2024. évi LXVII. törvény indokolás

A Javaslat módosítja az alkotmánybíróvá válás feltételeire vonatkozó, a szakmai gyakorlat meghatározására vonatkozó szabályt, továbbá az Alaptörvény tizennegyedik módosításával összhangban módosítja a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény egyes rendelkezéseit.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 6. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság tagjává megválasztható minden olyan büntetlen előéletű, és az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár, aki jogász végzettséggel rendelkezik, 45. életévét betöltötte, de 70. életévét még nem töltötte be, és kiemelkedő tudású elméleti jogász, vagy legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik. Utóbbi kitétel esetében az Abtv. 6. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség.

Jelenleg számos munkakör nincs jogász végzettséghez kötve, holott a munkakör betöltője kétséget kizáróan szakmailag releváns – az alkotmánybírói hivatásra való rátermettséget is megalapozó – jogi munkát végez. Ezzel összhangban megállapítható, hogy az európai alkotmányok és az alkotmánybíróságról szóló törvények sem tartalmaznak olyan feltételt, hogy csak az minősül jogi gyakorlatnak, amelynek betöltésének feltétele a jogász végzettség. A tagállamok nagy többségében az alkotmánybíróvá válás feltételének szakmai szempontból kizárólag a jogi területen végzett gyakorlat ideje kerül meghatározásra többlet feltétel nélkül, így például Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban. Spanyolországban és Csehországban. Bizonyos esetekben előfordul az is, hogy egyáltalán nincsenek szakmai feltételek, így például Franciaország esetén az Alkotmánytanács tagjainál ilyen feltételeket az Alkotmány nem rögzít.

Mindezekre figyelemmel a Javaslat az Abtv. 6. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezi, azonban továbbra is feltétel marad a jogász végzettség, valamint a legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlat.

Az Alaptörvény tizennegyedik módosításával összhangban a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény egyes rendelkezései kerülnek módosításra.

A módosítás értelmében a legfőbb ügyészre lényegében ugyanazon végzettségbeli (és büntetlen előéletbeli) feltételek vonatkoznának, mint bármely más ügyészre, ugyanakkor a legfőbb ügyésznek nem szükségszerűen kellene az ügyészi karból érkeznie. Amennyiben a legfőbb ügyészt az Országgyűlés nem az ügyészek közül választaná meg, úgy – az ügyészekre vonatkozó szakmai feltételeknek egyébként megfelelő – legfőbb ügyész ügyészségi szolgálati jogviszonya – a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 15. § (1) bekezdésével összhangban – a megválasztásával jön létre.

Hatályba léptető rendelkezés.

Sarkalatossági záradék.