2024. évi LXIV. törvény

az online csalások elleni további hatékony fellépés érdekében szükséges és egyéb törvények módosításáról¹

2025.01.01.

1. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

1. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 40/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) és (4) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 262. § (3)–(5) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénztár az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, pénztártitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni. A Be. 262/A. §-a szerinti adatkérés esetén a pénztár az ügyészségnek az ügyfélre vagy a pénztári szerződésre vonatkozó külön engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, pénztártitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.”

(2) Az Öpt. 40/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A törvényben meghatározott feladatok hatékony teljesítése érdekében a pénztár a nyomozó hatósággal vagy az ügyészséggel együttműködési megállapodást köthet.”

2. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

2. § (1) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 12. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Nincs helye kiadatásnak, ha)

„f) a kiadni kért személy kiadásához harmadik ország vagy az Európai Unió tagállamának hozzájárulása szükséges, és a hozzájárulást a harmadik ország vagy az Európai Unió tagállama nem adja meg.”

(2) Az Nbjt. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a Fővárosi Törvényszék a hozzájárulás megadását a kiadatási kérelemnek a hozzájárulás iránti kérelem szempontjából lényeges adatainak, így különösen a bűncselekmény tényállásának és jogi minősítésének a továbbításával, a miniszter útján kezdeményezi. Ha a megkeresett ország az Európai Unió tagállama, a hozzájárulás iránti kérelem továbbítása során az Európai Unió tagállamaival folyatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény alkalmazásával kell eljárni. A kezdeményezésben a Fővárosi Törvényszék tájékoztatást nyújt a kiadatási eljárás határidejéről, és ennek figyelembevételével a hozzájárulás megadására megfelelő határidőt tűz.”

(3) Az Nbjt. 85. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„d) 12. § (1) bekezdés f) pontja és (3) bekezdése, valamint 16. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB kerethatározatnak”

(való megfelelést szolgálja.)

3. § Az Nbjt. 16. § (2) bekezdésében a „ha a kiadatás feltételei” szövegrész helyébe a „ha a kiadatás feltételei, vagy – az Európai Unió tagállama által előterjesztett kiadatási kérelem esetén – az európai elfogatóparancs feltételei” szöveg lép.

4. § Hatályát veszti az Nbjt. 16. § (1) bekezdés a) pontjában az „ , és nem adják át” szövegrész.

3. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

5. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 79. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) és (4) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be) 262. § (3)–(5) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénztár az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, pénztártitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni. A Be. 262/A. §-a szerinti adatkérés esetén a pénztár az ügyészségnek az ügyfélre vagy a pénztári szerződésre vonatkozó külön engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, pénztártitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.”

(2) Az Mpt. 79. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A törvényben meghatározott feladatok hatékony teljesítése érdekében a pénztár a nyomozó hatósággal vagy az ügyészséggel együttműködési megállapodást köthet.”

4. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása

6. § A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 6. § (1) és (3) bekezdésében a „hatszázötvenezer” szövegrész helyébe a „hétszáznyolcvanezer” szöveg lép.

5. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

7. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) a következő 371/A. §-sal egészül ki:

„371/A. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) és (4) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 262. § (3)–(5) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a tőzsde, a központi értéktár és a központi szerződő fél az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, értékpapírtitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni. A Be. 262/A. §-a szerinti adatkérés esetén a tőzsde, a központi értéktár és a központi szerződő fél az ügyészségnek az ügyfélre vagy az értékpapír-szerződésre vonatkozó külön engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, értékpapírtitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.”

(2) A Tpt. „Értékpapírtitok” alcíme a következő 374/B. §-sal egészül ki:

„374/B. § A törvényben meghatározott feladatok hatékony teljesítése érdekében a tőzsde, a központi értéktár és a központi szerződő fél a nyomozó hatósággal vagy az ügyészséggel együttműködési megállapodást köthet.”

6. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

8. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 34. § b) pont 3. alpontjában a „vagy” szövegrész helyébe az „ , illetve” szöveg lép.

7. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

9. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) „Fellépés az azonosítók visszaélésszerű felhasználásával szemben” alcíme a következő 91/B. §-sal egészül ki:

„91/B. § (1) A nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatást nyújtó szolgáltató a hálózat és a szolgáltatás biztonságának növelése érdekében, az azonosító felhasználásával elkövetett egyes visszaélések elleni hatékony fellépés céljából, a hálózatába nemzetközi irányból érkező hívás irányítása – ideértve a végződtetést is – előtt az Elnök rendeletében meghatározott módon azonosítóval való visszaélés megelőzését szolgáló vizsgálatot végez. A hívást a szolgáltató abban az esetben irányíthatja tovább, ha az Elnök rendeletében foglalt feltételek megvalósultak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése érdekében a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatást nyújtó szolgáltatók kötelesek a Hatósággal és egymással az Elnök rendeletében meghatározott módon együttműködni.

(3) A (2) bekezdés szerint együttműködésre kötelezett szolgáltató az (1) bekezdés szerinti vizsgálat elvégzése, az ezzel kapcsolatos előfizetői panaszokkal és hibabejelentésekkel összefüggő feladatok ellátása céljából kezeli a 157. § (2) bekezdés a)–c) és e)–f) pontja szerinti adatok közül azokat, amelyek a visszaélés megelőzését szolgáló vizsgálatok elvégzéséhez, a panaszok és a hibabejelentések kezeléséhez feltétlenül szükségesek. Az adatok kezelésére az (1) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása céljából a vizsgálathoz szükséges mértékben és ideig kerülhet sor.

(4) A Hatóság ajánlást adhat ki a (2) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség teljesítésével, valamint az (1) bekezdés szerinti vizsgálattal összefüggő intézkedések részletes műszaki tartalmáról, amelyet a honlapján közzétesz.

(5) Ha a szolgáltató az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Hivatal ideiglenes biztosítási intézkedésként megtilthatja a szolgáltató hálózatába nemzetközi irányból érkező hívások fogadását és irányítását.”

10. § Az Eht. a 92/C. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Együttműködési megállapodás megkötése

92/D. § A törvényben meghatározott feladatok hatékony teljesítése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók egymás között, az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal együttműködési megállapodást köthetnek.”

11. § Az Eht. 156. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A szolgáltató a személyes adatok védelmével, a szolgáltatás nyújtása során továbbított közlések bizalmasságával, valamint a hálózat és a szolgáltatás biztonságával kapcsolatos, e törvényben meghatározott kötelezettségein túlmenően, a biztonsági esemény kezelése érdekében vagy biztonsági esemény jelentős kockázatának fennállása esetén a megelőzés érdekében szükséges műszaki és szervezési intézkedések szempontjait, az azonosítóval való visszaélés megelőzését szolgáló vizsgálatok részletes szabályait, a megteendő intézkedések határidejét, a személyes adatok kezelésének részletes szabályait, a szolgáltatás nyújtása során továbbított közlések és küldemények bizalmasságának védelmére vonatkozó különleges feltételeket, az azonosítókijelzés és hívásátirányítás, a hívás irányításának, ideértve a hívásvégződtetés megtagadásának feltételeit, továbbá a szolgáltatók hálózatbiztonsággal összefüggő és az azonosítóval való visszaélés megelőzését szolgáló együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat az Elnök rendeletben állapítja meg.”

12. § Az Eht. „Vegyes rendelkezések” alcíme a következő 163/R. §-sal egészül ki:

„163/R. § E törvénynek az online csalások elleni további hatékony fellépés érdekében szükséges és egyéb törvények módosításáról szóló 2024. évi LXIV. törvénnyel megállapított 91/B. §-át a nemzeti számozási tervben meghatározott földrajzi és a rövid számokat hívóazonosítóként használó hívások tekintetében 2025. október 15-től, a mobilszámokat hívóazonosítóként használó hívások tekintetében 2026. június 1-jétől kell alkalmazni.”

8. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

13. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 72/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72/B. § Az

a) 1. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott, valamint

b) 1. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott tevékenységek szervezésével és irányításával összefüggő

tevékenységre (a továbbiakban együtt: vagyonvédelmi szolgáltatási tevékenység) irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 72. § (1) bekezdése szerinti indokolás kérése keretében köteles arra vonatkozóan is tájékoztatást kérni, hogy az ajánlattevő ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor egyes költségeket milyen összeggel és módon vett figyelembe.”

9. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény módosítása

14. § (1) A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § Ezt a törvényt azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) alapján az ügyészség a közvetítői eljárást – a büntetőeljárást felfüggesztése mellett vagy anélkül – elrendelte.”

(2) A Bktv. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ügyészség a közvetítői eljárás elrendeléséről szóló határozat kézbesítésével egyidejűleg a közvetítő rendelkezésére bocsátja – az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben és időtartamban – az ügyiratokat. A büntetőeljárásban részt vevő személynek a Be. 99. §-a alapján zártan kezelt személyes adatait a közvetítő a feladatának teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges mértékben ismerheti meg.”

(3) A Bktv. 4. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Közvetítőként nem járhat el,)

„d) az a pártfogó felügyelő, aki pártfogó felügyelőként a terhelt vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár, kivéve a közvetítői eljárás elrendeléséről szóló határozat meghozatala előtt kért pártfogó felügyelői véleményt készítő pártfogó felügyelőt,”

(4) A Bktv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § A közvetítői eljárás az ügyészség közvetítői eljárás elrendeléséről szóló határozatával indul meg.”

(5) A Bktv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közvetítő a közvetítői eljárás elrendeléséről szóló ügyészségi határozatnak a pártfogó felügyelői szolgálathoz, illetve, ha közvetítőként ügyvéd jár el, a hozzá történt érkezésétől számított

a) tizenöt napon belül kitűzi az első közvetítői megbeszélés időpontját, ha a büntetőeljárás felfüggesztésre került,

b) tizenöt napon belül megkezdi a 8/A. § szerinti előkészítő folyamatot, ha a büntetőeljárás felfüggesztésére nem került sor.”

(6) A Bktv. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közvetítői eljárást úgy kell megszervezni, hogy azt az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónapon belül be lehessen fejezni, és ha a büntetőeljárás felfüggesztésre került, akkor a jelentés, továbbá a megállapodásról szóló okirat a felfüggesztés határidejének letelte előtt megérkezzen az ügyészséghez.”

(7) A Bktv. 13. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy)

„a) a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt egy összegben, illetve meghatározott rendszerességgel, részletekben fizeti meg, vagy más módon nyújt jóvátételt,”

(8) A Bktv. 13. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A büntetőeljárás felfüggesztése esetén a megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a (2) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettséget a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama alatt vagy a felfüggesztés kezdő időpontjától számított két éven belül kell teljesíteni.”

(9) A Bktv. 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az ügyészség a büntetőeljárást nem függeszti fel, az (1) bekezdés a) és b) pontja nem alkalmazható. Ebben az esetben a közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor a létrejött megállapodásról kiállított okiratot a sértett és a terhelt aláírta.”

(10) A Bktv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A büntetőeljárás felfüggesztése esetén a megállapodás teljesítését a közvetítő ellenőrzi.”

(11) A Bktv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A büntetőeljárás felfüggesztése esetén, ha a terhelt a megállapodásban vállalt kötelezettségeinek teljesítését megkezdte, de a közvetítői eljárás a büntetőeljárás felfüggesztésének eredeti tartama alatt nem fejezhető be, a közvetítő tájékoztatja az ügyészséget a befejezés várható idejéről.”

(12) A Bktv. 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az ügyészség a büntetőeljárást nem függeszti fel, a terhelt a megállapodásban vállalhatja, hogy a megállapodás teljesítését igazolja a bíróságnak, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak.”

(13) A Bktv. 17. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állam viseli)

„a) a kirendelt védő költségét, ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a terhelt részére a közvetítői eljárás elrendelése előtt költségkedvezményt engedélyezett, és”

15. § A Bktv.

a) 2. § (1) bekezdésében, 4. § (1) bekezdés e) pontjában, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében, 7. § (2), (3), (6) és (7) bekezdésében, 8. § (3a) bekezdésében, 10. § (1) és (2) bekezdésében, 11. § (1)–(4a) bekezdésében, 11. § (5) bekezdésében, 11. § (6) bekezdés c) pontjában, 12. § (2) bekezdés a) és d) pontjában, 15. § (1) bekezdés a)–g) pontjában, 16. § (2) bekezdés a) pontjában, 17. § (2) bekezdés c) pontjában, 17. § (3) és (4) bekezdésében és 17. § (5) bekezdés b) pontjában a „gyanúsított” szövegrész helyébe a „terhelt” szöveg,

b) 3. § (4) bekezdés b) pontjában a „gyanúsítottól” szövegrész helyébe a „terhelttől” szöveg,

c) 4. § (1) bekezdés a) pontjában a „gyanúsítottként” szövegrész helyébe a „terheltként” szöveg,

d) 7. § (1) bekezdésében és 13. § (4) bekezdésében a „gyanúsított” szövegrészek helyébe a „terhelt” szöveg,

e) 8/A. § (1) bekezdésében a „gyanúsítottal” szövegrész helyébe a „terhelttel” szöveg,

f) 9. § (3) bekezdésében, 11. § (3) bekezdésében és 16. § (1) bekezdésében a „gyanúsítottat” szövegrész helyébe a „terheltet” szöveg,

g) 11. § (6) bekezdés a) pontjában és 13. § (4) bekezdésében a „gyanúsítottnak” szövegrész helyébe a „terheltnek” szöveg

lép.

10. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

16. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) a következő 118/A. §-sal egészül ki:

„118/A. § A törvényben meghatározott feladatok hatékony teljesítése érdekében a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató a nyomozó hatósággal vagy az ügyészséggel együttműködési megállapodást köthet.”

(2) A Bszt. 119. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) és (4) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 262. § (3)–(5) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, értékpapírtitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni. A Be. 262/A. §-a szerinti adatkérés esetén a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató az ügyészségnek az ügyfélre vagy az értékpapír-szerződésre vonatkozó külön engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, értékpapírtitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.”

11. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása

17. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény

a) 42. § (2) bekezdésében a „legfeljebb felét” szövegrész helyébe a „legalább hatvan százalékát” szöveg,

b) 45. § (1) bekezdés a) pontjában a „8 000” szövegrész helyébe a „12 000” szöveg,

c) 45. § (1) bekezdés b) és c) pontjában a „8 000” szövegrész helyébe a „10 000” szöveg,

d) 49. § (4) bekezdésében a „8 000” szövegrész helyébe a „12 000” szöveg,

e) 55. § (1) bekezdésében a „8 000” szövegrészek helyébe a „12 000” szöveg,

f) 55. § (2) bekezdésében a „8 000” szövegrész helyébe a „12 000” szöveg,

g) 55. § (5) bekezdésében a „8 000” szövegrészek helyébe a „12 000” szöveg

lép.

12. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

18. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A NAV)

„m) az e törvényben meghatározott feladatok hatékony teljesítése érdekében gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet.”

13. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

19. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 29. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, azonban a büntetés céljának elérése érdekében a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltás kiszabása nem mellőzhető. Ebben az esetben a közvetítői eljárás eredményes lefolytatását követően kizárólag foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltás büntetés szabható ki.”

20. § A Btk. 63. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Intézkedések)

„j) tárhelyszolgáltatás megszüntetése.”

21. § A Btk. VIII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Tárhelyszolgáltatás megszüntetése

78/A. § (1) A bíróság elrendelheti az olyan, az elkövető számára nyújtott tárhelyszolgáltatás megszüntetését, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt vagy arra szánt.

(2) A tárhelyszolgáltatás megszüntetését akkor is el lehet rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, illetve ha az elkövetőt megrovásban részesítették.”

22. § A Btk. 222. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ellene folytatott büntetőeljárás hatálya alatt

a) azt követően, hogy vele a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 51/A. §-a szerinti önkényes kapcsolatfelvétellel szembeni védelemről szóló határozatot közölt, vagy

b) a vele szemben elrendelt távoltartás magatartási szabályainak megszegésével

a sértettel kapcsolatot teremt abból a célból, hogy a sértettet megfélemlítse vagy a magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon.”

23. § A Btk. 332. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„332. § (1) Aki nagy nyilvánosság előtt

a) a magyar nemzet ellen,

b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, illetve annak tagja ellen, vagy

c) a lakosság egyes csoportjai, illetve azok tagjai ellen – különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel –

erőszakra vagy gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a nagy nyilvánosság előtt valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, illetve annak tagja elleni erőszakra vagy gyűlöletre uszít úgy, hogy az adott nemzeti vagy etnikai, faji, vallási csoport sérelmére elkövetett, a XIII. Fejezet vagy a XIV. Fejezet szerint büntetendő

a) cselekmény megtörténtét tagadja vagy vonja kétségbe,

b) cselekményt jelentéktelen színben tüntet fel vagy igazolni törekszik.”

24. § A Btk. 459. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Ahol e törvény rendfokozatot említ, azon a honvéd és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományú tagja esetében a viselt rendfokozatot, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagja esetében a betöltött szolgálati beosztás besorolása és fizetési fokozata alapján meghatározott rendfokozatot kell érteni.”

25. § A Btk.

a) 50. § (3) bekezdésében az „ezerháromszáz” szövegrész helyébe az „ezerötszáz”, a „hatszázötvenezer” szövegrész helyébe a „hétszáznyolcvanezer” szöveg,

b) 63. § (4) bekezdésében az „és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele” szövegrész helyébe az „ , az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele és a tárhelyszolgáltatás megszüntetése” szöveg,

c) 64. § (1) bekezdésében az „és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét” szövegrész helyébe az „ , az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét és a tárhelyszolgáltatás megszüntetését” szöveg,

d) 113. § (2) bekezdésében a „hatszázötven” szövegrész helyébe a „hétszáznyolcvan”, a „hatvanötezer” szövegrész helyébe a „hetvennyolcezer” szöveg,

e) 140. § (1) bekezdésében a „honvéd” szövegrész helyébe a „honvéd és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja” szöveg,

f) 140. § (1a) bekezdésében a „szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szövegrész helyébe a „szervezet és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szöveg,

g) 176. § (2) bekezdés c) pontjában és 184. § (2) bekezdés c) pontjában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok” szöveg,

h) 231. § (2) bekezdésében a „rendvédelmi szerv” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szerv vagy polgári nemzetbiztonsági szolgálat” szöveg,

i) 248. § (6) bekezdés c) pontjában az „1000” szövegrész helyébe az „500” szöveg és a „10” szövegrész helyébe az „5” szöveg

lép.

14. Az Európai Unió tagállamaival folyatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

26. § (1) Az Európai Unió tagállamaival folyatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, ha)

„b) egy tagállamban a terhelt ellen az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a büntetést már végrehajtották, vagy annak végrehajtása folyamatban van – ideértve, ha a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat végrehajtását a bíróság elrendeli –, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre,”

(2) Az EUtv. 5. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Ha az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki, a bíróság megállapítja, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtásának akadálya van, ha

a) az európai elfogatóparancs végrehajtásának egyéb megtagadási oka nem áll fenn, és

b) a rendelkezésre álló adatok alapján a végrehajtás átvételének feltételei fennállnak és a végrehajtás átvételének megtagadási oka nem állapítható meg.

(4) Annak eldöntése érdekében, hogy a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezés alkalmazható-e, a bíróság a minisztert keresi meg, ha a végrehajtás átvételéhez szükséges beilleszkedési feltétel vizsgálata indokolt. A miniszter a bíróság megkeresésére a 120/A. § alkalmazásával jár el.”

(3) Az EUtv. 5. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) A (3) bekezdés nem alkalmazható, és a terhelt ideiglenes végrehajtási letartóztatása, ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyelete nem rendelhető el, ha a terhelt az átadásba beleegyezik.”

(4) Az EUtv. 5. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Ha a (6) bekezdésben meghatározott kizáró okok nem állapíthatók meg, a bíróság az (5) bekezdés alapján az európai elfogatóparancs végrehajtását akkor tagadhatja meg, ha a felmerült körülmények alapján a bíróság egyértelműen megállapítja, hogy az átadás a terhelt távollétéből fakadóan a terhelt nemzetközi vagy európai uniós jogi aktusban rögzített védelemhez való jogának sérelmével járna.”

(5) Az EUtv. 2. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) Nincs helye a terhelt átadásának, ha az átadáshoz az Európai Unió más tagállamának vagy harmadik országnak a hozzájárulása szükséges, és a hozzájárulást a tagállam vagy a harmadik ország nem adja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság a hozzájárulás megadását az európai elfogatóparancs továbbításával kezdeményezi. Ha a megkeresett ország harmadik ország, akkor a hozzájárulás iránti kérelem továbbítása során a Nbjt. alkalmazásával kell eljárni. A kezdeményezésben a bíróság tájékoztatást nyújt az európai elfogatóparancs végrehajtására irányuló eljárás határidejéről, és ennek figyelembevételével a hozzájárulás megadására megfelelő határidőt tűz.”

(6) Az EUtv. 17/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a bíróság az 5. § (3) bekezdése alapján megállapította, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtásának akadálya van, és ezt követően a bíróság a IX/A. Fejezet szerinti eljárásában a végrehajtás átvételét megtagadja, a bíróság a végrehajtás átvételének megtagadásával egyidejűleg az európai elfogatóparancs végrehajtásának akadályáról szóló határozatát hatályon kívül helyezi, és az európai elfogatóparancs végrehajtására irányuló eljárását folytatja.”

(7) Az EUtv. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti eljárást kell lefolytatni a további átadás vagy kiadatás esetén is, ha a terhelt nem mondott le a specialitás szabályának alkalmazásáról, és az átadást követően egy másik tagállam vagy harmadik ország által az átadást megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt kibocsátott európai elfogatóparancs, kiadatási kérelem vagy hozzájárulás iránti kérelem tárgyában kell döntést hozni. Harmadik országot érintő kiadatási vagy hozzájárulás iránti kérelem esetén a hozzájárulás akkor adható meg, ha az alapul szolgáló bűncselekmény az Nbjt. rendelkezései szerint önmagában is kiadatási kötelezettséget von maga után.”

(8) Az EUtv. 124/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a bíróság az 5. § (3) bekezdése alapján megállapította, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtásának akadálya van, döntésével egyidejűleg elrendeli az elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását.”

(9) Az EUtv. 124/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A bíróság az ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelésével egyidejűleg tájékoztatja az európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállamot az ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendeléséről és annak határidejéről, arról, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása átvételének törvényi feltételei fennállnak, valamint arról, hogy amennyiben a végrehajtás átvételéhez szükséges tanúsítvány kibocsátását követően a bíróság megállapítja, hogy a végrehajtás átvételének akadálya van, úgy az európai elfogatóparancs végrehajtására irányuló eljárást folytatni fogja.”

27. § Az EUtv.

a) 5. § (5) bekezdésben a „megtagadja” szövegrész helyébe a „megtagadhatja” szöveg,

b) 5. § (6) bekezdés c) pontjában a „határozatot,” szövegrész helyébe a „határozatot, vagy” szöveg,

c) 5. § (6) bekezdés d) pontjában a „határidőről vagy” szövegrész helyébe a „határidőről.” szöveg

lép.

28. § Hatályát veszti az EUtv. 5. § (6) bekezdés e) pontja.

15. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása

29. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A büntetőeljárásban történő lefoglalás vagy büntetőeljárásban történő bizonyítékként való felhasználás céljából körözött tárgyra elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján elért találat esetén a megtalált tárgyat az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatot ellátó szervezeti egysége és vámszerve (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hatóság) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján lefoglalja. A lefoglalásra a továbbiakban a büntetőeljárásról szóló törvény lefoglalásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az e §-ban meghatározott eltérésekkel. Lefoglalás esetén a figyelmeztető jelzést a tárgy lefoglalására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresésnek kell tekinteni, és a lefoglalásról értesíteni kell a jogsegély teljesítésére jogosult ügyészséget.”

16. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

30. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban Bv. tv.) 3. § 14a. és 14b. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„14a. rendelkezési jogkör gyakorlója: a letartóztatással összefüggésben a bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig az ügyészség, ezt követően a bíróság; a szabadságvesztés végrehajtása esetén az elítélttel szemben szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt indult büntetőeljárással összefüggésben az a bíróság, illetve ügyészség, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van,

14b. rendfokozat: a honvéd és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományú tagja esetében a viselt rendfokozat, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv esetében a betöltött szolgálati beosztás besorolása és fizetési fokozata alapján meghatározott rendfokozat,”

(2) A Bv. tv. 3. §-a a következő 14c. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„14c. tényleges tartózkodási hely: lakcím hiányában vagy a lakcímtől eltérően az az ingatlan, ahol az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott ténylegesen tartózkodik, továbbá közérdekű munka vagy pártfogó felügyelet végrehajtása szempontjából az elítélt munkahelye,”

31. § A Bv. tv. 99. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Ha az összesítés eredményeként az elítélt elérte a kategória-előresoroláshoz szükséges kreditpontok ötven százalékát, az együttműködési készségére és a reintegrációs tevékenységben való előrehaladására figyelemmel a BFB méltányosságból előresorolhatja, amely esetben a hiányzó kreditpontokat jóváírja.”

32. § A Bv. tv. 113. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben, ha a büntető ügyben eljáró bíróság az elítéltet több egymást követő napra személyes megjelenéssel idézi, és a bíróság székhelye szerinti vármegyében

a) nincsen bv. intézet vagy

b) a bv. intézet a bíróság székhelyétől távolabb helyezkedik el, mint a rendőrségi fogda,

az elítélt az idézésben megjelölt munkanapokon a bíróság székhelye szerinti vármegyében lévő rendőrségi fogdán elhelyezhető.”

33. § A Bv. tv. 114. §-a a következő (4a)–(4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A 113. § (8) bekezdésében meghatározott célból az elítélt rendőrségi fogdán történő elhelyezéssel járó kiadása külön engedélyező határozat nélkül, a bv. intézet parancsnokának és a fogda parancsnokának előzetes egyeztetése alapján végrehajtható. Az elítéltet a fogdán történő elhelyezéséről előzetesen tájékoztatni kell. Az elítélt e célból történő kiadása esetén az elítéltet hétvégére, valamint a munkaszüneti napra a bv. intézetbe vissza kell szállítani.

(4b) A (4a) bekezdésben meghatározott esetben az elítéltet az első személyes megjelenéssel járó eljárási cselekmény lefolytatását követően a további napokra történő előállítás végrehajtása céljából a bíróság székhelye szerint illetékes rendőrségi fogdán át kell adni a rendőrség részére. Az elítéltnek az utolsó személyes megjelenéssel járó eljárási cselekményre történő előállítása és a bv. intézetbe visszaszállítása a végrehajtást foganatosító bv. intézet feladata.

(4c) Az elítélt a rendőrségi fogdán történő elhelyezéssel járó kiadás időtartama alatt a jogszabályban meghatározott tárgyakat viheti magával, továbbá a védőn, államának konzuli tisztségviselőjén, valamint az egyházi személyen és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagján kívül más személlyel nem tarthat kapcsolatot. A kiadás folytán elmaradt kategória-besorolás alapján járó, engedélyezett kapcsolattartást és a személyes szükségleteire szolgáló vásárlást pótolni kell, az elítélt részére ez idő alatt érkezett levelet és csomagküldeményt legkésőbb a visszafogadást követő munkanapon át kell adni.”

34. § A Bv. tv. 172. §-a a következő (4)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az elítélttel szemben folyamatban lévő büntetőeljárás adataira figyelemmel a Be. 276. § (2) bekezdésében meghatározott célból a rendelkezési jogkör gyakorlója

a) az elítélt meghatározott személlyel való kapcsolattartásának vagy valamely kapcsolattartási forma gyakorlásának a megtiltásáról vagy korlátozásáról, ellenőrzésének meghatározott módjáról,

b) az elítéltnek a bv. intézet elhagyásával járó kapcsolattartási forma gyakorlásából történő kizárásáról,

c) az elítéltnek más elítélttől vagy egyéb jogcímen fogvatartottól való elkülönítéséről

rendelkezhet.

(5) Ha az elítélttel szemben büntetőeljárás van folyamatban, és új személyt jelöl meg kapcsolattartóként, a kapcsolattartói nyilvántartásba vétel előtt – e személynek a nyilvántartásba vételhez szükséges személyes adatainak a megküldésével, a hozzátartozói minőség megjelölésével – a bv. intézet haladéktalanul tájékoztatja a rendelkezési jogkör gyakorlóját, ha a rendelkezési jogkör gyakorlója a (4) bekezdés a) pontja alapján vagy a letartóztatás végrehajtása során már hozott tiltó vagy korlátozó rendelkezést, vagy a bv. intézet számára jelezte, hogy új kapcsolattartó esetén annak személyéről értesítést kér.

(6) A rendelkezési jogkör gyakorlója a bv. intézet értesítése alapján az elítéltnek a hozzátartozójával történő kapcsolattartásának korlátozásáról vagy megtiltásáról, az elítéltnek más személlyel történő kapcsolattartásának engedélyezéséről haladéktalanul határoz.

(7) Ha az elítélttel szemben több büntetőeljárás van folyamatban, a rendelkezési jogkör gyakorlójának az adott büntetőeljárásban a (4) bekezdés alapján meghozott rendelkezését a bv. intézet valamennyi büntetőeljárás vonatkozásában érvényesíti.

(8) A kapcsolattartásból legfeljebb hat hónapra, ismételt szabályszegés esetén legfeljebb két évre kizárható az a kapcsolattartó, aki magatartásával súlyosan megsérti a bv. intézet rendjét, a fogvatartás biztonságát vagy a kapcsolattartás szabályait, így különösen, ha a szabályszegés bűncselekményt valósít meg vagy a kapcsolattartás során kábítószer, új pszichoaktív anyag, más pszichoaktív szer, elektronikus hírközlő eszköz vagy információs rendszer bejuttatására irányul.

(9) A kizárás egy vagy több kapcsolattartási formára és az adott bv. intézetben fogva lévő egy vagy több elítélttel történő kapcsolattartásra vonatkozhat. A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy csak ismételt szabályszegés esetén, legfeljebb hat hónapra zárható ki a kapcsolattartásból. A tizennegyedik életévét be nem töltött személy nem zárható ki a kapcsolattartásból.

(10) A kizárásról a bv. intézet parancsnoka határozattal dönt. Az elítélt hozzátartozójának a kizárásáról hozott határozattal szemben az elítélt bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.”

35. § A Bv. tv. 173. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A bv. intézet az elítélt hozzátartozójának a kapcsolattartói nyilvántartásba vételhez történő hozzájárulásának beérkezését követő három munkanapon belül intézkedik a nyilvántartásba vétel iránt. A bv. intézet a nem hozzátartozóval történő kapcsolattartás engedélyezéséről a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül – a kérelem elutasítása esetén határozattal – dönt.

(6) Ha az elítélt családi körülményei megnehezítik az egyébként vele más módon rendszeresen érintkező kapcsolattartójának a látogatófogadását, kérelmezheti a látogatófogadás lebonyolítása érdekében másik bv. intézetbe történő ideiglenes átszállítását.

(7) A kérelemről a bv. intézet az átszállítással érintett másik bv. intézettel történő egyeztetést követően dönt. A látogatófogadás elősegítése érdekében történő átszállítás évente egy alkalommal térítésmentes, ha az a bv. intézetek közötti rendszeres szállítás keretében biztosítható, egyéb esetben arra akkor kerülhet sor, ha annak jogszabályban meghatározott költségeit az elítélt előzetesen megfizeti.”

36. § (1) A Bv. tv. 177. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„177. § (1) Az elítélt az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, de havonta legalább egyszer, alkalmanként legalább egy, de legfeljebb két órában, egyidejűleg legfeljebb négy fő látogatót fogadhat. Az elítélt vagy a kapcsolattartó kérésére a látogatási idő legfeljebb harminc perccel meghosszabbítható.

(2) Az elítélt és a látogató beszélgetése ellenőrizhető, amelynek lehetőségéről az elítéltet és a látogatót tájékoztatni kell.

(3) A látogatás félbeszakítható, ha az elítélt vagy a látogató a látogatás rendjét megsérti, ebben az esetben az elítéltet és a látogatót a látogatás rendjének megtartására figyelmeztetni kell. A látogatás folytatható, ha az elítélt és a látogató a látogatás rendjének megtartását vállalják.

(4) A látogatást meg kell szakítani a szükséges intézkedések megtétele mellett, ha az elítélt vagy a látogató magatartása a bv. intézet rendjét, a fogvatartás biztonságát közvetlenül sérti, vagy az elítélt, illetve a látogató a látogatás rendjét figyelmeztetést követően ismételten megsérti, vagy a látogatás rendjének megsértését figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba.”

(2) A Bv. tv. „Látogató fogadása” alcíme a következő 177/A–177/C. §-sal egészül ki:

„177/A. § (1) A látogatófogadásra a következő módon kerülhet sor

a) a látogatóval való személyes érintkezés nélkül, a kommunikációt nem korlátozó térelválasztó elem alkalmazásával (a továbbiakban: személyes érintkezés nélküli látogatófogadás),

b) az üdvözléskor és az elköszönéskor a látogatóval a személyes érintkezést jogszabályban meghatározott módon lehetővé téve, a kommunikációt nem korlátozó térelválasztó elem alkalmazásával (a továbbiakban: személyes érintkezést lehetővé tévő látogatófogadás),

c) kötetlen formában, a személyes érintkezést jogszabályban meghatározott módon a látogatás alatt is lehetővé téve (a továbbiakban: kötetlen látogatófogadás),

d) biztonsági beszélőfülkében.

(2) Az általános látogatási forma a személyes érintkezés nélküli látogatófogadási forma.

(3) Az elítéltnek a hozzátartozójával történő kapcsolattartás esetén az általános látogatási forma a személyes érintkezést lehetővé tévő látogatófogadás azzal, hogy annak gyakorlására

a) az I–III. kategóriába sorolt elítélt a kezdeti kategória-besorolástól,

b) a IV. kategóriába sorolt elítélt a kezdeti kategória-besorolástól számított hat hónap elteltével,

c) az V. kategóriába sorolt elítélt a kezdeti kategória-besorolástól számított egy év elteltével,

d) a fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére helyezett elítélt kivételesen, a bv. intézet parancsnokának engedélyével

jogosult.

(4) Az elítélt kötetlen látogatófogadásra félévente egy alkalommal az (5) vagy a (7) bekezdésben foglaltak szerint jogosult.

(5) Ha az elítélt jogszabályban meghatározott módon igazolja, hogy kiskorú gyermeke van – kivéve, ha a bíróság a gyermekkel való kapcsolattartástól eltiltotta vagy az elítélt látogatót csak biztonsági beszélőfülkében fogadhat – az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, legalább egy, de legfeljebb két órában családi beszélőn, kötetlen látogatófogadás keretében fogadhatja kiskorú gyermekeit felnőtt kíséretével. A családi beszélő a látogatófogadás alkalmába beszámít.

(6) Ha az elítélt a látogatófogadás során a kiskorú gyermekkel vagy felnőtt korú kísérőjével szemben személy elleni erőszakos bűncselekményt megvalósító fegyelemsértést követ el, a családi beszélőre a továbbiakban nem jogosult kivéve, ha az elítélt kiskorú gyermekének törvényes képviselője, illetve a korlátozottan cselekvőképes gyermeke azt kérelmezi és ahhoz a gyámhatóság hozzájárul.

(7) Az elítélt – kivéve, ha az adott időszakban családi beszélőn vett részt – legalább egy, de legfeljebb két órában kötetlen látogatófogadás keretében fogadhatja kapcsolattartóját, ha

a) a kapcsolattartással összefüggésben a látogatófogadást megelőző egy évben nem követett el fegyelmi vétséget,

b) nem áll a személyes érintkezést lehetővé tevő, illetve kötetlen látogatófogadás lehetőségéből való kizárás hatálya alatt,

c) nem áll kategória-visszasorolás hatálya alatt, és

d) a kezdeti kategória-besorolástól számítva

da) az I–II. kategóriába sorolt elítélt esetén eltelt hat hónap,

db) a III–IV. kategóriába sorolt elítélt esetén eltelt egy év,

dc) az V. kategóriába sorolt elítélt esetén eltelt két év.

(8) Folyamatosan végrehajtott több szabadságvesztés esetén, ha az elítélt a korábbi végrehajtás alatt személyes érintkezést lehetővé tévő vagy kötetlen látogatófogadási forma gyakorlására volt jogosult, azt az újabb szabadságvesztés végrehajtása során is gyakorolhatja.

(9) Az elítélt kérelmére a bv. intézet parancsnoka engedélyezheti, hogy a látogatófogadás helyett részére – legfeljebb a kategória-besorolás szerinti jogosultságának megfelelő gyakorisággal és időtartamban – telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartást biztosítsanak.

177/B. § (1) Ha a végrehajtás rendjének vagy a fogvatartás biztonságának a megőrzése, így különösen mások testi épségének és életének védelme ezt indokolja, a bv. intézet parancsnoka egyedi biztonsági előírásként elrendelheti, hogy az elítélt biztonsági beszélőfülkében fogadja a látogatóját. Ha a végrehajtás rendjének vagy a fogvatartás biztonságának a veszélyeztetése már nem áll fenn, a biztonsági beszélőfülke alkalmazását haladéktalanul meg kell szüntetni. A bv. intézet parancsnoka a biztonsági beszélőfülke alkalmazásának a szükségességét kéthavonta felülvizsgálja.

(2) Az elrendelésről és a fenntartásról a bv. intézet parancsnoka határozattal dönt. Hat hónapot követően a biztonsági beszélőfülke alkalmazásának újabb fenntartásáról hozott határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelem nyújtható be.

(3) A fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére helyezett elítélt a behelyezéstől számított hat hónapig biztonsági beszélőfülkében fogadhatja a látogatóját. Ennek leteltével, majd ezt követően hathavonta a bv. intézet parancsnoka annak szükségességét felülvizsgálja és annak további fenntartásáról határozattal dönt. A behelyezéstől számított egy évet követően a biztonsági beszélőfülke alkalmazásának fenntartásáról hozott határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelem nyújtható be.

(4) A bv. intézet parancsnoka méltányosságból a biztonsági beszélőfülke alkalmazása esetén is engedélyezheti az elítéltnek a hozzátartozójával a személyes érintkezés nélküli, a személyes érintkezést lehetővé tévő látogatófogadást, vagy a 177/A §. (5) bekezdés szerinti kötetlen látogatófogadást.

(5) A hivatalos minőségben eljáró kapcsolattartó kérelmére, illetve hozzájárulása esetén a látogatófogadás biztonsági beszélőfülkében történik.

177/C. § (1) A személyes érintkezést lehetővé tévő és a kötetlen látogatófogadás lehetőségéből a bv. intézet parancsnoka az elítéltet

a) hat hónaptól egy évig terjedő időtartamra kizárja, ha a kapcsolattartással összefüggésben súlyos fegyelmi vétséget követett el,

b) egy évtől három évig terjedő időtartamra kizárja, ha az a) pont szerinti kizárását követő egy éven belül a kapcsolattartással összefüggésben ismételten súlyos fegyelmi vétséget követett el,

c) három évtől öt évig terjedő időtartamra kizárja, ha a b) pont szerinti kizárását követő három éven belül a kapcsolattartással összefüggésben ismételten súlyos fegyelmi vétséget követett el,

d) véglegesen kizárja, ha

da) a c) pont szerinti kizárását követő öt éven belül a kapcsolattartással összefüggésben ismételten súlyos fegyelmi vétséget követett el, vagy

db) megalapozottan gyanúsítható a látogatófogadás során elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában súlyos fegyelmi vétségnek minősül különösen az elítélt birtokában nem tartható tárgy átvétele, a látogatófogadás során személy elleni erőszakos bűncselekményt, kábítószer birtoklását, új pszichoaktív anyaggal visszaélést, teljesítményfokozó szerrel visszaélést vagy gyógyszerhamisítást megvalósító fegyelemsértés.

(3) A személyes érintkezést lehetővé tévő vagy a kötetlen látogatófogadás lehetőségéből véglegesen kizárt elítéltet – kérelmére – a kizárástól számított öt év elteltével a bv. intézet parancsnoka méltányosságból mentesítheti a végleges kizárás hatálya alól.

(4) Ha a kapcsolattartó a látogatófogadás szabályait súlyosan megsérti, e kapcsolattartó tekintetében a személyes érintkezést lehetővé tévő vagy a kötetlen látogatófogadás lehetőségéből az elítélt az (1) bekezdésben meghatározott tartamban kizárható.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában súlyos szabályszegésnek minősül az elítélt birtokában nem tartható tárgy átadása vagy annak megkísérlése, a látogatófogadás során – ideértve a bv. intézetbe történő be- és kiléptetést is – elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklásának, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó szerrel visszaélés vagy gyógyszerhamisítás megalapozott gyanúja.

(6) A kizárásról a bv. intézet parancsnoka határozattal dönt. Az elítélt a kizárásáról hozott határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be, ha (4) bekezdés szerinti kizárásra az elítélt hozzátartozójának szabályszegésével összefüggésben került sor.

(7) Folyamatosan végrehajtott több szabadságvesztés esetén – függetlenül attól, hogy újabb kockázatelemzésre sor került-e – a személyes érintkezést lehetővé tévő vagy a kötetlen látogatófogadás lehetőségéből meghatározott időre történő kizárás annak tartamáig, illetve a végleges kizárás továbbra is érvényesül.”

37. § A Bv. tv. 194. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A fiatalkorú tizennyolcadik életévének a betöltését követően zárható ki a személyes érintkezést lehetővé tévő és a kötetlen látogatófogadás, valamint a családi konzultáció lehetőségéből. A korlátozás tartamát a 177/C. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamok felének a figyelembevételével kell meghatározni. Fiatalkorúval szemben nincs helye végleges kizárásnak.”

38. § A Bv. tv. 332. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A beteg a hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és az IMEI által engedélyezett személyekkel való kapcsolattartás során jogosult)

„e) havonta három alkalommal, alkalmanként hatvan perc időtartamban telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartásra.”

39. § A Bv. tv. a következő XXVI/A. Fejezettel egészül ki:

„XXVI/A. Fejezet

A TÁRHELYSZOLGÁLTATÁS MEGSZÜNTETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

342. § (1) A tárhelyszolgáltatás megszüntetésének a teljesítésére az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott tárhelyszolgáltató köteles. A tárhelyszolgáltatás megszüntetését az állami adó- és vámhatóság hajtja végre.

(2) A tárhelyszolgáltatás megszüntetésének végrehajtására a 324. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.”

40. § A Bv. tv. 388. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Be. 299. § (2) bekezdésében és 688. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben – az ott meghatározott időtartamban – a letartóztatás rendőrségi fogdában is végrehajtható. A 113. § (8) bekezdésében meghatározott célból a letartóztatott rendőrségi fogdán történő elhelyezésére a 114. § (4a)–(4c) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a bv. intézetnek a rendelkezési jogkör gyakorlóját erről előzetesen értesítenie kell.”

41. § (1) A Bv. tv. 392. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A letartóztatást az általános rezsimszabályok szerint kell végrehajtani. A BFB a befogadáskor a letartóztatott fogvatartási kockázata alapján az enyhébb vagy a szigorúbb rezsimbe sorolásáról dönthet, továbbá hathavonta – a fogvatartásért felelős szakterületek bevonásával – elvégzi a rezsimbe sorolás felülvizsgálatát. Az enyhébb és a szigorúbb rezsimbe sorolásról, továbbá annak megváltoztatásáról a BFB határozattal dönt. A BFB a megváltoztatás során – a 95. § (8) bekezdésében meghatározott fegyelemsértés kivételével – eggyel kedvezőbb vagy eggyel kedvezőtlenebb rezsimbe sorolásról dönthet.”

(2) A Bv. tv. 392. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:

„(7b) Halaszthatatlan esetben a letartóztatott rezsimbe sorolásának akár kétszeres visszasorolásáról a bv. intézet parancsnoka is határozhat. Halaszthatatlan az eset, ha a letartóztatottal szemben a fegyelmi eljárást a 95. § (8) bekezdésében meghatározott fegyelemsértés miatt elrendelik.”

42. § A Bv. tv. „Átmenti rendelkezések” alcíme a következő 436/D. §-sal egészül ki:

„436/D. § (1) Ha e § hatálybalépésekor az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott hozzátartozójaként a kiskorú gyermeke a kapcsolattartói nyilvántartásba már bejegyzésre került, a hozzátartozói minőség fennállását csak külön felhívásra kell a jogszabályban meghatározott módon igazolnia.

(2) A látogatófogadás egyes formáinak gyakorlására való jogosultság megszerzéséhez szükséges időtartamba e § hatálybalépéséig az adott kategóriában eltöltött idő beszámít azzal, hogy a bv. intézeteknek e § hatálybalépésétől számított harminc napon belül kell megállapítania azt, hogy az adott elítélt mely látogatófogadási forma gyakorlására jogosult.

(3) Ha az elítélt az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával kiszabott olyan szabadságvesztést tölt, amelyből feltételes szabadságra bocsátható, az ítélet szerinti végrehajtási fokozata

a) fegyház, és a III. kategóriába előresorolják, annak napjával a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének időpontja a büntetés háromnegyed részének,

b) börtön, és a II. kategóriába előresorolják, annak napjával a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének időpontja a büntetés kétharmad részének

kitöltésére változik.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha az elítélt

a) erőszakos többszörös visszaeső,

b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el vagy

c) életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést tölt.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben, ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontjának megváltozása eredményeként annak lehetősége már esedékessé válik, a bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában annak bekövetkezésétől számított harminc napon belül tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak.”

43. § A Bv. tv.

a) 27. § (2) bekezdés a) pontjában az „és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele” szövegrész helyébe az „ , az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele és a tárhelyszolgáltatás megszüntetése” szöveg,

b) 50. § (1) bekezdés b) pontjában az „azok ismertetése” szövegrész helyébe az „azok, valamint a szakértői vélemény ismertetése” szöveg,

c) 75. § (1) bekezdésében a „vizsgálja.” szövegrész helyébe a „vizsgálja, és amelytől a jogszabályban meghatározott keretek között eltérhet.” szöveg,

d) 169. § (3) bekezdés b) pontjában a „telefonálhat és” szövegrész helyébe a „telefonálhat, telekommunikációs eszköz útján nem tarthat kapcsolatot és” szöveg,

e) 174. § (6) bekezdésében az „elítélt a” szövegrész helyébe az „elítélt a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén, a” szöveg,

f) 176. § (4) bekezdésében a „tisztálkodási szer,” szövegrész helyébe a „jogszabályban meghatározott tisztasági felszerelés” szöveg,

g) 176. § (5) bekezdésében a „tisztálkodási szert,” szövegrész helyébe a „tisztasági felszerelést” szöveg,

h) 305. § (2) bekezdés b) pontjában a „vagy” szövegrész helyébe az „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó elítélt esetén a munkáltatói jogkört gyakorlónak, vagy” szöveg,

i) 387. § (2) bekezdésében az „a bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig az ügyészség, ezt követően a bíróság (a továbbiakban: rendelkezési jogkör gyakorlója)” szövegrész helyébe az „a rendelkezési jogkör gyakorlója” szöveg,

j) 390. § (1) bekezdés a) pontjában az „a büntetőeljárás eredményessége vagy más személy életének, testi épségének védelme” szövegrész helyébe az „a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának, vagy a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása” szöveg,

k) 390. § (1) bekezdés c) pontjában a „fokozott őrzéséről” szövegrész helyébe a „szökésének vagy elrejtőzésének veszélye esetén a fokozott őrzéséről” szöveg

lép.

17. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

44. § (1) Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fszt.) 60. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) és (4) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 262. § (3)–(5) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, fizetési titoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni. A Be. 262/A. §-a szerinti adatkérés esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyészségnek az ügyfélre vagy az általa vezetett fizetési számlára, elektronikuspénz-számlára vonatkozó külön engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, fizetési titoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.”

(2) Az Fszt. 13. alcíme a következő 64/B. §-sal egészül ki:

„64/B. § A törvényben meghatározott feladatok hatékony teljesítése érdekében a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a nyomozó hatósággal vagy az ügyészséggel együttműködési megállapodást köthet.”

18. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

45. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 161. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

„g) a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,”

[szemben.]

(2) A Hpt. 161. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adatkérésben, illetve az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat.”

(3) A Hpt. 161. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4c) A nemzetbiztonsági szolgálatok a szükséges adatokat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározottak szerint, elektronikus adatkapcsolat útján közvetlen hozzáféréssel veszik át. Amennyiben az elektronikus adatkapcsolat útján az igényelt adat nem hozzáférhető, az adatszolgáltatást a pénzügyi intézmény írásban vagy – erre vonatkozó igény esetén – elektronikus adathordozón teljesíti.”

(4) A Hpt. 162. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) és (4) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 262. § (3)–(5) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénzügyi intézmény az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, banktitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni. A Be. 262/A. §-a szerinti adatkérés esetén a pénzügyi intézmény az ügyészségnek az ügyfélre vagy a fizetési számlára vonatkozó külön engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, banktitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.”

(5) A Hpt. 71. alcíme a következő 164/C. §-sal egészül ki:

„164/C. § A törvényben meghatározott feladatok hatékony teljesítése érdekében a pénzügyi intézmény a nyomozó hatósággal vagy az ügyészséggel együttműködési megállapodást köthet.”

19. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

46. § (1) A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 200. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) és (4) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 262. § (3)–(5) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a befektetési alapkezelő az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, értékpapírtitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni. A Be. 262/A. §-a szerinti adatkérés esetén a befektetési alapkezelő az ügyészségnek az ügyfélre vagy az értékpapír-szerződésre vonatkozó külön engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, értékpapírtitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.”

(2) A Kbftv. XXVII. Fejezete a következő 200/B. §-sal egészül ki:

„200/B. § A törvényben meghatározott feladatok hatékony teljesítése érdekében a befektetési alapkezelő a nyomozó hatósággal vagy az ügyészséggel együttműködési megállapodást köthet.”

20. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

47. § (1) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 138. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) és (4) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 262. § (3)–(5) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a biztosító vagy a viszontbiztosító az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, biztosítási titoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni. A Be. 262/A. §-a szerinti adatkérés esetén a biztosító vagy viszontbiztosító az ügyészségnek az ügyfélre vagy a biztosítási szerződésre vonatkozó külön engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, biztosítási titoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.”

(2) A Bit. a következő 139/A. §-sal egészül ki:

„139/A. § A törvényben meghatározott feladatok hatékony teljesítése érdekében a biztosító vagy a viszontbiztosító a nyomozó hatósággal vagy az ügyészséggel együttműködési megállapodást köthet.”

21. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

48. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek:)

„e) az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy irányítása az a)–f) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlen vagy közvetett felügyelete alatt áll, vagy többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza, vagy egy vagy több ilyen szervezet (testület) választja meg a vezető tisztségviselők, a döntéshozó szerv vagy a felügyelőbizottság tagjainak a többségét,”

49. § A Kbt. 27. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3c) Ha a közbeszerzési eljárás lefolytatása során az állami közbeszerzési szaktanácsadó bevonására kötelezett ajánlatkérő javára a 3. § 14. pontja szerinti járulékos közbeszerzési szolgáltatás nyújtásával központi beszerző szerv jár el, az eljárásba bevont állami közbeszerzési szaktanácsadót a központi beszerző szerv biztosítja.”

50. § A Kbt. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztatót az ajánlatkérő legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról szóló ajánlatkérői döntést vagy a szerződés megkötésének megtagadására vonatkozó ajánlattevői döntés kézhezvételét követő húsz napon belül köteles megküldeni közzétételre. Részekre történő ajánlattétel esetén az ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót az egyes részekre vonatkozóan külön is közzéteheti. Az ajánlatkérő részekre történő ajánlattétel esetén a teljes eljárásra vagy több részre vonatkozóan akkor tehet közzé egyetlen tájékoztatót, ha az e bekezdés szerinti közzétételre megküldés határidejét a tájékoztatóban érintett mindegyik rész tekintetében betartja. Az eredménytelen közbeszerzési eljárás vagy az olyan közbeszerzési eljárás, amelynek eredményeképp nem kerül sor a szerződés megkötésére e hirdetmény – az egyes részek tekintetében az adott részre vonatkozó hirdetmény – közzétételével zárul le.”

51. § A Kbt. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 5. § (1) bekezdésében, valamint a 6. és 7. §-ban meghatározott ajánlatkérők évente, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) készítenek az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. Központi beszerző szervek esetén az általuk ellátott ajánlatkérők részére megvalósítandó egyedi beszerzésekre vonatkozó információkat a tervnek nem kell tartalmaznia. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérő legalább öt évig megőrzi. A közbeszerzési terv nyilvános.”

52. § A Kbt. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek az ajánlati kötöttség beálltáig a felhívásban meghatározott mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Amennyiben az ajánlatkérő a 87. § (6) bekezdése alapján úgy dönt, hogy nem tart tárgyalást, és az ajánlati kötöttség az erről szóló értesítés ajánlatkérő általi megküldésével áll be, az ajánlati biztosítékot ezen értesítés megküldésétől számított öt munkanapon belül kell rendelkezésre bocsátani. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. Az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja, az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni.”

53. § (1) A Kbt. 62. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki)

„g) esetében az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről, valamint a 995/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikk (2) bekezdés d) pontja értelmében az illetékes erdészeti hatóság véglegessé vált közigazgatási – vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős bírósági – határozatban legfeljebb 12 hónapra a közbeszerzésektől való eltiltásról döntött, a határozatban megállapított időtartam végéig;”

(2) A Kbt. 62. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az (1) bekezdés g) pontja szerint eljáró erdészeti hatóság az EKR-ben közzéteszi az (1) bekezdés g) pontja szerinti – az erdészeti hatóság vagy az erdészeti hatóság döntésével szemben indított közigazgatási perben a bíróság által hozott –, a kizáró okot megalapozó határozatokra vonatkozó, a kizáró ok hiányának ellenőrzését szolgáló információkat.”

54. § A Kbt. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az ajánlattevő ajánlata az adott közbeszerzés tárgyát képező építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz képest aránytalanul alacsonynak látszik, az ajánlatkérő köteles az ár vagy költségek tartalmát megalapozó adatokat és indokolást írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni.”

55. § A Kbt. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„73. § (1) Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha

a) azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be;

b) az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt az eljárásból kizárták;

c) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alvállalkozója, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a 62. § (1) bekezdés i), j) vagy o) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került és az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem bizonyította, hogy a kizáró ok fennállásáról nem tudott, vagy arról az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett nem kellett tudomást szereznie, valamint a 62. § (1) bekezdés o) pontja szerinti esetben az előbbieken túl nem bizonyította, hogy a kizáró ok fennállása a részvételre jelentkezést, illetve az ajánlattételt nem befolyásolta;

d) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést;

e) aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást, vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz, vagy az erre vonatkozó gyanú megalapozatlanságát az ajánlattevő nem indokolta megfelelően;

f) a részvételre jelentkező ajánlatot tesz;

g) nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, vagy a 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő;

h) azt az ajánlati kötöttség megsértésével az ajánlattevő visszavonta;

i) az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre nem vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre;

j) az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előre meghatározott egy olyan értéket (egységárat, ajánlati árat vagy költséget), amelyet meghaladó árat vagy költséget tartalmazó ajánlatot a bírálat során érvénytelenné fog nyilvánítani, és az ajánlat ezen értéket (egységárat, ajánlati árat vagy költséget) meghaladja;

k) annak tartalma nem felel meg a műszaki leírásban vagy a szerződéses feltételekben foglalt ajánlatkérői előírásoknak, vagy az ajánlattevő nem igazolta megfelelően az ezeknek való megfelelést;

l) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező valamely adatot a 44. § (2) és (3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak;

m) a 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás hiányzik vagy nem megfelelő;

n) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.

(2) A Közbeszerzési Hatóság – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által minden évben rendelkezésére bocsátott adatszolgáltatás alapján – tájékoztatást tesz közzé honlapján a Magyarországon egyes ágazatokban alkalmazandó kötelező legkisebb munkabérről.

(3) Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban tájékoztatásként közli azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az ajánlattevő tájékoztatást kaphat az (1) bekezdés g) pontja szerinti azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni. Az ajánlatkérő az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakra tekintettel nem köteles a közbeszerzési eljárásban külön információk feltüntetését előírni az ajánlatban, csak azt ellenőrzi, hogy az ajánlatban feltüntetett információk nem mondanak-e ellent az (1) bekezdés g) pontja szerinti követelményeknek.

(4) Az ajánlatkérő az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben – felvilágosításkérés útján – köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező bizonyítsa, hogy nem tudott vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett nem kellett tudomást szereznie az alvállalkozója, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet tekintetében a 62. § (1) bekezdés i), j) vagy o) pontja szerinti kizáró ok megvalósulásáról, valamint, hogy a 62. § (1) bekezdés o) pontja szerinti esetben a kizáró ok fennállása a részvételre jelentkezést, vagy az ajánlattételt nem befolyásolta.”

56. § A Kbt. 108. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8a) Ha nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot, és az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy fenntartja ennek a lehetőségét, dönthet úgy, hogy nem tart elektronikus árlejtést, hanem a benyújtott ajánlat bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben döntéséről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt.”

57. § A Kbt. 117. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A (2) bekezdés szerinti önálló eljárási szabályok kialakításakor az ajánlatkérő a 73. § (1) bekezdés a)–d), g)–h) és k)–n) pontja szerinti érvénytelenségi okokat köteles, a 73. § (1) bekezdés e)–f) és i)–j) pontja szerinti okokat jogosult előírni azzal, hogy a 73. § (1) bekezdés c) pontja szerinti érvénytelenségi ok csak az ott felsorolt kizáró ok előírása esetén, a 73. § (1) bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenségi ok csak alkalmassági követelmény előírása esetén alkalmazandó. A 75. § (6) bekezdésében foglaltakat a (2) bekezdés szerinti önálló eljárási szabályok kialakításakor alkalmazni kell.”

58. § A Kbt. 131. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően. Az eredményes közbeszerzési eljárás a szerződés megkötésével – az egyes részek tekintetében az adott részre vonatkozó szerződés megkötésével – zárul le.”

59. § (1) A Kbt. 168. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Közbeszerzési Döntőbizottságon belül a jogorvoslati gyakorlat egységének biztosítása érdekében a közbeszerzési biztosokat magában foglaló összkollégium működik.”

(2) A Kbt. 168. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéshozatalát folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha arról szerez tudomást, hogy az eljáró tanácsok ellentétes elvi alapokon nyugvó döntéseket hoztak, erről az összkollégiumot tájékoztatja. Az összkollégium a döntéshozatal egységének biztosítása érdekében állást foglal az adott jogkérdésben. Az összkollégium állásfoglalásától csak az (5) bekezdésben foglaltak szerint lehet eltérni. Az összkollégium egyetértése esetén az összkollégium állásfoglalásáról a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság honlapján tájékoztatást ad.”

60. § A Kbt. 197. §-a a következő (28) és (29) bekezdéssel egészül ki:

„(28) E törvénynek az online csalások elleni további hatékony fellépés érdekében szükséges és egyéb törvények módosításáról szóló 2024. évi LXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Mód8. tv.) megállapított 72. § (1) bekezdését annak hatálybalépését megelőzően indult közbeszerzési eljárások alapján kötött keretmegállapodások és létrejött dinamikus beszerzési rendszerek esetében is alkalmazni kell. A módosított rendelkezés nem alkalmazandó az e keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek alapján az ezen rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő beszerzésekre.

(29) E törvénynek a Mód8. tv.-vel hatályon kívül helyezett 169. § (2) bekezdésére tekintettel a Közbeszerzési Döntőbizottság önálló jogorvoslattal megtámadható végzése ellen indított közigazgatási perben a Mód8. tv. 64. § f) pontja hatálybalépését megelőzően hozott bírósági ítélet ellen felülvizsgálatnak abban az esetben van helye, ha az ennek kezdeményezésére irányadó határidő még nem járt le.”

61. § A Kbt. 197/E. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés szerinti időpontig a 145. § (7) bekezdése szerinti képviseletet felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó is elláthatja.”

62. § (1) A Kbt. 201. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény)

„c) a harmadik országbeli gazdasági szereplőknek, áruknak és szolgáltatásoknak az Unió közbeszerzési és koncessziós piacaihoz való hozzáféréséről, valamint az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési és koncessziós piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról (nemzetközi közbeszerzési eszköz – IPI) szóló, 2022. június 23-i (EU) 2022/1031 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

d) a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták („e-hirdetmények”) létrehozásáról és az (EU) 2015/1986 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. szeptember 23-i (EU) 2019/1780 bizottsági végrehajtási rendelet,”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

(2) A Kbt. 201. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„e) az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről, valamint a 995/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023 május 31-i (EU) 2023/1115 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

63. § A Kbt.

1. 9. § (8) bekezdés g) pontjában a „jogviszony, egészségügyi” szövegrész helyébe a „jogviszony, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, egészségügyi” szöveg,

2. 46. § (2) bekezdésében az „a közbeszerzési eljárás lezárulásától” szövegrész helyébe az „az eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzétételétől” szöveg,

3. 52. § (4) bekezdés c) pontjában az „EKR üzemzavarára” szövegrész helyébe az „EKR-t érintő üzemzavarra vagy működési hibára” szöveg,

4. 62. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontjában és 62. § (1) bekezdés j) pont ja) alpontjában a „lezárulásától” szövegrész helyébe az „eredményéről szóló tájékoztató közzétételétől” szöveg,

5. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában az „a)–b) vagy d) alpontja” szövegrész helyébe az „a)–b), d), e) vagy g) alpontja” szöveg,

6. 63. § (1) bekezdés a) pontjában a „73. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „73. § (1) bekezdés g) pontjában” szöveg,

7. 68. § (1d) bekezdésében az „(1a) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben” szöveg,

8. 72. § (2) bekezdés e) pontjában és (4) bekezdésében a „73. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „73. § (1) bekezdés g) pontja” szöveg,

9. 75. § (2) bekezdés g) pontjában az „EKR működési hibája” szövegrész helyébe az „EKR-t érintő üzemzavar vagy működési hiba” szöveg,

10. 105. § (5) bekezdésében a „73. § (6) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „73. § (1) bekezdés j) pontja” szöveg,

11. 111. § c) pontjában a „valamint a jogi szolgáltatásokra” szövegrész helyébe a „3. melléklet szerinti jogi szolgáltatásokra, valamint a járulékos közbeszerzési szolgáltatásokra” szöveg,

12. 111. § d) pontjában az „a harmincmillió” szövegrész helyébe a „az ötvenmillió” szöveg,

13. 111. § m) pontjában a „6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti” szövegrész helyébe a „6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti közszolgáltató tevékenységet folytató” szöveg,

14. 126. § (4) bekezdésében a „73. § (1) és (4)–(6) bekezdését” szövegrész helyébe a „73. § (1) bekezdés a)–d) és g)–n) pontját” szöveg és a „73. § (2) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „73. § (1) bekezdés e)–f) pontjában” szöveg,

15. 156. § (4) bekezdésében a „fenntartása” szövegrész helyébe a „fenntartása, valamint az egészségügyi ellátás biztosítása kapcsán az emberi élet és egészség védelme” szöveg,

16. 198. § (1) bekezdés 20. pontjában az „az előzetes piaci konzultáció kötelező alkalmazásának eseteit és feltételeit,” szövegrész helyébe az „az előzetes piaci konzultáció, valamint a 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok kötelező alkalmazásának eseteit és feltételeit,” szöveg,

17. 4. melléklet címében a „73. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „73. § (1) bekezdés g) pontjában” szöveg

lép.

64. § Hatályát veszti a Kbt.

a) 41/C. § (5) bekezdésében az „– a (4) bekezdésben szabályozott –” szövegrész,

b) 57. § (2) bekezdése,

c) 114. § (6a) bekezdése,

d) 114. § (15) bekezdése,

e) 127. § (1) bekezdésében az „az uniós értékhatárt elérő értékű koncessziónál” szövegrész,

f) 169. § (2) bekezdése.

22. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

65. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatható:)

„h) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 3. § 24a. pontja szerinti közbeszerzési szolgáltatói tevékenység,”

23. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása

66. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 39. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Ha a terhelt fogva van, a bíróság vagy az ügyészség a fogvatartás jogcíme szerint a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 172. § (4) bekezdésében, illetve a Bv. tv. 390. § (1) bekezdésében meghatározottakról rendelkezhet.”

(2) A Be. 39. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (2) bekezdés d) pontja szerinti jog gyakorlása körében a bíróság vagy az ügyészség a hozzátartozóval való kapcsolattartást kizárólag a bizonyítás megnehezítésének, illetve meghiúsításának, vagy a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében korlátozhatja vagy tilthatja meg. Ha az elrendeléstől számítva egy év eltelt, a bíróság, illetve az ügyészség a rendelkezést felülvizsgálja, és ha az továbbra is indokolt, annak fenntartásáról határoz. Az elrendelésről és a fenntartásról szóló határozat ellen a terhelt és a védő élhet jogorvoslattal.”

67. § A Be. az 51. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Védelem az önkényes kapcsolatfelvétellel szemben

51/A. § (1) A személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje indítványozhatja, hogy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság hívja fel a terheltet arra, hogy tartózkodjon a sértett a magánéletébe, illetve a mindennapi életvitelébe való önkényes beavatkozástól. A személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje ezt az indítványát a nyomozás során a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően is előterjesztheti.

(2) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a sértett indítványának az előterjesztésétől számított három munkanapon belül hozott határozatában

a) elutasítja a sértett indítványát, ha az (5) bekezdésben meghatározott kizáró ok áll fenn, vagy

b) megállapítja, hogy nem áll fenn az (5) bekezdésben meghatározott kizáró ok, és figyelmezteti a terheltet arra, hogy büntetendő cselekményt követ el, ha a büntetőeljárás hatálya alatt a sértettel kapcsolatot teremt abból a célból, hogy a sértettet megfélemlítse vagy a magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon.

(3) Ha a sértett az indítványát a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően terjesztette elő, akkor a gyanúsítás közlésekor kell az indítványt elbírálni és a (2) bekezdés szerinti határozatot kézbesíteni.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerint határozatban a terheltet figyelmeztetni kell arra is, hogy a büntetőeljárási jogainak gyakorlásával összefüggésben a sértettel a kapcsolat felvételét a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság útján kezdeményezheti.

(5) Kizárja a (2) bekezdés b) szerinti határozat meghozatalát, ha

a) a terhelt és a sértett között olyan jogviszony – különösen lakhatásra, munkavégzésre irányuló vagy közös gyermekre vonatkozó szülői felügyeleti jogviszony – áll fenn, amely alapján a terhelt jogosult kapcsolatot tartani a sértettel,

b) a 280. § (3) bekezdésben meghatározott magatartási szabály előírása szükséges, vagy

c) a terhelttel szemben nem állapítható meg a személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésének a megalapozott gyanúja vagy vele szemben ilyen bűncselekmény miatt vádemelésre nem került sor.

(6) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti határozat meghozatalát követően az (5) bekezdés szerinti kizáró ok merül fel vagy a sértett az indítványt visszavonta, akkor a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság határozatában megállapítja a kizáró ok fennállását vagy azt, hogy a sértett az indítványt visszavonta, egyben tájékoztatja a terheltet arról, hogy a továbbiakban a sértettel való kapcsolatteremtésre a (4) bekezdés nem irányadó.”

68. § A Be. 57. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Vagyoni érdekelt az a természetes vagy nem természetes személy, aki vagy amely)

„d) olyan tárhelyszolgáltatás jogosultja, amelynek a felfüggesztését rendelték el.”

69. § A Be. 145. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Bűnügyi költség a jogszabályban meghatározottak szerint)

„e) a szabálysértési eljárásban felmerült költség, ha az eljárás tárgyát képező bűncselekménnyel azonos cselekmény miatt a büntetőeljárást megelőzően szabálysértési eljárás volt folyamatban.”

70. § A Be. 203. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bíróság vagy az ügyészség rendelkezése alapján a pártfogó felügyelői véleményben ki kell térni arra, hogy a terhelt a kilátásba helyezett magatartási szabályok vagy kötelezettségek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni, valamint arra, hogy a sértett hozzájárul-e a részére adandó jóvátételhez vagy a 419. § (2) bekezdés e) pontja szerinti helyreállító eljárásban való részvételhez.”

71. § A Be. a következő 262/A. §-sal egészül ki:

„262/A. § (1) Az ügyészség a 262. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti adatkérésre vonatkozó engedélyét több adatszolgáltatás kérésére vonatkozóan, az engedély kereteinek meghatározásával is megadhatja, ha az eljárás bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, pénzmosás, költségvetési csalás vagy olyan csalás miatt van folyamatban, amelynek elkövetésére elektronikus hírközlő hálózat – ideértve az információs rendszert is – útján került sor.

(2) A nyomozó hatóság az (1) bekezdés szerinti engedély keretei között a továbbiakban az adatszolgáltatást a 262. § (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott adatkérésre vonatkozó önálló ügyészségi engedély nélkül kérheti. A nyomozó hatóság az adatkérésben megjelöli, hogy az adatkérésre az ügyészség (1) bekezdés szerinti engedélye alapján kerül sor.

(3) Az ügyészség az adatkérés vagy adatkérések teljesítését követően megvizsgálja, hogy a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás kérésére az ügyészség engedélynek megfelelően került-e sor. Az adatkérés eredménye nem használható fel bizonyítékként mindaddig, amíg az ügyészség azt nem vizsgálta meg.

(4) Nem használható fel bizonyítékként és haladéktalanul törölni kell azt az adatot, amely az (1) bekezdésben meghatározott ügyészségi engedély kereteinek a túllépésével jutott az adatszolgáltatást kérő szerv tudomására.

(5) Az e § szerinti adatkérésre egyebekben a 262. §, valamint a 264–265. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”

72. § A Be. 272. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Vagyont érintő kényszerintézkedés)

„f) tárhelyszolgáltatás felfüggesztése.”

73. § A Be. L. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„A számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezés és a megőrzést követő lefoglalás

317/A. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésre kötelezést rendelhet el, ha

a) a számlapénz vagy elektronikus pénz lefoglalásának lenne helye,

b) az érintett vagyoni érdekelt rendelkezik olyan, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számlával, a tőkepiacról szóló törvény szerinti ügyfélszámlával vagy az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerint elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által vezetett, fizetési számlának nem minősülő, elektronikus pénz nyilvántartására szolgáló számlával (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: számla), amelyre számlapénz vagy elektronikus pénz jóváírása várható, és

c) feltehető, hogy az érintett vagyoni érdekelt rendelkezése alatt álló fizetési számlán vagy elektronikuspénz-számlán nem vagy csak részben áll rendelkezésre lefoglalható számlapénz vagy elektronikus pénz.

(2) A számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezés legfeljebb három hónapra rendelhető el, amely egy év elteltéig, alkalmanként három hónappal meghosszabbítható. Ennek elteltével a határozat hatályát veszti.

(3) A számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezést elrendelő határozatban meg kell jelölni

a) az érintett számla azonosítására alkalmas adatokat,

b) a számlapénz vagy elektronikus pénz lefoglalásnak szükségességét és annak jogalapját,

c) a számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezés kezdő és befejező időpontját napban meghatározva,

d) ha a számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezés meghatározott összeg (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett összeg) erejéig áll fenn, az érintett összeget, valamint

e) azt az időközt, amelynek megfelelően a szolgáltató köteles tájékoztatni az elrendelő bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot.

(4) A számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezést elrendelő határozatot a vagyoni érdekelttel, valamint a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóval, befektetési szolgáltatóval vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) közölni kell. A határozat ellen a szolgáltató nem élhet jogorvoslattal.

(5) Ha a számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezéssel érintett számlán számlapénzt vagy elektronikus pénzt írnak jóvá vagy az rendelkezésre áll, akkor a szolgáltató erről a (3) bekezdés e) pontja szerinti időközönként tájékoztatja az elrendelő bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot. A szolgáltató a megőrzésre kötelezés időtartama alatt köteles a számla teljes egyenlege vonatkozásában vagy a (3) bekezdés d) pontja szerinti esetben az érintett összeg erejéig felfüggeszteni a számlatulajdonosnak a megőrzésre kötelezéssel érintett számla feletti rendelkezési jogát, akként, hogy a megőrzésre kötelezés időtartama alatt a számla teljes egyenlege vagy az érintett összeg terhére fizetési műveletet nem teljesít, azt visszautasítja, ideértve, hogy az ügyfélszámla terhére megbízást nem fogad be, azonban a számla javára érkező összeg jóváírását teljesíti.

(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a (3) bekezdés e) pontja szerinti tájékoztatást követően egy hónapon belül dönt az érintett időszakban a szolgáltató tájékoztatásában szereplő számlapénz vagy elektronikus pénz részben vagy egészben történő lefoglalásáról vagy arról, hogy a szolgáltató tájékoztatásában szereplő számlapénz vagy elektronikus pénz tekintetében a lefoglalás feltételei nem állnak fenn. Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megállapítja, hogy a szolgáltató tájékoztatásában szereplő számlapénz vagy elektronikus pénz tekintetében a lefoglalás feltételei nem állnak fenn, akkor e számlapénz vagy elektronikus pénz vonatkozásában a megőrzésre kötelezés a továbbiakban nem áll fenn.

(7) A számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezést meg kell szüntetni, ha az elrendelésének oka megszűnt vagy a büntetőeljárást befejezték. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(8) A számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezés megszűnik, ha

a) a megőrzésére kötelezéssel érintett összeg lefoglalására került sor, vagy megállapították, hogy a szolgáltató tájékoztatásában szereplő számlapénz vagy elektronikus pénz tekintetében a lefoglalás feltételei nem állnak fenn, vagy

b) a megőrzésre kötelezés határideje lejárt.

(9) A szolgáltató az e §-ban meghatározott kötelezettségeinek megsértése miatt rendbírsággal sújtható. Nem szabható ki rendbírság, ha a szolgáltató a határozat kézbesítését követő 12 órán belül mulasztja el az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségeit.”

74. § A Be. a következő 321/A. §-sal egészül ki:

„321/A. § (1) Helyettesíthető dolog, számlapénz, elektronikus pénz vagy fizetésre használt elektronikus adat (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: helyettesíthető dolog) lefoglalásának a megszüntetésekor a 321. § rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a helyettesíthető dolog tekintetében megállapítható, hogy az közvetlenül a 321. § (2) bekezdésében meghatározott tulajdonostól származik, akkor a helyettesíthető dolgot neki kell kiadni.

(3) Ha a (2) bekezdés alkalmazásának azért nincs helye, mert a helyettesíthető dolog több, a 321. § (2) bekezdésében meghatározott vagyoni érdekelttől származik, akik tekintetében nem állapítható meg, hogy a helyettesíthető dolog közvetlenül kitől származik, továbbá, ha a helyettesíthető dolog mértéke nem elegendő, akkor a helyettesíthető dolgot fel kell osztani.

(4) Nem osztható fel olyan helyettesíthető dolog, amely nem a 321. § (2) bekezdésében meghatározott tulajdonostól származik. Nincs helye a felosztásnak, ha megalapozottan feltehető, hogy a továbbiakban a 321. § (2) bekezdésében meghatározott újabb vagyoni érdekelt fellépése várható.

(5) A felosztást a bűncselekmény elkövetésekor fennálló tulajdonuk egymáshoz viszonyított arányában, azok között a 321. § (2) bekezdésében meghatározott vagyoni érdekeltek között kell elvégezni, akikről megállapítható, hogy a helyettesíthető dolog tőlük származik.”

75. § A Be. NYOLCADIK RÉSZE a következő LIII/A. Fejezettel egészül ki:

„LIII/A. Fejezet

A TÁRHELYSZOLGÁLTATÁS FELFÜGGESZTÉSE

338/A. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elrendelheti a tárhelyszolgáltatás felfüggesztését, ha az eljárás olyan közvádra üldözendő bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban tárhelyszolgáltatás megszüntetésének van helye, és megalapozottan feltehető, hogy a szolgáltatás felhasználásával újabb közvádra üldözendő bűncselekményt követnének el.

(2) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a szolgáltatás felfüggesztését elrendelő határozattal kötelezi a tárhelyszolgáltatást nyújtó természetes személyt, jogi személyt vagy egyéb szervezetet (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató), hogy a szolgáltatás felfüggesztése alatt szüneteltesse az igénybe vevő vagy előfizető vagyoni érdekeltnek a szolgáltatás alapján fennálló jogait, továbbá kötelezheti, hogy vele a szolgáltatás felfüggesztése alatt ne kössön újabb szolgáltatásra irányuló szerződést.

(3) A szolgáltató a határozat vele történő közlését követő egy munkanapon belül köteles végrehajtani a határozatot. Ha e kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, rendbírsággal sújtható.

(4) A szolgáltatás felfüggesztését elrendelő határozattal szemben a szolgáltató és a vagyoni érdekelt élhet jogorvoslattal.

(5) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megszünteti a tárhelyszolgáltatás felfüggesztését, ha

a) az elrendelésének oka megszűnt, vagy

b) az eljárást megszüntették vagy felfüggesztették, kivéve, ha a Btk. 78/A. § alapján az tárhelyszolgáltatás megszüntetésének van helye, és ennek érdekében a CVI. Fejezet szerinti eljárás lefolytatására kerül sor.”

76. § A Be. 374. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Felülbírálati indítvány terjeszthető elő)

„h) az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a tárhelyszolgáltatás felfüggesztéséről hozott rendelkezése ellen.”

77. § A Be. a következő 387/A. §-sal egészül ki:

„387/A. § Ha a védő az értesítése, illetve a 387. § alapján tett intézkedések ellenére az eljárási cselekményen nem jelenik meg, a gyanúsítottat vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt tájékoztatni kell, hogy a védő távolmaradása az eljárási cselekmény megkezdésének nem akadálya, ugyanakkor a 185. § (1) bekezdés a) pontja alapján a vallomástételt arra figyelemmel is megtagadhatja, hogy a védője az eljárási cselekményen nem jelent meg. Ha terhelt a védő jelenlétének hiányára tekintettel nem kíván vallomást tenni, tájékoztatni kell, hogy a továbbiakban bármikor dönthet úgy, hogy a védő jelenlétében vagy a védő jelenléte nélkül vallomást tesz.”

78. § (1) A Be. 402. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az eljárás megszüntetésére a 398. § (1) bekezdés a) pontja alapján azért került sor, mert a cselekmény nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, akkor abban az esetben viseli az állam a bűnügyi költséget, ha a szabálysértési eljárás megindítására nem kerül sor. Erről az eljárást megszüntető határozatban kell rendelkezni.”

(2) A Be. 402. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a gyanúsítottat csak azzal a cselekménnyel vagy a tényállásnak azzal a részével kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére lehet kötelezni, amelyre az eljárást a (2) bekezdésben meghatározott okból megszüntetik. A gyanúsított kötelezettségét a bűncselekmény tárgyi súlya, valamint a gyanúsított vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten kell megállapítani.”

79. § A Be. 412. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ügyészség a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a büntetőeljárás felfüggesztése nélkül is elrendelheti a közvetítői eljárás lefolytatását. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekménnyel okozott sérelem közvetítői eljárás keretében történő jóvátétele esetén a Btk. 29. § (1) vagy (1a) bekezdése alkalmazásának lenne helye.”

80. § (1) A Be. 413. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az ügyészség a közvetítői eljárás elrendelését akkor is megtagadhatja, ha a közvetítői eljárás e törvényben foglalt feltételei fennállnak, de feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmaz.”

(2) A Be. 413. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a sértett a gyanúsított kihallgatását megelőzően indítványozza a közvetítői eljárás lefolytatását, az ügyészség a gyanúsítotti kihallgatást követően gondoskodik a hozzájárulással kapcsolatos nyilatkozat beszerzéséről, és a közvetítői eljárás elrendeléséről vagy megtagadásáról határoz.”

81. § (1) A Be. 415. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az ügyészség az eljárást felfüggesztette és a közvetítői eljárás során a sértett és a gyanúsított között a közvetítői eljárásról szóló törvény szerinti megállapodás létrejött, a közvetítő a megállapodást megküldi az ügyészségnek.”

(2) A Be. 415. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a közvetítői eljárásban a megállapodás megkötésének elmaradása a gyanúsítottnak nem róható fel, az ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazását rendelheti el.”

82. § A Be. LXVI. Fejezete a következő 415/A. §-sal egészül ki:

„415/A. § Ha az ügyészség a közvetítői eljárást a büntetőeljárás felfüggesztése nélkül rendelte el, a közvetítő a 415. § (1) bekezdése szerinti megállapodást a közvetítői eljárást elrendelő ügyészségnek küldi meg. Az ügyészség a vádemelést követően megküldött megállapodást megküldi a bíróságnak.”

83. § A Be. 418. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Ha az ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztéssel egyidejűleg magatartási szabály vagy kötelezettség előírását tervezi, gondoskodik annak tisztázásáról, hogy)

„d) a gyanúsított és a sértett a tervezett helyreállító szemléletű eljárásban való részvételhez hozzájárul-e azzal, hogy a közvetítői eljárásnak a gyanúsított, illetve a sértett általi indítványozása esetén a hozzájáruló nyilatkozat beszerzése mellőzhető.”

84. § (1) A Be. 419. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az ügyészség a gyanúsított részére magatartási szabályként, illetve kötelezettségként előírhatja, hogy)

„e) vegyen részt jogszabályban meghatározott helyreállító szemléletű – a párfogó felügyelői szolgálat által lefolytatott – eljárásban, és az annak eredményeként meghatározott, a helyreállító tervben foglaltakat teljesítse, és ezt igazolja a pártfogó felügyelői szolgálat felé.”

(2) A Be. 419. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés e) pontja szerinti kötelezettség előírása esetén a sértett a hozzájárulásával vonható be az eljárásba, de a kötelezettség elrendelésének nem akadálya, hogy a sértett nem adta a hozzájárulását vagy, hogy a bűncselekménynek nincs sértettje.”

(3) A Be. 419. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a bűncselekmény összegszerűen megállapítható kárt, vagyoni hátrányt, adóbevétel-csökkenést vagy vámbevétel-csökkenést okozott, vagy elkövetési értéke összegszerűen megállapítható, és az az eljárás során nem térült meg, feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség annak a megtérítésére vagy az eredeti állapot helyreállítására kötelezi a gyanúsítottat, feltéve, hogy erre a gyanúsított képes és ehhez a sértett hozzájárul. Az ügyészség a (2) bekezdés e) pontja szerinti kötelezettség teljesítését is elrendelheti.”

85. § A Be. 612. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a vagyoni érdekelt az elsőfokú bíróság ítéletének elkobzást, vagyonelkobzást, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, illetve tárhelyszolgáltatás megszüntetését elrendelő rendelkezése ellen fellebbezést jelentett be, és a másodfokú bíróság e fellebbezés vagy bármely más fellebbezés alapján az elsőfokú bíróságnak a vagyoni érdekelt tulajdonjogát, vagyonát, az elektronikus adat feletti rendelkezési jogát, vagy a tárhelyszolgáltatáshoz való jogosultságát érintő elkobzást, vagyonelkobzást, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, illetve tárhelyszolgáltatás megszüntetését kimondó rendelkezését nem mellőzte, az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság határozatának a vagyoni érdekelt részére történő közléséről a vagyoni érdekeltnek az 57. § (4) bekezdésében meghatározott jogára való tájékoztatással gondoskodik.”

86. § A Be. 671. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a következő kérdésekről:)

„12. az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, a tárhelyszolgáltatás megszüntetéséről, a lefoglalt dologról, a zár alá vétel feloldásáról vagy a tárhelyszolgáltatás felfüggesztésének a megszüntetéséről,”

87. § A Be. 696. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Több terhelt esetében akkor van helye katonai büntetőeljárásnak, ha a terheltek valamelyikének bűncselekménye katonai büntetőeljárásra tartozik, és az eljárás elkülönítése – tekintettel a tényállás szoros összefüggésére – nem lehetséges. Ez a rendelkezés kiterjed a bűnpártolóra, valamint a Btk. 399. § (3) és (4) bekezdésében és ezek Btk. 399. § (5)–(8) bekezdésében meghatározott minősített eseteiben, illetve a Btk. 400. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetőjére is.”

88. § A Be. 866. § (2) bekezdése a következő 22. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

„22. a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében elrendelhető helyreállító szemléletű konfliktuskezelő eljárásra vonatkozó szabályokat,”

(rendeletben megállapítsa.)

89. § A Be.

1. 53. § (3) bekezdésében a „vagy rendvédelmi szerv” szövegrész helyébe a „ , rendvédelmi szerv tagjának vagy polgári nemzetbiztonsági szolgálat” szöveg,

2. 57. § (1) bekezdés c) pontjában az „el” szövegrész helyébe az „el, vagy” szöveg,

3. 99. § (5) bekezdés b) pontjában a „közvetítői eljárás lefolytatása céljából,” szövegrész helyébe a „közvetítői eljárás vagy a helyreállító szemléletű konfliktuskezelő eljárás lefolytatása céljából,” szöveg,

4. 127. § (10) bekezdésében a „büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.)” szövegrész helyébe a „Bv. tv.” szöveg,

5. 216. § (1) bekezdésében az „(a továbbiakban: szolgáltató)” szövegrész helyébe az „(e § alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltató)” szöveg,

6. 272. § (3) bekezdés e) pontjában a „tétele” szövegrész helyébe az „tétele és” szöveg,

7. 394. § (5) bekezdésében a „során egy” szövegrész helyébe a „során – e törvényben meghatározott kivétellel – egy” szöveg,

8. 413. § (1) bekezdésében az „az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztését” szövegrész helyébe az „a közvetítői eljárás elrendelését” szöveg,

9. 413. § (2) és (4) bekezdésében az „az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről” szövegrész helyébe az „a közvetítői eljárás elrendeléséről” szöveg,

10. 414. § (1) bekezdésében a „függeszti” szövegrész helyébe a „függesztheti” szöveg,

11. 414. § (2) bekezdésében az „az eljárást felfüggesztő” szövegrész helyébe az „a közvetítői eljárást elrendelő” szöveg,

12. 458. § (5) bekezdésében az „elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét” szövegrész helyébe az „elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, a tárhelyszolgáltatás megszüntetését” szöveg,

13. 535. § (2) bekezdésében az „elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét” szövegrész helyébe az „elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, tárhelyszolgáltatás megszüntetését” szöveg,

14. 566. § (5) bekezdésében, 569. § (2) bekezdésében, 612. § (2) bekezdésében, 741. § (1) bekezdés b) pontjában az „illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét” szövegrész helyébe az „elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, illetve tárhelyszolgáltatás megszüntetését” szöveg,

15. 569. § (1) bekezdésében a „vagy elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét” szövegrész helyébe az „ , elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét vagy tárhelyszolgáltatás megszüntetését” szöveg,

16. 595. § (6) bekezdésében az „illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről” szövegrész helyébe „az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, illetve tárhelyszolgáltatás megszüntetéséről” szöveg,

17. 607. § (2) bekezdésében az „elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére” szövegrész helyébe az „elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére, a tárhelyszolgáltatás megszüntetésére” szöveg,

18. 817/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál” szövegrész helyébe a „nemzetbiztonsági szolgálatnál” szöveg,

19. 819. § (1) bekezdésében, 822. § (1) bekezdésében az „elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele” szövegrész helyébe az „elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, tárhelyszolgáltatás megszüntetése” szöveg,

20. 820. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele” szövegrész helyébe az „elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele, tárhelyszolgáltatás megszüntetése” szöveg,

21. 819. § (2) bekezdés b) pontjában az „elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének” szövegrész helyébe az „elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének, a tárhelyszolgáltatás megszüntetésének” szöveg,

22. 820. § (2) bekezdés b) pontjában a „vagy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele” szövegrész helyébe „ , az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele vagy a tárhelyszolgáltatás megszüntetése” szöveg,

23. 824. § (1) bekezdésében a „vagy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről” szövegrész helyébe az „ , az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, vagy a tárhelyszolgáltatás megszüntetéséről” szöveg,

24. 866. § (4) bekezdésében a „szervek tekintetében” szövegrész helyébe a „szervek tekintetében, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében” szöveg

lép.

90. § Hatályát veszti a Be.

a) 57. § (1) bekezdés b) pontjában a „vagy” szövegrész,

b) 272. § (3) bekezdés d) pontjában az „és” szövegrész.

24. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása

91. § (1) Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 125/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tételének, továbbá a tárhelyszolgáltatás felfüggesztésének és megszüntetésének végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság jár el.”

(2) Az Avt. 125/G. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az (1) bekezdés szerinti eljárásokban adós alatt a tárhelyszolgáltatót kell érteni.”

(3) Az Avt. 125/G. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az állami adó- és vámhatóság a tárhelyszolgáltatás felfüggesztésekor a (2)–(4) bekezdés szerint, a tárhelyszolgáltatás megszüntetésekor az (5)–(9) bekezdés szerint jár el.”

92. § Az Avt.

a) 29. § (1) bekezdés 6. pontjában az „elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről” szövegrész helyébe az „elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, a tárhelyszolgáltatás megszüntetéséről” szöveg,

b) 29. § (1) bekezdés 16. pontjában a „valamint az elektronikus adat megőrzésére kötelezésről” szövegrész helyébe az „az elektronikus adat megőrzésére kötelezésről, valamint a tárhelyszolgáltatás felfüggesztéséről” szöveg

lép.

25. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

93. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 281. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a pártfogó felügyelői feladatokat ellátó kormánytisztviselők igazolványa kiadására vonatkozó részletes szabályokat.”

94. § Hatályát veszti a Kit. 281. § (4) bekezdés 11. pontja.

26. Záró rendelkezések

95. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – 2025. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 11. alcím a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(3) Az 1–5. alcím, a 10. §, a 8. alcím, a 10. alcím, a 12. alcím, a 20–25. §, a 14–15. alcím, a 30–42. §, a 43. § a)–d) és f)–k) pontja, a 17–20. alcím, a 48. §, az 51. §, az 52. §, az 54. §, az 56. §, az 59. §, a 60. §, a 63. § 3., 7. és 9. pontja, a 64. § a)–c) és f) pontja, a 66–72. §, a 74–78. §, a 85–88. §, a 89. § 1–7. és 12–24. pontja, valamint a 90–92. § 2025. március 1-jén lép hatályba.

(4) A 9. §, a 11. § és a 12. § 2025. május 31-én lép hatályba.

(5) A 9. alcím, a 19. §, a 73. §, a 79–84. § és a 89. § 8–11. pontja 2025. július 1-jén lép hatályba.

(6) Az 53. § és a 62. § 2025. december 30-án lép hatályba.

(7) Az 50. §, az 55. §, az 57. §, az 58. §, a 63. § 2., 4–6., 8., 10., 14. és 17. pontja, valamint a 64. § d) és e) pontja 2026. január 1-jén lép hatályba.

96. § (1) E törvény

a) 2. és 14. alcíme az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB kerethatározatnak,

b) 23. §-a a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározatnak,

c) 77. §-a a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló 2013. október 22-i 2013/48/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 21. alcíme

a) a koncessziós szerződésekről szóló 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(3) E törvény 21. alcíme az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről, valamint a 995/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023 május 31-i (EU) 2023/1115 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,
köztársasági elnök

Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke

A törvényt az Országgyűlés a 2024. november 26-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2024. december 4.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek