2024. évi LXV. törvény indokolás

A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Haktv.) hatályba lépése óta eltelt időszakban a törvényben szabályozott több adatkezelés vonatkozásában módosítási igény merült fel a gyakorlati alkalmazás tekintetében, valamint a Magyar Honvédség sokrétű és egyre növekvő feladataihoz kapcsolódó új adatkezelések jogi szabályozása is szükségessé vált.

Jelen javaslattal a Haktv. több rendelkezésének módosítása, illetve kiegészítése szükséges az adatkezelés célja, az adatkezeléssel érintett személyek köre, az adatkezeléssel érintett adatok, az adatkezelés időtartama, illetve az adatkezelés időtartama szükségességének felülvizsgálata, továbbá az adattovábbítás, valamint az adatokba betekinteni jogosultak tekintetében. A Haktv. jelen javaslattal tervezett módosítása között szerepelnek új adatkezelések, így a honvédelmi feladatokkal összefüggő védőoltásokkal összefüggő adatkezelés, a partnertörzs nyilvántartás, a pénzügyi követelések érvényesítésének nyilvántartása, a sportszázadok állományába tartozó katonasportolókról és a sportszázad állományába felvett honvédelmi alkalmazottakról vezetett nyilvántartás, a kiküldetésekkel összefüggő adatkezelések, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat által ösztöndíjjal támogatott személyek nyilvántartás, a szakmai gyakorlat nyilvántartásra vonatkozó szabályokat, továbbá a módosítás megteremti a Magyar Honvédség vezetésének és irányításának, valamint a honvédelmi szervezetek feladatainak végrehajtása és annak infokommunikációs támogatása, az üzemeltető szervezet szolgáltatásainak biztosítása, valamint a felhasználók feladat és munkakörük ellátásához szükséges jogosultság szerinti egyértelmű beazonosítása céljából felmerülő, a felhasználók személyes adatai kezelésének törvényi alapját az infokommunikációs szakterület feladatait ellátó honvédelmi szervezet számára.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A rendelkezés az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítását tartalmazza, a Honvédség kibertér műveleti erőinek adatkezeléséről szóló rendelkezések tükörhivatkozásaként.

A rendelkezés a törvény mellékletének módosítására irányul, nyelvhelyességi pontosítást tartalmaz.

A Javaslat kiegészíti a Haktv. értelmező rendelkezéseit a felhasználó, a helyi üzemeltető, az infokommunikációs szakterület, a központilag biztosított infokommunikációs szolgáltatások, a központi üzemeltető, valamint a külső üzemeltető szervezet fogalmának meghatározásával, elősegítve ezzel a könnyebb jogalkalmazást.

A törvény 9. § (3) bekezdése, illetve 26. §-a a meghagyással kapcsolatos adatok megismerésére jogosítja fel az érintetteket, nem rendezi ugyanakkor a meghagyással kapcsolatos összkormányzati döntés-előkészítés adatkezelési elemét. A meghagyási névjegyzékek miniszterelnöki jóváhagyási jogkörének feltétele a döntési javaslat összeállítása körében az adatkezelési felhatalmazottság megteremtése és a feladat ellátására kijelölt szerv rögzítése.

A rendelkezés a hadköteles nyilvántartáshoz kapcsolódó módosítást és egyéb szövegtechnikai pontosításokat tartalmaz.

A rendelkezések egyrészt a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (5a) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kerülnek módosításra, másrészt az adatkezelés időszaka kerül pontosításra.

A rendelkezés pontosítja, illetve kiegészíti a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére a törvényben meghatározott szervezeteknek a hadkötelesekről szolgáltatandó adatok körét, valamint egyéb szövegtechnikai pontosításokat tartalmaz.

A gazdasági és anyagi szolgáltatások nyilvántartásához történő adatszolgáltatásokkal összefüggésben a naprakész nyilvántartás vezetése érdekében indokolt az adatkezelés céljának bővítése, valamint az adatszolgáltatók köre, továbbá az elektronikus ügyintézés lehetőségének biztosítása, így a közvetlen hozzáférés mind az adatszolgáltató, mind a nyilvántartó szerv részére leegyszerűsíti, optimalizálja a folyamatokat.

A rendelkezés kiegészíti a törvény IV. fejezetének közös szabályait az információs rendszerekben és adatbázisokban kezelt személyes adatok kezelésének alapvető elveivel.

A rendelkezés szövegtechnikai pontosítást tartalmaz.

A gyakorlatban problémákat vet fel a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ védőoltási tevékenységével összefüggő adatkezelés. Ez elsődlegesen a nemzetközi oltóközpont feladatait érinti, de bizonyos esetekben a csapategészségügyi szolgálat is végez védőoltási tevékenységet. A honvédelmi feladatokkal összefüggő védőoltások alapvetően a külszolgálatokhoz kapcsolódnak, de a tömeges bevonultatás során is szükségesek. Vannak olyan fertőző betegségek, amelyek esetén a megbetegedési veszély, a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan – így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során – az állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. §-a rendelkezik arról, hogy a munkáltatói jogokat gyakorló személy a védőoltást a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg, azonban ez a szabályozás kizárólag járványügyi készültség esetére, a bevezetésének alapjául szolgáló járványt okozó kórokozó elleni védőoltásra vonatkozik.

A honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hjkr.) 2. § (1) bekezdése szerint a honvédnek a szolgálati viszony fennállása alatt mindvégig meg kell felelnie a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban meghatározott, a katonai szolgálatteljesítéshez előírt egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. A Hjkr. 6. § (5) bekezdése alapján jogszabályi keretek között a honvéd térítésmentes járványvédelmi ellátásként védőoltás és egyéb vizsgálat, szükség esetén a karanténrendelkezés tűrésére köteles.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1)–(3) bekezdéseinek való teljeskörű megfelelés érdekében a Javaslat törvényi felhatalmazást ad az adatkezelésre: meghatározza az adatkezelés célját, a kezelt adatfajtákat (14. melléklet kiegészítése útján), az adatok megismerésére jogosultakat, valamint az adatkezelés időtartamát. Az adatkezelés érintettjei szolgálati viszonyban álló személyek.

A rendelkezés kiegészíti a személyügyi szakterület adatai vonatkozásában az adatkezelők körét a szakképző intézménnyel, valamint a vezénylés, kirendelés helye szerinti honvédelmi szervezettel, továbbá bővíti a személyügyi nyilvántartásban történő adatkezelés céljait és adattovábbítást biztosít a személyügyi nyilvántartásból az egészségügyi adatkezelést végző honvédelmi szervezet részére az egészségügyi célú honvédelmi adatkezeléssel összefüggő feladatok ellátása érdekében.

A rendelkezés a személyügyi szakterület által kezelt adatok megismerése tekintetében szövegtechnikai pontosításokat tartalmaz, valamint újabb adattovábbításokat biztosít a személyügyi nyilvántartásból: a híradó, informatikai, információvédelmi, információbiztonsági és kiber szakterület, a honvédelmi szervezetnél foglalkoztatott munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személy, a lakhatás-támogatási szervek, valamint a logisztikai nyilvántartást vezető honvédelmi szervezet részére.

A rendelkezés pontosítja, illetve kiegészíti a pénzügyi nyilvántartás vonatkozásában érintettnek minősülő személyek körét, és egyéb szövegtechnikai pontosításokat tartalmaz. Új adatkezelés a pénzügyi szakterület által vezetett partnertörzs nyilvántartás, amelybe egyrészt a Magyar Honvédség olyan partnerei kerülnek felvételre, akik nem illetmény jellegű kifizetésben részesülnek, másrészt a személyi állomány azon tagjai is, akik munkavégzésre irányuló jogviszonyukon túl, más jogviszony alapján is kifizetésben részesülnek.

A rendelkezés pontosítja, illetve kiegészíti a Honvédség szociális és érdekvédelmi gondoskodási körébe tartozók társadalombiztosítási ellátásainak nyilvántartásában kezelt adatok kezelésének célját, valamint adattovábbítást biztosít a központi nyugdíjbiztosítási szerv, valamint a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére.

A fegyelmi szakterület nyilvántartásaiban kezelhető adatok köre kiegészül azon természetes személyek adataival, akik nem a honvédelmi szervezetek állományába tartoznak, de bevonásuk a fegyelmi, szabálysértési, büntető vagy méltatlansági eljárásba indokolttá válik. Ilyen eset különösen, ha a nem honvédelmi szervezet állományába tartozó személy tanúként történő meghallgatása szükséges.

A rendelkezés kiegészíti a kártérítési és kártalanítási nyilvántartás szabályait a nyilvántartásban kezelt adatok forrásával, valamint pontosítja az adatkezelőt, az adatkezelés célját, az adatkezelés időtartamát, az adatok megismerésére jogosultak körét és a nyilvántartásból történő adattovábbításokat.

Új adatkezelés a pénzügyi követelések érvényesítésének nyilvántartása, amely adatkezelés érintettjei a követelésekkel érintett személyek. A rendelkezés meghatározza az adatkezelés lényeges elemeit.

A rendelkezés pontosítja a kiképzési nyilvántartásban kezelt adatok adatkezelésének lényeges elemeit, így az adatok körét, az adatkezelőt, a megismerésre jogosultak körét, valamint az adatkezelés időtartamát, továbbá adattovábbítást biztosít a Honvéd Testalkati Követelményt nem teljesítő érintett meghatározott adatai tekintetében a Honvéd Testalkati Programmal összefüggő adatkezelést végző honvédelmi szervezet részére.

A rendelkezés kiegészíti a kiértesítéssel kapcsolatos nyilvántartás vonatkozásában az adatkezelők körét a szakképző intézménnyel.

A rendelkezés pontosítja a szakállomány nyilvántartás vonatkozásában az adatkezelés célját.

A szakállomány nyilvántartás kiegészül a sportszázadok állományába tartozó katonasportolókról és a sportszázad állományába felvett honvédelmi alkalmazottakról vezetett nyilvántartással. A sportszázadok lehetőséget biztosítanak a Magyarországért és a honvédelem ügyéért tenni akaró, hazai, illetve nemzetközi szinten kiemelkedő eredménnyel rendelkező élsportolóknak a katonai szolgálat vállalására. Az új rendelkezés meghatározza az adatkezelés lényeges elemeit.

A rendelkezés pontosítja, illetve kiegészíti a honvédségi járművek igénybevételével összefüggő nyilvántartások vonatkozásában az adatkezelés lényeges elemeit, így az adatkezelés célját, a kezelt adatok körét, valamint az adatkezelés időtartamát, továbbá meghatározza állami tulajdon védelme, a szolgálatteljesítés, valamint a gépjárműhasználat biztonságának növelése, továbbá a szolgálati feladatok végrehajtásának támogatása céljából a gépkocsivezető beosztású gépjárművezetőről vezetett nyilvántartás vonatkozásában megvalósuló adatkezelés lényeges elemeit is.

A rendelkezés, a jogszerű adatkezelés garanciális elemeként a közúti közlekedési balesetben részes honvédségi járművekkel összefüggő vizsgálatok lefolytatása érdekében az illetékes baleseti helyszínelő és balesetvizsgáló tevékenységet ellátó honvédelmi szervezet által kezelt adatok adatkezelési időtartamát határozza meg.

A törvény meghatározza a katonai gépjárműbaleseti helyszínelő feladatokat ellátók vonatkozásában, azon adatokat, amelyeket a katonai gépjárműbaleseti helyszínelő igazolás elkészítése, kiadása érdekében kezelni szükséges, továbbá a balesetet okozó honvédségi gépjármű vezetője vonatkozásában azon adatokat, amelyeket a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség alól mentesített honvédségi járművek kártörténeti nyilvántartásának vezetése és napra készen tartása céljából kezelni szükséges.

A rendelkezés meghatározza honvédségi jármű országhatáron belül, szolgálati feladat ellátásával összefüggő használata, igénybevétele esetén a gépjárművezető állományilletékes honvédelmi szervezete, valamint a közlekedésbiztonsági feladatokat ellátó honvédségi szervezetek által kezelhető adatok körét, továbbá az adatkezelés időtartamát.

A rendelkezés a belföldi és külföldi kiküldetéssel kapcsolatos feladatok ellátása kapcsán kezelendő adatok körének, az adattovábbítás címzettjének, a nyilvántartás adataiba betekintésre jogosult személyének meghatározása mellett az adatkezelés szükségességének 3 évente történő felülvizsgálatát határozza meg.

A törvény valamennyi lakhatási támogatás vonatkozásában meghatározza a támogatásban részesülő és részesült személy továbbá – a támogatások egyes típusai esetében – az adatkezeléssel érintett harmadik személy tekintetében, a nyilvántartásban kezelendő adatokat, az adatszolgáltatás címzetti körével egyetemben. Ezen kívül a rendelkezés a lakhatás-támogatási szervek részére – a lakhatási támogatásra való jogosultság fennállása vagy e jogosultság elvesztésének megállapítása érdekében – lehetőséget biztosít arra, hogy az adatok ellenőrzése és pontosítása céljából az érintett honvédelmi szervezetétől adatot igényeljenek.

A törvény a regenerálódási és rekreációs szolgáltatásokkal kapcsolatos nyilvántartás tekintetében meghatározza a rekreációs szolgáltatásokat ténylegesen igénybe vevő, vagy igénybe venni szándékozó érintettek kezelendő adatait, az adatkezeléssel elérni kívánt célokat, valamint az adatkezelésre feljogosítottak körét is.

A rendelkezés az adatkezelés időtartamát a koordinációs, orvosszakmai, illetve adminisztratív feladatok végrehajtására kijelölt honvédelmi szervezet és a regenerálódási és rekreációs szolgáltatásokat koordináló honvédelmi szervezet tekintetében, az igény beérkezését követő 3. év december 31-ig, a regenerálódást segítő és rekreációt végző és a Honvédség regenerálódást és kiképzést végző honvédelmi szervezete esetében pedig ezen időtartamot a könyvviteli elszámoláshoz igazodva határozza meg.

A nyilvántartás adatait – feladatainak ellátása céljából – a központi személyügyi szerv is kezeli. A törvény az általa meghatározott honvédelmi szervezetek tekintetében lehetőséget biztosít arra, hogy a kezelt adatok közül az adatkezelési céljaik eléréséhez szükséges, és általuk kezelhető adatokat egymás részére továbbítsák.

A rendelkezés a bizonylati fegyelem megszilárdítását, az állami tulajdon védelmét, az anyagi felelősök, valamint a személyi állomány anyagi elszámoltathatóságát szolgáló logisztikai nyilvántartásban kezelhető adatok körének kiegészítését szolgálja.

A törvényi rendelkezés szerint az adatkezelő e nyilvántartásból adatot továbbít a kártérítési felelősség megállapítására jogosult honvédelmi szervezet részére, továbbá a pénzügyi feladatok ellátása céljából adatközlés történik.

A törvény rendelkezése alapján az adatkezelő logisztikai szakterület a híradó, informatikai, információvédelmi, információbiztonsági és kiber szakterület részére továbbítja a törvény által meghatározott adatokat, valamint a felhasználó részére nyújtott infokommunikációs szolgáltatások igénybevételéhez biztosított eszközök adatait, amelyeket e rendelkezés alapján kezelhet.

A kezelt adatok a személyügyi és a kártérítési és kártalanítási nyilvántartásból kerülnek átvételre, amelyek adatkezelésének időtartama a szolgálati viszony megszűnéséig vagy a megszüntetését követő 5. év december 31-ig tart.

A rendelkezés az érdekvédelmi nyilvántartás érintetti körének bővítésével (honvédelmi szolgálati juttatásra jogosultak) különböző adatkezelési célokat határoz meg érintetti körönként. A szükséges adatkezelés időtartamának meghatározása mellett a törvény rendelkezik a kezelt adatok megismerésére jogosultak személyi köréről, valamint az adattovábbítás esetéről is.

A rendelkezés szerint meghatározott személyi kör adatait, az ott meghatározott esetekben, illetve az egyes szakterületek nyilvántartásában kezelt adatokat, e törvény által meghatározott adatkezelési cél és időtartam megszűnését követően a központi irattári nyilvántartásban kell tovább kezelni.

A nyilvántartás adatait a Honvédség központi irattározási feladatát ellátó honvédelmi szervezet kezeli. Az adatkezelő e törvényben meghatározott feladata tekintetében hatósági jogkört gyakorol, az ügyfél írásbeli kérelmére adatszolgáltatást végez.

Az adatkezelés szükségességének felülvizsgálatát az adatkezelő évente felülvizsgálja.

A törvény rendelkezései szerint az érintett személyi anyagában történő tudományos célú kutatás kizárólag az érintett írásbeli hozzájáruló nyilatkozatával engedélyezhető, az érintett halálát követően a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény szabályai az irányadóak.

A törvény a nyilvántartásban kezelt adatok tekintetében – a cél megjelölésével – meghatározza az adatok megismerésére jogosultak személyi körét is.

A rendelkezés a kezelt adatokat olyan adatkörökkel egészíti ki, amelyet a beléptetést végző szolgálati személyek a vendégbelépési engedély kiadása során kezelnek.

A kezelt adatok tekintetében a személyazonosító igazolvány mellett egyéb személyazonosításra alkalmas okmány kezelését teszi lehetővé a törvény, annak érdekében, hogy adott esetben ne legyen a belépés akadálya az a körülmény, ha az érintett egyéb más igazolvánnyal rendelkezik a belépéskor, külföldi személy belépése az állampolgárságra vonatkozó adat felvételét teszi lehetővé a rendelkezés, mivel egyértelmű azonosíthatóság ezen adat birtokában biztosítható.

A rendelkezés szerint a Magyar Honvédség elektronikus beléptető rendszerének központi adatkezelője a honvédelmi tárca stratégiai szintű információvédelmi szakmai szerve, amely közvetlenül felügyeli az adatfeldolgozó tevékenységét.

Az állandó belépési engedélyek kiadására jogosult honvédelmi szervezetek közé bekerül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, mivel az kezeli a honvédelmi tárca belépési engedélyeivel kapcsolatos személyes adatokat, azonban nem tartozik a honvédelmi szervezetek közé, ezért szükséges a külön történő megjelenítése.

A törvény egy új adattovábbítási lehetőséget vezet be az adatkezelő számára meghatározott céllal a belépési engedélyekkel rendelkező szervezet részére a jogosultságok és személyi adatok aktualizálásának, valamint az adatkezelő honvédelmi szervezettel történő adategyeztetésének biztosítása érdekében.

A rendelkezés módosítását indokolja a kezelt személyes adatok hitelességének-, valamint az érintett személyekhez kötődő valós indokoltság szerinti belépési jogosultságok biztosításának követelménye, amely az objektumbiztonság alapja.

A rendelkezés módosítását indokolja, hogy biztosítani kell az objektumon belül települő honvédelmi szervezeteknek, hogy a saját felelősségi körébe tartozó biztonsági területet kamerával megfigyelhesse. Az őrzésvédelmi szolgálatoknak a feladataik érdemi ellátása érdekében hozzá kell férniük a kamerákkal rögzített adatokhoz, különösen az adatok megtekintését, visszatekintését kell biztosítani részükre.

A rendelkezés pontosítja a katonai rendészeti szolgálattal összefüggő adatkezelésekkel kapcsolatos szabályokat, kiegészítve az adatkezelés célját és az adatkezeléssel érintett adatok körét.

A rendelkezés pontosítja, illetve kiegészíti az adatkezelés céljának eléréséhez szükséges, az adatkezeléssel érintett adatok körét, az adatkezelés időtartamát, továbbá a Honvéd Kadét Programban részt vevő partneriskola adattovábbítását az adatkezelő honvédelmi szervezet részére.

A rendelkezés a KNBSZ által ösztöndíjjal támogatott személyek adatai kezelésének szabályait tartalmazza.

A rendelkezés a szakmai gyakorlatot szervező honvédelmi szervezet számára teremti meg a szakmai gyakorlat lebonyolításával felmerülő személyes adatok kezelésének törvényi alapját.

A rendelkezés pontosítja, illetve kiegészíti a rehabilitációs nyilvántartásban történő adatkezelés célját és az adatkezelés időtartamát a gyakorlatban felmerülő, az adatkezelést érintő igények alapján.

A rendelkezés kiegészül az érintett személyi állomány kiértesíthetősége, valamint az érintettekkel való kapcsolattartás céljából történő adatkezelés a munkáltató megnevezésével, hiszen a törvény feladatot szab a munkáltató számára a kapcsolattartás tekintetében.

A rendelkezés megteremti a Magyar Honvédség vezetésének és irányításának, valamint a honvédelmi szervezetek feladatainak végrehajtása és annak infokommunikációs támogatása, az üzemeltető szervezet szolgáltatásainak biztosítása, valamint a felhasználók feladat és munkakörük ellátásához szükséges jogosultság szerinti egyértelmű beazonosítása céljából felmerülő, a felhasználók személyes adatai kezelésének törvényi alapját az infokommunikációs szakterület feladatait ellátó honvédelmi szervezet számára. Az infokommunikációs szolgáltatások biztosításához az MH KCEHH kerül alkalmazásra, valamint kijelölésre kerül a feladat ellátása céljából az adatfeldolgozó személye, aki az MH KCEHH működéséért felelős honvédelmi szervezet. A törvény új szakasszal történő bővítését indokolja továbbá az adatfeldolgozás lényeges elemeit, az adatfeldolgozó kötelezettségeit.

A rendelkezés a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvénnyel történő összhangot teremti meg.

A rendelkezés a KNBSZ jelenlegi és korábbi állománya személyes adatainak védelme érdekében és nemzetbiztonsági szempontból indokolt.

A rendelkezés megteremti a Honvédség katonai kibertér műveleti erői kibertérben történő, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 88. §-a szerinti feladatellátáshoz kapcsolódó adatkezelését a külső támadók elleni védelem biztosítása érdekében. Ebből a célból a rendelkezés adattovábbítást biztosít a Honvédség katonai kibertér műveleti erői részére az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 159/A. § (1) bekezdésében felsorolt adatok vonatkozásában. Meghatározásra került az adatkezelés időtartama, valamint a Honvédség katonai kibertér műveleti erői részéről történő adattovábbítás ténye.

A módosítás megteremti az összhangot a törvény és a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet tanulmányi támogatásra vonatkozó megtérítési kötelezettségből származó követelések elengedésére jogosult személyekre vonatkozó rendelkezései tekintetében.

A hatályos szabályozás alapján az árvák kiegészítő támogatásának a mértéke a hősi halott árvája esetében a megállapított árvaellátás 50%-a, az állomány szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetben vagy szolgálati eredetű foglalkozási megbetegedésben elhunyt tagjának árvája esetében a megállapított árvaellátás 25%-a, illetve az állomány más ok miatt elhunyt tagjának árvája esetében a megállapított árvaellátás 10%-a. A duplázást a már megállapított ellátások tekintetében is alkalmazni indokolt, ezért átmeneti szabályozás beiktatása szükséges.

A rendelkezés az Európai Unió jogának történő megfelelősségre vonatkozó rendelkezést iktat be a törvénybe.

A rendelkezés a törvény mellékleteinek módosítására vonatkozó rendelkezést határoz meg.

A rendelkezés szövegcserés módosításokat határoz meg.

A § hatályon kívül helyező rendelkezéseket állapít meg.

A Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség működése során felmerült kulturális és kiállítási tevékenység esetleges végzése is, amelynek érdekében szükséges bővíteni az ügynökségi közfeladatellátás körét.

A módosítás által a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség állam nevében történő, tulajdonjog megszerzésére irányuló önálló eljárására nyílik lehetőség, amely bürokráciacsökkentést és az eljárásrend egyszerűsítését célozza meg figyelemmel arra, hogy a továbbiakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. előzetes jóváhagyása nem lesz szükséges a jogügyletek lebonyolításához. A módosítás továbbá a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásában álló vagyonból bármely módon – így különösen kitermelés, bontás, megosztás útján – újonnan létrejött vagyonelemek tulajdonosi joggyakorlásáról rendelkezik.

A módosítás szabályozza a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásának terjedelmét, amely szerint a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlan tekintetében nem jogosult értékesítésre, vételi vagy elővásárlási jog alapítására vagy biztosítékul adására.

A jelenlegi szabályrendszer nem teszi lehetővé, hogy a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség az európai uniós forrásokból származó bevételeket a közfeladatai ellátásához kapcsolódó kiadási előirányzatokon elszámolja. Az új szabályozás révén az esetlegesen elnyert európai uniós forrásból származó támogatásokat jogszerűen felhasználhatja és elszámolhatja a jövőben.

A jogelőd szervezetek által létesített és még le nem zárt támogatási jogviszonyok esetében keletkezett fizetési kötelezettségek teljesítéséért a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség – jogállása folytán – már nem tud helyt állni, mivel az államháztartási szabályok nem teszik lehetővé a fizetési kötelezettségek pénzforgalmi teljesítését.

A rendelkezés szövegcserés módosításokat határoz meg.

A § a törvény hatályba lépéséről rendelkezik.