban töltött idő alatt jár le, a vezénylés feltétele, hogy a felek a szolgálati viszonyt legalább a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő tartamára meghosszabbítsák.

(4) A vezénylésben meg kell határozni a honvédelmi szervezetet terhelő költségek összegét, továbbá a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő tartamát. Költségként a kiképzés vagy a képzés díja, így különösen a tandíj, az utazás és a szállás költsége, a külföldi képzés, kiképzés időtartamától függő típusú és mértékű juttatások, valamint költségtérítések vehetők figyelembe.

(5) A honvédelmi szervezet a képzési vagy kiképzési költségeknek megfelelő összeg megtérítését követelheti, ha az állomány tagja a képzést vagy a kiképzést neki felróható okból nem kezdi meg vagy nem fejezi be, vagy ha befejezését követően szolgálati viszonya a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő lejárta előtt, neki felróható okból megszűnik. A megtérítési kötelezettség arányosan csökken, ha az állomány tagja a képzés, kiképzés befejezését követően a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő egy részét teljesíti.

(6) A 21. § (3) bekezdését a képzésre, kiképzésre vezénylés során is alkalmazni kell.

23. § (1) Nappali és intenzív jellegű képzésre, kiképzésre vezénylés esetén a képzés, kiképzés idejére – ide nem értve a képző intézmény által elrendelt iskolai szüneteket – mentesíteni kell az állomány tagját a szolgálati beosztással járó szolgálatteljesítési kötelezettség alól. A mentesítés mértékét a képző intézmény által kibocsátott igazolásnak megfelelően kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő egyéb képzés esetén a szolgálati kötelezettség ellátása alóli képzéssel összefüggő mentesítést a szolgálatteljesítési idő beosztására kijelölt szolgálati elöljáró határozza meg a képző intézmény által kibocsátott, a kötelező tanulmányi foglalkozás és a szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően.

(3) Az (2) bekezdésen túl a szolgálatteljesítési idő beosztására kijelölt szolgálati elöljáró kérelemre mentesíti az állomány tagját a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól vizsgánként – ha egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beszámítva 4 munkanapra, a diplomamunka vagy a szakdolgozat elkészítéséhez 10 munkanapra. Vizsgának a képző intézmény által meghatározott, igazolt számonkérés minősül. A szolgálatteljesítési idő beosztására kijelölt szolgálati elöljáró halaszthatatlan szolgálati feladat ellátása miatt, indokolt esetben, akkor halaszthatja el a kérelem teljesítését, ha a képző intézmény az adott vizsgatárgyból több vizsganapot is biztosít.

24. § Rendelkezési állományba tartozik az állomány azon tagja, aki

25. § (1) A miniszter az állomány tagját az általa vezetett minisztériumba történő szolgálatteljesítésre vezényelheti. A vezényelt foglalkoztatásával kapcsolatos költségek – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a miniszter által vezetett minisztériumot terhelik.

(2) Az állomány tagja viselt rendfokozatától függetlenül a miniszter által vezetett minisztérium bármely álláshelyére vezényelhető, kivéve, ha az álláshely betöltésére a szolgálati viszony megszűnésére vagy szünetelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A vezénylés időtartama – az álláshely-váltásoktól függetlenül – legfeljebb 4 év, ami egy alkalommal, legfeljebb 4 évvel meghosszabbítható.

(4) Az álláshelyre vezényelt kérelmére − és közvetlen vezetőjének jóváhagyása esetén − részt vehet az előmenetelhez szükséges képzési, kiképzési foglalkozáson.

(5) Az (1) bekezdés szerinti vezénylés időtartama alatt az álláshelyek közötti álláshely-váltásokra a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Kit.) foglaltakat kell alkalmazni.

26. § (1) Az állomány tagját a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetnél történő szolgálatteljesítésre a HVKF vezényli az adott költségvetési szerv vezetőjének kezdeményezésére. Az állomány miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetőjének beosztásába tervezett tagja esetén a vezényléshez a miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárának kezdeményezése szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vezénylés időtartama alatt a szolgálati beosztások közötti áthelyezésekre, kinevezésekre, előléptetésekre, megbízásokra és vezénylésekre a szolgálati beosztást betöltőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az állomány tagjának a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezethez történő vezénylése HVKF általi megszüntetését a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetője esetében a miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet tagja esetén az adott költségvetési szerv vezetője kezdeményezi.

27. § (1) Ha a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezethez történő vezénylés szolgálati viszony létesítésével jár, és a vezénylésre tervezett személy a Hjkr. 9. § (2) bekezdése szerint nem kötelezett alapkiképzésre, a szolgálati viszony létesítésének és a vezénylésnek az időpontja megegyezik.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint vezénylésre tervezett személy a Hjkr. 9. § (2) bekezdése szerint alapkiképzésre kötelezett, akkor a szolgálati viszony létesítésével egyidejűleg rendelkezési állományba kell helyezni, és a vezénylésre legkorábban az alapkiképzés sikeres végrehajtását követő napon kerülhet sor.

28. § (1) Rendelkezési állományba tartozik az állomány tagja a más szervhez történő vezénylés időtartamára.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a más szervnél történő szolgálatteljesítés nem haladja meg a 6 hónapot, a miniszter – a szolgálati érdek figyelembevételével – dönthet a rendelkezési állományba helyezés mellőzéséről. Ebben az esetben az állomány tagjának jogai és kötelezettségei – ide nem értve a szolgálatmentesség megváltását – azonosak az állomány rendelkezési állományba helyezett tagjának jogaival és kötelezettségeivel.

29. § (1) A tiszti és altiszti állománycsoport 55. életévét betöltött tagja a Hjkr. 11. § (8) bekezdés b) pontja szerinti, a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervnek címezett kérelmét szolgálati úton köteles felterjeszteni a miniszterhez jóváhagyás érdekében. A kérelemhez csatolni kell a Haktv. 17. melléklete szerinti adatokat.

(2) Ha a miniszter a kérelmet jóváhagyja, a Honvédség központi személyügyi szerve a kérelmet és a Haktv. 17. melléklete szerinti adatokat megküldi a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervnek. A Hjkr. 11. § (8) bekezdés a) pontja szerinti esetben csak a Haktv. 17. melléklete szerinti adatokat kell megküldeni a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervnek.

(3) A Honvédség központi személyügyi szerve a (2) bekezdés szerinti megkeresésben – 30 napos válaszadási határidővel – kezdeményezi a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervnél a kötelező továbbfoglalkoztatást biztosító szerv és azon belül álláshely, munkakör vagy szolgálati beosztás (a továbbiakban együtt: továbbfoglalkoztatási hely) meghatározását.

(4) A (3) bekezdés szerinti válasz kézhezvételét követően a Honvédség központi személyügyi szerve 5 munkanapon belül tájékoztatja az állomány érintett tagját a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által meghatározott továbbfoglalkoztatási helyről. Az állomány érintett tagja 10 munkanapon belül írásban nyilatkozik a továbbfoglalkoztatási hely elfogadásáról vagy annak elutasításáról. Ha az állomány érintett tagja a meghatározott határidőben nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, hogy nem fogadta el a továbbfoglalkoztatási helyet. Ha az állomány érintett tagja nem fogadta el a továbbfoglalkoztatási helyet, a szolgálati viszonyát a Hjkr. 16. § (2) bekezdés f) pontja szerint meg kell szüntetni.

(5) Ha az állomány érintett tagja elfogadja a kijelölt továbbfoglalkoztatási helyet, a Hjkr. 11. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban – a Hjkr. 11. § (3) bekezdésére figyelemmel, a Hjkr. 11. § (8) és (9) bekezdése szerinti feltételek mellett – rögzíteni kell, hogy a vezénylés időtartama alatt a vezényelt katonai szolgálatra való fizikai alkalmasságát nem kell vizsgálni, szolgálatteljesítéséről e rendelet szerinti teljesítményértékelést nem kell készíteni, rendfokozati előmenetelre nem tervezhető, az előmenetellel kapcsolatos képzésen és kiképzésen való részvételre nem kötelezett, továbbá a vezénylést megszüntetni csak a vezényelt kérésére vagy akkor lehet, ha a vezényelt olyan magatartást vagy cselekményt tanúsít, vagy mulasztást követ el, amely a továbbfoglalkoztatási helyen történő foglalkoztatását lehetetlenné teszi.

(6) Rendelkezési állományba tartozik az állomány tagja a Hjkr. 11. § (8) bekezdés a) pontja esetén a miniszter döntésének napjától, a Hjkr. 11. § (8) bekezdés b) pontja esetén a kérelem miniszter általi jóváhagyása napjától legfeljebb egy évig.

30. § (1) A honvédelmi szervezetnek nem minősülő többcélú szakképző intézménynél intézményvezető munkakör ellátására történő vezénylés esetén a vezénylési okmány mellett a szakképzésről szóló törvényben foglaltaknak megfelelő intézményvezetői megbízás is készül.

(2) A Hjkr. 10. § (2) bekezdés h) pontja szerinti vezénylés időtartamára az állomány tagja rendelkezési állományba tartozik.

31. § (1) Az állomány tagja a Magyarországon települő nemzetközi katonai szervezetnél vezényléssel teljesít szolgálatot.

(2) A szolgálatteljesítés nemzetközi jellegére figyelemmel a vezénylés időtartama alatt az állomány tagjára a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályokat a nemzetközi szerződésekkel, a nemzetközi megállapodásokkal és a nemzetközi szervezet által kiadott szabályzatokkal együtt kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vezénylés időtartamára az állomány tagja rendelkezési állományba tartozik.

32. § (1) Rendelkezési állományba helyezhető az állomány azon tagja, aki szolgálati beosztásának ellátására az e rendeletben meghatározott szintű teljesítményértékelése alapján alkalmatlan. A rendelkezési állomány időtartama 2 hónap. Ha az egészségügyi szolgálatmentesség meghaladja a rendelkezési állomány 2 hónapos időtartamát, a rendelkezési állomány az egészségügyi szolgálatmentesség utolsó napját követő napig meghosszabbodik. A rendelkezési állomány utolsó napján a szolgálati viszony a Hjkr. 16. § (2) bekezdés b) pontja szerinti felmentéssel megszűnik.

(2) Rendelkezési állományba helyezhető az állomány azon tagja, aki szervezeti működéssel összefüggő okból, egészségi vagy pszichikai állapota miatt vagy a szolgálatteljesítését ideiglenesen akadályozó egyéb okból nem tölt be honvédségi szervezetnél vagy a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetnél szolgálati beosztást vagy a miniszter által vezetett minisztériumban álláshelyet.

(3) Rendelkezési állományba helyezhető az állomány alezredes, ezredes vagy tábornoki rendfokozattal rendszeresített, vezetői beosztást betöltő tagja vagy zászlóalj, ezred, dandár vagy más magasabb szintű vezető szervnél egység szintű vezénylő zászlós beosztást, valamint haderőnemi vezénylő zászlós beosztást, továbbá a Honvédség vezénylő zászlósa beosztást betöltő tagja. A rendelkezési állományba helyezéskor az állomány érintett tagjának vezetői jogállása megszűnik, amelyről a rendelkezési állományba helyezésről szóló elöljárói döntésben az állomány érintett tagját tájékoztatni kell.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti rendelkezési állomány időtartama, valamint az azonos okból fennálló rendelkezési állomány időtartama nem haladhatja meg az egy évet.

(5) Rendelkezési állományba tartozik az állomány azon tagja, aki

(6) Az (5) bekezdés a) pontjától eltérően az egy évet meg nem haladó külföldi szolgálatra vezénylés időtartama az egy év elteltét követően – az állomány tagjának rendelkezési állományba helyezése nélkül – egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal szolgálati érdekből meghosszabbítható, ha a hazaérkezés, utazás, áthelyezés körülményei azt indokolttá teszik.

(7) Rendelkezési állományba tartozik az állomány tagja a Hjkr. 14. § (3) bekezdése szerinti szünetelés időtartamára.

(8) Rendelkezési állományba helyezhető az állomány azon tagja, akivel szemben méltatlansági eljárást rendeltek el, annak befejezéséig, ha a méltatlansági eljárás felfüggesztésre kerül, és az állomány tagja nem tölt be szolgálati beosztást vagy álláshelyet.

(9) Rendelkezési állományba tartozik a tábornok, aki a szolgálati viszonya megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó előterjesztési javaslattal szemben bírósághoz fordult, a kereset benyújtásától annak jogerős elbírálásáig.

(10) A rendelkezési állományból szolgálati beosztásba helyezéskor az áthelyezés vagy a kinevezés általános szabályait kell alkalmazni, amelynek során a viselt rendfokozatot kell alapul venni. Ha megszűnt a rendelkezési állományba helyezést megalapozó körülmény vagy a rendelkezési állomány fenntartásának indokoltsága, de az állomány tagja más szolgálati beosztásba vagy rendelkezési állományba nem helyezhető át, vagy a miniszter által vezetett minisztériumba álláshelyre nem vezényelhető, szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, kivéve, ha a szolgálati viszonya megszűnésének módjára a Hjkr. vagy e rendelet eltérően rendelkezik.

33. § (1) A szerződéses állomány tagja által vállalt szolgálati idő alkalmanként legalább 3, de legfeljebb 10 évvel hosszabbítható meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a vállalt szolgálati idő

34. § (1) A szerződéses állomány tagja a vállalt szolgálati idejének meghosszabbítása iránti kérelmét legkésőbb a vállalt szolgálati idő leteltét megelőző 60 nappal nyújthatja be, amely határidő jogvesztő.

(2) A döntésre jogosult elöljáró az (1) bekezdés szerinti határidőn belül is kezdeményezheti a vállalt szolgálati idő meghosszabbítását.

(3) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti határidőt akkor, ha a szerződéses állomány tagja a Hjkr. 15. § (3) bekezdése szerint különleges jogrend, honvédelmi válsághelyzet miatt fennálló szolgálati viszony alatt kezdeményezi vállalt szolgálati ideje meghosszabbítását.

35. § (1) A Hjkr. 13. § (2) bekezdése állománycsoport-váltással egyidejűleg is alkalmazható.

(2) A szerződéses szolgálati viszony Hjkr. 13. § (2) bekezdése szerinti átalakulását követően a 6. § (6) bekezdése szerinti önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére vonatkozó vállalás továbbra is fennmarad.

36. § (1) Az állomány tagja szolgálati beosztását az előírt rendben köteles átadni, és a honvédelmi szervezetnél elszámolni. A beosztásátadás és az elszámolás feltételeit a honvédelmi szervezet biztosítja. A szolgálati viszony megszűnéséhez kapcsolódóan a feleket fokozott együttműködési kötelezettség terheli.

(2)¹ A szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor a szolgálati viszony megszűnése, megszüntetése napján, de legkésőbb 15 napon belül az állomány tagja részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a szolgálati viszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 36/A. §-a szerinti foglalkoztatási igazolást. A foglalkoztatási igazolásnak tartalmaznia kell – az Flt. 36/A. § (2) bekezdésében foglaltakon túl – a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint kedvezményesen számított szolgálati időket is.

37. §² A szolgálati viszony a Hjkr. 15. § (1) bekezdés b) pont

38. § (1) A Hjkr. 15. § (6) bekezdése szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját, valamint rendelkezni kell arról, hogy a feleket a szolgálati viszonyból eredően milyen jogosultságok illetik, illetve kötelezettségek terhelik.

(2) A szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének kezdeményezését a megállapodás mindkét fél által történő aláírásáig lehet visszavonni.

39. § (1) A felmentés a közlését követően egyoldalúan nem módosítható.

(2) A döntésre jogosult elöljáró a Hjkr. 16. § (1) bekezdése szerinti felmentést az állomány tagjának beleegyezésével a felmentési idő utolsó napjáig visszavonhatja.

(3) A felmentés Hjkr. 16. § (4) bekezdése szerinti indokolásából a felmentés okának világosan ki kell tűnnie.

(4) A döntésre jogosult elöljáró, ha a felmentésre a Hjkr. 16. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint kerül sor, és a honvédelmi szervezetnél a felmentéssel érintettek létszáma 30 napon belül

(5) A (4) bekezdés szempontjából a szolgálati viszonyban, a kormányzati szolgálati jogviszonyban, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell számítani. A több helyőrségben települő honvédelmi szervezet esetében a (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti létszámot helyőrségenként kell figyelembe venni.

40. § (1) A felmentés kezdő napját a felmentési okiratban meg kell határozni.

(2) A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődik.

(3) Ha az állomány tagjának írásbeli kérelme alapján a felek rövidebb felmentési időben nem állapodnak meg, a felmentési idő 2 hónap, amely a szolgálati viszonyban töltött

(4) A (3) bekezdéstől eltérően

(5) A Hjkr. 16. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a felmentés kezdőnapját a létszámcsökkentésre vagy az átszervezésre kiadott jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy belső rendelkezésben meghatározott szervezési időszakon belül a szolgálati viszony megszüntetésére jogosult elöljáró határozza meg.

(6) A Hjkr. 16. § (2) bekezdés e) pontja szerinti feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.

41. § (1) A Hjkr. 16. § (3) bekezdése szerinti felmentési védelem alkalmazása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó.

(2) Az Hjkr. 16. § (3) bekezdés c) és f) pontjában meghatározott körülményre az állomány tagja csak akkor hivatkozhat, ha erről a döntésre jogosult elöljárót legkésőbb a felmentés közlésekor tájékoztatta.

(3) A Hjkr. 16. § (3) bekezdés d) pontja szerinti védelem illetmény nélküli szolgálatmentesség igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki az illetmény nélküli szolgálatmentességet utoljára igénybe vette. Ha az illetmény nélküli szolgálatmentességet egyik szülő sem vette igénybe, akkor a felmentési védelem az anyát illeti meg.

(4) A felmentési idő legalább felére mentesíteni kell az állomány tagját a szolgálatteljesítési kötelezettség alól. A teljes felmentési időre mentesíteni kell az állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól, ha szolgálati viszonya a Hjkr. 16. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja, valamint a Hjkr. 16. § (2) bekezdés a), c), d), e) vagy f) pontja szerint szűnik meg.

(5) Rendelkezési állományba tartozik az állomány felmentési védelem alá tartozó tagja, aki megfelelő szolgálati beosztásba nem helyezhető, a felmentési védelem idejére.

42. § (1) A Hjkr. 15. § (2) bekezdés c) pontjának alkalmazása esetén az állomány tagjának szolgálati viszonya közalkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, rendvédelmi igazgatási, egészségügyi szolgálati, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti szolgálati, a közszolgálati, a Kit. szerinti kormányzati szolgálati, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló hivatásos szolgálati, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál fennálló adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel szüntethető meg.

(2) Az átadó foglalkoztató – a 43. § (1) bekezdése szerinti áthelyezés kivételével – az áthelyezéshez való hozzájárulást megtagadhatja, ha az áthelyezés kért időpontjáig kevesebb idő van hátra, mint két hónap. Az áthelyezést megelőzően az állomány tagját a szolgálaton kívüli állomány lehetőségéről tájékoztatni kell.

(3) A Hjkr. 15. § (6) bekezdése szerinti áthelyezésről szóló megállapodásnak tartalmaznia kell a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját, valamint rendelkezni kell arról, hogy a feleket a szolgálati viszonyból eredően milyen jogosultságok illetik, illetve kötelezettségek terhelik.

(4) A más jogviszonyba történő áthelyezés kezdeményezését a megállapodás felek által történő aláírásáig lehet visszavonni.

43. § (1) Kérelemre rendelkezési állományba helyezhető és rendelkezési állományba tartozik

(2) A rendelkezési állomány időtartama a rendelkezési állományba helyezéskor elért szolgálati viszonyban töltött időnek megfelelően

(3) Az állomány (1) bekezdés b) pontja alapján rendelkezési állományba helyezett tagjának kérelmére a rendelkezési állomány időtartama a más jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb további egy évvel meghosszabbítható. Az állomány tagja a meghosszabbítás időtartama alatt havonta a rendelkezési állományba helyezését megelőző napon érvényes illetménye felére jogosult.

(4) Az állomány tagjának szolgálati viszonya

(5) Ha az állomány tagja munkaviszony létesítése miatt kéri a szolgálati viszonya (4) bekezdés b) pontja szerinti megszűnésének megállapítását, a (2) bekezdés szerinti időtartam hátralevő részére számított illetménynek megfelelő összegre, illetve a (3) bekezdés szerinti meghosszabbítás esetében az ott meghatározott összegre jogosult.

(6) A Honvédség központi személyügyi szerve – a honvédelmi szervezetek vonatkozásában – folyamatosan vizsgálja az állomány (1) bekezdés szerint rendelkezési állományba tartozó tagja részére iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése alapján honvédelmi alkalmazotti munkakör felajánlásának lehetőségét.

44. § (1) A lemondásról és az egyoldalú szerződésbontásról szóló jognyilatkozatot a döntésre jogosult elöljárónak címezve lehet megtenni.

(2) Az állomány tagja a Hjkr. 17. § (1) bekezdése szerinti rövidebb időtartamban történő megállapodást a lemondásról vagy az egyoldalú szerződésbontásról szóló jognyilatkozatában kezdeményezheti.

45. § (1) A Hjkr. 18. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben a hivatásos állomány volt tagja a szolgálati viszonya megszűnését követő nappal vehető fel a szolgálaton kívüliek közé.

(2) A szolgálaton kívüli személy a nem katonai munkakörére irányadó jogállási törvény hatálya alatt áll. A szolgálaton kívüli személy állományba való visszavétele esetén szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

(3) A szolgálaton kívüli állományba tartozás időtartama egybefüggően vagy megszakításokkal sem haladhatja meg a 6 évet. Ha a szolgálaton kívüli személy az áthelyezését vagy kinevezését közvetlenül megelőzően tábornoki, ezredes vagy főtörzszászlós rendfokozattal rendelkezik, vagy a Honvédség vezénylő zászlósa beosztásban szolgál, az időbeli korlátozás nem alkalmazható.

(4) A szolgálaton kívüli állományba tartozás megszűnik, ha

46. § (1) A szolgálati viszony fennállása alatt az állomány tagja az e jogkörrel rendelkező honvédelmi szervezet írásbeli felhívására, az abban megjelölt határidőn belül hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni azt a tényt, hogy vele szemben a Hjkr. 7. § (4) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn. Ha az állomány tagját a Hjkr. 7. § (5) bekezdésének alkalmazásával vették állományba, a hatósági bizonyítvánnyal azt köteles igazolni, hogy az állományba vétele során fennálló kizáró okhoz képest a szolgálati viszonya fennállása alatt újabb vagy súlyosabb kizáró ok nem keletkezett.

(2) Az állomány tagja az (1) bekezdés szerinti igazolási kötelezettségének a felhívástól számított 30 napon belül köteles eleget tenni. Ha az állomány tagja az igazolási kötelezettségének a határidő lejártáig nem tesz eleget, akkor arra ismételten írásban, 15 napos határidő megjelölésével fel kell szólítani.

(3) A hatósági bizonyítványt a döntésre jogosult elöljáróhoz kell benyújtani.

(4) Ha az állomány tagja igazolni tudja az (1) bekezdésben foglaltakat, részére a Honvédség utólag, számla ellenében megtéríti a hatósági bizonyítvány igénylésének költségét.

47. § (1) A szolgálati viszony fennállása alatt a 15. § (1) bekezdésében meghatározott adatok változásáról az állomány tagját legkésőbb a változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség akkor mellőzhető, ha a tájékoztatás a 15. § (2) bekezdése szerint történt.

48. § Az állomány tagja által betölthető szolgálati beosztások, álláshelyek megnevezését, vezetői vagy nem vezetői jellegét, valamint az azokhoz tartozó rendszeresített rendfokozatot a miniszter utasításban határozza meg.

49. § (1) Az állomány miniszter által vezetett minisztériumba vezényelt tagja a minisztériumban rendszeresített álláshelyen, de

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálatteljesítés részletes feltételeit – így különösen az állomány tagjának tevékenységére, munkarendjére, teljesítményértékelésére, minősítésére, illetményére, illetmény jellegű juttatásaira, költségtérítésére, szociális ellátására, pihenőidejére, egészségügyi szolgálatmentességének engedélyezésére, alap- és pótszolgálatmentesség megállapítására és kiadására, fegyelmi és egyéb felelősségére, továbbá a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértés jogkövetkezményeire irányadó szabályokat – a miniszter által vezetett minisztérium és az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szervezet közötti megállapodás szabályozza. A megállapodás kizárólag a jogszabályi keretek között köthető, és csak olyan terjedelemben, amennyiben a jogszabály engedi a szolgálatteljesítés részletes feltételeinek megállapítását.

50. § (1) Egészségkárosító kockázatnak kitett beosztásnak az a szolgálati beosztás minősül, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység a beosztott napi szolgálatteljesítési idő több mint felében ionizáló sugárzásnak kitett beosztásban legalább 3 órában egészségkárosító kockázatok között kerül végrehajtásra, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósul meg, amely a viselője számára fokozott megterhelést jelent.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztások, illetve szolgálati tevékenység körét az 1. melléklet határozza meg.

51. § A szolgálati viszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a honvédelmi szervezet igénybe veheti, és az állomány tagja számára nyújthatja a Kit. szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat az erre vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételekkel.

52. § (1) A szolgálati beosztásokhoz kapcsolódó végzettségi, képzettségi, képesítési követelmények keretszabályait a 2. melléklet határozza meg. A szolgálati beosztás a 2. melléklet szerinti végzettségi szintnél magasabb szakirányú végzettséggel is betölthető.

(2) Az előírt iskolai végzettségként, szakképzettségként vagy egyéb képzettségként – különösen a hazai és a külföldi képzés szintjének, céljának, tartalmi struktúrájának és a tananyagtartalmának összevetése alapján – a szakmai felelős külföldön teljesített képzést is elismerhet. A képzettségek megfeleltethetőségét a HVKF belső rendelkezésben szabályozza.

(3) Az idegennyelv-ismereti követelményt az állománytáblákban, munkaköri jegyzékekben rögzíteni kell. A szolgálati beosztás, álláshely az arra előírt idegen nyelvből megszerzett, az előírtaknak megfelelő szintű és típusú, államilag elismert nyelvvizsgával tölthető be.

(4) A HVKF a katonai szolgálatteljesítéshez és a szolgálati beosztások betöltéséhez szükséges további képzettségi, kiképzettségi követelményeket állapíthat meg, különösen a hadrafoghatósággal, a kiképzettségi szinttel és a haditechnikai eszközök működtetésével összefüggésben.

53. § (1) A közigazgatási vagy jogi szakvizsga letételéhez kötött szolgálati beosztás, álláshely betölthető az állomány azon tagjával is, aki közigazgatási vagy jogi szakvizsgával nem rendelkezik, de írásban vállalja, hogy az előírt kötelezettséget a beosztásba, álláshelyre helyezését követő 3 éven belül teljesíti. Ha az állomány tagja az előírt kötelezettséget az előírt határidőn belül nem teljesíti, olyan más beosztásba, álláshelyre kell áthelyezni, amelynek betöltéséhez közigazgatási vagy jogi szakvizsga teljesítése nem szükséges.

(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés akkor, ha a szolgálati beosztás, álláshely hatósági hatáskörben kiadmányozási jogkör gyakorlására vagy jogi képviselettel járó tevékenység végzésére irányul, vagy hatósági döntés előkészítését végző vagy jogi képviselet ellátására jogosult szervezet, vagy szervezeti egység vezetésére irányul.

(3) Ha a jogi és igazgatási munkakörnek minősülő, százados rendfokozattal rendszeresített, közigazgatási vagy jogi szakvizsga letételéhez kötött beosztás, álláshely betöltésére tervezett személy hadnagy vagy főhadnagy rendfokozatot visel, a közigazgatási vagy jogi szakvizsga követelménytől – az (1) bekezdés szerinti írásbeli kötelezettségvállalás nélkül is – el lehet tekinteni.

(4) E rendelet alkalmazásában közigazgatási szakvizsgával egyenértékű a jogi szakvizsga, valamint a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium által teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat és az annak alapján adott mentesítés. A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium részben is közigazgatási jellegűnek minősítheti az állomány tagjának tudományos fokozatát, ebben az esetben az állomány tagja a közigazgatási szakvizsgának abból a részéből tesz vizsgát, amelyre a mentesítés nem vonatkozik.

54. § Az orvosi vagy gyógyszerész szakvizsga letételéhez kötött szolgálati beosztás, álláshely – a kinevezésre, áthelyezésre jogosult elöljáró erre vonatkozó döntése esetén – betölthető az állomány azon tagjával is, aki orvosi vagy gyógyszerész szakvizsgával nem rendelkezik, de írásban vállalja, hogy az előírt kötelezettséget a beosztásba, álláshelyre helyezését követő 2 éven belül teljesíti. Ha az állomány tagja az előírt kötelezettséget az előírt határidőn belül nem teljesíti, olyan más beosztásba, álláshelyre kell áthelyezni, amelynek betöltéséhez orvosi vagy gyógyszerész szakvizsga teljesítése nem szükséges.

55. § A miniszter által vezetett minisztériumban és a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó, Magyarországon települő szervezetnél az állomány tagja az álláshelyre vagy a szolgálati beosztásba helyezésétől vagy a kinevezésétől számított egy éven belül közigazgatási alapvizsgát tesz. A határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szolgálatmentesség, a 30 napot meghaladó egészségügyi szolgálatmentesség, valamint a közigazgatási alapvizsga-kötelezettség hatálya alá nem tartozó honvédelmi szervezethez történő, 30 napot meghaladó vezénylés. A vizsgakötelezettség alóli mentesülésre a Kormány erre vonatkozó rendeletét kell alkalmazni. Ha az állomány tagja a vizsgakötelezettségét nem teljesítette, más megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatható tovább.

56. § (1) A szolgálati beosztásokhoz tartozó rendfokozati sávokat a 3. melléklet határozza meg.

(2) A miniszter által vezetett minisztériumban a Kit. szerinti álláshelyhez rendszeresített rendfokozatokat a miniszter által vezetett minisztérium munkaköri jegyzéke tartalmazza.

57. § (1) Az értékelő vezető az éves teljesítményértékelést minden év január 1-je és január 31-e között készíti el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti teljesítményértékelésen túl az állomány tagjáról év közben is készíthető teljesítményértékelés, ha a legutolsó teljesítményértékeléstől számítva legalább 3 hónap eltelt.

(3) A teljesítményértékelésre akkor kerülhet sor, ha az állomány tagja a szolgálati beosztását legalább 3 hónapig az értékelő vezető irányítása alatt látja el.

(4) A tárgyévi éves teljesítményértékelésnél értékelési időszakként az értékelés időpontját megelőző egy évet kell figyelembe venni. A tárgyévi éves teljesítményértékelés az előmenetel szempontjából a tárgyévet követő év január 31-ig vehető figyelembe. Ha tárgyévben az (1) bekezdés szerinti éves teljesítményértékelést követően újabb teljesítményértékelés készül, az előmenetel szempontjából a legutolsó teljesítményértékelést kell figyelembe venni.

(5) Nem kell teljesítményértékelést készíteni

58. § (1) A teljesítményértékelés tartalmi elemeit a tiszti és az altiszti állomány tagja esetén a 4. melléklet határozza meg.

(2) A teljesítményértékelés során értékelni kell a tiszti és az altiszti állomány tagjának egyéni teljesítménykövetelményeit, a szolgálatteljesítéssel összefüggő kompetenciaalapú magatartását, valamint egyéb kompetenciáit, a fizikai állapotfelmérés eredményét és az éves kiképzési feladatok eredményét.

(3) Az egyéni teljesítménykövetelmények meghatározása során a tiszti és az altiszti állomány tagjának szolgálati beosztásából, álláshelyéből adódó – vagy ennek hiányában a számára meghatározott – feladatait kell alapul venni. Az egyéni teljesítménykövetelményeket

(4) Az egyéb kompetenciák értékelése során – az értékelt személy szolgálati beosztásának és feladatainak figyelembevételévél – az értékelő vezető legalább 8, legfeljebb 15 kompetenciát választ ki és értékel. A honvédségi szervezetek vonatkozásában a HVKF meghatározhatja az egyéb kompetenciák közül az értékelendő kompetenciákat.

(5) A teljesítményértékelés elkészítését követően az értékelő vezető az állomány tagjával személyesen ismerteti, és indokolja az általa készített teljesítményértékelés eredményét.

59. § (1) A tiszti és az altiszti állomány tagjának teljesítményét 0–100%-ig terjedő skálán kell mérni. Az egyes értékelési szempontok az alábbiak szerint súlyozottan számítanak be a végeredménybe:

(2) A teljesítményértékelés súlyozott eredményét %-os formában, 2 tizedesjegy pontosságig kell megállapítani.

(3) A tiszti és az altiszti állomány tagja esetén az elért eredmények alapján

60. § (1) A legénységi állomány tagja esetén a teljesítményértékelés formai és tartalmi elemeit az 5. melléklet határozza meg.

(2) A legénységi állomány tagja esetén a szöveges értékelésben különösen az értékelt személy személyiségi jellemzőit, társaihoz és feletteseihez való viszonyát, alkalmazkodóképességét, a feladatai elvégzésének színvonalát, a katonai létből adódó szabályok betartását, az általános katonai ismereteit és szakmai felkészültségét kell értékelni. Részletesen indokolni kell, ha a szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan.

(3) A legénységi állomány tagja esetén az értékelés eredménye az értékelt időszakban mutatott teljesítmény alapján

61. § A teljesítményértékelés teljes körű végrehajtása érdekében biztosítani kell, hogy az állomány tagja az értékelés részeként meghatározott fizikai állapotfelmérésen és az éves kiképzési feladatokon részt vegyen.

62. § (1) A tiszti és az altiszti állomány tagja előmenetelre tervezhető, ha – az előmenetel időpontjában egy évnél nem régebbi – legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékeléssel rendelkezik. A legénységi állomány tagja előmenetelre tervezhető, ha – az előmenetel időpontjában egy évnél nem régebbi – legalább „Jó” szintű teljesítményértékeléssel rendelkezik.

(2) A teljesítményértékelés eredményét az előmenetel szempontjából abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az állomány tagja eredményesen teljesítette az értékelési időszakra vonatkozóan a fizikai állapotfelmérést és az éves kiképzési feladatokat. A fizikai állapotfelmérés, illetve az éves kiképzési feladat végrehajtása elmaradásának okát a teljesítményértékelésben rögzíteni kell.

(3) Az állomány egybefüggően egy évet meghaladó külföldi szolgálatot teljesítő tagjának külföldi szolgálata alatt készült teljesítményértékelésénél a külföldi szolgálat megkezdésének időpontját megelőző év január 1-jét követően eredményesen teljesített fizikai állapotfelmérést és az éves kiképzési feladatokat lehet figyelembe venni.

(4) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról a tárgyévben éves teljesítményértékelés nem készíthető, akkor a tiszti vagy az altiszti állomány tagja előmenetelének tervezése érdekében a teljesítményértékelési eljárás során rögzíteni kell a tárgyévet megelőző évi teljesítményértékelés során a 4. melléklet 2–4. pontja szerinti értékelési szempontok vonatkozásában elért eredményt, valamint a teljesítményértékelés elmaradásának okát. Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról már a tárgyévet megelőző évben sem készült teljesítményértékelés, előmenetelre a tárgyévben nem tervezhető.

(5) Ha a legénységi állomány tagjáról a tárgyévben éves teljesítményértékelés nem készíthető, akkor az előző évi teljesítményértékelését kell figyelembe venni, és csatolni kell hozzá a teljesítményértékelés elmaradásának okáról szóló, valamint a tárgyévre vonatkozó fizikai állapotfelmérés és az éves kiképzési feladatok eredményét tartalmazó iratot. Ha a legénységi állomány tagjáról már a tárgyévet megelőző évben sem készült teljesítményértékelés, előmenetelre a tárgyévben nem tervezhető.

63. § (1) Ha a teljesítményértékelés során a tiszti vagy altiszti állomány tagja

(2) Ha a legénységi állomány tagja „nem megfelelő” minősítésű teljesítményértékelést kap, a döntésre jogosult elöljáró mérlegelési jogkörében dönt az állomány tagjának beosztásában tartásáról, vagy a honvédelmi szervezeten belül más beosztásba helyezéséről, vagy a 32. § (1) bekezdése szerinti rendelkezési állományba helyezését kezdeményezheti.

(3) Ha a tiszti vagy altiszti állomány tagja „D” szintű értékelést, a legénységi állomány tagja „nem megfelelő” értékelést kap, és a döntésre jogosult elöljáró a beosztásban tartásról dönt, vagy a honvédelmi szervezeten belül más beosztásba helyezi át, az állomány tagját a kapott értékeléstől számított 3 hónap elteltével ismételten értékelni kell. Ha a megismételt értékelés során a tiszti vagy altiszti állomány tagja „D” vagy „E” szintű értékelést, a legénységi állomány tagja „nem megfelelő” értékelést kap, az állomány tagjának a 32. § (1) bekezdése szerinti rendelkezési állományba helyezését kell kezdeményezni.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha az értékelő vezető a döntésre jogosult elöljáró, akkor – kivéve, ha a HVKF az értékelő vezető – az elöljáró parancsnoknak a jóváhagyása is szükséges az állomány értékelt tagjának a 32. § (1) bekezdése szerinti rendelkezési állományba helyezés kezdeményezéséhez.

(5) Az állomány 32. § (1) bekezdése szerinti rendelkezési állományba helyezett tagjának feladatait a vezénylés helye szerinti döntésre jogosult elöljáró határozza meg.

64. § (1) Az állomány hadnagy, százados, valamint őrmester, zászlós rendfokozatú tagja előmenetele érdekében – egyéni jelentkezés alapján – minősítő vizsgát tehet. Minősítő vizsgára jelentkezni legkorábban a kötelező várakozási idő letelte előtti évben lehet. A minősítő vizsgákat a Katonai Vizsgaközpont hajtja végre évente március 1-je és október 31-e között.

(2) A minősítő vizsgán elért eredményt százalékos formában kell mérni. A minősítő vizsga sikertelen, ha a vizsgázó szerzett pontszáma nem éri el a szerezhető pontszám legalább 51%-át. A minősítő vizsga eredménye a vizsga évében és a vizsga évét közvetlenül követő 4 évben vehető figyelembe.

(3) Minősítő vizsga évente legfeljebb két alkalommal tehető. Az előmenetel során a sikeres vizsgák közül – az eredménytől függetlenül – a később tett minősítő vizsga eredményét kell figyelembe venni.

65. § (1) Az állomány tagja magasabb szolgálati beosztásba kinevezéssel helyezhető. Magasabb szolgálati beosztásba az nevezhető ki,

(2) Nem nevezhető ki magasabb szolgálati beosztásba, illetve nem nevezhető ki, nem léptethető elő magasabb rendfokozatba az állomány tagja, ha

66. § (1) A tábornoki rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő kinevezés feltétele

(2) Az (1) bekezdés a) pontja helyett a 2. mellékletben meghatározott munkakörcsaládok esetén a jogi, a közigazgatási, az orvosi, a gyógyszerész vagy a pszichológus szakvizsga is figyelembe vehető.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szak elvégzésével azonos a KNBSZ és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közötti együttműködés keretében megszervezett felsővezetői nemzetbiztonsági tanfolyam, valamint korábbi hazai vagy külföldön megszerzett, szakmai felelős által megfeleltetett tanfolyami végzettség teljesítése.

(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti tábornoki előmeneteli bizottság létrehozásáért és működtetéséért a HVKF felel.

(5) A 2. mellékletben meghatározott munkakörcsaládokban az ezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő kinevezés feltétele a hadműveleti tanfolyam sikeres elvégzése.

(6) Az egység szintű vezénylő zászlósi vagy ennél magasabb szintű vezénylő zászlósi beosztás betöltésének feltétele az összhaderőnemi vezető altiszti tanfolyam sikeres elvégzése, azzal, hogy az altiszti állomány tagját a beosztásba kinevezést vagy áthelyezést követő legkorábbi időpontban induló tanfolyamra, de legkésőbb 3 éven belül kell beiskolázni. Ha az altiszti állomány összhaderőnemi vezető altiszti tanfolyamra kötelezett tagja 3 éven belül nem kezdi el a tanfolyamot, és ezt követően az elkezdett tanfolyamot nem végzi el sikeresen, olyan beosztásba kell áthelyezni, amelyben nem követelmény az összhaderőnemi vezető altiszti tanfolyam sikeres elvégzése.

67. § (1) Az előléptetés Hjkr. 20. § (5) bekezdés c) pontja szerinti feltétele

(2) Az állomány Kit. szerinti álláshelyen szolgálatot teljesítő tagja – ha megfelel az előmeneteli követelményeknek, és az álláshelyhez rendszeresített rendfokozat ezt lehetővé teszi – alezredes rendfokozatba akkor léptethető elő, ha rendelkezik egyetemi szintű végzettséggel és szakképzettséggel, vagy mesterfokozattal és szakképzettséggel.

(3) A szakmai felelős a harcászati törzstiszti tanfolyammal, a haladó altiszti tanfolyammal, az egységes zászlóstanfolyammal, a hadműveleti tanfolyammal, valamint az összhaderőnemi vezető altiszti tanfolyammal egyenértékűnek minősítheti az állomány tagja által megszerzett, szakmai felelős által megfeleltetett tanfolyami végzettséget, illetve szakbeosztás huzamos ideig történő ellátása során szerzett gyakorlati tapasztalatot.

68. § A Hjkr. 20. § (6) bekezdése szerint akkor léptethető elő

69. § (1) Az állomány bírósági szervezethez, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezethez vagy az ügyészi szervezethez, illetve a központi államigazgatási szervek területi és helyi szervei védelmi és biztonsági igazgatással foglalkozó szervezeti eleméhez vezényelt tagjának a Hjkr. 20. § (5) bekezdése szerinti rendfokozati előmenetelének további feltétele a más szerv vezetőjének indokolt kezdeményezése, valamint az éves fizikai állapotfelmérés és az éves kiképzési feladatok eredményes végrehajtása. A rendfokozati előmenetelről a döntésre jogosult elöljáró mérlegelési jogkörében dönt.

(2) A Hjkr. 11. § (8) bekezdése szerinti vezénylés kivételével az állomány (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérő más szervhez vezényelt tagjának a Hjkr. 20. § (5) bekezdése szerinti rendfokozati előmenetelére a vezénylés időtartama alatt egyszer, a más szerv vezetőjének részletesen indokolt kezdeményezésére a miniszter döntésével kerülhet sor, ha a más szervnél teljesített szolgálat időtartama meghaladja a 3 évet, valamint az állomány vezényelt tagja az éves fizikai állapotfelmérést és az éves kiképzési feladatokat eredményesen végrehajtotta.

70. § (1) A kötelező várakozási időt a rendfokozatba kinevezést vagy előléptetést tartalmazó elöljárói döntésben meghatározott naptól kell számítani. Ismételten létesített szolgálati viszony esetén a kötelező várakozási idő számítása során a rendfokozatban korábban eltöltött időt figyelmen kívül kell hagyni.

(2) Nem számít bele a kötelező várakozási időbe az illetmény nélküli szolgálatmentesség időtartama.

(3) A Hjkr. 20. § (8) bekezdésének alkalmazása esetén a határozott időre szóló előléptetés, kinevezés időtartamát a vezénylést megelőzően viselt rendfokozathoz meghatározott kötelező várakozási időbe bele kell számítani.

71. § (1)³ A tanulmányi szerződésben a döntésre jogosult elöljáró vállalja, hogy a tanulmányok alatt, annak elvégzéséhez a honvédelmi szervezet támogatást nyújt, az állomány tagja pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos ideig, de legfeljebb 10 évig szolgálati viszonyát fenntartja. A tanulmányi szerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A tanulmányi szerződésre a 23. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a honvédelmi szervezetet terhelő támogatás formáját és mértékét, továbbá a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő tartamát. A döntésre jogosult elöljáró a tanulmányi szerződésben tanulmányi támogatásként különösen a tandíj, a kötelező taneszközök, valamint az utazás és a szállás költségének biztosítását vállalhatja. A doktori (PhD) képzés esetén az állomány tagja a fokozatszerzési díj megtérítésére akkor jogosult, ha a felek a tanulmányi szerződésben erről külön megállapodnak. Online képzés esetén tanulmányi támogatásként csak a tandíj összege, valamint a kötelező taneszközök költségeinek megtérítése nyújtható.

(4) Ha az állomány tagja a tanulmányait neki felróható okból nem kezdi meg, vagy nem fejezi be, vagy ha befejezését követően szolgálati viszonya a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő lejárta előtt neki felróható okból megszűnik, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a honvédelmi szervezet követelheti a ténylegesen nyújtott tanulmányi támogatásnak megfelelő összeg megtérítését. A megtérítési kötelezettség arányosan csökken, ha az állomány tagja a tanulmányok befejezését követően a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő egy részét teljesíti. Mentesül az állomány tagja a szerződésből eredő kötelezettségei alól, ha a honvédelmi szervezet a tanulmányi támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el.

(5) Az állomány tagja – a más szervhez vezényeltek kivételével – a honvédelmi szervezeten kívüli más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a döntésre jogosult elöljáró előzetes engedélyével köthet.

72. § (1) A 22. § (4) bekezdése szerinti költségek, valamint a 71. § (3) bekezdése szerinti tanulmányi támogatások pénzértékéről az állomány tagját terhelő megtérítési kötelezettség összegének megállapíthatósága érdekében analitikus elektronikus nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást kiképzés vagy tanfolyamrendszerű képzés esetén a kiképzés vagy a tanfolyam végén, a felsőoktatásban folytatott tanulmányok esetén minden tanulmányi félév végén, külföldi képzés, kiképzés esetén a hazatérést követő 15. napig a felmerült és kifizetett költségeknek megfelelően le kell zárni, és az állomány tagjával közölni kell.

(2) A megtérítésére vonatkozó igény érvényesítését nem akadályozza, ha az állomány tagja az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás aláírását alapos ok nélkül megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Az aláírás megtagadásáról vagy szándékos megakadályozásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

73. § (1) A 22. § (5) bekezdése vagy a 71. § (4) bekezdése szerint esetben a döntésre jogosult elöljáró követelését az esedékessé válástól számított 60 napon belül fizetési felszólításban érvényesítheti. Ha az állomány tagja a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem teljesíti fizetési kötelezettségét, a honvédelmi szervezet az igényét fizetési meghagyás vagy bíróság útján érvényesíti.

(2) A fizetési felszólítással egyidejűleg írásban tájékoztatni kell az állomány tagját a részletfizetési kedvezmény és a fizetési halasztás (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés), valamint a Haktv. 110/K. §-a szerinti mentesítés lehetőségéről, igénybevételük feltételeiről, különösen a kérelem benyújtására nyitva álló határidő jogvesztő jellegéről, valamint arról, hogy fizetési könnyítés esetén, ha annak feltételeit nem teljesíti, vagy az esedékes részlet befizetését elmulasztja, a tartozás járulékaival együtt, egy összegben esedékessé válik.

74. § (1) A Honvédség kijelölt szervezeti egységének vezetője kérelemre fizetési könnyítést engedélyezhet, ha a megtérítésre kötelezett igazolja, hogy a képzési, kiképzési költségek vagy a tanulmányi támogatás egy összegű, illetve azonnali visszafizetése családi, vagyoni, jövedelmi vagy szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelentene. A megtérítésre kötelezett a fizetési könnyítés iránti kérelmét a fizetési felszólítás kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidőn belül nyújthatja be.

(2) A fizetési könnyítés engedélyezését tartalmazó megállapodásban a megfizetésre kötelezett kötelezettséget vállal arra, hogy a fennálló tartozását a fizetési könnyítés feltételei szerint megfizeti. A megállapodást közjegyzői okiratba kell foglalni. A közjegyzői okirat elkészítésével, módosításával kapcsolatos költségek az állomány megtérítésre kötelezett tagját terhelik.

(3) Fizetési halasztás legfeljebb egy évre engedélyezhető, amely időtartam alatt a Honvédség késedelmi kamatra jogosult. A Honvédség a kamatköveteléséről nem mondhat le. A fizetési könnyítések egyidejű igénybevétele is engedélyezhető, azonban a futamidő együttesen sem haladhatja meg az 5 évet. A részletfizetési megállapodásban rögzíteni kell különösen

75. § A fizetési felszólítás, a fizetési könnyítés és a fizetési halasztás szabályait a honvédségi ösztöndíjas ösztöndíjszerződése alapján keletkezett megtérítési kötelezettségre is alkalmazni kell, azzal, hogy ez esetben a fizetési felszólításra vonatkozó írásbeli tájékoztatás a részbeni vagy teljes mentesítés lehetőségére történő utalást nem tartalmazza.

76. § (1) Az állomány tagja további foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, valamint sporttal összefüggő tevékenység (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – kizárólag a döntésre jogosult elöljáró előzetes engedélyével létesíthet.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a gyakorolható tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony is kizárólag a döntésre jogosult elöljáró előzetes engedélye alapján létesíthető, ha annak időtartama érinti az előírt szolgálatteljesítési időt.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány tagja köteles előzetesen bejelenteni

(4) Az előzetes engedély megadásáról vagy elutasításáról a döntésre jogosult elöljáró a szolgálati érdeket mérlegelve dönt. Nem adható engedély, ha a további foglalkoztatásra irányuló jogviszony ellentétes a Honvédség feladataival, vagy a szolgálat kötelességszerű, pártatlan ellátását, illetve a Honvédség tekintélyét veszélyezteti. Az előzetes engedély a visszavonásáig érvényes.

(5) A korábban már bejelentett vagy engedélyezett további foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt érintő változást az állomány tagja a változás bekövetkezését követő 8 napon belül köteles írásban bejelenteni.

(6) Megszűnik az előzetes engedély, vagy a bejelentési kötelezettséget ismételten teljesíteni kell, ha az állomány tagja áthelyezésre, kinevezésre kerül. A korábban engedélyezett további foglalkoztatásra irányuló jogviszony akkor tartható fenn, ha azt a döntésre jogosult elöljáró engedélyezi.

(7) A további foglalkoztatásra irányuló jogviszony tekintetében az előzetes engedély visszavonása vagy szolgálati feladat végrehajtása miatt elmaradt jövedelemért, nemteljesítésből eredő vagy más formában keletkezett kárért a honvédelmi szervezetet nem terheli felelősség vagy kártérítési kötelezettség.

77. § (1) A Hjkr. 21. § (1) bekezdése szerinti szolgálati viszonyban töltött időbe be kell számítani

(2) Ha a hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony más jogviszonyból áthelyezéssel létesül, és a más jogviszonyban töltött időt a más jogviszonyra vonatkozó jogszabály szerint folyamatosnak kell tekinteni, akkor a szolgálati viszonyban töltött időbe be kell számítani az áthelyezést közvetlenül megelőző jogviszonyban töltött időt is.

(3) Ha a szolgálati viszonyban töltött idő megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.

78. § (1) A szolgálati viszonyban töltött idő számításánál nem lehet figyelembe venni

(2) Az (1) bekezdés b)–d) pontja nem alkalmazható akkor, ha a fegyelmi, a méltatlansági vagy a büntetőeljárást a felelősség megállapítása nélkül szüntetik meg.

(3) Ha a döntésre jogosult elöljáró kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időt ír elő, abba nem számít bele a szolgálati viszony szünetelése, az egészségügyi szolgálatmentesség évente 30 nap feletti időtartama, az illetmény nélküli szolgálatmentesség, a szülési szolgálatmentesség, valamint a rendelkezési állomány azon időtartama, amikor az állomány tagja ténylegesen nem lát el szolgálati feladatot.

79. § A szolgálatteljesítési idő beosztása vonatkozásában

80. § (1) A szolgálatteljesítési időt munkanapokra kell beosztani. Munkanapnak számít minden olyan nap, amely az állomány tagjára vonatkozóan nem heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap.

(2) Az állomány tagja részére nem kötelező minden munkanapra szolgálatteljesítési időt elrendelni.

(3) A napi szolgálatteljesítési idő beosztható egyenlőtlenül a hét minden munkanapjára vagy az egyes munkanapokra is.

81. § Az állomány nő tagja részére éjszakai szolgálatteljesítés csak beleegyezésével rendelhető el várandóssága megállapításától a gyermek egyéves koráig, illetve ha az állomány tagja gyermekét egyedül neveli, a gyermekének egyéves koráig. Éjszakai szolgálatteljesítésnek minősül a 22 és 6 óra közötti időszakban történő szolgálatteljesítés.

82. § (1) Napi pihenőidő minden olyan időszak, ami nem szolgálatteljesítési idő.

(2) A napi szolgálati tevékenység befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Halaszthatatlan szolgálati feladat végrehajtása miatt a napi pihenőidő 11 óránál rövidebb is lehet, azzal, hogy a feladat végrehajtását követően a napi pihenőidő kieső részét is biztosítani kell az állomány tagja részére. A napi pihenőidőnek, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább 10 órának kell lennie.

83. § Az állomány tagja hetente 2 pihenőnapra jogosult. A heti 2 pihenőnap a hét bármely napjára beosztható, de lehetőség szerint együtt kell kiadni. A pihenőnapok szolgálati feladatok miatt havonta összevontan is kiadhatók.

84. § (1) Munkaszüneti napok január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.

(2) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által kiadott, az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását szabályozó rendeletet az állomány tagjára is alkalmazni kell.

(3) Az állomány tagja szolgálati érdekből munkaszüneti napon is kötelezhető szolgálatteljesítésre.

85. § (1) A szolgálatteljesítési idő beosztására és a heti pihenőnapok kijelölésére a döntésre jogosult elöljáró által erre kijelölt szolgálati elöljáró jogosult.

(2) A szolgálatteljesítési idő beosztása során egyértelműen meg kell határozni a szolgálatteljesítés megkezdésének és befejezésének időpontját. A napi szolgálatteljesítési idő legfeljebb 2 részletben is meghatározható, úgy, hogy ezek között legalább 2 óra pihenőidőt kell biztosítani. Az eligazítás, a váltás, valamint a szolgálati felszerelések felvétele és leadása szolgálatteljesítési időnek minősül.

(3) A szolgálatteljesítési idő beosztása során általános napi mértékként 8 órával kell tervezni. Egyenlőtlen időbeosztás alkalmazása esetén az egyes munkanapokra – a pihentetési szabályok betartása mellett – 8 óránál hosszabb vagy rövidebb szolgálatteljesítési idő teljesítése is előírható.

(4) Váltásos rendszerben történő szolgálatteljesítés esetén váltásonként – szükség esetén az eligazításon, a váltáson, valamint a szolgálati felszerelések felvételén és leadásán túl – 12 vagy 24 óra szolgálatteljesítési időt lehet beosztani.

86. § (1) A szolgálatteljesítési idő beosztását és a pihenőnapok kijelölését, illetve ezek módosítását helyben szokásos módon és időben közölni kell az érintett állománnyal. Közölt időbeosztás hiányában az utolsó közölt időbeosztás érvényesül. Szervezeti és működési szabályzatban vagy a Hvt. 18. §-a szerinti belső rendelkezésben olyan általános időbeosztás, illetve pihenőnap-kijelölés is meghatározható, amely eltérő rendelkezés hiányában érvényesül.

(2) A szolgálatteljesítési idő beosztását, illetve a pihenőnapok kijelölését

(3) A közölt szolgálatteljesítési időbeosztás, illetve a pihenőnapok kijelölésének módosítását a beosztás szerinti napi szolgálatteljesítési idő kezdete előtt legalább 24 órával korábban, előre nem látható körülmény, esemény esetén a lehető legkorábban kell közölni. Az állomány tagjának a közölt időbeosztás, illetve a pihenőnap-kijelölés módosításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit meg kell téríteni.

(4) Váltásos rendszerben történő szolgálatteljesítés esetén a 24 órás szolgálatellátást követően – halaszthatatlan szolgálati feladat kivételével – legalább 24 óra pihenőidőt biztosítani kell. A 24 órás szolgálatellátást követő napi pihenőidő napjára, illetve a 22 óra és reggel 6 óra közötti időszakot teljes egészében lefedő 12 órás szolgálatellátást követő napi pihenőidő napjára nem lehet heti pihenőnapot kijelölni, illetve bármilyen jogcímen szolgálatmentességet kiadni.

(5) Az állomány váltásos rendszerben szolgálatot teljesítő tagja a két váltás között indokolt esetben és csak a szükséges mértékben kötelezhető szolgálatteljesítésre. Ha a szolgálatteljesítésre kötelezés az állomány tagjának pihenőidejét érinti, a 82. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

87. § (1) A Hjkr. 22. § (3) bekezdése szerinti feladatokkal összefüggő szolgálatteljesítési időre és pihentetésre vonatkozó korlátozások időtartamát és mértékét a HVKF rendeli el.

(2) A szakterület és a szolgálatteljesítés speciális jellege miatt a HVKF belső rendelkezésben sajátos szabályokat határozhat meg a katonasportolók, valamint a légijármű szakszemélyzetének szolgálatteljesítési idejével és pihentetésével kapcsolatban.

88. § (1) Az állomány tagja a Hjkr. 22. § (2) bekezdése szerinti 24 órás őr-, ügyeleti és laktanyai készenléti szolgálat teljesítése esetén egy munkanapra, a pihenőnapon és a munkaszüneti napon teljesített szolgálat után további még egy munkanapra mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól.

(2) A 24 órát meghaladó készenléti szolgálat esetén a szolgálat laktanyai vagy laktanyán kívüli jellegétől, a szolgálat időtartamától és a szolgálat alatt elvégzett feladatoktól függően a döntésre jogosult elöljáró vagy az általa kijelölt elöljáró dönt a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülés napjainak számáról, mely legfeljebb 5 munkanap lehet.

(3) A Hjkr. 22. § (2) bekezdése szerinti őr-, ügyeleti és készenléti szolgálat, illetve a nemzetközi kötelezettséggel összefüggő feladatvégzésre kijelölésen alapuló egyéb készenléti tevékenység meghatározására, elrendelésére és az ezeket követő szolgálatmentesség kiadására vonatkozó szabályokat, valamint az őr-, az ügyeleti és a készenléti szolgálatok besorolását belső rendelkezésben kell meghatározni.

89. § (1) Az állomány tagját évi 20 munkanap alapszolgálatmentesség illeti meg.

(2) Az alapszolgálatmentességen túl az állomány tagjának pótszolgálatmentesség jár, amely

(3) A (2) bekezdés szerinti pótszolgálatmentesség helyett, ha az állomány tagja vezetői beosztást tölt be, vezetői pótszolgálatmentességre jogosult

(4) Az állomány tagjának a 16 évesnél fiatalabb

(5) Az állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése és a fizikai állóképességének megőrzése céljából évente 5 munkanap külön pótszolgálatmentességre jogosult, ha az 50. § szerinti egészségkárosító kockázatnak kitett beosztásban, továbbá repülőgép- és helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő és ejtőernyős, valamint közvetlen életveszélynek kitett tűzszerész, búvár beosztásban teljesít szolgálatot.

90. § (1) Az állomány tagját gyermeke 3. életévének betöltéséig 44 munkanap szülői szolgálatmentesség illeti meg. A szülői szolgálatmentességre való jogosultság feltétele, hogy az állomány tagjának szolgálati viszonya legalább egy éve fennálljon.

(2) Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő 2. hónap végéig 10 munkanap szolgálatmentességre (a továbbiakban: apasági szolgálatmentesség) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szolgálatmentességre az állomány tagja akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik vagy meghal.

91. § (1) A 89. § szerinti alap- és pótszolgálatmentesség mértékének megállapításakor a munkanapok mellett figyelembe kell venni

(2) Az (1) és (5) bekezdés szerinti szolgálatmentesség mértékének megállapításakor az állomány tagja részére járó alap- és a pótszolgálatmentességet együtt kell számolni és kezelni.

(3) A 89. § szerinti alap- és pótszolgálatmentességre való jogosultság és a szolgálatmentesség mértékének megállapításakor nem lehet figyelembe venni

(4) A (3) bekezdés szerinti időtartamokat a szolgálatmentességre való jogosultság és a szolgálatmentesség mértékének megállapításakor utólag akkor kell figyelembe venni, ha

(5) Az állomány tagja részére az alap- és pótszolgálatmentesség időarányos része jár, ha a szolgálati viszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, továbbá ha a szolgálatmentességre való jogosultságot és a szolgálatmentesség mértékét érintő változásra év közben kerül sor. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.

92. § (1) A szolgálatmentességet a döntésre jogosult elöljáró vagy az általa kijelölt szolgálati elöljáró vagy hivatali felettes adja ki. A szolgálatmentesség az állomány tagjának kérelmére is kiadható.

(2) Ha a szolgálatmentesség kiadása nem az állomány tagjának kérésére történik, akkor a szolgálatmentesség kezdő napját legkésőbb a szolgálatmentesség kezdete előtti napon közölni kell az állomány tagjával.

(3) A szülői szolgálatmentességet és az állomány tagja részére járó 89. § (4) bekezdése szerinti gyermek utáni pótszolgálatmentesség mértékének megfelelő mértékű szolgálatmentességet – az (1) bekezdéstől eltérően – az állomány tagja kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Az állomány tagja erre vonatkozó igényét legalább 7 nappal a szolgálatmentesség kezdete előtt köteles bejelenteni. A szülői szolgálatmentesség kiadása szolgálati érdekből elhalasztható, ennek indokát az állomány tagjával írásban közölni kell.

(4) Nem adható ki a szolgálatmentesség az állomány laktanyai vagy laktanyán kívüli készenléti szolgálatba vezényelt tagjának a vezénylés tartama alatt.

(5) Az állomány fegyveres vagy nemzetközi kötelezettséggel összefüggő feladatvégzésre kijelölésen alapuló készenléti szolgálatot teljesítő, valamint a készenléti szolgálat elrendelése nélkül fegyveres vagy nemzetközi kötelezettséggel összefüggő feladatvégzésre kijelölés alapján rendelkezésre állásra kötelezett tagja részére kérelmére a szolgálatmentesség különösen indokolt esetben, a készenléti szolgálatból, illetve a rendelkezésre állási kötelezettségből adódó feladatok szem előtt tartásával kiadható.

93. § (1) Minden év január 31-ig meg kell állapítani az állomány tagja előző évben ki nem adott szolgálatmentességének mértékét, és meg kell állapítani a tárgyévre járó szolgálatmentesség mértékét. Az előző évben ki nem adott szolgálatmentességet a tárgyévre járó szolgálatmentességtől külön kell kezelni, és mindkettő mértékéről tájékoztatni kell az állomány tagját.

(2) A szolgálatmentesség kiadásának tárgyévi ütemezését a döntésre jogosult elöljáró által meghatározott rendben és határidőre elkészített éves terv tartalmazza.

94. § (1) Ha az állomány tagja szolgálati viszonya megszűnéséig vagy megszüntetéséig több szolgálatmentességet vett igénybe annál, mint ami időarányosan megilletné, a különbözetre kifizetett illetmény összegét köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a szolgálati viszony megszűnése az állomány tagjának halála miatt következett be.

(2) Ha az állomány tagja az esedékesség évében a részére járó szolgálatmentességnél több szolgálatmentességben részesült, a következő évben arányosan kevesebb szolgálatmentességre jogosult.

(3) A szolgálatmentesség megváltásával kapcsolatos igény elévülése a szolgálati viszony megszűnésének napján kezdődik.

95. § (1) Mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól

(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben az állomány tagját a kérésének megfelelő időpontban – az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított 90 napon belül – kell mentesíteni. Az igénybevételről az állomány tagja legalább 5 munkanappal korábban tájékoztatja a döntésre jogosult elöljárót.

(3) Ha az (1) bekezdés g) pontja alapján a honvédelmi szervezet teljes állománya mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól, a döntésre jogosult elöljáró egyidejűleg köteles a szükséges intézkedéseket megtenni a honvédelmi szervezet alapvető feladatellátásának biztosítására. A döntésre jogosult elöljáró az (1) bekezdés g) pontja alapján történő szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítést lehetőség szerint 5 nappal az esedékesség előtt rendeli el. A döntésre jogosult elöljáró a szolgálati feladatellátás alóli mentesítéssel egyidejűleg rendelkezhet a szolgálati helyen történő megjelenésről is.

(4) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti esetben a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

(5) Mentesül továbbá az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alól a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, de legalább 4 órára. Teljes és térítésmentes véradásonként 2 munkanap szolgálatmentesség jár, melyet a véradást követő kettő hónapon belül ki kell adni. Az állomány tagja részére engedélyezhető véradó szolgálatmentesség mértéke naptári évenként nők esetében a 8 munkanapot, férfiak esetében a 10 munkanapot nem haladhatja meg.

(6) Mentesíthető az állomány tagja a szolgálatteljesítési és rendelkezésre állási kötelezettség alól kérelmére, különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára. Ebben esetben a szolgálatteljesítés alóli mentesülés csak akkor engedélyezhető, ha az állomány tagja számára az éves szolgálatmentességét, valamint a Hjkr. 32. § (22) bekezdése szerint nyilvántartott szolgálatmentességét már kiadták.

96. § (1) Az anya egybefüggő 24 hét szülési szolgálatmentességre jogosult, azzal, hogy ebből legalább 2 hetet köteles igénybe venni. A szülési szolgálatmentességet úgy kell kiadni, hogy abból 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.

(2) A szülési szolgálatmentességet az (1) bekezdés szerinti – a gyermek születése napjától számított – időtartamból még hátralévő időre engedélyezni kell továbbá

97. § (1) Az állomány tagja a gyermeke 3. életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – illetmény nélküli szolgálatmentességre jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

(2) Az (1) bekezdésen túl az állomány tagjának gyermeke személyes gondozása érdekében illetmény nélküli szolgálatmentesség jár a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama alatt.

(3) Az állomány tagjának közeli hozzátartozója vagy élettársa tartós – előreláthatólag 30 napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre illetmény nélküli szolgálatmentesség jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

(4) Az állomány tagja illetmény nélküli szolgálatmentességre jogosult a házastársa vagy élettársa tartós külföldi kiküldetése esetén, annak időtartamára.

(5) Az állomány tagjának kérelmére – méltányolható egyéni indokból – illetmény nélküli szolgálatmentességet lehet engedélyezni, így különösen a nemzetközi szervezetek által kiírt pályázat elnyerése esetén, ha a munkakör betöltése a szolgálat érdekével nem esik egybe, a munkavégzés idejére.

(6) Az állomány tagja illetmény nélküli szolgálatmentességre jogosult a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj időtartamára.

(7) Rendelkezési állományba tartozik az állomány tagja az illetmény nélküli szolgálatmentesség időtartamára.

98. § (1) Az állomány tagja az illetmény nélküli szolgálatmentesség igénybevételét legalább 15 nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

(2) Az illetmény nélküli szolgálatmentesség az állomány tagja által megjelölt időpontban, de legkorábban a szolgálatmentesség megszüntetésére irányuló jognyilatkozatának közlésétől számított 30. napon szűnik meg.

(3) A szülési szolgálatmentesség és – a (2) bekezdéstől eltérően – a 97. § (1) bekezdése szerinti illetmény nélküli szolgálatmentesség megszűnik

99. § (1) A honvéd tisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a katonatiszti életpályára történő felkészülés. A honvéd tisztjelölt az ezen alcím szerinti szerződéses szolgálati viszonyban teljesít katonai szolgálatot, amelyben mindkét felet jogszabályban és a szerződésben meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg.

(2) A honvéd tisztjelöltekre a Hjkr. és e rendelet rendelkezéseit a jelen alcímben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.

(3) Nem alkalmazható a Hjkr. 7. § (3) bekezdése, 8–9. §-a, 10. § (1) bekezdése és (2) bekezdés d)–h) és j) pontja, 11–13. §-a, 14. § (3)–(6) bekezdése, 15. § (1) bekezdés a) pontja, b) pont 7. alpontja és (2) bekezdés c) pontja, 16. § (1) bekezdése, (2) bekezdés b)–e) pontja és (3) bekezdés e)–i) pontja, 20. §-a, 22. § (1) és (3) bekezdése, 23. § (4)–(6) bekezdése.

(4) A Hjkr. 23. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a honvéd tisztjelölt alap- és pótszolgálatmentességre nem jogosult, szülői szolgálatmentességet nem vehet igénybe.

(5)⁴ Nem alkalmazható a 7. §, a 10. § (2) bekezdés d) pontja, a 13. §, a 16–19. §, a 21. § (2) és (3) bekezdése, a 22. § (2) és (3) bekezdése, a 24–31. §, a 32. § (1), (5)–(8) bekezdése, a 33–34. §, a 40. § (3) bekezdése, a 42. §, az 56–63. §, a 65. §, a 70. §, a 79–83. §, a 85–89. §, a 90. § (1) bekezdése, a 91–94. §, a 97. § (4) és (5) bekezdése.

(6) A 95. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a honvéd tisztjelölt részére a teljes és térítésmentes véradásért nem jár szolgálatmentesség.

100. § (1) A honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy a Honvédséggel a képzés időtartamára – ideértve a honvédtiszti alapképzés sikeres elvégzése esetén a diploma átvételétől a tiszti állományba vételig tartó időszakot is – az ezen alcím szerinti szerződéses szolgálati viszonyt létesít.

(2) A honvédtiszti alapképzés befejezését követően a volt honvéd tisztjelölt szerződése további 10 évvel meghosszabbodik, azzal, hogy a képzés befejezésétől a szerződéses szolgálati viszonyra vonatkozó általános szabályok vonatkoznak.

101. § (1) A honvéd tisztjelölt az állományba vétellel vállalja, hogy honvédtiszti tanulmányait a legjobb képességei szerint folytatja, a tanulmányai befejezését követően honvédelmi szervezetnél kötelezően szolgálati viszonyban töltött időként legalább 10 év időtartamú szolgálatot teljesít, ide nem értve az önkéntes tartalékos szolgálatot. A Honvédség vállalja, hogy a honvéd tisztjelölt honvédtiszti tanulmányait támogatja, ezek sikeres befejezését követően tiszti állományba veszi, és szolgálati beosztásban foglalkoztatja.

(2) A honvéd tisztjelölt a képzési követelményt az adott szakra vonatkozó, jogszabályban meghatározott képzési idő alatt köteles teljesíteni. A hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama a képzési időbe nem számít bele. A honvéd tisztjelölt számára jogszabályban nem meghatározott további tanulmányi vagy képzési kötelezettség írható elő a szerződésében.

(3) A honvéd tisztjelölt részére a szerződését legkésőbb a szolgálatteljesítés első napján át kell adni.

(4) A honvéd tisztjelölt a beiratkozást követően köteles a Honvédségnél előírt alapkiképzést végrehajtani.

(5) A honvéd tisztjelöltet a szerződésében első hallgatói rendfokozatába kell kinevezni az állományba vétel napjával.

(6) Ha a honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy szolgálati viszonyban áll, akkor az a jelen alcím szerinti szerződéses szolgálati viszony létesítését megelőző napon a Hjkr. 15. § (1) bekezdés c) pontja szerint megszűnik, az addig megszerzett rendfokozatát elveszti, és vele a 100. § (1) bekezdése szerint kell szerződéses szolgálati viszonyt létesíteni. Az állomány tagjának szolgálati viszonyát ebben az esetben folyamatosnak kell tekinteni.

(7) A honvéd tisztjelölt próbaideje az első szemeszter utolsó napjáig tart.

102. § (1) A honvéd tisztjelölt felmentési ideje egy hónap. A honvéd tisztjelölt és a döntésre jogosult elöljáró ennél rövidebb felmentési időben is megállapodhat.

(2) A honvéd tisztjelölt szolgálati viszonya a Hjkr. 15. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakon túlmenően megszűnik a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 55. § (2) bekezdés e) pontja szerinti hallgatói jogviszonya tekintetében alkalmazott kizárás fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésével. A Hjkr. 15. § (1) bekezdés b) pont 3. alpontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jogszabályban előírt képzési kötelezettség mellett az állományba vételi okmányban előírt további tanulmányi vagy képzési kötelezettséget is érteni kell.

103. § (1) Ha a honvéd tisztjelölt szolgálati viszonya a képzés időtartama alatt, illetve ha az állomány tagjának a szolgálati viszonya a 10 év kötelezően szolgálati viszonyban töltendő szolgálata alatt neki felróható okból szűnik meg, a honvéd tisztjelöltnek, illetve az állomány tagjának visszafizetési kötelezettsége keletkezik.

(2) A visszafizetési kötelezettség a szolgálati viszony megszűnését követő naptól esedékes.

(3) Visszafizetési kötelezettség terheli a honvéd tisztjelöltet, illetve az állomány tagját

104. § (1) Ha a visszafizetésre kötelezett a szolgálati viszonyának megszűnését követő 2 éven belül hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesít, köteles a döntésre jogosult elöljárót tájékoztatni a képzési támogatás tekintetében még fennálló tartozásáról. Ebben az esetben az állomány tagja kérelmére mentesül a hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony, valamint önkéntes tartalékosként a tényleges szolgálatteljesítés időtartamára eső képzési költség visszafizetése alól, ha erről a Honvédség kijelölt szervezeti egységének vezetőjével kiegészítő megállapodást köt.

(2) A kiegészítő megállapodásban meg kell határozni a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időt, valamint a visszafizetésre kötelezett kötelezettséget vállal arra, hogy szolgálati viszonyának az előírt időtartamból még hátralévő idő elteltét megelőző megszűnése esetén az időarányosan még fennálló tartozást megfizeti. A tartozás a szolgálati viszony megszűnését követő naptól esedékes. Ha a szolgálati viszony hónap közben szűnik meg, a megkezdett hónap teljes hónapnak minősül. A kiegészítő megállapodást közjegyzői okiratba kell foglaltatni. A közjegyzői okirat elkészítésével kapcsolatos költségek a megtérítésre kötelezettet terhelik.

105. § (1) Az a honvéd tisztjelölt, aki a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, vagy akinek a hallgatói jogviszonya megszüntetésre kerül,

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 101. § (1) bekezdése szerint vállalt időt az állománycsoport-váltás napjától kell számítani. A honvéd tisztjelölt részére az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztást kell biztosítani, vagy szolgálati beosztás hiányában legfeljebb egy évig rendelkezési állományba kell helyezni.

(3) Nem kell biztosítani a honvéd tisztjelölt számára a foglalkoztatást az (1) bekezdés szerint, ha a hallgatói jogviszonya a jelen alcím szerinti szerződéses szolgálati viszony próbaideje alatt szűnik meg.

(4) A honvéd tisztjelölt kérelmére a döntésre jogosult elöljáró a szolgálat érdekére tekintettel engedélyezheti az (1) bekezdés szerinti legénységi vagy altiszti állományba vételt. Ebben az esetben is alkalmazni kell azt, hogy az állomány tagja a tanulmányai befejezését követően honvédelmi szervezetnél legalább 10 év időtartamú szolgálatot köteles teljesíteni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti állománycsoport-váltás nem mentesíti az állomány tagját a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő szolgálati idő letöltése, valamint a visszafizetési kötelezettség alól.

106. § (1) A honvéd tisztjelölt rendfokozata

(2) A honvéd tisztjelölt az állományilletékes honvédségi szervezet állománytáblájában hallgató zászlós rendfokozatú, honvéd tisztjelölt megnevezésű beosztásban teljesíti szolgálatát. A hallgató zászlós rendfokozatú beosztás mind a 4 hallgató rendfokozattal betölthető.

(3) A honvéd tisztjelölt szolgálatteljesítése kiképzési időnek minősül, amelyet úgy kell megállapítani, hogy az a honvéd tisztjelölt tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését ne veszélyeztesse. A honvéd tisztjelölt laktanyai elhelyezésre jogosult és kötelezett.

(4) A honvéd tisztjelölt hallgatói jogviszonyának szünetelése a szerződéses szolgálati viszonyának fennállását nem érinti. A hallgatói jogviszony szünetelése alatt a honvéd tisztjelölt honvédelmi szervezethez szolgálatteljesítésre és szakmai tapasztalatszerzésre, továbbá külföldi képzésre, kiképzésre vezényelhető, azzal a kivétellel, hogy az alapkiképzést nem teljesített honvéd tisztjelölt külön intézkedés nélkül az állományilletékes honvédségi szervezet állományában teljesít szolgálatot.

(5) A honvéd tisztjelölt az oktatási szünet időtartamára – a kötelező gyakorlat, kiképzés és a (4) bekezdés szerinti vezénylés kivételével – mentesül a szolgálatteljesítési és rendelkezésre állási kötelezettség alól.

(6) A honvéd tisztjelöltnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 31. § (1) bekezdése szerint engedélyezett párhuzamos képzésen való részvételét a Honvédség tanulmányi szerződés megkötésével támogathatja. A tanulmányi szerződésre a 71. §-t kell alkalmazni.

107. § (1) A honvéd tisztjelöltek teljesítményértékelését a tanulmányi félév végén kell elkészíteni. A honvéd tisztjelöltek teljesítményértékelését a századparancsnok végzi.

(2) A honvéd tisztjelöltek katonai teljesítményértékelésének tartalmi követelményeit a 6. melléklet 1. pontja határozza meg.

(3) A honvéd tisztjelölt teljesítményét 1–5-ig terjedő skálán kell mérni. Az egyes értékelési szempontok azonos mértékben számítanak be a végeredménybe.

(4) Az értékelés célja az évfolyamrangsor kialakítása. Az évfolyamrangsor képezi a szakirány, specializáció- és modulválasztásra való jogosultság sorrendjének és az első tiszti szolgálati beosztás tervezésénél az egyes szolgálati beosztásba tervezettek sorrendjének az alapját.

(5) Az évfolyamrangsor kialakításához szükséges értékelés tartalmi követelményeit a 6. melléklet 2. pontja határozza meg.

108. § (1) Tanulmányai sikeres befejezésének évében, augusztus 20-ával a honvéd tisztjelöltet hadnagy rendfokozatba kell kinevezni.

(2) Főhadnagy rendfokozattal történő tiszti állományba vételére a képzése során nyújtott teljesítményének elismeréseként akkor kerülhet sor, ha

(3) A kiválóan végzett honvéd tisztjelöltre vonatkozó (2) bekezdés szerinti kinevezési javaslatot az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjét szabályzó rendeletében meghatározott írásbeli vizsgát követő 30. napig kell felterjeszteni a Honvédség kijelölt szervezeti egységének vezetője felé, aki engedélyezheti a főhadnagy rendfokozattal történő tiszti állományba vételt.

109. § (1) A Hjkr. 29. § 9. pontja szerinti katona oktató – a Honvédség területvédelmi egységeinél a katona oktatói feladatok végzése érdekében rendszeresített szolgálati beosztásában történő meghagyása mellett – a honvédelmi szervezetnek nem minősülő köznevelési vagy szakképző intézménynél teljesíti szolgálatát.

(2) A katona oktató

(3) A katona oktató napi szolgálatteljesítését és a szolgálatteljesítési idejének beosztását a köznevelési vagy szakképző intézmény vezetője határozza meg a 110. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodás keretei között.

(4) A 89. §-ban foglaltaktól eltérően a katona oktató évente 40 nap alapszolgálatmentességre jogosult, azzal, hogy a tanítási szünetek időtartama alatt – az (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével – köteles szolgálatmentességet kivenni, illetve kötelező részére azt kiadni. A katona oktató a 89. § szerinti pótszolgálatmentességre nem jogosult.

(5) Ha a tanítási szünet időtartama alatt a köznevelési vagy a szakképző intézmény vezetője a katona oktató részére feladatot nem határoz meg, a katona oktató részére feladatot a döntésre jogosult elöljáró is meghatározhat.

110. § (1) A katona oktatók foglalkoztatása érdekében a miniszter keretmegállapodást köt a szakképzésért felelős miniszterrel, illetve a köznevelésért felelős miniszterrel. A katona oktatók egyéni megállapodását – a keretmegállapodás keretei között – a döntésre jogosult elöljáró és az oktatás helye szerinti köznevelési vagy szakképző intézmény fenntartója, illetve szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetén a szakképzési centrum köti meg.

(2) A katona oktató (1) bekezdés szerinti megállapodásban meghatározott szolgálatteljesítési helyét a katona oktató beleegyezésével a döntési jogkört gyakorló a parancsában eseti jelleggel megváltoztathatja, azzal, hogy ennek időtartama a 15 munkanapot nem haladhatja meg, és szolgálatteljesítési helyként csak a katona oktató lakóhelyének vagy tartózkodási helyének 40 km-es vonzáskörzetén belüli oktatási intézmény határozható meg.

111. § Ha a szerződéses állomány tagjának vállalt szolgálati ideje a tanév közben járna le, a katona oktatói szolgálati beosztásba helyezés feltétele, hogy a felek a szolgálati viszonyt úgy hosszabbítsák meg, hogy annak letelte a nyári tanítási szünet időtartamára essen. Ebben az esetben nem kell alkalmazni a 33. § (1) bekezdésében foglaltakat.

112. § Ha a katona oktató a tanév közben kezdeményezi a szolgálati viszonyának lemondással vagy egyoldalú szerződésbontással történő megszüntetését, a lemondási idő a tanítási félév utolsó napját követő nappal kezdődik, és rövidebb lemondási időben nem lehet megállapodni.

113. § (1) A KNBSZ állományának tagjára e rendelet rendelkezéseit a jelen alcímben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.

(2)⁵ Nem alkalmazható a 4. §, a 8. §, a 10. §, a 13. § (2) bekezdése, a 46. §, az 52. § (3) bekezdése, a 66. § (1), (2) és (4)–(6) bekezdése, a 67. § (1) bekezdése.

(3) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben a KNBSZ állománya tekintetében az Ügyfélszolgálati Rendszer használatára eltérő szabályokat állapíthat meg.

(4) Rendelkezési állományba tartozik az állomány tagja a KNBSZ-hez történő vezénylés időtartamára.

(5) A KNBSZ állományának tagját, a Haktv. 102. §-ában foglaltakon túl, el kell látni szolgálati igazolvánnyal, valamint jelvénnyel. A szolgálati igazolvány igazolja a KNBSZ állományába tartozást, továbbá az intézkedési, valamint a fegyverviselési jogosultságot.

(6) Az azonosító számmal ellátott jelvény a szolgálati igazolvánnyal együttesen igazolja az állomány tagjának az (5) bekezdés szerinti jogosultságait.

114. § (1) A KNBSZ állományának tagja

115. § (1) Hivatásos szolgálati viszony létesítése esetén – a 10. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – az állományba vételi okmányban rögzíteni kell különösen

(2) A Honvédség kijelölt szervezeti egysége vezetőjének 12. §-ban foglalt jogköreit a főigazgató gyakorolja.

(3) A 13. §-ban foglaltaktól eltérően a KNBSZ hivatásos állományának tagja az alapkiképzést a KNBSZ állományba történő vezénylést követő két éven belül köteles teljesíteni. Ha az állomány tagja a Hjkr. 10. § (2) bekezdés f) pontja szerinti vezénylés megszűnésekor, megszüntetésekor nem rendelkezik alapkiképzéssel, azt a vezénylés megszűnését, megszüntetését követő négy hónapon belül teljesítenie kell. Ha az állomány tagja e kötelezettségének az előírt határidőben neki felróható okból nem tesz eleget, szolgálati viszonya az előírt határidő leteltét követően azonnal – a Hjkr. 15. § (1) bekezdés b) pont 17. alpontja szerint – megszűnik, azzal, hogy az elszámolási kötelezettség fennáll.

(4) A KNBSZ szolgálati beosztásainak betöltésére vonatkozó pályázati eljárás rendjét a főigazgató határozza meg.

116. § A főigazgató a KNBSZ állományának tagját – beleegyezése esetén – a más szerv vezetőjével létrejött megállapodás alapján katonai nemzetbiztonsági vagy azzal összefüggő honvédelmi szakfeladatok ellátására a KNBSZ állományába történt vezénylésének fenntartásával, szolgálati beosztásban történő meghagyása mellett – más szervhez feladatellátásra, szolgálatteljesítésre vezényelheti. A vezénylés időtartamát a főigazgató határozza meg.

117. § (1) A KNBSZ állományának tagjára vonatkozó egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeket, továbbá a nemzetbiztonsági feladatellátással összefüggő pszichológiai állapotfelmérés követelményszintjeit és szabályait – miniszteri rendeletben meghatározott eseteket kivéve – a miniszter utasításban határozza meg.

(2) Az állomány KNBSZ-hez vezényelt tagjának szolgálatteljesítési helyként, jognyilatkozatban, több belföldi település is meghatározható. Ez esetben az állomány tagja a Hjkr. 6. § (1) bekezdése szerinti tartózkodási helyét a meghatározott szolgálatteljesítési helyek szerinti települések bármelyikén megválaszthatja.

(3) A KNBSZ állományára vonatkozó idegennyelv-ismereti követelményt, valamint a szolgálati beosztások betöltéséhez szükséges további képzettségi, kiképzettségi követelményeket a főigazgató határozza meg.

(4) A főigazgató az e rendelet szerinti teljesítményértékelési rendszer mellett, önálló, a KNBSZ alaprendeltetésének megfelelő, szakmai szempontrendszerre épülő teljesítményértékelő rendszert is működtethet. A teljesítményértékelés más szervezet számára nem adható át. A KNBSZ állományából történő áthelyezés, kinevezés vagy képzésre történő vezénylés megtervezéséhez az elért pontszámról vagy százalékos értékről a KNBSZ személyügyi szerve igazolást állít ki.

118. § (1) A 66. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a főigazgató határozza meg a tábornoki rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő kinevezés feltételeit.

(2) A 67. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően főigazgató határozza meg a Hjkr. 20. § (5) bekezdés c) pontja szerinti rendfokozati előmenetel feltételeit.

(3) A KNBSZ önálló, a Katonai Vizsgaközponttal azonos jogosítványokkal felruházott és a KNBSZ beosztásainak betöltéséhez, valamint az állomány előmeneteléhez szükséges képzéseket tanfolyami keretek között végrehajtani jogosult képző- és vizsgaközpontot működtet.

(4) A KNBSZ beosztásainak betöltéséhez, valamint az állomány előmeneteléhez szükséges képzésének részletszabályait a miniszter, illetve a főigazgató állapítja meg.

(5) A főigazgató a KNBSZ állománya előmenetelének tervezését saját hatáskörében hajtja végre.

(6) A KNBSZ-hez történő vezénylés megszűnését, megszüntetését követően az állomány tagját csak a tervezett beosztásához előírt képzési kötelezettségek terhelik.

(7) Fizetési könnyítést a KNBSZ által saját költségvetésből finanszírozott képzések tekintetében a KNBSZ főigazgatója engedélyezhet.

119. § (1) A KNBSZ állománya vonatkozásában – az alapkiképzés kivételével – a Hjkr. 22. § (3) bekezdése szerinti feladatokkal összefüggő szolgálatteljesítési időre vonatkozó korlátozások időtartamát és mértékét a főigazgató rendeli el.

(2) A KNBSZ-nél működő ügyeleti és a készenléti szolgálatok besorolását, rendeltetésüket és működésüket a főigazgató határozza meg.

120. § Ez a rendelet 2024. július 1-jén lép hatályba.

121. § (1)⁶ Az állomány tagjának e rendelet hatálybalépésekor fennálló megbízása – ide nem értve a 2024. július 1-jén kezdődő megbízást – 2024. október 1-jét követően akkor is érvényben marad a megbízása időtartamának végéig, ha nem felel meg a 18. § (1) vagy (2) bekezdésében foglalt feltételnek, feltéve, hogy a Hjkr. 32. § (35) bekezdése szerint a megbízás fenntartása továbbra is indokolt.

(2) Az állomány e rendelet hatálybalépése napján a miniszter által vezetett minisztériumban szolgálatot teljesítő tagjára a 25. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam-korlátozás nem vonatkozik.

(3) Az állomány miniszter által vezetett minisztériumban 2024. szeptember 30-án szolgálati beosztást betöltő tagját 2024. október 1-jétől a 2024. szeptember 30-án betöltött szolgálati beosztásának megfeleltetett álláshelyen kell továbbfoglalkoztatni, személyügyi eljárás lefolytatása nélkül.

(4) A 35. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni az állomány 2024. június 30-án már szerződéses szolgálati viszonyban álló tagjára.

(5) Az állomány 2024. június 30-án hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tagját szolgálati viszonyának megszűnése, megszüntetése előtt írásban tájékoztatni kell az önkéntes tartalékos szolgálat vállalásának lehetőségéről, típusairól, valamint az ezzel járó kötelezettségekről, jogosultságokról és járandóságokról, kivéve, ha az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésének feltételei nem állnak fenn.

(6) Ha az állomány tagja a szolgálati beosztásának betöltéséhez kapcsolódó valamely feltétel teljesítése alól a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet (a továbbiakban: Hjt.vhr.) 2024. június 30-án hatályos szabályai szerint mentesült, vagy a munkáltatói jogkör gyakorló mentesítette, szolgálati beosztásában e rendelet hatálybalépését követően továbbfoglalkoztatható. A nyelvi követelmények alóli, 2024. június 30-án érvényes mentesítéseket a döntésre jogosult elöljáró a szolgálati feladatok jellegére tekintettel áthelyezés során 2026. december 31-ig elfogadhatja.

(7) A tiszti vagy altiszti állomány tagjáról az e rendelet hatálybalépése és 2024. december 31-e között készített teljesítményértékelés során az 58. § (1) és (4) bekezdésében, valamint az 59. § (1) bekezdésében foglaltak helyett a Hjt.vhr. 83. § (1) bekezdésében és a 85. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(8) A 63. §-ban foglaltakat az e rendelet hatálybalépését követően készített teljesítményértékelések esetében kell alkalmazni.

(9) A magasabb beosztásba kinevezés 66. § szerinti feltételeit, illetve az előléptetés 67. § szerinti feltételeit a 2024. szeptember 30-át követő kinevezésekre, előléptetésekre kell alkalmazni.

(10) A tábornoki rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő kinevezés során a 66. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek érvényesítésétől a döntésre jogosult elöljáró 2030. december 31-ig eltekinthet.

(11) A 78. § (3) bekezdése szerinti kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időre vonatkozó számítási szabályt az e rendelet hatálybalépését követően előírt kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időre kell alkalmazni.

(12) Ha az altiszti állomány 2024. június 30-án hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tagja nem rendelkezik a Hjkr. 19. § (2) bekezdésében meghatározott érettségi bizonyítvánnyal, de a Hjt.vhr. 280. § (2) bekezdése szerint érettségi bizonyítvány nélkül a szolgálati beosztásában továbbfoglalkoztatható volt, e rendelet hatálybalépését követően is továbbfoglalkoztatható, azzal, hogy az érettségi bizonyítvány megszerzéséig azonos beosztásba áthelyezhető, de előmenetelre nem tervezhető.

122. § Ez a rendelet