2024. évi LXIII. törvény indokolás

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásával gazdálkodik, feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből és költségvetési hozzájárulásból fedezi. A Hatóság önálló szabályozó szerv.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 134. § (1) bekezdése pontosította a gazdálkodás kereteit. Kiemelendő a vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásának fordulata.

Az Mttv. 134. § (2)–(3) bekezdései alapján, a Hatóság egységes költségvetését – mely tartalmazza a Hatóság, a Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) költségvetését – az Országgyűlés önálló törvényben fogadja el. A törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága – a Hatóság elnöke által a tárgyévet megelőző év szeptember 15-ig megküldött javaslata alapján – a tárgyévet megelőző év október 31-ig nyújtja be az Országgyűlésnek.

A Médiatanács az Mttv. alapján működő szervezet, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásával gazdálkodik. A Médiatanács az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy, költségvetését a Hatóság egységes költségvetésének részeként hagyja jóvá az Országgyűlés.

Az egységes költségvetés tartalmazza továbbá a média területét érintő Médiatanács kezelésében lévő kiadási és bevételi előirányzatokat is.

Az Alap az Mttv. 136. § (6) bekezdése szerint önálló jogi személy, melynek kezelője a Médiatanács. Az Alap éves költségvetését a Hatóság egységes költségvetésének mellékleteként az Országgyűlés hagyja jóvá.

Tervjavaslat: 17 070,0 millió Ft

A Hatóság köztisztviselőinek illetménye a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) szerinti közszolgálati jogviszony alapján, valamint elnöki döntés figyelembevételével került meghatározásra. Az előző évi tervhez hasonlóan, a személyi juttatások legjelentősebb elemét a Küt. szerinti illetmények, munkabérek jogcím jelenti.

A személyhez kapcsolódó térítések, juttatások és ezek vonzataként jelentkező járulékok a hatályos jogszabályoknak megfelelően kerültek a költségvetési tervjavaslatba.

A terv 800 fős létszámmal készült, amely az előző évi 775 fővel tervezett létszámhoz képest 25 fős bővülést jelent. A létszámemelés alapvető indoka, hogy az elmúlt időszakban a Hatóság feladatai bővültek, amely változás a feladatokban exponenciális növekedést indukált a meglévő feladatellátásra épülően azzal együtt, hogy a Hatóság törekszik informatikai rendszerek segítségével automatizálni a folyamatait. A feladatellátás hatékonyságának növelése érdekében végrehajtott korábbi szervezeti változások, egyes feladatok súlypontjának megerősítése, kiemelése, és az ezekkel összefüggő új, illetve többletfeladatok – különösen a gyermekvédelemmel, a mesterséges intelligenciával, kiberbiztonsággal kapcsolatos tevékenységek – szükségessé teszik a költségvetési létszám növelését.

Tervjavaslat: 16 598,0 millió Ft

A foglalkoztatottak személyi juttatásai 16 598,0 millió Ft-ot tesznek ki, amelynek 67,5%-át (11 199,2 millió Ft) a törvény szerinti illetmények, munkabérek adják. A költségvetés a Hatóság munkavállalói részére 8,0%-os általános bérfejlesztést tartalmaz.

A terv három havi jutalommal számol, amely teljesítményértékeléshez van kötve. A Hatóságnál félévente teljesítményértékelés történik, a Hatóság speciális feladataival összhangban. A Hatóság – mint önálló szabályozó szerv – elnöke saját hatáskörben jogosult az Mttv. 110/A. §-a szerint megállapítani a Hatóságnál dolgozó köztisztviselőkre vonatkozó (vezetők és beosztottak egyaránt) személyzeti és bérpolitikát. A teljesítményértékelési rendszerben meghatározott szempontok szerint végzett értékelés alapján, minden munkavállaló évente maximum három havi bérének megfelelő teljesítménybérben részesülhet. Ez összegszerűen a normatív jutalmak soron jelenik meg, mint a második legnagyobb jogcím az előirányzaton belül (2 930,0 millió Ft).

Céljuttatásra szánt kiadással 2025. évre nem tervez a Hatóság. A végkielégítési kiadások tervszáma az előző évivel azonos mértékben került megtervezésre, a Hatóság erre a célra 30,0 millió Ft-ot tervez. A szolgálati elismerés és törzsgárda jogcím tervszáma nagymértékű emelkedést mutat, a beállított tervszám 954,0 millió Ft. 2025-ben több mint 200 munkavállaló részesül törzsgárda jutalomban, akik a Hatóság megalakulásának időpontjától (2010. augusztus 11.) folyamatos munkaviszonnyal rendelkeznek. Emellett 100 fő felett van azon dolgozók száma, akik 5, illetve 10 éves törzsgárda jutalomban részesülhetnek jövő évben. A béren kívüli juttatások soron a korábbi évekhez hasonlóan jelentős összeg látható, 846,8 millió Ft. A foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai soron – így különösen betegszabadság idejére eső díjazás, önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetés – 532,0 millió Ft került a tervbe. Egyéb költségtérítésekre, támogatásokra 106,0 millió Ft-ot tervez a Hatóság.

Tervjavaslat: 472,0 millió Ft

A külső személyi juttatások előirányzata biztosít fedezetet a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében nem saját foglalkoztatottaknak fizetett díjazások kiadásaira, valamint a reprezentációs kiadásokra.

Tervjavaslat: 2 530,0 millió Ft

A munkaadókat terhelő járulékok a 2025. évre várható járulékkulcsokkal kerültek megtervezésre. A terv a szociális hozzájárulási adó mértékére 13,0%-ot, a munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó mértékére 15,0%-ot tartalmaz.

Tervjavaslat: 29 600,0 millió Ft

A dologi kiadások tervjavaslata a várható feladatok ellátásához szükséges erőforrások számszerűsítése mellett, a 2024. első félévi tény adatok, a 2024. második félévében várható teljesítések, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2024. évi egységes költségvetéséről szóló 2023. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: 2023. évi LXXV. törvény) szerinti előirányzat alapján került összeállításra. A dologi kiadások főösszege a 2023. évi LXXV. törvény szerinti 2024. évi előirányzat összegénél 470,0 millió Ft-tal, azaz 1,6%-kal magasabb. A többlet a szerződések, beszerzések összegébe beépülő inflációs hatást jeleníti meg. Az előirányzat tartalmazza az Adattörlő alkalmazás működtetése kapcsán tervezett, összesen 10 000,0 millió Ft kiadást is.

Tervjavaslat: 395,0 millió Ft

Ezen a tételen a szakmai anyagok (könyv, folyóirat, informatikai és mérési célú eszközök, amelyek legfeljebb egy évig szolgálják a tevékenységet), valamint üzemeltetési anyagok (papír, irodaszer, nyomtatvány, hajtóanyag, valamint egyéb üzemeltetési anyagok) kerültek megtervezésre. A 2025. évi előirányzat 40,0 millió Ft-tal magasabb a megelőző évi terv értékénél. A növekedés magyarázata, hogy az online adat- és tudásbázis szolgáltatások beszerzését, továbbá a hajtó- és kenőanyag-beszerzéseket a korábbiaknál magasabb értéken tudja megvalósítani a Hatóság.

Tervjavaslat: 3 545,0 millió Ft

Ez a jogcím biztosít fedezetet az informatikai szolgáltatásokra (számítógépes rendszerek tervezése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, továbbá szoftverek készítése, módosítása, informatikai eszközök bérlése, karbantartása, valamint az adatátviteli célú távközlési díjak és egyéb informatikai szolgáltatások) és az egyéb kommunikációs szolgáltatások költségeire.

Informatikai szolgáltatások igénybevételére 3 500,0 millió Ft-ot tervez a Hatóság. Az összeg 70,0 millió Ft növekedést mutat a 2024. évi előirányzathoz képest.

Az egyéb kommunikációs szolgáltatások soron a vezetékes és mobil távközlési díjak, a műsorvételi és műsorközlési jogdíjak kerültek a tervbe, 45,0 millió Ft összegben.

Tervjavaslat: 14 159,0 millió Ft

A dologi kiadások legjelentősebb előirányzata a szolgáltatási kiadások.

A közüzemi díjak 2025. évi tervértéke 604,0 millió Ft, melyből a villamosenergia szolgáltatás díja 500,0 millió Ft-ot tesz ki.

A bérleti és lízingdíjak 240,0 millió Ft-os összege megegyezik az előző évi terv értékével.

Jelentős kiadási tétel a tárgyi eszközökön, készleteken (az informatikai eszközök kivételével) végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások költsége (700,0 millió Ft), mint például az ingatlanok, járművek és a műszerek karbantartási kiadásai.

A szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások kiadásainak 9 895,0 millió Ft-os terv összegéből az Adattörlő alkalmazás kiadásai (7 874,0 millió Ft) 79,6%-ot képviselnek, 2025. évtől a tervérték tartalmazza az országos reklámkataszter vezetésével kapcsolatos kiadásokat is.

Szintén jelentős tétel az egyéb szolgáltatások költsége 2 720,0 millió Ft értékben. Ezen jogcím meghatározó eleme a mérésügyi- és ingatlan üzemeltetési kiadások, valamint a takarítási kiadások, de itt kerülnek elszámolásra a pénzügyi tevékenységhez kapcsolódó banki költségek, tranzakciós díjak, a postai szolgáltatás, továbbá a biztosítások is.

Tervjavaslat: 370,0 millió Ft

A jogcímen belül a kiküldetések kiadásai mintegy 64,9%-ot (240,0 millió Ft) képviselnek, ezen belül pedig a külföldi kiküldetések 97,9%-ot tesznek ki, amelyek valamennyi, a személyi juttatások között nem elszámolható kiadást, így különösen az utazási- és szállásköltségeket, az elszámolható élelmezési, utasbiztosítási kiadásokat, valamint a saját személygépkocsi igénybevételével kapcsolatos költségtérítéseket tartalmazzák.

A reklám- és propaganda kiadások (35,1%) között kerülnek elszámolásra a Hatóság tevékenységét bemutató, népszerűsítő és egyéb ismeretterjesztő célokat szolgáló reklám- és marketing anyagok, valamint hirdetések, közvélemény kutatási, médiafigyelési- és médiaelemzési szolgáltatások költségei. Ennek tervszáma 130,0 millió Ft.

Tervjavaslat: 11 131,0 millió Ft

Ezen a rovaton kell elszámolni a működési célú, előzetesen felszámított áfát, a fizetendő áfát, a kamatkiadásokat, az egyéb pénzügyi műveletek kiadásait (ideértve az év közbeni valutakészletek, valamint a devizaszámlán lévő deviza Ft-ra történő átváltásakor realizált árfolyamveszteséget, és a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséghez kapcsolódó realizált árfolyamveszteséget).

E költségvetési sor legjelentősebb tételei az áfakiadások, összesen 11 021,0 millió Ft értékben, ami a teljes előirányzat 99,0%-a. Az egyéb dologi kiadások tételei 110,0 millió Ft értékben szerepelnek a tervben. Ez a jogcím magában foglalja a tevékenység ellátásával kapcsolatban felmerülő adó- (áfa nélkül), vám-, illeték- és más adójellegű kifizetéseket, a kötelező jellegű díjakat (pl. úthasználati díjat, a járművek műszaki vizsgáztatásának díját), közbeszerzési díjakat. Fedezetet biztosít a más rovaton nem szerepeltethető dologi jellegű kiadásokra (pl. kötbér, jótállás, késedelmi kamat).

Tervjavaslat: 7 220,0 millió Ft

Ez az előirányzat magában foglalja a nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő kiadásokat (tagdíjak), valamint a működési célú támogatásokat. A jogcímnek a tervszáma elmarad az előző évi értéktől, a Hatóság a saját bevételek fel nem használt részéből kigazdálkodott működési támogatását az Alap részére az előző évi 8 000,0 millió Ft helyett 6 000,0 millió Ft-tal tervezi.

Tervjavaslat: 20,0 millió Ft

Ezen a rovaton kell elszámolni a nemzetközi szervezetekben történő részvétel után fizetendő tagsági díjakat.

Tervjavaslat: 380,0 millió Ft

Az egyéb működési célú kiadásokon belül, az államháztartáson belüli támogatásra 380,0 millió Ft-ot tartalmaz a tervjavaslat, a Hatóság 2025. évben is szerepet kíván vállalni a felsőoktatási együttműködések területén.

Tervjavaslat: 6 820,0 millió Ft

Az előirányzat az együttműködési megállapodásokon alapuló működési célú támogatások mellett, tartalmazza az Alap részére nyújtandó támogatást is. Ezt az összeget (6 000,0 millió Ft) az Alap közérdekű célra, a műsorszórás költségeinek finanszírozására használhatja fel.

Tervjavaslat: 3 060,0 millió Ft

A beruházási kiadások tervjavaslata a 2025. évben várható feladatok mellett a 2024. évi első félévi tényadatok, a várható teljesítések és a 2023. évi LXXV. törvény szerinti, 2024. évi előirányzatok figyelembevételével került kialakításra. A 2025. évben tovább folytatódnak a mérésügyi és informatikai fejlesztések.

Tervjavaslat: 450,0 millió Ft

Az immateriális javak beszerzése, létesítése terv soron az új szoftverek licenc,- használati- és tulajdonjogára fizetendő összegek szerepelnek.

A mérési célú szoftverek beszerzésének tervértéke 20,0 millió Ft.

További szoftverek, licencek beszerzésére 380,0 millió Ft-ot tervezett a Hatóság, ezen összeg azokra a kiadási tételekre nyújt fedezetet, amelyek a folyamatos és biztonságos informatikai működést biztosítják.

A 2025. évre egyéb vagyoni értékű jogok (40,0 millió Ft) továbbá szellemi termék, tanulmány, műszaki dokumentáció (10,0 millió Ft) beszerzésével is tervezett a Hatóság.

Tervjavaslat: 900,0 millió Ft

Az informatikai eszközök 2025. évi terve a Hatóságnak a számítástechnikai eszközök vásárlására irányuló igényeit tartalmazza a 2024. évi tervhez képest kis mértékű, 5,9 %-os eltéréssel.

Ezen jogcím kerete teszi lehetővé az informatikai rendszerek működtetéséhez szükséges tűzfalrendszer folyamatos fejlesztését, központi switch beszerzéseket, a munkaállomások színvonalának fenntartását biztosító beszerzéseket, valamint a speciális feladatokat ellátó információs technológiai eszközök megvásárlását.

Tervjavaslat: 1 166,4 millió Ft

Az egyéb tárgyi eszköz beszerzésekre tervezett összeg fedezetet nyújt az Infokommunikációs Erőforrások Főigazgató-helyettesi terület feladatellátáshoz szükséges műszervásárlásokra és mérőhelyek kialakítására, az elavult, elhasználódott műszerek cseréjére, továbbá új technológiájú berendezések, valamint új szolgáltatások mérésére alkalmas műszerek beszerzésére. A két jogcímre (műszerek vásárlása, mérőhelyek kialakítása) együttesen 1 000,0 millió Ft került betervezésre.

Tervjavaslat: 543,6 millió Ft

A beruházási áfa a 2025. évre érvényes 27,0%-os kulccsal került a tervbe.

Tervjavaslat: 20,0 millió Ft

Felújításokra 20,0 millió Ft-ot tervez a Hatóság.

Tervjavaslat: 15,7 millió Ft

Az előirányzat tartalmazza az ingatlanok értékét növelő felújítások kiadásait, a 2025. évi tervérték 15,7 millió Ft.

Tervjavaslat: 4,3 millió Ft

A felújítási áfa a 2025-ös évre érvényes 27,0%-os kulccsal került megtervezésre.

Tervjavaslat: 14 055,1 millió Ft

Az előirányzat tartalmazza az Alaptól kapott, a Médiatanács hivatali szervének működését biztosító forrást 4 055,1 millió Ft összeggel. A támogatás összege fedezi a teljes Médiaigazgatási terület és a Médiatanács Titkárság Főosztály kiadásait, amely magában foglalja a Médiatudományi Intézet kiadásait is.

Az előirányzat másik meghatározó tétele az Adattörlő alkalmazással kapcsolatos támogatási összeg. A közfeladat ellátásához szükséges forrás összege 2025-ben 10 000,0 millió Ft.

Tervjavaslat: 36 550,0 millió Ft

Tervjavaslat: 855,0 millió Ft

A 2025. évi tervezés alapját a 2024. év tényleges (a tervezésig megvalósult) és várható bevételi értéke képezi. Az elmúlt években a Szupergyors Internet Program és a Digitális Nemzet Fejlesztési Program végrehajtásához kapcsolódó szélessávú hálózatfejlesztési beruházások az engedélyezési ügyeknek jelentős részét tették ki. A fejlesztési programok első ütemének megvalósulására tekintettel, az építési eljárásból származó bevételek visszaesése várható. A benyújtott engedélykérelmek csökkenésével párhuzamosan a már megvalósult kivitelezésekhez kapcsolódó üzembehelyezéssel és használatbavétellel kapcsolatos hatósági eljárások számának növekedése feltételezhető. Az 5G technológia szabványosítását követően annak hálózati fejlesztései kerülnek előtérbe, így a bővítés kapcsán további beruházások várhatók a következő időszakban. A toronyengedélyezéshez kapcsolódó bevételi adatok nehezen tervezhetők. Az 5G korszerűsítések kapcsán 2025. évtől várhatók új, hírközlési antennák és antennatartó szerkezetek építésével, engedélyezésével összefüggő beruházások is, de elsősorban meglévő építményeket fognak igénybe venni a szolgáltatók. A hangsúly a modernizáción, hálózatfejlesztésen lesz.

A Hatóság hatásköri feladatai között 2024. évtől új tevékenységként szerepel az országos reklámkataszter vezetése [Mttv. 109. § (9) bekezdés]. A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 16/D. §-a alapján a tulajdonosoknak be kell jelenteni a Hatósághoz az országos reklámkataszterbe történő bejegyzés érdekében a már meglévő, szabályszerűen elhelyezett reklámeszközöket. A 2024. évi költségvetési terv készítésekor még nem volt ismert ezen új, hatósági tevékenység és az ahhoz kapcsolódó bevétel. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet 14/A. §-ban foglalt megállapításának megfelelően az új reklámeszköz bejegyzésére irányuló eljárás díja, valamint 2025. évtől az országos reklámkataszter üzemeltetéséért a nyilvántartott reklámeszközök után fizetendő díj mértéke 15 000 Ft reklámfelületenként. A reklámeszköz nyilvántartás 2025. évre tervezett éves bevétele 684,0 millió Ft.

Tervjavaslat: 29 315,0 millió Ft

A 2025. évi tervezés keretét alapvetően a mobilszolgáltató cégekkel megkötött, hatályos hatósági szerződések határozzák meg. A közhatalmi bevételek 80,2%-át teszik ki a frekvenciadíjak, melyek részletes bemutatása az alábbi, jogcím szerinti bontásban történik.

Tervjavaslat: 2 025,0 millió Ft

A 2100 MHz (UMTS) sáv a hagyományos, 3G technológiára alkalmas készülékek működtetését biztosítja, mely technológia azonban idővel kivezetésre kerül. A szolgáltatókkal kötött szerződések értelmében a frekvenciablokk a szerződések lejártáig a szolgáltatóknál marad.

A frekvencialekötés és -használat díjáról szóló 1/2011. (III. 31.) NMHH rendelet 2011. április 1-jei hatállyal módosította az UMTS frekvenciasáv után fizetendő díjakat. Megszűnt a felhasznált csatornák darabszámától függő díj, a szolgáltatóknak havonta kizárólag sávdíjat kell fizetniük, mely az egységdíj, az értékesített frekvenciasávok szélessége és az arra vonatkozó sávszorzó szorzataként képződő havi fix összeg.

A korábban alkalmazott negyedéves számlázás helyébe a havi fix összegű kiszámlázás lépett, mivel már nem kell a szolgáltatók havi adatközlésére várni. Ennek értelmében, a használt sáv után a szolgáltatók már egységesen, a sávszélesség alapján fizetik a díjat, mely beruházás ösztönző lépésként minősíthető.

A sávdíj mértéke 2014. január 1. óta nem változott, így a korábbi évekhez hasonló összegű bevétel várható. A blokkban a jogosultságok (Magyar Telekom Nyrt., Yettel Magyarország Zrt., Vodafone Magyarország Zrt.) 2027. június végén lejárnak. Mivel a jogosultságok már nem hosszabbíthatók meg, ezért tervezett az újraértékesítésük.

Tervjavaslat: 682,2 millió Ft

2025. évben jelentős változás nem várható a műsorszóró frekvenciákból származó bevételekkel kapcsolatban.

A digitális televíziókat érintően a tervezésnél figyelembe lett véve a mára csaknem teljes egészében kialakult 5 új országos hálózat. Jelentős változásra nem számít a Hatóság az országos és helyi/körzeti digitális televízióadókkal kapcsolatban, a bevételek várhatóan a 2024. évi szint körül stagnálnak majd.

Az analóg rádiózás terén az Mttv. értelmében fokozatosan kerül sor médiaszolgáltatási lehetőségek újrapályáztatására. A 2025–2029-es időtávban lejáró országos FM médiaszolgáltatási jogosultságok újrapályáztatása és jelentős műszaki változás nélküli tovább üzemeltetésük feltételezhető. A helyi és körzeti médiaszolgáltatások számának stagnálása várható, ami miatt a Hatóság jelentősebb változásra nem számít az FM műsorszórásból származó bevételekben.

A digitális rádiózás jövőjével, bővítésével kapcsolatban egyelőre nincs hivatalos, konkrét döntés. A bevételi tervszámok becslésekor azzal a feltételezéssel élt a Hatóság, hogy digitális rádió adóállomás nem fog üzemelni Magyarországon a 2025–2029-es időtávban. Még kérdéses, hogy a T-DAB hálózat kiépítése mikor és milyen formában várható, melyről jelenleg nem áll rendelkezésre információ.

Tervjavaslat: 688,3 millió Ft

Az URH rendszerek biztosítják többek között a vasúti rendszerek, a különböző diszpécser szolgálatok, a taxihálózatok, vagy adott telephelyek közti helyi kommunikációt. Az URH rendszerek száma már több éve stagnál, így az előző évekhez hasonló összegű bevétel lett tervezve 2025. évre. Ennek egyik oka, hogy a korszerű nyilvános rádiótelefon-szolgáltatások több területen is betörtek erre a piaci szegmensre is. A másik ok, hogy a korszerű digitális modulációk olyan hatékony spektrumhasználatot indukálnak, melynek következtében nem kell sávszélesség-bővítést alkalmaznia a felhasználónak, és így a tarifája sem módosul.

A 2014. évi pályáztatás után kiosztott 450 MHz sáv használata 2024. áprilisában lejárt, illetve üzemeltetése egy másik szolgáltató részére került kiadásra. A keretengedély URH jellegű, így a sávdíj használatából származó 152,3 millió Ft bevétel az URH frekvenciadíjakat növeli 2026. december 31-ig.

Tervjavaslat: 2 411,0 millió Ft

A hagyományos mikrohullámú frekvenciadíjakon a jövőben enyhe növekedés feltételezhető. A 32 GHz-es sáv megnyitása miatt a jelenleg működő rendszerek közül valószínűleg több átkerül majd a 32 GHz-es sávba, ezért csökkenhet a szolgáltatóktól befolyó bevétel.

A lekötési díjaknál enyhe csökkenés várható, hiszen a nagy szolgáltatók igyekeznek majd abban a sávban kialakítani a rendszereiket, amelyért fix díjat fizetnek.

Tervjavaslat: 47,0 millió Ft

E kategóriába azon rendszerek tartoznak, amelyek a frekvenciadíjak többi kategóriájába nem illenek. Tekintettel az ilyen típusú rendszerekben üzemeltetett alacsony állomásszámra és díjtételre, az egyéb frekvenciák használati díja nem szignifikáns összeg a bevételekben.

Tervjavaslat: 171,4 millió Ft

A 2012. évi pályázat szerint, a 26 GHz-es mikrohullámú sávban a fix sávdíjas mikro bevételek 2014. óta konstans értéken voltak. A sávokat használó szolgáltatók továbbra is aktívan üzemeltetnek eszközöket ebben a spektrumban is. Blokk visszaadás következtében a 2024-es előirányzathoz képest 20,1 millió Ft bevételcsökkenés prognosztizálható, a 2025. évben 171,4 millió Ft bevétellel tervez a Hatóság.

Tervjavaslat: 8 752,5 millió Ft

A 800 MHz-es sávban a három szolgáltató havi 450,0 millió Ft-os fizetési kötelezettséggel bír, amelyet a számlaegységesítési megállapodásnak megfelelően, a negyedév első hónapjának közepén számláz ki a Hatóság 30 napos fizetési határidővel. 2025. évben 5 400,0 millió Ft a várható bevétel ebben a sávban.

A 900 MHz-es sávban szintén minden blokk elkelt, a három szolgáltató havi 37,5 millió Ft-os fizetési kötelezettség szerint teljesít. A terv szerint 450,0 millió Ft bevétel várható ezen a jogcímen.

Az 1800 MHz-es sávban szintén minden megpályáztatott blokk értékesítésre került. A két nyertes szolgáltatónál ezen a jogcímen a várható összes teljesítés 675,0 millió Ft.

A 2600 MHz-es sávban négy blokk kelt el, a három nyertes szolgáltató negyedéves teljesítéssel rendezi díjfizetési kötelezettségét. A Hatóság ezen a jogcímen 2018-tól változatlan bevétellel, évi 2 227,5 millió Ft-tal tervez.

Tervjavaslat: 540,0 millió Ft

A 2016. év első félévében lezárult pályázat alapján a 3400–3800 MHz-es frekvencia tartományban 2*30 MHz duplex és 20 MHz szimplex sáv használati joga került értékesítésre. A sávok használatához kiadott határozatok hosszútávra rögzítik a frekvenciadíjakat.

A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. a teljes díjat fizeti meg (216,0 millió Ft), míg a Vodafone Magyarország Zrt. a 2019–2020. évi pályáztatás során nyilatkozott az 5G beruházásokról, és így megkapta a kiépítés további időszakára is az 50,0%-os díjkedvezményt (324,0 millió Ft).

Tervjavaslat: 4 570,8 millió Ft

A 700 MHz-es sáv teljes spektruma elkelt 2020-ban. A terv szerint 1 950,0 millió Ft bevétel várható ezen a jogcímen.

A 2100 MHz-es sávban két szolgáltató havi 97,5 millió Ft-os fizetési kötelezettség szerint teljesít. A 2025. évi tervezett bevétel 1 170,0 millió Ft ezen a jogcímen.

A 3600 MHz-es sávban három nagy szolgáltató szerzett jogosultságot, az éves bevételi összeg 1 450,8 millió Ft.

Tervjavaslat: 9 360,0 millió Ft

A 900 MHz-es és 1800 MHz-es frekvenciasávok használati jogosultságainak licitálására 2021. január 28-án került sor. Az árverésen a szolgáltatók az egyes frekvenciasávokon belül arra licitálhattak, hogy az adott sávban a kezdőlicit értékéről indulva mennyi frekvenciablokkra tartanak igényt.

A Magyar Telekom Nyrt. a 900 MHz-es sávban 16 MHz-et, az 1800 MHz-es sávban 40 MHz-et nyert el. A Yettel Magyarország Zrt. a 900 MHz-es sávban 26 MHz-et szerzett, az 1800 MHz-es sávban pedig 40 MHz-re licitált sikerrel. A Vodafone Magyarország Zrt. a 900 MHz-es sávban 18 MHz-re, az 1800 MHz-es sávban pedig 40 MHz-re tett szert.

A jogosultságok tizenöt évig, 2037. április 9-ig érvényesek, azt követően, hogy az előző jogosultságok 2022 áprilisában lejártak.

2025. évre a 900 MHz sávdíj és az 1800 MHz sávdíj tervezett bevétele egyaránt 4 680,0 millió Ft. A 2020. évi pályázatok határozatai szerint, az új blokkok után havonta fizetnek a szolgáltatók.

Tervjavaslat: 66,8 millió Ft

A 32 GHz-es sáv értékesítése és a pályáztatás 2023 májusában lezárult. A pályázat nyertesei 4 évig 50,0%-os díjkedvezményre jogosultak. A nyertesek 2023. második félévétől használhatják a sávokat. Ezzel egyidejűleg megkezdődhetett a sáv számlázása is. A 2025. évre tervezett bevétel 66,8 millió Ft.

A 32 GHz-es sáv megnyitása után a nyertesek várhatóan ebbe a sávba helyezik át a fix rendszereik állomásait, és azokat fogják bővíteni. Ennek következtében a hagyományos mikrohullámú sávok bevételei enyhén csökkenhetnek, ami azonban a Hatóság bevételeit szignifikánsan nem módosítja.

Tervjavaslat: 2 610,0 millió Ft

Ez a bevételi jogcím az azonosítók használati díjából áll.

A hírközlő hálózatok működéséhez és működtetéséhez, illetőleg a szolgáltatások nyújtásához szükséges számok, címek és ezek tartományai – összefoglaló néven az azonosítók – korlátozott erőforrások. A rendelkezésre álló azonosítókat az Azonosítók Nemzeti Felosztási Terve tartalmazza, amely az azonosítók összességének az egyes tevékenységek és szolgáltatások közötti felosztását, az azonosítók típusát, felosztását és terjedelmét határozza meg.

Az azonosítók díja beszedése az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz szükséges azonosítók lekötésének és használatának díjáról szóló 5/2012. (I. 24.) NMHH rendelet alapján történik.

A Hatóság 2025. évre vonatkozóan 2 610,0 millió Ft azonosítógazdálkodási díjbevételt prognosztizált. Hosszabb időtávlatban az azonosítóhasználati díjbevétel változással járó nagyobb cégmozgások előre nem láthatóak.

A kijelölhető azonosítók nagy száma miatt, előzetes lekötések nem indokoltak, ezért lekötési díjbevétel tervezése nem szükséges. A számhordozási díjak éves átlagban kiegyenlítődnek, mivel az egyik szolgáltatótól „elhordozott” számok díjai néhány nap differenciával megjelennek a fogadó szolgáltatónál, így egyenlegében nulla összeggel kalkulált a Hatóság.

Tervjavaslat: 3 507,0 millió Ft

A felügyeleti díj mértékét, a felügyeleti díjjal kapcsolatos adatszolgáltatást a felügyeleti díjról szóló 7/2016. (X. 14.) NMHH rendelet (a továbbiakban: felügyeleti díj rendelet), valamint az online platform szolgáltatást nyújtó szolgáltatók által fizetendő felügyeleti díjról szóló 6/2024. (VII. 7.) NMHH rendelet szabályozza.

A postai és a hírközlési szolgáltatók felügyeleti díjából származó bevételi tervszám meghatározásakor a Hatóság a szolgáltatók számának csökkenésével számolt, a piacra jellemző konszolidáció és a kisebb szereplők kilépése okán. Ennek ellenére a korábbinál magasabb díjbevétel került tervezésre a díjkedvezmények megszűnése és a felügyeleti díj rendeletben foglalt díjfizetési kötelezettség mértékének emelkedése következtében.

A postai szolgáltatók esetében – a szorzószám 17,7%-os növekedése mellett – 400,0 millió Ft bevétel várható. Az elektronikus hírközlési szolgáltatók esetében a 17,9%-os emelkedéssel együtt 3 000,0 millió Ft felügyeleti díj bevétellel tervez a Hatóság 2025-re.

2024. évben került meghatározásra új díjtételként az online platform szolgáltatók felügyeleti díja, amely a mikro- és kisvállalkozásnak nem minősülő, online platformot üzemeltető szolgáltatókra terjed ki. A díjbevétel további tervezésének alapja a hatálya alá tartozó szolgáltatók árbevételének növekedése és a felügyeleti díj számítás szorzószámainak változatlansága voltak. A terv szerint 107,0 millió Ft várható ezen a jogcímen 2025-ben.

Tervjavaslat: 8,5 millió Ft

Az üzemeltetési díj a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 43/N. § (6) bekezdésére tekintettel, a helyi és körzeti vételkörzetű földfelszíni műsorterjesztési szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő digitális televízió-műsorszóró adó üzemeltetési jogosultságának gyakorlására feljogosító hatósági szerződésben a felek által meghatározott üzemeltetési jogosultságért fizetendő díj mértéke alapján tervezett bevétel.

Tervjavaslat: 250,0 millió Ft

A bírság nagyságrendje nehezen becsülhető, mivel a kirótt bírságok nagymértékben függenek a szolgáltatók jogkövető magatartásától. A terv bázis alapon készült.

Tervjavaslat: 4,5 millió Ft

Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) értelmében az adók, díjak módjára behajtható bevételekhez kapcsolódó késedelmi pótlékot a közhatalmi bevételek között kell kimutatni, így ezen a jogcímen 4,5 millió Ft bevételt prognosztizál a Hatóság.

Tervjavaslat: 8 852,0 millió Ft

Tervjavaslat: 2,8 millió Ft

A jogcím az egyéb központi osztalékbevételből származó összeget tartalmazza. A tervsor az Interszputnyik Nemzetközi Űrtávközlési Szervezet befizetéséhez kapcsolódik. E szervezetnek Magyarország az egyik alapító tagja. A nemzetközi szerződés alapján, a Hatóság képviseli hazánkat, így a szervezet a Hatóság részére utalja át a 2025. évben Magyarországot illető osztalékot.

Tervjavaslat: 8 758,9 millió Ft

Az általános forgalmi adó bevételek az adóköteles bevételek után befolyt áfa összegét tartalmazzák, a 2025. évre érvényes 27,0%-os kulccsal. A tervezés szempontjából releváns főbb adóköteles bevételek a frekvenciadíjak, valamint az azonosítók díja jogcímeken befolyó bevételek.

Tervjavaslat: 20,0 millió Ft

Az Áhsz. értelmében, ezt a jogcímet külön soron kell nyilvántartani. 20,0 millió Ft bevétel szerepel a javaslatban.

Tervjavaslat: 70,3 millió Ft

Ezen a soron a pályázati részvételi díjakból, egyéb költség-visszatérítésekből, utólagos egyéb térítések bevételeiből, kötbérből, kártérítésből, késedelmi kamatból, jogtanácsosi díjakból, perköltségekből és az alkalmazottak térítéséből származó bevételek szerepelnek.

Ez a bevétel típus is a jellegéből adódóan főként bázis alapon tervezhető.

Tervjavaslat: 40,0 millió Ft

A jogcímen a felesleges és az elhasználódott eszközök, az immateriális javak és az ingatlanok értékesítéséből származó bevételek jelennek meg.

2025. évben a csereérett intézményi gépjárművek értékesítéséből származó bevétellel tervez a Hatóság.

Tervjavaslat: 2,9 millió Ft

A tervsoron a munkavállalók részére nyújtott kölcsönök visszatérüléséből számított összeg szerepel.

Tervjavaslat: 197,0 millió Ft

A Médiatanács létszáma 5 fő, mely a Médiatanács elnökéből és annak tagjaiból áll.

Az Mttv. 2019. augusztus 1-i módosítása érintette a Médiatanács elnökének és tagjainak illetményére vonatkozó szabályozást is.

Az Mttv. 130. § (1) bekezdése szerint: „A Médiatanács elnöke az Elnök havi illetménye 10%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult”.

A tagok tiszteletdíjának összegéről az Mttv. 130. § (2) bekezdése rendelkezik: „A Médiatanács tagja az Elnök havi illetménye 40%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult”.

Az Mttv. 112. § (3) bekezdése szerint „Az Elnök havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 80%-a.”

Az Mnbtv. a fenti bekezdés tekintetében 2022. december 22-i hatállyal megváltozott, így a jegybank elnökének illetménye a korábbi fix alapbér helyett az Állami Számvevőszék elnökének keresetéhez lett igazítva, amely a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tizenkétszerese. E változás miatt, mind a Médiatanács elnökének, mind a tagoknak a tiszteletdíja dinamikus, évről-évre változó mértékű lett.

A fentiekre tekintettel, a Médiatanács elnökének és tagjainak tiszteletdíjaként összesen 176,0 millió Ft került a tervbe.

A Médiatanács munkájának szakértői támogatására a személyi juttatások között 21,0 millió Ft megbízási díj van előirányozva.

Az összes személyi juttatási előirányzat terve 197,0 millió Ft.

Tervjavaslat: 26,0 millió Ft

A munkaadókat terhelő járulékok a 2025. évre várható járulékkulcsokkal kerültek megtervezésre. A terv a tiszteletdíjak és a megbízási díjak után számított szociális hozzájárulási adó mértékére 13,0%-ot tartalmaz.

Tervjavaslat: 450,0 millió Ft

A dologi kiadások előirányzata között került tervezésre a szolgáltatási kiadások jogcím 55,4 millió Ft összegben, amely tartalmazza a Médiatanács munkájának támogatására a külső szakmai szolgáltatások fedezetét 36,0 millió Ft összegben. Az előirányzat tartalmazza továbbá a dologi kiadásokra számított működési célú előzetesen felszámított áfa 15,0 millió Ft-os összegét, valamint a médiapiaci bevételek – Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé továbbutalandó – áfa részét (379,6 millió Ft), melyek együttes összege 450,0 millió Ft.

Tervjavaslat: 44,0 millió Ft

A társszabályozó szervezetek működésének finanszírozására 44,0 millió Ft támogatás került a tervbe.

Tervjavaslat: 19,0 millió Ft

A beruházások előirányzata 19,0 millió Ft összeggel került a tervbe, amely a Médiatanács tagok munkájának műszaki, tárgyi feltételeit hivatott biztosítani.

Tervjavaslat: 356,4 millió Ft

A Médiatanács működését biztosító támogatás az Mttv. 135. § (2) bekezdése alapján 2025-ben 356,4 millió Ft összegben került tervezésre.

Tervjavaslat: 379,6 millió Ft

A működési bevételek előirányzata teljes összegében a Médiatanács kezelésében lévő bevételi előirányzatok áfa köteles bevételeinek áfa vonzatát tartalmazza.

A kiadási előirányzatok a bevételi előirányzatokkal egyezően kerültek a tervbe.

A Médiatanács kezelésében lévő előirányzataként kerültek tervezésre a Hivatal által kiszámlázandó, de véglegesen az Alapot illető médiaszolgáltatási-, frekvenciapályázati díjak, valamint a kötbér, a bírság és az óvadék összege.

A médiaszolgáltatási díjak tervezett összegében figyelembevételre kerültek a legnézettebb országos kereskedelmi televíziók bevételei (RTL Klub Zrt. – 81,3 millió Ft, TV2 Zrt. – 109,6 millió Ft), az országos rádiós kereskedelmi jogosultság hasznosításából származó bevétel (Hold Rádiós és Televíziós Reklám Kft. – 629,5 millió Ft), valamint minden más kereskedelmi rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatás várható bevétele (584,6 millió Ft). A fentiek eredményeként, összesen mintegy 1 405,0 millió Ft-os médiaszolgáltatási bevétel szerepel a tervben.

A frekvencia pályázati díj előirányzata alacsonyabb összeggel (1,0 millió Ft) szerepel a tervben, mint 2024-ben, mivel számottevő frekvencia-pályáztatás nem szerepel a 2025. évi tervek között, így ezzel kapcsolatban felmerülő nagyobb összegű pályázati díj bevétel sem prognosztizálható.

A kötbér és bírság együttes tervezett összege 36,0 millió Ft.

Az óvadék előirányzaton –2,0 millió Ft pénzforgalmi teljesítés várható 2025-ben (visszautalás), ami a rádiók 2024. év végén várható díjfelülvizsgálatának (díjcsökkentés) következménye.

Az Alap tevékenységét az Mttv. 136. § (1) bekezdése határozza meg. Feladatai, kiadásai is ennek megfelelően oszlanak meg.

Az Alap egyrészt műsorokat gyárt és vásárol, gazdálkodik a rábízott közszolgálati ingatlan- és médiavagyonnal, másrészt finanszírozó a közszolgálati médiaszolgáltató, a Médiatanács, annak hivatala, a Közszolgálati Közalapítvány, továbbá a közszolgálati feladatokat ellátó leányvállalatai tekintetében, valamint a Médiatanács által kiírt pályázatok útján támogatásokat nyújt.

A költségvetés összeállítása során is e funkcióknak megfelelően kerültek meghatározásra az egyes kiadási sorok.

A központi költségvetésből kapott közszolgálati hozzájárulás egy részét az Alap pénzalapi funkciójának megfelelően továbbutalja a Médiatanács, a Médiatanács hivatali szerve, a Közszolgálati Közalapítvány részére, valamint felhasználja az alábbi jogcímeknek megfelelően.

Az Alap pályázatok útján a Médiatanács döntése alapján támogatásokat folyósít a közösségi médiaszolgáltatások támogatására, amely célra 1 440,0 millió Ft került tervezésre.

Az Alap feladata a közszolgálati médiaszolgáltató működésének finanszírozása. A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. működésére 2 438,1 millió Ft-ot tartalmaz a tervezet.

Az Alap médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenységének kiadásai tartalmazzák az Alap működésének, a műsorgyártásnak és a vagyongazdálkodásnak valamennyi személyi, járulék, dologi és felhalmozási kiadását.

A Magyar Rádió Művészeti Együttesei Nonprofit Kft. az Alap tulajdonosi joggyakorlásában lévő, a Magyar Állam tulajdonában álló gazdasági társaság, melynek közhasznú működésének feltételeit az Alap biztosítja.

Az Alap – a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény szerinti feladatok ellátására – a rádiós és televíziós műsorszámok gyűjtésének, nyilvántartásának, megőrzésének és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételének elvégzésére létrehozta az MTVA Digitalizációs Műhely Kft.-t, amely működésének finanszírozását az Alap biztosítja.

A Közszolgálati Médiaakadémia Alapítványt az Alap azzal a céllal hozta létre, hogy biztosítsa a mindenkori közmédia számára a belső és külső képzéseket, ösztöndíj és gyakornoki programok útján segítse a közszolgálati újságíróképzést és egyéb szakmai programokat. Az Alapítvány működéséhez az Alap támogatást nyújt.

Az N.S. Média és Vagyonkezelő Kft. A jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XV. törvény által módosított Mttv. 215/D §-a alapján 2024. május 10-től az Alap tulajdonosi joggyakorlásába került, finanszírozását az Alap biztosítja.

Az Mttv. 136. § (3) bekezdése alapján a médiaszolgáltatási díj az Alap bevétele, melyet a Hatóság szed be és utalja át az Alap részére. A médiaszolgáltatási díj általános forgalmi adó köteles bevétel. A kiszámlázott, azonban pénzügyileg nem rendezett díjak után az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség a Hatóságot terheli, azt az Alap finanszírozza meg a Hatóság részére. Az Alap által a Hatóság részére finanszírozásként átutalt összeg, valamint a térülésként visszautalt összegek egyenlege az előző évek tény adatai és a tervezett médiaszolgáltatási díj alapján A Médiatanácsot terhelő, a médiaszolgáltatók által be nem fizetett általános forgalmi adó soron került megtervezésre.

A szerzői jogi törvény alapján az Alapnak ún. „must carry” jogdíjat kell fizetnie a jogkezelőnek.

A kiadások között az átlátható elszámolás miatt külön soron kerül bemutatásra az Mttv. 134. § (5) szerinti befizetések felhasználása. A Hatóság által biztosított forrás a műsorterjesztési költségek egyrészét hivatott finanszírozni. A műsorterjesztési költségek forrásátcsoportosítással finanszírozott része e miatt ezen a soron szerepel, míg a fennmaradó rész az Alap dologi költségei között. A költségek 2023-ban jelentős mértékben emelkedtek a kiugróan magas 2022. évi ipari termelői árindex miatt, és további emelkedést okozott a 2023. évi ipari termelői és fogyasztói árindex, ami miatt már 2024-ben is jelentős költségtömeget képez a dologi kiadásokon belül a műsorterjesztési költség.

Az Alap kamatfizetési kötelezettsége, egyéb pénzügyi ráfordítások soron elsősorban bankköltségek, pénzintézeti jutalékok, a nemzetközi szerződésekhez kapcsolódó bankgaranciák éves és kibocsátási díja került tervezésre.

Az Alap bevételeit az Mttv. 136. § (3) bekezdése határozza meg. Ennek megfelelően a bevételek tervezése a következő tényezők figyelembevételével történt.

A közszolgálati hozzájárulás az Mttv. 4. számú melléklete és a 2025. évi közszolgálati feladatok tervezett költségigényének alapján került meghatározásra.

A médiaszolgáltatási díj a kereskedelmi médiaszolgáltatók által befizetett médiaszolgáltatási díjat, a pályázati díjak a frekvencia pályázati díjak és a támogatási pályázati díjak Alapot illető bevételi hányadát tartalmazzák. A médiaszolgáltatási díj bevétel előirányzata 2025-ben emelkedik, mivel 2024. július 1-jétől a médiaszolgáltatók már nem mentesülnek a negyedéves médiaszolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.

A médiaszolgáltatási szerződésszegési kötbér, bírság, óvadék tartalmazza a médiaszolgáltatók által befizetett összegeket, amelyeket az Mttv., illetve a médiaszolgáltatási szerződés megsértése miatt szab ki a Médiatanács.

A médiaszolgáltatással kapcsolatos bevételi tételek a Hatóság tervei alapján kerültek meghatározásra.

Az Mttv-nek a Hatóság és a Médiatanács gazdálkodására vonatkozó szabályai, különösen az Mttv. 134. § (5) bekezdése megfelelő alkalmazásával, a közfeladat ellátásának folyamatos magas szintű biztosítása érdekében a Hatóság elnöke dönthet arról, hogy forrást biztosít az Alap részére. Az Alap gazdálkodásához az utóbbi években a Hatóság csoportosított át forrást az Mttv. 134. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján. A 2025-ös év során is szükséges a forrásátcsoportosítás, ami az Alap műsorterjesztési költségeinek egy jelentős részét hivatott finanszírozni. Az Alap Médiatanács által elfogadott középtávú tervében a forrásátcsoportosítás 6 000,0 millió Ft összegben szerepel, az előirányzat is ezt az összeget tartalmazza.

Az Mttv. alapján a kereskedelmi és vagyongazdálkodási bevételek az Alapot illetik. Ezen a jogcímen a reklámbevételek és az egyéb kereskedelmi, hasznosítási bevételek szerepelnek bruttó módon. A tervezés során a reklámpiac helyzete és a 2025. évre vonatkozó bevételi várakozások kerültek figyelembevételre.

A § a maradványok felhasználásáról szóló szabályozást tartalmazza.

A § a törvény hatályba léptetéséhez szükséges rendelkezést tartalmazza.