6/2024. (VII. 12.) MvM utasítás
6/2024. (VII. 12.) MvM utasítás
a Miniszterelnökség elektronikus aláírási és bélyegzési célú tanúsítványainak és nem aláírás célú hitelesítő tanúsítványainak, valamint az egyéb bélyegzők használatának szabályairól1
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható elektronikus aláíráshoz és bélyegzőhöz kapcsolódó követelményekről szóló 137/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 13. § (5) bekezdésében foglaltak alapján és a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2024. (II. 22.) MvM utasítás 1. melléklet 120. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:
1. § A Miniszterelnökség elektronikus aláírási és bélyegzési célú tanúsítványainak és nem aláírás célú hitelesítő tanúsítványainak, valamint az egyéb bélyegzők használatának szabályait (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
3. §2
1. melléklet a 6/2024. (VII. 12.) MvM utasításhoz
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A Szabályzat hatálya
1. § (1) A Szabályzat hatálya az elektronikus aláírással és elektronikus bélyegzővel történő hitelesítésre vonatkozó jogszabály vagy a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2024. (II. 22.) MvM utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) által a Miniszterelnökség képviseletére felhatalmazott, feladatkörük alapján kiadmányozásra jogosult vezetőkre és kormánytisztviselőkre, egyedi vezetői döntés alapján a Miniszterelnökség, a Közszolgálati Döntőbizottság és a Közszolgálati Döntőbizottság Titkársága bélyegzőjének használatára jogosultakra, valamint az ügyviteli feladatokat ellátó munkatársakra terjed ki.
(2) A Szabályzat hatálya alá az alábbi tevékenységek tartoznak:
a) a kiadmányozásra vagy aláírásra jogosultak által a Miniszterelnökség hatáskörébe tartozó eljárások során az elektronikus formában létrehozott, elektronikus aláírással és időbélyeggel vagy szervezeti bélyegzővel és időbélyeggel ellátott dokumentumok készítése és a Miniszterelnökség által elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel ellátott küldemények hivatali kapun keresztül vagy egyéb elektronikus úton történő megküldése,
b) a nem aláírási célú tanúsítványok igénylése, ideértve a titkosító, az autentikációs, az üzenethitelesítő, a weboldal-hitelesítő, a szervezeti bélyegző és az időbélyegzés célú tanúsítványokat is,
c) papíralapú dokumentumok esetén a kiadmányozó kézjegyének körbélyegző lenyomatával történő felülhitelesítése,
d) papíralapú dokumentum esetén a Miniszterelnökség nevét, postafiókcímét tartalmazó fejbélyegző használata,
e) ügyviteli tevékenység során használt ügyviteli bélyegzők használata,
f) egyéb speciális esetekben szükséges bélyegzők (ellenjegyzésre szolgáló, biztonsági bélyegző és rézpecsét) használata.
(3) A (2) bekezdés a)–c) pontja kiterjed a Közszolgálati Döntőbizottság feladatkörében keletkező iratokra is.
(4) A Szabályzat hatálya az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglaltak értelmében nem terjed ki az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerben (ÉTDR) kiadmányozott iratokra.
2. A Szabályzat célja
2. § (1) A Szabályzat célja az elektronikus aláírás és az elektronikus bélyegző létrehozására, ellenőrzésére vonatkozó azon szabályok meghatározása, amelyek alapján az elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző érvényesnek tekinthető az aláíró és ellenőrző felek számára, valamint harmadik fél előtti eljárás során.
(2) A Szabályzat célja továbbá a Miniszterelnökség igazgatási tevékenysége során
a) a Miniszterelnökség dokumentumainak hitelesítésére szolgáló elektronikus aláírások és elektronikus bélyegzők alkalmazására,
b) a Miniszterelnökség által elektronikus aláírással és elektronikus bélyegzővel hitelesített és az ügyfelek vagy más szervek részére megküldött dokumentumok ellenőrzésére,
c) papíralapú dokumentumok hitelesítésére, valamint
d) ügyviteli tevékenység során használt bélyegzők használatára
vonatkozó szabályok megállapítása.
(3) A Szabályzat meghatározza
a) a Miniszterelnökség hatáskörébe tartozó eljárások során a Miniszterelnökség által alkalmazható elektronikus aláírási és elektronikus bélyegzési megoldásokat,
b) a hitelesítés-szolgáltatóval és időbélyegzéssel kapcsolatos megkötéseket,
c) az elektronikusan aláírt vagy elektronikusan bélyegzett dokumentumok elküldésének, értelmezésének és ellenőrzésének szabályait,
d) azokat a technikai és eljárási követelményeket, amelyek az elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző létrehozása során az aláíróra, az elektronikus aláírás és az elektronikus bélyegző ellenőrzése során pedig az érvényesség ellenőrzőjére vonatkoznak.
3. Értelmező rendelkezések
3. § A Szabályzat alkalmazásában
1. aláírás-létrehozó adat: olyan egyedi adat (jellemzően kriptográfiai magánkulcs), melyet az aláíró az elektronikus aláírás létrehozásához használ,
2. aláírás-létrehozó eszköz: olyan hardver vagy szoftver eszköz, amelynek segítségével az aláíró az aláírás-létrehozó adatok felhasználásával az elektronikus aláírást létrehozza,
3. aláíró: kiadmányozási joggal rendelkező természetes személy, aki az előállított dokumentumot kézjegyével jogosult ellátni, illetve aláírás-létrehozó eszköz birtokában a saját nevében aláírásra jogosult, továbbá az a szervezet, amely az aláírás-létrehozó eszközt birtokolja, és amelynek a nevében az őt képviselő természetes személy (elektronikus bélyegzéssel történő hitelesítésre jogosult) az elektronikus aláírást az elektronikus dokumentumon elhelyezi,
4. alany: a hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítványban azonosított személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tanúsítványban szereplő nyilvános kulcshoz tartozó magánkulcsot birtokolja,
5. aláírást ellenőrző: az a személy vagy felügyelt aláíró automatizmus, aki, illetve amely az aláírt elektronikus dokumentum fogadója, és aki, illetve amely ellenőrzi az üzenet sértetlenségét, azaz az elektronikusan aláírt elektronikus üzenet aláíráskori, illetve ellenőrzéskori tartalmát összeveti, továbbá az aláíró személyét azonosítja az üzenet, illetve a hitelesítés-szolgáltató által közzétett aláírás-ellenőrző adat, tanúsítvány visszavonási információk, valamint a tanúsítvány felhasználásával,
6. elektronikus aláírás: az elektronikus dokumentumhoz – az alany mint aláíró személy azonosítása céljából – logikailag hozzárendelt, vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adatsor, amely az aláíró magánkulcsával készül, és minden kétséget kizáróan bizonyítja a dokumentum eredetét, hitelességét, sértetlenségét, és bizonyítja az aláírás tényét, amelynek ellenőrzése kizárólag a nyilvános kulcs által történik,
7. elektronikus dokumentum: elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes,
8. elektronikus bélyegző: olyan elektronikus aláírás, amellyel a Miniszterelnökség azonosítja magát,
9. érvényességi lánc: az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 1. § 21. pontjában meghatározott elektronikus dokumentum vagy annak lenyomata és azon egymáshoz rendelhető információk sorozata,
10. felhasználó: az az elektronikus dokumentumot aláíró személy, aláírást ellenőrző fél, eszköz vagy alkalmazás, aki, illetve amely a szolgáltatások keretében előállított kulcsokat és tanúsítványokat, időbélyegeket rendeltetésüknek megfelelően használja,
11. hitelesítés-szolgáltató: olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki, illetve amely a hitelesítés-szolgáltatás keretében azonosítja a tanúsítványt igénylő személyét, részére tanúsítványt bocsát ki, nyilvántartásokat vezet, fogadja a tanúsítványokkal kapcsolatos változások adatait, valamint nyilvánosságra hozza a tanúsítványhoz tartozó szabályzatokat, az aláírás-ellenőrző adatokat és a tanúsítvány aktuális állapotára (különösen esetleges visszavonására) vonatkozó információkat,
12. időbélyegzés: az a folyamat, melynek során az elektronikus dokumentumhoz olyan igazolás (időbélyegző) rendelődik, amely tartalmazza az időbélyegzés hiteles időpontját, és amely a dokumentumhoz oly módon kapcsolódik, hogy minden – az igazolás kiadását követő – módosítás érzékelhető,
13. időbélyegző: olyan elektronikus adatok összessége, amelyeket más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek azzal a céllal, hogy biztosítsák a kapcsolt adatok eredetét, sértetlenségét, valamint hitelesen igazolják az aláírás időpillanatát, és azt, hogy az elektronikus dokumentum az időbélyegzés időpontjában változatlan formában már létezett,
14. igénylő: a Miniszterelnökséggel jogviszonyban álló felhasználó személy, akinek feladatai ellátásához szükséges az elektronikus aláíró-tanúsítvány, valamint a létrehozó eszköz használata, különös tekintettel a kiadmányozási joggal rendelkező vezetők,
15. kapcsolattartó: a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára által meghatalmazott, a hitelesítés-szolgáltató felé bejelentett, a Miniszterelnökség Iratkezelési Főosztályán (a továbbiakban: IF) foglalkoztatott munkatárs,
16. kompromittálódás: olyan esemény, amely során az aláírás-létrehozó adat (magánkulcs) vagy az aláírás-létrehozó eszköz hozzáférését korlátozó jelszó illetéktelen személy birtokába jut, vagy ismertté válik, azaz a védendő adat vagy kód bizalmassága sérül,
17. lenyomat: olyan meghatározott hosszúságú, az elektronikus dokumentumhoz rendelt bitsorozat, amely egyértelműen származtatható az adott elektronikus dokumentumból, és amelyből elvárható biztonsági szinten belül lehetséges az elektronikus dokumentum tartalmának meghatározása vagy a tartalomra történő következtetés, papíralapú dokumentum esetén a manuális bélyegző tintával létrehozott képének lenyomata,
18. manuális bélyegző: papíralapú dokumentumok hitelesítésére és a velük történt ügyviteli feladatok ellátásának dokumentálására szolgáló eszköz, melynek lenyomata tinta segítségével vagy negatív szárazpecsét formájában kerül a dokumentumra,
19. szervezeti bélyegző: olyan tanúsítvány, amely a Miniszterelnökség tulajdona, ahhoz kapcsolható, és igazolja, hogy a használója jogosult a Miniszterelnökség nevében eljárni,
20. tanúsítvány: a hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott igazolás, amely a nyilvános kulcsot egy meghatározott személyhez (az aláíróhoz, alanyhoz) kapcsolja, azaz garantálja a címzett számára az aláíró (alany) személyének, magánkulcsának és nyilvános kulcsának egymáshoz tartozását, és igazolja e személy személyazonosságát vagy valamely más tény fennállását, ideértve a hatósági (hivatalos) jelleget, továbbá az aláírási tanúsítvány tartalmazza az aláírás-ellenőrző adatot (nyilvános kulcs), az aláíró megnevezését és a tanúsítványt kibocsátó hitelesítés-szolgáltató elektronikus aláírását,
21. ügyfél: azon természetes és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely részére a Miniszterelnökség a hatáskörébe tartozó eljárások során elektronikus formában készített és elektronikusan aláírt vagy elektronikus bélyegzővel ellátott dokumentumot továbbít.
4. Az aláírásra vagy kiadmányozásra jogosultak köre
4. § (1) A Miniszterelnökség állományából kiadmányozási vagy aláírási jogot az SZMSZ-ben rögzített személyek – figyelemmel a szervezeti egység ügyrendjében meghatározottakra –, valamint miniszteri utasítás alapján kiadmányozási jogkörrel rendelkező személyek gyakorolnak.
(2) Az elektronikus aláírásra és az elektronikus bélyegző létrehozására használt, átadott tanúsítványok nyilvános adatait, a használatra jogosult átvevő személy nevét és aláírását az IF által vezetett nyilvántartó könyv tartalmazza.
(3) A papíralapú dokumentumok előállításakor a kiadmányozáshoz, valamint az ügyviteli és speciális feladatok teljesítéséhez használt manuális bélyegzőket az IF tartja nyilván.
AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS, AZ ELEKTRONIKUS BÉLYEGZŐ ÉS IDŐBÉLYEGZŐ HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI
5. Az elektronikusaláírás- és az elektronikusbélyegző-szolgáltatás igénylése és átvételének módja
5. § (1) Aláírás-létrehozó adat (kulcs) és aláírási tanúsítvány – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-től (a továbbiakban: Szolgáltató) igényelhető a Miniszterelnökség és a Szolgáltató között létrejött keretszerződés alapján.
(2) Amennyiben a Miniszterelnökség olyan szolgáltatást kíván igénybe venni, amelyet a Szolgáltató nyilatkozattal igazoltan nem tud teljesíteni, a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni, azzal, hogy a beszerzési igényről az IF-et a kezdeményező szervezeti egység vezetője köteles értesíteni a belyegzonyilvantartas@me.gov.hu e-mail-címre küldött elektronikus levélben. Az egyedi szerződéssel megrendelt tanúsítványok esetében az IF által vezetett nyilvántartásban szintén szerepeltetni kell az elektronikus aláírással és elektronikus bélyegzővel rendelkező munkatársak nevét és a tanúsítvány nyilvános adatait.
(3) A Miniszterelnökség elektronikus aláírással kiadmányozásra vagy aláírásra jogosult munkatársa kiadmányozási vagy aláírási jogának igazolása a Szolgáltató által előírt formában tett nyilatkozattal történik.
(4) A Szolgáltató állítja elő és személyes beazonosítást követően bocsátja az arra jogosult munkatárs rendelkezésére az elektronikus aláírás létrehozásához szükséges aláíró tanúsítványt és eszközt.
(5) A Szolgáltató feladatkörébe tartozik a szolgáltatást igénybe vevő munkatárs számára kibocsátott aláírási tanúsítvány teljes életciklusa alatt a kapcsolattartó által bejelentett adatváltozások fogadása és feldolgozása, a megújítási kérelmek befogadása és feldolgozása, valamint szükség esetén a tanúsítvány felfüggesztése vagy visszavonása.
(6) A Miniszterelnökség elektronikus bélyegzőjének igénylése a Szolgáltató által meghatározott eljárásrendben és szolgáltatási feltételek szerint történik a kapcsolattartó közreműködésével.
(7) A Szolgáltató felé az elektronikus aláírások és a nem aláírás célú tanúsítványok biztosításához szükséges feltételek megteremtésével kapcsolatban az IF jogosult eljárni. Az IF feladat- és hatáskörében az IF vezetője vagy az általa kijelölt személy a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárának meghatalmazásával végezhet elektronikus aláíró tanúsítvány megrendelést, visszavonást, illetve minden olyan tevékenységet, melyre a meghatalmazás feljogosítja.
(8) A tanúsítványigényt az igénylő szervezeti egységének vezetője a belyegzonyilvantartas@me.gov.hu postafiókra megküldött e-mailben jelzi az IF részére. Az IF a bejelentett igényeket összesíti, és megküldi az igénylők részére a Szolgáltató hivatalos honlapjáról (http://hiteles.gov.hu) letölthető Tanúsítvány-megrendelő és regisztrációs űrlapot (a továbbiakban: Űrlap). Az Űrlapot aláírás után két eredeti példányban papíralapú iratként, kézbesítő útján meg kell küldeni az IF részére. Ehhez szükséges csatolni az IF által elektronikus úton megküldött meghatalmazás egy példányát, illetve az Űrlapban, az igénylő által megjelölt, személyazonosításra alkalmas igazolvány másolatát aláírva egy példányban.
(9) A Miniszterelnökség gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkárának jóváhagyása iránt az IF intézkedik.
(10) A (8) bekezdésben meghatározott Űrlap aláírását és a (9) bekezdés szerinti jóváhagyást követően a kapcsolattartó intézkedik a Szolgáltató felé a szükséges eszközök és tanúsítványok megrendelése iránt.
(11) Szolgáltató a megrendelt eszközt és tanúsítványt, valamint a hozzá tartozó két darab zárt borítékot (1 db érvényesítési PIN-kódot, valamint 1 db felfüggesztési kódot tartalmazó boríték) személyesen az igénylő vagy az IF meghatalmazottja részére adja át egyidejű adategyeztetés mellett. Az átadás-átvétel pontos időpontját és helyét a Szolgáltató egyezteti a kapcsolattartókkal. Az átadás-átvételre a tanúsítvány elkészültét követő 30 napon belül van lehetőség. Ennek elmulasztása esetén a Szolgáltató az elkészített tanúsítványt visszavonja.
(12) Amennyiben az igénylő részére a Szolgáltató helyszíni regisztráció keretében adja át a megrendelt eszközt és tanúsítványt, valamint a hozzá tartozó két darab zárt borítékot (1 db érvényesítési PIN-kódot, valamint 1 db felfüggesztési kódot tartalmazó boríték), abban az esetben a kapcsolattartó vagy az általa kijelölt IF munkatárs köteles jelen lenni a (11) bekezdésben megjelölt időpontban és helyen az átadott eszköz és tanúsítvány miniszterelnökségi nyilvántartásba vétele céljából, mely az erre rendszeresített hiteles nyilvántartó könyvbe történő bevezetést jelenti, egyúttal az igénylő aláírásával igazolja a tanúsítvány és az eszköz átvételét.
6. Az elektronikus aláírás és az elektronikus bélyegző alkalmazása
6. § (1) A Miniszterelnökség a hatáskörébe tartozó eljárások során a vonatkozó jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően elektronikus kérelembenyújtást, illetve elektronikus ügyintézést biztosít, valamint – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – elektronikus ügyintézést tehet kötelezővé ügyfelei és más szervek számára. Az adott eljárás tekintetében a Miniszterelnökség elektronikus formában készít iratokat, illetve papíralapú iratokról készít elektronikus dokumentumot, és azokat elektronikus aláírással és időbélyegzővel vagy szervezeti bélyegzővel és időbélyegzővel látja el.
(2) Az elektronikus dokumentumok hitelesítése elektronikus aláíró tanúsítvánnyal történik.
(3) Amennyiben a kiadmányozó személyének azonosítása nem szükséges, úgy szervezeti bélyegző használatával történik az elektronikus dokumentumok hitelesítése.
(4) A Miniszterelnökség döntést nem tartalmazó dokumentumainak és nagy mennyiségben előállított értesítéseinek, tájékoztatóinak hitelesítése elektronikus bélyegzővel és időbélyeggel történik.
(5) A Miniszterelnökség kiadmányozási, illetve aláírási jogosultsággal rendelkező munkatársai által használt elektronikus aláírás és annak grafikus megjelenítése tartalmazza legalább
a) az elektronikus aláírást létrehozó személy személyazonosító okmányában szereplő teljes nevét,
b) a szervezet megnevezését,
c) igény esetén a szervezeti egység megnevezését,
d) az elektronikus aláírást létrehozó személy beosztását,
e) az aláírás dátumát és pontos időpontját, valamint
f) kamarai jogtanácsosok esetén a kamarai azonosító számot (KASZ).
(6) A Miniszterelnökség kiadmányozási jogosultsággal nem, de elektronikus bélyegző használatára jogosult munkatársai által használt elektronikus bélyegző és annak grafikus megjelenítése tartalmazza legalább
a) az „A dokumentum elektronikus aláírással hitelesített” szöveget,
b) az aláírás dátumát (év, hó, nap, óra, perc pontossággal),
c) a Miniszterelnökség megnevezését, valamint
d) az elektronikus aláírást létrehozó személy személyazonosító okmányában szereplő teljes nevét.
(7) Amennyiben a dokumentumhitelesítést kamarai jogtanácsosi besorolásban végzi a munkatárs, úgy az (5) bekezdésben felsorolt adatokat tartalmazó elektronikus aláírást kell e célra használnia.
(8) A Miniszterelnökség által elektronikus formában készített és elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel ellátott iratok az ügyfél rendelkezési nyilvántartásában megjelölt módon vagy ügyfélkapuján található értesítési tárhelyre, a tárhelyszolgáltatás keretében kerülnek megküldésre.
(9) A Miniszterelnökség által elektronikus formában készített és elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel ellátott, az ügyfél részére elektronikus úton nem kézbesíthető küldemények levélpostai küldeményként a Magyar Posta Zrt. útján kerülnek megküldésre.
(10) A Miniszterelnökség elektronikus formában készített és elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel ellátott dokumentumai a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet] 1. mellékletében szereplő szervek részére a közszolgáltatási e-címregiszter rendszerén keresztül kialakított partnertörzs segítségével kerülnek továbbításra a szerv hivatali kapuján található értesítési tárhelyre.
(11) A Miniszterelnökség az általa elektronikus formában készített és elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel ellátott dokumentumait a 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletében nem szereplő szervek vagy magánszemélyek részére hivatali kapun, cégkapun, ügyfélkapun, ezek hiányában a Magyar Posta Zrt., az Állami Futárszolgálat, külön futár vagy kézbesítő útján továbbítja.
7. Az aláírás-létrehozó eszköz használatának rendje
7. § (1) Az aláírásra vagy kiadmányozásra jogosult személy intelligens chipkártya vagy token birtokában és a hozzá tartozó jelszó megadásával
a) a Szolgáltató által a kormányzati informatikai rendszerben biztosított, valamint a Miniszterelnökség által bevezetett aláírásra alkalmas szoftverrel hozhat létre minősített elektronikus aláírást az elektronikus dokumentumon, vagy
b) felülhitelesíthet korábban elkészített elektronikus dokumentumot elektronikus aláírással és minősített időbélyeggel.
(2) Az elektronikus aláírás használatára jogosult munkatárs az elektronikus aláírási jogosultságát kizárólag a Miniszterelnökség hatáskörébe tartozó eljárások során, a Miniszterelnökség képviseletében eljárva alkalmazhatja. Az elektronikus aláírás magáncélra és az aláírási jogosultságon kívül eső ügyekben nem használható fel.
(3) Az elektronikus aláírás használatára jogosult munkatárs köteles a részére kiadott elektronikus aláírás-létrehozó eszközt biztonságos helyen (zárható fiókban, szekrényben, lemezszekrényben) tárolni.
(4) Az elektronikus adathordozó elvesztése, illetve kompromittálódása, valamint az ahhoz tartozó jelszó elvesztése, elfelejtése esetén a tanúsítvány visszavonása ügyében köteles a munkatárs a 9. § (3) bekezdésében foglaltak szerint soron kívüli intézkedést tenni a kapcsolattartó felé.
(5) Az elektronikus aláírásra vagy kiadmányozásra jogosult személy átmenetileg sem adhatja át más részére az elektronikus aláíró eszközt, illetve a használatához szükséges PIN-kódot és a felfüggesztési kódot tartalmazó borítékokat. Ezen eszközök, kódok másra nem ruházhatóak át.
8. Az elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző érvényességére vonatkozó közös szabályok
8. § Az elektronikusan aláírt dokumentum hitelességének ellenőrzése során ki kell térni
a) az aláíró személyének,
b) az aláírás érvényességének, valamint
c) saját aláírás esetén az aláírásba ágyazott időbélyegző meglétének
vizsgálatára.
9. A Miniszterelnökség képviseletében használt aláírási tanúsítványok kezelésének rendje
9. § (1) Abban az esetben, ha az aláírás-létrehozó eszközt vagy az annak használatához szükséges jelszót
a) az elektronikus aláírással rendelkező személy elveszíti,
b) ellopják,
c) nyilvánosságra kerül, vagy
d) az a)–c) pontban meghatározott cselekmény gyanúja felmerül,
úgy a felhasználó köteles haladéktalanul felfüggesztési eljárást kezdeményezni a Szolgáltatónál a birtokában lévő felfüggesztési kód borítékban feltüntetett telefonszámra történő bediktálásával.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetekben a tanúsítvány felfüggesztésének megszüntetését és a tanúsítvány érvényességének visszaállítását a tanúsítvány felfüggesztésének napjától számított 5 napon belül az aláírási jogosultsággal rendelkező személy kezdeményezheti a Szolgáltatónál a birtokában lévő felfüggesztési kódot tartalmazó borítékban feltüntetett telefonszámra történő bediktálásával. Az aláírási jogosultsággal rendelkező személy a tanúsítvány státuszának mindenkori módosításáról legkésőbb a tanúsítvány státuszát érintő esemény bekövetkezését követő munkanapon írásban értesíti az IF vezetőjét és a szervezeti egysége vezetőjét.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt esetek bármelyike bekövetkezik, és az 5 napon belül nem hárul el, úgy a kapcsolattartó hivatalból visszavonási eljárást kezdeményez a Szolgáltató felé, illetve amennyiben a Szolgáltató nem kap jelzést a kompromittáló esemény elhárultáról, úgy a tanúsítványt a bejelentéstől számított 6. napon érvényteleníti.
(4) Ha a foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése, áthelyezés, az aláírási jogosultsággal rendelkező munkatárs kezdeményezése vagy egyéb ok miatt a kiadmányozási, illetve aláírási jogosultság megszűnik, úgy a szervezeti egység vezetője az aláírás-létrehozó eszköz visszavonása iránti igényt az IF vezetője részére írásban köteles megküldeni a belyegzonyilvantartas@me.gov.hu postafiókra. Az IF vezetője haladéktalanul kezdeményezi a visszavonási eljárást a Szolgáltatónál. A visszavonással a tanúsítvány véglegesen érvényét veszti, és a visszavont tanúsítvány alapján létrehozott elektronikus aláírás a továbbiakban dokumentumok hitelesítésére nem alkalmas.
(5) Az aláírás-létrehozó eszköz visszavonása kapcsán az IF vezetője gondoskodik a nyilvántartás módosításáról. Az érvényes és visszavont tanúsítványokról az IF nyilvántartást vezet.
(6) Az elektronikus aláírási jogosultsággal rendelkező személy köteles bejelenteni az IF vezetőjének, amennyiben a nevében, személyi adataiban, beosztásában változás történt.
(7) A Miniszterelnökség által alkalmazott elektronikus aláíráshoz kibocsátott tanúsítványban rögzített szervezeti adatok megváltozásáról az IF vezetője tájékoztatja a Szolgáltatót.
10. Az elektronikus aláírással és elektronikus bélyegzővel rendelkező dokumentumok hosszú távú megőrzése (archiválása)
10. § (1) Az archiválás céljai:
a) a dokumentumok bizalmasságának és integritásának védelme,
b) a jogosulatlan hozzáférés megakadályozása,
c) az utólagos módosítás lehetőségének kizárása.
(2) Az IF gondoskodik arról, hogy a Miniszterelnökség Egyedi Iratkezelési Szabályzatáról szóló ME KÁT utasítás 1. függeléke szerinti irattári tervben meghatározott megőrzési idő lejártáig a Miniszterelnökség hatáskörébe tartozó eljárások során létrehozott és elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel hitelesített dokumentumok – melyek képe a KIR3 iratkezelési szoftverben csatolmányként megtalálható – értelmezhetők (olvashatók) és visszakereshetők maradjanak, valamint azok az aláíráskori állapotukban változatlan formában legyenek elérhetőek.
(3) A 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 61. § (4) bekezdés b) pontja alapján a Miniszterelnökség az elektronikus ügyiratait a Miniszterelnökség KIR3 iratkezelési szoftverében mint elektronikus irattárban tárolja.
A PAPÍRALAPÚ DOKUMENTUMOK HITELES ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ ÉS ÜGYKEZELÉSI FELADATOK ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, VALAMINT EGYÉB SPECIÁLIS BÉLYEGZŐK HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI
11. A manuális bélyegzők használatára jogosultak köre és a bélyegzőhasználat feltételei
11. § Bélyegzők használatára a Szabályzat hatálya alá tartozó személyek jogosultak a Szabályzatban meghatározott feltételek mellett.
12. § (1) A Miniszterelnökségen a következő bélyegzők használhatók:
a) körbélyegző,
b) fejbélyegző,
c) ügyviteli bélyegző,
d) ellenjegyzésre szolgáló bélyegző,
e) biztonsági bélyegző,
f) speciális bélyegző.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt bélyegzők szükség esetén idegen nyelven is elkészíttethetők és használhatóak.
13. § (1) A Miniszterelnökségen használt, a 12. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti bélyegzők szigorú számadású bélyegzők.
(2) A 12. §-ban meghatározott bélyegzőket a hivatali idő után, illetve a hivatali helyiségből való távozáskor el kell zárni. A bélyegző használója felelős annak rendeltetésszerű használatáért, biztonságos őrzéséért.
(3) A bélyegzők lenyomatához – a 12. § (1) bekezdés c), d) és e) pontja szerinti bélyegzők kivételével – lila színű szöveglemezt kell használni.
(4) A 12. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bélyegző esetén piros színű szöveglemez is használható.
(5) A 12. §-ban meghatározott bélyegzők igénylése a 13. alcímben meghatározottak szerint történik.
12. A Miniszterelnökségen használt manuális bélyegzők típusai
12.1. Körbélyegző
14. § (1) Körbélyegzőt csak a Miniszterelnökség és a Közszolgálati Döntőbizottság iratain, másolatok hitelesítéséhez, iratkezelési segédletek és iratok összefűzésének hitelesítéséhez lehet használni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti papíralapú iraton a körbélyegző mellett a kiadmányozó aláírását és nevét, valamint az aláírás dátumát is fel kell tüntetni.
(3) Körbélyegző nélkül a papíralapú irat nem hiteles.
(4) A körbélyegzőt szükség szerint, épületen kívüli munkavégzés során, hivatali időben lehet az épületből kivinni.
(5) Az Állami Futárszolgálat által továbbítandó küldemények borítékjának lezárásakor a lezárás helyén a körbélyegző három lenyomatát kell elhelyezni.
15. § (1) A Miniszterelnökségen a következő körbélyegzőtípusok használhatók:
a) Átmérője 3,5 cm, középen Magyarország címere helyezkedik el, a bélyegző belső kerületén a következő szöveg kerül feltüntetésre: „Miniszterelnökség [szervezeti egység neve]” (SZMSZ-ben meghatározott szervezeti egységek megnevezése). A Miniszterelnökséget vezető miniszter vagy speciális feladatkörrel megbízott személy esetében megnevezésüket, illetve feladatkörüket kell feltüntetni. Amennyiben az adott szervezeti egység elnevezését viselő bélyegzőből csak egy készült, a címer alatt egy csillag szerepel. Amennyiben több bélyegző készül ugyanazon szervezeti egység elnevezésével, a címer alá 1-től növekvő sorszám kerül arab számmal (*sorszám.*) feltüntetésre;
b) Átmérője 2,2 cm, középen Magyarország címere helyezkedik el, a bélyegző belső kerületén a következő szöveg kerül feltüntetésre: „Miniszterelnökség”, a címer alatt a bélyegző sorszámát kell jelölni arab számmal (*sorszám.*);
c) Átmérője 1,6 cm, középen Magyarország címere helyezkedik el, a bélyegző belső kerületén a következő szöveg kerül feltüntetésre: „Miniszterelnökség”, a címer alatt a bélyegző sorszámát kell jelölni arab számmal (*sorszám.*);
d) Átmérője 3,5 cm, középen Magyarország címere helyezkedik el, a bélyegző belső kerületén a következő szöveg kerül feltüntetésre: „Közszolgálati Döntőbizottság” és „Közszolgálati Döntőbizottság Titkársága”.
(2) Az aláírásra jogosult írásban kijelölhet ügyviteli feladatot ellátó személyt a körbélyegző használatára.
12.2. Fejbélyegző
16. § (1) Fejbélyegző akkor használható, ha a szervezeti egységnek nem áll rendelkezésére nyomdai úton előállított, a szervezeti egységet mint feladót megjelölő boríték.
(2) Fejbélyegző a kimenő küldemények borítékán a feladó jelölésére használható.
(3) A Miniszterelnökségen olyan fejbélyegző használható, amely téglalap alakban, egymás alatt tartalmazza
a) a Miniszterelnökség megnevezést, valamint a Miniszterelnökség postafiókcímét vagy
b) a Miniszterelnökség megnevezést, az SZMSZ-ben meghatározott szervezeti egység elnevezését, valamint a Miniszterelnökség postafiókcímét.
(4) Fejbélyegzőn kizárólag a Miniszterelnökség postafiókcímei szerepelhetnek.
(5) A fejbélyegzőt a szervezeti egység vezetője jogosult igényelni, aki írásban kijelölhet ügyviteli feladatot ellátó személyt a fejbélyegző használatára.
12.3. Ügyviteli bélyegző
17. § (1) Az ügyviteli bélyegző az iratkezeléssel összefüggő tevékenység hatékony és egységes ellátását szolgálja.
(2) Ügyviteli bélyegzőt csak a Miniszterelnökség és a Közszolgálati Döntőbizottság iratain, valamint minősített adatkezelés során lehet használni.
(3) A Miniszterelnökségen ügyviteli bélyegzőként a következő bélyegzők használhatók:
a) érkeztető bélyegző,
b) érkeztető-iktatóbélyegző,
c) dátumbélyegző,
d) díjhitelesítő bélyegző,
e) hitelesítő bélyegző,
f) minősített küldeményen a minősítési jelölés és kezelési utasítások jelölésére szolgáló bélyegző,
g) futár kódszám,
h) tértivevények feladásánál használt bélyegzők,
i) névbélyegző,
j) egyéb, iratkezelést segítő bélyegző.
12.4. Ellenjegyzésre szolgáló bélyegző
18. § (1) Az ellenjegyzésre szolgáló bélyegző a Miniszterelnökség iratain a jogosult által történő ellenjegyzés igazolására szolgál.
(2) Ellenjegyzésre szolgáló bélyegző csak aláírással együtt, az aláíró nevének és az ellenjegyzés dátumának feltüntetésével használható.
(3) A Miniszterelnökségen ellenjegyzésre szolgáló bélyegzők következő típusai használhatók:
a) jogi ellenjegyző bélyegző,
b) pénzügyi ellenjegyző bélyegző.
(4) Az ellenjegyző személy feladatkörének ellátása során jogosult az ellenjegyzésre szolgáló bélyegző használatára.
12.5. Biztonsági bélyegző
19. § (1) A Miniszterelnökségen biztonsági bélyegzőként réz pecsétnyomót kell alkalmazni.
(2) A réz pecsétnyomó minősített iratok, biztonsági helyiségek kulcsai, illetve bélyegzők tárolására szolgáló, elektronikus biztonsági kóddal és zárszerkezettel nem rendelkező páncél- és lemezszekrények, valamint kulcsdobozok lezárására használható.
(3) A réz pecsétnyomót a páncél- és lemezszekrények, valamint kulcsdobozok lezárását követően kell használni, amely a lezárás után azok sértetlenségét biztosítja.
(4) A réz pecsétnyomó kör alakú, negatív lenyomatú bélyegző, melyen a következő felirat szerepel: „Miniszterelnökség – sorszám” vagy „Miniszterelnöki Hivatal – sorszám”.
(5) A réz pecsétnyomót a szervezeti egység vezetője jogosult igényelni, a páncél- és lemezszekrény, valamint a kulcsdobozok lezárásáért felelős munkatársaik számára.
12.6. Speciális bélyegző
20. § (1) A 12. § (1) bekezdés a)–e) pontjában nem szereplő, egyedi célra felhasználható bélyegző használatát indokolt esetben a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára engedélyezheti.
(2) Speciális bélyegzőként negatív szárazpecsét is igényelhető.
13. Bélyegző megrendelése
21. § (1) A Miniszterelnökségen bélyegzőt a Szabályzatban meghatározott körben és célra lehet rendelni.
(2) Megrendeléskor az igénylő szervezeti egység vezetőjének e-mail-címéről a belyegzonyilvantartas@me.gov.hu elektronikus e-mail-címre, szerkeszthető formátumban megküldött igény fogadható el.
(3) Amennyiben a kijelölt IF munkatárs a megrendelés ellenőrzése során megállapítja, hogy a megrendelés nem felel meg a Szabályzatban foglaltaknak, akkor e-mailben kéri a megrendelőt a korrekció elvégzésére. Ha a megrendelés szabályszerű, a kijelölt IF munkatárs a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság ellátási rendszerében (a továbbiakban: KELL rendszer) feladja az igénylést.
(4) Az IF által a KELL rendszerbe feltöltött igénylést a Miniszterelnökség intézményi kapcsolattartója jóváhagyja, és gondoskodik a bélyegző elkészíttetéséről.
(5) A Miniszterelnökség intézményi kapcsolattartója a Szabályzattól eltérő módon hozzá érkezett bélyegzőigénylést nem hagyhat jóvá.
14. Bélyegző nyilvántartása, kiadása
22. § (1) Az elkészült bélyegzőt a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság képviselője átadja a Miniszterelnökség IF munkatársának.
(2) A bélyegző nyilvántartása összefűzött, hitelesített nyilvántartó könyvben (a továbbiakban: Bélyegző nyilvántartó könyv) történik.
(3) A nyilvántartásba vételt követően a bélyegzőt az igénylő személy veheti át az IF munkatársától. Az átvételt az átvevő a Bélyegző nyilvántartó könyvben aláírásával igazolja.
(4) A bélyegzőt kézbesítő nem veheti át.
(5) A (3) bekezdés szerinti igénylő akadályoztatása esetén az általa – az IF által elektronikus úton küldött meghatalmazással – meghatalmazott és az irányítása alatt álló szervezeti egység állományába tartozó titkársági munkatárs átveheti a bélyegzőt. Az átvett bélyegzőért az átvevő személy teljeskörűen felel.
(6) A bélyegzőt átvevő személynek a jogviszonya megszűnése esetén a nevén lévő bélyegzőt le kell adnia az IF bélyegző nyilvántartást vezető munkatársa részére. Az IF bélyegző nyilvántartást vezető munkatársa intézkedik a változás rögzítéséről a Bélyegző nyilvántartó könyvben.
(7) A bélyegző átvételétől az átvevő az általa átvett bélyegzőért teljeskörűen felel, és az átvett bélyegzővel kapcsolatban elszámolási kötelezettség terheli.
15. Bélyegző elvesztése, megsemmisülése és eltulajdonítása
23. § (1) Amennyiben a bélyegző használója észleli, hogy a számára kiadott bélyegző elveszett, megsemmisült, vagy azt eltulajdonították, haladéktalanul intézkednie kell annak érdekében, hogy a bélyegzővel való visszaélés megakadályozható legyen, amelynek érdekében
a) írásban köteles értesíteni az IF vezetőjét, vagy
b) amennyiben bűncselekmény gyanúja merül fel, a bélyegzőt használó szervezeti egység vezetője külön értesítésben tájékoztatja az IF vezetőjét.
(2) Az IF vezetője mint a bélyegző nyilvántartásáért felelős vezető
a) bűncselekmény gyanúja esetén belső vizsgálatot kezdeményez, és szükség esetén kezdeményezi büntetőeljárás lefolytatását,
b) gondoskodik a bélyegző letiltásáról szóló közlemény megjelentetéséről a Hivatalos Értesítőben,
c) intézkedik a bélyegző elvesztésének, megsemmisülésének vagy eltulajdonításának feltüntetéséről a Bélyegző nyilvántartó könyvben,
d) intézkedik az elveszett vagy eltulajdonított bélyegző új sorszámmal történő pótlásáról,
e) intézkedik a letiltást követően előkerült körbélyegző selejtezéséről.
16. Bélyegző cseréje és pótlása
24. § (1) Abban az esetben, ha egy szervezeti egység elnevezése megváltozik, a bélyegző elhasználódik vagy megrongálódik, a szervezeti egység vezetője köteles kezdeményezni a bélyegző cseréjét.
(2) Bélyegző pótlására akkor kerül sor, ha az elveszett, megsemmisült vagy eltulajdonították.
(3) A bélyegző cseréje és pótlása az IF munkatársainak közreműködésével történik, az igényléssel megegyező eljárásrendben.
17. Bélyegző leadása
25. § (1) Bélyegző cseréje esetén aláírás ellenében csak akkor adható ki az új bélyegző, ha az addig használt bélyegzőt leadják az IF erre a feladatra kijelölt munkatársának, aki a leadás tényét a Bélyegző nyilvántartó könyvben rögzíti.
(2) A bélyegzőt kezelő munkatárs álláshelyváltása és jogviszonyának megszűnése vagy megszüntetése esetén a bélyegzőt köteles leadni az IF erre a feladatra kijelölt munkatársának. A bélyegző leadása esetén a 22. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazandó.
18. Bélyegző megsemmisítése
26. § (1) A leadott, később kiadásra nem kerülő bélyegző megsemmisítésre kerül. A megsemmisítést az IF munkatársai végzik.
(2) A megsemmisítésről minden esetben jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza a megsemmisítésre kerülő bélyegző lenyomatát, valamint a megsemmisítés tényét és dátumát, a megsemmisítésnél jelen lévők és az IF vezetőjének aláírását.
(3) A megsemmisítést úgy kell végrehajtani, hogy a megsemmisített bélyegzővel a továbbiakban ne lehessen lenyomatot képezni, illetve a megsemmisített bélyegző tartalma utólag ne legyen megállapítható.
(4) A megsemmisítés időpontját és a megsemmisítési jegyzőkönyv iktatószámát a Bélyegző nyilvántartó könyvben rögzíteni kell.
Az utasítást a 3/2025. (VII. 31.) MvM utasítás 3. §-a hatályon kívül helyezte 2025. augusztus 1. napjával.
A 3. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás