2024. évi VI. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az Országgyűlés felhatalmazást ad az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank létrehozásáról szóló Megállapodást módosító, a Bank Kormányzótanácsa által 2023. május 18-án meghozott, és a tagállamok által elfogadott 259. és 260. számú határozatok kötelező hatályának elismerésére.

A 259. számú határozat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) földrajzi tevékenységi körének szubszaharai bővítéséről, míg a 260. számú határozat egyes alaptőke korlátozások megszüntetéséről rendelkezik.

Az EBRD működésének szubszaharai Afrika és Irak térségre történő terjeszkedése

Az EBRD 2022. éves közgyűlése elvi jóváhagyás szintjén már elfogadta a szubszaharai térséget és Irakot magába foglaló korlátozott terjeszkedést. A megvalósítást az időközben kialakult orosz–ukrán konfliktus akadályozta meg, mivel akkor Ukrajna és a konfliktus által érintett országok támogatása került a Bank prioritásainak központjába.

A 259. számú határozatot az EBRD 2023. éves közgyűlése – Magyarországot is beleértve – megszavazta, mivel annak tartalmi elemei egybeesnek, mint Magyarország, mint az EBRD stratégiai törekvéseivel. A határozat hangsúlyozza a szubszaharai Afrika és Irak jelentőségét a nemzetközi közösség geopolitikai és fejlesztési prioritásainak megvalósításában. Hangsúlyozza, hogy a Bank prioritása továbbra is Ukrajna és az érintett országok támogatása, ugyanakkor felismeri annak jelentőségét, hogy az ukrajnai háborúval párhuzamosan foglalkozni kell a részvényesek szubszaharai és iraki célkitűzéseivel. Ennek alapját adja, hogy az új működési országokra irányuló korlátozott és fokozatos terjeszkedés nem ronthatja a Bank azon képességét, hogy támogassa a jelenlegi működési országokat, nem veszélyeztetheti a Bank AAA hitelminősítését, nem vezethet további tőkeemeléshez, illetve addicionalitást hoz a célpiacok tekintetében.

Alaptőkével kapcsolatos korlátozások megszüntetése a tőkekihelyezés növelése érdekében

Az alaptőke korlátozások megszüntetésére vonatkozó 260. számú határozat alapját a G-20 országcsoport ajánlása adja, ami a kereskedelmi bankok többsége által már korábban implementált technikai módosítás. Az EBRD alapító okirata szerint a rendes működéshez nyújtott kölcsönök, tőkebefektetések és garanciák teljes összege nem növelhető, ha az ilyen növelés meghaladná a jegyzett tőke és tartalékok teljes összegét. Az említett szabályozás miatt fennáll annak a veszélye, hogy a névleges törvényi limit kötelező érvényű korláttá válva akadályozhatja a műveleti országok támogatását, még akkor is, ha további kockázatviselési kapacitás áll rendelkezésre.

Jelen határozat által kezdeményezett „modernizálás” az alapítói okiratból a tőkemegfelelési keretrendszerbe (CAF) helyezi át a tőkeáttételi célokat, ami az alapítói okirat módosítása nélkül tesz lehetővé nagyobb rugalmasságot szükséges kiigazítások esetén. Megszűnik az EBRD hagyományos műveleteire vonatkozó tőkekorlátozás, illetve a tőkemegfelelési keretek szempontjait az Igazgatótanácsra ruházza.

A Módosítás tartalmát tekintve – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 4. §-a alapján – törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, ezért a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra tekintettel, a Módosítás kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés adhat felhatalmazást.

Az Nsztv. 7. § (2) bekezdése és 9. § (1) bekezdése szerint a kihirdetés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.

Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően a törvény 1. melléklete a Módosítás hivatalos magyar nyelvű fordítását, a 2. melléklete a hiteles angol nyelvű szövegét tartalmazza.

Hatályba léptető rendelkezés. A hatálybalépés napját – az Nsztv. 10. § (4) bekezdésének megfelelően – a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzétett közleményével állapítja meg.

Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés f) pontjának megfelelően tartalmazza a Módosítás végrehajtásáért felelős szerv (miniszter) megjelölését.