2024. évi LXX. törvény

1. § (1) E törvény hatálya

(2) E törvény

2. § A szolgálati viszony alanyai a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kötelesek eljárni és kölcsönösen együttműködni. A szolgálati viszony alanyai kötelesek egymást tájékoztatni minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy változásról, amely a szolgálati viszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

3. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni. Tilos a joggal való visszaélés.

(2) E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

(3) A joggal való visszaélés hátrányos következményeit orvosolni kell.

(4) Ha a joggal való visszaélés a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás a szolgálati érdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

4. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

(2) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslása nem járhat más jogának megsértésével vagy csorbításával.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat megkülönböztetés nélkül biztosítja a nemzetbiztonsági állomány tagjának az e törvény szerinti, kizárólag a szakmai képességek, végzettségek, szakképesítések, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá – a rendfokozat tekintetében – a szolgálatban eltöltött idő alapján meghatározott előmeneteli lehetőséget.

(4) A szolgálatteljesítés egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett feladatok természetét, minőségét, mennyiségét, a szolgálatteljesítési körülményeket, a szükséges végzettséget, szakképesítést, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget kell figyelembe venni.

5. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja köteles megtartani a szolgálatellátással összefüggésben tudomására jutott törvény által védett adatot. Ezen túlmenően köteles – magánéletére is kiterjedően – olyan magatartást tanúsítani, hogy illetéktelen személy vagy szerv ne juthasson a polgári nemzetbiztonsági szolgálat működésére – így különösen konkrét tevékenységére, személyi állományára, létesítményeire, vagyontárgyaira, eszközeire, módszereire, továbbá információforrásaira – vonatkozó ismeret birtokába.

(2) A titoktartási kötelezettség megszegésének megalapozott gyanúja esetén, annak ellenőrzése érdekében a nemzetbiztonsági állomány tagja köteles magát a szolgálati viszony fennállása alatt és – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, a felek 94. § szerinti megállapodása alapján – annak megszűnését követő 2 évig poligráfos vizsgálatnak alávetni.

(3) A titoktartási kötelezettség időbeli korlátozás nélkül áll fenn.

(4) A titoktartási kötelezettség alól a főigazgató esetében a miniszter, egyéb esetben a főigazgató adhat felmentést.

6. § E törvény alkalmazásában:

7. § (1) A szolgálati viszony az állam képviseletében eljáró polgári nemzetbiztonsági szolgálat és a nemzetbiztonsági állomány tagja (a továbbiakban együtt: szolgálati viszony alanyai) között szolgálatteljesítés céljából létesített különleges közszolgálati jogviszony, amely alapján a közszférában fennálló más foglalkoztatási jogviszonyokkal szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet a szolgálatteljesítéssel összefüggő többletkötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. E törvény rendelkezéseitől jognyilatkozat akkor térhet el, ha azt e törvény kifejezetten megengedi.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat feladatainak megvalósítása érdekében a szolgálatteljesítés szigorú függelmi rendben, egyes alapjogok korlátozásával valósul meg, valamint bizonyos esetekben a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati feladatot, ha kell, élete árán is teljesíti.

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati viszony létesítésekor vállalja, hogy az e törvényben meghatározott feltételekkel, a szolgálati érdeknek megfelelően a polgári nemzetbiztonsági szolgálat bármely szervezeti egységénél kötelezhető szolgálatteljesítésre, vagy – beleegyezésével – az e törvényben meghatározott más szervnél szolgálat teljesítésére. A szolgálatteljesítési hely meghatározásakor a nemzetbiztonsági állomány tagjának méltányolható érdekeit lehetőség szerint figyelembe kell venni.

8. § (1) A nemzetbiztonsági állomány főigazgató vagy főigazgató-helyettesi szolgálati beosztást betöltő tagja szolgálati feladatait a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál a miniszter által meghatározott egyenruhában is elláthatja.

(2) Az egyenruha viselésének rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg.

9. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja rendfokozattal rendelkezik.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagja rendfokozata szerint

(3) A rendfokozati állománycsoportokhoz tartozó rendfokozatokat és a rendfokozati várakozási időket az 1. melléklet tartalmazza.

(4) A nemzetbiztonsági állomány tagját a kinevezéskor az első rendfokozatába, az első tiszti rendfokozatába, az ezredesi, valamint az első tábornoki rendfokozatába kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik.

(5) A nemzetbiztonsági állomány tagja rendfokozatát a polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz tartozásra utaló „nemzetbiztonsági” rendfokozati jelzővel együtt használja mind szóban, mind írásban. A rendfokozati jelző rövidítése „nb.”.

(6) A szolgálati nyugdíjas rendfokozatát „nyugállományú” rendfokozati jelzővel együtt használhatja mind szóban, mind írásban. A rendfokozati jelző rövidítése „ny. nb.”.

10. § A nemzetbiztonsági állomány tagja – a főigazgató által közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott szolgálati beosztásokban – szolgálatteljesítése során szolgálati lőfegyver viselésére jogosult.

11. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagját el kell látni a polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz tartozást és a jogosultságokat igazoló szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel.

(2) A szolgálati igazolvány a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági állományába vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat mint más szerv vezényelt állományába tartozáson túl – a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint – igazolja a nemzetbiztonsági állomány tagjának

(3) A szolgálati igazolvány tartalmazza a nemzetbiztonsági állomány tagjának

(4) A miniszter rendeletében a szolgálati igazolvány – személyes adatot nem tartalmazó – egyéb adattartalmáról is rendelkezhet.

(5) A szolgálati jelvény a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál rendszeresített, azonosítószámmal ellátott jelvény, amely a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati intézkedésre való jogosultságát igazolja a szolgálati igazolvánnyal együttesen felmutatva.

(6) A szolgálati nyugdíjast el kell látni a polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz tartozást igazoló nyugdíjas igazolvánnyal.

(7) A nyugdíjas igazolvány tartalmazza a szolgálati nyugdíjas

(8) A miniszter rendeletében a nyugdíjas igazolvány – személyes adatot nem tartalmazó – egyéb adattartalmáról is rendelkezhet.

12. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a főigazgató gyakorolja. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlása – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a nemzetbiztonsági állomány vezetői beosztást betöltő tagjára a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szervezeti és működési szabályzatában átruházható. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.

(2) Nem ruházható át

(3) Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a főigazgató vagy munkáltatói jogkör átruházott jogkörben eljáró gyakorlója a jognyilatkozatot 6 hónapon belül írásban jóváhagyta. Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára, feltéve, hogy a jognyilatkozat nem sérti a nemzetbiztonsági állomány tagjának érdekeit.

(4) A főigazgató akkor hivatkozhat arra, hogy a munkáltatói jogkör átruházott jogkörben eljáró gyakorlója jogkörét túllépve járt el, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a körülményekből nem következtethetett alappal az eljáró jogosultságára.

13. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja – a munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt időszakban – a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a szolgálaton kívüli tartózkodási helyét, valamint elérhetőségét.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagja magáncélú külföldre utazásával kapcsolatban köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a külföldre utazást szolgálati és biztonsági érdekből megtilthatja vagy korlátozhatja. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a döntését megindokolni. A magáncélú külföldre utazás korlátozása vagy megtiltása miatt a felmerült, máshonnan meg nem térülő kár tekintetében a nemzetbiztonsági állomány tagját a polgári nemzetbiztonsági szolgálat kártalanítja.

(4) A (2) bekezdés szerinti bejelentés és a (3) bekezdés szerinti megtiltás vagy korlátozás eljárási szabályait – különös tekintettel a bejelentés és a megtiltás vagy korlátozás közlésének határidejére – a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg.

(5) A főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben megállapíthatja azon esetköröket, helyzeteket vagy időszakokat, amikor a (2) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettséget nem kell teljesíteni.

(6) A nemzetbiztonsági állomány tagja a tartózkodási helyéről – szolgálatteljesítés céljából, szabadsága ideje alatt is – a szolgálatteljesítési helyére visszarendelhető.

(7) A visszarendelésre a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A visszarendelés miatt a felmerült, máshonnan meg nem térülő kár tekintetében a nemzetbiztonsági állomány tagját a polgári nemzetbiztonsági szolgálat kártalanítja. A visszarendelés miatt szolgálatban töltött időt a rendkívüli szolgálatteljesítés szabályai szerint, a szabadság ideje alatt történő visszarendelés esetén a rendkívüli szolgálatteljesítés szabályai szerint vagy a szabadság ismételt kiadásával kell ellentételezni.

(8) A (2) bekezdés c) pontja szerinti adatokat a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a megvalósult utazásról történő hazatérésről való tudomásszerzést követően haladéktalanul törli.

14. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja a részére kiadott utasítást, intézkedést – a 85. §-ban meghatározott esetet kivéve – nem bírálhatja, arról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat.

(2) A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket a nemzetbiztonsági állomány tagja nem állíthat elő és nem terjeszthet, nem tehet közzé, nem jelentethet meg és nem hozhat nyilvánosságra, ilyen tartalmú kiadványt, plakátot, hirdetményt, emblémát, más szöveges vagy képadatot nem függeszthet ki.

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagja internetes felületen magánszemélyként való megnyilvánulásakor, magánvélemény nyilvánításakor a nemzetbiztonsági állományba tartozására vonatkozó adatot nem hozhat nyilvánosságra.

(4) A nemzetbiztonsági állomány tagja nem kötelezhető arra, hogy politikai nézeteiről vagy pártszimpátiájáról – közvetlenül vagy közvetve – nyilatkozatot tegyen. A nemzetbiztonsági állomány tagját a szolgálati viszonyával összefüggő jogai gyakorlásában és előmenetelében a politikai nézetei vagy pártszimpátiája hátrányosan nem érintheti és abból előnye sem származhat.

15. § (1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján gyűlés csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével tartható.

(2) Nem engedélyezhető gyűlés a szolgálati helyen, ha az

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagja a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá eső gyűlésen történő megjelenési szándékát köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni, aki a részvételt megtilthatja, ha az a hivatással vagy az ellátott szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a döntését megindokolni.

16. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja szakszervezetnek nem lehet tagja, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a nemzetbiztonsági állomány érdekvédelmére szakszervezet nem hozható létre, nem működhet.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a polgári nemzetbiztonsági szolgálat feladataival vagy érdekeivel ellentétes.

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagja köteles a szolgálatával össze nem függő, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezettel fennálló, valamint újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a hivatással vagy az ellátott szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, vagy a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a döntését megindokolni.

(4) A nemzetbiztonsági állomány tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén tagja lehet az illetékes szakmai kamarának.

17. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja nem lehet országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati képviselő, és nem tölthet be főpolgármesteri, főpolgármester-helyettesi, vármegyei közgyűlési elnöki, alelnöki, polgármesteri, alpolgármesteri, társadalmi megbízatású polgármesteri, alpolgármesteri tisztséget.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagja haladéktalanul köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni, ha az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként nyilvántartásba vették, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségre való megválasztását, valamint annak elmaradását.

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, továbbá népszavazáson szavazhasson.

(4) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálati érdekből a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választás, népszavazás előtt legalább tizenöt nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetővé kell tenni számára – ha a választási eljárásról szóló törvény másképpen nem rendelkezik –, hogy a szolgálatteljesítési helyén szavazhasson.

18. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja pártnak vagy pártpolitikai célokat szolgáló egyesületnek nem lehet tagja, ilyen célú alapítvánnyal nem létesíthet jogviszonyt, munkájában nem vehet részt, politikai tartalmú közszereplést szolgálaton kívül – az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként való részvételt kivéve – sem vállalhat.

(2) E § alkalmazásában politikai tartalmú közszereplésnek kell tekinteni minden olyan, mások előtti megnyilvánulást, amely kifejezetten valamely párt vagy politikai mozgalom céljának megvalósulása érdekében a párt vagy politikai mozgalom segítésére vagy támogatására szólít fel.

19. § A nemzetbiztonsági állomány tagja

20. § A nemzetbiztonsági állomány tagja érdekei védelmében munkabeszüntetéshez való jogát nem gyakorolhatja.

21. § A munkáltatói jogkör gyakorlója nemzetbiztonsági érdekből, a minősített adat védelme és a szolgálatellátás rendjének fenntartása érdekében megtilthatja, hogy a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálatban a főigazgató által közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott eszközt magánál tartson, továbbá korlátozhatja a magáncélú telekommunikációs eszközöknek a szolgálatellátás során történő használatát.

22. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja annak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak az állományába tartozik, amelybe őt a kinevezési okmányban kinevezték és szolgálatát – a 23. és 25. §-ban meghatározott kivételekkel – ott teljesíti.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagja központi állományban van, ha szolgálatteljesítése az (1) bekezdés szerint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál történik.

23. § A nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálatát a polgári nemzetbiztonsági szolgálaton kívül teljesítheti más szervnél meghatározott szolgálati beosztásban, munkakörben, álláshelyen vagy feladat ellátásával.

24. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági állományába tartozó, de a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendelkezési állományába tartozik:

(2) Az

(3) Az (1) bekezdés c)–i) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnésekor a nemzetbiztonsági állomány tagja részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál a rendelkezési állományba helyezést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást kell biztosítani, ilyen szolgálati beosztás hiányában legalább a végzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott esetben a nemzetbiztonsági állomány tagjának a rendelkezési állományba helyezést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztás nem biztosítható, vagy a részére ilyen szolgálati beosztás hiányában felajánlott, végzettségének megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el, – a nemzetbiztonsági állomány (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tagja kivételével – szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(5) Az (1) bekezdés a) és c)–e) pontja alapján rendelkezési állományba helyezettek kivételével a nemzetbiztonsági állomány rendelkezési állományba tartozó tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles gondoskodni.

25. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja kihelyezett állományban van, ha nemzetbiztonsági feladatait

(2) Az (1) bekezdés szerinti kihelyezett állományban, valamint a 24. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendelkezési állományban lévők szolgálati viszonya folyamatos.

(3) A nemzetbiztonsági állomány kihelyezett állományban lévő tagjának összeférhetetlenségét a külső foglalkoztatásra irányuló jogviszony tekintetében nem kell vizsgálni, szolgálati viszonya a külső foglalkoztatásra irányuló jogviszony miatt nem szünetel és az 57. § (1) bekezdés 11. pontja alapján nem szűnik meg, ha a főigazgató döntése alapján az nem összeférhetetlen az (1) bekezdés szerinti tevékenységgel.

(4) A nemzetbiztonsági állomány kihelyezett állományban és a 24. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagjának illetményére, az illetményelemeire és az illetményen felüli juttatásaira, a költségtérítésekre, kedvezményekre és támogatásokra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben a szolgálatteljesítési hely sajátosságaira, a szolgálati feladatok jellegére vagy a nemzetbiztonsági állomány kihelyezett állományban lévő tagjának közeli hozzátartozóira tekintettel e törvény szabályaitól eltérő illetményt és illetményen felüli juttatást, költségtérítést, kedvezményt vagy támogatást állapíthat meg.

(5) A kihelyezés feltételeit, eljárásrendjét, a kihelyezés megszüntetésének, valamint a 24. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés szabályait, továbbá a (4) bekezdés szerint megállapított illetmény, illetményen felüli juttatás, költségtérítés, kedvezmény vagy támogatás kifizetésének rendjére és feltételeire, valamint a szabadság kiadására vonatkozó részletszabályokat a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben szabályozza.

(6) A nemzetbiztonsági állomány kihelyezett állományban és a 24. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagjának a kihelyezés, illetve rendelkezési állomány időtartama alatt a nemzetbiztonsági szolgálati viszonyára tekintettel kifizetett jövedelméből – a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti összevont adóalapra meghatározott általános adómérték alkalmazásával számított személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény szerinti társadalombiztosítási járulék mértékével megegyező összegű – adót kell levonni és befizetni az állami adóhatóságnak.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a kifizetett jövedelem járulékalapot képező jövedelemnek minősül, amely után a nemzetbiztonsági állomány tagja által fizetendő egyéni járulékokat a levont adó tartalmazza. A nemzetbiztonsági állomány tagjának ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek nem kell erről a jövedelemről a nemzetbiztonsági állomány tagja részére igazolást kiadnia. A kifizetőnek ezen adót, valamint a munkáltatót terhelő közterheket az állami adóhatóság felé nem kell személyre szólóan bevallania. A nemzetbiztonsági érdek és a személyi biztonsági feltételek érvényesítése érdekében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a hatóságok részére az Nbtv. 28. § (5) bekezdése szerinti külön megállapodás alapján teljesítik a szolgálati időre és a járulékalapot képező jövedelemre és a járulékfizetésre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségeiket.

26. § (1) A szolgálati beosztások

(2) A vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás lehet kiemelt vezetői vagy szakmai vezetői beosztás, ezen belül a besorolási kategóriák:

(3) Az I. besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

(4) A II. besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendszeresített létszámát, rendszeresített szolgálati beosztásokat és az egyes szolgálati beosztások besorolását a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg a polgári nemzetbiztonsági szolgálat rendelkezésére álló költségvetési forrás és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat feladatai figyelembevételével.

27. § (1) Szolgálati viszony azzal a cselekvőképes, magyar állampolgárral létesíthető,

(2) Csak különösen indokolt esetben nevezhető ki a nemzetbiztonsági állományba az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy, erről a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy kérelmére a főigazgató dönt.

(3) A jelentkezőnek a jelentkezéskor írásban hozzá kell járulnia a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához.

(4) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatot a nemzetbiztonsági állományba jelentkezőnek kell igazolnia eredeti okirattal vagy annak hiteles másolatával.

(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat az (1)–(3) bekezdésben meghatározott adatokat és a feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt ellenőrizheti, vagy az ellenőrzését kezdeményezheti.

(6) A szolgálati viszony létesítésének eljárási rendjét a miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg.

28. § (1) Ha a 27. §-ban foglaltaknak megfelelő, szolgálati viszonyt létesítő személy a szolgálati viszony létesítését közvetlenül megelőzően

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati viszony létesítése esetén a szolgálati viszonyt létesítő személy szolgálati idejét a 165. §-ban foglaltak alapján kell megállapítani.

29. § (1) A szolgálati viszony a nemzetbiztonsági állományba való kinevezéssel és annak elfogadásával határozatlan vagy a (2) bekezdés alapján határozott időre létesül.

(2) Szolgálati viszony határozott időre is létesíthető a nemzetbiztonsági állomány szolgálatból tartósan távol lévő tagjának helyettesítésére.

(3) A határozott idejű szolgálati viszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon – így különösen meghatározott szolgálati feladat ellátásához vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően – kell meghatározni. A szolgálati viszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a nemzetbiztonsági állomány tagjának akaratától, ha a felek a szolgálati viszony időtartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója tájékoztatja a nemzetbiztonsági állomány tagját a szolgálati viszony várható időtartamáról.

(4) A szolgálati viszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (3) bekezdésben foglaltaknak.

(5) Szolgálati viszony a kinevezési okmányban felsorolt, változó szolgálatteljesítési helyen történő szolgálatteljesítésre is létesíthető.

30. § (1) A nemzetbiztonsági állományba kinevezett személy esküt tesz, amelynek szövegét a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja az eskü letételét megtagadja, a szolgálati viszony létesítésére az érvénytelenség szabályait kell alkalmazni.

(3) Az eskü letételéig a nemzetbiztonsági állomány tagja nem állítható szolgálatba.

31. § (1) A nemzetbiztonsági állományba kinevezésről készült okmánynak tartalmaznia kell a szolgálati viszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen a nemzetbiztonsági állomány tagjának

(2) A kinevezési okmány 1 példányát a nemzetbiztonsági állomány tagjának át kell adni.

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagja részére legkésőbb az első szolgálat megkezdésekor a munkaköri leírását át kell adni, és – a miniszter által közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott rendben és tartalommal – tájékoztatni kell őt a szolgálat teljesítéséhez szükséges munkavédelmi szabályokról, a szolgálatteljesítés rendjéről, a szolgálatteljesítés alapvető feltételeiről és szempontjairól.

32. § (1) A nemzetbiztonsági állomány pályakezdő tagját a nemzetbiztonsági állományba vételkor a szolgálati beosztásra képesítési követelményként előírt végzettségnek megfelelően

(2) A nemzetbiztonsági állomány nem pályakezdő tagjának rendfokozatát – ha rendelkezik tényleges szolgálati idővel – a nemzetbiztonsági állományba vételkor a tényleges szolgálati idő figyelembevételével kell megállapítani.

33. § (1) Az a szolgálati viszonyt létesítő személy, aki még nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott nemzetbiztonsági szakmai képesítéssel, – az Nbtv. szerinti – önálló intézkedésre nem jogosult.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagját a feltételek biztosítása mellett, megfelelő határidő kitűzésével kötelezni kell az (1) bekezdés szerinti szakmai képesítés megszerzésére. Ha ennek az előírt határidőben neki felróható okból nem tesz eleget, a szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

34. § (1) A szolgálati viszony létesítésekor – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – legfeljebb 12 hónapig terjedő próbaidőt lehet kikötni.

(2) A határozott idejű kinevezés esetén a próbaidő legfeljebb a határozott idejű kinevezés időtartamának fele lehet, azonban a 12 hónapot ekkor sem haladhatja meg.

(3) A próbaidő nem hosszabbítható meg.

(4) A határozott idejű szolgálati viszony meghosszabbítása esetén újabb próbaidő nem köthető ki.

(5) A próbaidő alatt a szolgálati viszonyt a szolgálati viszony bármelyik alanya indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.

35. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a jelentkezővel ösztöndíjszerződést köthet a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges végzettség, szakképesítés megszerzése érdekében. Az ösztöndíjszerződésben a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a jelentkező pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, a végzettség, szakképesítés megszerzését követően a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal szolgálati viszonyt létesít és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – az ösztöndíjszerződésben meghatározott időtartamban – keresztül szolgálati viszonyát lemondással nem szünteti meg.

(2) Az ösztöndíjszerződésben meg kell határozni a képzés tárgyát, időtartamát, helyét, a teljesítés módját, határidejét, a költségek viselését, a jelöltet megillető támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó megtérítési kötelezettséget, ha a jelentkező a tanulmányait nem fejezi be, neki felróható okból nem létesít szolgálati viszonyt a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal vagy a szerződésben vállalt időtartamot neki felróható okból nem tölti le.

36. § (1) A szolgálati viszony – az e törvényben meghatározott eseteket kivéve – a nemzetbiztonsági állomány tagjának kérelmére vagy beleegyezésével módosítható.

(2) A módosítás esetei különösen:

(3) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg a más szolgálati beosztásba helyezés, a megbízás, a vezetői beosztás ellátásával történő megbízás, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat más szervezeti egységéhez történő áthelyezés és az átrendelés, a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés, a rendelkezési vagy kihelyezett állományba helyezés, valamint annak megszűnését követően szolgálati beosztásba helyezés és a rész-szolgálatteljesítés engedélyezésének eljárási rendjét és feltételeit.

37. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja magasabb szolgálati beosztásba helyezhető, ha

(2) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja az (1) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyikét nem teljesítette, akkor magasabb szolgálati beosztásba nem helyezhető.

38. § Azonos besorolású másik szolgálati beosztásba helyezéshez a nemzetbiztonsági állomány tagjának beleegyezése nem szükséges, azonban az új szolgálati beosztásban előírt képesítési és alkalmassági feltételeknek ebben az esetben is meg kell felelni.

39. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezhető

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagját – beleegyezése nélkül is – alacsonyabb szolgálati beosztásba kell helyezni, ha vele szemben alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fegyelmi fenyítést alkalmaztak.

40. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagjának vezetői beosztásba helyezése azonnali hatállyal, indokolás nélkül – belegyezése nélkül is – visszavonható vagy a vezetői beosztásról az érintett 30 napos határidővel bármikor, indokolás nélkül lemondhat.

(2) A vezetői beosztásba helyezés visszavonása esetén, ha az nem az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fegyelmi fenyítés végrehajtása miatt történik, az érintett részére a visszavonással egy időben végzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani, feltéve, hogy ilyen felajánlható szolgálati beosztás rendelkezésre áll. A felajánlott szolgálati beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a nemzetbiztonsági állomány tagja a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati beosztás elfogadása vonatkozásában 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott szolgálati beosztást elutasította volna.

(3) A vezetői beosztásba helyezés visszavonása esetén – ha a visszavonás hatálya már beállt – a nemzetbiztonsági állomány tagja részére a szolgálati beosztás (2) bekezdés szerinti felajánlásától a felajánlott szolgálati beosztással kapcsolatos nyilatkozat megtételéig

(4) Ha a vezetői beosztásba helyezés visszavonásakor a (2) bekezdés szerint felajánlott szolgálati beosztásról egészségi állapota miatt nem képes dönteni, a nemzetbiztonsági állomány tagját – a visszavonással érintett vezetői beosztása szerinti utolsó illetménye 85%-ának megállapítása mellett – a döntésre való alkalmasságáig rendelkezési állományba kell helyezni.

(5) Ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál felajánlható másik szolgálati beosztás nincs, de a szolgálat érdekeire figyelemmel a nemzetbiztonsági állomány tagjának továbbfoglalkoztatását tervezik, úgy az érintett beleegyezésével – a visszavonással érintett vezetői beosztása szerinti utolsó illetménye 85%-ának folyósítása mellett – a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig rendelkezési állományba helyezhető, amelyet a főigazgató indokolt esetben további 1 évvel meghosszabbíthat.

(6) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a neki felajánlott szolgálati beosztást elfogadja, új szolgálati beosztásának megfelelően be kell sorolni, illetményét és rendfokozatát megállapítani. Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a vezetői beosztásba helyezés visszavonása után a neki felajánlott, a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el, szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(7) A vezetői beosztásról történő lemondás esetén az (1) bekezdés szerinti 30 napos időtartam alatt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál – feltéve, hogy felajánlható szolgálati beosztás rendelkezésre áll – a nemzetbiztonsági állomány tagja részére végzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani. A felajánlott szolgálati beosztás nem lehet magasabb vezetői beosztás a lemondással érintett vezetői beosztásnál. A nemzetbiztonsági állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztást elfogadja, új szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni, illetményét és rendfokozatát megállapítani.

(8) A vezetői beosztásról történő lemondás esetén a nemzetbiztonsági állomány tagja részére a szolgálati beosztás (7) bekezdés szerinti felajánlásától a felajánlott szolgálati beosztással kapcsolatos nyilatkozat megtételéig

(9) A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja nem fogadja el a vezetői beosztásról történő lemondást követően felajánlott, végzettségének megfelelő szolgálati beosztást. Ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál felajánlható másik szolgálati beosztás nincs, de a szolgálati érdekre figyelemmel a nemzetbiztonsági állomány tagjának továbbfoglalkoztatását tervezik, úgy az érintett beleegyezésével – a lemondással érintett vezetői beosztása szerinti utolsó illetménye 85%-ának folyósítása mellett – a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig rendelkezési állományba helyezhető, amelyet a főigazgató indokolt esetben további 1 évvel meghosszabbíthat.

41. § (1) A nemzetbiztonsági állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztás ellátására vagy helyettesítésre szóló megbízás történhet az eredeti szolgálati beosztás ellátása mellett vagy az eredeti szolgálati beosztás ellátása alóli mentesítéssel.

(3) A helyettesítésre szóló, az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti megbízás az 1 évet nem haladhatja meg, amely határidő indokolt esetben további 1 évvel meghosszabbítható. Az illetmény nélküli szabadságon távollevő helyettesítése az illetmény nélküli szabadság tartamára szólhat.

(4) Az 1 havi időtartamot meg nem haladó megbízáshoz a nemzetbiztonsági állomány tagjának beleegyezése nem szükséges.

(5) Ha a megbízott személyt az eredeti szolgálati beosztás ellátása alól mentesítették, részére a megbízással betöltött szolgálati beosztás figyelembevételével megállapított illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél.

(6) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, részére a többletszolgálat figyelembevételével megállapított illetmény jár, amelynek meg kell haladnia az eredeti illetményt.

(7) A nemzetbiztonsági állomány tagja a (6) bekezdés szerint megállapított illetményre akkor jogosult, ha az (1) bekezdés c) pontja szerinti többletfeladat ellátásával jelentős többletmunkát végez és a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem eseti jellegű.

(8) Az (5) bekezdés szerinti illetmény és a (6) bekezdés szerint megállapított illetmény az egybefüggően 30 napot meghaladó megbízás esetén visszamenőleg, a megbízás első napjától jár. A megbízást visszamenőleg legfeljebb 30 napot megelőző időtartamra lehet elrendelni, az (5) és a (6) bekezdés szerinti illetmény megállapításával egyidejűleg.

(9) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a megbízás alapján a tevékenységért a (6) bekezdés szerinti illetményben részesül, a megbízás során végzett tevékenysége nem minősül rendkívüli szolgálatteljesítésnek.

(10) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg a megbízás eljárási rendjét és feltételeit.

(11) E § alkalmazásában tartósan akadályozott személy az, aki keresőképtelenség, átrendelés, szolgálati feladatra vezénylés miatt, vagy más okból – ide nem értve az alap- és pót- és az apasági szabadság miatti helyettesítést – 30 napnál hosszabb ideje nem tudja ellátni a szolgálati beosztásából adódó feladatait, vagy előreláthatóan 30 napnál hosszabb ideig nem fogja azt ellátni.

42. § (1) A nemzetbiztonsági állomány arra alkalmas tagja átmenetileg a 41. § szerint megbízható

(2) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a vezetői beosztáshoz szükséges képesítési feltételeknek nem felel meg, a vezetői beosztás ellátásával határozott időre megbízható azzal, hogy részére a képesítés megszerzését határidő szabásával elő kell írni. A megbízás a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a képzést önhibájából nem kezdte meg, azt a meghatározott idő alatt nem fejezte be vagy a vizsgát nem tette le.

(3) A vezetői beosztás ellátásával történő megbízáskor a megbízás szabályai az e §-ban meghatározott eltérésekkel alkalmazhatóak.

(4) A helyettesítésre szóló, az (1) bekezdés b) pontja szerinti megbízás az 1 évet meghaladhatja.

(5) A vezetői beosztás ellátásával történő megbízás csak az eredeti szolgálati beosztás ellátása alóli mentesítéssel történhet.

(6) A vezetői beosztás ellátásával történő megbízás esetén rész-szolgálatteljesítési idő nem engedélyezhető.

(7) A vezetői beosztás ellátásával történő megbízás esetén a nemzetbiztonsági állomány tagjára alkalmazni kell

(8) A nemzetbiztonsági állomány vezetői beosztás ellátásával megbízott tagja a megbízás ideje alatt a tényleges szolgálati ideje alapján megállapított rendfokozatát viseli tovább.

43. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja a polgári nemzetbiztonsági szolgálat más szervezeti egységéhez áthelyezhető, ha megfelel a tervezett új szolgálati beosztáshoz előírt végzettségi, szakképesítési és szakmai képesítési, valamint alkalmassági feltételeknek.

(2) A szolgálati érdekből történő áthelyezéshez nem kell a nemzetbiztonsági állomány tagjának beleegyezése, ha az

(3) A (2) bekezdés c) pontja esetében az új szolgálatteljesítési hely meghatározásakor a nemzetbiztonsági állomány tagjának méltányos érdekét lehetőség szerint figyelembe kell venni.

44. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálati érdekből eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett, beleegyezése nélkül a szervezeti egységen belül vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe meghatározott szolgálati feladat teljesítésére átrendelhető.

(2) A más helységbe való átrendelések együttes időtartama a nemzetbiztonsági állomány tagjának beleegyezése nélkül naptári évenként a 4 hónapot nem haladhatja meg. A 4 hónap leteltétől számított 6 hónapon belül újabb átrendelésre nem kerülhet sor.

(3) Ha az átrendelés más helységben történő szolgálatellátással járna, a nemzetbiztonsági állomány tagjának beleegyezése nélkül nincs helye átrendelésnek

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott okok bármelyike az átrendelés ideje alatt következik be, akkor a nemzetbiztonsági állomány tagja erre irányuló kérelmére meg kell szüntetni az átrendelést.

(5) A nemzetbiztonsági állomány tagjának nem tanulmányi szerződés keretében végzett oktatása, képzése az oktatás időtartamára átrendeléssel is történhet. Ezen átrendelés időtartama nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott időtartamba.

(6) Az átrendelés időtartama alatt a munkáltatói jogkört az átrendelés helye szerinti szervezeti egység munkáltatói jogkör gyakorlója gyakorolja azzal, hogy a szolgálati viszony megszüntetésére, módosítására, valamint az érdemtelenségi eljárás lefolytatására az eredeti szervezeti egység munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.

(7) A 30 napot meghaladó átrendelés esetén – ide nem értve az (5) bekezdés szerinti átrendelést – az átrendelés idejére a nemzetbiztonsági állomány tagja illetményét az átrendelés ideje alatt ellátott munkaköri feladatokra figyelemmel újra meg kell állapítani. Ha az így megállapított illetmény kevesebb, mint az átrendelés elrendelése előtt megállapított illetménye, akkor a nemzetbiztonsági állomány tagja az átrendelés elrendelése előtt megállapított illetményére jogosult.

45. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja – a főigazgató és a más szerv vezetőjének megállapodása alapján – kormányzati, nemzetbiztonsági vagy egyéb biztonsági érdekből, szolgálatteljesítésre más szervhez vezényelhető szolgálati beosztás, álláshely, munkakör betöltésére vagy meghatározott feladat ellátására. A más szervnél a szolgálat teljesítésének jogalapja a vezénylés.

(2) A vezénylési megállapodásban meg kell állapodni:

(3) A vezénylési megállapodásban a szolgálati viszony (2) bekezdés szerinti elemei tekintetében rendezni szükséges, hogy

(4) A vezénylési megállapodásban rendelkezhetnek arról, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat más szervhez vezényelt tagja a megállapodás hatálya alatt nem folyamatosan, hanem – a vezénylés megszüntetése nélkül – a más szerv vezetőjének kezdeményezésére eseti jelleggel, ideiglenesen látja el vezényeltként a számára meghatározott feladatokat a más szervnél a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok szerint.

(5) A vezényelt a vezénylés ideje alatt az e törvény szerinti szolgálati beosztás, az álláshely, a munkakör vagy meghatározott feladat ellátására történő vezénylés esetén e törvény szerint megállapított rendfokozat viselésére jogosult.

(6) A nemzetbiztonsági állománynak a miniszter által vezetett minisztériumba, vezetői álláshelyre vezényelt tagjára a 78. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy – az ellátott minisztériumi álláshelye figyelembevételével – a 3. melléklet szerinti rendfokozatot viseli.

(7) A nemzetbiztonsági állomány vezényelt tagjának szolgálati idő számítására az e törvény szerinti szabályokat kell alkalmazni.

(8) A más szervhez vezényelt foglalkoztatása során

(9) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának vezénylése előzetes felkészítéshez kötött, a vezénylést megelőző szolgálati beosztásából történő felmentését követően a felkészítés időtartamára, de legfeljebb 6 hónapig részére a vezénylés előtt megállapított illetményt kell folyósítani.

46. § (1) A vezényelt a más szerv kijelölt vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát.

(2) A vezényelt tevékenységét a más szerv tevékenységére vonatkozó szabályok szerint látja el.

(3) A vezényelt munkarendjére, munkaidejére, pihenőidejére, otthoni munkavégzésére, teljesítményértékelésére, a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértés jogkövetkezményeire, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére és viselésére a más szervnek az ellátott szolgálati beosztás, álláshely vagy munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó szabályok irányadóak.

(4) A vezényelt fegyelmi felelősségre vonására, az érdemtelenségi eljárásra, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál szolgálatot teljesítő nemzetbiztonsági állomány tagjára vonatkozó e törvény szerinti szabályok az irányadók.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott korlátozással, a szolgálati viszonyt érintő munkáltatói jogokat jogszabályban meghatározottak szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója, az egyéb munkáltatói jogokat a más szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője, parancsnoka gyakorolja.

(6) A 45. § (4) bekezdése szerinti esetben a szolgálati viszonyt érintő és az egyéb munkáltatói jogokat is a munkáltatói jogkör gyakorlója gyakorolja azzal, hogy az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor, amikor a nemzetbiztonsági állomány tagja eseti jelleggel, ideiglenesen a más szervnél látja el vezényeltként a számára meghatározott feladatokat.

47. § A vezényelt a vezénylése megszüntetése nélkül is továbbvezényelhető a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) szerinti szakdiplomataként történő kihelyezése érdekében. Ebben az esetben a továbbvezénylés időtartamára a nemzetbiztonsági állomány tagja annak a más polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak vagy más rendvédelmi szervnek a rendelkezési állományába kerül, amely szervtől a továbbvezénylésére sor kerül. E célból az a más polgári nemzetbiztonsági szolgálat vagy más rendvédelmi szerv is rendelkezési állományt működtet, amelynél kizárólag vezényelt állomány teljesít szolgálatot.

48. § (1) A vezénylés megszüntetésére

(2) A vezénylés megszüntetése a más szerv működése érdekkörében felmerülő okból, a más szerv vezetőjének kérésére legfeljebb 2 hónapra elhalasztható.

(3) A vezénylés megszüntetése esetén a nemzetbiztonsági állomány tagja részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál a végzettségének megfelelő, de legalább a vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást kell biztosítani. Ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának ilyen szolgálati beosztás nem biztosítható, beleegyezésével a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig, rendelkezési állományban tartható. Ebben az esetben az érintettet a vezénylést megelőző szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és részére az adott szolgálati beosztásra figyelemmel megállapított illetményt kell folyósítani.

(4) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a (3) bekezdés szerint felajánlott szolgálati beosztást nem fogadja el, vagy arról 5 munkanapon belül nem nyilatkozik,

49. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat hatáskörébe tartozó szakmai feladat, illetve e feladat támogatásának ellátása céljából a nemzetbiztonsági állomány tagja a külpolitikáért felelős miniszter, illetve az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumba (a továbbiakban együtt: kihelyező szerv) a főigazgató döntése alapján – a kihelyező szervvel egyeztetve – a feladatellátáshoz szükséges határozott időre vezényelhető (a továbbiakban: külszolgálatra vezénylés).

(2) A külszolgálatra vezénylés a szolgálati viszony fennállását nem érinti, azonban a külszolgálatra vezénylés időtartama alatt a kihelyező szerv a nemzetbiztonsági állomány tagját a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban, kormánytisztviselőként foglalkoztatja.

(3) A külszolgálatra vezénylés időtartama alatt a (2) bekezdésben foglaltak szerint a nemzetbiztonsági állomány tagjának a Kit.-ben, valamint a Külszoltv.-ben foglaltaknak megfelelően az a kihelyező szerv fizeti a kormányzati szolgálati jogviszonyra irányadó szabályok szerinti illetményét, egyéb juttatásait, illetve viseli az ezzel járó közterheket és a külszolgálatra vezényléssel felmerülő költségeket, ahova a nemzetbiztonsági állomány tagját vezényelték.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a külszolgálatra vezényléssel kapcsolatban a Külszoltv.-t kell alkalmazni.

(5) A rendelkezési állományba helyezés mellett külszolgálatra vezényeltek esetében a külszolgálatra vezénylés megszüntetésekor a 48. § (2)–(4) bekezdése alkalmazásával kell eljárni.

50. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagját beleegyezésével

(2) Magyarországi szolgálatteljesítési hely esetén is a külföldre vezénylés szabályai szerint kell eljárni, ha a vezénylés az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szervezethez vagy az Európai Unió intézményéhez, az ott meghatározott célból történik, és a nemzetközi szerv vagy az Európai Unió intézményének székhelye vagy telephelye Magyarországon van.

(3) A nemzetbiztonsági állomány polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz vagy rendvédelmi szervhez vezényelt tagja a vezénylése megszüntetése nélkül is külföldre vezényelhető. Ebben az esetben a 3 hónapot meghaladó vezénylés időtartamára a nemzetbiztonsági állomány tagja annak a szervnek a rendelkezési állományába kerül, amely szervtől külföldre vezénylik őt.

(4) A nemzetbiztonsági állomány tagját külföldi szolgálatra vezénylés előtt az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségekről, ezek teljesítése feltételeiről és körülményeiről, a részére járó juttatásokról tájékoztatni kell.

(5) A külföldre vezényelt juttatásaira, illetményen felüli juttatásaira, költségtérítésére, ellátmányára kormányrendelet a szolgálatteljesítési hely sajátosságaira, továbbá a vezényelt közeli hozzátartozóira tekintettel e törvényben nem szabályozott pénzbeli és természetbeni juttatást állapíthat meg.

(6) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának külföldre vezénylése előzetes felkészítéshez kötött, a külföldre vezénylést megelőző szolgálati beosztásából történő felmentését követően a felkészítés időtartamára, de legfeljebb 6 hónapig részére a külföldre vezénylés előtt megállapított illetményt kell folyósítani.

(7) A nemzetbiztonsági állomány összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálatra külföldre vezényelt tagját az illetménye – a rá vonatkozó illetményrendszer szabályai szerint, a külföldre vezénylést megelőzően betöltött szolgálati beosztása alapján – a tartós külszolgálat időtartamára változatlanul megilleti, és az illetményt a tartós külszolgálat ideje alatt a külföldre vezénylést megelőzően betöltött szolgálati beosztásnak megfelelő szolgálati beosztást érintő általános illetményfejlesztések alkalmával felül kell vizsgálni.

(8) A külföldre vezénylés kezdő időpontját megelőzően az összekötő tiszt részére az évi alap- és pótszabadságnak a külföldre vezénylést megelőző időtartamra eső időarányos részét ki kell adni.

(9) A rendelkezési állományba helyezés mellett külföldre vezényeltek esetében a külföldre vezénylés megszüntetésekor a 48. § (2)–(4) bekezdése alkalmazásával kell eljárni.

51. § (1) A szolgálati viszony alanyai megállapodhatnak abban, hogy a nemzetbiztonsági állomány tagja határozott ideig az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet lát el.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati viszonyát az (1) bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának időtartamára közös megegyezéssel módosítani kell. A határozott idő elteltével a nemzetbiztonsági állomány tagját vissza kell helyezni a szakértői tevékenységet megelőzően általa betöltött szolgálati beosztásba.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának ideje alatt a szolgálati viszony a 64. § (1) bekezdésében foglalt okok alapján nem szüntethető meg felmentéssel.

(4) A nemzetbiztonsági állománynak az (1) bekezdés szerinti programban egyes részfeladatok végrehajtásáért felelős szakértőként részt vevő, a megvalósítás időtartama alatt a kedvezményezett országban esetileg tartózkodó tagjára a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.

(5) A nemzetbiztonsági állomány tagja az (1) bekezdés szerinti tevékenység időtartama alatt nem jogosult az e törvény szerinti szabadságra, amennyiben az (1) bekezdés szerinti szerv részéről a foglalkoztatás ideje alatt szabadság kerül a részére megállapításra.

52. § (1) Szünetel a szolgálati viszonya a nemzetbiztonsági állomány azon tagjának, akit az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek vagy a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként nyilvántartásba vettek.

(2) A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagja a választással kapcsolatos tevékenysége során vagy azzal összefüggésben a polgári nemzetbiztonsági szolgálat állományába tartozását nem használhatja fel.

(4) Ha a nemzetbiztonsági állomány (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.

53. § (1) Szünetel a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati viszonya, ha – a Kit. 21. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatokat ellátó államtitkár kivételével – államtitkárrá vagy – a Kit. 13/C. § (1) bekezdése szerinti igazgató kivételével – szakmai felsővezetővé nevezik ki.

(2) A szünetelés az államtitkárrá vagy a szakmai felsővezetővé történő kinevezéstől a megbízatás megszűnéséig, vagy a Kit. 203. § (2) bekezdése szerinti hatáskör gyakorlásáig tart.

(3) A szünetelés megszűnését követően a 40. §-ban meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.

54. § (1) A szünetelés időtartama alatt a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. A szüneteltetés időtartama alatt a titoktartási és egyéb biztonsági kötelezettségek a nemzetbiztonsági állomány tagjával szemben továbbra is fennállnak.

(2) Ha a szünetelésre a próbaidő alatt kerül sor, a szünetelés tartama a próbaidőbe nem számít be.

55. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagját az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtti 8. évtől az 5. évig kizárólag a polgári nemzetbiztonsági szolgálat érdekkörében felmerült okból a főigazgató nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezheti, ha legalább 30 év tényleges szolgálati idővel rendelkezik.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagját az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtti 5. évtől kérelmére a főigazgató nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezheti, ha legalább 30 év tényleges szolgálati idővel rendelkezik.

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagját az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtti 3. évtől kérelmére a főigazgató nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezi, ha legalább 30 év tényleges szolgálati idővel rendelkezik.

(4) A nemzetbiztonsági állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja

(5) A nyugdíj-megállapító szerv – a főigazgató megkeresésére – tájékoztatja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot a nemzetbiztonsági állomány tagját a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésekor öregségi nyugdíjként megillető összegről.

(6) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott illetmény emelésének mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.

56. § (1) A szolgálati viszony megszűnik

(2) A szolgálati viszony megszüntethető:

57. § (1) A törvény erejénél fogva szűnik meg a nemzetbiztonsági állomány tagjának a szolgálati viszonya

(2) A szolgálati viszony – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója a törvényi feltétel beálltát megállapította.

(3) Az (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti esetben a szolgálati viszony annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a feltételek bekövetkeznek.

(4) Az (1) bekezdés 12. pontja szerinti esetben a szolgálati viszony a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultság kezdőnapját megelőző napon szűnik meg.

58. § (1) A korábban elért jövedelem kiesésének pótlása érdekében nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosult a nemzetbiztonsági állomány tagja vagy volt tagja, ha

(2) Ha az egészségi alkalmatlanság a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosult az,

(3) Ha az egészségi alkalmatlanság nem a (2) bekezdés szerinti szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosult az, aki legalább 10 év tényleges szolgálati idővel rendelkezik és akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50%-os mértékű vagy annál kevesebb.

(4) Nem állapítható meg nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága bekövetkeztében vagy kialakulásában szándékosan vagy súlyosan gondatlanul közrehatott (a továbbiakban: közrehatás). A közrehatás megállapítását alapozza meg különösen, ha a baleset vagy a betegség az érintett

(5) A közrehatásról a főigazgató a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárásban dönt.

(6) Nem állapítható meg nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága megállapításának időpontjában nyugdíj előtti rendelkezési állományban van.

59. § (1) A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot és annak mértékét a főigazgató hivatalból állapítja meg az egészségi alkalmatlanság megállapításáról szóló iratok kézhezvételétől számított 30 napon belül.

(2) A nemzetbiztonsági állománynak másik polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz vezényelt tagja esetében a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultságot a vezénylő polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója állapítja meg és a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátást a vezénylő polgári nemzetbiztonsági szolgálat folyósítja.

(3) A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultság kezdőnapja a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot megállapító döntés meghozatalát követő hónap 1. napja.

(4) A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához szükséges, az érintettet esetlegesen megillető baleseti járadék vagy baleseti táppénz (a továbbiakban együtt: baleseti ellátás), rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás összegéről a főigazgatót – kérelmére – az ellátást folyósító szerv tájékoztatja.

60. § (1) A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra való jogosultság az egészségkárosodás következő – az egészségi alkalmatlanság megállapítására irányuló eljárásban beszerzett, a rehabilitációs hatóság által megállapított – felülvizsgálati időpontjáig terjedő határozott időtartamra kerül megállapításra. A rehabilitációs hatóság felülvizsgálatának eredményétől függően a főigazgató a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot ezt követően minden esetben a rehabilitációs hatóság által meghatározott, a nemzetbiztonsági egészségkárosodás következő felülvizsgálatának időpontjáig terjedő időtartamra hosszabbítja meg.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a rehabilitációs hatóság a baleseti ellátással, rehabilitációs ellátással vagy rokkantsági ellátással összefüggésben nem ír elő újabb kötelezettséget az egészségkárosodás felülvizsgálatára, abban az esetben a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra való jogosultság 5 év határozott időtartamra kerül megállapításra vagy meghosszabbításra.

(3) A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra való jogosultság meghosszabbításakor a főigazgató figyelembe veszi

(4) A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultság meghosszabbítására több alkalommal is sor kerülhet, mindaddig, amíg a jogosult a Tny. szerinti saját jogú nyugellátásra jogosulttá válik.

(5) A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátással kapcsolatos jogvitára e törvénynek a szolgálati panaszra és a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályai irányadóak.

61. § (1) A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás számítási alapja az 58. § (2) bekezdése szerinti esetben a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásban részesülőt az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző naptári hónapra a szolgálati beosztása alapján megillető illetmény 100%-ának megfelelő összegnek a részére megállapított baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás együttes összegével csökkentett összege.

(2) A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás számítási alapja az 58. § (3) bekezdése szerinti esetben a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásban részesülőt az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző naptári hónapra a szolgálati beosztása alapján megillető illetmény

(3) A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához a szolgálati viszony megszűnésének napján elért tényleges szolgálati időt kell figyelembe venni.

(4) A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás mértékét módosítani kell, ha a jogosultat megillető baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mértéke változik.

(5) Ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál általános illetményfejlesztésre kerül sor, a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás mértékét is emelni kell. Ebben az esetben az átlagos illetményemelkedés százalékos mértékével az (1) bekezdés szerinti illetményt is meg kell emelni és az (1) és (2) bekezdés szerinti számításokat ismételten elvégezni.

(6) A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás fedezetét a központi költségvetés biztosítja.

62. § (1) A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásban részesülő személy 15 napon belül köteles bejelenteni a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultságát vagy annak folyósítását érinti. A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásban részesülő személy közeli hozzátartozója a jogosult halálának tényét és annak időpontját 15 napon belül köteles bejelenteni a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak.

(2) A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás összegének módosításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás visszafizettetéséről a főigazgató dönt.

(3) A jogalap nélkül kifizetett nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás 60 napon belül az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint visszakövetelhető a nemzetbiztonsági állomány volt tagjától. Az általános elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás, ha annak alaptalanságáról a nemzetbiztonsági állomány volt tagja tudott vagy tudnia kellett volna.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az általános elévülési időn belül a közeli hozzátartozótól visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás.

63. § (1) Megszűnik a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra való jogosultság

(2) A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultat a polgári nemzetbiztonsági szolgálat felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben az (1) bekezdés h) pontja szerinti megszűnési ok nem áll fenn. A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás megszüntetésének van helye, ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálat másodszori felhívására a jogosult a kért igazolást nem csatolja.

(3) A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosult a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra való jogosultságáról annak kezdőnapját követően írásban lemondhat. Lemondás esetén a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás újbóli megállapítása nem kérhető.

64. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati viszonya felmentéssel megszüntethető, ha

(2) A szolgálati viszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha

(3) Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában nyugdíjasnak minősül, aki

65. § (1) A 64. § (1) bekezdés e) pontja alapján abban az esetben szüntethető meg a szolgálati viszony, ha

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti változás a polgári nemzetbiztonsági szolgálat érdekkörében felmerülő ok lehet, így különösen, ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálat feladatellátásának jogszabályi változásával függ össze.

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálati viszonyát a 64. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt okból megszüntetni kizárólag abban az esetben lehet, ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál a nemzetbiztonsági állomány tagja végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének, szakmai tapasztalatának megfelelő, betölthető szolgálati beosztás nincs, vagy az így felajánlott szolgálati beosztást a nemzetbiztonsági állomány tagja nem fogadja el.

(4) A felajánlandó beosztás meglétéről, annak hiányáról, illetve a beosztás el nem fogadásának következményeiről a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles írásban tájékoztatni a nemzetbiztonsági állomány tagját.

66. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a felmentést köteles megindokolni. Ebből világosan ki kell tűnnie, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a határozatlan időtartamú szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja nyugdíjasnak minősül.

(3) A 64. § (1) bekezdés e) pontja alapján történő felmentés indokolásának tartalmaznia kell, hogy

67. § (1) Felmentés esetén a felmentési idő – a (2), (4) és (7) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább 2 hónap, de a 8 hónapot nem haladhatja meg. A nemzetbiztonsági állomány tagjának írásbeli kérelme alapján a szolgálati viszony alanyai ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak.

(2) Határozott idejű szolgálati viszony megszüntetése esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a szolgálati viszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.

(3) A 2 hónapos felmentési idő

(4) Ha a felmentés oka

(5) A felmentés időtartamának felére a nemzetbiztonsági állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója a nemzetbiztonsági állomány tagját a teljes felmentési időre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.

(6) A nemzetbiztonsági állomány tagja a felmentési időre járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult.

(7) A nemzetbiztonsági állomány tagjának felmentési idő nélkül kell megszüntetni a szolgálati viszonyát, ha

68. § (1) Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a nemzetbiztonsági állomány tagjára, ha

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó.

(4) Nem szüntethető meg a 64. § (1) bekezdése szerinti felmentéssel a szolgálati viszony az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évben.

(5) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában nyugdíjasnak minősül, aki

69. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagját felmentése esetén – az (5) és (6) bekezdésben felsorolt kivételekkel – végkielégítés illeti meg.

(2) A végkielégítés összege, ha a nemzetbiztonsági állomány felmentett tagja szolgálati ideje legalább

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagja nem jogosult végkielégítésre azon időtartam vonatkozásában, amely alapján korábbi jogviszonyának megszűnésekor vagy megszüntetésekor végkielégítésben részesült.

(4) A nemzetbiztonsági állomány tagja részére a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.

(5) Végkielégítésre nem jogosult a nemzetbiztonsági állomány tagja, ha

(6) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a felmentés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyt létesít,

(7) Az (5) bekezdés a) pontja alkalmazásában nyugdíjasnak minősül, aki

70. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati viszonyáról – a szükségállapot vagy a hadiállapot idejét kivéve – lemondhat.

(2) A lemondási idő 2 hónap, a szolgálati viszony alanyai ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak. Határozott idejű szolgálati viszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott határozott időtartamon.

(3) Aki a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével elveszti a jogszabályban meghatározott, a szolgálati viszony megszűnését követően is biztosított jogosultságokat.

71. § (1) Ha a szolgálati elöljáró részéről a nemzetbiztonsági állomány tagját törvényben meghatározott jogaiban vagy emberi méltóságában olyan súlyos sérelem érte, amely miatt szolgálati viszonyának fenntartása nem várható el tőle, az arra okot adó körülmény megjelölésével azonnali hatályú lemondással élhet. Az azonnali hatályú lemondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A szolgálati viszony megszüntetése az azonnali hatályú lemondás bejelentését követő napon hatályba lép.

(2) Az azonnali hatályú lemondás esetén az arra okot adó körülmény meglétét a nemzetbiztonsági állomány tagjának kell bizonyítani. Az ok megalapozatlansága esetén a nemzetbiztonsági állomány tagja köteles a lemondási időre járó illetménynek megfelelő összeget a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak megtéríteni, és az esetlegesen felmerült kárért helytállni. Ha az azonnali hatályú lemondás oka és az azt megalapozó körülmények valósnak bizonyulnak, vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat azt nem vitatja, a nemzetbiztonsági állomány tagja részére a felmentési időre járó illetményt és végkielégítést kell fizetni.

72. § (1) A szolgálati viszony a szolgálati viszony alanyainak közös megegyezésével bármikor megszüntethető. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti, azt indokolni nem kell.

(2) A megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szolgálati viszony megszüntetésének napját, a szolgálati viszony alanyainak a szolgálati viszony megszüntetéséből eredő jogait és kötelezettségeit, továbbá – ha fennáll – a megtérítési kötelezettség és a lakásbérleti jog alakulását is. A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének. A szolgálati viszony alanyai a megállapodástól csak közös akarattal térhetnek el.

73. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja, a főigazgató és a nemzetbiztonsági szolgálati, nemzetbiztonsági alkalmazotti, a Hszt. szerinti hivatásos szolgálati, a rendvédelmi igazgatási szolgálati, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonai szolgálati, a honvédelmi alkalmazotti, az adó- és vámhatósági szolgálati, az igazságügyi alkalmazotti szolgálati, a kormányzati szolgálati, az egészségügyi szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszony létrehozására feljogosított szerv vezetője megállapodhatnak a nemzetbiztonsági állomány tagjának nemzetbiztonsági szolgálati, nemzetbiztonsági alkalmazotti, a Hszt. szerinti hivatásos szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati, a Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati, honvédelmi alkalmazotti, adó- és vámhatósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezésében.

(2) Az áthelyezett jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

74. § (1) A szolgálati viszony megszűnésének vagy megszüntetésének napján vagy legkésőbb az attól számított 15 napon belül a nemzetbiztonsági állomány tagjával el kell számolni, ki kell fizetni az illetményét, teljesítéstől függően az illetményelemeket, illetményen felüli juttatásait, valamint ki kell adni a foglalkoztatási igazolást.

(2) A foglalkoztatási igazolás a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/A. § (2) bekezdésében foglalt adatokon túl a nemzetbiztonsági állomány tagja esetében tartalmazza

(3) A szolgálati viszony megszűnésének és megszüntetésének eljárási rendjét a miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg.

75. § (1) A beosztáshoz és az előmenetelhez szükséges iskolarendszerű képzésben való részvételre kötelezés esetén, ha a szolgálati viszony az 57. § (1) bekezdés 6–8., 11. vagy 13. pontja, a 64. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja vagy a 70. § alapján az oktatási intézményben kötelező tanulmányi időnél rövidebb idő alatt szűnt meg, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a szolgálati beosztáshoz és előmenetelhez szükséges iskolarendszerű képzéshez térítésmentesen nyújtott támogatást időarányosan visszakövetelheti, ideértve a képzési díjat és egyéb, a tanulmányok elvégzésével kapcsolatban indokoltan felmerült és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által megtérített költségeket. A visszakövetelési igényt legkésőbb a 74. § (1) bekezdése szerinti elszámolás során kell közölni.

(2) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati viszonya a megkötött ösztöndíj vagy tanulmányi szerződésben meghatározott időtartam előtt az (1) bekezdésben felsorolt okból szűnt meg, a nemzetbiztonsági állomány tagja az ösztöndíj vagy tanulmányi szerződés alapján részére kifizetett tanulmányi támogatás összegét köteles

76. § (1) A felek erre irányuló külön megállapodása alapján a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati viszonya megszűnését vagy megszüntetését (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: megszűnés) követő 2 évig nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a korábban őt foglalkoztató polgári nemzetbiztonsági szolgálat jogos érdekét sértené vagy veszélyeztetné.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséért a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a szolgálati viszony megszűnésekor megfelelő mértékű ellenértéket fizet, amely nem lehet kevesebb, mint a szolgálati viszony megszűnését megelőző napon részére megállapított illetmény alapulvételével 2 évre járó illetmény 10%-a, és nem haladhatja meg annak 100%-át.

(3) Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a kötelezettség milyen mértékben akadályozza a nemzetbiztonsági állomány volt tagját – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel – újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében.

(4) Az elhelyezkedési korlátozás megszegése esetén a kötelezettség teljesítéséért fizetett ellenértéket vissza kell fizetni.

(5) A visszafizetés módjára és határidejére vonatkozó részletszabályokat a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg, amelyeket a megállapodásnak is tartalmaznia kell.

77. § (1) A tervezett szolgálati beosztásba történő kinevezés vagy helyezés előtt a munkáltatói jogkör gyakorlója megvizsgálja, hogy a nemzetbiztonsági állomány tagja rendelkezik-e a szolgálati beosztás ellátásához szükséges végzettséggel, szakképesítéssel, megfelel-e az alkalmassági követelményeknek, és megállapítja a rendfokozat megállapításához figyelembe vehető szolgálati idejét, valamint vezetői beosztásba helyezés esetén a 4. melléklet szerint a vezetői besorolási kategóriához rendelt rendfokozatot.

(2) Szolgálati beosztásba kinevezni vagy helyezni – szolgálati viszonyra vonatkozó szabály vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak azt lehet, aki megfelel a szolgálati beosztás betöltéséhez előírt feltételeknek és a szolgálati beosztás besorolási osztályához rendelt követelményeknek.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szolgálati beosztásba kinevezéskor vagy helyezéskor az (1) bekezdésben meghatározottak alapján besorolja a nemzetbiztonsági állomány tagját és a (4) bekezdésben foglalt kivétellel, megállapítja a rendfokozatát.

(4) Ha a nemzetbiztonsági állomány vezetői beosztásba tervezett tagjának viselt rendfokozata alacsonyabb a 4. mellékletben meghatározottaknál, a munkáltatói jogkör gyakorlója a nemzetbiztonsági állomány tagját rendfokozatban kinevezi vagy előlépteti, vagy kinevezésre terjeszti elő az arra jogosult elöljáróhoz.

78. § (1) A nemzetbiztonsági állomány vezetői beosztást betöltő tagja – a 32. §-ban foglaltaktól eltérően – az általa betöltött, a 4. melléklet szerint vezetői besorolási kategóriához rendelt rendfokozattal rendelkezik.

(2) A vezetői beosztásba helyezés visszavonása vagy a vezetői beosztásról történő lemondás esetén a nemzetbiztonsági állomány tagjának rendfokozatát – az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 32. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.

(3) Ha a nemzetbiztonsági állomány vezetői beosztást betöltő tagja a vezetői kinevezést megelőzően a 79. § b) pontja szerinti soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba került előléptetésre vagy kinevezésre és a vezetői beosztásba helyezés visszavonása vagy a vezetői beosztásról történő lemondás hatályában a soron kívüli előléptetés szerinti rendfokozata magasabb, mint a tényleges szolgálati idő szerinti rendfokozata lenne, abban az esetben a nemzetbiztonsági állomány tagjának rendfokozatát a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a soron kívüli előléptetés szerinti, magasabb rendfokozatban kell megállapítani.

79. § A rendfokozatban való előmenetel a magasabb rendfokozatba történő előléptetéssel vagy kinevezéssel valósul meg. A nemzetbiztonsági állomány tagja előléptethető

80. § (1) A soron következő rendfokozatba kell előléptetni a nemzetbiztonsági állomány tagját, ha a rendfokozatára megállapított várakozási ideje letelt.

(2) A várakozási időt a rendfokozatba kinevezésről vagy az előléptetésről szóló okmányban meghatározott naptól kell számítani. A várakozási időbe az 1 évet meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama – a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságot kivéve – nem számít bele.

(3) Nem léptethető elő a nemzetbiztonsági állomány tagja, ha

(4) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagját a (3) bekezdés b) pontja miatt nem léptették elő rendfokozatban és az eljárás nem végződött rendfokozatot érintő büntetés, fenyítés kiszabásával, a szolgálati viszony megszüntetésével, lefokozással vagy az érdemtelenség megállapításával, a nemzetbiztonsági állomány tagja büntetőeljárás esetén a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor vagy a fegyelmi, érdemtelenségi eljárás jogerős befejezésekor léptethető elő, a várakozási idő leteltének időpontjára visszamenőleges hatállyal.

81. § (1) A nemzetbiztonsági állomány – nem vezetői beosztást betöltő – tagja soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető vagy kinevezhető, ha

(2) A főigazgató az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nélkül is soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba léptetheti elő a nemzetbiztonsági állomány – nem vezetői beosztást betöltő – tagját vagy kezdeményezheti az ezredesi kinevezését a miniszternél, ha a szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsított.

(3) A nemzetbiztonsági állomány vezetői beosztást betöltő tagja az (1) és (2) bekezdés alapján nem léptethető elő soron kívül magasabb rendfokozatba.

82. § (1) A miniszter – a 4. melléklet alapján a kinevezéssel érintett vezetői beosztáshoz rendelt rendfokozatra figyelemmel –

(2) A szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet kinevezni, előléptetni a nemzetbiztonsági állomány tagját, ha a nyugállományba helyezésére

(3) Eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni, kinevezni a hősi halottá nyilvánított, tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozott személyt. Hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni a hősi halottá nyilvánított, altiszti vagy zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozott személyt.

(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat halottja eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető vagy kinevezhető.

83. § (1) A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles

(2) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlása során a munkáltatói intézkedés a nemzetbiztonsági állomány tagja jogainak korlátozásával jár, a munkáltatói jogkör gyakorlója a több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt választja, amely az eredmény biztosítása mellett a nemzetbiztonsági állomány érintett tagjára a legkisebb sérelemmel jár.

84. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálat ellátásával összefüggésben köteles

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagja köteles a szolgálaton kívül is a nemzetbiztonsági állomány tagjához és szolgálati beosztásához méltó magatartást tanúsítani.

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati feladathoz kapcsolódó nyilvános szereplésért tiszteletdíjat nem fogadhat el.

85. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasítását, a felettes rendelkezését, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a nemzetbiztonsági állomány tagja a jogszabálysértő utasítás, rendelkezés végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles a szolgálati elöljáró vagy a felettes figyelmét felhívni. Ha a szolgálati elöljáró az utasítását vagy a felettes a rendelkezését ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő utasítás, rendelkezés végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.

86. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagjának meg kell felelnie a főigazgató által meghatározott, a szolgálati beosztásának és életkorának megfelelő egészségi és pszichológiai alkalmassági követelményeknek.

(2) Az alkalmasság vizsgálata a betöltendő vagy betöltött szolgálati beosztáshoz igazodik.

(3) Az alkalmassági feltételeket a nemzetbiztonsági állomány tagjának tudomására kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell.

(4) A nemzetbiztonsági állomány tagja kizárólag olyan vizsgálatra kötelezhető, amelyet az alkalmassági követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz ír elő, és a vizsgálatot végző orvos vagy pszichológus szakmailag indokoltnak tart.

(5) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja az előírt követelményeknek nem felel meg, határidő kitűzésével a vizsgálatot meg kell ismételni. Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a megismételt vizsgálaton sem felelt meg a követelményeknek, a 87. § szerint kell eljárni.

(6) Az egyes szolgálati beosztások okozta egészségi és pszichológiai megterhelés alapján a miniszter jóváhagyásával a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg a minimumkövetelményeket és az alkalmasságvizsgálati kategóriákat. Az egyes alkalmasságvizsgálati kategóriákba tartozó szolgálati beosztásokat és a kategóriafeltételeket a miniszter jóváhagyásával a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg.

(7) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg az egészségi és pszichológiai alkalmassági követelmények felmérését végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, valamint a nemzetbiztonsági állomány megváltozott egészségi állapotú tagja felülvizsgálatának eljárási rendjét, a felülvizsgálatot végző szervek és a felülvizsgálatban közreműködők kijelölését, valamint az egészségügyi és pszichológiai alapellátás igénybevételének módját és az igénybe vevők körét, a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses egészségügyi szolgáltatás, a szolgáltatás térítésének módját, továbbá a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályait.

87. § (1) Ha az alkalmasság vizsgálata alapján a nemzetbiztonsági állomány tagja

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagját fel kell menteni, ha

88. § (1) A vezetői és az I. besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kinevezéshez vagy helyezéshez felsőfokú végzettség, a II. besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kinevezéshez vagy helyezéshez érettségi végzettség szükséges.

(2) A nemzetbiztonsági állomány szolgálati beosztást betöltő tagjának a polgári nemzetbiztonsági szolgálat alaptevékenységének megfelelő szakmai képesítéssel kell rendelkeznie. A nemzetbiztonsági állomány tagja ennek hiányában szolgálati beosztásába kinevezhető vagy helyezhető azzal, hogy annak teljesítését határidő kitűzésével elő kell írni. Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja az előírt képzési kötelezettségének neki felróható okból határidőben nem tesz eleget, a szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat alaptevékenységének megfelelő szakmai képesítésre vonatkozó részletszabályokat a miniszter jóváhagyásával a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg.

89. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat vezetői és I. besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásainak betöltéséhez elfogadható felsőfokú végzettségeket, az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges szakképesítéseket, szakmai képesítéseket, valamint az egyéb képzettségi feltételeket a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg.

(2) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja részére magasabb szolgálati beosztásba történő helyezés érdekében előírásra kerül képzési kötelezettség és az előírt képzési kötelezettségét neki felróható okból határidőben nem teljesítette, a nemzetbiztonsági állomány tagja magasabb szolgálati beosztásba nem helyezhető.

90. § (1) A vezetői beosztásba történő kinevezéshez vezetőképző tanfolyam teljesítése szükséges.

(2) A nemzetbiztonsági kiemelt vezetői beosztásba és a főosztályvezető jogállású vezetői beosztásba kinevezéshez az (1) bekezdésben meghatározott vezetőképző tanfolyamon túl vezetői akadémia teljesítése is szükséges.

(3) A vezetőképző tanfolyamra és a vezetői akadémiára vonatkozó részletszabályokat a miniszter jóváhagyásával a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg.

91. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a magasabb szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges végzettség, szakképesítés megszerzéséhez a nemzetbiztonsági állomány tagjának iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésben való részvételét – a szolgálati érdek figyelembevételével – támogatja.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagja jogosult és köteles szakmai ismereteinek fejlesztése céljából továbbképzésben részt venni. A továbbképzés részletes szabályait a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg.

92. § (1) Szolgálati érdekből a munkáltatói jogkör gyakorlója a nemzetbiztonsági állomány tagjával tanulmányi szerződést köthet a betöltött vagy tervezett szolgálati beosztás, vagy a szolgálati viszony fenntartásához szükséges végzettség, szakképesítés, nyelvtudás megszerzésére. Nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltatói jogkör gyakorlója kötelezte a nemzetbiztonsági állomány tagját.

(2) A tanulmányi szerződést, valamint a kötelezést – a lényeges tartalmi elemek, így a képzés tárgya, időtartama, helye, teljesítés módja, határideje, költségek viselése, kötelezettségek rögzítésével – írásba kell foglalni.

(3) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a nemzetbiztonsági állomány tagját megillető támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó megtérítési kötelezettséget, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a tanulmányait nem fejezi be, vagy a szerződésben vállalt időtartamot neki felróható okból nem tölti le.

93. § A poligráfos vizsgálatot

94. § (1) A felek erre irányuló külön megállapodása alapján a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati viszonya megszűnését vagy megszüntetését (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: megszűnés) követő 2 évig köteles magát – az 5. § (3) bekezdésére figyelemmel – poligráfos vizsgálatnak alávetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséért a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a szolgálati viszony megszűnésekor megfelelő mértékű ellenértéket fizet, amely nem lehet kevesebb, mint a szolgálati viszony megszűnését megelőző napon részére megállapított illetmény alapulvételével 2 évre járó illetmény 10%-a, és nem haladhatja meg annak 100%-át.

(3) Az ellenérték összegének meghatározásánál figyelemmel kell lenni a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálatteljesítése során megismert információk arra jogosulatlan személy számára történő tudomásra jutásával bekövetkező kár mértékére.

(4) A poligráfos vizsgálaton való megjelenési kötelezettség önhibából történő megszegése esetén a kötelezettség teljesítéséért fizetett ellenértéket vissza kell fizetni.

(5) A visszafizetés módjára és határidejére vonatkozó részletszabályokat a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg, amelyeket a megállapodásnak is tartalmaznia kell.

95. § A 18. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése összeférhetetlenségnek minősül.

96. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja nem tölthet be olyan szolgálati beosztást,

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagja – a (3)–(6) bekezdésben foglalt kivételekkel – csak engedéllyel létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt. A nemzetbiztonsági állomány vezetői beosztást betöltő tagja – a (3) bekezdésben, a (4) bekezdés c) pontjában és a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet.

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha

(4) A nemzetbiztonsági állomány tagja köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni

(5) A nemzetbiztonsági állomány tagja köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni bármely gazdasági társaságban fennálló tagságát.

(6) Nem kell engedélyeztetni vagy bejelenteni a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését.

(7) Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a civil szervezetben való részvétel vagy tisztségviselés, valamint a gazdasági társaságban fennálló tagság ellentétes a polgári nemzetbiztonsági szolgálat feladataival, vagy veszélyezteti a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat tekintélyét.

(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (4) és (5) bekezdés szerinti tevékenység folytatását korlátozhatja, ha veszélyezteti a szolgálati érdeket. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a döntését megindokolni.

97. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, vagy ha szolgálati viszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles – kivéve, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a 96. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott engedélyt kapott – írásban felszólítani a nemzetbiztonsági állomány tagját az összeférhetetlenség megszüntetésére, vagy köteles a szükséges intézkedést megtenni az összeférhetetlenség kizárására.

(2) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

(3) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg a más kereső foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárást.

98. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálatellátását, magatartását és a vele szemben támasztott követelményeknek való megfelelését évente 1 alkalommal értékelni kell (a továbbiakban: tárgyévet lezáró teljesítményértékelés).

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően év közben is teljesítményértékelést kell végezni, ha év közben a nemzetbiztonsági állomány tagjának

99. § (1) A teljesítményértékelés során

(2) Az értékelő vezető

(3) Ha az értékelő vezető a szolgálati beosztás ellátására való alkalmatlanságot állapítja meg, a nemzetbiztonsági állomány tagja részére végzettségének megfelelő másik szolgálati beosztást kell felajánlani.

(4) Ha az értékelő vezető a nemzetbiztonsági szolgálatra való alkalmatlanságot állapítja meg, a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

100. § (1) A teljesítményértékelés szabályait a miniszter jóváhagyásával a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagja teljesítményértékelését az az alapján hozott munkáltatói döntéssel együtt támadhatja meg bíróság előtt.

101. § (1) A főigazgató – ide nem értve a helyettesítést – rendkívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a nemzetbiztonsági állomány tagja részére, amelynek teljesítése a szolgálati beosztás ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja (a továbbiakban: célfeladat). A nemzetbiztonsági állomány tagja a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult, amelyet a főigazgató – a nemzetbiztonsági állomány tagjának illetményén felül, írásban, a célfeladat megállapításakor – határoz meg.

(2) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja célfeladat végrehajtásában vesz részt, e tevékenysége nem minősül rendkívüli szolgálatteljesítésnek.

(3) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti célfeladat végrehajtásában a Kttv.-ben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági állományának tagja is részt vehet és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint, a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.

(4) A Kit. szerinti célhoz köthető feladat végrehajtásában a Kit.-ben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági állományának tagja is részt vehet és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint; a célhoz köthető feladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.

102. § (1) A 101. §-tól eltérően a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység tekintetében a Kttv. 154. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell azzal, hogy a közigazgatási szerv alatt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot, valamint a kormánytisztviselő alatt a nemzetbiztonsági állomány tagját kell érteni.

(2) A nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység nem minősül e törvény szerinti külföldi szolgálati kiküldetésnek vagy külföldre vezénylésnek.

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagja által ellátott nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység tartalmát, típusát és a célfeladattal kapcsolatos megállapodásra vonatkozó részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

103. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja a munkáltatói jogkör gyakorlója erre irányuló döntése esetén – kérelmére vagy beleegyezésével – szolgálati feladatait a szolgálatteljesítési helyétől eltérően lakó-, illetve tartózkodási helyén is végezheti.

(2) Az otthoni munkavégzésre abban az esetben kerülhet sor, ha a szolgálati feladatok jellege azt lehetővé teszi, valamint a szolgálati helyen ellátandó feladat körében kezelt – keletkező, felhasznált, feldolgozott és továbbításra kerülő – adatok védelmére, biztonságára vonatkozó követelmények lehetővé teszik azoknak információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel (a továbbiakban együtt: számítástechnikai eszköz) történő továbbítását.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója az otthoni munkavégzés során is köteles minden olyan tájékoztatást megadni a nemzetbiztonsági állomány tagjának, amelyet a nemzetbiztonsági állomány más tagjának biztosít.

(4) Az otthoni munkavégzés során történt balesetre nem alkalmazhatóak az Ebtv. üzemi balesetre vonatkozó rendelkezései.

(5) Az engedélyezési eljárás, az otthoni munkavégzés részletes szabályait, és az ellenőrzés módját a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg.

104. § (1) A távmunka a polgári nemzetbiztonság szolgálat székhelyétől, illetve a szolgálatteljesítés rendes helyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek, és eredményét elektronikusan továbbítják, ide nem értve az otthoni munkavégzést.

(2) Távmunkavégzés esetén a kinevezésnek tartalmaznia kell

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a nemzetbiztonsági állomány távmunkát végző tagjának minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet a nemzetbiztonsági állomány más tagjának biztosít.

(4) A távmunkavégzésre vonatkozó részletszabályokat és az ellenőrzés módját a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg.

105. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja balesetének, a (2) bekezdés szerinti betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának szolgálati kötelmekkel való összefüggését erre irányuló kérelem nélkül is vizsgálni kell. A betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének vizsgálatát a nemzetbiztonsági állomány tagja is kezdeményezheti.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagjának haláláról, szolgálatképtelenséget okozó olyan balesetéről, amely szolgálatellátása során vagy azzal összefüggésben érte, továbbá olyan megbetegedéséről, amely előreláthatólag tartós szolgálatképtelenséggel jár, és vélelmezhetően a szolgálati tevékenységgel összefüggésben keletkezett vagy jelentősen súlyosbodott, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv felvételéről a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles gondoskodni.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről indokolt határozatban dönt (a továbbiakban: minősítő határozat). A minősítő határozatot a nemzetbiztonsági állomány tagja – halála esetén közeli hozzátartozója – részére meg kell küldeni.

(4) A minősítő határozat ellen a nemzetbiztonsági állomány tagja a kézbesítéstől számított 15 napon belül bírósághoz fordulhat. A nemzetbiztonsági állomány tagja halálának vagy nyilatkozat tételére képtelen egészségi állapottal járó balesetének, megbetegedésének a szolgálati kötelmekkel való összefüggése kérdésében hozott határozat ellen a közeli hozzátartozó fordulhat bírósághoz.

(5) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárás szabályait.

106. § (1) A szolgálatteljesítési idő átlagosan heti 40 óra (a továbbiakban: általános heti szolgálatteljesítési idő). A készenléti jellegű szolgálati beosztásban ennél hosszabb, átlagosan heti 48 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.

(2) A szolgálatteljesítési idő – az általános heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével – legfeljebb 6 havi keretben is meghatározható. A készenléti jellegű szolgálati beosztásban, és a nemzetbiztonsági érdeket szolgáló, folyamatosan működő rendszerek kezelésére, biztosítására, valamint a folyamatos szolgálatteljesítést igénylő műveleti feladatok ellátására rendszeresített szolgálati beosztásban a szolgálatteljesítési időt – az általános heti szolgálatteljesítési időtartam figyelembevételével – legfeljebb 12 havi keretben is meg lehet határozni.

(3) Készenléti jellegű szolgálati beosztás az a szolgálati beosztás, amelyben

(4) A készenléti jellegű szolgálati beosztásoknak minősülő szolgálati beosztások körét, valamint a nemzetbiztonsági érdeket szolgáló, folyamatosan működő rendszerek kezelésére, biztosítására, valamint a folyamatos szolgálatteljesítést igénylő műveleti feladatok ellátására rendszeresített szolgálati beosztások körét a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg.

(5) A szolgálatteljesítési idő és szolgálatszervezés részletes szabályait, az alkalmazható szolgálati időrendszereket a miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg.

107. § (1) A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható.

(2) A készenléti jellegű szolgálati beosztásokban a napi szolgálatteljesítés ideje nem lehet 24 óránál hosszabb.

(3) Az eligazítás, váltás, valamint a szolgálati felszerelések felvétele és leadása érdekében a napi szolgálatteljesítési idő legfeljebb 30 perccel meghosszabbítható, ha a szolgálatteljesítést naponta azonos helyen 2 fő egymás utáni beosztásával rendelik el.

(4) A nemzetbiztonsági állomány tagjának beosztás szerinti napi szolgálatteljesítési ideje a (2) és (3) bekezdésben, a heti szolgálatteljesítési ideje a 106. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamot legfeljebb 1 órával meghaladhatja, ha a téli időszámítás kezdete a beosztás szerinti szolgálatteljesítési időre esik.

108. § (1) Ha a napi szolgálatteljesítési idő a 6 órát meghaladja, a nemzetbiztonsági állomány tagja részére napi 30 perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani. A 12 órát elérő szolgálatteljesítés esetén 45 perc, a 24 órát elérő szolgálatteljesítés esetén 60 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkaközi szünetet a napi szolgálatteljesítési időn belül kell kiadni.

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagjának a munkaközi szünetet úgy kell igénybe vennie, hogy – szükség szerint a munkaközi szünet megszakításával is – szolgálati elöljárója rendelkezésére tudjon állni. A szolgálati elöljáró rendelkezése miatt megszakított munkaközi szünet szolgálatteljesítési időnek minősül, amire a megszakítás idejével megegyező mértékű munkaközi szünetet kell biztosítani a megszakításra okot adó körülmény megszűnését követően azonnal.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a napi szolgálatteljesítési időbe a rendkívüli szolgálatteljesítésre fordított idő tartamát be kell számítani.

(5) A nemzetbiztonsági állomány tagja részére a napi szolgálatának befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, amelybe a lakásról a munkavégzési helyre és az onnan való visszautazás időtartama is beleszámít.

(6) A nemzetbiztonsági állomány tagját átlagosan hetenként 2 pihenőnap illeti meg.

109. § (1) Munkaszüneti napon, valamint húsvét- vagy pünkösdvasárnapon teljesített szolgálatért a nemzetbiztonsági állomány tagját illetményként az időarányos illetményének háromszorosa illeti meg.

(2) Munkaszüneti nap

(3) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évenként kiadott, az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását szabályozó rendeletet az egyes szolgálati időrendszerek esetében a nemzetbiztonsági állomány tagjára is alkalmazni kell.

110. § A nemzetbiztonsági állomány

111. § (1) A nemzetbiztonsági állomány szülési szabadságon, vagy a 126. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságon lévő, általános heti szolgálatteljesítési időben foglalkoztatott tagjának írásbeli kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója a szolgálati beosztásba helyezés során

(2) Az (1) bekezdésen túl, a nemzetbiztonsági állomány tagja a személyes körülményeire figyelemmel rész-szolgálatteljesítési idő engedélyezését kezdeményezheti.

(3) A rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható szolgálati beosztásokat a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg.

112. § (1) A nemzetbiztonsági állomány 111. § (1) bekezdése alapján rész-szolgálatteljesítési időben foglalkoztatott tagja esetében

(2) A szolgálati beosztás rész-szolgálatteljesítés időben történő ellátása esetén a nemzetbiztonsági állomány tagjának

(3) Az illetménynek az általános heti szolgálatteljesítési idő alapján történő megállapítása során kizárólag a 129. § (2) bekezdése szerinti szempontok vehetőek figyelembe, a rész-szolgálatteljesítés ténye – a (2) bekezdés szerinti arányos csökkentés miatt – nem.

113. § (1) Ha a szolgálati érdek vagy rendkívüli eset szükségessé teszi, a nemzetbiztonsági állomány tagja a 106. §-ban meghatározott szolgálatteljesítési időn túl, valamint munkaszüneti és pihenőnapon is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (a továbbiakban: rendkívüli szolgálatteljesítés).

(2) Nem minősül rendkívüli szolgálatteljesítésnek, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja célfeladat végrehajtásában vesz részt és e tevékenysége keletkeztet a 106. §-ban meghatározott szolgálatteljesítési időn túl, valamint munkaszüneti vagy pihenőnapon szolgálatteljesítést.

(3) Szolgálati érdekből évi legfeljebb 416 óra rendkívüli szolgálatteljesítés rendelhető el. A heti szolgálatteljesítési idő és a rendkívüli szolgálatteljesítés együttesen nem haladhatja meg – szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén átlagosan – a heti 48 órát.

(4) A (3) bekezdésben írt korlátozás nem alkalmazható, ha a rendkívüli szolgálatteljesítésre baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása, vagy egyéb, a nemzetbiztonságot vagy a köz- és vagyonbiztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyeztető, előre nem látható körülmény bekövetkezése miatt kerül sor.

114. § (1) A rendkívüli szolgálatteljesítést a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendeli el. A teljesített rendkívüli szolgálatteljesítésről nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagját – az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója döntése alapján a rendkívüli szolgálatteljesítés ellentételezéseként annak időtartamával azonos mértékű szabadidő vagy díjazás illeti meg.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a nemzetbiztonsági állomány tagjának

(4) A rendkívüli szolgálatteljesítésért járó szabadidő kiadását, illetve a díjazás kifizetését a szolgálatteljesítési időkeret végétől számított 1 hónapon belül kell biztosítani.

(5) Nem jár a rendkívüli szolgálatteljesítésért ellentételezés

(6) Az (5) bekezdés szerinti időtartamokat év közbeni vezetői beosztásba helyezés vagy vezetői beosztás ellátásával történő megbízás esetén arányosan kell számolni.

115. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a nemzetbiztonsági állomány tagját kötelezheti arra, hogy a szolgálatteljesítési időn kívül szolgálati érdekből, szolgálatképes állapotban olyan elérhető – a szolgálatteljesítési helyen kívüli – helyen tartózkodjon, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető (a továbbiakban: készenlét).

(2) Ha a szolgálati érdek vagy rendkívüli eset szükségessé teszi, a nemzetbiztonsági állomány tagja kötelezhető arra, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott helyen, a rendelkezésre állási követelmények szerint álljon készenlétben (a továbbiakban: kiemelt készenlét). A kiemelt készenlétet a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendeli el, valamint írásban határozza meg annak tartamát és a kiemelt készenlét alatt tanúsítandó magatartást. A szolgálati feladatok elvégzésének tényleges végrehajtási helye nem határozható meg a kiemelt készenlét rendelkezésre állási helyeként.

(3) A készenlét és a kiemelt készenlét időtartama együttesen, havonként – többhavi szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén havonkénti átlagban – a 260 órát nem haladhatja meg.

116. § (1) Mentesül a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól

(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a nemzetbiztonsági állomány tagját a kérésének megfelelő időpontban – az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított 90 napon belül – kell mentesíteni. Az igénybevételről a nemzetbiztonsági állomány tagja legalább 5 munkanappal korábban tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(3) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti esetben a nemzetbiztonsági állomány tagját a kérésének megfelelő időpontban – a gondozás indokoltságáról szóló igazolás bemutatását követően –, legfeljebb 2 részletben kell mentesíteni. A gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

(4) A szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülés idejére a nemzetbiztonsági állomány tagja illetményre jogosult.

117. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja saját elhatározása alapján iskolarendszerű oktatásban, képzésben csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának eljuttatott előzetes bejelentés alapján folytathat tanulmányokat. A munkáltatói jogkör gyakorlója csak abban az esetben korlátozhatja az oktatásban, képzésben való részvételt, ha az a szolgálati érdek aránytalan sérelmével járna. A képzésben résztvevő részére tanulmányi szolgálatmentességként a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt a (3)–(6) bekezdésben foglaltak szerint biztosítani kell.

(2) A saját elhatározáson alapuló képzésben való részvételhez a nemzetbiztonsági állomány tagjának illetményfolyósítás nélküli szolgálatmentességet kell biztosítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szolgálatmentesség mértékét az oktatási intézmény által kiadott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolás alapján kell megállapítani.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beleszámítva – 4 munkanap szolgálatmentességet kell biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. A diplomamunka, szak- és évfolyamdolgozat elkészítéséhez 10 munkanap szolgálatmentességet kell biztosítani.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott szolgálatmentességet a nemzetbiztonsági állomány oktatásban, képzésben részt vevő tagja kérésének megfelelően, a tanulmányi év folyamán kell kiadni.

(6) A nemzetbiztonsági állomány iskolarendszeren kívüli oktatásban, képzésben részt vevő tagjának tanulmányi szolgálatmentesség csak abban az esetben jár, ha azt szolgálati viszonyra vonatkozó szabály elrendeli vagy tanulmányi szerződés megállapítja. Tanulmányi munkaidő-kedvezményként ebben az esetben a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban meghatározott vagy a tanulmányi szerződésben megállapított mértékű szolgálatmentességet kell biztosítani.

118. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja évente alap- és pótszabadságra jogosult.

(2) Az alap- és pótszabadság idejére illetmény jár.

119. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagjának alapszabadsága évi 25 munkanap.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagját évente pótszabadság illeti meg:

(3) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság esetében a nemzetbiztonsági állomány tagját megillető pótszabadság soron következő fokozata először abban az évben jár, amelyben a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati ideje eléri a (2) bekezdésben meghatározott időtartamot. A pótszabadság mértéke szempontjából a szolgálati időt kell figyelembe venni.

(4) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság helyett a vezetői beosztást betöltőket vezetői pótszabadság illeti meg:

(5) A nemzetbiztonsági állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése céljából a (2) és (4) bekezdés szerinti pótszabadságon felül évente 14 munkanap rekreációs célú pótszabadságra jogosult, ha fokozottan veszélyes – nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatt fertőzés veszélyének kitett, szolgálati beosztásban teljesíti szolgálatát.

(6) A nemzetbiztonsági állomány azon tagja, aki legalább 30 napig az életet vagy a testi épséget közvetlenül veszélyeztető általános körülmények között – így különösen háborús cselekmények vagy fegyveres összeütközések sújtotta földrajzi területen – külföldön teljesít szolgálatot, a külföldi szolgálatteljesítés lezárultát követő 3 hónapon belül jogosult az (5) bekezdés szerinti rekreációs célú pótszabadságra.

120. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagját – szülőként – a 16 évesnél fiatalabb

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság gyermekenként 2 munkanappal nő, ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának gyermeke tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos.

(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig a 16. életéve betöltésének évében kell figyelembe venni.

121. § (1) A nemzetbiztonsági állomány várandós, valamint szülő nő tagját 24 hét egybefüggő szülési szabadság illeti meg, ebből 2 hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – a szülés napjától kell kiadni.

(2) A szülési szabadságot az (1) bekezdés szerinti időtartamból még hátralévő időre – legfeljebb azonban a gyermek 1 éves koráig – engedélyezni kell továbbá

(3) A szülési szabadság – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – megszűnik, ha

(4) Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét – a szülést követő 1 évig – a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

(5) A szülési szabadság tartamára illetmény jár. A szülési szabadság idejére járó illetmény személyi jövedelemadóval és a nemzetbiztonsági állomány tagját terhelő társadalombiztosítási járulékkal csökkentett – az adó- és járulékkedvezmények figyelmen kívül hagyásával számított – havi összege nem lehet kevesebb, mint az Ebtv. szerinti csecsemőgondozási díj személyi jövedelemadóval csökkentett – az adókedvezmények figyelmen kívül hagyásával számított – naptári napi összegének a 30-szorosa.

122. § (1) Az apát 10 munkanap apasági szabadság illeti meg

123. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagját – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – gyermeke 3 éves koráig egybefüggő 44 munkanap szülői szabadság illeti meg.

(2) A szülői szabadságra való jogosultság feltétele, hogy a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati viszonya 1 éve fennálljon.

(3) A szülői szabadságot a nemzetbiztonsági állomány tagja által megjelölt időpontban kell kiadni.

(4) A nemzetbiztonsági állomány tagja a szülői szabadság igénybevételére vonatkozó kérelmét a munkáltatói jogkör gyakorlója részére a szülői szabadság tervezett kezdő időpontját megelőzően legalább 60 nappal köteles benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni a szülői szabadság időszakának tervezett kezdetét és végét. A munkáltatói jogkör gyakorlója a kérelem elbírálásáról 10 munkanapon belül tájékoztatja a nemzetbiztonsági állomány tagját.

(5) A nemzetbiztonsági állomány tagja az (1) bekezdés szerinti szülői szabadság időtartamának terhére kérheti, hogy részére

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (4) bekezdés szerinti kérelemben foglalt szülői szabadságot legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja, ha

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szülői szabadság elhalasztását haladéktalanul köteles írásban indokolni, amellyel egyidejűleg közli a nemzetbiztonsági állomány tagjával a (6) bekezdés szerinti esetben a kiadás munkáltató által javasolt időpontját.

(8) A (6) bekezdés szerinti halasztásról szóló döntés meghozatalát megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a nemzetbiztonsági állomány tagja részére felajánlani az (5) bekezdésben meghatározottak szerinti rész-szolgálatteljesítés vagy otthoni munkavégzés lehetőségére való áttérést.

(9) A szülői szabadság idejére – ide nem értve az (5) bekezdésben meghatározottak szerinti rész-szolgálatteljesítést vagy otthoni munkavégzést – a nemzetbiztonsági állomány tagja részére az illetmény 10%-ának megfelelő mértékű díjazást kell folyósítani, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a nemzetbiztonsági állomány tagjának megfizetett, az Ebtv. 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

124. § (1) Egészségügyi szabadság jár a nemzetbiztonsági állomány tagjának, ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné, valamint ha a szolgálatképességének helyreállítása pihenést vagy gyógyüdülést igényel.

(2) Az egészségügyi szabadság az egészségi állapot helyreállásáig vagy a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb – a 125. §-ban foglaltak kivételével – 1 évig jár.

(3) Ha az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja – ideértve a gyermekápolás céljából igénybe vett egészségügyi szabadságot –, annak időtartamára évente

(4) A nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára illetmény jár.

(5) A többhavi időkeretben szolgálatot teljesítők számára az egészségügyi szabadság idejére az utolsó 4 naptári negyedévben kifizetett éjszakai szolgálatteljesítésért járó illetményelem összegének a távollét idejére számított időarányos átlagával növelt illetményt kell térítésként folyósítani. Ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának a szolgálati viszonya 4 naptári negyedévnél rövidebb, a térítés megállapításakor a nála számításba vehető naptári negyedévek, negyedév hiányában az utolsó naptári hónapokra kifizetett éjszakai szolgálatteljesítésért járó illetményelem együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell figyelembe venni.

(6) A nemzetbiztonsági állomány azon tagja, akinek a szolgálati beosztásából történő felfüggesztésének időtartamára az illetményének a 140. § szerinti visszatartását elrendelték, az (1) bekezdés szerinti szolgálatképtelenné válása esetén a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény, valamint az Ebtv. alapján jogosult ellátásra. Ennek idejét a (2) bekezdés szerinti 1 éves határidőbe be kell számítani.

(7) Ha a nemzetbiztonsági állomány egészségügyi szabadságon levő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, az egészségügyi szabadság időtartama alatt számára illetmény vagy térítés nem folyósítható; ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, az illetmény vagy térítés legfeljebb 50%-kal csökkenthető. Az egészségügyi szabadságra járó illetményt vagy térítést meg lehet vonni a nemzetbiztonsági állomány tagjától, ha a gyógyulását neki felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.

(8) Az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idő megállapításának, engedélyezésének és kiadásának szabályait, a szolgálatképtelenség igazolására vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

125. § (1) Gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg

(2) A gyermek betegségére tekintettel az (1) bekezdésben foglaltakon túl az Ebtv. 50. § (3) bekezdésének alkalmazásával méltányosságból egészségügyi szabadság állapítható meg a nemzetbiztonsági állományba tartozó szülő, nevelőszülő, valamint helyettes szülő tagja részére,

(3) Az (1) bekezdés c) vagy d) pontja alapján gyermekápolás céljából igényelt egészségügyi szabadság tekintetében előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig e jogcímen egészségügyi szabadságon töltött napokat kell figyelembe venni.

126. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot engedélyez a munkáltatói jogkör gyakorlója a gyermek gondozása céljából a szülési szabadság letöltését követő naptól, az állomány férfi tagjának a gyermeke születésétől, örökbefogadott vagy nevelt gyermek esetén az örökbefogadás vagy a nevelésbe vétel időpontjától

(2) Illetmény nélküli szabadságot engedélyez a munkáltatói jogkör gyakorlója a nemzetbiztonsági állomány tagjának

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagjának kérelmére, méltányolható egyéni indokok alapján – ha az a szolgálat érdekével nem esik egybe – a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva illetmény nélküli szabadságot engedélyezhet.

(4) A nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység időtartamára a nemzetbiztonsági állomány tagjának a munkáltatói jogkör gyakorlója illetmény nélküli szabadságot engedélyezhet.

(5) A nemzetbiztonsági állomány tagja az Ebtv. szerinti gyermekgondozási díj időtartamára illetmény nélküli szabadságra jogosult.

127. § (1) Az illetmény nélküli szabadság tartamára – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – alap-, pót-, szülési, apasági, szülői szabadság, valamint e törvény szerinti egészségügyi és gyermekápolás céljából igénybe vett egészségügyi szabadság nem jár.

(2) A gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság első 6 hónapjára alap- és pótszabadság illeti meg a nemzetbiztonsági állomány tagját. A szabadságot egybefüggően, az illetmény nélküli szabadság leteltét követő naptól kezdve kell kiadni.

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagjának méltányos érdekére tekintettel a szabadság kiadása a (2) bekezdésben meghatározottól eltérően későbbi kezdőnappal is kiadható, azzal, hogy legkésőbb az illetmény nélküli szabadság leteltétől számított 60 napon belül meg kell kezdeni a szabadság letöltését.

128. § (1) A szolgálati érdekre figyelemmel a nemzetbiztonsági állomány tagját megillető alap- és pótszabadságot a nemzetbiztonsági állomány tagjának méltányolható igényeire is tekintettel kell kiadni.

(2) Az alap- és pótszabadság együttes időtartamának 25%-át, de legalább 10 munkanapot a nemzetbiztonsági állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a polgári nemzetbiztonsági szolgálat működőképességét ne veszélyeztesse. A szabadságot kettőnél több részletben csak a nemzetbiztonsági állomány tagjának kérésére lehet kiadni. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat az általa meghatározott alap- vagy pótszabadság kezdő napját 30 nappal előbb köteles közölni a nemzetbiztonsági állomány tagjával.

(3) Az alap- és pótszabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Szolgálati érdekből az alap- és pótszabadságot a tárgyévet követő év január 31-éig, kivételesen fontos szolgálati érdekből legkésőbb március 31-éig, a nemzetbiztonsági állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni.

(4) A tárgyévre esedékes és a tárgyévben megkezdett, de a következő évre áthúzódó alap- vagy pótszabadságot a tárgyévi szabadságként kell figyelembe venni.

(5) A tárgyévre esedékes, de a (3) bekezdésben meghatározottak szerint ki nem adott alap- és pótszabadság iránti igény a szolgálati viszony fennállása alatt nem évül el, de az ilyen szabadság kiadását a nemzetbiztonsági állomány tagja csak az elévülési időn belül kérheti, illetve az csak az elévülési időn belül adható ki. Az elévülési idő letelte után a (7) bekezdésben foglaltak szerint, csak a szolgálati viszony megszűnésének időpontjában történő pénzbeli megváltásnak van helye.

(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálaton belül történő áthelyezés, valamint a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezénylés esetén a nemzetbiztonsági állomány tagja részére ki nem adott tárgyévi alap- és pótszabadságot az új szervezeti egységnél kell kiadni. Más vezénylés esetén a ki nem adott időarányos tárgyévi szabadság megváltását illetően úgy kell eljárni, mintha az érintett szolgálati viszonya megszűnt volna.

(7) Pénzben megváltani csak az alap- és pótszabadságot lehet. Az alap- és pótszabadság pénzbeli megváltására csak az (5) és (6) bekezdésben meghatározott esetben, valamint a szolgálati viszony megszűnésekor kerülhet sor.

(8) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati viszonya év közben kezdődik vagy szűnik meg, a nemzetbiztonsági állomány tagja a szabadság arányos részére jogosult. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. Ha a pótszabadság mértékét érintő változásra év közben kerül sor, akkor a nemzetbiztonsági állomány tagja részére a pótszabadság arányos része jár.

(9) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a tárgyévben az időarányosan járó szabadságnál többet vett igénybe – ide nem értve azt, akinek a szolgálati viszonya halálára tekintettel szűnik meg – a különbözetre kifizetett illetményt köteles visszatéríteni.

129. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja szolgálati viszonya alapján havonta illetményre jogosult, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapít meg – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a besorolási osztályhoz, valamint a besorolási kategóriához tartozó, a miniszter által rendeletben meghatározott sávon belül.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az alábbi szempontok mérlegelése alapján állapítja meg az illetményt:

(3) A főigazgató és a főigazgató-helyettes illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdéstől eltérően és az (5) bekezdésben foglaltakra figyelemmel egyedileg határozza meg.

(4) A főigazgató döntése alapján a nemzetbiztonsági állomány tagjának illetménye – szolgálati érdekből, az érintett személy speciális végzettségére, képzettségére, az általa ellátandó feladat kiemelt fontosságára vagy speciális jellegére tekintettel, valamint a kihelyezett állomány esetében – meghaladhatja a miniszter által meghatározott sáv felső határát. Az érintettek száma nem haladhatja meg a polgári nemzetbiztonsági szolgálat tárgyév január 1-jén érvényes, rendszeresített szolgálati beosztásainak 4%-át, amelybe nem kell beszámítani a kihelyezett állomány létszámát.

(5) Az illetmény nem lehet kevesebb a jogszabályban meghatározott garantált bérminimum összegénél, és nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

(6) Az 1 órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell

130. § A nemzetbiztonsági állomány tagja illetményének módosítására az alábbi esetekben kerülhet sor:

131. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálatteljesítési idejétől és körülményeitől függően a miniszter által rendeletben meghatározott feltételekkel az ott meghatározott mértékű illetményelemre jogosult

(2) Az (1) bekezdés szerinti illetményelem alapjául szolgáló körülményre nem kell az illetmény megállapítása során figyelemmel lenni, az a megállapított illetményén felül illeti meg a nemzetbiztonsági állomány tagját.

132. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagját megillető illetményen felüli juttatások rendszerét a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározottakon túl a miniszter jóváhagyásával a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben az illetményen felüli juttatások további fajtáit állapíthatja meg azok mértékének, feltételeinek, kifizetése és elszámolása rendjének meghatározásával.

133. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagját illetményén felül és közeli hozzátartozóikat megillető költségtérítések, kedvezmények és támogatások rendszerét a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározottakon túl a miniszter jóváhagyásával a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben további költségtérítéseket, kedvezményeket és támogatásokat állapíthat meg, azok fajtájának, mértékének, feltételeinek, kifizetése és elszámolása rendjének meghatározásával.

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagja részére nyújtott, visszatérítendő támogatás esetében a főigazgató kivételesen, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben elengedheti a visszafizetési kötelezettség teljesítését. A vissza nem fizetett támogatás adóköteles jövedelemnek minősül.

134. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja részére – a miniszter által rendeletben és a főigazgató által közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározottakon túl – a lakástulajdon megszerzéséhez nyújtott hitelintézeti kölcsön igénybevételének állami támogatása is biztosítható.

(2) Az állami támogatás formáit és feltételeit törvény vagy kormányrendelet is megállapíthatja.

135. § (1) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja által lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A nemzetbiztonsági állomány tagja az állami kezességvállalást – az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló – hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl a nemzetbiztonsági állomány azon tagjánál vállal,

(3) A (2) bekezdés a)–d) pontjában foglalt feltételek teljesülésének, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló szolgálati viszony fennállásának igazolására a munkáltatói jogkör gyakorlója intézkedik.

(4) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a nemzetbiztonsági állomány tagja a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) A nemzetbiztonsági állomány tagja a hitelszerződés megkötését követő 5 munkanapon belül köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni

(6) Az (5) bekezdésben foglalt adatokban bekövetkezett változásokról a nemzetbiztonsági állomány tagja haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(7) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati viszonya az 56. § (2) bekezdés a)–c) pontja, az 57. § (1) bekezdés 6–8. és 11. pontja vagy a 64. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetni. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.

(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szolgálati viszony (7) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a nemzetbiztonsági állomány tagja által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(9) A hitelintézet megállapítja és 8 napon belül írásban közli a nemzetbiztonsági állomány volt tagjával a (7) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, amelyet a nemzetbiztonsági állomány volt tagja a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

(10) Ha a nemzetbiztonsági állomány volt tagja a (7) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a nemzetbiztonsági állomány volt tagjának adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(11) Ha az állam a készfizető kezességvállalás alapján a nemzetbiztonsági állomány volt tagja helyett a kezességvállalással biztosított – a hitelintézetnek meg nem térülő – összeget kifizette, vagy ha a (7) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a nemzetbiztonsági állomány volt tagja elmulasztotta, akkor a nemzetbiztonsági állomány volt tagjának ezen tartozásai az állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben állapítja meg.

(13) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a nemzetbiztonsági állomány tagjainak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

136. § Ha a nemzetbiztonsági állomány vezetői beosztást betöltő tagja elhelyezésének biztosításához különös szolgálati érdek fűződik, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat az állam nevében eljárva kizárólag az ingatlan zárt végű pénzügyi lízing útján történő megszerzése céljából adósságot keletkeztető ügyletet köthet.

137. § A szolgálati nyugdíjast, a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultat és közeli hozzátartozóikat, valamint a nemzetbiztonsági állomány elhunyt tagjának közeli hozzátartozóit megillető költségtérítések, kedvezmények és támogatások rendszerét a miniszter rendeletben állapítja meg.

138. § (1) Az illetményt és az illetményelemeket (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: illetmény) Magyarország hivatalos pénznemében kell megállapítani, és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell a nemzetbiztonsági állomány tagjának megbízása alapján a fizetési számlájára átutalni, vagy részére – nemzetbiztonsági érdekből – készpénzkifizetés útján megfizetni.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagját foglalkoztató polgári nemzetbiztonsági szolgálat viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének költségét, azzal, hogy az illetmény külföldi fizetési számlára utalása esetén az átutalás költsége a polgári nemzetbiztonsági szolgálat erre irányuló döntése alapján a nemzetbiztonsági állomány tagját terheli.

(3) A külföldi szolgálati kiküldetés esetén a forintban megállapított illetményt a nemzetbiztonsági állomány tagjának kérésére a külföldi szolgálati kiküldetés szerinti ország hivatalos valutanemében, a kifizetést megelőző hónap 15-én érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott árfolyamon kell kifizetni, ebben az esetben a valutaváltással kapcsolatosan felmerülő költség a polgári nemzetbiztonsági szolgálat erre irányuló döntése alapján a nemzetbiztonsági állomány tagját terheli.

(4) A nemzetbiztonsági állomány tagjának e jogviszonyával összefüggő, leplezett módon történő külföldi feladat-végrehajtásra irányuló külföldi szolgálati kiküldetése alapján kifizetett jövedelméből – a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti összevont adóalapra meghatározott általános adómérték alkalmazásával számított személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény szerinti társadalombiztosítási járulék mértékével megegyező összegű – adót kell levonni és befizetni az állami adóhatóságnak.

(5) Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak úgy kell eljárnia, hogy a nemzetbiztonsági állomány tagja az illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen, míg külföldi fizetési számlára utalás esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat köteles eddig a napig az utalást kezdeményezni.

(6) Az illetmény késedelmes kifizetése esetén – ha az a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hibájából következik be – a polgári jogi szabályokban meghatározott késedelmi kamat jár.

(7) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági állomány tagja részére a kifizetett illetményről legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap utolsó munkanapjáig részletes, írásbeli elszámolást ad, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető.

(8) A nemzetbiztonsági állomány tagját, ha az illetmény tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó illetmény-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi illetmény elszámolásakor tájékoztatni kell. Az illetménykülönbözetet a következő havi illetménnyel egyidejűleg kell rendezni.

139. § (1) Az illetményből történő levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a nemzetbiztonsági állomány tagjának hozzájárulása alapján van helye, ettől eltérni nem lehet.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági állomány tagjának nyújtott illetményelőlegből eredő követelését annak illetményéből levonhatja. Az illetményből való levonásra egyebekben a bírósági végrehajtás szabályai az irányadók.

(3) A jogalap nélkül kifizetett illetmény 60 napon belül az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint visszakövetelhető a nemzetbiztonsági állomány tagjától. Az általános elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett illetmény, ha annak alaptalanságáról a nemzetbiztonsági állomány tagja tudott vagy tudnia kellett volna.

(4) Engedményezésnek csak pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető, és a nemzetbiztonsági állomány tagja az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le. A levonásmentes illetményrész a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó illetményrész.

(5) Tartozásátvállalásnak csak pénzkövetelés esetén van helye. Munkáltatói tartozást a nemzetbiztonsági állomány tagja nem vállalhat át.

(6) A szolgálati viszony alanyainak megállapodása alapján pénztartozás után kamat köthető ki. A kamat mértéke nem haladhatja meg a Ptk. 6:47. §-a szerinti mértéket.

140. § (1) A nemzetbiztonsági állomány

(2) A teljes illetményt vissza kell tartani

(3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott okból visszatartott illetményt a kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás felmentéssel zárul.

141. § A nemzetbiztonsági állomány tagjának járó vagy adható illetményen felüli juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások pénzbeli kifizetésére a 138. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

142. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért vagy a szolgálati feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért elismerésben részesíthető.

(2) A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény alapján a miniszter által rendeletben alapított elismeréseken túl a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg az elismerések rendszerét, valamint az elismerésben részesítés feltételeit és rendjét.

143. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja az Ebtv.-ben foglaltak szerinti baleseti járadékra szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége következtében jogosult.

(2) Az Ebtv. szerinti ellátásra a nemzetbiztonsági állomány tagja nem jogosult, ha ugyanazon jogi tény alapján e törvény szerinti ellátásra jogosult.

144. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat szociális gondoskodásának körébe tartozik

(2) A szociális gondoskodás keretében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló jogszabályokban biztosítottakon túl, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat saját költségvetése terhére pénzbeli, természetbeni vagy személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosíthat.

(3) A nemzetbiztonsági állomány tagja részére a szociális gondoskodás keretében biztosítható pénzbeli, természetbeni vagy személyes gondoskodást nyújtó ellátások rendszerét a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg.

(4) A nemzetbiztonsági állomány tagjának közeli hozzátartozója, valamint az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott személyek részére a szociális gondoskodás keretében biztosítható pénzbeli, természetbeni vagy személyes gondoskodást nyújtó ellátások rendszerét a miniszter rendeletben állapítja meg.

145. § (1) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése során az életét feláldozta, őt a főigazgató hősi halottá vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat halottjává nyilváníthatja.

(2) A nemzetbiztonsági állomány elhunyt tagját – a szolgálat teljesítése során szerzett érdemeire figyelemmel – a főigazgató a polgári nemzetbiztonsági szolgálat halottjává nyilváníthatja.

(3) A kegyelet hivatalos kifejezéseként az (1) és (2) bekezdés szerinti elhunytat – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a végtisztesség megadásaként – az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó hozzájárulása esetén – katonai tiszteletadással, az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó kérésének megfelelően polgári szertartással vagy vallásos szertartással kell eltemetni.

(4) Nem illeti meg a (3) bekezdés szerinti katonai tiszteletadással történő eltemetés azt, aki a halálát szándékosan maga okozta, vagy akinek a halála önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotának következménye.

(5) Különös méltánylást érdemlő körülmények figyelembevételével a (4) bekezdésben foglalt esetben is sor kerülhet a katonai tiszteletadással történő eltemetésre.

(6) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagját hősi halottá vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat halottjává nyilvánították, temetésének költségeit a polgári nemzetbiztonsági szolgálat viseli.

(7) A (6) bekezdés hatálya alá nem tartozó elhunyt esetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a főigazgató által közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározottak szerint járul hozzá a temetés költségeihez, a (4) bekezdés hatálya alá tartozók esetében méltányosságból hozzájárulhat a temetési költségekhez.

146. § Kegyeleti gondoskodás keretében az elhunyt szolgálati nyugdíjast és a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultat – a szolgálat teljesítése során szerzett érdemeire figyelemmel – a korábban a miniszter munkáltatói jogkörébe tartozó személy vonatkozásában a miniszter, egyéb esetben a főigazgató a polgári nemzetbiztonsági szolgálat halottjává nyilváníthatja.

147. § (1) Kiegészítő hozzátartozói támogatás illeti meg az özvegyi és szülői nyugellátásra jogosultat, ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának – ideértve a korábban a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági állományába tartozott szolgálati nyugdíjast és a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultat – halálát szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy szolgálati eredetű betegség okozta.

(2) A kiegészítő hozzátartozói támogatás mértéke a Tny. alapján megállapított özvegyi vagy szülői nyugellátás 25%-ának megfelelő összeg.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a hősi halott özvegye vagy szülője a Tny. alapján megállapított hozzátartozói nyugellátás 50%-ának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult.

148. § (1) Árvák kiegészítő támogatására jogosult a nemzetbiztonsági állomány elhunyt tagjának – ideértve a korábban a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági állományába tartozott szolgálati nyugdíjast és a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultat – azon gyermeke, aki árvaellátásra jogosult.

(2) Az árvák kiegészítő támogatásának a mértéke

149. § (1) Az árvák kiegészítő támogatására és a kiegészítő hozzátartozói támogatásra való jogosultságról

(2) Az árvák kiegészítő támogatása és a kiegészítő hozzátartozói támogatás, valamint az azokkal kapcsolatos végrehajtási költségek forrását a központi költségvetés biztosítja.

(3) Az árvák kiegészítő támogatásának és a kiegészítő hozzátartozói támogatás összegét a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.

(4) A kiegészítő hozzátartozói támogatás, valamint az árvák kiegészítő támogatásának jogalap nélküli felvétele esetén a Tny. visszafizetési és megtérítési kötelezettségre vonatkozó szabályai alapján kell eljárni. A jogalap nélkül felvett kiegészítő hozzátartozói támogatásból, valamint az árvák kiegészítő támogatásából eredő követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Tny. szabályai alapján érvényesíti.

150. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat – ideértve a két- vagy többoldalú jognyilatkozatokat tartalmazó megállapodásokat is – eltérő rendelkezés hiányában alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A nemzetbiztonsági állomány tagjának kérésére a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az írásbeliség egyébként nem kötelező.

(2) Ha a jognyilatkozatot, megállapodást írásba kellett foglalni, akkor a jognyilatkozatot módosítani vagy visszavonni, illetve a megállapodást módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet.

(3) Nem minősül a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatnak a szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó utasítás, rendelkezés vagy intézkedés.

(4) Írásbeliséghez kötött

(5) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg a jognyilatkozatok kiadásának rendjét.

151. § (1) A jognyilatkozat akkor is írásbelinek tekinthető, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.

(2) A nyilatkozattevő személyének (1) bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevő elektronikus aláírása vagy minősített elektronikus aláírása.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a munkáltatói jogkör gyakorlója részéről elektronikus aláírással kiadmányozható

(4) A (3) bekezdés alkalmazása esetében a szolgálati viszony módosításával, a szolgálati viszony megszüntetésével és megszűnésével összefüggésben, a fegyelmi, érdemtelenségi vagy kártérítési ügyben, a sérelemdíj megfizetése ügyében, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás tárgyában a nemzetbiztonsági állomány tagja elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban teszi meg a következő jognyilatkozatokat:

(5) Ha az elektronikus dokumentum kiállítása bármely okból nem lehetséges, a nemzetbiztonsági állomány tagja jognyilatkozatát papíralapú dokumentumban teszi meg.

(6) Többoldalú jognyilatkozat esetén, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az iratot a (3) bekezdés szerint elektronikusan írja alá, az akarategységet hitelesen tükröző kiadmány az a papíralapú kiadmány, amely a munkáltatói jogkör gyakorlója elektronikus aláírását tartalmazó elektronikus iratról – a 153. § (5) bekezdésének rendelkezései alapján – készült és egyidejűleg tartalmazza az iratot nem elektronikusan aláíró személy aláírását is.

152. § (1) Az írásbeli jognyilatkozatot közölni kell a nemzetbiztonsági állomány tagjával.

(2) Papíralapú kiadmány esetében az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a nemzetbiztonsági állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek átadták.

(3) A postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,

(4) A (3) bekezdésben foglalt eseteken túl a közlés akkor is hatályos, ha a papíralapú kiadmány átvételét a címzett vagy az átvételre jogosult más személy megtagadta vagy szándékosan megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

153. § (1) Az elektronikus dokumentum akkor tekinthető közöltnek, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja vagy az átvételre jogosult személy részére hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt a címzett vagy az átvételre jogosult más személy megtagadta vagy szándékosan megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.

(3) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja akadályoztatva van az átvételben, az akadályoztatás körülményeinek megszűnéséig nem következik be a (2) bekezdés szerinti hozzáférhetővé válás.

(4) Ha a jognyilatkozat elektronikus dokumentumként a (2) bekezdés szerint hozzáférhetővé vált, és a nemzetbiztonsági állomány tagja vagy az átvételre jogosult más személy az elektronikus dokumentum hozzáférhetővé válását követő 10 napon belül azt nem veszi át, ide nem értve az (1) bekezdés szerinti megtagadást vagy megakadályozást, valamint a (3) bekezdés szerinti akadályoztatást, a munkáltatói jogkör gyakorlója másik írásbeli, az (5) bekezdés szerinti papíralapú kiadmány formában közli vele a jognyilatkozatot. Ilyen esetben a jognyilatkozat közlésének napja a második közlés napja.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése vagy a kézbesítési fikció szabályainak alkalmazása bármely okból nem lehetséges, vagy az a szolgálati viszony létesítéséről rendelkezik, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy 5 napon belül záradékolással hiteles papíralapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papíralapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A nemzetbiztonsági állomány tagjával a papíralapú kiadmányt kell közölni.

154. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható, ha

(2) Lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a szolgálati viszony alanya nem vagy más tartalommal tette volna meg a jognyilatkozatát.

(3) A nyilatkozatot az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel vettek rá, valamint az, aki tévedett vagy téves feltevésben volt.

(4) Nem támadhatja meg a jognyilatkozatát az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

(5) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható akkor is, ha az (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti jogellenes fenyegetés vagy megtévesztés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

(6) A szolgálati viszony alanyának titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.

(7) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy megtévesztés felismerésétől vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülésének szabályai irányadók azzal, hogy a jognyilatkozat megtételétől számított 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

(8) A megtámadást a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell közölni a másik féllel. Az eljárásra a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályok az irányadók.

155. § (1) Semmis az a jognyilatkozat vagy annak az a része, amely a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályba vagy jogszabályba ütközik.

(2) A színlelt jognyilatkozat semmis, ha pedig mást leplez, azt a leplezett jognyilatkozat alapján kell megítélni.

(3) A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat. A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.

156. § (1) Érvénytelen a semmis és a sikeresen megtámadott jognyilatkozat.

(2) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a szolgálati viszony alanyai az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.

157. § (1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat, valamint az annak alapján teljesített kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna.

(2) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszony e törvény erejénél fogva megszűnik.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat hibájából eredő érvénytelenség esetén a nemzetbiztonsági állomány tagjának fel nem róható magatartása szerinti felmentés szabályait és jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

(4) Ha a szolgálati viszony alanyainak a jognyilatkozat érvénytelenségéből kára származott, annak megtérítésére e törvénynek a kártérítési felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

158. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – 3 év alatt évül el.

(2) A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség, valamint a bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, annak megfelelő idő alatt évül el.

(3) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni.

(4) A kártérítés, valamint a sérelemdíj – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a károkozás vagy a személyiségi jogi sérelem bekövetkeztekor azonnal esedékes.

(5) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.

(6) Az elévülést megszakítja

(7) Az elévülés megszakadása, valamint az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

(8) Az elévülés határidejébe nem számít bele a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény vonatkozásában benyújtott szolgálati panasz benyújtásától a szolgálati panasz elbírálásáig terjedő időtartam, kivéve, ha a szolgálati panasz azért kerül elutasítására, mert az a korábban már elbírált szolgálati panasszal azonos tartalmú volt.

159. § (1) Napon – ha jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz eltérően nem rendelkezik – naptári napot kell érteni.

(2) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés – így különösen a kézbesítés – történt.

(3) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdőnapnak megfelel.

(4) A hónapokban vagy években megállapított határidő vagy időtartam lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, akkor a hónap utolsó napja.

(5) A határidő az utolsó napjának végén jár le. Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

(6) Határidőnek nem minősülő időtartam számítására az (1)–(5) bekezdés nem alkalmazható, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó.

(7) A határidőt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik. A határidőt megtartottnak kell tekinteni abban az esetben is, ha a jognyilatkozatot legkésőbb a határidő utolsó napján postára adják.

(8) A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz ezt kifejezetten megengedi. A határidőt az ellenkező bizonyításáig megtartottnak kell tekinteni.

160. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja, továbbá meghatalmazás alapján nevében a jogi képviselő elévülési időn belül – ha e törvény nem zárja ki – szolgálati panasszal élhet, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó munkáltatói intézkedést vagy annak elmulasztását sérelmesnek tartja.

(2) A fegyelmi, az érdemtelenséget megállapító vagy a kártérítési eljárásban hozott határozat, valamint a baleset vagy betegség szolgálattal összefüggését minősítő határozat ellen szolgálati panasz benyújtásának nincs helye, ezen határozatokkal szemben a 105. § (4) és (5) bekezdése, a 194. § (5) és (6) bekezdése, a 195. § (1) és (4) bekezdése, a 197. § (7) bekezdése és a 206. § (3) bekezdése szerint lehet jogorvoslattal élni.

(3) A szolgálati panaszt – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül lehet előterjeszteni.

(4) A szolgálati panaszt a nemzetbiztonsági állomány tagja a munkáltatói intézkedés közlésétől számított 15 napon belül nyújthatja be a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó, az összeférhetetlenség megállapításával kapcsolatos, valamint a szolgálati beosztását érintően a szolgálati viszony egyoldalú módosításáról szóló munkáltatói intézkedéssel, továbbá a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultsággal kapcsolatban meghozott döntéssel szemben.

(5) A szolgálati panaszt a sérelmezett intézkedést hozó vagy mulasztó elöljárónál lehet benyújtani, aki azt 30 napon belül megvizsgálja, és ha annak nem ad helyt, az ügyre vonatkozó iratokkal együtt köteles haladéktalanul felterjeszteni az elöljáró parancsnokhoz. Az elöljáró parancsnok azt 30 napon belül bírálja el, és döntését a panaszt benyújtóval közli. E határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.

(6) A szolgálati panasz elbírálásának rendjét a miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg.

161. § (1) Az elöljáró parancsnok a döntésében

(2) Az elöljáró parancsnok a szolgálati panasz elbírálását felfüggesztheti, ha nem állnak rendelkezésére az ügy érdemi elbírálásához szükséges adatok, iratok, azok beérkezéséig, valamint, ha a szolgálati panasz elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése nem tartozik a hatáskörébe. Ha a szolgálati panasz elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése nem tartozik az elöljáró parancsnok hatáskörébe, az elöljáró parancsnok kezdeményezi az előzetes kérdés elbírálását.

(3) Ha a szolgálati panasz elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése ugyan a szolgálati elöljáró hatáskörébe tartozik, de annak elbírálására jogszabály határidőt írt elő, e határidő lejártáig az elöljáró parancsnok a szolgálati panasz elbírálását felfüggesztheti.

162. § (1) A panaszjog gyakorlása nem korlátozható. A panasztevőt a panasz miatt hátrány nem érheti, kivéve, ha azzal szándékos fegyelemsértés, szabálysértés vagy bűncselekmény valósult meg. A korábban már elbírált szolgálati panasszal azonos tartalmú panaszt vagy a panasznak a már elbírált részét az elöljáró indokolás nélkül elutasítja.

(2) A más jogszabályban meghatározott panaszjog gyakorlását e törvény nem érinti.

163. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén – a 100. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – közigazgatási pert indíthat, ha

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igényével közvetlenül a bírósághoz fordulhat, ha e törvény a polgári nemzetbiztonsági szolgálaton belüli eljárásról nem rendelkezik.

(3) A keresetet a nemzetbiztonsági állomány tagja

(4) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a bíróság előtt – indokolással alátámasztva – arra hivatkozik, hogy a szolgálati viszonyát ténylegesen a 31. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos igénye miatt szüntették meg, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat köteles bizonyítani, hogy a szolgálati viszony megszüntetésére nem ezen okból került sor.

(5) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a bíróság előtt – indokolással alátámasztva – arra hivatkozik, hogy a szolgálati viszonyát ténylegesen

164. § (1) A bíróság a szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozatot hatályon kívül helyezi, ha az felmentési tilalomba ütközik vagy más okból jogellenes.

(2) Ha a szolgálati viszonyt jogellenesen szüntették meg, a nemzetbiztonsági állomány tagját olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szolgálati viszony meg sem szűnt volna.

(3) A szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a nemzetbiztonsági állomány tagját eredeti szolgálati beosztásába vissza kell helyezni, és meg kell téríteni az elmaradt illetményét, illetményen felüli juttatásait, valamint a felmerült kárát. A nemzetbiztonsági állomány tagja sérelemdíjat is igényelhet a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével okozott személyiségi jogsértésért. Nem kell megtéríteni az illetménynek, az illetményen felüli juttatásnak és a kárnak azt a részét, amelyet a nemzetbiztonsági állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett vagy megkereshetett volna.

(4) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati viszonyának fenntartását nem kívánta, ezt úgy kell tekinteni, mintha szolgálati viszonya a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Ebben az esetben meg kell téríteni az elmaradt illetményét, illetményen felüli juttatásait, valamint a felmerült kárát, továbbá részére végkielégítés jár.

(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat kérelmére a bíróság mellőzheti a nemzetbiztonsági állomány tagjának eredeti szolgálati beosztásába történő visszahelyezését, ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának továbbfoglalkoztatása a polgári nemzetbiztonsági szolgálattól méltányolható okból nem várható el.

(6) Ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálat kérelmére a bíróság mellőzi az eredeti szolgálati beosztásba történő visszahelyezést, a bíróság a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot – az eset összes körülményei, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével – a nemzetbiztonsági állomány tagja részére legalább 2, legfeljebb 12 havi illetménynek megfelelő összeg megfizetésére kötelezheti.

(7) Nem mellőzhető az (5) bekezdés szerinti visszahelyezés, ha a felmentés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, az egyenlő bánásmód követelményébe vagy felmentési tilalomba ütközik.

(8) Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a szolgálati viszony a szabályos felmentés utolsó napjáig tart.

165. § (1) Ahol e törvény szolgálati időről rendelkezik, szolgálati időként kell figyelembe venni:

(2) Ahol e törvény tényleges szolgálati időről rendelkezik, szolgálati időként kell figyelembe venni valamely polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál szolgálati viszonyban töltött időt.

(3) A nemzetbiztonsági szolgálat feladataira tekintettel a főigazgató javaslatára a miniszter döntése alapján az (1) bekezdésben meghatározottakon túl egyéb foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő is beszámításra kerülhet.

(4) Ha a (3) bekezdés alapján az (1) bekezdésben meghatározottakon felül

166. § (1) A szolgálati idő és tényleges szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni

(2) Az (1) bekezdés – a katonai fogdában végrehajtott szabadságvesztés esetét kivéve – nem alkalmazható, ha az érintett személyt az ellene emelt vád alól utóbb jogerősen felmentették, a büntetőeljárást megszüntették, vagy a fegyelmi eljárást azért szüntették meg, mert

167. § (1) Az illetmény nélküli szabadság tartama a társadalombiztosítási szabályok szerint számítható be a szolgálati időbe és a tényleges szolgálati időbe. A szolgálati viszony tartama alatt gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság ideje a tényleges szolgálati időbe és a szolgálati időbe beszámít.

(2) A szolgálati viszony szünetelésének időtartama e törvény alkalmazásában nem számít szolgálati időnek.

168. § Akinek a szolgálati viszonyát megszüntették, annak a 165. §-ban foglaltak alapján számított szolgálati idejét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – hivatásos szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, bírói vagy ügyészségi szolgálati viszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony vagy közigazgatási szervnél munkaviszony létesítése esetén a létesítendővel azonos jellegű jogviszonyban eltöltött időnek kell elismerni.

169. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági állomány tagjára vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a nemzetbiztonsági állomány tagjának hozzájárulásával közölhet.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagja jogosult a róla nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelő köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni.

170. § (1) Az egészségi vagy pszichológiai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja

(2) Az (1) bekezdés alapján kezelhető adatnak minősül az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált egészségi és pszichológiai állapotra vonatkozó, valamint az alkalmasság minősítését tartalmazó adat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi vagy pszichológiai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi és pszichológiai dokumentációját az alkalmasság megállapításában részt vevő orvos vagy pszichológus kezeli, az kizárólag részükre továbbítható.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlójának és a személyügyi szervnek az alkalmasság minősítésére, „Alkalmatlan” minősítés esetén annak okaira, „Korlátozással alkalmas” minősítés esetén a korlátozás fajtájára, valamint az elrendelt, az alkalmasság visszanyerését célzó támogató intézkedésekre vonatkozó adat továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott egészségügyi, pszichológiai adatot is kezeli, és az egészségügyi valamint a pszichológiai adatot az eljárásban részt vevő orvos és pszichológus részére továbbíthatja.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában, a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárásban az előkészítő eljárást folytató szerv, valamint büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság részére,

(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi vagy pszichológiai állapotra vonatkozó vizsgálati adatot, egészségügyi adatot a szolgálati viszony megszűnését követő 10. év december 31-ig kezeli. Ha a szolgálati viszony létesítésére nem kerül sor, a szolgálati viszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálat során az egészségi és pszichológiai állapotra vonatkozóan keletkezett vizsgálati adatot vagy egészségügyi adatot a vizsgálattól számított 2 éven belül meg kell semmisíteni.

(7) Ha az alkalmassági vizsgálatot végző orvos, pszichológus a vizsgálat során kábítószer vagy pszichotróp anyag fogyasztására utaló körülményeket észlel, arról – kizárólag a felmerült gyanú tényének közlésével – a nemzetbiztonsági állomány tagjának munkáltatói jogkör gyakorlóját köteles értesíteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója az így tudomására jutott egészségügyi adatot is kezeli.

(8) A 84. § (1) bekezdés c) pontja szerinti vizsgálat során keletkezett adatok kizárólag fegyelmi, büntető-, érdemtelenségi vagy kártérítési eljárás során használhatóak fel. Abban az esetben, ha a vizsgálat befejezését követő 90 napon belül fegyelmi, büntető-, érdemtelenségi vagy kártérítési eljárás nem indul, a vizsgálat során keletkezett adatokat törölni kell.

171. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátással kapcsolatos jogosultság elbírálása, valamint a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátással kapcsolatos feladatok ellátása érdekében kezeli a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás megállapításához és folyósításához szükséges adatokat,

(2) Az (1) bekezdésben foglalt időtartam lejártakor az iratokat a személyi anyaggyűjtőben kell elhelyezni és az ott meghatározott időtartamig kezelni.

(3) A nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás megállapításakor, valamint megszűnésekor a polgári nemzetbiztonsági szolgálat köteles ennek tényéről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szervet, valamint a baleseti ellátást folyósító szerveket 15 napon belül tájékoztatni.

172. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálatteljesítése az e törvényben meghatározott feltételekkel, az erre szolgáló technikai eszköz igénybevételével is ellenőrizhető (a továbbiakban: technikai ellenőrzés). Technikai ellenőrzésre képrögzítő, hangrögzítő, valamint kép- és hangrögzítő eszköz, továbbá a tartózkodási hely megállapítására és nyomon követésére alkalmas technikai berendezés (a továbbiakban együtt: elektronikus megfigyelőrendszer) alkalmazható.

(2) A technikai ellenőrzés és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen vagy módon, amelynek következtében a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles gondoskodni arról, hogy a technikai ellenőrzés során rögzített adathoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.

(3) Technikai ellenőrzés kizárólag a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálatteljesítési ideje alatt, a szolgálatteljesítésre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése céljából végezhető. Technikai ellenőrzéssel a nemzetbiztonsági állomány tagjának magánélete nem ellenőrizhető.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója előzetesen írásban tájékoztatja a nemzetbiztonsági állomány tagját annak a technikai eszköznek az alkalmazásáról, amely az ellenőrzésére szolgál.

(5) A technikai ellenőrzés során rögzített adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult eljárás, egyéb jogsértés miatt indult közigazgatási eljárás, a fegyelmi eljárás vagy a kártérítési eljárás lefolytatása céljából, a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez, valamint a nemzetbiztonsági állomány tagja jogainak gyakorlása érdekében használható fel, és az kizárólag az ezen eljárás lefolytatására jogosult bíróságnak vagy hatóságnak adható át.

(6) A technikai ellenőrzés során rögzített adatokat a polgári nemzetbiztonsági szolgálat legfeljebb a rögzítést követő 30 napig kezeli, ezt követően – ha nem indul azok felhasználásával az (5) bekezdésben meghatározott eljárás – azokat törölni kell. Ha a rögzített adatok alapján az (5) bekezdésben meghatározott eljárás indul, úgy azok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott eljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából – ha ilyen cselekmény elkövetésére utaló adat vagy információ a (6) bekezdés szerinti időtartamon belül merül fel – a rögzített adatok kezelésének határideje legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha ezen időtartamon belül nem indul olyan eljárás, amelyben a felvételek felhasználhatók, az adatokat haladéktalanul törölni kell.

(8) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározza a technikai ellenőrzés alkalmazásának feltételeit, az alkalmazható eszközök körét és a technikai ellenőrzés alkalmazására vonatkozó eljárási szabályokat.

173. § (1) Az illetményen felüli juttatás, költségtérítés, kedvezmények és támogatások megállapításával, nyújtásával kapcsolatos és az elszámolás alapját igazoló adatokat a polgári nemzetbiztonsági szolgálat kezeli. Az adatokat a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a szolgálati viszony megszűnését követő 5 évig kezeli.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagja részére biztosítható visszatérítendő támogatás nyújtása során keletkezett adatokat a (3) bekezdésben meghatározott célból a támogatásra való jogosultságot elbíráló, továbbá az illetmény számfejtését végző szervek és személyek kezelik, ezek kizárólag a részükre továbbíthatók.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatok kezelésének célja, hogy folyamatosan megállapíthatóak legyenek a nemzetbiztonsági állomány visszatérítendő támogatást igénybe vevő tagjának azonosítására alkalmas adatai, a visszatérítendő támogatás összege, a törlesztési idő, a visszafizetett vagy levont összeg, és a még nem törlesztett tartozás értéke vagy értékének időarányos része.

(4) A nemzetbiztonsági állomány tagja részére biztosított illetményen felüli juttatás vagy vissza nem térítendő költségtérítés, kedvezmény vagy támogatás nyújtásával kapcsolatban keletkezett, a nemzetbiztonsági állomány támogatást igénybe vevő vagy illetményen felüli juttatásban, költségtérítésben, kedvezményben részesülő tagjára, valamint a költségtérítéssel, kedvezménnyel, támogatással érintett egyéb személyre és az illetményen felüli juttatásra, költségtérítésre, kedvezményre vagy támogatásra vonatkozó adatokat a nemzetbiztonsági állomány vagy a költségtérítést, kedvezményt vagy támogatást igénybe vevő azonosítása, a kifizetések nyomon követése, a jogosultság ellenőrzése céljából a jogosultságot elbíráló, továbbá az illetmény számfejtését végző szervek és személyek kezelik, azok kizárólag a részükre továbbíthatók.

174. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági állomány tagjáról személyügyi alapnyilvántartást vezet.

(2) A személyügyi alapnyilvántartásban kezelt adatköröket az 5. melléklet tartalmazza.

(3) A személyügyi alapnyilvántartásban történő adatkezelés célja

175. § (1) A személyügyi alapnyilvántartás keretében a nemzetbiztonsági állomány tagjairól személyi anyaggyűjtőt kell vezetni, amely tartalmazza a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos alapvető előkészítő, valamint az 5. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó iratokat, munkáltatói intézkedéseket, beleértve a szolgálati viszony megszűnését követően keletkezett iratokat is, valamint a személyi nyilvántartó adatlapot.

(2) A személyi anyaggyűjtőből iratot selejtezni vagy adatot módosítani csak a jogszabályban meghatározott rendben lehet. A személyi anyaggyűjtőben elhelyezett és az onnan selejtezett iratról a személyi anyagban nyilvántartást kell vezetni. A személyi anyaggyűjtőt a szerv egyéb nyilvántartásaitól elkülönítetten kell kezelni.

(3) A szolgálati viszony megszűnését követően a személyi anyaggyűjtőt és a nyilvántartható adatokat tartalmazó egyéb adatállományt további 50 évig a szolgálati viszonyban állók nyilvántartásától elkülönítetten kell kezelni.

(4) A személyi anyaggyűjtő a szolgálati hely tervezett vagy kérelmezett változtatását megelőzően az új szervezeti egység vezetőjének betekintésre átadható. Áthelyezést vagy vezénylést megelőzően a személyi anyaggyűjtő az új foglalkoztató szerv vezetőjének csak az érintett hozzájárulásával adható át. Az érintett hozzájárulásával a személyügyi alapnyilvántartásban elektronikusan vezetett adatai az új foglalkoztató szerv vezetőjének azonos informatikai rendszeren belül elektronikusan is átadhatók.

176. § A személyügyi alapnyilvántartásba és az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthet a szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos döntések előkészítése és meghozatala, végrehajtása, ellenőrzése, felügyelete és vizsgálata céljából

177. § A személyügyi alapnyilvántartást kezelő a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 19. § 3. pontjában és 20. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint adatot szolgáltat a Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szervek részére a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából.

178. § (1) A személyügyi alapnyilvántartás vezetéséhez az érintett személy köteles adatot szolgáltatni, és a változást 8 napon belül bejelenteni a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak.

(2) A nemzetbiztonsági állomány vonatkozásában

(3) A (2) bekezdés szerinti adat megismerésére irányuló igény – az ott meghatározott időtartamon belül – akkor engedélyezhető, ha az adat megismerése a polgári nemzetbiztonsági szolgálat törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, valamint a nemzetbiztonsági érdekeket nem veszélyezteti.

(4) A 176. §-ban és a 177. §-ban foglalt személyeken és szerveken kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más részére tájékoztatást, igazolást, jellemzést, javaslatot a személyügyi nyilvántartásokban őrzött iratok alapján csak az érintett hozzájárulásával lehet adni.

179. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat nyilvántartja

(2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített szolgálatteljesítési időnek és rendkívüli szolgálatteljesítés idejének, valamint a készenlét és a kiemelt készenlét kezdő és befejező időpontjának is.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az írásban közölt beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.

180. § (1) Fegyelemsértést követ el, és fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni a nemzetbiztonsági állomány tagját, ha a szolgálatteljesítésre vagy a szolgálati viszonyára vonatkozó kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2) Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni a nemzetbiztonsági állomány tagjának azt a szabálysértését – a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével –, amelyet szolgálati helyen vagy a szolgálattal összefüggésben követett el.

(3) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 710. §-ában meghatározott esetben a nemzetbiztonsági állomány azon tagjának, aki a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 127. § (1) bekezdése alapján katonának tekintendő, katonai vétségét fegyelmi eljárásban kell elbírálni.

(4) Ha a folyamatban lévő fegyelmi eljárás tárgyát képező cselekmény katonai vétséget is megvalósít, és a katonai ügyész, illetve a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész határozata ellen nem jelentettek be panaszt, – a Be. 710. §-ának szabályaira figyelemmel – a fegyelmi eljárást a katonai vétség tárgyában kell továbbfolytatni, és az érdemi döntést meghozni. Ebben az esetben a büntetőeljárás során végrehajtott eljárási cselekményeket a fegyelmi eljárásban nem kell megismételni.

181. § (1) A fenyítés célja a szolgálati rend és fegyelem védelme, az eljárás alá vont személynek és másoknak a fegyelemsértéstől való visszatartása.

(2) A fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a szolgálatban tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.

(3) Ugyanazon fegyelemsértésért több fenyítés nem szabható ki, valamint egyik fenyítés a másikkal nem kapcsolható össze. Ha több fegyelemsértést egy eljárásban bírálnak el, csak egy fenyítés szabható ki.

(4) A fegyelmi eljárás elrendelése, továbbá a fenyítés kiszabása mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy – figyelembe véve a fegyelemsértőnek a magatartását és a szolgálati rendhez való viszonyát – az (1) bekezdésben meghatározott cél figyelmeztetéssel is elérhető. A figyelmeztetést írásba kell foglalni.

(5) Ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetője az eljárás elrendelése nélküli figyelmeztetést nem fogadja el és kifogást jelent be, a fegyelmi eljárást haladéktalanul el kell rendelni.

182. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja nem fenyíthető meg, ha a fegyelemsértést a szolgálati elöljáró utasítására követte el. Ha azonban tudta, hogy a kapott utasítás vagy rendelkezés teljesítésével fegyelemsértést követ el, és azt a 85. § (2) bekezdésében előírtak mellőzésével végrehajtotta, a felelősségét meg kell állapítani.

(2) A fenyíthetőséget kizárja, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a fegyelemsértést

183. § (1) Elévülés miatt nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelemsértés elkövetése óta 3 év eltelt.

(2) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelemsértésről, szabálysértésről való tudomásszerzésétől számított 3 hónap eltelt.

(3) Ha a fegyelemsértést megvalósító magatartás egyben bűncselekménynek is minősül, a fegyelemsértés elévülési ideje – eltérően az (1) bekezdésben foglaltaktól – megegyezik a bűncselekménynek a Btk. 26. §-ában meghatározott elévülési idejével. Ha a vétkes kötelezettségszegésről a fegyelmi jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl szerez tudomást, a fegyelmi eljárást csak a nemzetbiztonsági állomány tagjának a gyanúsítotti kihallgatását követően, az erről való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül lehet megindítani.

(4) Szabálysértés fegyelmi eljárásban történő elbírálásakor a szabálysértésekről szóló jogszabályokban meghatározott elévülési szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ha az ügyben szabálysértési hatóság járt el, és az ügyet fegyelmi eljárásra átteszi, a munkáltatói jogkör gyakorlójának a fegyelmi eljárást az áttételt követő 3 hónapon belül meg kell indítania.

(5) A fegyelemsértés (1) bekezdés szerinti elévülésének kezdő napja

184. § A nemzetbiztonsági állomány tagjával szemben a következő fenyítések alkalmazhatóak, súlyossági sorrendben:

185. § (1) Pénzbírság fenyítés csak a 180. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben alkalmazható.

(2) A 180. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság mértéke nem haladhatja meg az egyes szabálysértésekre a szabálysértési jogszabályok alapján kiszabható pénzbírság összegét, ha pedig a szabálysértés miatt helyszíni bírság is kiszabható és a nemzetbiztonsági állomány tagja a szabálysértés elkövetését elismeri, a pénzbírság mértéke nem haladhatja meg a helyszíni bírság jogszabályban meghatározott mértékét.

(3) A 180. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság legalacsonyabb összege 6500 forint, legmagasabb összege 200 000 forint.

(4) Fegyelmi eljárásban pénzbírság fenyítés nem alkalmazható, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt jogszabály alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(5) A pénzbírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell befizetni. A munkáltatói jogkör gyakorlója az érintett kérelmére legfeljebb 6 havi részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet. A határidőben meg nem fizetett pénzbírságot az illetményből kell levonni.

186. § A 184. § e) pontja szerinti illetménycsökkentés fenyítés kiszabása során a nemzetbiztonsági állomány tagját a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelemsértésről, szabálysértésről való tudomásszerzését megelőző napon megillető illetményt kell figyelembe venni. Ebben az esetben a 129. § (1) bekezdése szerinti, sávon belüli illetménymegállapítást nem kell alkalmazni.

187. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagját az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fegyelmi fenyítés alkalmazásakor a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül kell üres vagy átmenetileg be nem töltött, a fenyítés kiszabásakor betöltött szolgálati beosztásnál alacsonyabb szolgálati beosztásban a fenyítésnek megfelelő időtartamban foglalkoztatni. Az alacsonyabb szolgálati beosztásban úgy kell a nemzetbiztonsági állomány tagjának illetményét megállapítani, hogy az legfeljebb 30%-kal lehet kevesebb az őt a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelemsértésről, szabálysértésről való tudomásszerzését megelőző napon megillető illetményénél. Ebben az esetben a 129. § (1) bekezdése szerinti, sávon belüli illetménymegállapítást nem kell alkalmazni.

(2) A nemzetbiztonsági állománynak a fenyítés kiszabásakor vezetői beosztást betöltő tagja – az érintett erre irányuló kérelme kivételével – a fenyítés kiszabásakor általa vezetett szervezeti elembe vagy szervezeti egységbe nem osztható be az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fenyítés végrehajtásaként.

188. § A lefokozás fenyítés alkalmazásával a nemzetbiztonsági állomány tagja elveszíti rendfokozatát, és ezzel együtt megszűnik a szolgálati viszonya.

189. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja a fenyítés jogerőre emelkedésétől a végrehajtásának befejezéséig, ezenfelül még az alábbi időtartamig áll a fenyítés hatálya alatt:

(2) A fenyítés hatálya alól a fenyítést kiszabó elöljáró az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott, a végrehajtás befejezését követő időtartam eltelte előtt kivételesen mentesítheti a megfenyített személyt, ha a fenyítés után átlagon felüli teljesítményt nyújtott és példamutató magatartást tanúsított.

190. § (1) A fegyelmi jogkört a munkáltatói jogkör gyakorlója gyakorolja.

(2) Ha a fegyelemsértést a nemzetbiztonsági állomány több tagja együttesen valósította meg, és a fegyelmi jogkör gyakorlását a főigazgató átruházta, a fegyelmi eljárás lefolytatására az az elöljáró jogosult, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi eljárás alá vont személyre kiterjed.

(3) A főigazgató a fegyelmi jogkört egyedi ügyben akkor is magához vonhatja, ha a fegyelmi jogkör gyakorlását átruházta.

191. § (1) A fegyelmi eljárás részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója, ha a tudomására jutott tények alapján a nemzetbiztonsági állomány tagjával szemben a fegyelemsértés megalapozott gyanúja megállapítható, a fegyelmi eljárást elrendeli, vagy a nemzetbiztonsági állomány tagját a 181. § (4) bekezdése szerint figyelmeztetésben részesíti.

(3) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani. A vizsgálatban nem vehet részt az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitől egyéb okból elfogulatlanság nem várható.

(4) A fegyelmi eljárás felfüggeszthető, amelynek ideje nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló időtartamba és az elévülési időbe.

(5) A fegyelmi eljárás alá vont személy és jogi képviselője jogosult megismerni azt a minősített adatot, amelyet a fegyelmi eljárás során az általuk jogszabály alapján megtekinthető irat tartalmaz. A minősítő vagy minősített adatot kezelő szerv biztosítja, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője a fegyelmi eljárás során a fegyelmi eljárás alá vont személyre vonatkozó minősített adatot akkor is megismerhesse, ha a megismerés jogszabályban meghatározott feltételei nem állnak fenn. Ebben az esetben figyelmeztetni kell őket, hogy a minősített adatot kötelesek megtartani. A figyelmeztetés kiterjed a minősített adattal visszaélés büntetőjogi következményeire is. A figyelmeztetést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

192. § (1) Az egyszerű ténybeli megítélésű, csekély tárgyi súlyú fegyelemsértés esetén a vizsgálat mellőzhető. A fegyelmi vétség a rendelkezésre álló iratok alapján is elbírálható (a továbbiakban: egyszerűsített eljárás).

(2) Egyszerűsített eljárásban megállapított fegyelmi felelősség esetén csak a 184. § a)–c) pontja szerinti fenyítés szabható ki.

(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont az egyszerűsített eljárásban hozott határozat ismertetésekor nem fogadja el az egyszerűsített eljárást vagy vitatja a megállapított tényállást, a fegyelmi jogkör gyakorlója intézkedik a vizsgálat megtartására.

193. § A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha

194. § (1) Ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt az eljárás alá vont személynek a szolgálati helytől való ideiglenes távoltartása szükséges, legfeljebb az eljárás befejezéséig a szolgálati beosztásából felfüggeszthető.

(2) A szolgálati beosztásból történő felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indoka már nem áll fenn. Ha az eljárást a 193. § a)–d) vagy f) pontjában meghatározott okból szüntették meg, a visszatartott illetményt törvényes kamatával együtt ki kell fizetni.

(3) Az eljárás alá vont személyt szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabása esetén az elsőfokú határozathozataltól annak végrehajtásáig terjedő időre szolgálati beosztásából fel kell függeszteni.

(4) Aki szolgálati beosztásból történő felfüggesztés hatálya alatt áll, a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés napjától nem láthatja el szolgálati feladatait, nem gyakorolhatja szolgálati elöljárói jogait, köteles beszolgáltatni szolgálati okmányait és lőfegyverét, szolgálati helyére csak az eljárási cselekményeken való részvétel okán, egyéb ügyben a főigazgató előzetes engedélyével léphet be. A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés időtartamára a nemzetbiztonsági állomány tagja szabadságra nem jogosult. Egyéb tekintetben megilletik az e törvényben biztosított jogok, és terhelik az e törvényben meghatározott kötelezettségek.

(5) A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés elrendelése ellen, valamint a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés megszüntetése érdekében az eljárás alá vont az elrendelő parancsnok elöljáró parancsnokához halasztó hatállyal nem bíró panaszt nyújthat be. A panasz elbírálásáról az elöljáró parancsnok indokolással ellátott határozatot hoz.

(6) A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés megszüntetése érdekében újabb panasz legkorábban az előző panasz elbírálásától számított 30 nap elteltét követően nyújtható be.

195. § (1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen a közlését követő 8 napon belül a nemzetbiztonsági állomány tagja vagy belegyezésével a jogi képviselője az elöljáró parancsnokhoz panasszal élhet. A panaszt a fenyítést kiszabó munkáltatói jogkör gyakorlójához kell benyújtani.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a panaszt az iratokkal együtt 5 munkanapon belül terjeszti fel az elöljáró parancsnokhoz.

(3) A miniszter által kiszabott fenyítés ellen nincs helye panasznak.

(4) A miniszter határozata, valamint a panaszt elbíráló másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont személy bírósághoz fordulhat.

196. § (1) Ha a szabálysértési hatóság iratai alapján a tényállás és a felelősség kétséget kizáróan megállapítható és az eljárás alá vont felelősségét nem vitatja, mellőzni lehet a további bizonyítás lefolytatását és az egyszerűsített eljárás szabályai alkalmazhatók.

(2) Ha a szabálysértés miatt elkobzás vagy más intézkedés indokolt, a fegyelmi jogkör gyakorlója a fenyítés jogerőre emelkedését követően a szükséges intézkedés megtétele céljából a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságot haladéktalanul megkeresi. Az intézkedés kezdeményezése ellen panasznak helye nincs.

(3) Ha a szabálysértésben más személy felelőssége is megállapítható, a felelősségi arányok vonatkozásában a szabálysértési hatóság határozata az irányadó.

197. § (1) Az érdemtelenség indoka kizárólag a nemzetbiztonsági állomány tagjának magatartásában, illetve a munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet.

(2) Érdemtelenségnek minősül – ha fegyelemsértés nem valósul meg –, ha a nemzetbiztonsági állomány tagja

(3) Az érdemtelenség jogcímén történő felmentés jogát a munkáltatói jogkör gyakorlója

(4) Az érdemtelenség megállapítására vonatkozó döntés meghozatala előtt a nemzetbiztonsági állomány tagjának lehetőséget kell adni a döntés alapjául szolgáló körülmények megismerésére és arra, hogy az arról való tájékoztatástól számított 15 napon belül védekezését előadhassa, bizonyítékait előterjeszthesse.

(5) Az érdemtelenné válásról a munkáltatói jogkör gyakorlója az e törvényben és miniszteri rendeletben meghatározott eljárási szabályok szerint dönt.

(6) A főigazgató az érdemtelenségi eljárást akkor is magához vonhatja, ha annak lefolytatásának jogát átruházta.

(7) Az érdemtelenség megállapítására vonatkozó döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye. A nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparanccsal vagy határozattal szemben benyújtott – nem halasztó hatályú – szolgálati panaszban kifogásolhatja a döntés jogszerűségét.

198. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

(2) A károkozó vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak kell bizonyítania.

(3) Nem kell megtéríteni azt a kárt,

(4) Nem kell a nemzetbiztonsági állomány tagjának megtérítenie a kárnak azt a részét, amely más személy közrehatása következtében állt elő.

199. § (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke – a (2) bekezdésben szabályozott esetek kivételével – a károkozó 1 havi illetményének 50%-át nem haladhatja meg.

(2) A károkozó a 3 havi illetménye erejéig felel, ha gondatlanságából eredően

(3) Az (1) és (2) bekezdés szempontjából a nemzetbiztonsági állomány tagjának a kártérítésre kötelezésről szóló határozat meghozatalakor érvényes illetményét kell alapul venni.

200. § Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.

201. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja vétkességére tekintet nélkül felelős azért a hiányért, amely olyan dologban következett be, amelyet visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel jegyzék vagy elismervény alapján vett át, és amelyet állandóan az őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) A pénz- és értékkezelő, valamint a pénztáros jegyzék vagy elismervény hiányában is teljes felelősséggel tartozik az általa kezelt pénzért, értékpapírért vagy egyéb értéktárgyért.

(3) Mentesül a nemzetbiztonsági állomány tagja a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár, hiány bekövetkeztét és mértékét a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak kell bizonyítania.

(5) A megőrzésre átadott dolog megrongálódásából eredő kár esetén a nemzetbiztonsági állomány tagja a vétkességi felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása őt terheli.

202. § (1) Leltárhiány kizárólag raktárban tárolt, felhasználásra a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szervezetén belül ki nem adott vagy már visszavételezett eszközök tekintetében állapítható meg. A leltárhiányért való kártérítési felelősséget – a raktárosok előzetes hozzájárulásának hiányában – csak a raktár teljes készletének leltározása alapján lehet megállapítani.

(2) A raktárvezetőnek és helyettesének személyében történt változás vagy a felelősségi szabályok megváltozása esetén a raktárt leltározással kell átadni és átvenni.

(3) Leltározásnál a raktárosnak vagy akadályoztatása esetén a képviselőjének jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a raktáros a képviseletéről nem gondoskodott, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója e feladat ellátására szakmailag alkalmas, az ügyben érdektelen képviselőt köteles kijelölni.

(4) A raktáros a leltározással kapcsolatban a leltárfelvétel során és azt követően is észrevételt tehet.

(5) A leltárhiányért való felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell bírálni, és a határozatot a raktárossal írásban közölni kell. Büntetőeljárás esetén a határidő a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának kézbesítését követő nappal kezdődik. A határidő eltelte után a raktárost kártérítésre nem lehet kötelezni.

203. § (1) A leltárhiány a kezelésre átvett anyagban, áruban, leltári készletben ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.

(2) A leltárhiányért a raktárvezető és a raktárvezető-helyettes 6 havi, a beosztott raktáros, anyagkezelő 4 havi illetménye erejéig felel.

(3) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja olyan raktári szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot, ahol az átvett anyagokat, raktári készleteket állandóan egyedül kezeli, a teljes leltárhiányért felel.

204. § A leltárhiányért a kártérítési felelősséget akkor lehet megállapítani, ha

205. § (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában, a megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiány és leltárhiány esetén az illetményük arányában felelnek.

(2) Ha a kárt többen szándékosan okozták, a felelősségük egyetemleges.

206. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja kártérítési felelősségének megállapítására a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.

(2) A főigazgató a kártérítési eljárást akkor is magához vonhatja, ha annak lefolytatásának jogát átruházta.

(3) A kártérítési igényt elbíráló határozattal szemben a károsult bírósághoz fordulhat. A határozat keresettel nem érintett részei jogerőre emelkednek.

(4) A nemzetbiztonsági állomány tagjának kártérítési felelősségének megállapításával kapcsolatos kártérítési eljárás részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

207. § (1) Kártérítés címén a nemzetbiztonsági állomány kárért felelős tagja – a 199. §-ban meghatározott korlátozás figyelembevételével – köteles megtéríteni

(2) A kár összegének meghatározásánál

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely a megrongálódott dolog értékesítéséből vagy biztosítási jogviszonyból eredően megtérült.

208. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel a nemzetbiztonsági állomány tagjának a szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett kárért.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.

209. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagjának kell bizonyítania a kárát és azt, hogy a kár a szolgálati viszonnyal okozati összefüggésben keletkezett.

(2) A szolgálati viszony körébe esnek különösen a polgári nemzetbiztonsági szolgálat feladatainak ellátásával összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgásából és működéséből eredő okok.

(3) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagja a tevékenységét rendeltetésszerűen a szolgálati helyen kívül is ellátja, az e körben történt károsodásának okát ellenőrzési körön belül esőnek kell tekinteni.

210. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a vétkességére tekintet nélkül felel a kárért, ha az olyan baleset vagy betegség következménye, amely

(2) A betegség súlyosbodását akkor lehet jelentősnek tekinteni, ha az egészségkárosodás mértéke a 12%-ot meghaladja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott betegségen kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett kárért a polgári nemzetbiztonsági szolgálat csak vétkessége esetén felel.

211. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálat kártérítési felelősségének megállapításával kapcsolatos kártérítési eljárás részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

212. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a kárfelelőssége alapján a nemzetbiztonsági állomány tagjának

213. § (1) A szolgálati viszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál a kártérítés megállapításakor érvényes illetményt kell figyelembe venni, továbbá azoknak a rendszeres illetményen felüli juttatásoknak a pénzbeli értékét, amelyekre a nemzetbiztonsági állomány tagja a szolgálati viszony alapján jogosult, feltéve, hogy azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.

(2) A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével elismerhető keresetet kell megtéríteni.

(3) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehetett.

(4) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a nemzetbiztonsági állomány tagja a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárított el.

(5) Nem kell megtéríteni az olyan juttatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak szolgálatteljesítés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén járó összeget.

214. § (1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor irányadó piaci ár alapján kell meghatározni.

(2) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

215. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat köteles megtéríteni a nemzetbiztonsági állomány tagja közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is.

(2) Ha a károkozással összefüggésben a nemzetbiztonsági állomány tagja meghalt, eltartott közeli hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségleteinek a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja a tényleges, valamint az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve.

216. § A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni

217. § (1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni:

(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.

(3) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

(4) Járadékigény 6 hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a károsult kárigénye előterjesztésére történő felhívását elmulasztotta. Járadékigény nem érvényesíthető visszamenőleg 3 évnél régebbi időre.

218. § (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult közeli hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

(2) Ha a kárnak vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

(3) Ha a kártérítés megállapítása után változás következett be a nemzetbiztonsági állomány tagjának lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, valamint – a felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén – a biztosító a megállapított kártérítés módosítását kérheti.

(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági állomány kártérítésként járadékra jogosult tagjától vagy annak közeli hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a károsultat értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló illetményemelést hajtott végre. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatalból módosítja a járadék összegét.

219. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója – kormányrendeletben meghatározott esetekben – gondoskodik a nemzetbiztonsági állomány tagjainak kártalanításáról, amennyiben a jogszerűen okozott vagyoni kár legalább részben a nemzetbiztonsági állomány tagjának a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal fennálló szolgálati viszonyával függ össze.

(2) A kártalanítás módjára és mértékére a kártérítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az általános kártérítés és a sérelemdíj szabályai nem alkalmazhatóak.

220. § (1) A nemzetbiztonsági állomány tagja személyiségi jogait tiszteletben kell tartani.

(2) A nemzetbiztonsági állomány tagja vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat személyiségi jogának a szolgálati viszonnyal összefüggő megsértése esetén jogkövetkezményként

(3) Ha a nemzetbiztonsági állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a nemzetbiztonsági állomány egykori tagjának sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.

221. § (1) E fejezet hatálya a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági alkalmazottaira (a továbbiakban: nemzetbiztonsági alkalmazott) terjed ki.

(2) A nemzetbiztonsági alkalmazottra e törvénynek a nemzetbiztonsági állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit – az e fejezetben foglalt eltérések figyelembevételével – alkalmazni kell azzal, hogy